Nógrádi Népújság, 1960. február (16. évfolyam, 10-17. szám)

1960-02-10 / 12. szám

1980. február 10. NÖGRÄDI NÉPÜJ8AG 5 Saját erőből építkeznek az őrhalmiak — Májusig 30 ökröt hizlalnak — Erőfeszítéseink a későbbi években hoznak igazán eredmény! Az őrhalmiak alig alakítot­tak termelőszövetkezetet, nyomban összedugták a fejü­ket, a jövő terveiről beszél­gettek. Megvitatták a központi majorság kialakításának a ter­vét, az állattenyésztési és nö­vénytermesztési feladatokat. Számbavették a helyi adott­ságokat, s lehetőségeket és megkezdték a munkát. A termelőszövetkezeti köz­ség parasztsága egyetértett abban, hogy a központi ma­jorságot Mária majorban ala­kítsák ki, ahol már meg­felelő gazdasági épületek is állnak. Egy raktárépületet, amelyet jelenleg a Termény­forgalmi Vállalat használ, át­alakítanak szarvasmarhar istállóvá. Ha a tárgyalásokat be­fejezik a terményforgalmi­val, közel 200 férőhelyes Mállója lesz a község­nek. Az épület mellett áll egy kocsiszín is, amelyet kisebb munkával szintén istállóvá alakíthatnak. Az átalakítási munkát, amely közel 100 ezer forint­ba kerül, a termelőszövetke­zeti tagok saját erőből kíván­ják megvalósítani. Erre rövi­desen sor kerül. A Hazafias Népfront Ter­melőszövetkezet tagjai — az egész község dolgozó paraszt­sága — elhatározták, hogy amint lehetséges megkezdik az átalakítási munkát, mert az állatállományt rövidesen el kell helyezni. A szövetke­zetiek tiszta, negatív szarvas­marha-állomány kialakítására törekszenek. bújva a dombok között, gaz­dálkodik Karancskeszi hatá­rában, a Szénégető-pusztán a Szabadság, a Bánya-pusz­tán a Rákóczi Tsz. Nem kap­hatta a hír szárnyára egyik termelőszövetkezetet sem, mert eredményeik nem a leg­szebbek voltak. Hány közgyű­lésen panaszolta el a tagság, de jó lenne, ha többen len­nénk, de a panasz megrekedt a karancskeszi dombokon s a falu népe nem hallotta, vagy nem akarta hallani azt. Sokszor úgy elszigetelődtek, főleg ősszel és tavasszal, hogy járművel megközelíteni egyik pusztát sem lehetett. A múlt tavasszal, mint a megye sok más részén, Ka- rancs'kesziben is megmozdult a község dolgozó parasztsága. Napról napra szaporodtak az aláírt belépési nyilatkozatok, s így megalakulhatott a köz­ség harmadik termelőszövet­kezete, a Március 15. Ter­melőszövetkezet. Az új termelőszövetkezetbe tömörült dolgozó parasztok úgy határoztak, hogy csak ősszel kezdik el a közös munkát, addig egyénileg mű­velik földecskéiket. Ahogy telt az idő, a közösségbe tö­mörült embereket lefoglalták saját ügyeik, bajaik, s így el­szigetelődtek egymástól. Ezt a helyzetet az egyik karancs- kesziben dolgozó elvtárs úgy jellemezte, hogy támadt egy légüres tér az emberek kö­zött- Az egymástól elszigete­lődött tagok között könnyebb volt az ellenség munkája. így könnyen elhitethették az új tsz tagokkal, hogy a tsz-be bevitt állatokért nem kapnak semmit. Azt is beszélték, hogy az állam nem bírja majd a számbelileg és terü­letileg megnövekedett ter­melőszövetkezetek segítését. Sajnos, a pártszervezetnek ebben az időben nem volt szava a dolgozó parasztok­hoz. Ennek kárát az őszi in­dulásnál látták. Az ellensé­ges híresztelések által össze­zavart emberek azt hitték, hogy a tsz-be való lépésseí becsapódtak, így újra meg kellett őket győzni a közös gazdálkodás szükségességéről A munkásosztály önzetlen segítségadása rengeteget segí­tett a politikai munkában. Mintegy 150 tehenük, 30 ökrük és 80—100 darab növendékmarhájuk van. A tenyészállomány kiala­kítása mellett szarvasmarha- hizlalással kívánnak foglalkoz­ni. A meglevő 30 ökröt hízóba állítják és április, májusban ezért legkevesebb 200 ezer forint jövedelemhez jutnak. A további hizlalást a tenyész­Az elmúlt héten ünnepé­lyes zárszámadási közgyűlést rendezett a pásztói Szabadság Termelőszövetkezet. Kicsinek bizonyult a földművesszövet­kezet művelődési háza, ahol a tagság között helyet fog­laltak a meghívott vendégek is. Kristóf István elvtárs az Elnöki Tanács titkára, a me­gyei, járási pártbizottság és tanács képviselői, egyénileg dolgozó parasztok. Krizsanyik Jánosné a ter­melőszövetkezet elnöke beszá­molójában elmondotta, hogy az elmúlt évben jelentősen növekedett a szövetkezet kö­zös vagyona. Több gazdasági épülettel, bővült a szövetke­zet majorsága. A közös va­gyon 500 ezer forinttal nö­vekedett az elmúlt évben, míg az új 52 férőhelyes is­tálló, a 28 férőhelyes malac- fiaztató és a 170 férőhelyes juhhodály építéséhez közel 250 ezer forinttal járult hozzá a termelőszövetkezet tagsága. Három kazal takarmányt gyűjtöttek be az új tsz ré­szére, no, meg elvégezték az őszi vetést is 250 holdon. A dolgozó parasztság látva ezt az önzetlen munkát, egyre többen értették meg, hogy nem kell félniük a közösben, minden úgy lesz a jövőben, ahogy a szervezéskor mond­ták. A szavaknak és a tet­teknek ijyen egysége sokat segített a további munkában. Hamarosan tisztultak az agyak, s az új termelőszövet­kezet tagjai tiszta szívvel, teljes szorgalommal a közös ügyéért kezdtek dolgozni­Először féltek az állatok értékelésétől, de amikor lát­ták, hogy mindenki megkap­ja a becsületes árat álla­taiért, már nem féltek a fel- értékeléstől. Ezekután nem­csak a termelőszövetkezetbe lépett tagok, hanem a még kívülállók is felajánlották állataikat a közösnek, enged­ve azt is, hogy levonják be­lőle a közös alapba helye­zendő 20 százalékot. Űj Ist­ván, Simon József és Simon István azért jártaik el így, mert tudják, előbb vagy utóbb az ő útjuk is a szö­vetkezet lesz, s így az érté­kesített állatok közösbe járó része mór a tsz-ben van. A még kívülálló dolgozó parasztokat ma már vonzza a termelőszövetkezet, mert látják, hogy a közösségben megbecsülik az egyént is. Példa erre Dénes Pista bácsi esete, aki rokkant ember, mégis ugyanolyan mennyisé­gű munkaegységet teljesít, mint az egészséges emberek. S ezt úgy tudja elérni, hogy a többiek segítenek neki. Most, hogy nem messze járunk a tavaszi munkák kezdetétől, a karancskeszi termelőszövetkezeti tagok a pártszervezet javaslatára fon­tos lépésre határozták el ma­gukat. A legutóbbi össze­vont közgyűlésen egyhangú­lag megszavazták a három kisebb területű termelőszö­vetkezet egyesülését. Ez a lé­pés helyes volt, amely véle­ményünk szerint mindhárom tsz-nek előnyös. Az új tsz- nek azért, mert nem kell is­tállókat építeniük, hiszen a két régi tsz-nek ilyen istál­lói vannak, a régi termelő­tésre alkalmatlan állatokból és a növendékállományból biztosítják. A hizlalásból szár­mazó jövedelem lehetővé te­szi, hogy májusban már pénzt osztanak a tagságnak. Szeretnének sonkasüldő hizlalással is foglalkozni, s amint a lehetőségeket megteremtik, ezt is meg­kezdik. A hozzászólások után ki­osztották a tagság részesedé­sét. Ifjú Makra Sándor állat­gondozó példáúl 14 845 fo­rint készpénzt kapott a ter­mészetbeni járandóságán fe­lül. Ez a tag búzából 15 má­zsát, áripából 10,5 q-t, cukorból 145 kilogramot, mákból 45 kilót, takarmányrépából 7,5 mázsát vitt haza. Pálinkából közel 8 liter jutott neki. Mindezt pénzre átszámítva az évi jövedelme meghaladta a 23 ezer forintot, a háztáji gazdaság jövedelme mellett. Hasonló szép jövedelemhez jutott id. Klagyivik Ernőné, aki a növénytermesztésben dolgozón és közel 12 ezer fo­rint az évi jövedelme a ház­tájin kívül. A hivatalos rész után a termelőszövetkezet KISZ fi­ataljai és a gépállomás kul- turgárdája jól kikerült mű­sorral szórakoztatták a je­lenlévőket. szövetkezeteknek azért elő­nyös, mert az egyesüléssel megoldódik a munkaerőprob­léma, no, meg nem kell há­rom elnök, agronómus, köny­velő. Az egyesülés után még min­dig sok a tennivaló- Gondo­san ki kell alakítani a mun­kaszervezeteket, meg kell szervezni a közös munkát, befejezni az elkezdett épít­kezéseket, időben elkezdeni és befejezni a tavaszi mun­kákat. A mostani jó politi­kai hangulatiban ezek a fel­adatok a közösség ügyén őszinte szívvel munkálkodó tagoknak nem lesznek meg- oldhatatlanok, hiszen ma már egy célért dolgozik a karancs­keszi dolgozó parasztok túl­nyomó többsége, a biztos pa­raszti jövendő kialakításán. Hint® szalad a jeges, ha­vas országúton. A bakon nagy bundába öltözött férfi biztatja az amúgy is nagy igyekezettel húzó két lovat. Hideg van, foga van a tél­nek — mondják ilyenkor a falusi emberek. A hátsó ülésen két ember ül szorosan egymáshoz hú­zódva a Sziráki Állami Gaz­daság főállattenyésztője és Dr. Berecz Lóránt állatorvos. A kucsmás nagycsizmás ál­latorvost inkább termelőszö­vetkezeti elnöknek nézné az idegen, mint orvosnak. Pe­dig orvos, őt is gyakran vár­ják aggódva az állatgondo­zók, beteg állataikhoz. Ma reggel is hat órakor in­dultak útnak. Már megjár­ták az Aranyos pusztai ser­téstelepet és hizlaldát. Azért indultak ilyen korán, hogy ott lehessenek az etetésnél. Az etetés, a vályúpróba meg­mutatja beteg-e az állat. Ha a sertés nem jön a vályúra akkor már valami baj van. A hényclpusztai üzemegy­ségben a megérkezés után azonnal kezdődik a vizit. A tehenészetben is meg kell néhány állatot vizsgálni. A 102-es Kató nevű tehén az utóbbi napokban étványta- lan. Tenni kellene valamit — mondják aggódva az állat­gondozók. A februári hideg az embe­reket még arra kényszeríti, hogy a meleg szobába húzód­janak, de nálunk, Mohorán, a Mikszáth Termelőszövetke­zetben már a tavaszra készü­lünk. Az érsekvadkerti gép­állomás vontatója, meg a tíz fogatunk a trágyát hordja, mert jó 50 holdat szeret­nénk letrágyázni, főleg a cukorrépa, meg a kertészeti növények alá az idei tava­szon. Nagyon várjuk ezt a tavaszt, hiszen ez lesz az első, amelyet közös munkával töltünk. Az előjelek azt mu­tatják, nem vallunk szégyent. Az őszi vetéseket időben el­végeztük, s több mint 300 hold őszi mélyszántásunk is van. Szorgalmasan, becsüle­tesen dolgoztak a tagok, öröm volt nézni a határban sürgő-forgó embereket. A tavasz azonban jó néhány problémát is felvet a termelőszövetkezetben, ame­lyet ha eredményes esztendőt s esztendőket akarunk, kö­zösen kell megoldanunk. Itt vannak mindjárt az építke­zések. Állatokat eddig nem tudtunk tartani pontosan azért, mert nem tudtunk megfelelő férőhelyet bizosí- tani számukra. Látjuk mi, ve­zetők, s a szövetkezet tagjai is, hogy állatállomány nélkül nem maradhat sokáig a terme­lőszövetkezet, hiszen enél- kül nincs gazdálkodás, nincs jövedelem sem. Építkeznünk kell minél előbb. Mi azt szeretnénk, ha beköszönt a jó idő, azonnal megkezdhetnénk a munkát, mert a szarvasmarhaistálló, a sertésól, meg a juhhodály megépítése elsősorban a mi érdekünk. Ahhoz, hogy a szarvasmar­ha istállót meg a sertésólat megépítsük, nem vagyunk elég erősek. Anyagot azonban, amelyre lehetőségünk van, biztosítjuk. Még januárban ki­termeltük az építkezésekhez szükséges famennyiséget. Már behordtuk az erdőről a szövetkezeti iroda udvarára s ha az idő engedi, hozzálá­tunk a gerendák kifaragásá­hoz is. A juhhodályt azonban sa­ját erőből építenénk meg. Már van 177 birkánk. 120-at vásároltunk, a töb­bit a termelőszövetkezeti tagok hozták be. A juhhodály, amelybe ideig­lenesen helyeztük el az álla­tokat, fából készült, szalmá­val raktuk körül hogy véd­jük valamennyire a hideg el­Az állatorvos kivezetteti a tehenet, alaposan megvizs­gálja, majd az orvosi táská­ból előkerül az injekciós tű és a tehén meg is kapja a szükséges injekciót. — Ha nem javul a tehén ezután sem, telefonáljanak len az állatokat. Saját erőből biztosítanánk a férőhelyet a tíz pár lónak is. A község apaállatistállóját megkapta a termelőszövetkezet. így, ahogy most van, nem sokat érünk vele. De ha megtold- juk, összevonhatjuk a lova­kat, s ezzel mindjárt köny- nyebb lesz a fogatosok mun­kájának irányítása és ellen­őrzése is. Ez most a legnagyobb gond nálunk, mert ha mindezeket sikerül megoldanunk, nagyon jó kilátásaink lehetnek az el­következendő évekre, s már az idén sem csalódunk vára­kozásunkban. A terv, ame­lyet az 1960-as évre készí­tettünk, amelyet már közgyű­lésen is megbeszéltünk a ta­gokkal, különös gondot he­lyez az állattenyésztés kiala­kítására. Húsz tehenet vásárolunk, s 50 szarvasmarhát már az idén meghizlalunk. A pénzt, amelyet ezért ka­punk, úgy határoztak a tagok, fordítsuk egy újabb 50 férőhelyes szarvas­marha-istálló megépíté­sére. 10 anyasertést is vásárolunk az idén, s tovább növekszik a juhállományunk is. Nagy tervek ezek, de bí­zunk magunkban, bízunk ab­ban, ha úgy dolgozunk, mint egyéni gazda korunkban, va­lamennyit megvalósíthatjuk. Serkentőleg hat a közös mun­kára, hogy saját erőből biz­tosítottunk 10 forintos mun­kaegység előleget havonként a tagoknak. Ezt úgy csinál­tuk, hogy míg a lovak nem voltak elfoglalva a trágya­Egyre több újonnan ala­kult termelőszövetkezetünk foglalkozik kertészeti növé­nyek termelésével, mivel ez jelentős jövedelmet biztosít számukra. Nagyon fontos ez, hiszen zöldségtermelésünk a tavaly óta elért fejlődéssel is csak a 60—70 százalékát tudja kielégíteni a kereslet­nek. A MÉK, amely lebonyolítja a szerződéskötéseket a szö­vetkezetekkel, eddig több mint 60 termelőszövetkezettel kötött szerződést különböző zöldségfélékre. Ebben az év­ben megyénkben 1800 ka- tasiztrális holdon termeszte­nek zöldségféléket. 450 kh-on burgonyát, 610 kh-on zöld­borsót, 180 kh-on káposzta- féléket, 60 kh-on zöldpapri­be — mondja a búcsúzásnál dr. Berecz Lóránt. Mielőtt tovább gördülne a hintó az állatorvos elmond egyet-mást a munkájáról. — Egy éve kerültem a gaz­daságba mint állatorvos, s azóta szinte megállásom hordással fuvaroztunk, s mint­egy 25 ezer forintunk jött így össze. A munkaegység előleget a továbbiakban is bizto­sítjuk rendszeresen min­den hónapban. Erre a fu­var mellett a szerződéses növények előlegét is fel­használjuk, mert cukor­répát, kukoricát, és apró­magvakat termelünk szer­ződésesen. A munkaegység értéke az idén sok nem lesz igaz. De a tagok nem vesztik el ked­vüket, hiszen tudják, hogy indulás nem megy egyköny- nyen. Azok az erőfeszítések, amelyeket az idén teszünk a közös gazdaság megalapozá­sára, a későbbi években hoz­nak majd eredményt. így készülünk mi a tavasz­ra, a közös gazdaság első évére. Megbeszéltük már azt is, ki lesz a brigádvezető, kik a legalkalmasabbak a mun­kacsapatok irányítására. Egyelőre növénytermesztési brigádvezetőt választottunk, mert állattenyésztésről még mi nem beszélhetünk. Ha itt változás történik, lesz megfe­lelő ember az állattenyésztési brigád élére is. Munkacsapa­tot hetet alakítunk ki, egy- egy munkacsapatba 12 em­bert számolva. Szükség van erre. az előkészítésre azért, hogy ha beköszönt a tavasz, minden figyelmünket, erőn­ket a közös tavaszi munkára fordítsuk, mert nekünk már ez jelenti a megélhetést, a boldogulást. Bagyinszki Pál a mohorai Mikszáth Tsz elnökhelyettese kát, 40 kh-on paradicsomot és 400 kh-on egyéb zöldség­féléket. A termelőszövetkezetek kö­zül kiemelkedően veszik ki részüket a termelésből a hé- halmi Űj Élet, a palotás! Május 1., és a balassagyar­mati Előre. Szintén szép tö­rekvés jellemző a zagyvapál- falvi Kossuthra. A héhakni Űj Élet például 300 kh borsót termel egyebek mellett- A palotásiak 120 kh-on termelik ugyanezt. Az Előre és a Kossuth főleg pa- lántaneveléses, munkaigényes zöldségféléket termesiztenek. Az említett négy termelőszö­vetkezet jövedelme — a szá­mítások szerint — csupán zöldségtermesztésből több mint egymillió forint lesz. sincs. Rengeteg a munka. A mi gazdaságunk is bekapcso­lódott abba az országos mé­retekbe folyó küzdelembe, amely a szarvasmarha állo­mánynál a gümőkór ellen in­dult. .. — S vannak-e már ennek a küzdelemnek eredményei? — Vannak. Gazdaságunk­ban két év alatt kiválasztot­tunk 51 teljesen gümőkór mentes tehenet, s van már 360 negatív növendék mar­hánk is... Üjra az állatorvos szemé­lyére terelem a figyelmet, bár látom a fiatalember nem szívesen beszél magáról. — Azért jöttem az állami gazdasághoz, mert szeretem a falut, meg az állatokat. Itt állandóan ellenőrizhetem az állományt, s ez nem közöm­bös a gyakorlati munka te­rén.-Eljár-e néha a környék termelőszövetkezeteibe ? — Elég gyakran, ha segít­ségre van szükségük szívesen megyek. De már készül is az or­vos tovább. Várják a „bete­gei” mennie kell. Barátságo­san kezetráz az állatgondo­zókkal, s mire azok becsukták az istálló ajtaját, a hintó már befordult az országúira. — kata — Közösen a közösért Svak óta ismeretlenül meg­Zárszámadási közgyűlés Pásztón — 500 EZER FORINTTAL NŐTT A KÖZÖS VAGYON — Kata János inniiinHniiiiimroniiiiiiiiiiniiwiiiiiiiiiiiiiiHiiwiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiraiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiini!iiiiiiii«^ AZ ÁLLATORVOS A 402-es Kató nevű tehén étvágytalanság ellen Entero- toin injekciót kap.---------------------------------------­A kertészet jó jövedelmet jelent

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom