Nógrádi Népújság, 1960. március (16. évfolyam, 18-24. szám)

1960-03-19 / 23. szám

4 NÓGRÁDI NtPÜJSÁG 1960. március 19. AZ IFJÚSÁGÉ A SZÓ JELVÉNYKIOSZTÓ TAGGYŰLÉSEK, KÖRZETI BEMUTATÓK A KISZ- SZERVEZETEKBEN Jelenleg a KISZ-szer vezetek előtt — egyéb más feladatok mel­lett - két jelentős feladat vár megvalósításra. E hónap 21-től megkezdődnek az alapszerveze­tekben az Ifjúság a szocializ­musért” jelvény kiosztó taggyű­lések. A salgótarjáni járásban hamarabb, március 19-én Kányá- son lesz az első taggyűlés. A taggyűléseken mintegy 9 ezer darab jelvényt osztanak ki az arra érdemes KISZ-tagok között. A kulturális szemlére való ké­szülés, a körzeti bemutatók meg­rendezése a második feladat. E hónap végéig 13 körzeti bemutató lesz megyénkben, a hónap ele­jén csupán égy körzeti bemutató volt Alsópetényben és így zöm­mel az elkövetkező napokban tartják meg ezeket. Elénk kulturális élet folyik Nagybátonyban a vájártanuló iskolában. A vájártanulók munka után nemes szórako­zásként a klubban töltik el szabad idejüket. Képünk a színjátszók próbáján készült. MUNKÁSIFIK ÉS DIÁKFIATALOK BARÁTSÁGA A Salgótarjáni Leány Diák- itthon KISZ-szervezetének térésére igen hasznos talál- cózó zajlott le a hét elején íz acélárugyári munkás és a eány diákotthon fiataljai kö­tött. A diáklányok meglátogat­ok az üzemrészeket és elbe- zélgettek a munkásfiatalok­kal. Az egyik csoport a bú- orrugó gyártó üzemrészbe átogatott el. Érdekes és új >olt számukra minden. A lolgozók és a kísérők alig udták a vendégek kíváncsi­ságát kielégíteni. De a beszél­getésen kívül történt más is 1 zörgö-zakatoló műhelyek­ben meleg barátság szövődöti i diáklányok és a munkás- iatalok között. Vilcsek Jóska került az rdeklődés középpontjába, a mtorrugó brigádvezetője, gencsak meglepődött, ami- tor Pásztor Marika azt kér- lezte, hogy selejt szokott-e enni. Nem azért, mintha e niatt szégyenkezniök kelle­te, hiszen a megengedett 35 cg-os selejtet átlag 10 kg- nal csökkentik. Inkább azon csodálkozott, hogy Marika is smeri ellenségüket. S alig ejezte be válaszát, máris íjabb kérdés hangzott el. A kérdező Oldal Ilona volt, iki arra volt kíváncsi, tanul­lak-e, avagy hogyan fejlesz­tik szakmai tudásukat. Jóska elmondta, hogy célul tűzték ki a szocialista munkabrigád kitüntető cím elnyerését. És i ebbe a tanulás is beletarto­zik. Rendszeres politikai és szakmai továbbképzésen vesz­nek részt. Azután beszélt a munkaversenyről és arról, hogy milyen fontos a mun­kájuk. Olyan szeretettel be- ■ szélt munkájukról, mint egy i diák a legkedvesebb tantár­gyáról. i Rövid volt a látogatás. Csak egy délelőtt állt a kollé­gium leányainak rendelkezé­sére. Arra azonban elegendő volt, hogy új barátokat sze­reztek a gyárban, akiket úgy hívnak: munkásfiatalok. Tő­lük hallottam a látogatás vé­gén, kár, hogy előbb nem ta­lálkoztunk, nem ismertük egymást. S ez a látogatás je­lentett még egyet. Nagyobb felelősséget a munkában, a tanulásban. Mert ugye sem a munkás ifik, sem a diákok nem szeretnének egymás előtt szégyenben maradni. — ág — Hároméves a KISZ ’ 1957. március 21-én a Ta­; nacsköztársaság évfordulóján ! bontott zászlót a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség. E zászlóbontás fordulópont volt az egész magyar ifjúság életében. Megindult egy vál­tozatos programmal teli pezs- j gő élet mind politikai, kultu- [ ralis, mind egyéb vonalon az ifjúsági szervezetnél. | Első feladata volt az ifjú- 1 sági szövetségnek, hogy polí- ! tikailag nevelje és tovább fej­lessze a magyar fiatalság egé­szét, oszlassa el az ellenfor­radalom által elhintett hely­telen ellenséges nézeteket az irfjúság körében. Másik nagy feladata volt, hogy a munka- versenyt újra megszervezze és továbbvigye a szakma meg­szerettetését, minél jobb el­sajátítását és munkaszeretetre nevelje a fiatalokat. Harma­dik feladat volt, hogy mind kulturális, mind sportterüle- S ten olyat nyújtson a íiata- ! lóknak, amelyet még egy meg- : előző ifjúsági szervezet sem í nyújtott. Ezt célozza jelen- j leg az „Ifjúság a szocializ- í musért” próba és a „Felsza- ! badulási Seregszemle”. A KISZ-nek tehát napjainkig végzett munkáját nap mint nap figyelve pozitívnak le­het értékelni. Ezt a párt VII. kongresszusa is jónak érté­kelte és megállapította azt is, hogy a KlSZ-szervezetek- nek nagy tekintélyük van az ifjúság körében. Most tehát a KlSZ-szerve- zeteken a sor, hogy a már eddig helyes irányba vitt ne­velést tovább fejlesszék a párt politikáját támogatva. Az el­következő években az ifjú­sági szövetség munkája te­rületén is megsokszorozódnak a feladatok. E megnövekedett feladatok az eddiginél is még nagyobb követelményt állíta­nak az egyszerű KlSZ-tagok- tól a KISZ Központi Bizott­ságig minden fiatal elé. A mi fiataljaink viszont az ed­dig mutatott eredmények és munkák alapján el akarják és el is fogják végezni mind­azt, amit a szocialista tábor a VII. pártkongresszus hatá­rozatai, az ország dolgozó né­pe, a szocializmus építése te­rületén megkíván. Demény László 2 nap társadalmi munka, 500 köbméter föld, 10 000 forint megtakarítás Jó eredmények a tanbányákban A termelőszövetkezetek megsegítéséből a fiatalok is — főként a KISZ fiatalok — egyre jobban kiveszik részü­ket. Az elmúlt szombaton és vasárnap Balassagyarmaton a városi KISZ bizottság hívó szavára közel 900 lelkes fia­tal. fiúk és lányok ragadtak ásót, lapátot és hangos jó­kedvvel vonultak ki a helyi Palóc Földje Termelőszövet­kezet háztájára. A fiatalok a mintegy 700 folyóméter vízvezetékcsator­na ásásánál segítettek, s ez­zel hozzájárultak az öntöző- rendszer megépítéséhez, a szük­séges árok elkészítéséhez. A fiatalok munkája nyomán egyre hosszabb és mélyebb lett a csatorna. Addig amíg a fiatalok cso­portjának egyik része a csa­torna ásásával foglalkozott, a másik része a már meglévő vízvezetéktöltést egyengette. Az elvégzett munkával a fiatalok közel 10 ezer forint értékű munkát végeztek és ezt a kiadást megtakarítót- j Iák a termelőszövetkezetnek. ( Külön érdekessége volt en- nek a munkának, hogy a megszervezésével a termelő­szövetkezet munkabrigád és munkacsapatainak szervezetét mutatták be a fiataloknak a végzett munkán keresztül. A balassagyarmati KISZ fiatalok között ilyen nagy­arányú társadalmi munka- szervezés és mozgósítás még nem volt és ez a tömeges felvonulás és ez a nagyará­nyú társadalmi munka az egész város figyelmét felhív­ta és kivívta a felnőttek el­ismerését a fiatalok nagy­szerű munkája. E kétnapos társadalmi munka, amelyet a városi KISZ bizottság az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalom keretében szervezett, hozzájá­rult ahhoz a nemes törekvés­hez, hogy fiataljaink meg­ismerjék a fizikai munka szépségéi és értékeljék ezt a munkát. Az eltelt két nap alatt több mint 500 köbméter földet mozgattak meg a fia­talok és munkájukkal előse­gítették. hogy a termelőszö­vetkezet kertészete minél előbb kialakuljon és ezáltal Bal a ssagyarmat zöldségen á­tása is javuljon a közeljövő­ben. 1>l I fttttt* A balassagyarmati és a losonci iparitanulók egyezménye A kozelmultDan nem min- ennapi kapcsolat történt a Salassagyarmati Iparitanuló ntézet és a csehszlovákiai ■ xjsonci Építőipari Szakmun- ,ás Képző Intézet között. A két szakmunkás képző ntézet vezetősége kölcsönös laráti egyezményt kötött. Az gyezmény célja, hogy köl- sönösen megismerjék az in- ézetben előforduló problémá­it és kicseréljék a be- i ált tapasztalatokat, amelyek mindkét fél részére szüksé- ;esek. A két ország intézete a kö- etkező kérdésekben egyezett neg: az első és legfontosabb .ölesönös segítségnyújtás a laladó tormák keresésére mnd a tanításban, mind a levelesben. Nem kevésbé je- entős az a célkitűzés sem, logy erősítsék a barátsági és ;özösségi érzést a legfiata- abb munkásgeneráció között. A további cél, hogy kölcsö­nösen megismerjék a szocia­lista tábor e két országának eddig elért sikereit, felhasz­nálják azt a nevelésben és elmélyítsék azt is, hogy mindkét állam a béketábor­hoz tartozik. Az egyezmény keretén be­lül az intézet alkalmazottai felveszik a személyes kapcso­latot és megismerkednek a sajátos nevelési módszerek­kel, ezenkívül megismerik egymás tankönyveit, szemlél­tetési és tanítási segédeszkö­zeit. Szeretnének módot ta­lálni arra is, hogy a ma­gyar anyanyelvű tanulók ré­szére a szükséges tankönyve­ket a losonci intézet besze­rezhesse. A két intézet kapcsolata még új. Megkötése óta még nem telt el hosszú idő. Egy azonban már most bizonyos. A kapcsolat minden bizony­nyal gyümölcsöző lesz. A vájárképzés középpont­jában. Nógrád megyében az új Rákóczi-'táró, valamint a régebbi művelés alatt álló pólyosi tanbányák állnak, Ennek a két üzemnek a vá­járképzés területén igen so­kat kell nyújtani ahhoz, hogy zavartalanul tudják biztosíta­ni a tanterv szerinti előírt gyakorlati oktatást. Ennek a célnak megfelelően az elmúlt hónapban az üzem kommunistái taggyűlésen tár­gyalták a tanbánya 1959-es évben elért erdeményeit, va­lamint az előírt tervek mu­tatóit. Ezt követte a műszaki értekezlet, ahol az elért ered­mények mellett ismertetve lettek az elkövetkezendő idők feladatai, valamint az 1960. évi tervmutatók. Az elért eredmények közül a legfontosabbakat említem meg. A szén tisztántermelésé- nél nem voltak különösebb hiányosságok. Az 1958-as év­hez viszonyítva az előírt ka­lória tervünket 1959-ben túl­teljesítettük. A gépesítés te­rületén, habár a gépi felra­kásban nem értünk el ko­moly eredményt, de a mun­kahelyi szállítást sikerült szép eredménnyel gépesíteni. Míg 1958-ban 7 százalékot tett ki az egész termelés, ad­dig 1959 negyedik negyed­évében 82 százalék volt. Anyaggazdálkodás terén ered­ményes munkát végeztünk az elmúlt évben, javult a mun­kafegyelem a vájártanulók között, javult a minőségi munka, tisztább és kelleme­sebb lett az új Rákóczi-táró a tanulni vágyó fiatalok szá­mára. Az eredmények melleti még vannak hiányosságok is Például sok még mindig s vájártanulók igazolatlar mulasztása. Míg 1958-ban 141 műszak volt igazolatlan 1959-ben felemelkedett 23£ műszakra. A tanbánya vezetője látvs az egyes hiányosságokat azonnal hozzáfogott az ered­ményes munkához. Ennek eredményeként az elmúlt na­pokban először sikerült égj Sz. 153-as szovjet mintájú rakodógépet üzembe állítani melyet betanított oktatóvájá­rok és tanulók kezelnek eredményesen. Igen jó munkát fejtenek ki a kezelésénél Antal Kele­men oktatóvájár, Ináncsi Ta­más és Kárai Gábor vájár tanulók Jelen pillanatbar még a gép üzembe állításá­val az a cél, hogy a tanulók megtanulják a gép kezelé­sét és tudják értékelni a; ember segítő társát, a gépet Szó van arról, hogy rövide­sen üzemeltetve lesz méí két Kóta-féle felrakó. Felszabadulásunk 15. év ; fordulójának tiszteletére fel- ajánlásokkal indulnak a tér- n ; vek túlteljesítéséért. Itt azon- I* l ban az a baj, hogy a mun- s: • kaverseny kiértékelése körül k . vannak kisebb hiányosságok r az illetékesek részéről. A ta- li nulók az ötéves terv irány- ií t elveit ismerik, tudják, hogy s milyen feladat hárul reájuk, n i a szellem a fiatalok köré- i ben jónak mondható. Csak t 1 lendületüket és munkájukat f . abban a szellemben kell irá- t I nyítani, amely szocialista g hazánkban a szocializmus fel- v i építésének legrövidebb útja- e , hoz vezet. K Pál József t ; a tanbánya dolgozója t r Láttunk, hallottunk, tanultunk, táncoltunk... juk ezt utánozni, mert nin­csenek megfeleld gépeink. Ennek a 38 kiszesnek — ter­mészetesen nekem is — ez a kirándulás óriási kedvet adott a további munkához és a KISZ-feladatok elvégzéséhez is. Ami miat: sosem felejtem el a Lampart gyárban eltöl­tött két napot, az az ottani idősebb munkások irántunk tanúsított szeretete és ked­vessége. A Lamyart-gyári ve­teránok nem olyan merevek, nem akarnak azonnal kidob­ni bennünket, ha egy kicsit gyorsabban jár a lábunk tánc közben és nem tartanak szikrázó szemmel órahosszás prédikációkat, ha divatosan felöltözünk, ők azt mondták nekünk — egynémely bácsi­nak még a szeme is könnyes volt —, hogy örülnek a mi jókedvünknek,, mert ők bi­zony nem szórakozhattak ilyen gondtalanul, mint mi. * Elmenőben megtudom Ég­net Gyula KISZ-titkártól, hogy a kirándulás a K1SZ- szervezet költségén történt és május végén a Lampart-gyári fiatalok viszonzásul ellátogat­nak Salgótarjánba. A KISZ- titkár azt is elmondja még, hogy a kezdeményezés a KISZ-vezetöség érdeme és a kirándulássorozatot folytatják. Még a legközelebbi hónapok­ban más testvérüzemekhe is ellátogatnak. Nagyszerű a kezdeménye­zés, mert nemcsak tapasztalat szerzésére, tanulásra, de szó­rakozásra is lehetőséget nyújt, márpedig a fiatalok nemcsak dolgozni és tanulni szeret­nek, de szórakozni is, hiszen azért fiatalok. T. E. tunk: ha másként nem lehet, hát mi tartjuk rendben tár­sadalmi munkával. Megnéz­tük az ottani zománcozó üze­met is. Bizony volt ott cso­dálkozni való. Modernebb, rendesebb ott minden, mint itt és a munka is fegyelme­zettebben folyik. Ezt is igyek­szünk átvenni tőlük. — Jól érezte magát Pes­ten? — Nagyon. Mindenféle szempontból... — Mi a másik szempont? Nevet is, el is pirul, de szeme tele szalad huncutság­gal. Földi László, a hidegüzem csoportvezetője lép be. Mi­vel ő is fiatal, nőtlen is még, a két leány minden további nélkül elszalad. Nem hajlan­dók avatatlan fülek előtt leánytitkokról beszélni. Földi 28 éves és alapszervi KISZ- titkár. Éppen ezért ő „mint ilyen” beszélgetett a Lam- part-gyár kiszeseivel. — Azt vettem legelőször észre, hogy a női dolgozók sokkal fegyelmezettebbek, mint itt nálunk. Nincsenek s?étdobálvá az alkatrészek a gepek elő:t, mint nálunk. El­határoztam, hogy ezt el is mondom az itteni leányok­nak. Fegyelmezettebbek is az ottani munkások, ezen a té­ren is tanulhatunk tőlük. Nekem nagyon tetszett az ot­tani gépi hegesztés módszere. Sajnos, mi egyelőre nem tud­gyok. ezért a kultúrmunka érdekelt legjobban. Nagysze­rű kultúrgárdájuk van a Lampart-fiataloknak. Nagy tánccsopor;, énekkar és igen színvonalas, összeszokott szín­játszóegyüttes. Felszabadulá­sunk ünnepére egész estél betöltő drámával készülnek Persze nemcsak a színjátszók szerepelnek: az énnekkar és a tánccsoport is. Mi is készü­lünk április 4-re, éppen ezért nagyon érdekes és tanulságos tapasz‘altcserét folytattunk. — A ..komolytalan” élmé­nyeiről sem fél beszélni? Nevet. Vidáman, huncutul. — Egy kis kiruccanás so­sem árt. No. meg azután jól táncolnak a pesti fiúk. Jaj, ezt ne jegyezze, hiszen csak viccből beszélek. Kizárólag, mint kiszes voltam ott. De komolyan ám! Barátnője és elvtársa. Bán­kúti Éva két éve bérelszá­moló a tűzhelygyárban. Ő is barna, ő is húszéves. Szeme csakúgy csillog, amikor a ki­rándulásról kezdünk be­szélgetni. i — Nekem legjobban a tisz­taság tetszett, ami nemcsak. a gyár -udvarán, látható; az üzem minden egyes részlegé­ben és termében olyan a rend. akár a minisztérium­ban. Sajnos ez nálunk nem így van. Az udvar is pisz­kos. rendetlen, a műhelyek is. El is határoztuk még ott Pesten, hogy ezen változta­Ezekben a napokban a 1 Salgótarjáni Tűzhelygyárban ‘ csak a kirándulásról beszél- [ tek a fiatalok. Barna és sző­ke fejek hajolnak össze a ’ munkapadok fölött és az író­asztalok mellett. Titkos sutto­gások, vidám leánynevetések ’ arról mesélnek, hogy a buda­pesti Lampart Gyárban nem­csak „komoly”, de „komolyta­lan” élményeket is szerzett az a 38 kiszes, aki 12-én reg- ' gel a KISZ-szervezet költsé­gén meglátogatta a testvér­üzemet. A fekete szemű, örökvidám Szabó Éva is ott volt a ki­rándulók között. Amikor arra kérem: meséljen valamit az élményeiről, egy pillanatra zavarba jön. majd ő teszi fel az első kérdést: — A „hivatalos” tapaszta latokról meséljek? — Másfajta is volt? Kissé elpirul és ártatlanul mosolyog. — Hát... akkor kezdjük a „komoly” dolgokkal. Én itt a gyárban munkavédelmi be­osztásban dolgozom. Mondha­tom, a testvérüzemben pél­damutatóan vigyáznak a munj kasok egészségére. Nem ta­láltam hibát, hiányosságokat, pedig mindent megnéztem. — Beszélgettek az o‘tani kiszesekkel is? — Ez természetes. Mivel én az itteni tánccsoport tagja va-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom