Nógrádi Népújság, 1960. február (16. évfolyam, 10-17. szám)
1960-02-13 / 13. szám
6 NÓGRÁDI NÄPÜJSÄG 1960. február 13. Fel kell számolni elmaradottságunkat Tanácskoztak az asszonyok Mintegy 200 asszony ült össze a napokban megbeszélésre a megyei tanácson. Ezen a megbeszélésen az asszonyok arról tanácskoztak, mit is szab meg számukra a kongresszus, hogyan vegyék ki ők a részüket a kongresz- szus útmutatásai alapján a feladatok elvégzéséből. Az értekezlet azt is nyugtázta: az asszonyok megértették a feladatok fontosságbeli sorrendjét is. Mindenek előtt a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről vitatkoztak. Arról, hogy sajnos még igen sokhelyen változatlanul az asszonyok a kerékkötői a mozgalom kiszélesítésének, visszahúzói a haladást felismerő férjeiknek. Ezt az állapotot mielőbb meg kell szüntetni, — határozták el egyöntetűen a résztvevők. Jó kritikai érzéküket mutatja az is, hogy felismerték újtól való idegenkedésük Okát is. Ez abban rejlik — mondták — hogy az asz- szonyok egy része rendkívül elmaradott, nem tanulnak, művelődnek kellőképpen. A tanulás fontosságának felismerése a másik jellemzője volt az értekezletnek. Kivétel'nélkül minden hozzászóló beszélt arról; hogy sürgősen pótolniok kell eddigi sajnálatos mulasztásaikat. Károsnak tartották az asz- szonyok, hogy a gyermeknevelés, a gyerek iskolábakerü- lésével automatikusan kikerül az anya kezéből, ettől kezdve az apa veszi át a gyermek irányítását. Sokhelyütt — különösen falun — az anya hozzá sem tud szólni már másodikos, harmadikos gyermeke tanulási problémáihoz sem Meg kell, hogy értse minden asszony, elavult már az a felfogás: az asszony a konyha ura. Ezzel szembe kell állítani azt a mának megfelelő új követelést: mindenhol moÚj tervek a Bányászati és Kohászati Egyesület ez évi programjában Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület nógrádi csoportja 1959 év elején újjáalakult. A 78 éves egyesületnek az ország területén, a bányászati és kohászati súlypontokban helyi csoportjai vannak. Az egyesület célja a magyar bányászat és kohászat műszaki szintjének emelése, előadások, klubnapok, vitaestek rendezésével, pályázatok kiírása útján, szakirodalomra való ösztönzéssel, külföldi műszaki és tudományos kapcsolatok létesítésével. Az egyesület bányász tagozatának Nógrád megyében 265 tagja van és ez a létszám magában foglalja a bányák műszaki és gazdasági vezetőit, középkádereink nagyrészét és újítóit. Jelenleg világszerte intézkedések történnek a szénbányászat vonalán a mainál gazdaságosabb, technikailag fejlettebb szénbányászat kialakítására. Minden műszaki dolgozónak a maga területén, látszólag talán kis feladatba. helyi jelentőségű problémába belemélyedve kell megpróbálni megtalálni a helyesebb. célravezetőbb megoldásokat, a gazdaságos- sági megfontolások figyelem- bevételével. Ennek az aktivizálásnak egyik jelentős módja a „Bányászati és Kohászati Egyesület” munkásságában való erőteljes részvétel, amely társadalmi úton igen alkalmas módot ad az észrevételek és megfigyelések ismertetésére. Az egyesület vezetősége és választmánya összeállította az 1960 évi programot. A programban 12 előadás szerepel. A meghívott előadók közül például dr. Zambó János Kossúth-dijas az aknatelepítések műszaki és gazdasági kihatásainak vizsgálatáról tart előadást, dr. Csillag József a beépített területek alatti lefejtés problémáit ismerteti. Előadások hangzanak el a nógrádi szenek minőségi problémáiról, a gépészeti fejlesztés lehetőségeiről, a bányászati munka fiziológiai tényezőinek megjavításáról, és a szénmedence történetéről. Pályázatot hirdet összesen 6000 forint pályadíjjal, a korszerűbb fejlesztési mód kialakítására és a szénminőség megjavítására. Az egyesület január 22- 23-án Budapesten tartotta meg ez évi közgyűlését, melyen Salgótarjánból 40 fő vett részt. A közgyűlés programjában szerepelt előadás a bányászati analitikai vizsgálatok gyakorlati alkalmazásáról, mely az elméleti és gyakorlati munka helyes Összhangjára és az ebből adódó tetemes gazdasági eredményekre mutatott rá. A bányászati és kohászati egyesület szervezi ez év bányász napjához kapcsolódva az első nemzetközi bányászkongresszust. amelyen egy hét alatt a legjobb külföldi és magyar bányászati szakemberek élenjáró munkásságát és tapasztalatait ismertetik majd. Az egyesület bányász tagozatának helyi csoportját a szénbányászati tröszt vezetősége messzemenően segíti és támogatja. Így minden lehetőség megvan arra, hogy ebben az évben az elfogadott programot tartalommal töltsük ki, tagságunkat aktivizáljuk a magyar bányászat és kohászat műszaki színvonalának emelésére. zogjon hozzáértően és otthonosan az asszony, amit. képessége, tudása megenged neki. Ebben példaképül állíttatják maguk elé a szovjet asz- szoeyokat. Egyre több az olyan szovjet asszony, aki két-három gyereket nevel és mellette — ha csak háziasz- szony akkor is— az egyetem esti tagozatára, vagy levelezőtagozatára jár és tanul. Ott már jobban eltűnőben van a dolgozó nő és a háziasszonyok között nálunk még meglévő nagy különbség. Nálunk még bizonyosfokú szégyenlőség tartja vissza az asszonyok nagyrészét a tanu- iőstől. Pedig ősz fejjel is érdemes tanulni — hangsúlyozta ezen az értekezleten is egy 70 éves baglyasaljai bányász asszony. Viszonylagos elmaradottságuk teszi, hogy az asz- szonvok jórészében még erősen él a vallásosság érzelme és a babonáktól való félelem. Hogy le tudják küzdeni ezt az erkölcsüket, szellemüket béklyóba kötő tudatlanságot, ismét csak tanulniok. olvasniok, művelődniük kell. E rendkívül fontos problémák mellett megvitattak még az asszonyok egyebeket is. így például elhelyezkedési gondjaikat, nőnapra vonatkozó terveiket stb. A mindvégig színvonalas. ter- talmas értekezlet úgy ért véget: jó ha tanácskoznak, vitatkoznak napjaink problémáiról az asszonyok is, mert ebből is erőt merítenek az előttük álló feladatok megoldására. I960. Vasárnapi lejtörö-ü^ Vízszintes: 1. Szovjet film. 13. Hozzásimul. 14. Csehszlovák folyó. 16. Vissza: egyiptomi napisten. 18. Germán fele. 19. Dohány- id. szóval. 20. BZ. 21. Erődítmény. 23. Kerékpár része. 25. Rovar-hang. 26. Vajon növény? 27. Mutatószó többesszámban. 29. Címzésrövidítés. 31. Szárnyasok testét fedi. 32. Hintő. 34. Lyuk- táj szólással. 36. Finom sütemény. 37. Fordított névelő. 38. Elhantolás. 41. Román város. 43. Vissza: ipari növény. 44. Várom- ladék. 46. Majom-név. 49. Férfinév. 52. Kereskedelmi műszó. 53. A Szovjetunió egy'k vidékére való. 54. Nagyobb edény. 55. Női név. 57. Huszonnégy órai. 59. Szabadságharcos tábornok volt. 61. Lemásol. 62. Hiányosan rakta! 63. Familie — röv. 65. Állathang. 67. SBT. 68. Ráró m.-hangzói. 69. Baja van. 70. Dolog — latinul. 72. AO. 73. Bírói köpeny. 74. Erről a helyről. 76. Szovjet film. Függőleges: 2. Lap is van ilyen. 3. Földbe kerül. 4. Kerti gyümölcs. 5. Nemes fémek fokmérője. 6. Juttat. 7. Valódi. 8. Régi itáliai nép (első kocka két-. tősbetű). 9. Elektromosság. 10.. Nek párja. 11. Kötőszó. 12. Nem- munkát végző. 48. Női becenév, megfejtése, valamint a VASÁR- sokára elkezdődnek a termelő- 50. Testrész. 51. Fordított ipari NAPI FEJTÖRŐ szelvény. Bekül- szövetkezetekben. 15. Mikszáth növény. 52. A házi szárnyas. 56. dési határidő: február 17. Kálmán kisregénye. 17. össze- Figyel. 58. Régi népfaj. 60. Volna Múltheti rejtvényünk helyes vissza mozgatja. 20. Favágó-esz- bátorsága. 63. ötven százaléka, megfejtése: Magyar Ifjúság, Or- köz. 22. ROO. 24. Válasz. 26. Na- 64. Van bátorságod (utolsó koc- szág-Világ, Népszabadság, Élet gyón meleg. 28. KRT. 30. Kieső- ka kettősbetű). 66. Mázolt. 69. és Tudomány, Nógrádi Népújság, dát? 31. Tiéd francia nyelven ki- Főzeléknövény. 71. SEE. 73. TM. Ludas Matyi. ejtve. 33. Vissza: id. összetételek- 74. ö — francia nyelven. 75. Nóta Könyvjutalmat nyertele Csen- ben újat jelent. 35. Kérvény. 39. m. hangzói. des Lilla Balassagyarmat, Simkó Allathang. 40. Fanyar gyümölcs. Az oó, illetve áz öő betűk kö- Jenő Salgótarján, Mező Sándor 42. A kerti szerszám. 45. Fordí- zött nem teszünk különbséget. Salgótarján. tott tagadószó. 47. Mezőgazdasági Beküldendő: a négy hosszú sor A könyveket postán küldjük el. Több mint 26 ezer forint kárt okozott a tűz a Pásztói Állami Gazdaságban Alig egy hete az éjszakai órákban riasztották a Pásztói Állami Gazdaságból a salgóEgyhetas tanfolyam A KlSZ-titkárok részére Balassagyarmaton egyhetes taníolya- mot indítanak. A tanfolyamon tanulmányozzak a kongresszus anyagát, amelyet öt részre bontanak. Első részben a nemzetközi helyzetet tárgyalják, pártunk nemzetközi kapcsolatait. Majd másodiknak hazánk ipari helyzetét. Ipartelepítési politikánk új irányelveit. Harmadiknak hazánk kulturális helyzetét, a kulturális forradalom eredményeit és feladatait. Majd a következőkben a mezőgazdaságunk helyzetét és feladatait, végül a KISZ- mozgalmat, a párt segítőjét. A tanfolyamon mintegy 30 hallgató vesz részt és ezek nagyobbrészt Kisz-titkárok és Kisz-aktívák. tarjáni tűzoltóságot. Azt jelentették, hogy nagyobb mérvű tűz keletkezett az élelmiszerraktárban, ahová a tűz és a sűrű, fojtó füst következtében már nem bírnak behatolni. A riasztás után a tűzoltóság azonnal a helyszínre sietett, s mintegy félóra alatt lokalizálni tudta a tüzet, — a keletkezett kárt azonban, ami több mint 26 ezer forint, megakadályozni már nem tudták. Az élelmiszer- raktárban a tűz martaléka lett nagyobb mennyiségű hús, szalonna, kolbász, liszt, tészta, s egyéb más, az üzemi konyhához használt fűszerféleség, de tönkrement a több mint 6 ezer forint értékű hűtőszekrény is. A tűz abból keletkezett, hogy az épületben rosszul helyezték el a füstvezető csövet, s az ebből kiáramló meleg, illetve szikra meggyújtotta a száraz, puha fapadozatot. A tűz keletkezése miatt a felelősségrevonás folyamatban vau. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOi raOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGOOOOOOOOOOOGOOOOOOOOOOC .Mire meq virradt Amikor felért a kapaszkodón, visszafordult. Szép volt az estében kivilágított bányabejárat. Tudta: ott, ahol az a fényes égő birkózik a sötéttel, ott a csatlós dolgozik. Felhallatszott, ahogy kiüti az éket, és a vaslemezen átgördíti a csillét. Éles volt a csörgése. Ez megy az alagú- ton át a rakodóra. Aztán tompa zörgés. Ez a meddőt viszi. A három sápadt égő jelzi a haldára vezető utat. gyakrabban hallotta az éles csörgést és elmosolyodott, lóleső gondolatok foglalkoztatták: „Ha az éjszakát nem zavarja semmi, akkor a brigád ebben a hónapban is pontosan elvégzi a rábízott feladatot. Megkapják a KISZ- zászlót. És vele a szocialista brigád címet. Azzal pedig jutalom is jár. Akkor a nyá- •on két hétig övék a világ.” Egészen fellelkesült. Az órájára pillantott. A világító számlap hét órát mutatott, relszisszent, a mosolyt szo- -ongás váltotta fel és gyors éptékkel elindult a telep felé. Az utóbbi hetekben miniig későn tért haza. Vissza ártották őt a tennivalók. A jánya villanyszerelője volt, le egy negyed éve ő lett a elepi KISZ-titkár is. Akkor alakítottak a szénfal mellett lolgozó fiatalokkal egy csa- jatot a szocialista cím el- íyeréséért. Jó lendületbe is öttek a fiúk, de vagy két tété megrekedtek,.. kettésze- cadt az egység. Ketten közü- ük összetűztek egy lány niatt. Két részre szakadtak. V múltkor a kocsmában ősz- ize is verekedtek. Betegre lohadt munkalendületük. Az egyiket el is kellett helyezni a csapattól. Üj fiút hoztak a helyére és nehezen billentek helyre. Köztük kellett maradni. Most már helyre billent a munkakedv. Ahogy számolgatják, pótolni is tudják az elmaradást. Ma elhatározta, hogy idejében hazamegy. Ahogy a telep szélén a villany alá ért megnézte az órát, már negyed nyolc volt. Meggyorsította lépteit és befordult egy kis kertes ház kapuján. Kicsit szorongott, ahogy pucolgatta a csizmáját, de mosolyt erőltetett és belépett. Az előszobában ledobálta holmiját, ment a konyhába. Minden új volt, ragyogott, ahogy az már a fiatal házasoknál lenni szokott. A heverőn egy szőke csöppség fészkelt és mint a röpülni készülő fióka, apja láttán csapkodni kezdett. Felkapta és borostás arcával csiklandozni kezdte. A kislány sikongott és cibálta apja borzas fejét. Ezután fordult az asztal felé, ahol felesége horgolótűvel vezette a fonalat. A sok esti magány féltékeny haragot lopott szívébe. Az asz- szony küzdött az arcára tolakodó mosollyal. Titkolni akarta örömét, de a halvány pír árulkodott. Hátra lökte előre omló dús haját. De az ember a kislányt az anyja fölé tartva elkiáltotta magát. — Csiklandozzuk meg anyut is — és dörzsölte hozzá szőrös arcát, a kislány pedig tovább cibálta apja haját, hogy védelmezze anyját. Jókedvükkel megtelt a lakás. Az asszony simogatta égő arcát. — Ritkán vagy itthon, és akkor is ilyen bolondos tudsz lenni. — Szemrehányás, boldogság, minden volt ebben. Kilenc órára elcsendesedett a ház. Együtt altatták a kicsit és visszamentek a konyhába. Az asszony keze hozzáért. Ügy érezte, örvénylik testében a vér. Nagyon szépnek találta az asszonyt. Magához vonta. Az asszony hozzábújt. Nagy hullámokban emelkedett keble. Csak éppen összeért az ajkuk, amikor nagyon erélyesen megzörgették az ablakot. Szétrebbentek. — Ki az! — kiáltott indulattal. — Laci! Rusznyák Laci. — Mit akarsz? — Péter gyere gyorsan. A gócponton eltört a főszállítógép tengelye. A leszakadt fogaskerék szétroncsolta Kocz- kás Pali lábát. Megfeszült a csend. Az asszony hol az ablakra, hol a férjére nézett, majd mint akinek elszakadt egy idegszála, felzokogott. — Nem megy! Vedd tudomásul, nem megy! Nemcsak Ormos Péter van a bányánál. — Hallgass! — Ormos elkapta feleségét és megrázta. — Megyek — kiáltotta és kapkodta magára a ruháit. Hallotta, hogy a felesége sir, de haragudott, hogy nem tudott uralkodni magán. El sem köszönt tőle, rohant ki. Kintről már szeretett volna viszafordulni csak egy szóra is, de Rusznyák Laci sápadt arca, rémült tekintete, remegő, keskeny szája nem engedte. — Siessünk! — rángatta Ormost. Futottak egész úton. Szétvágták a sétáló széltől ellágyult havat. Laci futás közben mesélte: — Jól haladtunk. Lali már nem győzte. Felgyülemlett neki a teli. Morgott, amikor utoljára nála voltam. Aztán amikor otthagytam, már jól bentjártam, egy nagy roppanás megállított. Azt hittem szakadás. De hallom, Lali egy nagyot ordít. Rohanok vissza, a földön fekszik, a nagy kerék meg a lábán. Nem is mozdult. Ügy szedtük ki a többiekkel. — Ormos gyorsította a futást. — A mentőknek szóltál? — kérdezte. — Még ahogy érted jöttem — lihegte Laci. Odaértek a bányabejárathoz Már gyülekeztek az emberek. Ott volt az aknász, a haldaiak, a csatlós. Már tapogatott az úton a mentőautó fényszórója is. Csend volt, mintha megbénult volna minden. A csendet kísérő sötétség szinte fojtogatott. A mentőautó megtorpant. Futott felőle az orvos és mögötte hozták a hordágyat. De ekkorra már a bányából is kiértek a Laliit hozó hordággyal. Lali szénporos arca sápadt volt. A fájdalom megtörte a szeme fényét. Ormos eléje szaladt és megfogta a fiú kezét. Az együttérzés ráncot gyűrt az arcára. Koczkás Lali ránézett. Mosolyt erőltetett magára. — Nem számít — suttogta —, ha láttad volna milyen jól mentünk. — Megrántódott a hordágy és Lali a fájdalomtól összeharapta száját. Amíg az orvos Lali sérült lábát vizsgálta, lélegzet el- állva figyelték. Akkor szakadt ki belőlük a sóhaj, amikor az orvos felállt és mosoly ült az árcán. — No, nem olyan veszélyes. — Nekem sem volna, ha a magáé fájna — nyögött egyet Lali. Felnevettek. Az orvos is nevetett. — Két hét múlva itt lesz újra — nyugtatta. Ormos megkönnyebbültnek érezte magát. Nagyon szerette ezt a bolondos, mindig tréfálkozó gyereket. Törül- gette Lali arcáról a szénport. Lali rászólt: — Inkább a könnyeim tö- rölgesd. A leszakadt főtengely nemcsak a lábam, de a nyári üdülésünket is szétzúzta. Ez a mi formánk. Egyszer egy lány, egyszer meg egy fogaskerék — és köpött egyet. A mentők felkapták a hordágyat és elvitték Koczkás Lalit. Még vigasztalni sem tudták. De mit is mondhattak volna. Lali mindig tárgyilagos tudott lenni. Csak álltak mozdulatlanul, mint akiken tort ül a tehetetlenség. Tíz óra volt. A tele csillék már feltöltöttek minden vágatott. A termelés megállt. Markó József az aknász megmozdult. Hümmögött és egy kis kört tett. Aztán megállt Ormos előtt és nézte őt. A többiek is őt nézték. Mert ő a titkár. Ormos agya a tekintetek tüzében megmozdult: „Ha a főtengelyt kicserélnénk” — és kimondta.
