Nógrádi Népújság, 1960. január (16. évfolyam, 2-9. szám)

1960-01-30 / 9. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÜJSÁG I960, január 86. Á pártszervezetek vezetésével az egységes tsz.-tagság kialakításáért A mezőgazdasági termelő­szövetkezeteik; létrehozásával megteremtjük a nagyüzemi gazdálkodás kereteit, ahol lehetőség nyílik a technika és a tudomány széleskörű al­kalmazására. Ezt a keretet azonban meg kell tölteni szocialista tartalommal. A tsz-ek szocialista gazdaság­gá formálásában nagy szere­pük van a tsz pártszerveze­teknek. Csak a párt politiká­ja alapján, csak a párt ve­zetésével, irányításával vál­hatnak tsz-eink tényleges szocialista gazdaságokká. A termelőszövetkezeti párt­szervezetek lényegében üze­mi pártszervezetek. MEGILLETI ŐKET MINDAZ A JOG, amely más egyéb üzemi pártszervezetet megillet: a termelés szervezése, a tsz in­téző bizottság munkájának ellenőrzése, beszámoltatása a végzett munkáról, a tagság politikai nevelése stb. Tsz pártszervezeteink jelentős része nem él ezzel a jogá­val, kötelességével. Vannak területek, ahol egyes kevésbé öntudatos tsz- tagok ellene vannak, hogy kommunisták kerüljenek be az intéző bizottságba, mint például Homokterenyén, vagy Nagybátonyban. Más területeken pedig nem fogad­ják el pártszervezeteink ja­vaslatait a tsz vezetőségek. Ezek a téves nézetek és gya­korlatok betudhatok annak, hogy a tsz tagok gondolko­dása még nem változott meg azzal, hogy beléptek a tsz- be. Másrészt betudható tsz pártszervezeteink kevés tag­létszámának, nem megfelelő szervezeti és tartalmi mun­kájának. Fontos feladat min­denekelőtt az, hogy tsz párt- szervezeteink biztosítsák a tsz-en belül a párt vezető, irányító, ellenőrző szerepét. Hogyan tudják a jelenleg kislétszámú gyenge pártszer­vezetek ezt a fontos felada­tot teljesíteni? Mindenekelőtt úgy, hogy a kommunisták legyenek az új életmód meg­teremtésének fáradhatatlan élharcosai. Legyenek a kom­munisták a közös munkában, a magánéletben példamuta­tók. Ne tűrjék meg a lazasá­gokat, a fegyelmezetlensége­ket, a közös vagyon herdálá­sát. Ellenőrizzék a termelési tervek végrehajtását. Alapos vizsgálatokat végezzenek a termelés egyes ágaiban, pél­dául az állattenyésztés, nö­vénytermesztés stb. terüle­tén. Ezekbe a vizsgálatokba be kell vonni a pártonkívüli tsz tagok legjobbjait. A vizs­gálat alapján elemezzék az adott terület eredményét, hiányosságait, hozzanak ha­tározatokat párttaggyűlése­ken és ott szabják meg a kommunisták, az intéző bi­zottság, a tsz elnök, vagy a brigádvezetők feladatait is. Egy-egy átfogóbb vizsgálat eredményeit helyes közgyű­lés elé vinni, s ott érvénye­síteni a meggyőző munkán keresztül a párttaggyűlés ha­tározatait, s mozgósítani a feladatok végrehajtására az egész tsz tagságot. A tsz-ben élő, dolgozó kommunisták példamutatása a közös munkában, a közös vagyon védelméért, gyarapí­tásáért magával vonja a pártonkívüliek bizalmát, kö­zeledését a párt felé. A kom­munisták morális munkalen­dülete magával ragadja a pántonkívüli tsz tagságot is. Pártszervezeteink másik igen döntő feladata A TERMELŐ­SZÖVETKEZETI TAGSÄG SZOCIALISTA NEVELESE, az egységes szocialista pa­rasztság kialakítása, a mur kafegyelem megszilárdító.' A termelőszövetkezeti rasztságunk — főleg az nan alakult tsz-ben ­egységes. Ezek a termelőszö­vetkezeti tagok még nem fo­nódtak mindenhol egybe, nem szoktak hozzá a nagy­üzemi gazdálkodáshoz. Ezek a tsz tagok különböző mó­don gondolkodnak és csele­kednek. Vannak közöttük olyanok, akik szilárd hívei a szocialista gazdálkodásnak, s vannak olyanok is, akik még ingadoznak, nem tudják he­lyesen cselekedtek-e akkor, amikor beléptek a tsz-be. Vannak olyan tsz tagok, akik „vittek” a tsz-be, mikor beléptek, s megint mások, akik mint „nincstelenek” léptek be. A tsz tagok gondolkodása kihatással van a cselekede­teikre, munkafegyelemre, a közösségben végzett munká­ra. A dolgozó parasztságunkra egyéniek korában az volt a jellemző, hogy erejüket, egészségüket nem kímélve az egész családétól — sok esetben a rokonságot is be­vonva — látástól-vakulásig dolgoztak, hogy a család szükségleteit biztosítsák. Ma viszont elég sok olyan tsz tagunk van, akinek család­tagjai nem vesznek részt a közös munkában főleg volt középparasztok felesége —, sőt nem egy tsz tagunk volt olyan a nyár folyamán is, aki csak kevésbé vette ki részét a közös v munkából. Például Homokterenyén egyesek még meg is szól­ták azokat, aMk rendszere­sen részt vettek a közös munkában. Természetesen most a zárszámadások ide­jén többet visznek haza azok, akik becsületesen dol­goztak, mint azok, akik ke­vésbé vették ki részüket a közös munkából. Pártszervezeteinknek fon­tos feladatuk a tél folyamán —, de ezután is —, hogy megmagyarázzák a tsz tagság körében, hogy a tsz-ben MINDEN TAGNAK EGYFORMA A JOGA ÉS KÖTELEZETTSEGE van: becsületesen dolgozni és a végzett munka után ré­szesülni a javakból. Párt- szervezeteinknek fokozniok kell a politikai munkát a tsz tagság között. Helyes do­log az, ha a tsz-en belül a párttagokból, a pártonkívüli legöntudatosabb dolgozókból aktíva csoportot alakítanak, akik rendszeres politikai meggyőző munkát végeznek a tagság körében. Ehhez ter­mészetesen a területi párt­szervezeteknek is maximális segítséglet kell adni elvi és módszertani téren egyaránt. Pártszervezeteink külön gondot fordítsanak a tsz asszonyok és lányok politi­kai nevelésére. Ezt annál is inkább szükséges hangsúlyoz­ni, mert járásunk területén a tsz tagság 54 százaléka nő. Tehát fontos politikai és gaz­dasági tényezők. Számos tsz-ben az asszonyok, lányok jól végzik munkájukat, vi­szont nem egy tsz-ben, pél­dául Nagybátonyban az asz- szonyok a hangadók és igen sok esetben a párt politiká­jával ellentétes hangoknak adnak kifejezést. FOKOZZAK PÁRT­SZERVEZETEINK A TSZ-TAGSAG FELELŐSSÉGÉRZETET a közös vagyon gyarapításá­ért, védelméért. Nagyon fon­tos feladat az, hogy a tsz pártvezetősége és az intéző bizottság kérje ki a tagság véleményét, javaslatát, mind a tervkészítésben, mind a végrehajtásban. A vezetőség a tagság véleménye alapján a törvényeket betartva igaz­ságosan döntsön politikai és gazdasági kérdésekben. Pártszervezeteink készítsék elő politikailag is megfelelő­en a most sorrakerülő zár­számadó közgyűléseket. He­lyes építő szándékú dicsé­reteikkel, bírálataikkal se­gítsék elő tsz-eink fegyelmé­nek megszilárdítását, amely alapvető feltétele a tsz-ek megszilárdításának. Ezeken a közgyűléseken tárgyalják meg, hagyják jóvá az 1960-as gazdasági év terveit. A kom­munisták a tsz vezetőséggel közösen magyarázzák meg a tervek fontosságát, a végre­hajtásához szükséges felada­tokat. Értessék meg a tagság­gal, hogy a tervek teljesíté­se elősegíti a tsz további gazdasági megszilárdítását, a tagság jövedelmének növeke­dését. De magyarázzák meg azt is, hogy a tervek önma­gában még nem sokat érnek. Kemény, megfeszített, közös becsületes munkára van szük­ség egész éven keresztül és akkor az eredmény nem is marad el. Tsz pártszerveze­teink a megnövekedett fela­datokat csak abban az eset­ben tudják megvalósítani, ha munkájukhoz megfelelő se­gítséget kapnak az egységes pártvezetőségtől, pártbizott­ságoktól, s minden állami, társadalmi szervtől. Szabó István Hoxxák létre a területi KISZ-t Szécsényken A szécsényi KISZ-szervezet megalakulásakor igen nagy lendülettel látott nagy tervei megvalósításához. A romos állapotban levő Forgács-kas­tély szobái közül négy he­lyiséget rendbetettek. Majd megnyerték a megyei KISZ Bizottság ajándékát, a megye egyik legszebb klubszobá­jáért. A kastély udvarán le­vő mintegy háromszáz köb­méternyi törmeléket eltüntet­ték, hozzáfogták a szabadtéri színpad építéséhez. Szabadté­ri moat hoztak létre és azt működtették is. További ter­veik voltak a halastó helyén fürdő létesítése, a szabadtéri színpad befejezése, teniszpá­lya építése stb. Ez volt kezdetben. Később egészen a mai napig teljesen ellaposodott a területi szervezet mun­kája. Csak alig-alig jelzi, hogy él. Nyáron kitisztították a halas­tavat a nádtól, most jégpályát létesítettek. Rendeztek szilvesz­terre műsort. Ügy ahogy fo­lyik az Oktatás is. Ebben a tevékenységben azonban alig néhányam vesznek és vettek részt. A tagság zömét nem sikerült a munkára mozgósí­tani. Ennek a visszaesésnek okát kutatva, rá kell döbbenni, hogy amíg a kezdet kezde­tén a párt és tanács minden erejével támogatta a mun­kát, ma ez nem tapasztalható. Ez pedig annál is súlyosabb hiba, mert míg kezdetben két szervezet működött Szé- csényben, most kilenc. A megalakult szervezetek vezetőiket és tagságuk egy részét a területi szervezettől nyerték. így a legyengült, iétszámilag lecsökkent szer­vezet kellő támogatás nélkül megfelelő munkát nem fejt- hűtött tó A két évvel ezelőtti KISZ elég erős volt arra, hogy a feloszlóban levő labdarúgó- csapatot a megyei bajnokság­ban való bennmaradásra bír­ja, most nem képes, hogy a sportkör elnökségét megerő­sítve, a beszüntetéstől meg­óvja. Szécsény fiatalsága is ép­pen úgy kívánja és igényli a szervezett KISZ életet, mint más község fiataljai. Sajnos, a mai állapotban ezt nem kaphatják meg. Nagyon sürgősen össze kell ülni a szécsényi párt, tanács és KISZ vezetői­nek. hogy megindítsák a régihez hasonló életet. Nem egyedül a KlSZ-szer- vezet felelős azért, hogy mo­zin kívül a szórakozást csak a kocsmában lehet megtalál­ni. Az élet természetes köve­telményei közé tartozik az emberek többirányú szórako­zási vágya. Szécsény ben saj­nos, csak a kocsma túlfűtött „ulti” hangulata áll rendel­kezésre. Pedig igen sokan vannak, akik ettől többet kívánnak, en­nek megteremtése közös feladat. Másik sürgős ten­nivaló a sportkör terü­letén való rendcsinálás, ahol a megszűnés fényé­A Járási KISZ Végrehajtó Bizottsága vizsgálta a szécsé­nyi területi KISZ-szervezet munkáját, megállapította, hogy az 1959-es évben a já­rás legrosszabb szervezetei közé csúszott le. Bízik abban, hogy a hármas megbeszélés, a pártszervezet és a tanács vezetőivel meghozza a szük­séges eredményt és a szer­vezet újra a legjobbak közé küzdi fel magát. — Domszki — A megelőzés a Vöröskereszt legfontosabb feladata Megkezdődtek a járási és városi vörös keresztes szerve­zetek vezetőségi ülései. A ve­zetőségi ülésen mindenütt az ez évi feladatokat beszélik meg. Ebben az évben vala­mennyi szervezet tevékenysé­gének középpontjában a mi­nőségi munka, az egészség- ügyi állomások iáépítése áll. Ezenkívül igen nagy súlyt fordítanak a fertőző beteg­ségek megelőzése érdekében folyó felvilágosító munkákra. Az egészségügyi szolgálat­tal közösen a vöröskeresztes szervezetek több TBC és rák­szűrést fognak végezni. A munkálatot Salgótarjánban az acélárugyár területén már meg is kezdték. Itt dr. Me­rényi Sándor és dr. Oppé Emil vezetésével folytatják a megelőzést, a felvilágosító munkát. Elkészült a szakszervezeti művelődési otthonok költségvetése A Szakszervezetek Megyei Tanácsán elkészítették a me­gyei szakszervezeti művelődési otthonok és sportintézmények költségvetését. Az idén egymillió 55 ezer forint értékű támogatásra szá­míthatnak a szakszerve­zeti kulturális intézmé­nyek. Sportcélokra pedig 824 ezer Megkezdődött a kongresszusi anyag szervezett tanulmányozása Megyénkben ezekben a napok­ban veszi kezdetét a VII. párt- kongresszus anyagának szervezett oktatásban történő széleskörű fel­dolgozása. A pártkongresszus nem kizárólag a kommunisták ügyeit tárgyalta. A társadalom minden rétegét érintő kérdésekkel foglal­kozott. Ezért a kongresszus anya­gának megismerése a legszéle­sebb tömegeket kell, hogy érint­se. A LEGJOBB MHS ALAPSZERVEZET Kazáron jártunk és ami igen meglepett: majdnem mindenki mellén ott láttuk az MHS-jelvényt. Hát ez volt a feltűnő. Mi ez? Egy MHS-falu? Az egyik leányt, Bölcskei Klárit kérdeztük meg, aki­nek kabátján ott volt a jel­vény. Miért lépett be az MHS- be? — Jaj, tudják, az elnök olyan megnyerőén agitált És komolyan, őszintén. Nem­csak a szórakozással, a spor­tolással vonzott bennünket, hanem azt is elmondta, hogy milyen megtisztelő feladatot vállalnak magukra a szövet­ség tagjai. Hogy a haza vé­delmére készülnek fel. És ez nagyon szép... Nagyszerűen dolgozik a ka­zár” MHS .alapszervezet, s e’ íagy része van annak, ekintélynek örvend a .i, elismerik a tevé- égét. Hogyan vívta ki i tekintélyt? alán azon a bizonyos köz- ;i t’ ícsülésen kezdődött, amikor az útépítés problé­máiról volt szó. Ott állt fel Kómár Tibor, az elnök és ja­vasolta: végezzék el társadal­mi munkában. S nyomban fel is ajánlotta, hogy az MHS ezt és ezt a szakaszt vállalja. A példa azután ra­gadóssá vált. Csatlakozott a KISZ is. Azóta el is készült az az út. De nem ez volt az egyetlen eset. MHS bányász­brigádot is szervezett az alapszervezeti elnök. Termelő munka és szövet­ségi munka. Nézzük hát mindkettőt. Az előbbiről Si­mon Balázs mérnök nyilat­kozott: — Nagyon meg vagyok elé­gedve az MHS-brigáddal. Már két hónapja az elsők között vannak. Az eredmé­nyük 114 százalék s az öt százalék megengedett pala- tarttílmat három százalékra szorítottak le. Példaképül ál­lítom őket a többiek elé. S á szövetségi munka? Az MHS helyiségében mindig tartózkodik valaki. A helyi­ség eredetileg dohos pince­raktár volt. Az alapszervezet pompásan rendbehozta. A szórakozni vágyók megtalál­ják a folyóiratok mellett a ping-pongasztalt, meg a sak­kot is. Időnként azután ma­gasabb színvonalú szórako­zásra is mód nyílik. Jól dol­gozik ugyanis az alapszerve­zet kultúrcsoportja. Oly jól, hogy műsorukat öt másik faluban is bemutatták. Újat és újakat keresni — ez talán a legjellemzőbb az alapszervezet elnökségére. Ez a titka, hogy egynémely do­log fordítva történik itt, mint másutt. Sok helyütt lemor­zsolódnak a körhallgatók. Kazáron többen lettek. Ta­valy 13 fővel indult a hon­védelmi alapismereti kör, de a híre — méghozzá jó híre! — terjedt, terjedt, s a végén huszonnyolcán vizsgáztak. A napokban oklevél érke­zett az , alapszervezethez az MHS Országos Elnökségétől. Ez áll rajta: „Nógrád megye legjobb MHS alapszervezeté­nek.” Megérdemelték a kazá- riak. Remélhetőleg, az idén is méltóak lesznek az elisme­résre. A megyei párt végrehajtó bi­zottsága még az év elején meg­vitatta és határozatba foglalta a VII. pártkongresszus anyaga szé­leskörű ismertetésének feladatait. A végrehajtó bizottság ezzel kap­csolatos határozata programot adott a párt- és tömegszervezeti oktatásnak, a kongresszusi anyag terv szerinti és gondos feldolgo­zására. Ennek alapján január 25-én és 26-án Salgótarjánban két­napos tanfolyamot tartottak. Ezen a tanfolyamon elsőnek központi és megyei előadók segítségével száz vezető pártpropagandista, ve­zető pedagógus propagandista és tömegszervezeti agitprop, vezető ismerkedett meg a tananyaggal. Mivel a kongresszus az élet minden területét átfogó, sokrétű feladatot ölelt fel és a kongresz- szus anyaga a társadalom legkü­lönbözőbb rétegeiből összetevődő nagy érdeklődési körre tart szá­mot, ezért már a kétnapos tan­folyam résztvevői — akiknek fel­adatuk lesz tovább adni az itt hallottakat - hét különböző témakörrel ismerkedtek meg. A többi között értékes előadást hal­lottak a népgazdaság jelenlegi helyzetéről és további felada­tainkról, a műszaki fejlesztésről és a gazdasági vezetés megjaví­tásával kapcsolatos műszaki fel­adatokról, a termelőszövetkezet időszerű kérdéseiről, kulturális fejlődésünk poblémáiról, a nem­zetközi helyzetről és hazánk nem­zetközi kapcsolatairól. A párt- és tömegszervezeti ok­tatásokban február elején min­denütt napirendre került a kongresszus anyagának megis­merése. Az anyagot a kezdettől fogva nagy figyelemmel, körülte­kintéssel és lelkiismeretességgel kell tanulmányozni, megbeszélni, hogy a kongresszus útmutatásai alapján mindenki lássa a fejlő­dés irányát, felismerje sajátos feladatait. forintot fordíthatnak majd a sportszerető közönség igé­nyeinek kielégítésére. Területenként felosztva a következőképpen alakult a rendelkezésre álló pénzkeret. A szakszervezeti bányász kultúrotthonok közel félmil­lió forint támogatást kapnak, sportcélokra pedig 444 ezer forintot. Az építők szakszer­vezetéhez tartozó dolgozók kulturális céljaira 80 ezer fo­rintot biztosítanak, sport­célokra pedig 65 ezret. A ko- sportkör támogatására 220 ezer forint jut az összegből, kulturális célokra pedig 2T0 ezer. Idén is megkapják reprezentatív és egyéb rendezvényeik céljára a szokásos össze­get a területi bizottságok. Az orvosi területi bizottság 5, a pedagógus területi bizottság ugyancsak 5, a MEDOSZ te­rületi bizottság 10, a kohász területi bizottság ugyancsak 10 ezer forintos támogatás­ban részesül majd. Űj a költségvetésekben az is, hogy az idén majd minden művelődési otthonban rendszeresen gondot fordítanak majd kiskorú gyermekek műve­lődésének elősegítésére. A gyermekioglalkoztatásra Mátranovákon 14 ezer, a Salgótarjáni Üveggyárban 17 ezer, a Zagyvapálfalvi Üveg­gyárban 13 ezer, Homoktere­nyén pedig 8 ezer forintot fordítanak a művelődési ott­honok. De a gyermekszak­körök támogatása mellett nagyobb gonddal segítik az idén a különböző szakkört alakítani kívánó dolgozók ki­elégítését is. A költségek jelentős részét több művelődési otthonban fordítják a könyvtárak fejlesztésére, könyvvásárlásra. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa kezelésében levő 33 művelődési otthon és 40 sportintézmény minden bi­zonnyal jelentős lépést tesz előre az idén is a párt mű­velődéspolitikai határozatá­nak megvalósításához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom