Nógrádi Népújság, 1960. január (16. évfolyam, 2-9. szám)
1960-01-23 / 7. szám
2 NÓGRÁDI NfiPOJSAG 1960. január 28. Eleven vöröskeresztes munka A vöröskereszt ifjúsági felelőse a napokban mérte fel a megyei iskolák vöröskeresztes szervezeteit. Mint jelentésében összegezte 101 általános iskolában működik vöröskeresztes szervezet 3434 taggal. Ezenkívül öt közép- iskolás alapszervezet, három iparitanuló iskolás alapszervezet van. Az iskolák vöröskeresztes alapszervezeteiben az elmúlt évhez hasonlóan most is megkezdődtek a kiképzések. Már megkezdődtek az ifjúsági egészségügyi tanfolyamok. Az érdeklődésre jellemző, hogy 74 iskolában 1740 halgató vesz részt a tanfolyamon. Ezenkívül négy iskolában folyik a házi betegápolási tanfolyam 68 résztvevővel, míg a fiatal anyák iskolája hat helyen 107 hallgatóval működik. Röviden a pártoktatásról Máfcranováikon, Gáti bányaüzemnél a pártoktatás megszervezése alkalmával az Időszerű kérdések tanfolyamára 57 hallgató jelentkezett. Azóta a tanfolyamon nem lemorzsolódás, hanem létszámnövekedés tapasztalható a megtartott szemináriumok alkalmával. A hallgatók száma már a második szeminárium után 60 fő fölé emelkedett, s most a legutóbbi foglalkozáson is ösz- szesen 66 hallgatója volt az Időszerű kérdések tanfolyamának. Minthogy az üzemnél három műszakra dolgoznak, így a pártoktatás foglalkozásait a szükségletnek megfelelően délelőtt, illetve este tartják. A legutóbbi esti foglalkozáson, amikor a munkaverseny helyzetét vitatták meg, 40 hallgató vett részt a szemniáriumon. A szeminárium anyaga élénk vitát váltott ki a hallgatókból. Ez Társadalmi összefogással készítsük elő a Nógrád megyei Felszabadulási Kiállítást A Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága hazánk felszabadulásának 15- évfordulója alkalmából megyénk eredményeit nagyszabású kiállítás keretében kívánja a dolgozók elé tárni. A kiállítás anyaga az élet valamennyi területét átfogja, ezért megfelelő előkészítése csak széleskörű társadalmi összefogással lehetséges. A kiállítás tárgyi anyagának bőségét* (régi pénz, fénykép, röplap, grafikon stb.) kívánjuk biztosítani. Ezért felkérjük megyénk valamennyi üzemét, vállalatát, intézményét, termelőszövetkezetét stb., továbbá mindazokat a magánszemélyeket, akik — bármilyen — a kiállítás célkitűzését elősegítő anyaggal rendelkeznek, hogy azt legkésőbb február 1-ig közöljék a Nógrád megyei Munkásmozgalmi Múzeummal (Salgótarján, Rákóczi u. 77. Telefon: 10—75). Bérügyi, elhelyezkedési és szociális kérdésekben is intézkedik a nőbizottság A Salgótarjáni Acélárugyár üzemi nőbizottsága sajátos feladatokat kíván megoldani a nők életének, munkájának jobbá, szebbététele érdekében. Programjukban mindenekelőtt olyan állandó jellegű feladatok elvégzését tervezik, amelyek a nők szociális helyzetének javítását célozzák, így például állandóan ellenőrzik az egyenlő munkáért — egyenlő bért elv megvalósulását a gyakorlatban. A felmerülő bérkérdések megoldásában sürgősen intézkedik az üzemi szakszervezettel karöltve. Jó a kapcsolata a nőbizottságnak a munkaügyi osztály- lyal is. Köztudott, hogy az acélárugyár iránt igen megnövekedett az elhelyezkedni kívánó nők érdeklődése. Jelenleg mintegy 200 kérvényt tartanak nyilván a munkaügyi osztályon. Együttműködésük eredményeként felvétel esetén kikérik az üzemi nó'bizottság véleményét, amely minden esetben tüzetesen megvizsgálja és a legjobban rászorulók számára javasolja az üresedett munkakört. Felkérte a munkaügyi osztály a nőbizottságot arra is, hogy segítsen felkutatni azokat az üzemrészeket, ahol nőket is lehetne alkalmazni. Annál is inkább fontos a helyzet felmérése, mert míg női munkaerőben bőven lehet válogatni, alkalmanként férfi munkaerő hiány van a gyárban. Ügyes átcsoportosítással sikerülne olyan megoldást találni, hogv férfiakat csak olyan munkahelyekbe alkalmazzanak, ahová nőt felvenni nem lehet. Az ilyen általános jellegű feladatok megoldása mellett, már most nagy gonddal készül az üzemi nőbizottság a Nemzetközi Nőnap 50. évfordulója megünneplésére. Az előkészületi időben vala- p-\opnvi üzemrészben a nőmozgalom jelentőségét ismertető előadásokat tartanak, megszervezték egy kézimunka szakkör létesítését amelynek résztvevői a nők nemzetközi koppenhágai kongresszusára készítik az, acélárugyári nők ajándékait Ugyancsak megkezdték a művelődési otthonban megrendezendő díszelőadás előkészületeit is. nemcsak annak köszönhető, hogy a hallgatók jól felkészülnek a foglakozásra, hanem annak is, hogy a szeminárium vezetői: Búzás István és Szalai Pál elvtársak is felkészülten állnak a hallgatóság elé. * A Salgótarjáni Szolgáltató Vállalatnál egy alkalommal előfordult, hogy a szeminárium résztvevői számára nem biztosítottak meleg helyiséget. Ez az egy eset elegendő volt ahhoz, hogy levonják a megfelelő tanulságokat. Azóta a zavartalan tanulásnak ezt a feltételét is biztosítják. A legutóbb megtartott foglalkozáson a marxizmus—leninizmus I. évfolyamán az államról szóló tanítást vitatták meg. A szeminárium résztvevőinek több, mint a fele aktívan részt- vett a vitában. * A pártoktatás megszervezése alkalmával Salgótarján város területén összesen 367 fő jelentkezett előadásos propaganda útján történő politikai oktatásra. Erre az oktatási formára főként korosabb dolgozók, vagy olyanok jelentkeztek, akik ’még semmiféle pártoktatásban nem vettek részt. A város területén az előadásos propaganda iránt azonban egyre jobban megnövekedett az érdeklődés. A legutóbbi foglalkozáson az eredetileg jelentkezett létszámnak csaknem a háromszorosa vett részt. Összesen 924 fő volt jelen és hallgatta meg a termelőszövetkezetek átszervezésével foglalkozó s annak szükségességét magyarázó előadásokat. Baglyasalján a legutóbbi pártoktatás alkalmával a je lentbezett 100 fő helyett 108-an vettek részt az idősze rű kérdések tanfolyamának megbeszélésein. A szemináriumok igen élénkek voltak. A vitában 34-en vettek részt. A Salgótarjáni Üveggyárban az időszerű kérdések tanfolyamának legutóbbi előadásán 277 fő volt jelen. A hallgatók között 140 nő volt, tehát az ossz hallgatóknak több mint a fele, A gyárban folyó palitikai oktatás fegyelmezett ütemben folyik, hiányzás főképpen a Marxizmusnlendnizmus tanfolyamon fordult elő. * A Salgótarjáni Acélárugyárban a pártoktatáson való részvétel számszerűsógóben és aktivitásában is van javulás az előző oktatási napokhoz képest. Legutóbb az időszerű kérdések tanfolyamán 522 fő, a Marxizimus-leninizmus I. évfolyamán 162, a II. évfolyamon 118 fő vett részt. A pártoktatásban tapasztalható javulás ellenére még sok hallgató nem készült fel lelkiismeretesen a foglalkozásokra, s ezért a szemináriumok nem eléggé színvonalasak. Ér§ek> adkert az idén is épül Érsekvadkerten, ebben a 4100 lakosú községben a fel- szabadulás óta 350 új lakóház épült. A régiek helyét újak váltották fel, egészségesebb otthonok, ahol a község dolgozói és gyermekei ma már emberibb körülmények között élhetnek. Megváltozott a falu arculata egyébként is. Az elmúlt esztendőben jelentős összeggel művelődési otthon épült, amely most már kedves szórakozási helye az érsekvadkertieknek. A helyi művelődési csoportok, a színjátszóik eddig is több Hétvégi program az úttörőházban A Salgótarjáni Üttörőház- ban igen mozgalmas az élet. Szombatonként a legjobban dolgozó úttörőket hívják meg, akik számára rendszeres előadásókat tartanak. A legutóbbi előadás a fasizmus rém- tetteiről szólt, míg a jövőben az űrhajózásról hallanak maid előadássorozatot. Ezenkívül rendszeressé teszik- a „Dupla vagy semmi” játékot is, amelynek kérdései az úttörő próba anyagából lesznek. A vasárnapi program is igen színes. Itt elsősorban a kisdobosokra gondoltak. Me- sedélelőttöket és kollektív televízió nézést rendeznek. Az összejövetelek iránt igen nagy az érdeklődés, s ami igen fontos, elősegíti az úttörők fejlődését. Eredményes a nyomolvasási verseny Igen lelkesen készülődnek Salgótarján úttörői hazánk felszabadulásának 15. évfordulójára. Valamennyi iskola csapata részt vesz a nyomolvasási versenyben s gyűjtik szabadságunk 15 évének dokumentumait. A Bartók Béla úti iskola úttörői már feldolgozták a bánya, a mentőállomás, kórház és a fiú kollégium 15 éves fejlődését. Ugyancsak az iskola úttörői levelezési mozgalomban vesznek részt. Széleskörű levelezést folytatnak a szovjet pionírokkal és Hazánk úttörő csapataival, írnak a községek felszabadulásának évfordulójára a csapatoknak, megírják városunk felszabadulását s cserébe ugyanezt kérik a községek úttörő csapataitól. Hasonló levelezési mozgalomban vesznek részt a Rákóczi úti iskola leány csapatának úttörői is. Az ellenállási mozgalom veteránjaival találkoztak a Forgács-bányatelepi iskola úttörői. A Rákóczi úti fiúiskola úttörői és a Május 1. úti úttörőcsapat tagjai emlékfákat ültettek el szabadságunk 15 éves évfordulójára. S lehetne sorolni tovább a város úttörő csapatainak készülődését, mert mindenütt készülnek. bemutatót rendeztek, a földművesszövetkezeti műkedvelők előadásában például színre került a „Fösvény“ s a helyi tűzoltók is igen színvonalas műsorral szórakoztatták a hallgatóságot. Az Állami Faluszínház együttese havonta látogatja az új művelődési otthont, ahol a szórakozási lehetőségek mellett a tanulni vágyóknak is jutott hely. A téli hónapokban igen eredményesen működtek a népfőiskola, a nőtanács szabás-varrás és főzőtanfolyamot tart, az esti órákban pedig hetenként négyszer filmvetítést láthatnak az emberek. Az elmúlt esztendőben a művelődési otthon mellett a községfejlesztési összegből több kilométer járda épült Érsekvadkerten, bővült a villanyhálózat, gyarapodott a fény a faluban s minderre 147 ezer forintot áldozott a tanács. Az új esztendőben a legfontosabb tervek között tovább is a járda és villany- hálózat bővítése szerepel, így a villanyhálózatot 3, a járdát 7 kilométeres szakaszon kívánják fejleszteni. Parkot kap és külső formájában is elkészül a művelődési otthon, Budapest irányába új műút építése kezdődik, s 2 millió forintos állami - beruházással 4 tantermes iskolához jut a község. Az iskola avatására a tervek szerint 1960 szeptember 1-én kerül sor s ezeken túlmenően az érsekvadkertiek állami támogatással már ebben az évben hozzálátnak a nagyszabású községrendezési terv elkészítéséhez is. 3ói sikerült harci játékot rendeztek... Nagyszabású harci játékot rendezett az elmúlt vasárnap terepgyakorlattal egybekötve a nagybátonyi és a tari MHS-szervezet. Nagybátonyban a harci játékot a honvédelmi ismertető kör rendezte, amelyen közel 80 fő vett részt. Megjelentek e játékon az ejtőernyős kör tagjai is. Hasonló nagy érdeklődés jellemezte a tari alapszervezet által rendezett harci játékot. Mindkét helyen igen jól sikerült a gyakorlat s ezzel az MHS tagok tovább növelték honvédelmi ismereteiket. e©©e©©ffl©©©©©eee©©©®e©©©eee seeeeeeeee©©©©®©©©©©©©©©©© Bátran, előre! A mikor eljöttem a községből, még csak két bejárat hirdette azt a nagy változást, ami ezekben' a napokban végbemegy Jobbágyi községben. Azóta azonban már a község mind a négy bejáratán ; az apcin is, a szarvas- gedin is, a pásztóin és a hatvanin is ott áll a zománcozott tábla: Termelőszövetkezeti község! Mert Jobbágyi termelőszövetkezeti község lett. Néhány nap alatt kevés kivétellel az egész község elhatározta magát a szövetkezésre. Korábban is volt már termelőszövetkezet valami 23 fővel és 126 hold szántóval. De most már úgy számolnak, hogy a taglétszámuk 200 körüli lesz, a föld meg talán még az ezer holdat is meghaladja. A belépési nyilatkozatok kitöltve, aláírva már mind egy csomóban vannak. Azonban mint minden változásnál, ez alkalommal is ott él még a szorongó érzés az újonnan belépőkben: hogy lesz? . . . Mint lesz? . . . Mi tagadás: nemcsak az új belépőknél érződik a várakozásnak ez a rejtelmes kérdése. A régieknél is. Pedig azok már ugyancsak mer?győződhettek, hogy a termelőszövetkezeti élet kitűnő élet. íme: Abg két hete jártam a jobbágyi Űj Otthon Termelőszövetkezetben. Fenyő Sándor, a termelőszövetkezet elnöke tájékoztatott az elmúlt gazdasági év eredményeiről. Beszélgetés közben belépett az irodába egy vékonyarcú, cifra trikós fiatalember, aki a feje tetejére tolt svájcisapkája alól kilógó szőke hajával, ingujjra vetkőzve úgy állt meg a nem éppen barátságos hőmérsékletű termelőszövetkezeti iroda ajtajában, mintha valami vidám disznótorból jött volna. — No, ez lenne az a Kakuk Ignác —, fordult a belépő fiatalember felé a termelőszövetkezet elnöke. A belépő kétszer is végig mért, mielőtt kezet nyújtott. Én meg mellé néztem a hirtelen hideggé vált tekintete mellé és kimondtam, amit gondoltam. — Szóval maga az a Ka-kuk Ignác? — Én lennék — mondja kurtán. Tekintete hűvös maradt, de közelebb lépett. Kéreszt- bevoíett lábakkal rekitá- maszkodott a szürkefényű irodahelyiség egyik elaggott íróasztalának. Innen nézett rám kérdőn, várakozóan. — Hallom, hogy el akar menni a szövetkezetből?- Én?! — Ügy hallom . . . — Eszemben sincs! — mondja. Látszik, hogy váratlanul érte a kérdés. Hol a termelőszövetkezet elnökére. hol meg rám esik a tekintete. — Ki találta már ezt ki? — fordul a szövetkezeti elnök felé. Válasz helyett a termelőszövetkezet elnöke elgondol- koztatóan ' néz rám. Néma percek következnek. A kérdés megoldatlan marad. Én tovább folytatom. — Hát ide figyeljen . . . — kezdem. Aztán suttogásra eresztem a szót. — Adnánk magának 8 hold földet . . . No mit szól hozzá? . . . A fiatalember még jobban meglepődik. Egy kicsit bele is sápad, s csak azután válaszol. — Szó sem lehet róla! — A maga gazdája lehetne, jó ember! Saját gazdája! — ismételem a nyomaték kedvéért. — Szó sem lehet róla! — rázza tiltakozva a kezét. — Adunk 10 holdat . . . — — Az sem kell! — Tizenhatot. — Nem kell! — Húszat. Már látszik rajta, hogy ingerült. Nem is tudja, hogyan és mit válaszoljon. Érzem, hiába kínálnám neki, magát az egész volt gróf Apponyi birtokot, a fiatalember hajthatatlan maradna. — Megmondtam már, hogy nem kell — hadonászik tilta- kozóan. — Nem kell! Semmi nem kell! Hagyjanak engem nyugodtan! — Hát jó —, mondom, s nem folytattam tovább. Feszült csend támadt a termelőszövetkezeti irodában. A tétova gondolatok után azonban úgy látszik, hamar megtalálta a kivezető utat, e bonyodalmas ügyből. Nekem szegezte- a kérdést. — Tulajdonképpen honnan jött maga? Nem szóltam, csalk mosolyogtam. Helyettem aztán a termelőszövetkezet elnöke válaszolt. — Újságíró az elvtárs. Csak próbálkozott . . . M ost már mind a hárman mosolyogtunk. Aztán meg hangosan nevettünk. Ka- kuk Ignác is, aki az imént még összevont szemöldökkel, alig győzte visszaverni ezt a furcsa kezdeményezést. Aki talán azt hitte, hogy minden áron ki akarom csalni, erőszakolni, vagy talán „fúrni'’ a termelőszövetkezetből. És éppen őt. Kakuk Ignácot. Öt, aki mindig olyan szorgalmasan végzi a munkáját. Aki április 1-én jött a jobbágyi Új Otthonba, s mint fejőgulyás az első hét hónapban 28 200 forintnak megfelelő jövedelemre tett szert. Ez azt jelenti, hogy havi jövedelme átlagosan 4 028 forintra rúg. Hát hol keresett ő még ennyit? Pedig volt már az életben favágó, állami gazdasági dolgozó, volt a Kékes tetőn, abban a gyönyörű gyógyintézetben kazánfűtő. De azért ha választani kellene, csak a szövetkezet mellett maradna. Nem kellene neki húsz hold sem, száz hold sem! Nem! Csak a szövetkezet! Ugye erre már nyugodtan mondhatjuk, hogy: görcsös ragaszkodás. Hát így jártam én Kakuk Ignáccal. Szorgalmas, dolgos ember. Nem kellettek hozzá még évek sem. Néhány hónap alatt felismerte, hogy a termelőszövetkezeti élet milyen áldásos, ha az ember kötelességtudó és nem rest megfogni a „munka végét”. Amikor elbúcsúztam tőle, talán még egy kicsit halás is volt nekem, hogy nem kellett megválnia a szövetkezettől. Most az újabb látogatásom alkalmával, - mondom: új helyzetet találtam Jobbágyiban. A falu két végén két tábla hirdette már a község termelőszövetkezeti „rangját”. Maga a község azonban még a valóságban nem volt termelőszövetkezeti, hiszen még nem indult meg a közös munka, a közös termelés. Folytak a tervezgetések, hogy hol kellene kialakítani az új majort. Már tudták, hogy körülbelül ezer hold szántóra kell tervet készíteniük. Körülbelül azt is felmérték, hogy a fogatos és egyéb lovasmunkák elvégzéséhez 20 pár ló elegendő lesz. Egyszer talán majd a’ régi major düledező falai ás ledőlnek, hogy végkép eltüntessék az Apponyi grófok egészségtelen hagyatékait. F orr a község. Tisztul az emberek gondolkodása. S ha még egyiket-másikat olykor-olykor bántalmazza is a kétség, néhány esztendő múlva a régitől megtisztultan, azokkal is úgy járnánk majd, mint Kákuik Ignáccal. Bátran nézzenek hát előre! OROSZ BÉLA
