Nógrádi Népújság, 1960. március (16. évfolyam, 18-24. szám)

1960-03-16 / 22. szám

6 NÓGRÁDI NÍPÜJ8ÁG 1960. március 16. Önkiszolgáló és vegyesboltjaink kulturáltságáról Közel egy esztendeje, hogy megyénkben a korszerű ke­reskedelmi formák bevezetése beindult. A romhányi föld­művesszövetkezet vezetősége úttörőmunkát végzett ebben, mert elsőnek nyitotta meg az élelmiszer és háztartási cikkek önkiszolgáló boltját. Tették azért, hogy szakítsa­nak a régi, elavult, korszerűt­len módszerekkel. Kulturált kereskedelmet óhajtottak, amely tisztaság, rend és ízlés tekintetében felette áll a ha­gyományos kereskedelemnek. Fáradtságos munkájukat si­ker koronázta, mert az új forma beváltotta a hozzá fű­zött reményeket. Az önki- szolgáló boltjuk azóta sem vesztett nívójából, mert ál­landóan tartja a rend, tisz­taság előírásos követelményeit, sőt szemmel láthatóan még növeli is azt. Jó irányban haladnak rend, tisztaság te­kintetében a romhányi kör­zeti földművesszövetkezet boltjai, és ebben nagy része van Sziráki Győző, üzemág- vezetőnek és azoknak a bolt­vezetőknek, akik igyekeznek a rendet és tisztaságot tar­tani. De nem mondható el mind-! ez a tereskei földművesszö­vetkezet körzetében levő bol­tokról. A szátoki bolt előtt, de a tereskeinél is akkora sár fogadja az oda belépni szán­dékozókat, hogy minden ked­ve elmegy a vásárlástól. Pe­dig csak egy kevés kavicsot kellene elteríteni a bolt előtt és máris kellemesebb fogad­tatásban részesülnek a vá­sárlók. Ami a boltban fo-; gadja a vásárlót, az pedig kritikán aluli. Rendetlenek, piszkosak ezek a vegyesboltok. Az áruk nagy összevisszaságban dobálva a polcokra. A szakosításnak még csak az árnyéka sem lát­szik. A jó ízlés teljesen hiány­zik ezeknél a boltoknál. Szá­tokon olyan légypiszkosak az ablakok, hogy alig lehet ki­látni rajtuk, homályt és szür­keséget terjesztenek a bolt­ban. A tereskei boltvezető­nek, Galambos elvtársnak kel­lene útmutatást adni a szá- 5 toki boltvezetőnek, mint régi $ kereskedőnek, azonban nála i sem különb a helyzet, pe- 5 dig tőle elvárnánk a segít- í séget és példamutatást. Az ember elméletileg halhatatlan Dr. Linus Pauling Nobel- díjas vegyész a kaliforniai egyetemen tartott előadásában kifejtette azt az elméletét, hogy az ember elméletileg halhatatlan. „Az ember önmagát meg­újító gép — mondotta. — Az emberi test szövetei automati­kusan megújulnak és mégis megöregszünk. De vajon miért? Ennek okai nagyrészt ismeretlenek, de a legfonto­sabbakat mégis megvizsgál­hatjuk. Egyik oka az, hogy az ember olyan megpróbálta­tásoknak teszi ki testét, ame­lyeket az képtelen elviselni. E megpróbáltatások következ­ménye az öregedés és a ha­lál.” Pauling példaképpen meg­említette a cigarettázást és azt állította, hogy napi egy csomag cigaretta elszívása egyötödével rövidíti meg az életet, viszont a mérsékelt alkoholfogyasztás szerinte TATJANA SZAMOJLOVA FRANCIA FILMEN Tatjána Szamojlova, a „Szállnak a darvak” című szovjet film főszereplője el­vállalta a „Mi újság Keleten” című szovjet—francia kopro- dukciós film főszerepét. A rendező Marcel Pagliero. A film témája: három francia túrista utazása a Szovjetunió­ban. A 33. sz. Autóközle­kedési Vállalat autószerelőt felvesz. Jelentkezni le­het naponta a vállalat műszaki osztályán. (104) A KÖLNIVÍZ REND­SZERES HASZNÁLA­TA ÜDÍT, SZÉPÍT, FIATALÍT! Húsvéti szükségletét most szerezze be! GARDÉNIA kölnivizek minden szaküzletben kaphatók! 157 meghosszabbítja az élettarta­mot. Az öregedés egyéb okai között megemlítette a földi kisugárzások, beleértve az atomrobbantások következté­ben fellépő sugárzásokat is, személyenként átlag két év­vel rövidítik meg az életün­ket. Paujing fejtegetéseiben ki­emelte, hogy ezek az infor­mációk a 'kaliforniai Techno­lógiai Intézet kutatásainak eredményei, majd hozzátette: „Hogy örökké élhessünk, fel kell adnunk a dohányzást, önmegtartóztatónak kell len­nünk, nem szabad autót ve­zetnünk, repülőgépen utaz­nunk, megröntgeneztetnünk magunkat és ólomtartályban kellene eltöltenünk életün­ket, hogy védekezzünk a su­gárzások ellen. Ilyen körül­mények között azonban mit ér az örök élet?” Napfény-energiával fűtött szálloda A dél-franciaországi Perpig- nanban rövidesen megnyílik az a szálloda, amely először alkalmazza a napenergiát fű­tésre és melegvíz szolgálta­tásra. A napfényes dél-fran­cia klímában épült szálloda tetején különleges tükrökkel fogják fel a nap sugarait. Szakértők véleménye szerint ezzel a módszerrel a szálloda fűtési költségei 80 százalék­kal csökkenthetők. Pénz áll Néhány ember várakozik a Romhányi II Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet irodája előtt. Idősebb férfiak, asz- szr.nyok. Egyik-másik türel­metlenül mozog. Jó ideje áll­hatnak már itt. No, meg az­tán hűvös van még kinn vá- ■■akozni. Odabenn meg lassan halad a munka. Az irodában két asztalon pénzes-zacskók hosszú sora, íét parasztasszony, meg egy idősebb ember most éppen i pénzt veszik fel. A szövet­kezet tagjai most kapják 'neg a pénzt, a szövetkezetbe vitt állatokért, felszerelé­sért, a takarmányért és a ■ vetőmagért. Az asztalnál éppen Pipó Feri bácsi számolja az átvett pénzt. Az átvételi ívet már aláírta és ami biztos, az biz­tos, mégegyszer megszámolja. Zsebreteszi a több mint 3000 Javítják a gépeket, fejtrágyáznak, metszik a gyümölcsfákat Magyarnándorban A Mjagyamándori Állami Gazdaság dolgozói érdemle­ges talaj'm unkát végezni a talajmenti fagyok miatt je­lenleg még nem tudnak, de a gazdaságban szorgosan folynak az előkészületek, hogy amikor eljön az ideje, azonnal hozzáláthassanak a munkákhoz. A műhelyben befejezéshez közeledik a gé­pek javítása, s így minden gép megjavítva kezdheti el tavasszal a munkát. Kinn a földeken az őszi vetések fejtrágyázása folyik. 1400 holdon szórják ki a nit-- rogén műtrágyát, holdan­ként átlagosan 80 kilogram­mot. Előkészítették már a szükséges vetőmag mennyi­séget is a tavaszi vetések­hez. A több mint 700 holdas gyümölcsösben a koratavaszi metszés folyik, szakember irányításával metszik az al­ma, szilva, meggy és cseresz­nyefákat. Ezenkívül trá­gyázzák a gyümölcsösben a fák alját is, pótolva a fák növekedéséhez, fejlődéséhez szükséges talajerőt. Amikor a tavasz nyit, a Magyarnándori Állami Gaz­daságban a szükséges előké­születek után minden külö­nösebb zökkenő nélkül kezd­hetik el a tavaszi munkákat a dolgozók. Háromszor nyerte el a versenyzászlót A SALGÖTARJÄNI szénszallítö és szolgáltató ÜZEM FUVAROZÁSI ÜZEMEGYSÉGE A belügyminisztérium köz­lekedésrendészeti osztálya „Vezess balesetmentesen” cí­mű versenymozgalmára ván­dorzászlót alapított. Ezt a zászlót nyerte el három ízben egymás után az üzemegység gépkocsizó részlege 1959. II— III. és IV. negyedévében, mi­után a gépkocsijaik legmagasabb kilométer teljesítménnyel teljesen balesetmentesen közlekedtek. A 39 gépjár­művük 900 ezer kilomé­tert tett meg baleset nélkül. Értékelve a szép eredménye­ket a versenyidőszak alatt és végeztével, a tröszt igazgató­sága két ízben összesen 17 ezer forint jutalmat adott az üzemegységnek, amelyből ter­mészetesen a gépkocsivezető­kön kívül az eredmény eléré­sét szintén elősegítő gépko­csijavító műhely dolgozói és a műszakiak is részesültek. Az üzemegységben nagy gondot fordítanak a műszaki tudás továbbfejlesztésére is. A lezajlott Diesel tanfo­lyamon valamennyi hall­gató eredményes záróvizs­gát tett. Dicséretes a fiatalok érdeklő­dése e téren; a hallgatók há­romnegyed része KISZ-tag volt. A dolgozók nagy érdeklő­dést tanúsítanak az újítások iránt, — a kongresszusi munkaversenyben is túltelje­sítették az újítási vállaláso­kat. Ebben a versenyben is igen szép eredmények szület­tek. Az üzemegység fogatos részlege is rekordteljesítményt ért el az illetményszénszállí- tásnál. A 6 hetes kemény téli időszakban több mint 1200 kocsi szenet szállítottak ki. A jó eredmények mellett az üzemnek van egy régi fájó pontja. Az üzemudvar kiköve­zésére már évek óta igényel­nek költséget, de ezideig még sohasem kaptak. Pedig a nyá­ron már muskátlis virág­ágyakkal parkírozott üzem­udvar ősszel és télen is meg­érdemelné, hogy sármentes legyen és a dolgozók, vala­mint a járművek könnyeb­ben, tisztán közlekedjenek benne. Munkában a gépkocsiszerelő brigád a házhoz forintot és aztán megszólal. — No legalább megjavítom a házat. Jól jött ez a kis pénz. Tarkójára löki nyűtt, bar­na kalapját, aztán a pufajka zsebbe gyűri a pénzt. Oda- pislant a szoba másik sarká­ba, ahol a takarékbetétköny­vek sokasága halmozódik. A posta vezetője Kovács Fe­renc elvtárs szíves szóval biztatja Feri bácsit, de az csak a magáét hajtogatja. — Most öcsém nem tudok betenni semmit... aztán el­megy. Szaporán nyílik az ajtó, sorra jöpnek asszonyok, em­berek. Lassan megy a kifize­tés. Hiába szabállyal jár ez is. Itt aláírni, amott beje­gyezni és aztán mégegyszer átszámolni a pénzt és még néhány apróság. De ez fon­tos nagyon. Többen vittek el már 10 ezer forinton felül. Balázs János a Kossuth La­jos utcából 18 652 forintot vett fel. Gazsi János 17 649 forintot. Az egyik asszony megszólal. — Sosem láttam ilyen pénzözönt... Hát az igaz. van miből vinni, mert közel egy millió forintot osztanak ki a tagok között a szövetkezetbe vitt értékek fejében. Megérkezik egy vállas, őszülő bajúszú ember, Ko­vács Ezékiás is. Türelmesen végigvárja míg elvégzik az előbb említett beírásokat és aztán ő is megkapja a zacs­kót. Szépen van abban. Az összeg 15 381 forint. Végig­hallgatja midkor . felolvassák előtte, hogy miért kapja ezt a pénzt. Kovács bácsi 11654 forintot kap az ökrökért. 3036 forintot az őszi vetéste­rületért, 192 forintot qz. abr rak és vetőmagért, 499 fo­rintot a bevitt szálastakar­mányért. Egész embereket követelnek a gondok Egy nagy emberi közösség­ben sok a gond az előrehala­dásért való törekvés, de sok a gondokat megoldó, az ered­ményeket megteremtő mun­káskéz is. A gondok azonban előbb, vagy utóbb megoldód­nak. Lehet, hogy nyomban a jelentkezés után, de az is le­het, hogy csak hosszadalmas, nehéz várakozás elteltével. Gondja válogatja. Az életben — mint a szó­beszéd páros koldúsa — együtt jelentkeznek a nagy és a kisebb gondok. Nagynak tűnik, egy ember számára például eredményesen meg­valósítani a második három­éves tervet; — de emögött egy ország közössége, alkotás­ra váró keze, értelme áll. S milyen apróságnak tűnik a társadalom egészének egy em­ber bírósági ügye; — s an­nak talán időlegesen, átmene­tileg kínos fejtörést okoz. A mi társadalmunkban egy­re gyorsabban, együttérzőbb szívvel intézik az emberek gondját, baját. Így helyes. Az emberek egyre nagyobb biza­lommal fordulnak a párt- és illetékes szervekhez. Sok eset­ben azonban mégis késik az elintézés. Vajon miért? Ahányan vagyunk, annyifé­le egyéni bajunk van. S mind­annyian azt szeretnénk, ha a miénket elsőnek oldanák meg; ha azzal foglalkoznának elő­ször. Érthető az embernek ez a megnyilvánuló önzése. Ért­hető, hiszen még nem lénye­gült át az ember. Az indivi­dualista érzés még bennünk fészkelődik, de sudarasodik, erősödik a közösségi érzés is, amely elősegíti az ész racio­nális döntését, az egyéni, önző érdek felett. Az egyénnek — ahogyan ezt közösségi szemlélettel mondjuk — a maga gondja, baja a legnagyobb. Ez meg­határozza — talán minden esetben — állásfoglalását, munkáját, megnyilvánulását. Vajon mit várhatunk egy olyan embertől, akinek meg­keseredik nap mint nap szá­jában az étel; ha arra gon­dol például, hogy még mindig nem intézkedtek panaszos ügyében, vagy kérelmében? Vezetőink jól tudják azt, hogy bármennyire is nagyot léptünk a technika és társa­dalom fejlődésében még az „én" áll az előtérben a „mi" helyett. Azonban ne feled­kezzünk meg valamiről; s ez egyre inkább háttérbe szorít­ja az „én“ szemléletet. A kommunista példamutatásról. A kommunistára az jellemző, hogy a maga gondja, baja mellett vállára veszi a más baját is. Igyekszik segíteni a másikon, a harmadikon és ki­tudja hányadikon is. S ez lélektani kérdés né­mely vonatkozásban; meg gazdasági is. Rádöbbentünk mi emberek, hogy szükségét érezzük egymás segítésének. És ebből a segítségből — mert mit ér ennélkül — nem hiá­nyozhat a szeretet, a megbe­csülés sem; de ez feltételezi a kölcsönösséget is. Anyagi javaink egyre gyarapodnak, családjaink gazdasági helyzete egyre szilárdabb lesz. Ez csak aláhúzza, elősegíti a gondok megoldását. Érthető, hiszen van miből adni, van miből megoldani; bár még sok a kí­vánnivaló, mindkét vonatko­zásban. Végsősorban nem elérhetet­len az a követelmény, amelyet az élet állít elénk és önma­gunk lelkivilága — amelyet gyakran emlegetünk s mégis nehezen juttatunk létjogosult­sághoz — követel tőlünk: ve­zetőktől, egyszerű emberektől egyaránt. Embernek, a szó igazi ér­telmében egész embernek kell lennünk — ázZá kMl válni — mind az országos gondok megoldásában, mind az egyéni bajok orvoslásában. S ez csu­pán rajtunk múlik. Pádár András Óvjuk erdeinket a tűzkároktól A bekövetkezett száraz, tava- szias időjárás hatására az erdők, cserjések és avaros területek, to­vábbá a szántóföldek gyors fel­száradása várható, melynek kö­vetkeztében növekszik a tűzve­szély. A veszélyt növeli a tavaszi időszak szeles volta és emiatt a száraz fű, kóró és egyéb gaz égése oly gyors méretű, hogy egész rövid idő alatt nagykiter­jedésű tűz keletkezhet, melynek oltása igen nagy erőt (embereket) és komoly munkát igényel. Visz- szapillantva az elmúlt évre, meg- áUapithatjuk, hogy igen nagy­számú és komoly érték pusztulá­sát előidéző erdőtűz volt me­gyénk területén. A keletkezési okokat vizsgálva a statisztika azt mutatja, hogy az erdőtüzek csaknem 100 százaléka az embe­Sokan amint felveszik a pénzt, legnagyobb részét a ta­karékba teszik. Ma kezdték az érték visszafizetését és ezen a napon már több mint 100 ezer forint került a kis- könyvecskékbe. Az asztalok másik oldalán, szemben a bejövő termelő­szövetkezeti tagokkal, Balázs Istvánná, Benicsek Jenöné, meg Varga Györgyné mérik a pénzt. Kedves mosollyal nyújtják át mindenkinek a vastagabb, vagy a vékonyabb zacskókat, amelyek csak amolyan egyszerű csomago­láshoz használt üzleti zacs­kók, de most nagy az érté­kük. Van aki a zacskót itt­hagyja, vagy csak éppen a zacskót viszi háza, mert a pénzt a takarékbetétkönyv­ben viszi el magával. Lassan szürkül odakinn és már alig vannak az ajtó előtt. Akik munkában van­nak. azok majd másnap ve­szik fel a pénzüket. — pádár — rek gondatlansága, ''nemtörődöm­sége és hanyagságából adódott. Figyelembe véve országunk fá­ban szegény voltát, azért az erdő, avar és egyéb ilyen területen keletkező tűzesetek megelőzése érdekében az alábbi szabályok, előírások betartására hívjuk fel a dolgozók figyelmét: Az erdőkben, cserjékben és avaros területeken tűz gyújtása szigorúan tilos, Tüzet gyújtani csak szélcsendes időben és az említett területek szélétől számí­tott 100 méteren túl szabad. Az erdő közelében levő szántó, vagy egyéb területeken a gaz, kóró egetése szintén csak 100 méter távolság betartása mellett enge­délyezett. A kóró, gaz, és egyéb szükségtüzet mindaddig felügye­let mellett kell tartani,- míg az el nem aludt és távozás előtt le keU földelni, hogy az kárt ne okozhasson. Kiskorú gyermeket és csökkent szellemi képességű egyént gaz, vagy egyéb anyag égetésével és arra való felügyelettel megbízni tilos. Az erdőkben, cserjésekben és avaros területeken gyufát és cigarettát eldobni szigorúan ti­los. Az erdők belterületén engedé­lyezett tüzelőberendezésk (mész­égető stb.) üzem alatti állandó felügyeletéről gondoskodni kell. A tüzelőberendezést csak a tűz tel­jes oltása után lehet felügyelet nélkül hagyni. Aki erdő vagy más területen tűzesetet észlel, kö­teles azt azonnal a legközelebbi tanácsnak, vagy .tűgoltóságnak je­lenteni, a jelentés megtétele után pedig a tűz oltásában részt- venni. -V i A fentiek betartása minden ál­lampolgárnak hazafias köteles­sége és egyéni érdeke is. Aki a szabályokat megszegi, szabály- sértést, súlyosabb esetben , bűn- cselekményt követ él, mely bün­tetést von maga után. Nógrád megyei Tűzrendészet! Osztályparancsnokság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom