Nógrádi Népújság, 1960. március (16. évfolyam, 18-24. szám)

1960-03-12 / 21. szám

1960. március 12. NÖGKAD1 NtPCJBAQ Uj tavass, új közösségek "■Z" özeledik a tavasz, vége­-*■*- felé járnak a tavasz- várás izgalmas napjai. Bár még hideg szelek száguldoz­nak a nedves határ felett, hosszú téli álmából tavaszt köszöntőn előbújt a hóvirág, a levegőben az azúrkék ég óceánján már ott ring a kis pacsirta és énekli önfeledten kikeletet dicsérő, kikeletet jelentő szép dalát. A szántóvető ember is iz­gatott lesz ilyenkor. Nem leli helyét a meleg kályha mellett, az istálló párás ho­mályában, szíve a pacsirta­dalos, kóbor szelektől megté­pázott, újjászülető mezőre űzi, ahol oly sok derűs na­pot, borangos hetet s keser­ves/ éveket töltött. A ma szántó-vető embere izgatottab- ban, bizonyos félelemmel in­dul a széljárta, napsütötte mezőkre. Eggyé olvadt már a határ, ugyanúgy, ahogy egy család lett a múltban oly sokszor torzsalkodó falvak népe. Együtt, közösen a kö­zös jelenért, a közös jövőért munkálkodik öreg, fiatal egy­aránt. A tavasz az egy családdá olvadt falvak életében is az alkotás, a teremtés önfeledt, boldog időszaka. A nyár de­rűjét, az ősz elégedettségét a most következő napokban teremti meg a falvak népe. Legyen dús aratás, gazdag termésű betakarítás? Arról most kell gondoskodni. Nem elég szépet akarni, a szép megvalósításán munkálkodni is kell. Kicsiny, sokszor szó­ra sem érdemes dolgokból lesznek a nagy tettek, a vi­lágot lassan átformáló csele­kedetek. Napjaink a világ, a falusi világ átformálásának szürke, egyszerűségükben is nagyszerű napjai. Mert nem­csak az a hős, aki serege élén hatalmas ellenséget megfuta­mít, vagy bevehetetlen erő­döt romba dönt, hanem az is, aki legyőzi önmagát, s da­colva a múlt maradványai­val, az új diadaláért harcol. A mai falu életében renge­teg, szinte számbavehetetlen az ilyen harcos. T ehet lelkesedés nélkül beszélni az őrhalmi gazdák szorgalmáról, a szé- csényfelfalusiak jövőt építő törekvéséről, a herencsényiek nagyot akarásáról? Az őrhal­mi összekovácsolódott közös­ség első gondolata az volt. mi lesz a korai krumplival? A közösség így döntött: töb­bet termelnek, mint tavaly. S ez nemcsak döntés volt, a falu istállóiban meg is kezd­ték a krumpli csíráztatását. Szécsényfelfaluban új major építésébe kezd a nagy dol­gokra képes, jövőt építő kö­zösség, amely alapja lesz a jövedelmező árutermelő állat- tenyésztésnek. Herencsényben is azon fő az emberek feje, hogyan tudjanak már az idén több aprómagot, több hízottmarhát értékesíteni, mint tavaly, latolgatják a le­hetőségeket, keresik a legjár­hatóbb utat. Nem egy faluban az oko­zott a legtöbb gondot, hogyan lesz takarmány az állatoknak, vetőmag a tavasszal vetendő növények részére Ezt a gon­dot is megoldotta az élet. Az összehozott állatok 'takarmányt esznek, a tavasziak alá szán­tott földek erőtől duzzadó ve­tőmagot kapnak. A közösségi életet most kezdő embereit elítélik azt, aki makacskodik a vetőmag összehordásánál, vagy a?, állatállomány részére a takarmány biztosításánál. Az emberek többsége látja, életük alapja a közös gazdál­kodás ’ett, s ha a napsütötte oldalon akarnak maradni, ak­kor, "zt a közöst kell gyara- pítamuk, gazdagítaniuk. A munkaszervezetek jó ki­alakítása, a holdankénti 30 mázsás kukorica termesztési mozgalom, a termésátlagok, az állati termékhozamok nö­velése, az új szocialista falu kialakítását segítik. Az örök­re eltűnő barázdák a múlt kisöprését jelentik a magyar faluban. A mostani tavasz, új ta- vasz, új ígéret kike- etje. Formálódik az ember, Sormálódik az élet a szocia- izmus új formái szerint. A most induló tavaszi közös munka, az egy dolgot akaró paraszti szorgalom az új ta­vaszra új nyárt, gazdag ter­mést betakarító új őszt hoz és segít a falu új közösségei­nek kialakításában. Á tavalyinál 400 hektoliterrel több tejet ad a Szurdokpüspöki Béke Tsz Szurdokpüspökiben a I Termelőszövetkezet az idei gazdasági évben a terv sze­rint tovább növeli azokat aZ eredményeket, melyek ed­dig is bizonyították a községben a nagyüzemi gazdálkodás fö.ényét az apró parcellákkal szem­ben. Az elmúlt évben a termelő- szövetkezet jövedelmének nagyobbik részét még a nö­vénytermesztés adta. Ez az arány azonban mindinkább az állattenyésztés javára tolódik el. De ez nem jelenti, hogy a növénytermesztésben nem tűzték célul, a nagyüzem adta lehetőséget kihasználva, a terméshozamok fokozatos nö­velését, vagy nem termeszte­nek munkaigényes, de jól jövedelmező növényfélesége­ket. Egyszerűen arról van szó, hogy a termelőszövetkezetben biztos alapokra helyezték, s Friss erővel a közös boldogulásért Üj tavaszra készülnek az idén Pilinyben is. A termelő­szövetkezetet választották azok a dolgozó parasztok is, akik az elmúlt években még egyénileg próbálkoztak, s így Piliny nemrégiben termelő­szövetkezeti község lett. Hogy kint jártam, a dolgozó parasztok zöme már döntött további éle­tét illetően; aláírta <*■ ter­melőszövetkeze ,i üeiepesi nyilatkozatot. Néhány kisebb gazda azon­ban még akkor ugyancsak fontolgatta, latolgatta a dol­got, menjen-e, vagy marad­jon egyéni továbbra is? Azóta aztán ezek a gazdák is dön­töttek. Belátták, nincs értel­me tovább egyedül dolgozni, így okoskodtak: fogat nincs, amivel megszántom a föl­det. Van a termelőszövetke­zetnek igaz, azok azonban előbb a maguk munkáját vég­zik el. Mert megszaporodott a föld, s amivel a gép nem bir majd, fogatokkal kell meg­dolgozni. Mert jól megdolgoz­nak minden talpalatnyi föl­det, hisz másképp akarnak gazdálkodni, eredményeseb­ben, mint a termelőszövet­kezet múlt esztendeje volt. A községben nem ismeretlen a közös gazdálkodás. Több éve dolgozik Pilinyben a Bú­zakalász Termelőszövetke­zet, bár az elmúlt évben nem hozta a várt eredményt. A község dolgozó parasztjait Tennivalók a gyümölcsösben Az egészséges gyümölcstermés biztosítása érdekében gyümölcs­fáinkat a különféle állati kár­tevők és gombabetegségek ellen rendszeres védelemben kell része­síteni. Tavaszodik s lassan bekövet­kezik az az idő, amikor növé­nyeinknél megindul a vegetáció és ezzel, elérkezk a gyümlöcsö- sökben a kártevők és gombabe­tegségek elleni vegyi védekezés. Az egyik legveszedelmesebb kártevő, a kalifornia* pajzstetü ellen, valamint a gombabeteg­ségek ellen a leghatásosabb permetezés a rügyfakadás előtti permetezés, amelyet a szükséges nyári permetezéseknek is kö­vetnie kell. A rügyfakadás előtti permete­zést almástermésü gyümölcsö­seinkben gyümölcsfaolajjal cél­szerű végezni, abban az esetben, ha nagy a pajzstetü fertőzés, le- mosásszcrüen 5 százalékos tö­ménységben. Vigyázzunk arra, hogy olajjal csak minden harma­dik évben permetezzünk. A közbeeső két évben pedig téli bigitású mészkénlevet használ­junk, ami szintén eredményes a pajzstetü és gombakárterök el­len. Ha az igen erős pajzstetűfertö- zésen kívül erős bimbölikasztó és sodrómoly kártétellel is számolni kell almásainkban, abban az esetben rügypattanáskor 2 száza­lékos sárgaméreg oldattal perme­tezzünk. Szilva- és ringlóféléknél erős pajzstetűfertőzés esetén 4 száza­lékos gyümölesfaolajjal permetez­zünk az almásoknál leírt szem­pontok figyelembevétele mellett. Kajszi- és cseresznyeféléknél rügyfakadás előtt, a termőrügyek pattanása és rügyfakadás között téli hígítású mészkénlével perme­tezzünk. Osziabrackosainkbau gombabe­tegségek ellen a termőrügyek pat­tanása előtt 2 százalékos bordói- lével permetezzünk. Ezen permetezéseket a már em­lítettek alapján úgy kell végezni, hogy a fa midden része át­ázzon. Ahol mészkénlé főzésére nincs lehetőség, illetve nincs megfe­lelő szakember, abban az esetben ajánlatos a szintén kéntartalmú gyári készitményü Neopolt alkal­mazni. CSUKA JANOS, Növényvédő Állomás azonban ez nem riasztotta vissza a közös nagyüzemi gazdálkodástól, melynek elő­nyét és fölényét, valameny- nyien elismerik. Világosan látták azt is, hogy a Búza­kalász esetében nem a kö­zössel, a nagyüzemmel volt a baj. A probléma abból adó­dott: nem volt egységes a ve­zetés, irányítás, széthúztak a tagok, szervezetlenül ment a munka, mely aztán rányomta bélyegét a termelőszövetkezet elmúlt esztendei gazdálkodá­sára. A közgyűlésen, amelyen a Búzakalász Termelőszövetke­zet felvette tagjai sorába azo­kat a dolgozó parasztokat, akik az elmúlt hetekben ír­ták alá a termelőszövetkezeti belépési nyilatkozatot, mind­ezeket értékelték. Űj vezető­séget választottak, s a ter­melőszövetkezet élére olyan ember került, aki tapasztalt, jó gazda hírében állt, s min­den jel arra mutat, nem csalódnak benne a termelő- szövetkezet tagjai sem. Mert tervszerűbben, ésszerűbben szeretnének gazdálkodni már az idén is a Búzakalász Ter­melőszövetkezet tagjai, mint az elmúlt esztendőben Sze­retnék kihasználni azokat a nagyszerű lehetőségeket, ame­lyek a nagyüzemi gazdálko­dásban rejlenek. Itt van például az állatte­nyésztés. A termelőszövetke­zet régi tagjai, de az új be­lépők is egyaránt azt tartják, s így készítik el a terve­ket is, ez adja majd gazdál­kodásuk fő irányát. A nagyüzemi állattartás alapjai már megvannak. Több éves kitartó munká­val alakították ezt ki a termelőszövetkezetben, erre most már lehet építeni, ezt most már lehet fejlesz­teni tovább. Aztán az újon­nan belépett tagok is hoztak magukkal állatokat. Most azon fő a vezetőség feje, hogy megfelelően elhelyezzék vala­mennyit. Aztán közeledik a tavasz is, meg kell tenniök a szükséges előkészületeket a tavaszi munkákhoz, hogy amikor itt lesz az ideje, ez már ne okozzon gondot a ter­melőszövetkezetnek. Ezeket a dolgokat beszélte meg az új vezetőség, ame'y a közgyűlés után azonnal megbeszélésre jött össze, mert azt szeretnék Pilinyben, ha már összeálltak, ha már így határoztak, hogy a közös­ben boldogulnak tovább, már ez az esztendő is sikeres le­gyen. Hogy valóban így lesz-e? Ez elsősorban rajtuk múlik, mert a lehetőségek megvannak, s most újult erő­vel, okosan, ésszerűen kell ki­használni azokat. Vincze Istvánná évről évre tovább fejlesztik a nagyüzemi állattenyésztést. Különösen a szarvasmarha­tenyésztés fejlődésének van­nak nagy1 lehetőségei a ter­melőszövetkezetben. Az el­múlt évben elkészült egy 50 férőhelyes szarvasmarha­istálló, s így most már le­hetséges a termelőszövetkezet tehénállományának számszerű növelése is. A tehénállomány az elmúlt évben még mind­össze 12 tehénből állott, az idei tervben azonban már az istálló benépesítése szere­pel, s így a 3004'2-es rende­let értelmében a termelőszövetkezet az is­tálló építési költségének 35 százalékát kitevő hi­telengedményben részesül. A benépesítést részben saját nevelésű állatokkal tervezik, de vásárolnak a tenyészállat­forgalmi vál'alattól is jól te­jelő egyedeket. A terv sze­rint tovább növekszik a tehe­nészet hozama is. Az idén 200 literrel több tejet ter­veztek egyedenként, mint az elmúlt esztendőben. Ez azt jelenti, hogy több mint 400 hektoliterrel fejnek több te­jet a szurdokpüspöki Béke Termelőszövekezetben az idén, mint az elmúlt esztendőben, 400 hektoliterrel adnak több tejet az államnak a tavalyi­nál. Fejlődésnek indult a ser­téstenyésztés is, s az idén már 40 hízott­sertést aj le a termelő­szövetkezet az állatforgal- mi vállalatnak. Ez nem okoz különösebb gon­dot Szurdokpüspökiben, hi­szen az elmúlt évben úgy határoztak a tagok, 140 mázsa kukoricát nem osztanak ki részesedésként, hanem tarta­lékolják az idei évre, hogy minél több sertést hizlalhas­sanak Mindezeket egybevetve a termelőszövetkezetben a nö­vénytermesztés és állat- tenyésztés jövedelmének emel­kedésével párhuzamosan emel­kedést mutat a munkaegység értéke is Nyolc forinttal fizetnek többet egy-egy mun­kaegységre az idén a szur­dokpüspöki Béke Termelő- szövetkezetben, mint az el­múlt esztendőben. Ez azt je­lenti, hogy a termelőszövet­kezetben dolgozó férfi tagok, jövedelme átlagosan 1800— 2000 forinttal lesz több, mint az elmúlt évben. Rövidesen leellik a tereskei Kossuth Termelőszövetkezet tenyészkoca-állománya. Képünkön a tenyészkocák láthatok gondozójukkal. Jól felkészült a tavaszra a Karancskeszi Gépállomás (Tudósítónktól) Március 2-án gépállomá­sainkon kezdetét vette a ta­vaszi gépek kijavításának szemléje. Kisvizsga ez, hisz a szemlén megjelent elvtár- sak ha alaposan is nézik a gépek kijavítását, a tavaszi munkákra való felkészülést, teljes egészében nem kaphat­nak tiszta képet valamennyi kijavított gép műszaki ál­lapotáról, azonban ez a szem­lélődés elég ahhoz, hogy megállapítsák, hogy egy-egy gépállomás hogyan készült fel a tavaszi munkára. A nagy vizsga, az élet vizs­gája az tavasszal lesz, ami­kor a gépek benépesítik a határt és megkezdődik a ta­vaszi munka. Elsőnes a Karancskeszi Gépállomás került szemlére, ahol megvizsgálták egyes gépek javításának minőségét, továbbá a szerződéskötések állását, valamint azt, hogy valamennyi gépre biztosítva van-e a létszám? A szemlén képviselve voltak a megyei, Nagyobb gondot a szerződéses termeltetésre A földművesszövetkezeték megyei igazgatóságán érté­kelték a termelési szerződés- kötések jelenlegi állását és megállapították, hogy a szer­ződéskötés területén lényeges előrehaladás nem történt. A szerződtetési munkát az elkövetkezendő időben azokban a községekben, amelyekben az egyéníl g gazdálkodó parasztok szá­ma jelentős, tovább kell folytatni. Igen kedvezőtlen képet mutat a mák és mákgubó szerződtetése. Ezen a téren a fennálló lehetőségeket az ed­digieknél jobban ki kell használni. Az egyéni terme­lőkkel megkötött mákterme­lési szerződéseket folyamato­san nem küldik be a közsé­gekből az FJK-hoz továbbí­tás céljából. A kedvezményes facsemete akció nem halad a kívánt ütemben. A megyére elő­irányzott 50 000 darab cse­mete kihelyezése csak úgy oldható meg, ha a megye va­lamennyi földművesszövetke­zete követi az érsekvadkerti földművesszövetkezet példá­ját. Érsekvadkerten a föld­művesszövetkezet felkereste a termelőszövetkezetet, annak vezetőivel megbeszélte a ked­vezményes vásárlás lehetősé­geit és széles körben tudato­sította a tsz tagságával. Az ak­ció tudatosítása az egész ba­lassagyarmati járásban meg­felelőnek mondható. Ez a kö­rülmény az FJK dolgozóinak jó munkáját bizonyíjta. Az FJK elnöke személyesen is foglalkozik az akció sikeres lebonyolításával. A hibridkukorica csere­akció kiszélesítésére a már korábban közölt szem­pontok alapján további erőfeszítéseket kell tenni. Az összeírás eddigi eredmé­nyei egyáltalán nem meg­nyugtatóak. Igen kedvezőt­len képet vet a földműves­szövetkezetek ezirányú mun­kájára az a tény, hogy a megyében az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok részére eddig összeírt 200 mázsából a fölművesszövet­kezetek csupán 20 mázsa cseréjét írták össze. a járási tanács, pártszerveze­tek, szakszervezeteik képvise­lői is. A szemlebizottság megál­lapította, hogy a Karancs­keszi Gépállomás helyesen készült fel a tavaszi mun­kákra, a gépeket jó minő­ségben javították ki. Vala­mennyi traktorra biztosított a létszám, vagyis minden traktornak van gazdája, sőt 11 gépnél lehetőség van a kettős műszakban való üze­meltetésre. Míg tavaly a Karancskeszi Gépállomáson komoly gondot okozott hogy kit ültessenek a traktorra, addig ebben az esztendőben ilyen probléma nincs, mert a pápai traktorosképző isko­láról a napokban 18 fő tért vissza a gépállomásra. A gépállomás munkája, amit a műhely munkások, traktorvezetők a tél folya­mán elvégeztek nem esik te­hát kifogás alá, most már aztán az a lényeg, hogy a tavasz során a tsz-ek mege­légedéssel beszéljenek a gé­pek munkájáról. Gondoskodnak a műtrágya és növényvédőszer ellátásról A többtermelés biztosítása érdekében igen nagv jelen­tősége van annak, hogy vé­leményeinket műtrágya al­kalmazásával tápláljuk. to­vábbá, hogy gyümölcsfáinkat növényvédőszer alkalmazásá­val óvjuk a kártevők ellen. Ennek érdekében felhívják a földművesszövetkezetek fi­gyelmét, azonnal intézkedje­nek mind műtrágya, mind a szükséges növényvédő és per­metezőszer beszerzése iránt. Nem fordulhat elő, hogy a községben a növények vé­delmét szolgáló növényvédő­szer és műtrágya a kereslet Idején ne legyen azért, mert a földművesszövetkezetek vezetői, boltvezetői időben nem gondoskodtak azok biz­tosításáról.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom