Nógrádi Népújság, 1960. február (16. évfolyam, 10-17. szám)

1960-02-27 / 17. szám

I NtPCJBAG 5 ,A tanácsháza tanácstermé­ben együtt voltak a falu leg­tekintélyesebb gazdái. A te­rem füstös levegőjében tom­pán hangzottak a szavak az emberek ajkáról. Az izzad- ság-cseppektől gyöngyöző homlokokról gond, a jövő iránti aggódás s kifejezett félelem tükröződött. — Hogyan lesz ezután? Biztosan jobb-e az az út, amelyre most lépnek, mint a régi volt? — ezek a kérdé­sek feszítették az emberek agyát. — Biztosan jobb a termelő- szövetkezet, mint a régi gaz­dálkodás — ki is mondták egyesek, de tollat ragadni egyikük se mert. Bennük izzott a félelem. — Hátha nem sikerül, s akkor min­denki az első aláírót szidja. Késő estébe nyúló vita megérlelte az elhatározást. — Aláírjuk mindnyájan a belépési nyilatkozatot, csak legyen, aki elkezdje. Volt olyan vélemény, kezd­je az aláírást az, aki közülük a legfiatalabb. A másik rész meg azt kérte, az írja alá el­sőnek, aki a teremben a leg­öregebb. A gazdák közül a legfiatalabb Bódi Pál (istók) sűrűn íörölgette izzadt hom­lokát, sehogysem akart a toll után nyúlni. Végre a feszült huzavonát Obrecsány András 12 holdas gazdálkodó szakí­totta meg — Ide egy tollat! A sort Kuris Gábor 9 hol­das gazda folytatta. — Hogy gyorsabban men­jen az aláírás — emlékezik Bódi Pál tanácselnök — ösz- szeszedtük a tanácson talál­ható összes tollat és a kapa-, kaszanyél szorításához szokott kezek most görcsösen a tol­lat markolták. Utolsónak a legfiatalabb gazda, Bódi Pál (istók) írta alá a belépési nyilatkozatot. Amikor ez megtörtént, meg­könnyebbülten lélegzettek fel az emberek, nevettek, vic­celtek, a jövőt vitatták. Az egyik gazda felállt s meghatódott hangon ennyit mondott: — Emberek, most már öszr sze kell fognunk. Az első közgyűlés úgy ha­tározott, hogy Egyetértés le­gyen a szövetkezet neve. — De ne csak a név le­gyen Egyetértés, hanem ért­sük is meg egymást — kia­báltak közbe többen is. Ez még decemberben tör­tént, megyénk egyik eldugott kis falujában, Szécsényfelfa- luban. Azóta eltelt két hó­nap- Nézzük meg, vajon meg­értik-e egymást a szécsényfel- faluiak? Az első jelek azt mutatják, igen. Az állatok felértékelése, a szarvasmarhák összevoná­sa példás rendben megtörtént- A lovak még a tulajdonosuk­nál vannak, havi 510 forin­tért gondozzák, takarmányoz- zák párját, míg össze tudják vonni. A. lovakkal fuvaroz­nak, nyolc-tíz fogat meg a trágyát hordja a tagok ud­varából. Ahogy kiérünk End- refalváról, azonnal láthatjuk a frissen kihordott trágyaku­pac rengeteget. Mintegy 40 hold földön végzik el a trá­gyázást, elvégre az a tervük, hogy már az első évben töb­bet termeljenek. Kijelölték a major helyét is. A terv szerint 50 férőhe­lyes szarvasmarha istállót, 40 férőhelyes lóistállót, sertés- telepef, meg 400 férőhelyes juh'hodályt építenek. Renge­teg pénzbe kerül ez, tudják ezt a tagok is. Hogy még se kerüljön annyiba, elhatároz­ták, az erdészet kőbányájá­ból saját erővel kitermelik a követ, majd a helyszínre hordják A község kőművesei megígérték, hogy társadalmi munkában felépítik az épüle­tek falát. Segédmunkásokat a termelőszövetkezet ad. — Ha a kultúrházat fel tud­tuk építeni társadalmi mun­kában, felépíthetjük a majo­runkat is — mondogatják a felfaluiak, s igazuk van. A község erdeiben folyik már a faanyagok kitermelé­se. Minden ilyen munkát a tagság saját erőből végez. A közös állatállomány ré­szére a községben található minden takarmányt felvásá­rolnak. — Milyenek a távlati ter­vek? A jövő az állattenyész­tésé, a szarvasmarha, a hús­sertés tenyésztésé. Nemsoká­ra itt a tavasz, a tagság nagy n pásztóiak 500000 lohnt eredményjavulást szeretnének Szép feladatot tűzött ki célul maga elé a Pásztói Ál­lami Gazdaság az új gazda­sági évben. Az utóbbi évek egyre javuló munkája alap­ján ebben az évben 500 ezer forintnyi eredményjavulást szeretnének elérni. Tervüket tekintve erre lesz mód, csu­pán az éves munkától függ, hogy sikerül-e. Az elmúlt gazdasági évet szép eredménnyel zárták. Gabonafélékből 15 mázsán felüli átlagtermést értek el. Zöldségfélékből egy millió fo­rintot jövedelmeztek, mákból rekordtermésük volt; több mint 70 mázsa termett a bevetett 15 holdon. A múlt évben is tekintélyes eredményjavulást értek el, s ennek alapján nyereségrésze­sedés osztására is sor kerül. Ebben az évben mind a nö­vénytermesztési, mind az ál­lattenyésztési üzemágat fej­lesztik, de az idén is az ál­lattenyésztésen lesz a hang­súly­Ez évben közel 200 darab hízómarhát kívánnak leadni a pásztóiak, amelynek 80 szá­zaléka extrém minőségű lesz. A hízómarhák olasz és svájci exportra kerülnek. Jelentős a szárnyasállat hízlalási ter­vük is. Az év folyamán 46 ezer rántanivaló csirkét jut­------------­Ve ssünk csávázott vetőmagvakat Az első nagy munka Gyorsan telik a kocsi, A mezőgazdaság szocialista átalakítása maga után vonja a termésátlagok emelését is. Mivel gabonatermesztésünket sok kártevő és gombabetegség fenyegeti, ismerni kell a kár­tevőket és gombabetegségeket, hogy gabonáinkat megvédjük a kártevőktől. A gabonafélék legveszedel­mesebb és á legnagyobb kárt okozó betegségei az üszög betegsége. Ilyen a búza kő- üszögje. valamint az árpa és a zab fedett üszögje. E gom­babetegségek kártétele első­sorban a kalászban és a bugá­ban mutatkozik, a szemek helyén fekete porral telt ál­szemek fejlődnek. Ezek a csépiéikor felrepednek és a betegséget okozó gomba spóra- tömeg az ép szemek felü­letére tapad. A leghatásosabb védekezés ellenük, mivel a betegség a vetőmag útján terjed, a vető­mag fertőtlenítése, csávázása, különböző gombaölő szerek­kel. Erősen üszögös vetőmag esetén a nedves csávázást al­kalmazzuk, gyenge fertőzés esetén a porcsávázás is jó eredményt ad. A legelterjedtebb csávázási módszer a nedves csávázás. Ezt főleg egyénileg dolgozó parasztok alkalmazzák, ez az úgynevezett Linhart-féle ko­saras csávázás. A vessző­kosarat zsákvászonnal bélel­jük és külön faedényben kell elkészíteni a csávázó oldatot, úgy, hogy 80 liter vízben 20 kilogramm Higosánt oldunk. A kosarat a vetőmaggal együtt a csávázó oldatba tesszük, úgy hogy az a vetőmagot te­nyérnyire ellepje. A csává­zási idő 15 perc. Ez idő alatt lelkesedéssel készül az első közös tavaszra. A vezetőség tagjai naponta találkoznak, megbeszélik a feladatokat, s így a brigádok, munkacsapa­tok mindig tudják, mit keli tenniük. Szécsényfelfalu nem nagy község, szerényen bújik meg a dombok mögött. Félreeső, ismeretlen kis falu ez, de igaz szívű, iparkodó embe­rek laknak, akik bátortalanul választották az új utat, de bátran járnak rajta. Kata János tatnak el a kereskedelem­nek. ötezer csirkét két-három hét múlva már szállítanak is. Március 1-én újabb 5 ezer darab csirke hizlalását kez­dik meg. Csupán hízott csir­kéből közel 100 ezer forintot jövedelmez a gazdaság. A gazdaságban jelenleg 650 darab számos állat van, azon­ban ezt 700 darabra szeret­nék saját erőből felfejlesz­teni. Gyorsabb ütemben foly­tatják a negatív szarvasmar­haállomány kialakítását. Te­nyészbika-telep is létesül a gazdaságon belül, amelynek az lesz a feladata,' hogy a tiszta ivadékú, tenyésztésre alkalmas bikáknak nyújtson megfelelő ellátást. Eddig már kapott a telep 4 darab bikát, amelynek most folyik az el­lenőrzése. A növénytermesztésben a nagyobb terméshozamok ki­alakítására törekszenéK. Em­lítésre méltó, hogy közel 300 holdon termel a gazdaság kukoricát a ta­valyi 113 holdnyi terület­tel szemben. Ezt a 300 holdat MV 5-ös hibrid vetőmaggal vetik be. Ezek a példák — amelyek töredékét nyújtják a tervnek — bizonyítják, hogy a Pász­tói Állami Gazdaságban egy­re nagyobb ütemben folyik a gazdaságosság . megvalósítása. a vetőmagot többször kever­jük meg. s a felszínre kerülő léha szemeket merjük le. Az oldatban 3 mázsa vetőmagot csávázzunk meg úgy, hogy minden 25 kg csávázott vető­mag után búzánál 4, árpánál 5, zabnál pedig 9 liter előre elkészített töményoldattal pó­toljuk. Mezőgazdaságunk gyors fej­lődése során azonban előtérbe kerülnek a gépek. A Nógrád megyei Növényvédő Állomás is rendelkezik olyan nagy­teljesítményű, úgynevezett PC permetezve-porozva csávázó géppel, amely óránként 30 mázsa gabonát csáváz meg. A géppel végzett csávázás esetében 1 mázsa vetőmag­hoz 9 dkg Higosán szüksé­ges. S a gép egyenletesen permetezi be a magot, amely szárítás nélkül azonnal vet­hető, de tárolható is mind­addig, amíg a vetés ideje el­érkezik. Kormányzatunk a termelő­szövetkezeti mozgalom nagy­arányú fejődése mellett igyekszik a termelőszövetke­zetek megnövekedett vető­magigényét is kielégíteni. Kü­lönös jelentősége van ennek a szemestakarmánytermelés szempontjából. A Nógrád megyei Termény­forgalmi Vállalat február kö­zepén megkezdte a vetőmag­vak kiszállítását, s elkezdő­dött a vetőmag csereakciók lebonyolítása. így nemesített, utántermesztett fémzárolt tavaszárpa és zab, valamint S orban állnak a kocsik az utcán, azután ami­kor egy-egy kikanya­rodik valamelyik ud­varból, a várakozók közül behajt helyére a másik. Nyi­korognak a megrakott ko­csik kerekei, feszül a lovak lába a tehertől, amint kikap­tatnak egyik-másik udvar­ból. Gőzölög a rakomány, amellyel majd termővé teszik a földeket. Az egyik portáról villás emberek jönnek. Élénken be­szélgetnek. A munkáról, a várható jövedelemről. Az őr­halmi Hazafias Népfront Ter­melőszövetkezet tagjai. Egyik távolabbi háztól magányos ember igyekszik a csoport után. Hegedűs Ferenc, a bri­gádvezető. — Ti hárman ide mentek, a kiszesek abba a harmadik udvarba — rendelkezik, mu­togat, s az emberek nyitják a kaput, s viliázzak a kocsi­ra a trágyát. Itt ballag Ka- nyó András, Kanyó Ferenc (retkes). Éppen innen, a szom­széd udvarból jönnek kifelé, ahonnan az utolsó kocsi for­dul az utcára. Tóth István, Kanyó Mihály (biga) meg már szaporázzák a villával, mire oda érnek. Sikerül egy pár percre a brigádvezetővel is beszélni. — Itt a jó idő, s minél előbb végzünk, annál jobb — válaszol a kérdésre. — Van itt munkakedv — mu­tat végig az utcán, ahol für­ge, igyekvő emberek sürög- nek-forognak. — Már elhord- tunk több mint 500 kocsival, de lesz még vagy hétszázzal. Kiszes fiatalok rajzanak lei a megrakott kocsi után az egyik udvarból, szinte meg­rohanják a másik udvart. Behajt az egyik kocsis, az­után hajrá. Tóth Ferenc, Ka­(Tudósítónktól) Az érsekvadkerti gépállo­máson a régi tsz-ekkel meg­kötötték az éves termelési szerződést a gépi munkára. Az új és területileg jelentő­sen megnövekedett tsz-ekkel mégcsak az ideiglenes munka­felmérést végezték el. Mit mutatnak a számok? A tavalyi 25 ezer normál­holdas munkaigénnyel szemben, amelyből a tsz-ek munkaigénye 17 000 normálhold volt, ebben az esztendőben csupán a tsz-ek igénye eléri az 51 kiváló minőségű tisztított szokvány tavaszárpa vetőmag áll a termelőszövetkezetek rendelkezésére. A hibrid- kukorica vetőmagakció kere­tében az idén Mv 5-ös két­szeres keresztezésű hibrid vetőmagot cserél a termény­forgalmi vállalat. Az elmúlt év eredményei igazolták a hibrid kukoricavetőmag ered­ményességét, ezért termelő- szövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink szívesen vetik a hibridkukoricát az idén is. szaporázzák az emberek. nyó Sándor, Fábián József, Járja István még nem ter­melőszövetkezeti tagok, de már segítenek a felnőttek­nek. Az apjuk után dolgoz­nak itt. Az utcán asszonyok beszél­getnek. Idős, feketeruhás asz- szonyok. Ök már csak a fe­jő fegyver a villa, s az em­beri elhatározásokra lehet építeni. ezer normálholdat. Megháromszorozódott tehát a munkaigény, amelyet a gép­állomásnak ki is kell elégí­teni. A balassagyarmati Előre Tsz munkaigénye egymagá­ban 8 ezer normálholdat tesz ki, a csitári tesz igénye is meghaladja a 3 ezer normál­holdat. Az őrhalmi Hazafias Népfront Tsz tagjai is biza­lommal fordulnak a gépállo­más felé. A tsz munkaigénye 2900 normálhold. A legfonto­sabb munkákat mind gé­pesíteni kívánják. Jelenleg itt még 70 pár ló van, és ezeket is természe­tesen kihasználják addig is míg szükség van rájuk. Ilyenek tehát az igények és nézzük meg, hogy lesz-e a gépállomásnak ereje a há­romszoros igényt kielégíteni? A gépállomás jelenlegi gép­parkjával a feladatokat tel­jes egészében megoldani nem tudja. Azonban az ez évben biztosított gépek az igények kielégítését egy-két munka kivételével lehetővé teszik. A napokban már három univerzál gépet kapott a gépállomás és további lánctalpas traktorok és univerzális traktorok ér­keznek. A traktorokkal tehát különös probléma kefét szeretik. A fiatalabbak kint dolgoznak a mezőn. Egy csoport az „Alagoson” pusz­títja a bokrokat, hogy ne za­varja majd később a fűka­szák munkáját. Dús fű te­rem ezen a réten, sokat le­kaszálnak majd annakidején. S itt a munka üteme nem lanyhul, tovább pezseg. Hű­vös, böjti szél fúj. az embe­rek összébb húzzák magukon a kabátot, míg átballagnak az egyik udvarból a másik­ba. Ott meg azután nincs hűvös, fűti őket a munka. A brigádvezető újra előtű­nik az eayik udvar mélyéről. Kabátjának két szárnya le­beg, amint végig siet az ut­cán. Beszól egvik-másik házhoz: — Igyekezzünk em­berek! Ez a siettetés talán eay kicsit feleslegesnek is tű­nik. Nem kell ezeket az em­berekét noszogatni, szaporáz­zák ők anélkül is. Mikor mellém ér. szólok hozzá, de siet tovább. Azonban egy pillanatra mégis visszalép. — Nagy itt a munkakedv, több mint hatvanan jöttünk, de jöttek volna még többen is. Hiába, kell másutt is az ember. A kocsik egymás után vé­nig nyikorognak az utcán, azután befordulnak a földek télé. Két éve trágyázott föl­dekre hordják most a trá- avat,. Ez a■ munka szinte az első nanvobb tevékenysége a tsz tagságának. Bizakodva, iókedvűen végzik a munkát, közben tréfás szóval ugratnák egymást, s jut arra is idő, hogy komoly szóval megvi­tassanak eavmás között gon­dokat. terveket. Amerre elmegyünk, minde­nütt nyitott kapuk. mintha azt jelképeznék, hoay az őr- halmiak nem zárkóznak el az új elől. Pádár András nem lesz, a körzetbe tar­tozó termelőszövetkezetek e téren nyugodtak lehet­nek. Sajnos — bár igen sok új munkagépet kap a gépállomás — vetőgépekből, műtrágya­szórókból, szervestrágya szó­rókból, tárcsákból, boronák­ból hiány lesz. Kevés lesz a három igen fontos munka­gépből, fűkaszából burgonya­ültetőből és aratógépből is. Ezeket a problémákat a tsz- eknek saját erejükből kell megoldaniok. Az érkező trak­torokhoz megvan már az utánpótlás is, hamarosan ha­zaérkeznek a pápai traktoros­iskoláról a tsz-traktorosok, és a március elején induló tan­folyamra már ismét biztosítva van több fiatal tsz-traktoros részvétele. Fiahalok népesítik be az öreg megyeházát Szügy községben hosszabb idő óta kihasználatlanul áll az egykori megyeház. Ebben az évben helyrehoz­zák az öreg megyeház két épületét. A tervek szerint itt nyer elhelyezést a községi is­kola. A másik épületben pe­dig otthonra lelnének a já­rás úttörői. » %»---------------­EL KEZDŐDÖTT A VETŐMAGCSERE Bozán Ferenc és Bertók István kocsiját már megpakolva húzák a lovak. Megháromszorozódott a munkaigény a termelőszövetkezetekben Bátran járják az új utat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom