Nógrádi Népújság, 1960. január (16. évfolyam, 2-9. szám)

1960-01-27 / 8. szám

1960. január 27. NÓGRÁDI PÜJSÄG Örhalom termelőszövetkezeti község örhalom községet úgy tart­ják számon, mint megyénk egyik leggazdagabb községét. Ügy gazdálkodnak itt a dol­gozó parasztok, hogy a föld szeretető okossággal, körül­tekintéssel párosul. S hogy így bánnak a földdel, az gaz­dagon fizet. Jómódúak az em­A község határában már táb­la jelzi, Örhalom termelőszö­vetkezeti község lett. A dol­gozó parasztok határoztak így! berek. A határ nagy ré­szén kettős termelés folyik. Már ilyenkor csírázik a ko­rai újburgonya, melyből 90 vagon ment exportra az el­múlt évben is. Amikor aztán az lekerül a földről, másod­termésként, még mindig fő­vetésű növényeket vesznek le arról a területről. Beszélget­tem Csernyik Andrással. Öt hold juttatott földön gazdál­kodott az elmúlt évben. 23 mázsa újburgonyát adott le a földművesszövetkezetnek, de azon a területen még cukor­répát, takarmányrépát, és silókukoricát is termel. Aztán nagyszerűen értik itt a szarvasmarha nevelést. Csaknem minden gazdánál 4— 5 van belőle. A legleromlot­tabb állat mögött is meglát­ják a jó tény észanyagot, s kellő takarmányozással, hoz­záértéssel helyrehozzák, de úgy, hogy az még tenyész­állatnak megy el. Az egyik gazda említette, — ahogy ott olyan rendezvénye, amelyen ne esett volna szó arról, hogy az őrhalmi dolgozó parasztok hozzáértése, határtalan szor­galma, a termelőszövetkezet­ben gyümölcsözik igazán. így készítették elő az utat, barátkoztatták meg a termelő­szövetkezeti gondolattal a község kommunistái a dol­gozó parasztokat olyannyira, hogy amikor döntésre került a sor, egyöntetűen, önkénte­sen a termelőszövetkezetet választották­Űj értelmet nyert az őr­halmi gazdák szemében a munkás-paraszt szövetség is. Az átszervezés idején ugyanis néhány napig a községet jár­ták a Salgótarjáni Építőipari Vállalat, a Népboít, meg a MÉSZÖV kommunistái is. Nyíltan, őszintén beszéltek ők is a termelőszövetkezetről, mint a helybeliek. Ugyan­ilyenek voltak velük szemben a község parasztjai is. így aztán megértették . egymást. A belépési nyilatkozatok a á- írását azonban a párttagok, a kommunisták kezdték meg. aránt nagy jövőt jósolnak néki a tagok, meg a környék­beliek is. Az alakuló ülésen megválasztották a vezetőséget is. Ott volt az egész község. Akinek nem jutott hely a kultúrházban, kint topogott a hóban. Mert ha meg kellett alaposan fontolni a döntést, a termelőszövetkezeti belépési nyilatkozat aláírását, hogy lenne hát akkor közömbös, ki, illetve kik irányítják majd a közös dolgait? — Olyan ember kell ide — mondotta Marton János —, aki valamennyiünk ügyét képviseli majd. Mert a ter­melőszövetkezetben nincs se sógor, se koma . •. Olyan em­ber vezessen, aki érti a gaz­dálkodást, összefogja majd a közösséget. Az egész község egyetértett vele. így választották elnök­nek Bállá Istvánt, így lettek vezetőségi tagok Farkas Ig­nác, Hegedűs János, meg a többiek. A korábbi gazdálkodást te­kintve kibontakozik az új ter­melőszövetkezet gazdálkodá­„Ki legyen az elnök, kit válasszunk a vezetőségbe?” Az alakuló ülés előtt niég erről vitatkoztak a termelőszövet­kezeti tagok. Elsőnek Hegedűs János, a községi tanács elnöke írta ne­vét a nyilatkozatra, aki te­kintélyes parasztember híré­ben áll. Aztán jöttek a párt- szervezet tagjai. Majd hogy . Sokat várunk a termelőszövetkezettől. Ezért válasz­tottuk a közös utat.” lépkedtünk egymás mellett, amikor a termelőszövetkezeti községet jelző táblát vitték ki a község határába — a te­nyészállatforgalmi vállalat 13 000 forintot adott egy törzs­könyvezett tehenéért. Örhalom termelőszövetke­zeti község lett. A községben gazdálkodó dolgozó parasztok valamennyien aláírták a be­lépési nyilatkozatot. Hogyan történt mindez? Az őrhalmi dolgozó parasz­tokra jellemző okossággal, megfontoltsággal. A községben a pártszervezel irányításával az elmúlt ta- v óta, hogy a termelőszö- vü. .zeti mozgalom fejleszté­séről szóló párthatározat meg­jelent, szívós, következetes politikai felvilágosító munka folyt. Nem volt olyan párttag- gyűlés. vb. vagy tanácsülés, nem volt a Hazafias Népfront­nak. a KISZ-szervezetnek ülést tartott a végrehajtó bi­zottság, a VB-tagok: Fábián István, Farkas Imre, jó 20 holdas középparasztok. így álltak ki a termelőszövetkezet mellett a községi tanács tag­jai is. Akkor, amikor Kanyó Ist­vánnal beszélgettem, még nem tudtam mindezeket. — Aztán Kanyó bácsi — tettem föl a kérdést —, most, hogy így túl- van a döntésen, most már elárulhatja, hány­szor voltak maguknál az agi­tátorok? — Csodálkozva, szinte értetlenül nézett rám. — Hányszor? Hát egyszer sem — s látta, hogy nem ér­tem egészen a dolgot, még hozzátette: — Én tanácstag vagyok. Azóta aztán Örhalomban már megalakult a Hazafias Népfront Termelőszövetkezet. Több mint három ezer holdon gazdálkodik majd, s egy­sának arculata is. — Azokat az adottságokat kell továbbra is kihasznál­nunk, amelyek korábban is a legnagyobb jövedelmet hoz­ták ... Az új burgonyát, meg a szarvasmarhatenyésztést. Csak természetesen minden eddiginél okosabban, hogy nagyobb jövedelmet hozzon. így vélekedett Hegedűs Fe­renc, aki 15 holddal lépett a termelőszövetkezetbe. Mert azért írta alá ő is a belépési nyilatkozatot, hogy tartal­masabb legyen az élete, mint eddig volt. Vincze Istvánná Bereden hasznosítják as elmúlt év tapasztalatait A véli Vörös Csillag Ter- meldvetkezet zárszámadási közgésén megvitatta az 1959} évben elért eredmé­nyei) s azokat a növényféle­sége termesztik, az állat- tenytés azon ágával foglal- kozr az idén, amelyek már az íúlt évben is igen ko- molTjövedelmet jelentettek a teelőszövetkezetnek. Bélén is — mint ter- melővetkezeteink zömében — Eállattenyésztés adja az idei ztendőben a jövedelem nagybik részét. Különösen a svasmarha tenyésztéstől várt nagy jövedelmet. M az elmúlt esztendő­be 2400 liter tejet ter­vek egy-egy tehéntől, s ezi tervet jóval túltel- jeelték — az idei gaz- dagi évben már több mi 3 ezer iiter az egy lehre jutó tejmennyiség. Tova növelik a hízóállatok szán is. Az idei évben 40 hízoaarhát és 143 hízottser­tést idnak az államnak. A serieket már most hízóba fogt; s 80 darab már el­érte .őst a 80 kilogrammos súly-! A irmelőszövetkezetnek az elmú esztendőben mintegy 20 er forintot jövedelmezett tiszti a baromfitenyésztés. Hárcezer darab volt csak, merteleinte a tagok vona- kodt tőle. Látva azonban a nagyerű eredményt, a ter- melőovetkezet tagjai úgy hatáztak, hogy azdén már 7 ezer bá­róik tartanak, amelyből 6 rét eladnak az áliam- na ezer darabot pedig rghagynak törzsnek. Fórődyet a baromfiállo- mánjak saját erőből biztosí­tott a termelőszövetkezet- Mindezeket egybevetve a ter­melőszövetkezet több mint 950 ezer forint jövedelmre számít az idei esztendőben az állattenyésztésből. A növénytermesztés, az ál­lattenyésztés fejlesztésének megfelelően alakul. Elsősor­ban takarmánynövényeket termelnek, főleg pillangóso­kat, « s a 130 hold lóheréből 110 holdról magot fognak, amelyből mintegy fél­millió forint jövedelemre számít a termelőszövetke­zet. Az idei esztendőben is fog­lalkoznak a berceli Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai 20 katasztrális holdon, a korábbi években bevált, jó jövedelmet biztosító vetőbur­gonyával. Kimaradnak-e Hényelék? Röviden- Hugyag termelőszövetke­zetiközség lett, miután a dol­goz parasztok zöme a nagy- üzeni gazdálkodást válasz­tót!. Az új termelőszövetke­zetvasárnap tartotta alakuló ülőt, ahol a legrátermettebb gazákból megválasztották az elnköt és a vezetőséget is.- Juhász István a cserhát surnyi Szabadság Termelő- szöetkezet tagja. Az elmúlt évim több mint 17 mázsa ke- nyrgabonát, közel 6 mázsa takrmányt, 88 kilogramm cutot és egyéb természet bei juttatást, valamint majd- nei 8 és félezer forintot ka­pói a termelőszövetkezetben. Derűs égboltról csillog a napsu­gár. A fényt va­kítóan veri visz- sza a hó. Az ér­kező tavasz ígé­rete ez a verő­fény. Megcseppen az eresz is. A hófoltok sápad­tan öszezsugorod- nak. Szelíd lej­tőn kapaszko­dunk a Hényel- porta felé. Már távolról látszik a szép, nagy ház. Kiválik a többi közül, de nem hivalkodó. Az egyszerű földes konyhában görnyedttartású férfi, alacsony, pi­rosképű, kövér asszony fogad. Hényel Árpád, meg a felesége. A kíséretemben levő tanácselnök töri meg a köszö­nés utáni csendet. — Tudod sógor miért jöttünk? — kérdezi, s a sze­mébe néz a má­siknak. Hényel Árpád csak áll, nem szól. Nehe­zen szedi a lélek- zetet. Az asszony a tüzet kotorász- sza idegesen. Végre kínos hall­gatás után meg­szólal az ember. — Hát... majd belépek egy év múlva. Beteg em­ber vagyok, mit tudnék ott dolgoz­ni? — Hirtelen összegörnyed, majd erőt vesz magán, folytatja: — Nem akarom, hogy a fejemhez vágják, hogy raj­tuk élősködők. Majd meglátom, hogyan gondosko­dik a termelőszö­vetkezet a bete­gekről. Érv, érv után pattog. Ez az őszülő, tört arcú ember kapkodva mondja el, ho­gyan sebesült meg a második világháborúban. A belső részeit sebezte meg a lö­vedék. Hirtelen szédülni kezd és szinte kiabálva beszél. Egyszerre csak elzokogja magát, s kibotla­dozik a konyhá­ból. A felesége is elkezdi a sírást. Meg-megcsukló hangon sorolja az ura baját. Az el­nök csitítja, s el­mondja, hogy a közösség segítsé­gével eredménye­sebben lehetne gyógyítani az em­bert. A könnyek f elszáradnak, s újabb szópárbaj következik. Be­jön az ember is. Rátámaszkodik az ágy szélére, s azt mondja: — Nekem még nem volt jó az életben, mégis mindenki rosszat akar nekünk. Ezt a házat irígy- lik? ... Űj ra elkezdi a sírást, Kimegy. A tanácselnök nyugodt hangon beszél nővérével, aki már-már kezdi megérteni a szót. Azután újra pörög aS asszony nyelve. A közben bejött ember is bele­kontráz a szóba: — Nem kell itf sokat beszélni, megmondtam, hogy csak egy év múlva lépek be. Nagy a határ, elférünk rajta. Hiába minden érvelés. Hényel Árpád csak a magáét fújja. Úgy látszik, ha a kö­zösbe kerül, szűk lesz neki a határ. Persze akkor már közvetlenül nem az egyéni gazda­ság lesz előtér­ben. N ehezen ér­ti meg ő is — ta­lán nem is akar­ja —, hogy a kö­zös gazdagodásá­val, a termelő- szövetkezet tag­ságának szorgal­mas munkájával az egyén is gya­rapszik. És mond­juk meg a való­ságot: Hényel Árpád valóban beteg és talán lehet, úgy van, hogy ez a beteg­ség csak télen lepi meg a meg­fáradt testet, s mint egyénileg gazdálkodónak, sok pénzébe ke­rül az orvos. Az is igaz, hogy saj­nálja a közöstől a magáét, Miért utasítja vissza Hényel Árpád a közös utat választott csécsei gazdák hívó szavát, segí­teni akarását? Bízni kell az em­berekben, még a csalódások után is. Most láttam életemben először sírni paraszt em­bert. Nem fér a fejembe sehogy sem. S mi lesz akkor, ha a visz- szautasított segít­ség után Hénye- léket kihagyják majd a közös úton járók számí­tásaiból? P. A. A növényvédő állomás és a termelőszövetkezetek Mezőgazdasági termelésünk fejlődésével a Megyei Nö­vényvédő Állomás feladatai is jelentősen megnöveked­tek. Az állomás elsőrendű kötelességének tartotta az el­múlt évben is, hogy a ter­melőszövetkezetek mezőgazda- sági terményeit megóvja a különböző rovart kártevőktől és gombabetegségektől. Közel 1 millió forintra tehető az az érték, amelyet a Növény­védő Állomás a védekezési munkák időbeni és szakszerű elkészítésével megmentett. A Növényvédő Állomás dolgozói az erős burgonyabogár fertő­zés ellenére is biztosították, hogy megyénk területén va­lamennyi termelőszövetkezet burgonya vetésterülete — a kártételtől függően — több­ször is védelemben részesül­jön. Több mint 3 ezer hol­don végezték el ezt a mun­kát. Nem kisebb jelentőségű ennél a termelőszövetkezetek részére végzett vegyszeres gyomirtás sem. A Növény­védő Állomás dolgozói mint­egy 2 EZER KATASZTRÁLIS HOLDON VÉGEZTEK VEGY­SZERES GYOMIRTÁST, miynek eredménye 6 ezer masával több termés lett. Jgyancsak a termelőszö- vekezeték gazdasági megerő­sítését szolgálta a zárttelepí- táű gyümölcsösökben, mint- eg; 300 katasztrális holdon vé'zett permetezés is. E minka nyomán több termelő­szövetkezet gyümölcsösében relord termés mutatkozott alnából. De megvédték a kádevőktől az állattenyész­tői takarmányalapját képező luierna és vöiröshere táblá­kat is. A termélőszövetkeze- tels részére 700 katasztrális hold magfogásos területen végeztek tarló és zöldbimbó porozást. Ez a munka jelen­tősen elősegítette, hogy emel­kedjék a maghozam, ami ko­moly bevételt jelentett ter­melőszövetkezeteinkben. Kor­szerű motoros nagyüzemi gé­pekkel 60 vagon vetőmagot csáváztak meg, s ezzel elejét vették, hogy a termelőszövet­kezeteknél üszög fertőzés miatt nagyobb terméskiesés történjék. A Megyei Növényvédő Ál­lomás a védekezési munkák 60 százalékát termelőszövet­kezetek részére végezte. Az elvégzett munkákért kedvez­ményes díjtételt számítottak és ez több százezer forint se­gítséget jelentett a termelő- szövetkezeteknek. Az elmúlt év őszén a gépállomásokkal együtt a Növényvédő Állo­más gépei SEGTTETTÉK A TERMELŐ- SZÖVETKEZETEKET A BE­TAKARÍTÁSBAN és az őszi mezőgazdasági munkában, de jelentős se­gítséget adtak az aratás ide­jén is, elsősorban az újon­nan alakult termelőszövetke­zetek részére. A Növényvédő Állomás fontos feladatának tartotta a szakmai és politikai felvilá­gosítást is. Az elmúlt évben 205 előadást és közel 50 gyakorlati bemutatót tartot­tak a termelőszövetkezeti és egyéni dolgozó parasztok ré­szére. A tanácsi szerveken keresztül időben tájékozta­tást adtak a nagyobb kárte­vők és növénybetegségek elő­fordulásáról és ismertették az ellenük való védekezés módját is. Az állomás szakemberei az elmúlt év tavaszán és őszén Mohora, Magyarnándor és Cserháthaláp községekben résztvettek a termelőszövet­kezetek szervezésében is, s a szervezés után részt vállal­tak a megszilárdítás munká­jából. A párt és a kormány határozatát tartották szem előtt akkor is, amikor a Mo- horán működő két termelő- szövetkezetnek egész éven át szakmai, politikai és nem utolsósorban anyagi segítsé­get nyújtottak. Az elmúlt év­ben a Növényvédő Állomás szakemberei 50 TERMELŐSZÖVETKEZET TERMELÉSI TERVÉT VIZS­GÁLTÁK MEG és segítséget adtak a növény- védelmi munka megszervezé­séhez, elvégzéséhez. Megyénk termelőszövetkeze­tei, mezőgazdasági nagyüze­mei egyre inkább látják, nem elég csak megtermelni a kü­lönböző növényféleségeket, hanem azokat megfelelő vé­delemben is kell részesíteni. A szakszerű növényvédelmi munka egyik fontos eszköz a mezőgazdasági munka belter­jességének fokozásához. A Növényvédő Állomás pedig ez évben is arra törekszik, hogy a korszerű növényvé­delmi munkákkal elősegítse a terméshozamok további nö­velését, termelőszövetkeze­teink erősítését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom