Nógrádi Népújság, 1960. április (16. évfolyam, 27-35. szám)

1960-04-20 / 32. szám

1960. április 20. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 7 A szabályokhoz emberség is kell Vajon mit érzett a pásztói állomás főnöke, mikor ápri­lis 7-én délelőtt durva, meg­magyarázhatatlan hangon ki­zavarta Szabó Miklósnét és beteg gyermekét a tanuló váróteremből? Rossz napja lehetett? Nem merem feltételezni, hogy em­bertelen legyen; amit az a viselkedés sejthetett nála. Ra­gaszkodott ahhoz, hogy lévén iskolai szünet, nem használ­hatják a tanuló várótermet. Ki tudja? Mikor Szabóék lekésték a háromnegyed tízes vonatot, kénytelenek voltak várni dél­után egy óráig. A füstös, hu­zatos váróterembe nem mer­tek bemenni a súlyos beteg gyermekkel. A nemdohányzó váróterem zárva volt. A ta­nuló váróterembe mentek s a férj — aki különben szin­tén vasutas — elhelyezte a gyermeket és a feleségét, s eltávozott gyógyszert vásá­rolni. Ezután érkezett oda az állomás főnöke, aki felszólí­totta Szabónét, hogy azonnal hagyják el a várótermet, mert azt csak a tanulók hasz­nálhatják ... Az asszonyka érvelt, hadakozott a beteg gyermekért, s megpróbálta megmagyarázni az állomásfő­nöknek, hogy miért mentek oda. Mikor látta, hogy a fő­nök hajthatatlan, ő is hatá­rozott akart lenni, s az em­berségre hivatkozott. Kijelen­tette, hogy nem megy ki. Ami ezután következett, arról nem merek írni. Nyom­dafestéket nem tűrő szavak­kal és durva magtartással ki­utasította az anyát és gyer­mekét a váróteremből. Sza- bóné könnyes szemmel távo­zott, s a főnök viselkedésé­től megrémült gyermekkel a peronon töltötték a várako­zás hátralevő idejét. Vajon kinek mi a vélemé­nye erről az esetről? fis úgy gondolom, hogy a jó vezetőt nemcsak a határozottság, a vezetni tudás jellemzi. Tulaj­donságai közül nem hiányoz­hat az emberség, a megértés, az emberek szeretete sem. Miklós állomásfőnök kíván­hat-e többet magának, vagy gyermekének, ha ő ilyen mi­nősíthetetlen módon viselke­dik másokkal szemben? Érthető, hogy a szabályok azért vannak, hogy azokat betartsuk, vagy betartassuk. De ez nem, jelenti azt is, hogy mereven, minden emberség nélkül alkalmazzuk azokat. — pú — Újabb kedvezmények a levelező és az esti oktatásban résztvevőknek A Minisztertanács április 7-i ülése többek között a felsőfokú levelező és esti ok­tatás problémáit is tárgyal­ta. Nagy örömmel vettünk tudomást arról a szerető gon­doskodásról, amely a Minisz­tertanács határozatából, ki­csendül. Az eddigi rendele­tek és jogszabályok is sok kedvezményt nyújtottak az egyetemek, főiskolák és aka­démiák levelező tagozatai, vagy esti tanfolyamai hallga­tóinak, a most napvilágot lá­tott minisztertanácsi határo­zat azonban sok apró rész­letre kiterjedően^ csaknem minden vitás kérdésünket rendezi. Az eddigi 30 nap tanulmá­nyi pótszabadság az évi 2 vizsgaelőkészítőn (12-15 na­pos elfoglaltság) és az évi 2 vizsgaidőszakon (8-12 nap el­foglaltság) kívül a kötelező fog­lalkozáson való részvéteire A télizöld meténgfű fontos gyógynövény lett Gyógyszerkutatóinknak több évi fáradtságos munká­val sikerült kikisérletezni, s megállapítani, hogy a me­téngfű (Vinca minor) olyan alkaloidokat tartalmaz, mely a magas vérnyomás betegség­ben szenvedőket gyógyítja. A kísérletezéssel bebizonyí­tották azt is, hogy az eddig ismert magas vérnyomást csökkentő gyógyszereket az említett növényben talált al­kaloidok felülmúlják. A HERBARIA Gyógynö­vény Központ a meténgfű gyűjtését az egész ország te­rületén beindította. Az er- dőnkívülii területeken fellel­hető árut a földművesszövet­kezetek, az erdőben találha- ható meténgfüvet az EMÉRT Vállalat gyűjti be az üzem­egységein keresztül. Az említett növény földfe­letti zöld leveles részét gyűjtetik, gyökér és idegen anyagtól mentesen, nyers kg-ként 1 Ft-os áron. és a konzultáció igénybevéte­lére nem adott módot. Az egyéni tanulásra az évi 12 nap alapszabadság, az ün­nepnapok és a késő esti órák adtak csak lehetőséget. A Minisztertanács jelenlegi ren­deleté értelméből a kötelező foglalkozásokra, konzultáci­ós megbeszélésekre biztosí­tott újabb 12-30 nap hatal­mas segítséget jelent ebben a kérdésben, ha ezeket a napokat nemcsak az anyag meghallgatására, de megérté­sére, megtanulására is for­dítjuk. Ehhez már pluszként já­rul a végzéskor (diplomaterv megvédése, államvizsga) já­ró 12-36 nap rendkívüli sza­badság, az útiköltség teljes, vagy részleges megtérítése, a munkahely dolgozó társainak az üzemvezetőségnek segítség adása. A fentiekkel teljesen egyen­lő értékű a határozat erköl­csi megbecsülést tartalmazó része, mert mi a mindennapi munka a társadalmi elfoglalt­ságok és legtöbbször családi gondok közepette vettünk vállainikra egy olyan el­foglaltságot, amely önmagá­ban is egész embert követel, a tanulást. Van célja és értelme mun­kánknak, erőfeszítéseinknek, tanulásainknak és célunk el­érésében nagy segítséget ad a Minisztertanácsnak ezen legújabb határozata. Ezúton is köszönjük pártunknak, né­pi kormányunknak e hatá­rozatban foglalt újialbb jelentős megbecsülést és segítségadást. Bencze Barna IV. évf. lev. halig. Pásztói Gépállomás Fekete-Áfrika ereje Történelmi szemtanúi va­gyunk az évtizedekkel ezelőtt még „titokzatosnak” nevezett Afrika hatalmas változásá­nak. Fekete-Afrika népeinek millióit tegnap még vásári áruként adták-vették, ma né­ger diplomaták kormányfők­kel, miniszterekkel tárgyalnak a világ fővárosaiban. A nyu­gati kommentátorok nem győ­zik elégszer hozzáfűzni beszá­molóikhoz, hogy — egyenran­gú partnernek bizonyulnak Ghana vagy Guinea, Belga- Kongó, vagy Kenya politiku­sai. A nemzeti felszabadító mozgalmak pedig egyre erő­södnek, s már nincs olyan szöglete Afrikának, ahol ne égne a talaj a gyarmatosítók lába alatt. Nemrég még a Belga-Kongót „minta-gyarmat­nak” tartották nyugaton, azzal az érveléssel, hogy Kongó­ban állítólag az imperialista rendszer „békésen megfér, az afrikai lakosság érdekeivel”. A kongói nemzeti felszabadító harcnak hatalmas fellángolá­sa elhamvasztotta ezt a kép­mutató legendát, s innen is vissza kell vonulniok a gyar­matosítóknak. Ezekben a napókban az új­ságok főhelyen tárgyalják az afrikai eseményeket, ame­lyeknek jelentősége messze előre mutat, történjék az a dél-afrikai únióban, vagy Guineában, vagy Ghana fő­városában. A történelem egyik helyen a fehér rabszol­gatartók a kínos hátvéd har­cait .örökíti meg a jövőnek, a másik helyen a szabadsá­gukat kivívott feketék lebír- hatatlan igazságát, az emberi jog nevében kihirdetett sza­badság programját jegyzi fel. Mindössze két évvel ezelőtt Ghana fővárosában, Akrában tartották meg a független af­rikai országok első konferen­ciáját, amely ünnepélyesen deklarálta, hogy az afrikai népek még a mi nemzedé­künk életében elnyerik, illet­ve visszanyerik függetlensé­güket. A program határideje változott. Most Conakryban, a szabad afrikai országok új követeléssel léptek elő, amely Fekete-Afrika erejét sugároz­za: 1962-ig minden afrikai ország nyerje el függetlensé­gét! De addig még sok nehéz harcot kell megvívnia a fe­kete óriásnak. Harcát a szo­cialista világ, a gyarmati sor­ból nemrég felszabadult né­pek egyre bővülő családja és a tőkés országok közvélemé­nyének túlnyomó része is tá­mogatja. A DÉL-AFRIKAI PÉLDA „A zendüléseket semmi esetre sem lehet úgy tekin­teni, mint a kormány faji megkülönböztetési politikájá­nak reakciója. A zavargások időszakonlcint visszatérő je­lenségek, amelyek semmi összefüggésben nem állnak a szegénységgel és az alacsony bérekkel.” Verwoerdnek, a dél-afrikai únió miniszterel­nökének megdöbbentő szavai ezek, amelyekkel ő „helyes megvilágításba” próbálja he­lyezni védtelen afrikaiak tö­meges legyilkolását. A minisz­terelnök brutálisan értékeli a helyzetet. Verwoerd elisme­ri, hogy az afrikaiak nem szívlelik a jelenlegi rendszert és időről-időre fellázadnak ellene. Kormányának szerinte pusztán az a feladata, hogy biztosítsa az ilyen felkelések erőskezű és azonnali leveré­sét. A faji megkülönböztetés politikájának logikájából ki­indulva, mondhatni valóban „realisztikus óvintézkedéseket” tett ez a hírhedt gyarmato­sító. A dél-afrikai rendőrsé­get, sőt, a hadsereg egész strutúráját is úgy szervezték át, hogy az megfeleljen a nagymérvű zendülés elnyo­mására. Minden „alkalmas" fegyvert összevásároltak a „saracen” harckocsiktól kezd­ve az automata fegyverekig, sőt, még az új afrikai váro­sokat — amelyeknek Shar- peville egyik tipikus példája — is úgy tervezték, hogy meg­feleljenek a „biztonsági” kö­vetelményeknek: minden egyes városban olyan félkör alakú teret építettek, amely elég széles ahhoz, hogy egy Saracen mintájú harckocsi tüzelés közben teljes kört ír­hasson le tengelye körül. Dél-Afrika azonban nem szigetelheit el magát a világ többi részétől. Ez az ország olyan kontinens része, amely hallatlan ütemben ébred sa­ját nemzeti öntudatára. eszmék áramlását. Afrikában pedig manapság az eszmék olyan politikai realitások, amelyek felett a harcokcsik- nak nincsen hatalma. „EGY AMERIKAI DÉL-AFRIKÁRÓL” A New York Herald Tri­bune ezzel a címmel közli „egy amerikai” véleményét az afrikai eseményekről. „Noha nyilvánvaló volt, hogy a dél-afrikai kormány kö­nyörtelen igazságtalansága előbb vagy utóbb kimeríti a dél-afrikai únió négereinek türelmét, semmi sem csök­kentheti az ottani események meghökkentő tragikumát. A nemzetközi közvéleménynek erőteljesen el kell ítélnie a tömeggyilkosságokat, ame­lyeknek áldozata védtelen, el­nyomott lények. Majdnem ugyanilyen meghökkentő, hogy a dél-afrikai fehérek is milyen vakon mennek a to­vábbi események elébe. For­gószelet teremtenek, de sem politikai, sem pedig erkölcsi vonatkozásait még csak fel sem ismerik. Az utóbbi tiz év alatt fokozódott az elnyo­más, sőt, gyakorlatilag rab­szolgasorba döntötték a feke­téket. A dél-afrikai kormány elment odáig, hogy hivatalo­san megvonta a négerektől a tanulás jogát, kivéve azt az alapvető képet, ami alkalmas­sá teszi őket a fizikai mun­kára.” E szavak után az „egy amerikai véleménye” kitér az amerikai négerek helyzetére és keserű szavak­kal bírálja az ottani néger­üldözést, majd hozzáfűzi: „nincs értelme annak, hogy azt úgy állítsuk be, mintha nem lenne nagyszámú fehér amerikai, aki otthonosan érezné magát Dél-Afrikában. Az afrikai fehér ember — írja befejezésül — egész egyszerűen olyan fehér em­ber, akinek sohasem kellett komolyan vennie a közvéle­ményt. S ebben a szégyentel­jes körülményben nekünk, amerikaiaknak is vállalnunk kell bizonyos felelősséget.” Sok harc és küzdelmes esz­tendők várnak még az afri­kai népre. Azokra is, akik már elnyerték függetlenségü­ket, azokra még több, akik erejüket megsokszorozva har­colnak emberi szabadságjo­gaikért, állami függetlenségü­Július elején, amikor Bei­kért. A függetlenné vált or­TECHNIKA — TUDOMÁNY A MARS ELJEGESEDETT BOLYGÓ? V. Davidov, a moszkvai Stenberg gazdasági intézet tudományos titkára arra a következtetésre jutott, hogy a Marson levő titokzatos csa­tornák a bolygó felszínének jelentős részét borító jégréteg mély repedései. hőmérséglet alakul ki. amely megolvasztja a jeget, hiszen a hőmérséklet a felszíntől le­felé kilométerenként körülbe­lül 30 fokkal emelkedik — állapítja meg Davidov. „Marsrengések” folytán a bolygót körülvevő jégpáncé­lon repedések támadhattak. A tudós véleménye szerint e repedések mentén enyhébbek a hőmérsékleti viszonyok, en­nélfogva ott elterjedhetett a növényzet. A repedések sza­bályos formájuk miatt nagy távolságból csatornákra em­lékeztetnek. RÁDIÓ-ÖSSZEKÖTTETÉS A SZPUTNYIK HL ÉS AZ EXPLORER Vn. SEGÍTSÉGÉVEL Két camhridgei (Massachu­setts, USA) fiatal rádióamatőr a világon első ízben létesített rádióösszeköttetést mestersé­ges bolygók segítségével. A rádióamatőrök, Rafael Soifer és Perry I. Klein most nyil­ga-Kongó is elnyeri füget- lenségét, az önálló és függet­len afrikai országok ereje még erősebben döngeti majd a fehér szupremácia (felső­ség) utolsó bástyáit is. A ha­tárok gyenge alkotmányok: ha fel is tudják tartóztatni az embereket, semmi esetre sem tartóztathatják fel az szágokban is ott vannak még a gyarmati rendszer képvise­lői, s befolyásukkal, vissza­húzó erejükkel komoly mér­tékben számolni kell, s mint minden függetlenséget el­nyert fiatal államnak, az af­rikai államnak is nagy prob­lémát jelent a társadalmi rend megválasztása. Davidov a Komszomolszkaja Pravda március 6-i vasárnapi mellékletében cikket írt a Mars természetéről, s ebben azt állítja, hogy a Mars felü­letén levő vízmennyiség kö­rülbelül megfelel a Földön levő vízmennyiségnek, vagy talán még valamivel több an­nál. AZ NDK ŰTÉPlTÖGÉPEKET SZÁLLÍT BRAZÍLIÁNAK Februárban Rio de Janeiró- ban az NDK és Brazília kül­kereskedelmi vállalatai közt egyezményt írtak alá, amely szerint a Német Demokra­tikus Köztársaság DIA gép­exportvállalata 600 hernyó­talpas talaj egyengetőt és 50 motoros útgyalut szállít Bra­zíliának 8,5 millió dollár ér­tékben. Ez a szállítmány nagy segítséget jelent a brazíliai út­építési program megvalósítá­sánál. Mivel a Mars távolabb fek­szik a Naptól, mint a Föld — írja Davidov —, ezért e boly­gó „trópusi” övezeteiben a felszíni átlagos évi hőmérsék­let valószínűleg mínusz 10, mínusz 20 fok Celsius lehet. A Marson a belső hő kelet­kezésének ugyanazok az okai, mint a Földön: ezért már a felszín alatt körülbelül fél­kilométeres mélységben olyan ÜJABB SZOVJET Kiev egyik festői, külső ke­rületében az utóbbi években egész tudományos városrész nőtt ki a földből: itt helyez­ték el az Ukrán Tudományos Akadémia több kutatóintéze­tét. Nemrég a városrész új objektummal gazdagodott, az akadémia fizikai intézete atomreaktort kapott, amely A HARMADIK ÖTÉVES TERVBEN TÖBB ' MINT 2 EZER KILOMÉTER HOSSZÚ GÁZVEZETÉKET RAK­NAK LE Ebben az évben 14 várost látnak el gázzal Csehszlová­kiában és a gázzal főző csa­ládok száma 56 ezerrel emel­kedik. 1960 végéig 167-re emelkedik Csehszlovákia gáz­zal ellátott városainak szá­ma, s az országban összesen 788 ezer család könnyítheti meg munkáját gáztűzhelyek­kel. A harmadik ötéves terv­ben két teljesen új gázgyár építését befejezik, s ugyan­akkor a prágai, brnoi és ceske-budejovicei gázgyárakat kiszélesítik. A harmadik öt­éves tervben további 73 vá­rost látnak el gázzal, a gáz­zal főző családok száma pedig meghaladja az egymilliót. ATOMREAKTOR már megkezdte működését. Ukrajnában az atomkutatást a harkovi intézetben még a harmincas években megkezd­ték. A kutatások a nemrégi­ben elhunyt kiváló szovjet tudós, Igor Vasziljevics Kur- csatov akadémikus nevéhez fűződnek. A kijevi atomreaktor meg­indításával az ukrán tudósok új lehetőséget kaptak a mag­fizika, a fiziológia, az orvos- tudomány területén végzendő kutatásokra, izotópok előállí­tására és felhasználására. M. V. Paszecsnyik, a fizikai intézet igazgatója elmondotta, hogy a bonyolult atomberen­dezés irányítását automatizál­ták. A védőberendezések tel­jes biztonságot nyújtanak a kezelőszemélyzetnek, a kísér­letezőknek és a környékbeli lakosságnak. Dél-Afrikai Unió vánosságra hozott közlése sze­rint február 6-án hajnalban morse-jeleket fogtak fel, ame­lyeket először a két mű­bolygó pályájának ionizált ré­tegébe küldtek. Azon a reg­gelen, az amerikai és az orosz műbolygó majdnem egyszerre, alacsonyan repült el az At­lanti partvidék felett. At- lantio-City csillagvizsgálója közölte, hogy a két műbolygó körülbelül hajnali egy óra­kor találkozik. Ez volt az al­kalmas pillanat a kétoldalú rádiókapcsolat létesítésére, öt perccel fél egy óra előtt 20 másodpercen át mind a két rádióamatőr előre megállapí­tott jeleket Soifer pontosan vette. A 35. adásnál Soifer jellegzetes hangingadozást, un. lebegő frekvenciát észlelt, amely olyankor fordul elő, ha a rádióhullám valamilyen mozgó tárgyról verődik vissza. Ez a Doppler-hatásnak nevezett jelenség bizonyítja, hogy a Klein által sugárzott jelek viszaverődtek a két műboly­góról. , Az afrikai kontinens leg- lélibb részén fekvő, 15 millió lakosú Dél-Afrikai Unió he­tek óta a nemzetközi érdek­lődés középpontjában áll. A Dél-Afrikai Unió kormányá­nak fasiszta faji ideológiai alapon kiadott,, és az ország lakosságának több mint két­harmadát sújtó rendeletéi el­len ugyanis nagyarányú tün­tetések zajlottak le. A rend­őrség több városban — tér­képünkön keretben — a bé­kés és védtelen tüntetőkre tüzet nyitott. A kegyetlen vé­rengzésnek ezideig több száz halálos, illetőleg sebesült ál­dozata van.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom