Nógrádi Népújság, 1960. február (16. évfolyam, 10-17. szám)
1960-02-06 / 11. szám
1960. február 6. NÓGRÁDI NCPÜJ8ÁG 5 Á megszilárdítás, az új szövetkezetek útbaindítása — előrehaladásunk záloga Az 1959-es esztendő igen eredményes volt termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődése szempontjából. Az elmúlt esztendő számvetései a zárszámadások, valamint a számszerű fejlesztésben elért eredmények azt bizonyítják megyénk mezőgazdasága lényegében teljesítette az elmúlt évben a kettős feladatot. amelyet a párt, a kormány célul tűzött ki. A r;v 1 terület döntő többségén szocialista szektorok gazdálkodnak. s a mezőgazdasági termelésben sem volt visszaesés az elmúlt évben, sőt a növénytermesztésben és állattenyésztésben egyaránt emelkedés tapasztalható. Ezek az eredmények azonban megszabják feladatainkat is az 1960-as esztendőre. Tovább erősíteni, szilárdítani meglévő termelőszövetkezeteinket, megteremteni a tavasszal induló termelőszövetkezeteknek az indulás, a további erősödés feltételeit, mert csak így tudjuk az idén újra elérni és túlszárnyalni a mezőgazdasági termelésben az 1959-es termelési szintet. A szétaprózott parcellák összevonása, a földrendezés március 1-ig meevénv valamennyi új termelőszövetkezeti községében befejeződik. Szükség van erre, mert rövidesen már elkezdődik a tavaszi munka s az valamennyiünk előtt világos, hogy a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, nagyszerű lehetőségeit csak a nagy táblákban lehet kihasználni eredményesen. A nagyüzemi gazdálkodás kialakítása csalk szóbeszéd marad mindaddig, amíg a földrendezők nem fejezik be egy-egy községben a munkát. gyakorlati jelentőséget csak akkor nyer, amikor a kialakított nagy táblákban munkához kezdenek a traktorok. A salgótarjáni járás termelőszövetkezeteinek példája bizonyítja, hogy a felértékelt állatok mielőbbi összevonása is igen jó hatással van a közös munka megindulására. Ez az első kapocs, amely összefogja a termelőszövetkezet tagjait, akik egyik lábukkal még a kisparaszti gazdálkodás talaján állnak. Kisbágyonban a Petőfi Termelőszövetkezetben, egyik legfontosabb feladatnak azt tartották, hogy megfelelő férőhelyet biztosítsanak 49 szarvasmarhának, amelyet az új belépőik hozták a szövetkezetbe. Saját erőből megvásároltak egy istállót, s abban elvégezték a szükséges átalakítást és az állatok már közösben vannak. A szécsé- nyi járásban is a kilenc termelőszövetkezeti község közül mindössze kettő olyan, ahol semmiféle lehetőség eines az állatok összevonására, s állami hitelt kell, hogy igénybe vegyenek minél előbb, istállóépítésre, mert csak így tudják összevonni az állatokat. A többi hét termelőszövetkezeti községben, ha erőfeszítések árán is, de megoldják a tagok, hogy saját erőből, a helyi lehetőségek kihasználásával megfelelő férőhelyet teremtenek az állatoknak és biztosítják az átteleléshez szükséges takarmánymennyiséget is, hogy az összehozott állatok ne romoljanak le a közösben. Ezek lennének nagy vonalakban a közös munka megindulásának legfontosabb feltételei, a szilárdítási munka azonban mindezek megvalósulásával még nem ér '•éget. A régebben működő termelőszövetkezetekben már jórészt befejeződött, de az új termelőszövetkezetben mást készítik az idei gazdálkodási év terveit, amely lényegében megszabja a további évek gazdálkodásának irányát is. őrhalomban a Hazafias Népfront Termelő- szövetkezet úgy tervezi a gazdálkodást, hogy a szükséges kenyér és takarmánynövények termesztése mellett jóval több burgnyát, hízott és tenyészállatot adjanak az államnak, mint akkor, amikor a termelőszövetkezet tagjai még egyénileg gazdálkodtak. Helyes az ilyen tervezés, mert a tagok jövedelmének alakulása mellett azt is figyelembe veszi, hogy az idén már megyénkben is az árutermelés túlnyomó többségét a nagyüzemi gazdaságok kell hogy adják. Helyes azért is, mert az átszervezéssel egy- ■ dobén nem csökken a mező- gazdasági termelés sem, sőt biztosítja azt, hogy már az első évben jelentős emelkedés mutatkozzék. De a föld- járadék, a szükséges műtrágya mennyiség, valamint a gépi munka megtervezése mind igen komoly tényezőként jönnek számításba valamennyi termelőszövetkezetben a tervkészítés folyamán. Sok a munka ezekben a napokban az új termelőszövetkezetekben, de a példák azt mutatják, hogy a szövetkezetek tagjai komoly erőfeszítéseket tesznek az erősödés, az indulás érdekében. Teljes apparátussal dolgoznak a járási tanácsok mező- gazdasági osztályai is. hogy eleget tudjanak tenni a megnövekedett feladatnak, megfelelő segítséget adhassanak a termelőszövetkezeteknek. Ezenkívül az őszi példához hasonlóan, amely nagyszerűen bevált, minden új termelőszövetkezetben szakember dolgozik majd, akik megfelelő hozzáértéssel, tapasztalattal segítik a fiatal termelőszövetkezet első lépéseit. Jelenleg 26 termelő- szövetkezetben van szakember de ezek száma állandóan növekszik, mert a megszálárdí- tási munka, a fiatal termelő- szövetkezetek útbaindítása. további előrehaladásunk érdekében igen fontos feladat. Százezer forinttal nőtt a növénytermesztés jövedelme Nógrádon A Nógrádi Béke Termelő- szövetkezetben már meg volt a zárszámadási közgyűlés, amely arról tanúskodik, hogy eredményesen gazdálkodtak a termelőszövetkezet tagjai. Különösen a növénytermesztés volt az, amely az elmúlt esztendőben a vártnál nagyobb eredményt hozott. A termelőszövetkezet 6 holdon kertészeti növényeket termelt. Amellett, hogy nagyban hozzájárult a környék zöldfélékkel való ellátásához, nagyszerű jövedelemre tettek szert. A kertészetből adódó pénzbevétel, nem kevesebb, mint 100 000 forinttal növelte a növénytermesztés jövedelmét az eredetileg tervezettnél. Azokat a tapasztalatokat, amelyekből az elmúlt évben jó jövedelme származott a termelőszövetkezetnek, hasznosították az idei tervkészítésnél is. A termelőszövetkezet az idei gazdasági évben többek között 3 holddal növeli azt a területet, amelyen kertészeti növényeket termel. Jól alakult az áruértékesí- tési terv teljesítése is. A Béke Termelőszövetkezet másfélszer annyi árut adott az államnak, mint ahogy annak idején tervezték és ennek értelmében közel 17 000 forint hitelkedvezményben részesült. A növénytermesztés hozamainak emelkedése mellett, lényegesen több szarvasmarha és sertéshúst, valamint tejet adtak az államnak a tervezettnél. 100 hold redukált szántóra számítva, húsz mázsával több marhahúst és sertéshúst állítottak elő a tervezettnél. Közel 20 000 literrel emelkedett az erre a területre eső tej mennyisége is az elmúlt esztendőben. A növénytermesztés és az állattenyésztés hozamainak emelkedésével párhuzamosan a termelőszövetkezet saját erőből történt beruházása is növekedett. Ilyenformán több épületet felújítottak, kisebb mezőgazdasági gépeket, motorokat, kocsikat vásároltak, melyre szüksége van a termelőszövetkezetnek. Eredményes községfejlesztési munka Erdőtarcsán Erdőtarcsán a múlt évben is szép eredményeket értek el a községfejlesztési munkában. Ezt azok a létesítmények tanúsítják, amelyeket még 1959-ben megvalósítottak a községben. A község dolgozóinak kívánsága és igénye alapján járdát, utat építettek, kitaírozták a cseretelepet, ahol azóta a higiéna követelményeinek megfelelően tárolják a terményeket; folyik a cserélés. Komoly gond volt már évek óta Eraőtar- csán is a hullaház hiánya. Ezt a kényszerítő és sürgető gondot is megszünetette a közös akarat. A 35 ezer forintos beruházással elkészült épület kielégíti a tarcsaiak igényét. Elkészült 280 folyóméter járda és 800 folyóméter köves út. A járdát a legmodernebb követelményeknek megfelelően betonból építették meg. A községfejlesztési hozzájárulás mellett a lakosok társadalmi munkában is elősegítették a kitűzött feladatok megvalósítását. A járdaépítésnél, útépítésnél és a cseretelep tatarozásánál közel 5 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a dolgozók. A múlt év folyamán csak egyetlen célkitűzést nem tudtak megvalósítani a községbeliek Bár ez — mondjuk így — objektív nehézség volt. Az ÉMÁSZ annak idején nem vállalta el kapacitás hiányában a kijelölt 250 folyóméteres szakasz villanyhálózat bővítését. Nem tudtak mit tenni; így ebben az évben valósítják meg ezt, illetve talán sikerül az ÉMÁSZ-szal elkészíttetni . A [múlt évben az elmondotta kon kívül rendbehozták a busz várótermet, a tűzoltó legénységi szobát és a szertárt. Az idén is — hasonlóan a múlt évi jó munkához — több célkitűzés megvalósítására törekszenek az erdőtar- csaiak. A célszerűségnek megfelelően építenek, szépítenek. Megépítenek 150 folyóméter járdát, kövezett utat a cseretelephez, egy épületet nevelői lakássá alakítanak át. A nagyobb esők idején meggyűlendő vizek elvezetése céljából elkészítenek három átereszt, felújítják a sportpályát, könyveket vásárolnak a községi könyvtár részére. Megvalósul u múlt évről megmaradt villamosítás és elültetnek 600 darab kanadai nyárfacsemetét is. A kijelölt községfejlesztési feladatokra az idén több mint 80 ezer forintot fordítanak Erdőtarcsán. Az erdőtarcsaiak községfejlesztési terve — hasonlóan több más községéhez — a dolgozók kívánságainak, az igényeknek megfelelően készült. Bizonyítja ezt az is, hogy az igényeket a község, a célszerűség figyelembevételével valósítja meg. Az erdőtarcsaiak tavalyi eredményei az idén még szorgalmasabb munkára kötelezik a község lakosságát. Kakukk Ignácz a jobbágyi tJj Otthon Termelőszövetkezet fejőgulyása az elmúlt évben egy tehénre eső tejtermelésben 3175 literes átlagot ért el. A 12 tehene közül a legkedveltebb a Rózsi, amelyet a szövetkezet egy héhalmi gazdától vásárolt. Ez a tehén naponta 24 liter tejet ad. FALUSI TANÁCSADÓ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ni in lit m ni nniiinunn in in ■ ■ Jártassuk állatainkat a téli napokon is 3OOOGOeeoeOOGOOOO0OOGOOOOOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOOO0OOOOe DGOOOQOO A TOLMÁCSI GÉPÁLLOMÁSON Reggel 7 órakor a falu gyárának, az erdőkémia kéményének bugása jelzi, hogy kezdetét vette a nap. A dolgozók egy kis részét ebben az időben a szénraktárban lehet találni, a napi szénadagot vételezik. Hát ez bizony nem a leghelyesebb megoldás, mert bizony a tűzgyújtással eltelik néha 20—30 perc is, mely idő alatt, ha ezeket a perceket összeadjuk, egy hónap alatt annyi idő jön ki, amely alatt egy cséplőgépei ki lehet javítani. Helyes tehát, ha a gépállomás vezetősége ezzel egy külön embert megbíz, mert így egyrészt a szakemberek drága percei esnek ki, másrészt a műhely hőmérséklete sem kielégítő és idő, míg bemelegszenek az egyes műhelyecskék. Hát igen, itt a Tolmácsi Gépállomáson csak „műhclyecskékrőV’ lehet beszélni, mert nagy javítóműhellyel nem rendelkezik a gépállomás, a javítást tíz különböző helyiségben kell lefolytatni, meglehetősen korszerűtlen műhelyekben. Ennek ellenére nem lehet azt mondani, hogy rossz a munkafegyelem és esetleg ne menne úgy a munka, mint ahogy azt a vezetőség eli'ámá. A 21-es műhelyben — mert itt mindegyik helyiségnek külön száma van — a traktorokat javítják. Egyszerre két erőgép javítását végzik. Minden dolgozó ismeri a tervét. Féja István elvtárs, a műhelyvezető és Jakus elvtárs, a gépállomás új főmérnöke állandóan figyelemmel kísérik a javítások állását. Január hónapban négy fő, 6 folyó és 6 karbantartást kell elvégezni, ezenkívül 9 cséplőgép, 7 vetőgép, 5 műtrágyaszóró, 13 eke és 5 tárcsa vár javításra. Jelenlegi javítási ütem mellett a tervet 2 traktorral és 1 cséplőgép javításával túltel> jesíthetik. A minőséggel kapcsolatban nem kell sokáig kérdezgetni. Kabela bácsi régi cséplőszerelő, rögtön közbeszól: — Bejáratlan gép nem hagyja el a műhelyt. Sőt, a javítás elvégzésekor a főagronómus és az igazgató elv- társak is jelen vannak. Egy baj van, hogy a cséplőgépek egy jelentős része igen régi már. Nem egy megélte az 50 esztendőt. Ezeket is kijavítják, de tökéletesek már nem lesznek, egyszóval nem. lehel újjávarázsolni azokat. Ideje lenne már kiselejtezni. Egyébként Kabela bácsinak ..röntgenszemei" vannak, ahogy szokták mondani, ránéz a cséplőre, s azt is megmondja, ki a gazdaja, mert a gép, ha nem is tud beszélni, de árulkodni tud, mert bizony a sokat emlegetett karbantartás nem egyszer elmaradt ami nem használt a gépállag megóvásának. A javításban jó munkát végeznek Rózsa János kovács, Bogár Tibor körzeti szerelő, Martinkó János műhelyszerelő. Ezek az elvtársak mind iparkodnak, hisz tudják, a tavasszal. o nyáron kevesebb lesz az ő bajuk is. A gépállomás egyébként gyarapodik, megvették a televíziókészüléket — régi. óhaj — és egy igazán családias kis fészket egy kultúrtermet készítettek. Mindezt a dolgozók megelégedésé re. Folyik a politikai oktatás. Sipos elvtárs, a párttitkár örömmel számol be: 21 fő vesz részt a marxizmus—leninizmus tanfolyamon és a viták az egyes szemináriumokon nem is akármilyenek. A traktorosok szakmai felkészüléséről sem feledkeztek meg. 28 traktoros gyarapítja szakmai tudását a gépállomáson alap- és továbbképző szakmai tanfolyamon. Másszóval nem tétlenség jellemzi a gépállomás dolgozóinak januári tevékenységét. Reméljük, a becsületes munka meghozza a gyümölcsét, és a tolmácsiak 1960-ban is jól vizsgáznak. A téli időszak állatainkat hosz- szú időre istállóba kényszerítette. Ez a termelőszövetkezeteknél és egyéni gazdálkodóknál egyúttal azt jelenti, hogy az állatok az istállói legjobb esetben is csak az itatás idejére hagyhatják el, ami különösen a fejlődő növendék állatokra nagyon káros, nemcsak azért, mert a részükre nagyon fontos mozgási lehetőségekben erősen korlátozza, hanem azért is, mert kizárja az állatok szevezetében nagy fontossággal bíró D-vitamin képződését. Nem lesz talán felesleges néhány szóval beszélni a D-vita- m inról, illetve hiányáról. Abban az esetben, ha valamilyen gátló körülmény következében hiányzik a szervezetéből mész és foszfor, forgalmi zavarok állnak elő. A fejlődő állati csontok képtelenné válnak mészsók lekötésére, illetve felvételére. A csontok megpuhulnak, nem bírják el az egyre növekvő súlyt, meggörbülnek, deformálódnak és beáll az angolkór néven ismert betegség. Különösen gyakori az elválasztás után a betegség jelentkezése. A fejlődés lelassul. További tünetek az előbb említetteken kívül a duzzadt Ízületek, a bordákon és a csontporc határán dudorok képződnek. Súlyosabb esetekben a gerincoszlop is elfer- .! 1. Mozgás zavarok állnak elő. Nehézzé válik a felkelés, lefekvés. A beíegség további fokán bénul'sok és emésztési zavarok is jelentkezhetnek. Rendszeres kísérője a betegségnek, hogy az állatok a falat nyalják; farkukat rágják. Kísérletekkel már régen bebizonyították, hogy a betegség megelőzhető, ha az állatokat elegendő közvetlen napfény éri, illetve a napfénnyel együttjáró ibolyántúli sugarak. Ezt azonban az istállóban az állatok nem kaphatják meg még abban az esetben sem, ha az ablakon besüt a nap, mert az üveg az ibolyántúli sugarakat nem, vagy csak igen kis mértékben bocsátja át. Feltétlenül fontos tehát, hogy állatainkat — különösen a növendékeket — naponta legalább 3—4 órán keresztül szabadon érje a napfény, mert csak ennek hatására képződik bőrükben a „D” vitamin és onnan oszlik szét az egész szervezetbe, úgy fejti ki hasznos hatását, mely abból áll, hogy a bél falát könnyebben átjárhatóvá teszi a foszfor és a mész számára, valamint szabályoza e két anyag forgalmát. A tanulságot leszűrve láthatjuk, hogy az állatok, elsősorban a növendékek, szinte kötelezően megkövetelik, hogy naponta legalább 3—4 órát szabadban tölthessenek el. Fontos ez azért, hogy kiugrálhassák magukat, másrészről fontos, hogy a vitaminképződést lehetővé tegyük. A gondos takarmányozás mellett nagyobb gondot kell fordítanunk a fentebb elmondottakra. így tudunk csak erős, egészséges, jól fejlett állatokat nevelni és teljesíteni azt, amit állattenyésztés terén teljesítenünk kell. Sógor József Az új tsz-tagok döntését várja a szátoki tanács Szátok községben már az elmúlt évben is komoly lépést tettek a község fejlődése, szebbé formálása terén. Mintegy 150 méteren új utat készítettek a Rózsa utcában. Fásították az utcákat. Az út mentén jobbról is balról is gyümölcsfákat ültettek. A községben összesen 500 darab alma és körtefacsemete került a földbe. Ezenkívül televíziót is vásároltak, amely iránt azóta is igen nagy az érdeklődés. Most az 1960-as évben tovább folytatják az útépítést. Kikövezik a Nefelejts utcát és a Szente község felé vezető utat is. Tervbe vették, hogy a község egy romos, használaton kívül álló épületét megvásárolják és ebből a fiatalok közreműködésével művelődési otthont építenek, Ennél a tervnél azonban most megtorpantak, mert a község lakóinak nagyrésze hirtelen a termelőszövetkezeti gazdálkodás útját választotta. A község vezetői a termelőszövetkezeti tagság véleménye és meghallgatása után hoz majd határozatot és intézkedik a művelődési otthon fölépítésének ügyében.
