Nógrádi Népújság, 1960. március (16. évfolyam, 18-24. szám)
1960-03-09 / 20. szám
1960. március 5. NÓGRÁDI NtPÜJBÁG 7 A társadalmi tulajdon védelméről tárgyalt a Kohó- és Gépipari Minisztérium kollégiuma A Kohó- és Gépipari Minisztérium kollégiuma pénteki ülésén többek között foglalkozott a társadalmi tulajdon védelmének kérdésével. Megállapította, hogy az utóbbi időben számos üzem szervezettsége javult és érezteti hatását a nevelő munka is. Ennek köszönhető, hogy a visszaélések száma az elmúlt évben jelentősen csökkent. Az ellenőrzés fokozására, a bizonylati fegyelem szilárdítására azonban továbbra is igen nagy szükség van. A vállalatok többségében javult a bizonylati fegyelem, rendszeressé vált a raktárak ellenőrzése. A minisztériumhoz tartozó üzemek 80 százalékában például felülvizsgálták a szerszámgazdálkodást. A kollégium javasolja a vállalatoknak, hosv a hasznos tapasztalotokat mindenütt használják fel és további nevelő munkával,’ ezenkívül a nyilvántartás és ellenőrzés tökéletesítésével fokozottan védjék a társadalmi tulajdont. A kollégium második napirendi pontként foglalkozott a dolgozók bejelentéseinek ügyével. A vitában kiderült, Biztosítsák a megfelelő szénkészletet időben , Azt hiszem Szécsény és környéke minden TÜZÉP-re szorulónak nevében beszélhetek, amikor azért emelem fel szavam, hogy a TÜZÉP változtasson már a jövő évi tüzelőidényben sokévi rossz, de úgylátszik megrögzötté vált gyakorlatán. Hogyan is néz ez ki? Nyár folyamán, .amikor a háztartások kevés tüzelőt használnak, a szénnek hatalmas halmazai gyűlnek ösz- sze a TÜZÉP udvarán, amely ázik, süti a nap, porlik, hónapokon keresztül. A kalóriát veszített szenet természetesen teljes értékűnek adják el. Van a tüzelőszezonnak oly szakasza, amikor a kocsik a szó legszorosabb értelmében sorba állnak és várják, hogy reggeltől a késő délutáni órákban rájuk kerüljön a sor. Sokszor üresen mennek el. Ilyen eset azonban, mint az elmúlt hónapban volt, még nem történt meg eddig. Elég rossz minőségű a 17—18 forintos szén. örültünk azonban, hogy azt is kaptunk. Örömünket felváltotta a bosszankodás, amikor a gyenge szén mellé ugyanabban a mennyiségben lignitet is '■ellett vásárolnunk. A lignit őszi összeázott, összefagyott vout. az emberben nem a legszebb gondolatok forogtak, amikor előbb csákányozni kellett a kocsira -rakás előtt. A legjobb megoldás természetesen az volna, ha minden család a téli szükségletét beszerezné a nyár folyamán. Megoldódna ezzel minden probléma. A gyakorlat ezzel szemben azt mutatja, hogy nem ez a helyzet a sorbanál- ló kocsik, a bosszankodó emberek mást bizonyítanak. Javaslatom a TÜZÉP felé: Oldal nélküli tetőszerke- kezet, a nyári szén fölé. Elegendő mennyiségű és többfajta minőségű szénféle biztosítása a lakosságnak, a lignit kizárása a téli forgalomból. Nagy feladat ez? Igen, de sokkal nagyobbat is megoldottunk már fejlődésünk során, csak éppen ezt nem tudnánk megoldani mindenki megelégedésére ? Domszky György Szécsény hogy a minisztérium iparigazgatóságai általában megfelelően intézik a dolgozók panaszait, javaslatait. Tavaly kereken 700 bejelentés érkezett a minisztériumhoz és ezekre általában 30 napon belül a választ is elküldték, eeves inan vaeatóságok azonban késlelkedtek az ügyek kivizsgálásával. Ezért a kollégium nyomatékosan felhívta az ipari,gazgatókaí, hogy a jövőben legkésőbb 30 napon belül intézkedjenek és juttassák el válaszukat a bejelentést tevő dolgozóiknak. AZ ŐSZI GABON APARCELLÁK KIEGYENLÍTÉSE Az új és a megnagyobbodott termelőszövetkezetekben az újonnan behozott parcellákon a kenyérgabonát különböző elővetemények és különböző minőségű talajmunkák után vetették. Az egész terület jó termése érdekében a parcellákat minősíteni kell, hogy a kiegyenlítés, a gyengébb parcellák - felerősítése megtörténhessék. Hiba lenne ugyanis mindegyikre azonos mennyiségű fejtrágyát kiszórni. Sokkal helyesebb és eredményesebb, ha a gyengébb vetések kapják a többet, a nagyobb adagot, mert ezeken többet segít. Az értékelés úgy történjék, hogy egy négyzetméternyi területet befogó léckeretet a parcellákon átló irányában áthaladva, 10—20 lépésenként ledobunk. Megszámoljuk, hány élő búzanövényt találunk. Ahol egy négyzetméteren 300 körüli a növényszám és az elővetemény meg a talajmunka jó volt, el is hagyhatjuk a fejtrágyázást._Ahol viszont négyzetméterenként 150—250 növényt találunk, ott jól hasznosul a nitrogén-műtrágya, a pétisó. Ide 100 kg-ot is bátran kiszórhatunk (Megjelent a Népsabadság termelőszövetkezeti tanácsadójában.) ÄZ idők próbája Immár hetek óta állnak a nemzetközi sajtó és közvélemény érdeklődésének középpontjában Hruscsov ázsiai országokban folytatott tárgyalásai. A szovjet kormányfőt Indonéziától Afganisztánig, Burmától Indiáig minden országban forró lelkesedéssel, mint a népek barátját, a szovjet békepolitika képviselőjét fogadták, akinek beszédei a békés együttélés tiszta szándékát, az emberiségnek a háború rémétől való megszabadulása szükségességét hangsúlyozták. A beke biztosítása Ez a törekvés kapott hatalmas visszhangot Hruscsov ázsiai körútja során. „Nem volt és nincs olyan nézeteltérés, amely beárnyékolhatná baráti kapcsolatainkat — mondotta Hruscsov Kabulban —, országaink államformája és társadalmi rendszere különbözik egymástól, ez azonban nem akadályozza meg, hogy jó szomszédok és őszinte barátok legyünk. A szovjet— afgán viszony a békés együttélés és a különböző társadalmi és politikai rendszerű államok együttműködésének meggyőző példáját szolgáltatja. Igen jó lenne, ha más országok is követnék ezt a példát.” A szovjet kormányfőnek Nehruval, Szukáméval, Davuddal, Ne Vinnél folytatott tárgyalásai során közös állásfoglalás alakult ki a legfontosabb kérdésekben, ami a közelgő csúcsértekezlet szempontjából is jelentős, hiszen ezen az úton került először szóba, hogy a csúcs- értekezletet követő találkozókon az ázsiai és afrikai országok is részt vehessenek s közös erőfeszítéssel segítsenek a legfontosabb nemzetközi problémák megoldásában. A BARÁTI SEGÍTSÉG, amely a Szovjetunió külpolitikáját jellemzi, ugyancsak jelentős tartalmat nyer a Szovjetunió és az ázsiai néOOOOOOGOOOOOCX3CX3GOOOOOGOOOOGOGOOGOOOOGOOGOOOOOOGOOOOO 3GOGGOOOOOOGOOGOOOGOOOOOGOOOGO' Á kínai mezőgazdasági öntözés nagy terve A kínai mezőgazdasági öntözés kérdésével fog’alkozva a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága 1958-ban rámutatott, hogy egy távlati terv elkészítésemét a következőkre kell helyezni a súlyt: olyan tervet kell készíteni, amelynek keretében délről észak felé vezetik a Jangce, a Hűi, a Han, és más nagy kínai folyók vizét. Ennek az elgondolásnak az alapján végeztek kutatásokat a kínai vízügyi szakemberek 1959- ben. Természetesen a nagy tervnek még csupán csak a körvonalai bontakoznak ki, de az máris látható, hogy a párt központi bizottságának elgondolása helyes és megvalósítható. A tér/ célja és fővonala A terv célja, hogy teljesen kihasználják Kína hatalmas folyóinak roppant gazdag víztartalékait, nagy vízműveket és erőműveket építsenek, hogy ezzel is elősegítsék Kína gazdasági és kulturális fejlődését. Konkrétan a terv azt jelenti, hogy egyforma gyorsasággal fogják fejleszteni Kína északnyugati, délnyugati és északi részeit. Ismeretes, hogy északon, beleértve Sincsjant, Belső- Mongóliát, Csinghájt, Csjan- szut, Sanhszit, Honant, Ho- pejt és Santungot, állandó probléma az aszály és a vízhiány. Ez egy jó öntözési terv megvalósításával megoldható probléma. Annál is inkább, mert az esőből származó csapadékot nem számítva, Kína folyóinak és tavainak átlagos víztartalma meghaladja a 2 600 000 000 000 köbmétert. Elegendő víz van tehát. A problémát csupán az okozza, hogy az ország területi megoszlása szerint nem jól helyezkedik el az a víz- mennyiség. Nagyon gazdag vízfonrások vannak délen, annál szegényebb azonban vízben az ország északi része. Kiszámították, hogy míg északnyugaton mindössze 30—10 000 köbméter víztartalék esik egy négyzetkilométerre, addig délen az egy négyzetkilométerre jutó vízmennyiség eléri az 520 000 köbmétert is. A kínai mező- gazdasági öntözés nagy tervének a feladata, hogy ezt az egyenlőtlenséget kiküszöbölje és elérje, hogy a hata’mas ország minden területe többé- kevésbé egyenlően legyen ellátva éltető vízzel. Különösen fontos az észak- nyugati területek vízellátási problémájának gyors megoldása. Ezeken a területeken építik ki a kínai ipar egyik legnagyobb központját, s ezeknek a területeknek a mező- gazdaságát is fel lehet fej- leszeni, ha rendelkezésre áll a megfelelő vízmennyiség. Hogyan oldják meg az egyenlőtlen vxzmegoszlás problémáját? Ügy, ahogyan a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága helyesen meghatározta, hogy meg kell szüntetni az egyenlőtlenséget az ország északi és déli területei között. S ennek legjobb módszere, ha a déli területek vízben gazdag foyóiból csatornákon északra vezetik a vízmennyiség egy részét. Ez a terv nem fantázia, nagy munkát igényel, de megoldható. Időszámításunk előtt 485- ben a kínai emberek már rájöttek, hogy a megoldás dél- felől északra vezetni a vizeket. Ezt a felismerést tükrözi a Hangcsoutól Pekingig húzódó Nagy Csatorna megépítése. Ennek a világon egyedülálló hatalmas vízműnek a hossza 1782 mérfö d. Ha 2440 évvel ezelőtt ilyen nagyszerű tettre volt képes a kínai nép, miért ne tudná megoldani a kínai mezőgazdasági öntözés nagy tervét ezekben a napokban, amikor az ország az ugrásszerű fejlődés korszakában él, s a nép rendelkezésére állnak a legkorszerűbb eszközök, gépek a terv megvalósításához. A Góbi-sivatag átalakítása... Ha a terv megvalósul, biztosítva lesz az egész országban a megművelt területek csaknem felének állandó öntözése, azaz 760 millió mu földterületnek az öntözése. Ezek a területek a jelenleg vízben szegény északon és északnyugaton vannak. öntözhe- tővé válik egyebek között a jelenleg terméketlen Gobi- sivatag földje, s legalább 500 000 000 mu szűzföldön kezdhetik meg a gyapottermesztést- Mindent összevetve, a terv segítségével legalább egyharmaddal megnövelhetik Kína termőterületét. Meggyorsíthatják Belső- Mongólia és más területek mezőgazdasági fejlesztését, s többszörösére emelhetik ezeken a területeken az állat- tenyésztés hozamát. Gyorsan fejleszthetik az erdőket, s fásíthatnak eddig kopár területeket is. Ha elegendő vizet biztosítanak Kína észak-nyugati részének és Mongóliának, akkor nem kevesebb, mint 1 600 000 000 mu területet tehetnek termővé, erdősíthetnek, vagy füvesíthetnek. A terv megvalósítása azonban nemcsak több vizet jelent. Az építendő vízierőművek segítségével többszörösére lehet növelni az ország jelenlegi villamosenergia termelését. Közismert, hogy erre különlegesen nagy lehefoségek vannak Észak-Nyugaton. Megváltozik Kína egész arculata A kínai mez;gazdaság öntözésének hatalmas tervével, e terv megvalósításával lényegesen át lehet alakítani Kína egész arculatát, de különösen az ország északi és nyugati részének arculatát. A folyók és az építendő nagy csatornák segítségével lényegesen meg lehet javítani a víziszállítást. Az öntözési tervnek olyan hatása is lesz, hogy a lakosság egyenlőtlen megoszlása kiküszöbölődik. Megnövekszik az észak-nyugati területek lakosságának száma, s ezzel tehermentesülnek Kína más, jelenleg rendkívül sűrűn lakott részeiMindezek megvalósítása hatalmas munkát igényel. Nemcsak technikailag, hanem tudományos szempontból is. Figyelembevéve azonban a rendelkezésre álló tényezőket, megállapítható, hogy a kínai nép képes ennek a hatalmas tervnek a megva 1 ósítására. pék kapcsolataiban. Ennek az önzetlen baráti segítség- nyújtásnak valóságát minden meglátogatott országban létesítmények sora hirdeti a bilai vasművektől a kabuli aszfaltgyárig és Indonéziában szovjet segítséggel épült nagy ipari vállalatokig. A Szovjetunió segítsége önzetlen, feltételnélküli, nem jár nyomában sem támaszpontok építése, sem gazdasági behatolás és 'kizsákmányolás, mint a tőkés országok kölcsönei nyomán. Egyetlen célja van: megszüntetni a gyarmati rendszer súlyos örökségét, megteremteni a gazdaságilag elmaradott országok gyors ipari és kulturális felemelkedésének feltételeit. Elősegíteni, hogy a gazdaságilag elmaradott népek szerepe állandóan fokozódjék * azáltal, hogy minél gyorsabban lerakják országuk gazdasági és kulturális függetlenségének alapjait. Ennek a segélyprogramnak sikerét az biztosítja, hogy nincsenek mögötte rejtett szándékok, a gyarmatosító politika régi és új módszerei, melyek a kapitalista álamok politikai és gazdasági rendszerétől elmaradhatatla- nok. Amíg az Egyesült Államokban, Angliában és Franciaországban tőkések, gyártulajdonosok diktálnak, kezük benne van a kormányok intézkedéseiben, addig természetszerűleg ezeknek az országoknak az ázsiai és afrikai országokhoz való közeledési formája szükségszerűen nem lehet más, mint legfeljebb „új módszerű”, változott formákba burkol t, de szándékaiban és céljaiban változatlanul kizsákmányoló imperialista hatalmi politika. A MÁSIK ŰT és ezzel már el is jutottunk a magyarázatához annak, hogy Hruscsov ázsiai tárgyalásaival egyidőben Eisenhower délamerikai körútja miért mutat olyan rikoltóan más, kontrasztként jelentkező tényeket. Míg Hruscsovot valamennyi meglátogatott ázsiai államban igazi barátként, a béke embereként üdvözölték a népek, milliók gyűltek ösz- sze fogadtatására és az ázsiai államok vezetőivel folytatott tárgyalásai a legteljesebb harmónia, a nézetek azonossága jegyében bontakoztak ki, addig az amerikai elnököt Porto Ricotól Montevi- deóig mindenütt ellenséges tüntetéseik vihara, a tárgyalásain pedig súlyos szemrehányások, kellemetlen kérdések fogadták. Már útja első állomásán, Puerto Ricoba érkezésekor szinte zendülés tört ki, emberek ezrei igyekeztek áttörni a rendőrök sorfalát: „Jenkik, takarodjatok haza!”, „Szabadságot akarunk!” jelszavakat kiáltva az amerikai elnök felé, akit a menetben vitt táblákon dollártenger közepén ábrázoltak. Buenos Airesben dermesztőén fagyos fogadtatás várta az elnököt s bár a fogadtatás idejére a dolgozók szabadságot kaptak, gyér sorok szegélyezték az útvonalat. Chilében letartóztatások sora e'őzte meg Eisenhower érkezését s a „csillapító körút” végén a tüntetők szétza- varására használt könnygáz- bomba maró felhőjében autózott át Montevideo főútvonalán. A 27 000 kilométeres út azokat a nyíltan feltörő elégedetlenségeket akarta lecsillapítani, melyek egyre erőteljesebben jelentkeztek a latin-amerikai államokban az Egyesült Államok önző, kizsákmányoló, nagyhatalmi érdekektől sugallt politikája nyomán. A lázongó szövetségesek mind hevesebben szólaltak fel egyrészt a politikai járószalag ellen, melyből egyre inkább elege van a dél- amerikai népeknek. Minde- nekfelett azonban az angol érdekeltségeket felváltó USA monopóliumok gazdasági kizsákmányolásával szemben. Az észak-amerikai nagy részvénytársaságok a nyersanyag- árak leszorításával, az export- ügyletek sorozatos felmondásával válságos helyzetbe sodorták a latin-amerikai államok gazdaságát. Másrészt az USA segélynyújtási programjából csak morzsák jutottak ezeknek az államoknak, kevesebb dollársegély jutott egész Latin-Amerikára, mint Görögországnak, vagy Törökországnak és mindössze negyed része annak, amit a dél-koreai bábkormány támogatására évenként fordítanak. Ilyen körülmények magyarázzák Eisenhower útjának külső jelenségeit és belső sikertelenségét, melyet az egyes beszédek után kiadott kommünikék hangja sem tud telje- jesen elleplezni. Hruscsov kabuli beszédében leszögezte Afganisztán népe felé: „Barátságunk kiállta az idő próbáját.” Az idő próbája mutatkozott meg a két körút kísérő jelenségeiben és tartalmában is. Az idő próbája, mely egyre világosabbá teszi: eljárt az idő a gyarmatosítás, a kizsákmányolás minden formája felett. A fejlődés elsöpri azokat, akik a népek életének, az emberiség értékeinek, a le- igázott, embertelen sorsba taszított milliók felszabadulásának kibontakozását, a haladást fel akarják tartóztatni. Hasztalan keresnek úi módszereket a gyarmatosítás elavult, régi formái helyett nyugaton, hiába álcázzák új propagandaszólamokkal a kizsákmányolás régi módszereit, Ázsia és Afrika gyarmati rabságban tartott népei elvetnek minden ilyen kísérletet, a gyarmatosítás minden formáját, szabadságot, függetlenséget akarnak És azt érzik igaz barátjuknak, aki ebben önzetlenül támogatja őket. Ez a könyörtelen igazság az, amivel szembe kell néznie a nyugati köröknek, ezt mutatja a két utazás tanulsága is. Feltételezik, hogy tengeralatti vulkán okozta az agadiri katasztrófát Nyugati hírügynökségek jelentik, hogy hétfőn a reggeli órákban újabb két kisebb földlökést észleltek agadir térségében. Ezzel már hatra emelkedett a katasztrofális földrengés óta megfigyelt kisebb földlökések száma. Vasárnap a tengerparton szolgálatot teljesítő katonák három kilométerre a parttól a tengervíz „buzogását” figyelték meg és észlelték, hogy vízsugár és gőz emelkedett a magasba. Emlékezetes továbbá, hogy a katasztrofális földrengés éjszakáján a tengerparton sétálók néhány perccel a földrengés előtt „lángnyelvet” láttak előtörni a tengerből. Miimdezeíkből a jelenségekből marokkói tudósok arra következtetnek, hogy valószínűleg tengeralatti vulkán okozta Agadir katasztrófáját. Agadirban eredményesen folyik a kikötő helyreállítása és két héten belül ismét megindulhat a kereskedelmi forgalom. Hivatalos körökben remélik, hogy sikerül helyreállítani Agadir ipari negyedét is. Az Egyesült Államok tiltakozni készül Fidel Castro „vádjai“ miatt Az Egyesült Államok külügyminisztériumában hétfőn megkezdték annak a jegyzéknek megszövegezését, amelyben az amerikai kormány tiltakozik Fidel Castro kubai miniszterelnöknek ama „vádja” miatt, hogy az Egyesült Államok készítette elő egy francia lőszerszállító hajónak a havanai kikötőben való felrobbantását.
