Nógrádi Népújság, 1960. március (16. évfolyam, 18-24. szám)

1960-03-16 / 22. szám

1960. március 16. NÖGRÁDI népújság 3 Elért eredményeink megszilárdításáért Termelőszövetkezeti mozgal­munkban a tél folyamán újabb nagy eredmények szü­lettek, a' dolgozó parasztok tömegesen választották a szo­cialista nagyüzemi gazdálko­dás útját és léptek be ön- Ként a termelőszövetkezetbe, illetve alakítottak új tsz-eket. Megyénkben e nagyarányú fejlődés következtében a múlt év november else­jétől ez év március else­jéig több mint tízezer dolgozó paraszt, több mint hatvan­ezer kataszteri holddal sza­kított a régivel, a kisparcellás gazdálkodással. E nagyarányú előrelépés­képpen megyénkben a tsz-ta- gok száma meghaladja a 180 ezret, összterületük és szántó- területük csaknem eléri a 120 ezer kh-t, illetve a 90 ezer kh-t. Ezzel a megye mezőgaz­daságában túlsúlyra jutott a szocialista szektor, ugyanis a szántóterületnek immár több mint 65 százalékát képezi és a községek 68 százaléka ter­melőszövetkezeti község. Ilyen nagymérvű fejlődés még me­gyénkben a tsz-mozgalom be­indulása óta nem volt. Ez azt jelenti többek között, hogy megyénk dolgozó parasztjai­nak több mint a fele már mint közösbeli ember, mint tsz-paraszt vág neki az idei tavasznak, hogy a megye szántóterületének több mint 50 százalékán a szó szoros értelmében „új barázdát szánt az eke”, mégpedig szö­vetkezeti nagyüzemi barázdát, hogy megyénkben is, mint az egész országban féllábról egyre inkább kétlábra áll a szocializmus, a szocialista nagygazdaságok megteremtésé­vel. Mivel magyarázható mező- gazdaságunkban, szövetkezeti mozgalmunkban e nagyarányú előrehaladás? Mindenekelőtt magyarázható a párt helyes és következetes agrárpolitiká­jával. A Magyar Szocialista Munkáspárt az ellenforra­dalom leverése óta tervsze­rűen, következetesen készí­tette elő a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését. Az elő­készítés során olyan politikát folytatott, amely kifejezte és találkozott a dolgozó parasz­tok érdekeivel, véleményével. Ennek hatásaként alakult ki az a józan politikai atmosz­féra, amelyben a dolgozó pa­rasztok zöme elfogadta a párt tanácsait és azok a dolgozó parasztok körében bizalom- keltők. A párt helyes politi­kája mellett elősegítették az előrehaladást, a dolgozó pa­rasztok meggyőzését a már meglevő termelőszövetkezetek 1959. évi eredményei. Ugyan­is a termelőszövetkezetek múlt évi termésátlagai csak­nem minden növényféleség­ből többet termeltek, mint az egyénileg dolgozó parasz­tok. Segítettek a fejlődésben a munkások, az agitátorok, akik napról napra felvilágosító munkával segítették dolgozó paraszt testvérüknek, szövet­ségesüknek a számukra élet­bevágó fontosságú kérdés el­döntésében. Elősegítették e nagyarányú előrehaladást ma­guk a dolgozó parasztok, akik beléptek a tsz-be. Ezek a parasztemberek, akik már maguk is keresték a kivezető utat, most jutottak el oda — érthető hosszú viaskodás után — hogy legyőzzék saját múltjukat, mint a felemelke­désük előtt álló legfőbb aka­dályt. A termelőszövetkezeti moz­galomban elért nagymérvű, számszerű fejlődés egymagá­ban nem elégséges, azt soron kell követnie az újonnan megalakult, illetve nagy mér­tékben fejlődött termelőszö­vetkezetek politikai és gaz­dasági” megszilárdulásának. Ezért jelölte meg a Központi Bizottság ez év február 12-i határozata azt a feladatot, hogy a tömeges fejlesztési munkáról le kell állni és az erőket a már létrehozott tsz-ek megerősítésére, konszo­lidálására kell átcsoportosí­tani. Irta: Matúz József sat adía az elkövetkezendő időben. A feladat nehézsége Miért volt szükséges a szám­szerű fejlesztésről való le­állás és az erők átcsoporto­sítása a meglevő tsz-ek poli­tikai és gazdasági megszilár­dítására? Szükségessé tették az 1960-as évre előírt mező- gazdasági tervfeladatok. Ugyanis ez évben a mezőgaz­dasági termelést a múlt évi­hez viszonyítva 4,9 százalék­kal kell globálisan emelni, ezen belül a növénytermesz­tés 3,3 százalékkal, az állat- tenyésztés 7,8 százalékkal nö­vekszik. Vagyis a mezőgaz­daság átszervezését úgy kell végrehajtani, hogy azzal egy- időben nőjjön a mezőgazda- sági termelés is. E kettős feladat egyidőbeni végrehaj­tása nem csupán frázis, ha­nem annak lehetőségét már maga az élet bizonyította be. Pl. Szúpatak község 1959 ta­vaszán lett szövetkezeti köz­ség és már az év őszén több terményt takarítottak be kh-anként pl. búzából 4,67 q-val, mint az előző évben. A mezőgazdaság átszervezése nem öncél: többek között azért is kell végrehajtani, hogy több árut kapjon a nép­gazdaság, a dolgozó tömegek magasabb szinten való ellátá­sa érdekében. A szocializmus építésének előrehaladásával együtt jár a dolgozó tömegek — köztük a dolgozó parasz­tok — jólétének állandó emelése is. Ehhez viszont több mezőgazdasági termékre van szükség. Mindezt máskép­pen végrehajtani, mint poli­tikailag és gazdaságilag egy­aránt szilárd szövetkezetekkel nem lehet. Ezért is volt he­lyes a Központi Bizottságnak ez év február 12-i határozata, mely párt és állami szerveink elé főfeladatként a meglevő tsz-ek megszilárdítását szabta meg. A fentemlítetteken túl a megszilárdítás szükségességét, elsőrendű fontosságát szabja meg külpolitikai téren a két rendszer békés versenye. A két rendszer közötti gazdasági verseny a mi magyar mező gazdaságunkra is vonatkozik. Ugyanis a mi mezőgazdasá­gunknak is — inkább előbb, mint utóbb — el kell jutni oda, hogy 1 kh-ra eső ter­melési értékben utolérje, il­letve túlhaladja a tőkés or­szágok mezőgazdaságát. E versenyt felvenni, eredmé­nyesen folytatni és a kitűzött célt e téren is elérni csak szilárd nagyüzemekkel, poli­tikailag és gazdaságilag egy­aránt stabil és nem gyenge tsz-ekkel lehet. A megalakult új, illetve nagymértékben felfutott ter­melőszövetkezetek megszilár­dítása ugyanúgy, mint az el­múlt években nagy és nehéz feladat lesz és e munka meg­kívánja, hogy minden szerv a maga területén maximáli­és nagysága azonban nem szabad, hogy elijessze, illetve megfélemlítse e területen dol­gozó elvtársainkat. Ugyanis az elmúlt évekhez viszonyít­va van egy sor olyan tényező, amely kedvezővé teszi ez év­ben a tsz-ek politikai és gaz­dasági megszilárdítását. Ilyen tényező, hogy az elmúlt év­hez viszonyítva ez évi fej­lesztési munka alatt lényege­sen jobban ment a megszilár- dítási munka is. Jellemző erre, hogy a tagosítás már­cius első napjaira nagyjából befejezést nyert, hogy a be­vitt állatok és felszerelések felértékelése március elejére ugyancsak befejeződött. E munkák elvégzése egyik döntő előfeltétele a további meg- szilárdítási munkáknak. Ked­vezően segíti elő a megszilár- dítási munkát az is, hogy az elmúlt évvel szemben ez év­ben egy hónappal előbb állt meg a tömeges szervező munka és állítottuk főfeladat­nak a megszilárdítást. Ez azt jelenti, hogy egy hónappal előbb tudunk e fontos mun­kához hozzáfogni és hogy egy hónappal több időnk jut rá, ami már magában véve is nagy előnyt jelent a végrehajtás­ban. Az elmúlt évivel szem­ben jelentősen segíti e mun­kát párt, állami és más moz­galmi vonalon dolgozó elv­társaink hozzáállása. Míg az elmúlt évben párt, mozgalmi és állami szervekben dolgozó elvtársainkat kellett először hosszú vita után meggyőzni a megszilárdítás fontosságáról, addig ez évben a tsz-ek meg­szilárdításáról szóló KB. ha­tározatot mind a párt, mind a mozgalmi és állami szer­veink egyértelmű helyesléssel fogadták. Ez azt jelenti, hogy ez évben minden szerv az egymás győzködése helyett teljes erejét már a kezdet kezdetén a főfeladatra tudja fordítani. Kedvezően befolyá­solják ez évben a megszilár- dítási munkát maguk, a tsz- be lépett dolgozó parasztok. Ugyanis valamennyi tsz-ben a dolgozó parasztok hangu­lata jó és valamennyien mun­kát követelnek a tsz vezető­ségtől. öröm ma végig men­ni a községeken, ahol csak­nem mindenütt szekérkaravá­nokkal találkozik az utazó; hordják a trágyát. Őrhalom­ban több mint 150 kh-at trá­gyáztak meg a tagok. Hugya- gon egy 10 fő részére kije­lölt munka elvégzésére 80-an jelentek meg, stb. Mindez azt mutatja, hogy a tsz-ek megszilárdításának — nehézségét nem lebecsülve — megvannak azok a kedve­ző feltételei, amelyek figye­lembevételével és minden erőnek e feladatra való moz­gósításával eredményesen meg tudjuk oldani. AZ ORSZÁG ÜVEGGYÁRAIBAN 2 6, SALGÓTARJÁNBAN 1 MILLIÓ FORINTOS megtakarítás az üvegselejt csökkentésével Az üveggyárak dolgozói az április 4-i versenyben a se­lejt csökkentését jelölték meg legfontosabb feladatuknak. A parádi üveggyár dolgozói a felszabadulási évfordulóig 1,5, s az év végéig 4 százalékkal akarják csökkenteni a selej- tet. A sajószentpéteri gyár dolgozói két százalékos, a salgótarjániak pedig egymillió forint értékű selejtcsökkentést vállaltak. A sajószentpéteri üveggyár dolgozói máris jó eredménye­ket értek el. Kiderítették, mi­lyen helytelen munkafogások, vagy alkatrészhibák okozzák, hogy a konzervüveg-gyártó gépeknél az egyik brigád mindössze 4—5 százalék, a másik csoport ötször ennyi hibás üveget készít. Meg­szervezték a jó tapasztalatok átadását, amellyel a vállalt két százalék helyett már mint­egy 4 százalékkal csökken­tették a selejtet. Sok üzemben, köztük a Salgótarjáni Üveggyárban is több műszaki intézkedést, új gyártási eljárást alkalmaznak a selejt csökkentése érdeké­ben. A Salgótarjáni Üveg­gyár hatos számú csarnoká­ban három munkahelyen naponta közel 250 üveg­fúvó, formázó és préselő a különféle üvegáruk tíz­ezreit készíti. Tavaly feltűnően magas se- lejtjéről emlegették a VI-os csarnokot, mert alig volt hó­nap, amikor az üzem szint­jén 20 százalék alá csökkent a selejt. Különösen a hetes számú kád ontotta a selej­tes árút. A felszabadulási munkaver­seny kezdetén a nagyarányú selejt okainak felderítésére műszaki vizsgálat indult a gyárban. Ennek eredménye,- ként két félautomata beren­dezést lekapcsoltak a hetes számú kádról, mivel az a kézi fúvók és a félautomaták olvasztott üvegigényét csak a minőség rovására tudta biz­tosítani. A pártkongresszus után meghirdetett felszaba­dulási munkaversenyben azon­ban további műszaki intézke­déseket kellett foganato­sítani, mert a selejt, még mindig fölötte volt az átlagosnak. Ugyanakkor nagyarányú — az összes termelésnek mint­egy 40 százalékára — export megrendelést is kapott a ha­tos csarnok. A csarnok gyártmányait, lámpacsöveket, poharakat, kelyheket és más díszes üveg­árut azelőtt a szomszédos üzemrészekbe kellett szállí­tani, hogy a fúvás után előbb lepattintsák a kelyhekről, vagy poharakról a felesleges felsőrészt, majd a csiszolóban a felső peremet képezték ki. Ezután egy úgynezevett utó­égetést kellett még alkalmaz­ni, hogy a pattintás és csi­szolás által elvesztett fényét újra visszakapja a pohár. Most, a felszabadulási munkaversenyben az eddig kísérleti jelleg­gel alkalmazott „lángvá­gásra” tértek át. A két szúrólángos vágóberen­dezést, amelyeket külföldi ta­pasztalatok alapján gyártot­tak a Salgótarjáni Üveggyár­ban, közvetlen a kemencék mellett helyezték el, s az üveg­fúvóktól közvetlen a láng­vágóra kerül a gyártmány. Így megszűnt a pattintás, a csiszolás, az utóhevítés, és a sok szállítás is, a selejt pe­dig hétről hétre csökkent. A múlt évi közel 22 százalékos átlagról, januárban 15, feb­ruárban 13,8 százalékra csök­kent a VI-os csarnok selejtje, s így március 10-ig nem keve­sebb mint negyedmilliós megtakarítást ért el. Az üvegfúvó-brigádok legjobb­jai; Millner István, Kovács Sándor és Varga Pál bri­gádjai már az április 4-e tiszteletére tett felajánlásai­kat is teljesítették. Nagykanizsán, Tokodon és Sajószentpéteren az olvasztás korszerűsítésével javítják az üveg minőségét. Ezekkel és hasonló intézkedésekkel te­remtik meg a felajánlás va- lóraváltásának feltételeit, s így az iparág ebben az év­ben 2,6 millió forintot taka­rít meg a selejt csökkentésé­vel. Nagy Ferenc A balassagyar­mati asszonyok elhelyezkedési le­hetőségét segítik elő a Nyomda­ipari dobozgyár­tó üzemet, ame­lyet a jövőben tovább fejleszte­nek. Képünkön: tűzik a dobozo­kat. A ZAGYVA II. ÁPRILIS 4 1 BEGYÚJTÁSÁÉRT Megnövekedett felelősséggel... Csergő János miniszter Salgótarjánban Pénteken délután a Salgó­tarjáni Acélárugyár Nagy­üzemi Pártbizottsága a gyár művelődési otthonában jólsi­került pártnapot rendezett. Mintegy 4—500 dolgozó jött el a késő délutáni órákban, hogy meghallgassa Csergő Já­nos kohó és gépipari minisz­tert, a pártnap előadóját. Csergő elvtárs ismertette a VII. Pártkongresszus anyagát, különös tekintettel azokat a feladatokat, amelyeket az acélárugyár dolgozóinak kell megvalósítani. A legfontosabb feladatként a miniszter elv­társ a termelékenység növe­lést, a műszaki fejlesztést és a minőség javítását szabta meg. Elmondotta, hogy a gyár jelentősen fejlődik nemcsak ebben az évben, hanem a to­vábbi években is. A rekonst­rukció azonban önmagában nem elegendő, szükség van mind a fizikai, mind a mű­szaki dolgozók jó munkájára. Az eddigi eredmények azt bi­zonyítják, hogy a gyár dolgo­zói becsületesen megállták helyüket a termelőmunKá- ban. — HEJŐCSABA TELJESÍTI ÍGÉRETÉT! AZ IPARTERV Összesen már csak 16 mun­kanap áll a Zagyva II. épí­tőinek rendelkezésére ahhoz, hogy igéretÜKnek megfelelő­en az új kemencét április 4- én begyújthassák. A hazánk felszabadulásának 15. évfordu­lójára tett ígéretből fakadó nagy felelősséget még csak növelte a Népsza­badság március 11-i szá­mának vezéreiké, amely elismerőleg szól erről a nógrádi kezdeményezésről. A nagy építkezésen dolgozó munkások, műszakiak már kora reggel olvasták pártunk központi lapjának vezércikkét, s egybehangzó volt az a vé­lemény, hogy ez a tény csaK tovább növeli annak a .kezde­ményezésnek a jelentőségét, végrehajtóinak felelősségét, amely Nógrádból indult el. Az építkezés valamennyi dolgozója úgy is dolgozik, hogy a hozzáfűzött reménye­ket beváltsa, s az Ígéret áp­rilis 4-én testet öltsön. Ezek­ben a napokban azoknak az üzemeknek, gyáraknak mun­kásai, műszaki dolgozói, akik korábban szinte Kerékkötői voltak a vállalás teljesítésé­nek, úgy dolgoztak, hogy elő­segítsék a Zagyva II. be­gyújtását. A Hejőcsabai Cementipa­ri Gépjavító Vállalat munkásai pénteken már arról értesítették a Zagy­va II. építőit, hegy hét­főn reggel útnak indítot­ták a pódium és a fel­függesztő szerkezet egy részét, március 21-én pe­dig felvonulnak a szere­léshez is. Á teljesítmény növeléséért harcolnak a mszserfai bányászok A felszabadulási munka­versenyben a mizserfai bá­nyák csaknem valamennyi dolgozója részt vesz. A Gusz- táv-aknai körzet bányászai a Duclos-akna körzetének bá­nyászaival folytatnak páros­versenyt. A két frontfejtés dolgozói is — Duclosban ifjú Hajas Mihály frontmester, Gusztáv-aknában pedig Bíró Zs, Károly frontmester csa­pata — vetélkedik egymással a jobb eredmények eléréséért. A szocialista brigád cin* -, • elnyeréséért 10 csapat 108 tagja indult harcba, akik már nemcsak a terme­lékenység növelését, a minő-ségi, hanem a többi terme­ség javítását, az önköltség csökkentését tűzték maguk elé célnak, hanem magatartá­sukkal, szakmai és politikai továbbképzésükkel is mél­tóak akarnak a megtisztelő cím elnyerésére lenni. A munkaverseny az év ed­digi idejében jó eredménye­ket hozott Mizserfán, ahol egyébként várományosai az elmúlt évi eredményeikkel a büszke élüzem címre is. Leg­jobb eredményt a szocialista brigád címert küzdő csapa­tok érik el, valamennyien tel­jesítik nemcsak a mennyi­lési mutatókat is. Különösen jó eredményeket érnek el a teljesítmény növelésében. Kővári József csapata pl. a Pálhegy II. bánya­üzemben a tervezett 75 mázsás fejteljesítménnyel szemben eddig 94,3 má­zsás teljesítményt ért el. Nádasdi István csapata a Pál­hegy III. bányaüzemben ed­dig 3 mázsával növelte a fejteljesítményt, míg az elő- vájásban Koplányi István (dutkó) szocialista címért küz­dő csapata a legjobb: a ter­vezett 35 centiméteres előre­haladással szemben átlagosan 45,3 centimétert ér el. MIÉRT KÉSLEKEDIK? Ezzel az egyik legfontosabb* munka, a húzógépek szerelé­se is befejezést nyer. A Zagy- vapálfalvi Bányagépgyár le­szállította a gumiszalaghoz: szükséges görgőket, így azok végtelenítését is meg lehet kezdeni. Hétfőn elkezdték a huta felé vezető kábelek le­fektetését is, s ezt a munkát még e héten befejezik. A gáz­vezeték szerelése is nagyszerű ütemben halad. A megyei vál­lalatok — az acélárugyár, a bányatröszt segítsége mellett hétfőn a Gábor Áron Vasön­töde és Gépgyár is küldött újabb hegesztő aparátot, s ez­zel lényegesen meggyorsítják a gázvezeték határidő előtti szerelését. Míg a szerelőipari vállala­tok, az építők is nagyszerű, dicséretes munkát végeznek, feltétlen elítélendő az IPAR­TERV egyes dolgozóinak hoz­záállása a Zagyva II. április 4-i begyútj fásához. Ugyanis egy ember hiánya több több mint egy héttel kés­lelteti a függőpályaalap és az iparvíz csatornázá­si munkálatainak elké­szítését. EnneK a munkának beindítá­sához szükséges lenne a ter­vező jelenléte — az azonban a keddi hívás, többszöri sür­getés ellenére is csak egy he­tes késéssel érkezik meg. Fe­lelősségteljes,' sürgős munka vár a megyei Építőipari Vál­lalatra is. A munkaerő ész­szerű átcsoportosításával azon­nal hozzá kell kezdenie a széntároló Il-es számú sza­lag alatti „járda" építéséhez, hogy ott a szalag szerelését megindíthassák.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom