Nógrádi Népújság, 1960. május (16. évfolyam, 36-43. szám)

1960-05-04 / 36. szám

1960. május 4. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Tíz nap gépállomásainkon (Tudósítónktól) Gépállomásainkon minden tíz napban értékelik az el­végzett munkát. A legutóbbi tíz napban vagyis április 20- 30-ig terjedő időszakban je­lentős előrehaladásról lehet beszámolni. Megyénk gépál­lomásai ugyanis közel 14 ezer normálholddal végeztek, melyből 8000 kh talajmunka Volt. Ez a munka igen jelen­tős, hisz még a legjobb őszi dekádokban sem értek el Ilyen teljesítményt. Az el­múlt 10 nap eredményeihez nagyban hozzájárult az a tény, hogy a munkába most már bekapcsolódtak az eb­ben az évben érkezett uni­verzális gépeik is. Az emelkedés a tavaszi tervet figyelembe véve 22 százalékos volt, a gép­állomások tehát 75 száza­lékra teljesítették tavaszi tervüket. A Berceli Gépállomás tel- teljesítette tavaszi tervét. De Igen közel állnak hozzá az ér- sekvadkertiek 92,1 százalék és a tolmácsiak 83,3 százalé­kos teljesítményükkel. Az összmunkán belül a talajmun­ka tervét a berceli érsekvad­kerti és a pásztói gépállo­más teljesítette. Általában az elmúlt 10 Üj híd saját erőből A ceredtótújfalui Búzaka­lász Termelőszövetkezet gaz­dái a napokban készítették el azt az új hidat, amely a juhászházi táblát a tanyaköz­ponttal köti össze. A híd 20 ezer forint értékű, amely tel­jesen saját erőből épült és alig egy hét leforgása alatt készítették el a termelőszö­vetkezet gazdái. Különösen jó szolgálatot tesz majd ez a híd a betaka­rítás idején, amikor a juhász­házi 200 holdas tábláról ezen keresztül bonyolíthatják majd le a burgonya és búza beta­karítását a tanyaközponthoz. napról elmondható, hogy a munkavégzés folyamata is kiegyensúlyozott volt. Jó iramban halad a vetési mun­ka, s míg az elmúlt 10 nap­ban arról adtak számot a gépállomások, hogy 43,2 szá­zalékra teljesítették vetési tervüket, addig 10 nappal ké­sőbb május 1-vel 66 száza­lékos a vetési terv teljesíté­se. Meggyorsult a munka üteme a Szécsényi Gép­állomáson, és ebben a de­kádban nincs mit szé- gyelniök a szécsényi traktorosoknak. Egyedül a Karancskeszi Gépállomás munkájában nem mutatkozik előrehaladás a tervteljesítésben, a legutolsó sorban vannak 53,6 százalé­kos tervteljesítéssel. Az el­múlt 10 napban is csupán 952 nh-t teljesítettek. Egyéb­ként el kell marasztalni a gépállomást a burgonya­ültetési munkánál is, mert a burgonyaültető gépük két nap óta áll. A négyzetbevetési munkák is beindultak, mint már erről korábban számot adtunk, 430 kh-n végezték el ezt a munkát. Több mint 18 anyasertés a földterület minden 100 holdjára Erdőkürtön a November 7 Termelőszövetkezet tagjai az idén sem idegenkednek attól, hogy továbbfejlesszék a meg­lévő sertésállományúkat és hízottsertéseket adjanak el az állatforgalmi vállalatnak. A termelőszövetkezet valameny- nyí tagja tudja, hogy érde­mes sertéstenyésztéssel fog- lalikozniok, mert a sertésekre fordított munka megtérül, a sertéstenyésztés és hizlalás igen komoly jövedelmet je­lentett az elmúlt évben is a termelőszövetkezetnek. Tanulság felelősséggel A megalakulást követő években a zagyvapálfaivi Kossuth Tsz tagjainak álma az volt, hogy szövetkezetük napfényben gazdag területét virágzó nagyüzemi gyümöl­csös borítsa. Az álom valóság lett. 50 hold területen új és részben már termő gyümölcsös dísz­ük, ami már beleilleszkedett az iparmedence dolgozóinak ellátási rendszerébe. Ennek ellenére a sok mun­kát és anyagot igénylő be­ruházás lassan térül vissza a szövetkezetnek. Ebben több tényező játszik közre. Igen, hiányosan tartják be az agrotechnikai rendszabályo­kat. Nem együttesen alkal­mazzák azokat. A talajműve­lésben nincs különösebb hiba, tudják, hogy a gyökér fejlő­dése a jó morzsás szerkezetű talajban a leggyorsabb. Ezt a munkát idejében elvégzik. A gyümölcsfáknak azonban nemcsak vízre, hőre és leve­gőre, hanem feltárható táp­anyagokra is szükségük vari. A termőegyensúlyi állapot fenntartásának feltétele a he­lyesen alkalmazott trágyázás. Jó minőségű szerves trá­gyából kevés van a szövet­kezetnek. Nem csoda: kevés a jószág. Tömérdek mennyi­Jól haladnak a tavaszi mezőgazdasági munkákkal az érsekvadkerii Dimitrov Termelőszövetkezetben I960, február elsejével új elnököt és vezetőséget válasz­tott termelőszövetkezetünk, amelynek eredménye egy hó­nap elteltével már mutatko­zik. A tavaszi munkák te­rén mindenféle vetéssel vé­geztünk, azaz 30 kh tavaszi árpa, 20 kh zab, 20 kh étkezési borsó, 10 kh zabosbükköny, 20 ku nyúlszapuka, 36 kh ló­here, és 20 kh lucerna ke­rült a földbe, valamint 9 kh cukorrépa, 3 kh ta- karmanyrépa, és 4 kh mák. A mák, valamint a 20 kh borsó sarabolását is befejez­tük. A továbbiakban megkezdő­dött a burgonya, valamint a kukorica ültetése is. Termelő- szövetkezetünk gazdaságilag is erősödik. Az idén 10 fo­rintos munkaegység előleget biztosítunk a tagságnak ha­vonta a tavalyi 5 forinttal szemben. Az idén 38 forintot ter­veztünk egy munkaegy­ségre a tavalyi 22 forint­tal szemben. Reméljük, ha az időjárás nem szól bele, akkor 40 forint körül lesz az egy munka­egységre eső járulék. Ezt az eredményt az állat- tenyésztés fejlesztésével, azaz hizlalással kívánjuk biztosí­tani. Beállítottunk 42 növen­dék tmót decemberi leadásra. Van fehér hússertés tenyész- állományunk, amelyet szintén 20 darabra kívánunk felsza­porítani és a szaporulatot meghizlalva értékesítjük. A többi bevételeinket a juhtenyésztésből, dohány- termelésből, valamint szer­ződött aprómagtermelésből kívánjuk biztosítani. A jövőben pedig, amikor biz­tosított lesz az állatállomány takarmánybázisa, a tehénlét­számot is szaporítjuk, mint­egy 40 darabra. Ilyen ter­vekkel foglalkozik tsz-ünk ve­zetősége, így próbálja meg­keresni az adott lehetőséget a magasabb eredmények el­érése érdekében. If j. Szklenár Ferenc Dimitrov-puszta ségű trágyát követel a 70 hold öntözéses kertészet. A gyümölcsnek még kisadagú trágya sem jut. Így nem le­het csadál'kozni azon, ha nem kielégítő a fiatal fák törzs- és koronafejlődése. A múlt évben műtrágyát használtak — szervestrágya nélkül. Ez nem sokat ér! Hiszen a so­vány, humuszban szegény ta­lajban nem fejlődik ki élénk talaj élet és ennek folytán a műtrágyák sem fejthetik ki kellő hatásukat. Milyen szer­vesanyag adagra lenne szük­ség? Félérett, alomban is gaz­dag istállótrágyából évente 1—2 éves gyümölcsfának 10, háromévesnek 20, négyéves­nek 40, ötévesnek 60 kilo- grammott kellene juttatni Ezen alaptrágyázáson kívül a fiatal fák növekedésének serkentésére póttrágyázást is kell használni. Almafák koronaalakító metszésének befejezéséig szükség szerint, évente ötéves korig 0,5—2 kg-ig pétisó, 0,25—1 kilo­grammig szuperfoszfát, 0,75— 3 kg-ig 40 százalékos kálisó szükséges. A pétisót most, tavasszal 2—3 részletben kel­lene bemunkálni a talajba. Súlyos mulasztások vannak a gyümölcsfák metszésénél is. Nincs gyümölcsészeti szakember. Ezért fordult elő, hogy a három nyaras fák hajtásait tőből lemetszették, s csak a vezérvesszőt hagy­ták meg, több esetben meg pont a vezérvesszőt vágták ki. Ezáltal még további 4—5 évvel meghosszabbították a fák termőre fordulását. Az­zal érvelnek, hogy nem volt kielégítő a fák törzs és ko­rona fejlődése. E hibák kijavításának meg­vannak a maguk' módszerei. Az erőteljes vesszőfejlődéshez jó talaj munka, helyes trágyá­zás, szakszerű metszés és növényvédelem szükséges. A vastagabb vesszőket hosszabb­ra, a vékonyabbakat rövi- debbre metszve teremthetünk a növekedéshez egyensúlyi helyzetet. Törzserősítést erő­sítő metszésekkel lehet elő­segíteni. Ilyen a köpülyözés, amikor is a fiatal törzs vas­tagodásának fokozására a törzsön hosszanti bemetszése­ket eszközlünk. A fiatal fák metszésénél azt kell figyelembe venni, hogy az idősebb fával szem­ben milyen nagy követelmé­nyeket támasztunk: hordja néhány mázsa gyümölcster­més súlyát, álljon ellent a vi­haroknak, a hó nyomásának, lombjai közé járjon a nap­fény, mozogjon a szellő, a permetlé védő és gyógyító parányi cseppjei eljussanak minden levélre, gyümölcsre. Ugyanilyen problémák van­nak a kártevők és a kü­lönböző gombabetegségek el­leni védekezés terén is. Ezek a tényezők akadályoz­zák a szövetkezetét abban, hogy jövedelmezőbbé tegyék a gyümölcstermelést. A termelést gátló tényező­ket meg lehet szüntetni, sok, kevés befektetést igénylő le­hetőség, mint például a zöld- trágyázás, komposztálás, fe- kália beszerzés — nincs ki­használva. A fiatal gyümöl­csös sikeres ápolását, termő- refordulása siettetését és évenkénti bő termésüket csak úgy biztosíthatják, ha az ag­rotechnikai rendszabályokat helyesen összekapcsolva al­kalmazzák. Ehhez pedig felelősség és hozzáértés szükséges! (gortva) Jelenleg a termelőszövetke­zetnek 82 anyasertése van. Az esztendő végére az anya- sertések száma tovább növek­szik. Azt tervezik még 30 anyasertést vásárolnak saját erőből. így a termelőszövet­kezetben az év végére a földterület minden 100 katasztrális holdjára 18,4 sertés jut. A szükséges takarmány biztosítása mellett a termelő- szövetkezet időben gondol ar­ra is, hogy megfelelő férő­helyet teremtsen az egyre növekvő sertésállománynak. Azt tudják a termelőszövet­kezet gazdái, hogy sajnos az államnak nincs módjában, Óogy e téren is segítséget tyújtson a termelőszövetke­zetinek. De a November 7 Termelőszövetkezet tagjai nem is várnak tétlenül az áhami segítségre. Ügy határoztak, hogy sa­ját erőből elkészítenek egy 100 férőhelyes sertés­szállást, amellyel meg­oldódik a közeljövőben megvásárlásra kerülő anyasertések elhelyezése is­A sertésszállást olcsón, szer­fából készíti el a November 7 Termelőszövetkezet, amely nagyszerűen megfelel a ser­téstartásra. Legutóbb a közgyűlésen is foglalkoztak mennyire meg­térül a termelőszövetkezet­nek az állattenyésztés fej­lesztése. Ezért fordítanak gondot a sertésállomány nö­velésére és arra, hogy minél több hízottsertést adjanak az államnak. Az idén már 21 sertést leadtak az állatförgal- mi vállalatnak. A terv szerint még az idén 40 sertést hizlalnak meg, több mint 233 ezer forint jövedelemre számí­tanak a sertéshizlalás­ból. Ez az összeg igen komolyan számításba jön a termelőszö­vetkezetben a munkaegység értékének alakulásánál. A szakemberek véleménye sze­rint jó három forinttal csök­kenne a munkaegység értéke, ha a betervezett hízottsertése­ket a termelőszövetkezet nem adná le az állatforgalmi vál­lalatnak. Több kukorica, több sertés, nagyobb jövedelem Palotáson Palotáson a Május 1 Ter­melőszövetkezetre már úgy köszönt a május, hogy föld­ben talál minden olyan nö­vényt, amelyet eddig el kel­lett vetnie. Nagyon jól ha­ladt a munka. Földben van már a kukorica is, amellyel moly terve van a termelőszö­vetkezetnek. 150 holdat vetet­tek belőle, pedig eleinte még a termelőszövetkezet tapasz­talt, körültekintően irányító elnöke is hadakozott ellene. — Sok lesz az — mondo­gatta — nem bírunk majd vele... De a gépállomás a segítsé­gükre sietet. Nagyszerűen el­munkálták a kukorica alá a földet és pontosan, jól dol­goztak a vetőgépek is. Időben végeztek a vetéssel. A terme­lőszövetkezet nyolcvan hold kukoricával benevezett a termelőszövetkezetek kö­zött folyó 30 mázsás kukori­catermesztési versenybe. Érdemes megnézni, hogyan is gondolkodnak a Május 1 Termelőszövetkezetben ? — A kukoricával nem sok bajunk lesz, — magyarázta a termelőszövetkezet elnöke. — Gép dolgozta meg a földet és gép végzi majd el a növény- ápolást is. Hibridet vetettünk a jól megművelt földbe és megadtuk a szükséges műtrá­gya mennyiséget is a kuko­ricának. Már számítást is vé­geztem, mit jelent majd szá­munkra, hogy 80 katasztrális holdon 30 mázsa kukoricát termelünk. A számítások azt mutatják, 640 mázsával lesz így több kukoricánk. — Mo­solyogva tette még hozzá: — sok sertésünk meghízik ezen... De szükség is van a ter- termelőszövetkezetben minden szem kukoricára. Már göm- bölyödnek, híznak a sertés- ólakban a leadásra kerülő sertések. Százötven megy el az idén belőlük az állatfor­galmi vállalatnak. Éppen még- egyszer annyi, mint az el­múlt esztendőben. 230 000 fo­rint jövedelemre számítanak. — Kell is a pénz — mond­ta a termelőszövetkezet elnö­ke, — mert többen vagyunk mint tavaly, s nem szeret­nénk rosszabbul zárni az idei évet sem a tavalyinál. Olyan mint a kert a dorogházi határ A női munkacsapatok szorgalmasan sarabolják a mákot. Képünkön Bakos Sándorné és még néhány asszony látha­tó munka közben. szívesen kalauzol a szépen megmunkált határban. — A fogatosok a vetéseket boronálják — mutat a tá­volba. — Amott lucernama­got vetnek tisztán, tizennyolc hold területre. Ahogy megyünk a patak partján lefelé, szóba kerül a burgonyatermelés. A falu vé­gén pöfögő traktor is a bur­gonya alá készíti a talajt. A lánctalpas DT traktor ott dolgozik a régi malom mel­lett. Megáll a föld végén, s javítani kezdik a tárcsát. Ott szorgoskodik Végh Imre traktorvezető mellett Szűcs Mihály is. a termelőszövetke­zet növénytermesztési bri­gádjának vezetője. Az elnök- helyettes üzenetet hoz a bri­gádvezetőnek. — Azt üzenik az asszonyok, nekifognak a cukorrépának is, menj le hozzájuk. A fiatalember feláll a gép mellől, odajön hozzánk, ke­zet nyújt, majd azt mondja: — Számítottam lemenni hozzájuk, mert szeretném a cukorrépát is felosztani. Ha már olyan nagy a lendület, használjuk ki. Az olajoskezű traktoros va­lami csavarral dolgozik. A karját nyújtja kézfogásra, nem akar összeolajozni. Mun­kája után érdeklődve meg­tudjuk, hogy Végh Imre is benevezett az 1000 normál- holdas mozgalomba. — Az a baj, hogy olyan a területünk, amelyet már ősz­szel felszántottunk — mondja kesernyésen — s így kevesebb a talajmunka. De azért van mit dolgoznunk. — De van ám! — szól köz­be a brigádvezető. — Két nap alatt több mint 80 hol­dat boronáit meg a minap is Végh elvtárs. Az nem vitás, a munkák zöme most következik, s Végh Imre biztosan teljesít­heti még vállalását. A termelőszövetkezet ebben az évben nem sok sertést hiz­Kihasználták az ökröket is. Velük szántják a krumpli alá való földet. lal, mert nincs takarmányuk, így is beállítanak 25 sertést, amelyeket mé,g a zárszám­adás előtt leadnak. Abraktakarmány biztosítás céljára 76 kh-on termelik a kukoricát. S hogy korán le­gyen pénzbevétel is, 8—9 kh-on kertészkednek. Sajnos, ebben az évben a vetések nagy részét gép nél­kül kellett vetniük, így több vetőmagot használtak fel. De megérte. Szép a dorogházi határ, olyan, mint egy jól megművelt kert, az itteni ter­melőszövetkezeti gazdák szor­galma tette azzá. Kata János Ahogy az idegen Dorogháza felé közeledik, a határban azonnal szemébe tűnik az a szorgalom, amely magával ragadta a falu népét. A Má­jus 1. Termelőszövetkezet gazdái szorgoskodnak a falu melletti földeken. A földből alig bújt ki a mák, a növénytermesztési bri­gád máris kezelés alá vette. A falu alatt, a kertek végén, az enyhén emelkedő domb­oldalon munkacsapatonként sarabolják a mákot. Kö­zelebb megyünk az asz- szonyok csapatához, ahol megtudjuk, hogy bár munka­csapatonként osztották szét a mákot, azért a munkacsapa­ton belül tovább bontották azt az egyénre. A doroghá- ziak szerint ez helyes, okos cselekedet, mert így legalább biztosítva lesz a kapásnövé­nyek gondos ápolása. Katona Károly a termelő- szövetkezet elnökhelyettese

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom