Nógrádi Népújság, 1960. március (16. évfolyam, 18-24. szám)

1960-03-05 / 19. szám

19M. március 5. NÓGRÁDI NCPOJBAO 30 KEZDES - EREDMÉNYES FOLYTATÁS Nagy tervek megvalósítására késsül j a herencsényi Lenin Hagyatéka Ts% \ Ne várjuk a sültgalambot Hovanyecz János herencsé­nyi gazda szívesen lapozgat­ta mindig az iskolás gyerme­kének járó Pajtás újságot. Egyszer elolvasott egy cikket, amelynek az volt a címe, hogy Lenin hagyatéka. Na­gyon megragadt az emlékeze­tében ez a cím. Gyönyörű oiikk volt, s számtalanszor gondolkozott azon, hogy minden ami szép és jó, fej­lődő szép országunkban az mind Lenin hagyatéka, Le­nin eszméinek diadala. Ezek a gondolatok kava­rogtak Hovanyecz János fe­jében a január végi termelő­szövetkezeti alakuló közgyű­lésen. A közgyűlés szépén körvonalazta az emberek előtt álló jövőt, csak egy do­logban nem tudott hirtelen dönteni. Mi legyen a terme­lőszövetkezet neve? S ekkor Hovanyecz János keze a ma­gasba lendült és keresetlen szavakkal elmondta, hogy ő azt javasolja, legyen a tsz neve Lenin hagyatéka. Az embereknek tetszett az okos érvelés, s örömmel fagadták a javaslatot. Azóta eltelt néhány hét s a faluban levő két termelőszö­vetkezet, a November 7 és a Lenin Hagyatéka egyesült. — Minek aprózzuk szét erő­inket? — mondogatták az emberek — közösen az egész falu összefogásával az előt­tünk álló nagyobb feladatok végrehajtása könnyebb lesz. — így az egyesülés után több mint 2000 kh szántója lett a termelőszövetkezetnek —összegezi a területet Pszota István az egyesített termelő- szövetkezet jól megtermett pirosarcú elnöke. A tavaszi munkák indulása előtt a legfontosabb tenniva­lók elvégzésén túl vannak. Végezitek az állatok felérté­kelésével. Több mint 150 szarvasmarha és 88 ló került a közösbe. Nagy gond az ál­latok elhelyezése. Egyelőre csak a 43 tehenet tudják közös istállóba összevonni. Most készülnek a termelő- szövetkezet tervei. Rékai Er­nő állattenyésztő, aki a Ma- gyarnándori Állami Gazda­ságból jött a termelőszövetke­zetet segíteni, elmondja, hogy a tehénállomány létszámát minél hamarabb 100 darabra szeretnék növelni. Az idén 50 szarvasmarhát hizlalnak, hogy legyen pénz a tagság­nak. — A nagysúlyú ökrök árá­ból tenyészállatokat szeretné­nek vásárolni — szól közbe az elnök, majd a most folyó munkákról így beszél: — A közös munka most szerveződik. Az emberek nagy várakozással tekintenek a tavasz elé. Kijelöljük a trágyázandó területeket, ki­hordjuk a tagok udvarából az istállótrágyát, felmérjük ta­lajerő szempontjából is a földeket s a gyengébb földek több műtrágyát kapnak, hogy a termés egyenletes legyen az egész határban. Szóba kerül a híres heren­csényi aprómag termelés is. A termelőszövetkezet fejiesz- li-e ezt a termelési ágat? — A lehetőségek szerint fokozzuk az aprómagvak ter­melését. Most tavasszal már QOOOOGOO0OOGOOOCOOOOOOOOOOOOOGOOOGOOOOOOOGOOOOOOOOOOC90OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGOOOOO' Ahol a „közös A nehézlevegőjű délután nyomasztóan telepszik az em­berekre. Köd szitál, nedves minden. Egy ház ablakában muskátli csenevész törzse bámul a szürke fény felé. Elke­serítő idő. Az emberek is kelletlenül mozognak, mintha csak pénzért akarnának megmozdulni. A keszegi Dózsa Tsz irodáján hatalmas lakat fityeg. 4 postán azután útbaigazítanak: „Beteg az elnök.” Elgondol­kozva csúszkálok a sikamlóssá változott úton. Burai Sándor elvtárs fekszik. Megnyugtat: „csak múló nátha.” Azután felcsillan a szeme, mikor a tsz kerül szóba. — Szaporodunk — újságolja. — Jól jött, de még így is kevesen vagyunk — keseredik neki a jókedvű kezdet után. Ami igaz, az igaz. Tavaly 13-an voltak, az idén már 35-en gyürkőznek a jövővel; a közel 400 hold földdel. S ez bizony kicsi létszám. De talán ez még nem lenne olyan égető, mint egy másik gond. Az elnök is akadozva mondja ki a szót, s zavartan pislog, amikor kimondja: — Egységesebbnek kéne lenni... Látom rajta, hogy a betegség mellett még ez is nyomja a szívét, lelkét. Fizikai fájdalom mellett lelki gondok, gyöt­rődések is. Mert beszélnek az emberek a közös gondokról, a jövedelem alakulásáról, arról, hogyan kellene megoldani egy-egy eléjükzuhanó gondot, s mégis. Nehéz lélekben is végérvényesen túljutni a Rubikonon. — Azok a háztáji földek — sóhajt az elnök —, csak azokkal dűlőre jutnánk. Vannak a szövetkezetben olyanok, akiknek két-három hold háztáji földjük is van. Tudja Uz elnök, hogy szabály­talan; megtárgyalják a legközelebbi közgyűlésen, ahol az elnök szerint pontot tesznek ennek a kényelmetlenségnek a végére. Azután még más is rágcsálja a szövetkezet erő­södésnek indult fáját. Ezek az emberek bíznak a jövőben, de bizonytalankodnak, Ita valamit határozottan véghez kell vinni. Pedig szép terveik vannak. Az elmúlt években a keszegi Dózsa Tsz sem dicseked­hetett az eredményekkel. Ez több okból volt így. Az átme­net azonban már megkezdődött. Egyre szebb és biztatóbb eredmények születnek. Burai elvtárs fáradt hangja is meg­élénkül, mikor az eredményekről kezd beszélni. — Tavaly óta fejlődtünk valamit — mondja szerényen — emelkedett jelentősen az istálló átlag. Nem rekordered­mény, az igaz, de nem is akarunk megállni a 9 és fél liter­nél. — Felül az ágyban és felhevülten folytatja. — Hizla­lunk 40 darab szarvasmarhát, sertéstörzset alakítunk, növel­jük a tehénállományt. Lelkesedve sorolja a terveket, amelyeken oly sokat tör­ték a fejüket. Számok számok után peregnek; papír nélkül bizonyítja, hogy mit szeretnének csinálni a boldogulás érde­kéin. Növelni akarják a termésátlagokat. Búzából, őszi­árpából 12 mázsát terveztek, de később lesz itt több is. — Kutatunk egyéb jövedelmezési lehetőségek után is — mondja. — Itt van például a „gömbölyű hegy”. Mit le­hetne ebből jövedelmezni? — sóhajt vágyakozva. Lehetne hasznot bányászni belőle, a szó igaz értelmé­ben. Mészkőbánya: kiváló, több színű kőpor található itt. Az a bökkenő, hogy nem a termelőszövetkezeté, az erdé­szet kezeli. Ez a 20 holdnál is nagyobb terület a termelő- szövetkezet földjei közé beékelődve fekszik. Jól megközelít­hető! — De annál nehezebben megszerezhető — mondja csüg- geteg hangon a tsz választott feje. Bezzeg az innen kibá­nyászható évi egymillió csiklandozza a tagok zsebét is egy kissé. Biztosan találnak lehetőséget az egyezségre. A keszegi tsz nem új szövetkezet már, de a tagok itt is megrágták a szót: „már az idén többet.” Náluk ez így módosul: „Az idén sokkal többet, mint tavaly.” Mutatós az árutermelési tervük is, jellemzésképpen csupán egy számot mondok: 500 ezer forintot kívánnak elkönyvelni. Nem kö­zömbös a tagoknak sem, hogy kevesebb lesz-e valami miatt; egyre többen értik meg az összefüggést, a termelési ered­mények, az árutermelés, a közös vagyon növekedése és az egyéni jólét javulása között. Ezt fejtegette az elnök: — Jól számba vettünk mindent. 30 forinton felül ter­veztük a munkaegységet, de a tagságon múlik, hogy haj- lik-e a 40 forint felé. S ez valóban döntően a tagságon múlik. Ez a termelőszövetkezet is egyre erősödik. Azok, akik már bent vannak, még nehéznek érzik a kezdetet, akik meg kintről leselkednek, várják a példát; meggyőző példát, a bátorítást. Az átalakulás nehezebb ideje megedzi az embereket és kitörölhetetlenül megfogan lelkűkben a „közös enyém" tu­data. Ez csak elősegíti a munkát, az emberek gondolkodá­sának megváltozását. S ennek így kell lennie. — Ezt így alakítjuk, ha még most döcögve is megy — mondja nagy-nagy bizakodással az elnök. Kint már szakadozik a köd, s valahonnan friss, tavasz­illatot hoz a szél. PADÁR ANDRÁS Makra Ferenc már 10 éve dol­gozik a pásztói Szabadság Terma - lószövetkezetben. Az idei zárszám­adás is meghozta az eredményét. Havi 1600 forint jövedelme volt, emellett jól jöve­delmezett a ház­táji gazdaság is. Nincs is gondja a családnak. Makra Ferenc és felesége a most vásárolt ruhával. Az 1959. évi 7. számú tör­vényerejű rendelet 27. §-a szerint minden olyan tsz-tag, akinek önálló háztartása van, a vele közös háztartásban élő családtagjaival együtt szemé­lyes használatra háztáji gaz­daságra jogosult. A háztáji föld nagysága 800—1600 négy­szögöl. Ebből a gyümölcsös Értékesítsük a hulladékanyagot is A Pest—Bács—Nógrád me­gyei MÉH Vállalat három megye termelőszövetkezeteit kapcsolja be kezdeményezésé­vel a hulladékgyűjtésbe. A vállalat ilyen formán több­száz termelőszövetkezettel lé­pett összeköttetésbe, segítsé­get nyújt nékik abban, hogy hulladékanyagaikat, mellék- termékeiket gazdaságosan ér­tékesítsék, melyek eddig ve­szendőbe mentek. A MÉH Vállalat felkészült arra, hogy a termelőszövetkezetektől át­vegye ezeket, s az összegyűj­tött hulladékot, melléktermé­ket elszállítsa. A MÉH Vállalat már hoz­zálátott e nagyszabású mun­ka szervezéséhez. Ma még csak néhány száz termelőszö­vetkezetről van szó, de min­den bizonnyal egyre több ter­melőszövetkezet követi majd a jó példát. előkészületeket ezek terme­léséhez, hogy mire beköszönt a jó idő, fennakadás nélkül menjen a munka. Úgy hatá­roztunk, hogy 10 holdon pa­radicsomot termelünk szerző­désesen. A melegágyhoz 80 négyzetméter deszkára van szükségünk. Jelentettük is igényünket, azonban tudomá­sunkra hozták, hogy csak a második negyedévben tudják részünkre biztosítani a szüksé­ges melegágy kereteket. Ek­kor azonban mi már nem sokat érünk vele. összeül­tünk, s megbeszéltük, ho­gyan csinálhatnánk mi meg házilag, mégis csak a meleg­ágyat. Erdőnk van, a fát már kitermeltük, sőt a 80 négyzetméter deszkából már 55 négyzetméter rendelkezé­sünkre áll a melegágyi kere­tek elkészítéséhez. Aztán szerződtünk még 30 hold ká­poszta, 5 hold uborka, 10 hold újburgonya és 25 hold őszi étkezési burgonya ter­melésre is. Jó pénzt jelent ez a termelőszövetkezetnek, mert mi azt szeretnénk, hogy az első évben sem csalód­janak várakozásukban a ta­gok. Közeledik a tavasz, nemso­kára elkezdődik a munka kinn a földeken. A gépállo­mással megkötöttük a szerző­dést. de tudjuk, hogy tel­jes igényünket kielégíteni egye­lőre nem áll módjában a gép­állomásnak. Ez azonban nem jelent kiesést nálunk az esz­tendő végén, mert jó előre fölmérjük, s megszervezzük azt a munkát, melyet saját magunknak kell elvégezni. Bevonjuk a munkába a ló­fogatokat, s a 25 kaszálógép a takarmány betakarításánál szükség esetén az aratásnál is dolgozik majd. Ha azon­ban sikerül megkapnunk' a zetort, amelyre igényünket bejelentettük — megvan hoz­zá a szükséges készpénz is — már könnyebb lesz a dolgunk. S ok a munkánk na­gyon, de megol­dunk minden olyan feladatot, mely szükséges az indulás érdekében. Mert tud­juk, ha jól kezdünk, nem lesz rossz a folytatás sem. Kiss Dezső az ipolytarnóci Béke Tsz elnöke N álunk az ipolytarnó­ci Béke Termelőszö­vetkezetben nagy elelősséggel, komolysággal :észülnek a ' tagok az indu- ásra. Tőlünk telhetőén gyekszünk megteremteni az ndulás, a termelőszövetkezet nűködésének feltételeit. Tudjuk valamenyien, hogy Hamunk igen nagy gondot ordít a termelőszövetkezetek, ülönösen az újonnan ala- :ult termelőszövetkezetek negsegítésére, azonban ne- :ünk is részt kell vállalnunk i közös gazdaság alapjainak leg teremtéséből. Nemrégiben termelőszövetkezetünkben aég komoly gondot okozott közös állatállomány össze- onása, az állatok elhelyezé- e. Ma ezt már részben meg- Idottuk. Ugyanis négy épü- etet rendbehoztunk, s így a lehozott állatok jó részét nár közösben tartjuk. Az pületek átalakítását, az is- állók rendbehozását az építő »rigádunk végezte. Most azt ervezzük, hogy vásárolunk gy újabb, nagyobb épületet, melyet átalakítva 60 szarvas- narhát helyezhetünk el. izükség van a férőhelyre, nert a terv szerint rövide- en 50 tehenet vásárolunk, ász takarmányunk van bő- ren, valamennyi tag behozta : reá eső részt, sőt mintegy 0 mázsa lóherével még se­jteni is tudunk olyan terme- 5szövetkezeten, ahol jelenleg nég az akadályozza az álla- ok összehozását, hogy nincs liztosítva megfelelő mennyi- égű takarmánny. Beterveztünk ezenkívül az dei évre 15 anyasertést, és léri a háromszázat a birkák zárna is, amelyet a termelő- zövetkezet tagjai hoztak a ;özösbe. fgy még az idei év­ien megteremtjük a nagy- izemi állattenyésztés alap- ait, de gondunk lesz arra, logy ezzel párhuzamosan nö- 'eljük az állattenyésztés ho- amait is. Van azonban olyan felada- unk a növénytermesztésben s bőven, amelynek megoldá- a az idő előrehaladása miatt gén sürgőssé vált. A község­ien igen régi hagyománya an a kertészeti növények ermesztésének, a paradi- somnak, a káposztának. Már úgy vetjük a vörösherét, hogy kialakíthassuk a nagyüzemi táblákat. Ezután büszkén jegyzi meg Pszota István. — A tavalyinak kétszeresé­re emeljük a cukorrépa ve­tésterületét, s így az idén 40 holdon termelünk cukorré­pát. A továbbiakban azt is megtudom, hogy tíz éves gyü­mölcsfa telepítési terv is foglalkoztatja a herencsé- nyieket. Minden évben, így az idén is 20 hold gyümöl­csöst telepítenek. — Nagyok a lehetőségek, még nagyobb az emberek tettvágya. Ebben az évben még nehéz lesz, de jövőre már minden jóra fordul — mondja befejezésül a terme­lőszövetkezet jövőbelátó el­nöke. Kata János Tapasztalt, az egyéni nyű­göket megsokalló parasztok sokasága szövetkezik önmaga és a másik boldogulására, így van rendjén. Megosztják a gondokat, töprengenek a jövőn, s bármennyire az új mellett teszik le a garast az asztalra, kísért a verejtók- szagú múlt. Kisért: „Ez már nem az enyém, mit számít, hogy elfecsérlődik-e, vagy tönkre megy?” Ez még él az emberekben. így van ez... De hol? A helyet nevezzük csak Törek­vés Termelőszövetkezetnek. Vita vitát követ. Csűrik-csa- varják a lehetőségeket. Szá­molnak egyenként, közösen: egyre többet és többet kíván­nak, kipréselni a földből. Ez nem baj, ha okosan, előrelá­tóan cselekszik. A többet szí­vesebb örömmel fogadja az ember a kevesebbnél. Szóval számoltak. S vala­hogyan úgy érezték, hogy ne­kik több kell a többitől. Át­veszik a tsz kezelésébe a helyi földművesszövetkezettől a pálinkafőzőt, a darálót, ezt is, azt is, aztán ez már je­lentős jövedelmet nyom a latban. Aztán így kevesebbet is kell a mezőn dolgozni. Természetesen ingyen kérik ezeket. Kérik? Dehogy. Kö­vetelik ! Elvégre megalakult a szövetkezet, hát segítsenek az illetékesek. Ügy érezték, hogy az alakulással letudták az évek óta kínálkozó lehe­tőségek elmulasztását. Igen ők sültgalambra vár­nak. Pedig ez a madár már a mesében sem tudott repül­ni: tálcán vitték. A törekvés­beliek ilyen tálcás ajándék­ra számítanak. Furcsa értelmezése ez a se­gítségvárásnak. Azok a ta­gok akik ezt akarják elfelej­tik, hogy munka is van a világon, s ha nem dolgoznak szorgalmasan, nem jön létre érték, amire alapozni lehet a jövőben. A termelőszövet­kezeti tagságot kiváltságnak érzik, elfelejtik, hogy a ter­melőszövetkezet a benne tö­mörült parasztcsaládok anya­gi és szellemi erőinek ösz- szefogását jelenti: közös és saját, egyéni boldogulásuk érdekében. Terveznek, de közben azt mondják: Ne erőltessük meg magunkat emberek, innen is kapunk valamit, meg onnan is... Valóban kapnak, de nem adhatunk azoknak, akik csak erre építik terveiket. Akik ezt megértik és ennek megfelelően kezdik el a munkát már a legelején, akik nem várnak mindent az ál­lamtól, hanem a lehető leg­nagyobb mértékben kiaknáz­zák saját lehetőségeiket is, közös céljaik érdekében azok járnak jól. Most aztán sértődöttek a Törekvés tagjai, talán kígyót- béfcát kiabálnak magukhoz hasonló, de józanabb gondol­kodású egyszerű emberek fe­jére. Sértődöttségnek, duzzo- gásmak azonban nincs helye! Ez a viselkedés nem jellemzi' termelőszövetkezeteinkre, de akadnak még emberek, akik azt gondolják, hogy ilyenfor­mán is lehet élni. Közös ér­dekről van szó, amelyben benne van az egyéni érdek: s ezek az emberek nemcsak a közöst, de önmagukat is becsapják. — pá — Termelőszövetkezeti tanácsadó Mekkora lehet a háztáji gazdaság területe? és szőlő területe nem halad- * n hatja meg a 4—600 négyszög- | c ölet. Szőlőt és gyümölcsöst J s csak annak a tagnak lehet | s kijelölni, aki legalább 4—600 j é négyszögöl nagyságú szőlőt, j vagy gyümölcsöst vitt a közös * gazdaságba. Az épületek által j r elfoglalt terület és az udvar}r legfeljebb 300 négyszögölig j ■ nem számít be a háztáji föld j > területébe. Az udvarhoz tar- jr tozónak kell tekinteni a ♦c széna, a szalma és a trágya ♦ ■ elhelyezéséhez szükséges ra- fr kodóteret és a szérűskertet. ♦r , 2 f A háztáji gazdaságban meg- | j tartható egy tehén, egy-két | _ növendékmarha, egy-ket | ^ anyakoca malacaival, évente j. három-négy hízósertés, öt juh, * . vagy kecske, korlátlan számú t baromfi, házinyúl és méh-1 család. 11 Ónálló háztartásúnak kell í tekinteni azt az öreg, vagy ♦ j' munkaképtelenné vált sző-1'/ vetkezeti tagot is, akj olyan I í személlyel, vagy személyek- t ° kel él közös háztartásban, | f aki nem tsz-tag, vagy sző-11 vetkezeti tag ugyan, de aki- t g nek nincs háztáji gazdasága. ♦ A tsz-vezetőségnek a községi |a tanáccsal együtt mérlegelniük | r. kell: kiket kell önálló ház-; ^ tartású tagoknak tekinteni. A | döntés joga a közgyűlést il- ♦ ‘ lcti meg. ta (Megjelent a Népszabadság {y termelőszövetkezeti tanácsadó- ; jában.) > i ■— - ■ •«<

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom