Nógrádi Népújság, 1960. április (16. évfolyam, 27-35. szám)

1960-04-20 / 32. szám

NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1960. április 20. iyos igénnyel készül <ipar II. ötéves terve vizsga- anélkül, .ieg össze- .ozásait. A .sztés az ipar- _wik legfontosabb .e, az alakulása magá­don ja a termelés folya­matának alakulását. A mű­szaki színvonal emelése ter­melékenyebb munkafolyama­tot, gazdaságosabb termék­előállítást, választékosabb árut eredményez. Köztudo­mású, hogy megyénkben is egyre emelkedik a műszaki színvonal, azonban még korántsem tartanak ott, hogy a jelenlegi állapo­tokkal elégedettek lehe­tünk. S ez méginkább vonatkozik az állami helyiiparra. Helyiiparunk néhány kis­üzemből, korszerűtlen, kez­detleges felszerelésű, inkább az élő munkára alapozott műhelyekből fejlődött azzá, ami jelenleg. Legtöbb helyen a követelményeknek megfele­lően toldozták, toldozták eze­ket az üzemeket, azonban alig egy-két helyen történt lényeges változás. A megyei tanács ipari osz­tálya a második ötéves terv feladataiból kiindulva felmérést végzett a helyi­iparban, ennek alapján állították össze a tervja­vaslatot. Ehhez hasonló arányú felmé­rés még nem volt a helyi­iparban, így tehát ez az első tudományos jelleggel készült vizsgálat anyaga az alapja helyiiparunk további fejlesz­tésének. Lehetetlen itt még csak vázlatosan is elmondani, hogy ennek az alapos vizsgá­latnak hány összetevője van. A helyiipar szolgáltatói jel­legű, a minisztériumi ipar mellett a lakosság változó szükségleteit elégíti ki. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók részére köz­vetlenül végzett szolgál, tatások mellett, többfé­le termék előállítása, a lakosság rendelt és javí­tó szükségleteinek ellá­tása, a helyi anyagforrá­sok felhasználása a cél. Ez, valamint a jelenlegi vi­szonyok, a kitűzött célok meghatározzák a műszaki fejlesztés mértékét. Az elmúlt évben a megyei pártértekezlet kimondta, hogy a megyei iparban általában a gépesítésnek, az elavult gépek és berendezések ki­cserélésének stádiumában tartunk. Szóltak arról az elv­társak, hogy a műszaki ter­vezés színvonala sem kielé­gítő. Vannak kívánnivalók a beruházás, a műszaki káde­rek területén is. Emellett a helyiipamak is ki kell ven­ni a részét, a pártkongresz- szus által meszabott felada­tok megoldásából. Az egyenlet tehát előttünk áll, ezt meg kell oldani, A helyiipar második öt­éves tervjavaslata a vál­lalatok műszaki fejlesz­tési terve szerint készült, s emellett a beruházási téte­lekhez megfelelő gazdasági számításokat végeztek. A tervjavaslatból kitűnik, hogy a jövőben komoly súlyt helyeznek a Salgótarjáni Kézműipari Vállalat fejlesz­tésére, ahol legszükségesebb végrehajtásra váró fel­adat egv új épület elkészíté­se. A Bánya és Építőanyag- ipari Vállalat ipolytamóci telephelye is nagyobbarányú fejlesztés előtt áll. Az elvégzett kutatófúrá­sok bizonyítják, hogy kö­rülbelül 20 évre megol­dódik a nyersanyag bá­zis. Megvalósítják, hogy a bányá­hoz helyezik át a présházat, ezáltal szállítási megtakarí­tást is érnek el. 1961-re új 450-es téglaprést kap ez a telephely, amely nagymérték ben elősegíti a termelékeny­ség növekedését. A Kist eré­nyén lévő telephey új gé­peket kap — sőt ezeknek egy- része már csak a szerelésre vár — s még ebben az évben megkezdik a 2 új présház építését. Komoly műszaki fejlesz­tést kívánnak megvalósítani a Nyomdaipari Vállalatnál, is. Az elavult gépek fokoza­tos leszerelése mellett még ebben az évben meg­kezdik az új nyomdaépü­let tervezését, amely elő­segíti, hogy ez a válla­lat is eleget tudjon ten­ni a pártkongresszuson meghatározott feladatok­nak. Sok problémát old meg a Patyolat Vállalatnál is ha rövidesen be tudják szerez­ni az import try-gépet, (try- klóretilénnel tisztító gép) amelynek üzembeállításával lényegesen csökken a vasalás ideje. A Salgótarjáni Vágóhíd és Húsfeldogozó Vállalatnál re­konstrukciós munka válik szükségessé a termelékeny­ség emelése, az elavult be­rendezés lecserélése érdeké­ben. Jelenleg is folyik az alapos felmérés, hogy mi lesz a különbség egy új üzem lé­tesítési, avagy a régi üzem fokozottabb gépesítési költ­ségei között. Csupán néhány vállalat, üzem terve, amely jelenleg még csak elgondolás, de rö­videsen megindul a megva­lósulás útján. Alapos megtár­gyalásra, elemzésre nem ele­gendő egy rövid cikk. A kez­deti lépések a helyiipar szer­vezettségének útján azt bi­zonyítják, a helyiipari vállalatok is teljesíteni kívánják feladatukat, s a helyiipari vállalatok munkássága a jobb műszaki feltételek között eredményesebben tud eleget tenni a terv­feladatok és felajánlások megvalósításának. A helyiipar gépesítési fo­ka — mint említettük — nem kielégítő és a második ötéves terv tervjavaslata előirányoz­za a szükségletek kielégítésé­hez szükséges gépesítés meg­valósítását. A modern gépek, a követelményeknek megfe­lelő munkaszervezet minden bizonnyal azt eredményezi, hogy a helyiipari vállalatok még eredményesebben látják el feladatukat. P. A. Több mint 100 ezer forintos költséggel újjáépíttették a balassagyarmati sütőüzemet. így az üzem termelése csak­nem kétszeresére emelkedett. Képünkön a friss, ropogós ke nyeret veszik ki a kemencé­ből. Június elején megkezdődik a szállítás az új Salgá-Ránai vasúti pályán A KISZ fiatalok vállaltak védnökséget a csaknem két­ezer folyóméter hosszú új Salgó-Rónai vasúti pálya építése felett. A KISZ fiata­lok az elmúlt időben nagy­•• Ütemes a termelés, de a szállításon javítani kell — A HÚSIPARI VÁLLALAT MUNKÄJÄNAK TAPASZTALATAIBÓL — A megyei tanács pénzügyi állandó bizottsága vizsgálatot folytatott néhány napja a Nyugat-Nógrád megyei Hús­ipari Vállalatnál Balassagyar­maton. A bizottság vizsgála­tának célja a termelés ki­egyensúlyozottságának, az el­látás zavartalanságának, a tár­sadalmi tulajdon védelmének és a vállalat ügyviteli mun­kájának, helyzetének vizsgá­lata volt. A bizottság a vizsgálat alap­ján megállapította, hogy a Húsipari Vállalatot irányító szervek a tervfeladatok meg­állapításánál helyesen vették figyelembe a népgazdaság igé­nyeit és a tervfeladatok tel­jesítésének egyik fontos fel­tételeként, a vállalat helyi adottságait. Megállapították, hogy a kitűzött tervfeladatok megvalósításához biztosították a személyi, anyagi és szer­vezeti feltételek. A vizsgálat alapján kiderült, hogy a termelés kisebb hiá­nyosságoktól eltekintve ki­egyensúlyozott, viszont a szál­lítás, a dolgozók hússal és töltelékáruval való ellátása sok esetben kívánnivalókat hagy maga után. A termékek kiszállítása a vállalat területéről azért üt­közik nehézségekbe, mert a vállalat gépkocsi hiánnyal küzd. Három járás boltjainak ellátását csak úgy tudják meg­oldani, ha a gépkocsivezetőket állandóan túlóráztatják. Egy új 3,5 tonnás gépkocsi sür­gős beszerzését még az is in­dokolja, hogy a Kiskereske­delmi vállalatnak nincs tram zit raktára, ahol nagyobb mennyiségben tárolhatnának húsipari termékeket. Így a vállalat gépkocsivezetője bol­tonként kénytelen az árut le­adni, ami jelentős időveszte­séget okoz és időbeni eltoló­dást okoz az üzletek rend­szeres ellátásában. A vállalat munkájában nagy segítséget jelentene, ha a je­lenleg időlegesen megoldott anyagraktáros hiányt végér­vényesen felszámolnák. A jö­vőre való tekintettel ez meg­oldaná a raktározási gondokat. Ezáltal a jövőben elkerülhető az esetleges raktárhiány, vagy többlet, és megvalósítható az anyagfelhasználás pontos ki­mutatásának elkészítése is. A bizottság megvizsgálta a társadalmi tulajdon védelmé­nek a helyzetét is a vállala­ton belül. Ezen a területen nem találtak kifogást. A vál­lalat telepén higiéniai szem­pontból sem merült fel hiá­nyosság. A vállalat első negyedéves tervét ugyan nem teljesítette, de az elkészített árukat ki­váló minőségben továbbítot­ták az egész negyedév folya­mán. A vágóhíd készítményei­vel szemben nem merült fel kifogás, sőt a minőségi mun­ka mellett dús választékban készítenek mind töltelékáru­kat, mind különféle húskészít­ményeket. Az észrevételezett hibák és hiányok megszüntetésére vi szont eddig még nem került sor. Az állandó bizottság ja­vaslattal kíván élni az illeté­kesek felé, hogy mind az anyagraktáros mind pedig a sürgős beszerzésre váró gép­kocsi ügyében halaszthatatla­nul tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A jövőben csak ezeknek az intézkedések­nek a nyomán szüntethetők meg azok a kisebb hiányossá­gok, amelyek jelenleg a vál­lalat kiegyensúlyozott terme­lését és a lakosság szolgálta­tását akadályozzák. szerű munkát végeztek a vas­út építésén, de szükséges, hogy az elkövetkező időben közös összefogással még jobb eredményeket érjenek el a pálya építésén, amely a Med- vesi lejtősaíknát a rónai fő­tárolóval köti majd össze. Sürgőssé vált ez a munka mert a Medves-aknánál mind több szén gyülemlik össze, s az időjárás egyre na­gyobb kárt tesz a szénben, romlik a fűtőértéke, gyors elszállításra vár a már kiter­melt szén. A pálya építési munkálati a jelenlegi időjárás következ­tében, szünetel, de folyamat­ban van a másirányú szere­lési munka. Most például i villanyszerelők dolgoznak ott hop- biztosítsák a Medves motorház energia ellátását amely a közeljövőben épü majd meg. A bánya vezetői úgy tér vezik, hogy a szállítópály; építését és szerelését leg később május közepére be fejezik. Jól dolgoznak A Zagyvapálfalvi bányate­lepi Nőtanács vezetősége el­határozta, hogy a bányász­nap tiszteletére terítési tan- folyomot szerveznek és az MSZBT-vel könyvkiállítást rendeznek. Helyes volna, ha a Zagy­vapálfalvi Bányagépgyár nő­tanácsának vezetősége felven­né a kapcsolatot a bányate­lepi nőtanács vezetőségével és az üzemen belül dolgozó elvtársnőket is bevonnák a korábban megszervezett kézi­munka szakkör munkájába. Akik becsülettel helytállnak K attog a számológép, szikraesőt ont a kö­szörűgép, pörög a fúrógép orsója, s kacskaringós forgácsot sír ki a fúró a kemény anyagból. Négy ember a sok közül a Nagybátonyi Szolgáltató Vál­lalatnál. Minden reggel meg­kezdik napi munkájukat, szá­molnak. szegecselnek, inté­zik a vállalat ügyeit — a sajátjukat —; dolgoznak. S ez a négy ember mikor dél­után kilép az üzemből, már azon töri a fejét... De arról ne én beszéljek. Szóljanak ők, a legjogosul- tabbak; akik minden jó és rossz változásnál élik azt az életet, végzik azt, amit el­vállaltak. Boros Zoltánná bérelszá­moló. Aprólékos, pontos mun­kát végez. Az asztalán itt fekszik a matematikai könyv. Ha akad szabadideje hozzá­fog, s néhány példát meg-, csinál. Már korábban, 1955- ben kezdte az iskolába já­rást a munka mellett. Ne­héz a munka után este le­ülni s összpontosítani az egyébként is elfáradt figyel­met. Mindezt azért mosolyogva mondja, s dicséri a tanárok készséges munkáját. Bizakod­va beszél a terveiről, kisfiá­ról, akinek majd sokat se­gít, ha iskolába kerül. — A fiamból tanult embert szeretnék alakítani. S ehhez nem elég a mostani tudásom. Ezért tanulok leginkább — mondja mosolyogva, s már búcsúzik, mert telefonon hív­ják. B orbás Antalt és Oláh Ignácot a la­katosok között talá­lom meg. Mindket­ten az általános iskolába jár­nak. Borbás elvtárs a VIII. osztályt, Oláh elvtárs a VI. osztályt végzi. Sokat dolgoz­nak, s mikor munka után megf űrödnek, sietnek haza tanulni. Egyikük sem \ tanul­hatott régebben. A családi körülmények lehetetlenné tették ezt. A magasabbik, a szőkeha­jú Borbás Antal szólal meg először: — Nehéznek, nehéz a ta­nulás, de az egyéni tervet is kell teljesíteni. Szeptember­ben már technikumba szeret­nék menni. Sokat segít majd a munkában, ha maga­sabb fokon is elsajátítom a gépek ismeretét. Igaz a törté­nelemmel hadilábon áll Bor­bás elvtárs, de év végére rendbehozza ő ezt is. Oláh Ignác alacsony, mo­solygós, fekete fiatalember. Még az általános iskolával bajlódik. Az idén befejezi a hatodikat, s jövőre szeretné ha egy év alatt elvégezhetné a hetediket és a nyolcadikat. Ő így beszél: — Több mint tíz éve, hogy iskolába jártam. Csak öt osz­tályt végeztem. Most nehéz folytatni. Érzem, hogy hiány­zik nekem a tudás, azért ta­nulok. Sóhajt, aztán a gondokra terelődik a szó. Már kezd megbarátkozni a törtekkel, de a nyelvtannal még bajok vannak. Igaz segítenek is neki. Egyik műhelybeli ba­rátjával még a reggeli idő­ben is gyakran számtanoz- nak. Ő is szeretne segíteni majd a fiának, ha iskolába kezd járni. Nem szeretné, ha nem tudna valamire meg­válaszolni. A műhelyből az üzem­vezetői irodába me­gyek. Sulyok Ist­ván elvtárs fogad az üzem főgépésze, ő is tanul. Esztergam-Kenyérmezőre jár gépipari technikumba. Már másodikos. — Jónéhány év telt el az első lépések óta. Próbálkoz­tam régebben is, míg végre 1958-tól folyamatosan tanu­lok. Már volt úgy, hogy abba akartam hagyni. Aztán köz­bejött valami lelkesítő do­log, s maradtam — meséli jókedvűen. Hiába a beszá­moló még messze van. Már év végére készül. Az idővel' nála is baj van. A beszámoló előtt szokott tanulni, s ez né­ha megbosszulja magát. — Sajnos nem tudok rend­szeresen készülni. Lehetetlen az időmet beosztani — mond­ja s felsorol ötnél is több beosztást, amiért felelnie kel! f* valóban nehéz. Ne­ki is segítenek. Elektro-tech- nikából szép eredményt ért A felelőtlen felnőttek! Nemcsak lapunk, hanem az országos sajtó is hírül vitte azt a súlyos tragédiát, amely még nem is olyan régen zaj­lott le Salgótarjánban, a Má­jus 1 utcában. Itt az anya gondatlansága, felelőtlensége három pieiny gyermekének életét követelte. A gyufával játszó gyermekek meggyúj­tották az ágyban levő szal­mát, s annak füstgázától elő­ször a legkisebb, később pedig a gyors és lelkiismere­tes orvosi beavatkozás után is a másik két gyermek is eltávozott az élők sorából. Micsoda tragédia ez! Az új­ságíró azért vesz ilyen eset­ben is tollat a kezébe, hogy szóljon a felnőttekhez, hogy figyelmeztesse a szülőket: vi­gyázzunk a legdrágábbra: gyermekeink testi éppségére. az édesen csacsogó, a már tipegő, úgymond trónörökösre. Sajnos azonban ezek a fi­gyelmeztetések de sokszor nem találnak el oda, ahová az újságíró címezi, a fel­nőttekhez! Amikor elolvassák az írást — maguk is sajnál­koznak a megtörtént esemé­nyen — nem gondolnak arra, hogy éppen gyermekeik meg­mentéséért is szól az újság­író hozzájuk. Igen, így van ez — bár akinek nem inge... — mert az események egész sora bizonyítja: a felnőttek is „gyönyörködnek” a fiatal gyermekek veszélyes játéká­ban, a felnőttek is figyelik egy-egy gyermeki játék ha­tását! Mert, ha ez nem így lenne, akkor hétfőn este sem engedték volna meg éppen a felnőttek Salgótarjánban, a Vásártéren azt a gyermeki „játékot” amit tudatlanul a karbiddal végeztek fiatal, alig 8—10 éves iskolások. Igen! A gyermekek literes üvegbe kar- bidot tettek, vizet öntöttek rá — várták, hogy az üveg felrobbanjon. Várták, felnőt­tek gyűrűjétől körülvéve, a felnőttek izgalmának közepett, hogy a vízzel és karbiddal töltött üveg felrobbanjon. Sze­rencse csak egy volt. Az, hogy a dugót a piciny gyermeki kéz nem bírta erősen elhelyezni az üvegben. A tragédiát el­kerülték ... Ez a gyermeki játék súlyos szerencsétlenséggel végződhe­tett volna. Az üvegszilánk ko­moly kárt tehet a fiatal gyer­meki testben, de a játék a szerencsével párosult! Megdöbbentő a felnőttek fe­lelőtlensége! Nem hogy közbe­léptek volna e „játék” meg­akadályozására, hanem „izgal­mukkal” csaknem részesei let­tek egy — talán végzetes já­téknak. Pedig az esetek több­ségéből már igazán tanulhat­tunk volna... — Só­éi eddi? is. Sallai István művezető patronálja ebből a tantárgyból. Mechanikából bizony nehezen jut előre. Nem tud kihez fordulni se­gítségért. — Na^’ok a követelmények is — mondja de hozzáteszi: — ez nem baj. Elvégre mi­lyen szakemberek leszünk, ha az elméletet csak sejtjük? Nem tudjuk folytatni. Hív­ják. Négy dolgozó ember. Ki irányít, ki termel. Sok a gondjuk, bajuk, de türelme­sek, mert szükségét érzik a tudásnak. Helyt akarnak ál- ni a termelésben, nem akar­nak zavarba jönni és magya­rázkodni, ha gyermekük megkérdez valamit tőlük. Tudni akarnak. Áldozatot vállaltak és igyekeznek be­csülettel elvégezni az isko­lát. A z üzemben mé'.tá- nyoljk a törekvésü­ket. A törvényszab­ta lehetőségeket él­vezhetik is, ha szükséges nincs hiány emberségben sem. Meg kell érteni ezeket az idős diákokat, akik egyre közelebb kerülnek a tudo­mány rohanó szekeréhez. P. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom