Nógrádi Népújság, 1960. február (16. évfolyam, 10-17. szám)

1960-02-24 / 16. szám

1960. február 24. NÓGRÁDI NCPŰJBÁG 5 Lesz takarmánya a közös állatállománynak A takarmányt már össze­hord ták a teresikei Kossuth Termelőiszövetkezetben, de a nagy sürgés-forgás még nem szűnt meg. Sőt! Az igazi munka csak ezután kezdődik. A területi és gazdasági nö­vekedéssel megszaporodott a vezetőség, a tagság munkája. A tereskeiek kihasználják a tavaszi munkák előtti időt és felkészültek a tavaszi munkákra, a következő fel­adatokra. A tsz szarvasmarha állo­mánya közel 150 darabra nö­vekedett. s ennek érdekében körülbelül 700 mázsa takar­mányt hordtak a tagok a kö­zösbe és megkezdték a férő­helyek építését, átalakítását. Régi cselédházakból istálló­kat alakítanak át az állatál­lomány részére. Egy 42 fé­rőhelyes rész már elkészült, s rövidesen befejezik egy 25 férőhelyes szarvasmarha és egy 25 férőhelyes lóistálló át­alakítását is. Ezzel az önerő­ből végzett munkával közel 100 ezer forintot takarítanak meg. Az elkészült tervek alap­ján a kezdeti időszakban jobbára állathizlalással fog­lalkoznak a növénytermesztés fejlesztése mellett. Még eb­ben az évben 30 darab te­henet és 20 darab ökröt hiz­lalnak. Az állatállomány ér­dekében több mint 100 hol­don vetnek takarmánynövé­nyeket és 120 holdon kuko­ricát. Vincze Istvánék l a szénát kazlaz­V*V zák. Szunyogh Jánosék szalmával borítják a kész kazlat. Sikerrel zórulf a könyvelői fanfolyam A megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya Kisterenyén a termelőszövetkezeti köny­velők részére egy hetes könyvelési tanfolyamot ren­dezett. A tanfolyamon 47-en vettek részt a régi és új ter­melőszövetkezetekből. A tan­folyamon a hallgatók az új kettős könyveléssel ismer­kedtek meg. A szombaton zárult tanfo­lyamon a termelőszövetkeze­ti könyvelők saját termelő- szövetkezetük könyvelési munkáját végezték el, a nyi­tást és a januári gazdasági eredményeket rögzítették szakemberek irányításával. A tanfolyamon résztvevő könyvelők visszatérve ter­melőszövetkezetükbe beveze­tik a kettős könyvelést. HÍR A TÉLI MEZŐRŐL Februári szelek fújnak, de már arról érkezik a hír, hogy Palotáson és Egyházasdenge- legen megkezdték a műtrá­gyaszórást. Ez tehát azt je­lenti, hogy közeledik az az idő, amikor a földeken meg­indul az élet, megkezdődik a tavaszi munka. Teremtsük meg termelőszövetkezeteink gazdálkodásának feltételeit A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. Kongresszusán elhangzottak megyénk dolgozó parasztjai­nál is elérték hatásukat. Ez év első heteiben több község dolgozó parasztsága választotta a termelőszövet­kezeti gazdálkodás útját. A régebben alakult termelőszö­vetkezetek eredményei, va­lamint a népgazdaság szi­lárdsága lehetőséget terem­tettek a mezőgazdaság szoci­alista átszervezéséhez. A meglévő és újonnan alakult termelőszövetkezetek tagjai és vezetői közös erővel, kö­zös gondolatokkal készítik gazdasági tervüket, a közös gazdálkodás megkezdéséhez. A tervkészítésnél termelő- szövetkezeteink a 3004-es rendeletek kihasználásával biztosítják a korszerűbb gaz­dálkodást. Például az 1957/58-as gazdasági évben termelőszövetkezeteink, a ba­lassagyarmati járás területén a zárszámadás idejéig egy millió forint kedvezményben részesültek. A 3004/2. sz. ren­delet az úionnan alakult ter­melőszövetkezeteknek az in­duláshoz nyújt segítséget, az árutermeléshez, a közös va­gyon és állatállomány biz­tosításához, a saját erő fel­használásához és eredménye­sebb gazdálkodáshoz. E rendelet a termelőszö­vetkezetek ágait érinti, a szakember, a beruházás, az árutermelés, a politikai, a szervezeti, a gazdasági meg­szilárdítás terén. A kedvez­mény a szövetkezet termés­hozamának növelésére is ki­hat, a talajerő feljavítással és utánpótlással. A termelő­szövetkezeti községeknél gon­dot okoz az elaprózott par­cellák termelésének egyszint- re való emelése. Ennek érde­kében a legtapasztaltabb szakemberek és gazdák fá­radhatatlan munkát fejtse­nek .ki. A katasztrális hol­danként! műtrágyaféleségek helyes kiválasztása és ada­golása, az istálló és egyéb szerves trágyák biztosítása, csökkentheti az elaprózott parcellák közti különbséget. A rendelkezések értelmé­ben minden termelőszövetke­zet a tájjelegének megfelelő­en tudja alkalmazni azokat a feltételeket, melyeket egyé­niek megvalósítani képtele­nek. A jól kezelt, megfelelő műtrágyával adagolt istálló­TAVASZ ELŐTT ERDŐKÜRTÖN í1 vek óta a legjobb ered- ményeket elérő gép­állomásnak számít az Erdő­kürti Gépállomás. Traktoro­sainak munkáját, szorgalmát nemcsak a körzet termelőszö­vetkezetei, hanem az egyéni­leg gazdálkodók is dicsérik. A lelkiismeretesen, nagy hoz­záértéssel végzett munka eredményeként hozzásegítet­ték a termelőszövetkezeteket ahhoz, hogy évről-évre je­lentősen növeljék a növény­termelésben a termésátlago­kat. Az elmúlt évben éves ter­vüket 127, őszi tervüket pe­dig 154 százalékra telj esi tet­ték. Ezek a szép eredmények biztosították a gépállomások megyei versenyében az erdő- kürtieknek a kisterenyeiek után a második helyet. Most, hogy nem messze já­runk a tavaszi munkák nyi­tányától, felkerestük az Er­dőkürti Gépállomást és elbe­szélgettünk Sohár elvtárssal a gépállomás igazgatójával az előttük álló feladatokról. — Tanulva az elmúlt évek tapasztalataiból, február 28-ig elvégezzük a tavaszi munká­ban résztvevő erőgépek és munkagépek javítását. Veze­tőségi értekezleten beszéltük meg a legfontosabb tenniva­lókat. Számbavettülk, hogy a Idős, hetvenegyné- hány esztendős pa­rasztemberrel jöt­tem össze Pusztta- berkin. Régi lakója a községnek, itt volt fiatalember, itt öre­gedett meg. ö me­sélte, milyen nyomo­rúságos volt itt a ré­gi világban az élet. — Mert Érsekvad- kert, Borsosberény, meg Tereske felől is nagybirtok fogott bennünket körül... Nem tudott itt soha kibontakozni a pa­raszti szorgalom, a hozzáértés ... Az eredményt születése pillanatában meg­fojtotta a nagybir­tok ... Nem is volt a községben csak va­lami hét család, akinek földje volt, módosabb volt azok­nál, akik föld hiá­nyában a környék­beli nagybirtokon dolgoztak. A község lakói a felszabadu­lással, a földosztás­sal lettek a maguk gazdái. Ahogy mond­ják, 300 holdat osz­A falu akarata tottak ki a földnél­küliek, a cselédek között. Azóta azután egészen más az élet, másabbak lettek az emberek is. — Egészen más a falu külső képe is. Még mikor én ide­jöttem, szalmatetős házak sorakoztak egymás mellett. Ma talán még három van a községben — megállt a beszéddel és úgy számolta, melyik is ez a há­rom ház, s hogy végzett, hozzátette magyarázkodva: — Mert tudja, ahogy öregszik az ember, úgy hagyja el az emlékező képessége is. Azután arról be­szélgettünk, hogy a felszabadulás óta 23 új ház épült a köz­ségben. Ez ilyen kis községnél nagy elő­rehaladást jelent. Igaz, villany még nincs, de hát majd lesz az is, ahogy megyünk előre. — De azért az em­berek gondolkozás­módja az, amelyben a legnagyobb válto­zás történt — ma­gyarázta tovább az idős ember. A ta­vasszal már közösen gazdálkodunk. Mert én is beléptem a termelőszövetkezetbe négy hold földdel. Könnyebb lesz majd így. Csak azt sajná­lom, nem vagyok legalább 50 éves. Akkor még másabb lenne ... Na, de azért így is csak megleszek a szövet­kezetben. Azután elmondot­ta, a községben már azt latolgatják a gazdák, akik aláír­ták a termelőszövet­kezeti belépési nyi­latkozatot, hogyan is tovább? Hogyan gazdálkodjanak a közösben, hogy min­denki megtalálja az első évben is a szá­mítását? — Én azt tartom — mondta a sokat látott, tapasztalt pa­rasztember tapaszta­latával — a szarvas­marhatenyésztés, meg a sertéstenyész­tés hozott jó pénzt eddig is. Ezután is ezt kell folytatnunk, csak nagyobb mér­tékben. Mert volt olyan gazda, aki há­zat épített a mar­hák árából. Hétezer forintokat adott az állatforgalmi az it­teni állatokért... De jó híre van a pusztaberki sertések­nek is. Éppen ezért tervezi a termelő- szövetkezet a nagy­üzemi sertéstenyész­tést. Helyük is len­ne már, ahová a ser­tésólakat építenék, széltől védett, napos oldal. Nagyon jó lénne ott a sertések­nek. így beszélgetnek Pusztáberkin a kö­zelgő tavaszról, a közös gazdálkodás tavaszáról. V.-né tavaszi munkában résztvevő gépek kijavításához mennyi óra szükséges, s azért, hogy a gépek javítása elkészüljön, február utolsó hetében abba- ha"”;uk a cséplőgépek javí­tását. A gépállomásnál gyakran panaszkodnak, hogy kevés a munkagépük, megkérdeztük mi a helyzet Erdőkürtön? — Munkagépeink kijavítva várják a tavaszi munkák kezdetét. Hogy minden gép­hez jusson simító, saját erő­ből készítünk négy simítót. A téli gépjavítással egyidő- ben a gépállomáson folyik a szakmai és politikai oktatás is. Nagyon népszerű a trak­torosok részére indított Die­selmotor tanfolyam. Ezt a tanfolyamot Horváth János a Berceli Gépállomás főmérnö­ke vezeti nagy lelkesedéssel. A dolgozóknak tetszik a szín­vonalas előadás, s kérik, hogy a jövőben minden télen jó lenne ehhez hasonló tan­folyamokat szervezni. Bár itt még havas a határ, de már érződik a gépállomás udvarán folyó szorgos mun­kából, hogy nem messze a tavasz. A tavaszi feladatok­ról így beszél a gépállomás igazgatója: — A brigádok részére le­bontják a tervet.. A napok­ban tartandó termelési ta­nácskozáson kapják meg a dolgozók tervfeladataikat, majd átveszik gépeiket, szer­FELHÍVAS! Az ÉM. Nógrád me­gyei Állami Építőipari Vállalat KŐMŰVES, ÁCS, FESTŐ, VASBETON­SZERELŐ, PARKETTÁS és ÜVEGES szakmába ipari tanuló­kat szerződtet 2 éves időtartamra. Jelentkezni lehet a vál­lalat központjának mun­kaügyi osztályán, (Sal­gótarján, régi vásártér irodaház, telefon: 10-94.) I960. IV. 1-ig. A leszer­ződtetett tanulók ré­szére ingyenesen mun­karuhát, bakancsot, tö­rülközőt és napi 0,50 Ft-os térítés ellenében étkezést, a vidéki ta­nulók részére 20,— Ft-os otthondíj fejében szállást biztosít. Tanulmányi előmenetel­től függően 120,— Ft-tól 340.— Ft-ig ösztöndíjat fizet havonta. (94) számaikat. Ezt követi a tsz elnökök tanácskozása a gép­állomáson. Gondot okoz a brigádszállások kijelölése és az üzemanyag biztosítása. A brigádszállásokat a járási ta­náccsal közösen kellene ki­jelölni. A megnövekedett feladatok­ról így beszél a gépállomás igazgatója: — Ebben az évben minden traktorosnak több munkát kell végezni a tavalyinál. Nem volt rossz a tavalyi gép kihasználás sem, hiszen egy gép 700 normálhold munkát végzett, a legtöbbet a megyé­ben. De ez így nem elég, az idén nemcsak néhány héten keresztül szeretnénk napi négy normálhold munkát vé­gezni egy erőgéppel, hanem folyamatosan, hiszen csak így tudunk a jelenlegi gép­parkkal az új és területileg jelentősen megnövekedett termelőszövetkezeteteknek minél több munkát végezni. Er rdőkürtön az idei ta­vaszi munkáknál, de a gépjavítási munkáknál, is nagy lendületet ad, az ápri­lis 4-e tiszteletére indított munkaverseny. A gépjavítási csoportok egymásután teszik meg felajánlásaikat, s a ver­seny lendület igazából majd a szántóföldön a tavaszi munkák közben bontakozik ki. (—a—s) trágya biztosíték a talaj táp­anyag utánpótlására. A ter­melőszövetkezet területéhez viszont a megfelelő állatállo­mányt is biztosítani kell, mert csak így lehetséges a négy évenkénti szerves trá­gyázás. Például számos álla­tonként 2,7—3 kh, vagy 100 kh-ra 25—30 darab. A jó és eredményes gaz­™ dálkodás érdeke meg­kívánja a növénytermesztés és az állattenyésztés közti helyes arányok megvalósítá­sát. Ez elősegíti a termelő- szövetkezetek egyenletes, ál­landó bevételét különös te­kintettel a szarvasmarha és azon belül 60—65 százalékos tehenészet beállítását. A közös állatán ománv meg­teremtése és elhelyezése ér­dekében az állam nagymér­vű építőanyaggal és hitellel segíti a termelőszövetkezete­ket. Ezek mellett a szövetke­zeti tagok pedig teremtsék meg a lehetőséget, hogy sa­ját erejükből házilag is biz­tosítsák a szükséges férőhe­lyeket. Ez szükséges egyrészt azért, mert az állattenyész­tést kevesebb építési költ­ségek terhelik, másrészt az újonnan alakult termelőszö­vetkezetek annyi beruházási kedvezményt kapnak, mint a saját erőből végzett beruhá­zások értéke. A rendeletek olyan irány­ban is hatnak, hogy a ter­melőszövetkezeljek lehetőleg a saját tenyésztésű állataik­kal gyarapítsák a közös ál­latállományt. Akadnak vé­lemények, hogy a tenyészne- velésnél a termelőszövetke­zet ráfizet, ez tévedés. Az igaz, hogy a kiadások pár hónapig nem hoznak jöve­delmet, de később annál töb­bet. A termelőszövetkezetnél a sertéshizlalásnak, a marha­hizlalásnak, jól tejelő tehe, nészetnek a saját tenyésztés az alapja. Erre az állam be­ruházási hitelt biztosít és a visszafizetés a felnevelt üsző megellése után történik. A termelőszövetkezet nagy­üzemi jellegét a gépek segít­ségével is tudjuk fokozni. Ennek lehetőségét a nagy táblák, közös állatállomány megteremti. A mezőgazdasági gépállomások ez évben sok új gépet kapnak e célra. A régebbi termelőszövetkezetek megerősödésük után a kom­bájn és cséplőgépek kivéte­liével vásárolhatnak) gazdasági gépeket, melyet a gépállomá­sok alkatrésszel és javítással, üzemanyagutánpótlással se­gítenék. üzek az előnyök és tá­mogatások a jobb élet és kultúra emelése érde­kében történnek azok részé­re, akik a nagyüzemi gazdál­kodást vállalták saját maguk és családjuk érdekében. Az országnak pedig több és ol­csóbb mezőgazdasági termé­ket — tejet, zsírt, húst, zöld­ségfélét — jelent azzal, hogy a nagyüzem előnyeit kihasz­nálják. Nándori Ferenc mezőgazdasági mérnök Termelőszövetkezeti tanácsadó Hogyan alakítsuk ki az őszi vetések parcellái között a nagy táblákat? Lehetőleg részletes felmé­réssel, ha nincs rá idő, úgy határjárás során állapítsuk meg, hogy az egyes dűlőkön milyen arányú az őszi gabona és a pillangós vetés, továbbá a felszántott terület. A fia­tal, jó pillangósokat tartsuk meg, amíg pillangós takar­mányt nem telepítettünk. Ahol sok a pillangós, ott annak közeit lehetőleg azonos nö­vénnyel, vagy a pillangóssal egy időben lekerülő más ta­karmánynövénnyel foltozzuk ki. A közbeeső őszi gabonát vessük felül. Amelyik dűlőn sok az őszi gabonavetés, annak foghíjait tavaszi gabonával, vagy olyan egyéves takarmánnyal vessük be, amely körülbelül a -ga­bonával egy időben kerül le. így a tarlóhántást már nagy táblán tudjuk elvégezni. A szórványos, kiöregedett pil­langósokat ekkor már ne kí­méljük. Amelyik dűlőn (dűlőrészen) viszonylag kevés az őszi vetés, oda kerülnek a kapások. A répaféléknek lehetőleg ősszel mélyen szántott, megtrágyá­zott területet válasszunk. Ha tavasszal trágyázunk (érett trágyával), úgy leszántás ntán száraz időben hengerezzünk. Egy táblára lehetőleg egy időben lekerülő növényeket vessünk. A különböző erőben levő parcellarészek termőké­pességét istálló- és nitrogén műtrágyával egyenlítsük ki. A nagy táblák kialakításá­nál vegyük figyelembe a föld- rendezés során kijelölt tábla­beosztást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom