Nógrádi Népújság, 1960. február (16. évfolyam, 10-17. szám)

1960-02-20 / 15. szám

2 NÓGRÁDI NÍPŰJSAG Á termelőszövetkezetek megszilárdításán dolgozik a Balassagyarmati Járási Pártbizottság — Rendezik a pártszervezetek helyzetét, új párttagokat vesznek fel — A Magyar Szocialista Mun káspárt Központi bizottságé naik 1960. február 12-i ülé­séről kiadott közlemény meg állapítja, hogy az utóbbi idők termelőszövetkezeti mozgalmának fellendülésével közelebb jutottunk a VII. kongresszus által megjelölt közvetlen célhoz, ahhoz, hogy befejezzük a szocializmus alapjainak lerakását orszá­gunkban. Ez a megállapítás vonatkozik a balassagyarmati járásra is, ahol a 26 önálló tanácsi jogú községből a ré­gebbi hárommal szemben ma már 18 termelőszövetkezeti község van. Ennek a’ két hó­napnak eredménye valóban nagyon jelentős lépés a szo­cializmus irányában. A nagyobb és nehezebb feladatok azonban csak ezután következnek. Az újonnan alakult termelő- szövetkezeteknek olyan szi­lárd politikai és gazdasági alapot kell teremteni, amely- lyel kétségbevonhatatlanul beigazolódik a termelőszövet­kezet előnye és fölénye a magángazdálkodással szem­ben. A Balassagyarmati Járási Pártbizottság azonnal hoz­zálátott az újonnan alakult termelőszövetkezetek megszi­lárdításának előkészítéséhez. Az új termelőszövetkezetek eredményes 'megszilárdításá­nak egyik fő kérdését a po­litikai feladatok jó elvégzé­sében látják. Éppen ezért el­sősorban rendezik a termelő­szövetkezeti községekben mű­ködő pártszervezetek helyze­tét. A járási pártbizottság minden termelőszövetkezeti községnek különnkülön pat­ronáló vállalatot jelölt ki. A vállalatok kommunis­táinak kötelességévé tette, hogy minden tudásukkal segítsék elő a termelő- szövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdulá­sát. Kérte legyen segítségükre a pártszervezetek helyes mun­kastílusának kialakításában, a pártszervezetek taglétszá­mának rendezésében, s ki-ki szakértelme szerint segítse a termelőszövetkezet tervkészí­tését, a jó munkaszervezet ki­alakítását, segítsenek a köny­velési munkában, stb. Február elején közös érte­kezletre hívta össze a párt- szervezetek titkárait és a pártszervezeteket patronáló aktivistákat. Ezen az értekez­leten a járási pártbizottság nyomatékkai hívta föl a fi­gyelmet, hogy a lehetőségekhez képest még a tavaszi munkák beindulása előtt fel kell fejleszteni a termelő­szövetkezetek kislétszámú pártszervezeteinek taglét­számát. A balassagyarmati járás területén alakult termelőszö­vetkezeti községek nagy részé­ben már kimondták a koráb­bi község pártszervezetek a termelőszövetkezeti községi pártszervezetekké való átala­kulást. Cserhátsurányban például a régi pártszervezet vezetőségét újakkal frissítet­ték fel. Öt régebbi tagjelölt ügyét rendezték. Közöttük taggá nyílvánították Katulin Istvánt, a termelőszövetkezet elnökét is. Ezenkívül a ter­melőszövetkezetben dolgozó nők közül a tagság négy asz- szonyt vett föl tagjelöltnek. A nógrádmarcali termelő­szövetkezeti községben hason­lóképpen jártak el. Ubran- kovics Istvánt, a termelőszö­vetkezet elnökét és rajta kí­vül három új termelőszövet­kezeti tagot soronkívül vet­tek fel a pártszervezetbe. Galgagután és Herencsény- ben pedig most a februári taggyűlés alkalmával terjesz­tik a párttagság elé több olyan termelőszövetkezeti tag rendkívüli fölvételi ké­relmét, akik a termelőszövet­kezet létrehozásában, a kö­zös munka megkezdésében példát mutattak és beigazol­ták, hogy alkalmasak a párt­tagságra. A balassagyarmati járás­ban így folynak azok az előkészületi munkák, ame­lyek hozzájárulnak majd a termelőszövetkezetek poli- kai és gazdasági megszilárdí­tásához. S ha a pártbizottság valaha nagy gonddal és kö­rültekintéssel elemezte a já­rás termelőszövetkezeteinek helyzetét, akkor most még fokozottabban teszi ezt. Feb­ruár 23-án járási párt-végre­hajtóbizottsági ülés tárgyalja majd meg a járás termelőszövetke­zeteinek múltévi zárszám­adási eredményeit és napi­rendre kerül a termelő­szövetkezetek ezévi terv- készítésének ügye is. Ezek vizsgálatát nagyon ko­molyan veszi a járási pá"‘ bizottság, mert a múlt év eredményei és a készülőben lévő új gazdasági év számai érzékeltetik a termelőszövet­kezetek fejlődésének irányát, méreteit s ezekből láthatóvá válnak, mennyiben szolgál­ják pártunk és kormányunk által kitűzött célok megvaló­sítását. Orosz Béla •‘wer Hozzászólás az ifjúság jövőjéről c. cikkhez: A jövő minket fog igazolni Sok ember az 1956-os el­lenforradalom után helytelen ítéletet mondott a fiatalok egészéről- Mindez máig is fönáll egyesekben. Nem veszik észre, hogy az ifjúság igen je­lentős része megállja helyét úgy a munkaterületükön, mint a mozgalmi élet különböző helyein. S hogy ez így van, abban nagy része van pár­tunk helyes politikájának, to­vábbá a KISZ helyes irány­ban folyó munkájának. Olyan sok szerteágazó munkát, mint jelen időszak­ban a KISZ-szervezetek vé­geznek, egyik megelőző ifjú­sági szerv sem nyújtott. Maga az a tény, hogy a társadalmi munkában fiataljaink soha nem látott eredményeket ér­nek el (fémgyűjtés, papír- gyűjtés, parkok szépítése, játszóterek helyreállítása stb.) azt bizonyítja, hogy K1SZ- szervezeteink a megadott he­lyes úton járnak. 1959-ben 1 700 000 forintot takarítottak meg összesen. Részt vesznek fiataljaink a „Szakma ifjú mestere” címért folyó ver­senyben, hogy szakmájukat minél tökéletesebben elsajá­títsák. Ugyancsak tömegével neveztek be az „Ifjúság a szocializmusért“ c. próbára, s megállják helyüket a szocia­lista brigádokban is. De le­hetne így sorolni a szebbnél- szebb eredményeket. S mind­ez azt bizonyítja, hogy nincs igazuk azoknak, akik nap mint nap úgy üzemben, mint az ■ utcán azt hangoztatják, mának élnek, fegyelrnezetle- hogy a mai fiatalok csak a mának élnek, fegyelmezetle­nek, léhák, nem szeretik szak­májukat. Ezeknek legyen vá­lasz a felsorolt példák. He­lyesebb lenne részükről, ha segítenének abban, hogy az ifjúság minél előbb elsajátít­hatná a szakmai fogasokat a gyakorlati munkában. Ez vi­szont már kevésbé megy ezeknél az embereknél. Az acélárugyári nagyüzemi KISZ-bizottság az 1960. évre már elkészítette a társadalmi munkákra vonatkozó tervét, ---------------­me lyet a jó idő beálltával el is kezd és minden bizonnyal be is fejez- A tervben töb­bek között szerepel egy új edzőpálya létesítése a sport­körrel közösen, egy játszótér építése a gyártelepen, röp­labdapálya építése, üzemren­dezés stb- Ebből is látható, hogy fiataljaink nagy száza­léka nem folytathat könnyű, nemtörődöm életmódot, mert a nagy feladatok, a párt szava, az ifjúsági szövetség célkitűzése mást követel és mást vár tőlük. A jó munkát az elmúlt pár év bebizonyította, a jövő pedig pontot fog tenni igen sok, ma is kételkedő ember számára. Demény László acélárugyár Fontos közlemény jelent meg a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének központi lapja, a „Bányamun­kás” februári számában. Olyan kérdésekre ad választ, amely igen sok dolgozót ér­dekel. Ismeretes, hogy a bánya­iparban, különösen pedig a szénbányászatban sok olyan munkás van, akinek nincs A gyermekbénulásos megbetegedések megelőzése érdekében — Megkezdik a Sabin oltás harmadik részét — Tömegesen jelentkeznek a szakma ifjú mestere mozgalomra a bányászatban Egyre nagyobb érdeklődés jellemzi a bányászatban a közelmúltban meghirdetett „Szakma ifjú mestere” moz­galmat. A fiatal bányászok zöme szeretné megszerezni a kitüntető címet. Ezt bizonyít­ják a nagyszámú jelentkezé­sek is. A mozgalom a legelőreha- ladottabb állapotban van Kossuth-lejtősön. Itt már meg­kezdték az elméleti foglalko­zások tartását, amelyből négy előadást hallottak már a fia­talok. Százharmincán jelent­keztek a „Szakma ifjú mes­A szügyi tsz asszonyait patronálják... A közelmúltban határozták el a balassagyarmati járási tanács nődolgozói, hogy pat­ronálják a szügyi VII. párt- kongresszus tsz asszonyait. A patronálást a kölcsönös is­merkedés előzte meg. A szü­gyi tsz asszonyok a közel­múltban látogatták meg a já- rosi tanács nő-kollektíváját, s most Szűgyre készülnek a járásiak. A járási tanács nő-kollek­tívája egy díszes albumot ké­szített, ahol a találkozásokat fényképekkel illusztrálva meg­örökítik. Igaz, még csak a szügyiek látogatása szerepel az albumban, de remélik, a nyári mezőgazdasági munká­ban már a földeken nyújtott segítséget is megörökíthetik. Mert arra is vállalkoztak, hogy' ha szükséges, munkával is segítik a termelőszövetke­zetet. tere” mozgalomra. Annak el­lenére, hogy a résztvevők többsége vidéki fiatal, mégis alig van lemorzsolódás, ami a nagyfokú érdeklődést mu­tatja. A többi üzemegységnél most indult meg a jelentke­zés. Mátranovákon 157 fiatal, míg Mizserfán 150 fiatal sze­retné elnyerni a „Szakma ifjú mestere” címet, de ha­sonló nagyszámú a jelentke­zés a többi bányánál is. A „Szakma ifjú mestere” mozgalom sikeréhez nagyban hozzájárul majd a most ala­kult bányász fiatalok műsza­ki tanácsa is. A műszaki ta­nács vállalta a mozgalom se­gítségét s úgy tervezik, hogv a vizsgakérdések válaszait előre kidolgozzák. Illetékes egészségügyi szer­vek részéről az alábbi érte­sülést nyertük: A gyermekbénulás (gyer- mekparalízis) megbetegedések megelőzése és leküzdése ér­dekében az Egészségügyi Mi­nisztérium elrendelte, hogy e hó végén végrehajtandó a Sabin-féle védőanyaggal tör­ténő védőeljárás lefolyta­tása. Nógrád megye területén csakúgy, mint az ország min­den megyéjében, 1960. február 23-tól 27-ig fog lezajlani az érdekeltek védőcseppekkel történő ellátása, azonban zömével február 23- és 24- napokon fogják az or­vosok a Sabin-féle védő­anyagot alkalmazni. A januári oltási eredmé­nyek meghaladták a decem­berben elért célt: december­ben 57 372 személy kapta meg a védőanyagot. Az ész­leltek alapján feltehető, hogy a 3., februári immunizálás számszerűleg még a januári­nál is jóval magasabb szá­mokat fog kimutatni, mert a nagyközönség körében a Sabin-féle védőanyag al­kalmazása vonzóvá és népszerűvé vált azért, mert a gyermekek a védőanyagot cseppeitben kaphatják meg és így elma­rad az oltással elkerülhetet­lenül együttjáró megszúrástól való félelem. Most is számíthatunk a társadalmi összefogás nélkü­lözhetetlen segítségére, amely a hivatásos egészségügyi ap­parátus felelősségteljes, nagy munkáját támogatni hivatott. A megyei védőnői kar már a múltban is igen nagy segít­séget adott, meg vagyunk győződve, hogy a februári munka- idején is helytáll­nak. A KÖJAI. mindent elkövet, hogy a szervezés, irányítás, ellenőrzés, valamint a mun­ka közben előfordulható azon­nali intézkedések kellő mó­don történjenek meg. A szer­vezés gondoskodott arról is, hogy Salgótarjánban a mo­zikban napok óta vetítsék a KÖJÁL-nak a szülőkhöz in­tézett felhívásait. Minden reményünk megvan arra, hogy a februári 3. Sa­bin-féle védőcseppekkel tör­ténő eljárás eléri a Kitűzött célokat, s ennek érdekében felkérünk minden szülőt, hogy tartsa számon a védő- cseppek kiosztásának idejét és gyermekét vigye az illeté­kes orvoshoz. ugyan vájár bizonyítványa, de sok éves gyakorlati ta­pasztalata, rátermettsége alapján ma is vájár munka­körben dolgozik. Ezeket a bányászokat nyugdíjazáskor nem illeti meg a nyugdíjtör­vény szerinti . szakmunkás kedvezmény. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete, a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT ezért megállapodtak abban, hogy 1960 december 31-ig — átmenetileg — szakmunkás kedvezmény alapáján vájárbi­zonyítvány nélkül is meg le­het állapítani a nyugdíjakat. De 1961 január 1-től a bizo­nyítvány elengedhetetlen kö­vetelmény. A bányákban a közeljö­vőkben vájárképző tanfolya­mokat indítanak. E tanfolya­mokon minden munkás, aki vájárként dolgozik, de vizs­gája, bizonyítványa nincs — megszerezheti a kívánt ké­pesítést, s a magasabb nyug­díj megállapításához szüksé­ges bizonyítványt. A tanfolyamoknak elvégzé­se hasznos azért, mert a résztvevők megismerkednek a legújabb technológiai fo­lyamatokkal, kibővíthetik ed­digi ismereteiket. A kongresszus anyagát tanulmányozzák a fiatalok A VII. kongresszus anyagának tanulmányozására a balassagyar­mati városi KISZ-bizottság, a vá­rosi alapszervezetek titkárai és aktivistái részére tanfolyamot tart. A tanfolyamon a kongresszuson részt vett küldöttek tartanak elő­adásokat, akik főleg arról tájé­koztatják a fiatalokat, mit vár a párt a fiataloktól. Erről szól­nak a többi előadások is és a tanfolyam végén összegezik majd a fiatalok feladataikat a VII. pártkongresszusból adódóan. Ezenkívül a város több alap­szervezeténél is beindultak a kongresszusi olvasókörök, ahol szintén a kongresszus anyagát Az üveg-szakma szeretője csak ennyivel, önzetlenül és szíves-örömest neveli a fiata­lokat. Ötvenéves fővel tisztán felismerte, hogy szükség van utánpótlásra, minden vonalon, így a dísztárgyak készítéséhez is kell majd a fiatal erő. Minden héten két napot is- ' kólában is tanít, magyarázza ' az anyagot. Magyarázza az 1 „összelopkodott”, aggyal-szív- ' vei elsajátított kedves szak- '■ mát. És hogy pótolja a le­maradást — mivel szakmun- ' kássá nem iskola tette — ál- ' landóan olvas. Szakmai köny- ' vet, szakmai újságot, folyó­■ iratot, napilapokat, regényt, ■ sok-sok regényt. Mert negy- 1 venegyben, amikor hazaérke­zett, már magyarul is alig tudott beszélni. Most pedig alig lehet észrevenni a kü­lönbséget­Ha értékelik két év ered­ményét, akkor már legalább százezer forintra rúg az az érték, amit ők így ketten, Gritz Viktor és Horváth Gusztáv megalkottak- Most már az első megrendelést is megkapták külföldre. Kana­dába indítják az első dísz­tárgy szállítmányt. Hogy ne- csak itthon, a nagyvilágban is hirdessék a kiváló szak­munkás ügyes kezét, tudását, hozzáértése ragyogó példáit. A szakmai tudással nincs is baj. De Horváth Gusztáv még emberibb ember lehet­ne, ha szakítana régen talán éthető szenvedélyével, az ital­lal. Több hitele volna és több a bizalom is az olyan ember­ben, aki nemcsak a munká­ban állja meg helyét, hanem emberként is példamutató tud lenni. Talán megszív­leli ez az őszhajú, sokat szenvedett ember ezt a jó­tanácsot. Jó munkája elisme­rése mellé ezt is szívből ad­juk. Uilakv Mária tanulmányozzák. Különösen nép­szerűek az olvasókör! foglalkozá­sok a szabó KTSZ alapszerveze-1 ténél. Eddig még nem volt sem | lemorzsolódás, sem távolmaradás. | A jelentkezett fiatalok valameny-X nyi foglalkozáson résztvesznek. i A város fiataljai most készítik | a terveket, hogyan tudnák saját ? területükön a legjobban megváló-1 sítani a kongresszus rájuk vo-x natkozó határozatait. Ügy terve-$ zik, hogy az elmúlt évekhez ha- j sonlóan ebben az évben is to- i vább folyattják társadalmi köz-X hasznú munkájukat. Ez az ifjú-t ság a szocializmusért próba első | követelménye s emellett a próba | másik két pontját is szeretnék í teljesíteni. J Egy olyan félvilágot bejárt : szakmai ember Horváth Gusz­táv, az üveggyár egyik szak­munkása. Ezt a félvilágot- járást úgy kell érteni, hogy tizenkét éves korában árván maradt, egyedül, apa nélkül, anya nélkül, mindenki nél­kül. A gyerek itt nem talált otthonra, izgatta fantáziáját a nagyvilág. Vándorútra kelt, ; Csehszlovákiába, Romániába, Bulgáriába és Törökországba látogatott el. Érdekes módon : mindenütt az üveggyárakban ; keresett munkát. Már egész fiatalon eljegyezte magát az : üvegszakmával. Hosszas vándorlás után ; 1941-ben hazaérkezett. Addig- : ra már, ahogy ő mondja, • mindenünnen összelopkodta a \ tudományt- Mert nem mond­ták, nem világosították fel sehol a szakma titkairól, úgy : kellett élesszeműen ellesnie mindent- Hazajött és megte­lepedett az itteni üveggyár- tran. Azóta is itt van, itt dol­gozik. A múlt rendszer kímé- i letlensége, nem kellő gondos- | kodása a dolgozókról elég ko- f rán tönkretették tüdejét, szí­♦ vét, már nem sokáig marad- I hatott a szakmában. Segéd- t munkásként dolgozott hol itt, X hol ott, olyan munkát vég- | zett, ami éppen akadt. j Mígnem Gritz Viktor, aki • szintén járt már külföldön | is, észrevette és elgondolko- X dott rajta, hogy milyen szép ; dísztárgyakat lehet készíteni \ üvegből. Csakhogy ennek még | meg kellett keresni a gyár- ? íósi titkát, ki kellett dolgozni ! a technológiáját. Külföldön is : egyre keresik a hutakész dí­■ szített árut, de előbb a bel­■ földi piacon próbálkoztak a hazai vásárló közönség íz­i lésének meghódításával. Gritz : Viktor elgondolásainak kivite- , lezőjéül Horváth Gusztávot kérte fel, a már-már elkal­lódó, régi kiváló szakmun­kást. Az őszhajú ember bol­dogan vállalkozott a megbíza­tásra, hiszen ez a munka nem a tüdőt igényli. Két éve már, hogy ilyen dísztárgya­kat csinál, vázát, hamutartót, tálalóit, gyertyatartót, két éve már, hogy újra igazi ember­nek érzi magát, mert a gye­rekkortól megszeretett szak­mának élhet. Sőt nem is elégszik meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom