Nógrádi Népújság, 1960. január (16. évfolyam, 2-9. szám)

1960-01-06 / 2. szám

1960. január 6. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 A Nógrádkövesdi Állami Gazdaság méltó képviselője a szocialista nagyüzemnek TVTagy utat tett meg né- hány év alatt a Nóg­rádkövesdi Állami Gazdaság az igazi nagyüzem kialakítá­sáért. Az első években táp­anyagokban szegény, kizsa­rolt, elhanyagolt földeken, az alapvető mezőgazdasági gé­pek nélkül, a nagyüzemi gaz­dálkodást még nem ismerő dolgozókkal kezdték a mun­kát. Rengeteg harcba, mun­kába került még a nógrád­kövesdi gazdaság is eljutott az idei szép eredményekig. A gazdaság vezetőiben, kommunista és pártonkívüli dolgozóiban napról napra fe­szült a gondolat, eleget tenni a párt és kormány célkitűzé­sének, amely azt írja elő, hogy az állami gazdaságok gazdálkodásukban a szocialis­ta mezőgazdasági nagyüzem mintaképévé váljanak, a nép­gazdaság megbízható áruter­melő bázisai légynek, kiváló minőségű tenyészállatokkal és nemesített vetőmagvakkal lássák el mezőgazdaságunkat. A gazdaság eredményeit vizsgálgatva megállapíthat­juk a nógrádkövesdiek nem járnak messze ezektől a cél­kitűzésektől hiszen az állat- tenyésztésben, amely a gaz­dálkodás egyik fő ágát képe­zi jelentkeznek már az ered­mények. Az egyik legjöve­delmezőbb állattenyésztési ág a szarvasmarhatenyésztés. Egy év alatt a tehénlétszám hússzal gyarapodott, s így az idén már elérte a 200 dara­bot. Az állatok küllemileg szépek, jó tejhátterű elődök­től származnak, s így magas az egy tehénre eső tejhozam is. Még nincs összesítve mennyi tejtermelés esik egy tehénre, de azt már látják, hogy tehenenként meglesz a 3250 kilogram tej. Sokat tö­rődnek a gazdaság szakembe­rei a sza.rvasmarhatenyésztés- sel. Ezt a legszebben az egy­re gyarapodó törzskönyvezett szarvasmarhaállomány bizo­nyítja. A tehénállomány zö­me már törzskönyvezett, de valamennyi tehén törzsköny­vi ellenőrzés alatt áll. Gondoskodnak a szarvas­marhaállomány jövőjéről is. A tbc-vel fertőzött állato­kat elkülönítették, s a tbc-re hajlamos növendékeket a to- vábbtenyésztésből kivonják, felhizlalják és így értékesítik. Amíg az elmúlt években takarmányhiánnyal küzdött a gazdaság, addig az idén biz­tosított az állatállomány téli takarmányozása. A betakarí­tott szálastakarmány 90 szá­zalékát pillangósok teszik ki. Gondoskodtak elegendő siló- kukoricáról is, hiszen 205 kh-n termeltek silókukoricát, s így 30 361 mázsa silót ké­szítettek. A gazdaságban egy számosállatra 33 mázsa siló­takarmány jut. A szar vasmar hatsenyésztés- ben nemcsak a nagy­szerű tejtermelési eredmény dicsérhető, hanem még egy sor más dolog is. Mindenek­előtt az itatásos borjaknál el­ért nagyszerű eredmény, hi­szen az így nevelt borjak­nál éves átlagban a havi súly- gyarapodás 28 kilogram volt. A növendékmarhák súlygya­rapodása is eléri a havi 15 kilogramot, a hízómarháké pedig a 30 kilogramot. Az idén mintegy 100 hízott­marhát küldött a gazdaság exportra és mintegy 90 da­rabot belső piacra. A leadott hízottmarhákból 137 darab volt az extrém minőségű, a többi pedig első osztályú volt. Az értékesített hízómarhák átlagsúlya elérte a 600 kilo­gramot. A gazdaság szakem­berei szerint nem mennyisé­gileg kell javítani a szarvas- marha állományt, s ebben iga­zuk van. Feltétlen dicsérendők a gazdaság erőfeszítései ame­lyeket a baromfitenyésztés érdekében .kifejtett. Egy ki­használatlan sertésólat ala­kítottak át baromfióllá. Eb­ben az ólban infra lámpával mélyálomban folyik a ba­romfinevelés. A baromfi ne­velés nagyon kifizető a gaz­daságnak, hiszen a kedvező feltételek mellett nevelődő csirkék nyolc hét alatt elérik a 70—80 dekás súlyt. A gon­dos ápolás következménye­ként az elhullás sem volt magas, mindössze 4,9 száza­lékot tett ki. Az idén a gaz­daság 20 ezer rántani való csirkét adott el 140 mázsa súlyban, újévi ünnepekre is jutott a piacra mintegy 6000 darab. A z állattenyésztés vona- Ián az állami gazdaság teljesíti azt a feladatot, amelyet a párt és a kormány bíz az állami gazdaságokra. Ebben az évben 15 kiváló mi­nőségű tenyészüszőt adtak át a termelőszövetkezeteknek. Jö­vőre ugyanennyi tenyészállat­tal segítik a termelőszövetke­zeteket. Láttuk az állattenyésztés eredményeit, nézzük meg a növénytermelést is. Vajon itt helytálltak-e az állami gaz­daság dolgozói? Ha a gabona termésátlagokat vizsgálgat- juk azonnal láthatjuk, hogy a termésátlagok szépen ala­kultak az idén, mert búzából 12, őszi árpából 16 mázsa volt az átlagtermés. Még szebb eredményt hozott a ta­vaszi árpa, amelyet 300 hol­don termeltek s 13,5 mázsás átlagtermést értek el . Híven teljesítik azt a fela­datot, amelyet a párt és a kormány tűzött az állami gazdaságok elé. Segítenek a mezőgazdaságot nemesített vetőmaggal ellátni. Az ősz folyamán 28 vagon őszibú­zát fémzároltak és december­ben fémzároltak a tavaszi ár­pát. így az állami gazdaság nagymennyiségű nemesített vetőmagot küld az ország minden részébe. A gabonán kívül szép ter­mést adott a kukorica is. Hibridkukorica vetőmagot ve­tettek, a növényápolási mun­kákat időben és szakszerűen végezték, s így a 72 holdon 22 mázsás átlagtermés volt májusi morzsolt kukoricára átszámítva. A kukorica ter­melési versenyben a Pest- Nógrád megyei állami gaz­daságok közül a nógrádkö­vesdiek ezzel az eredmény­nyel a megtisztelő első he­lyet foglalják el. Amint em­lítettem is amerikai hibrid kukorca vetőmagot vetettek szemenként négyzetbevető­géppel, de nem négyzetesen. Így egy-egy holdra 16—18 ezer kukoricacső esett. A gabonán és a kukoricán kívül szép eredményt értek el a növénytermelés más vo­nalán is. A herék gyengesége ellenére 215 mázsa vöröshere magot fogtak. A cukorrépá­juk, a száraz nyárutó ellené­re is megadta a 160 mázsás átlagtermést. Nógrádkövesden is ugyan­úgy mint a többi állami gaz­daságban a VII. pártkong­resszus tiszteletére szép fel­ajánlásokat tettek a dolgo­zók. A kongresszusi felaján­lás eredményeként ebben az évben veszteségmentes lesz a gazdaság, sőt még némi nye­reségre is számítanak. Az idei jó gazdálkodás eredmé­nyeként már a jövő évet nye­reségre tervezhetik. Ez az ajándék valóban nagyszerű, méltó volt p>ártunk VII. kongresszusához, méltó az ajándékozó dolgozókhoz. Az állami gazdaság ebben az évben bebizonyította, hogy méltó képviselője Nógrádkö­vesden a szocialista nagy­üzemnek. Példamutató mun­kája agitál a nagyüzemi gaz­dálkodás mellett. A többéves termelési tapasztalattal ren­delkező kollektíva ma már arra is képes, hogy a szüle­tendő új szocialista nagyüze­mi gazdaságok szülőanyja legyen, Így volt ez a nóg­rádkövesdi Május 1. Terme­lőszövetkezet esetében is. Az állami gazdaság kommunistái ott voltak a termelőszövetke­zet bölcsőjénél, s ott vannak a megszilárdításnál is. Az ál­lami gazdaság anyagilag is segíti az új útra lépett dol­gozó parasztokat. A termelő- szövetkezet részére átadtak egy magtárt, amelyet önkölt­ségi áron istállóvá alakíta­nak át. Kijavítják a termelő­szövetkezet gépeit, ellátják a termelőszövetkezetet nemesí­tett vetőmagvakkal, s a jö- ben is segítik minden lépésü­ket. Pz a cselekedet méltó a-*-i környék minta nagy­üzemi gazdaságához, becsüle­tet, elismerést szerez a gaz­daság minden dolgozójának s egyben az új sikerek forrása lesz a jövő gazdasági évben. Kata János Helyesen terveznek A Karancslapújtői Üj Barázda Termelőszövetke­zet az új gazdasági év tervezésénél elsősorban azt tartja szem előtt, hogy a növénytermelésben ka- tasztrális holdanként mi­nél nagyobb legyen a jö­vedelmük. Erre mód és lehetőség van, amelyet mi sem bizonyít jobban, mint a termelőszövetkezet el­múlt esztendei sikeres próbálkozásai. Az Üj Ba­rázda Tsz az elmúlt évben próbaképpen egy hold ta­vaszi árpa vetése után közvetlenül ikersorosan sárgarépát vetett, egy hol­don. A tavaszi árpa 16 mázsát adott, amelyet 300 forintjával számolva 4800 forint jövedelmet hozott a termelőszövetkezetnek. An­nak ellenére, hogy az el­múlt esztendő időjárása igen szeszélyes volt, meg­késtek a növényápolással is, a termelőszövetkezet 4000 kilogram sárgarépát adott át a MÉK-nek ame­lyért 6000 forintot kaptak. Így tehát az 1 hold jö­vedelme megközelítette Karancslapújtőn a 11000 forintot. Az új gazdasági év ter­vezésénél érdemes ezen valamennyi termlőszövet-; kezeinek elgondolkoznia.; Alapos körültekintéssel tervezzenek, vegyenek számba minden lehetősé- get, amellyel a jövedelme-; zőséget fokozhatják. Ér-; védelmező szerződéses nö-; vényeket, termelési előle-1 get ad a vállalat, amelyet! demes termelni a jól jö- j termelőszövetkezetink fel­használnak munkaegység előleg biztosítására is. Megérdemelt- csehszlovákiai üdülés Megérdemelt ötnapos csehszlo­vákiai üdülésben vesz részt ja­nuár hónapban négy jó ered­ményt és jó minőségi munkát végző traktoros. A négy gép­állomási dolgozó szeptember 1-től december 1-ig folyamato­san teljesítette napi műszaknor­máját, emellett a minőségi munkában is jó eredményt ért el. Fülöp Barna, a kisterenyei gépállomás dolgozója 186 műsza­Turcsányi János gépállomás traktorosa 106 mű- szaknormát teljesített. Ugyan­csak üdülésben vesz részt Bú­zás László, az érsekvadkerti gép­állomás traktorosa, aki 103 mű- szaknormás teljesítést ért el. Persze akad számos jó traktor­vezető megyénk gépállomásain, azonban sajnos, mindegyiküket nem lehetett elküldeni üdülésre. Lukács Árpád kot teljesített 90 nap alatt. Lu­kács Árpád, a pásztói gépállo­más traktorosa 124 műszaknor­ma teljesítményt ért el. Lukács elvtárs 38 éves, ez az első üdü­lése. Beszélgetés során elmond­ja, hogy nagy öröm tölti el, hogy részt vehet az üdülésben. Turcsányi János, a tolmácsi Fülöp Barna Hasznosítják a kedvezmények adta lehetőségeket A mátraverebélyi március 15 termelőszövetkezet már ko­rábban megrendelte műtrágya szükségletét a Műtrágya és Növényvédőszer Értékesítő Vállalatnál. A 400 mázsáért 100 forintos egységárat szá­molva mintegy 40 000 forintot fizetne a termelőszövetkezet, azonban a 3004/2 kormányren­delet e téren is komoly ked­vezményt biztosít a termelő­A 3004|2 kormányhatározat a termelőszövetkezeteknek végzendő gépi munkákról A gépek segítsége igen so­kat jelent a termelőszövetke­zetek gazdasági megerősítésé­ben, megszilárdításában. A 3004/2-es kormányrendelet leszögezi, hogy a géppel vég­zett munkák fokozása, a gépi munkák színvonalának állan­dó erősítése továbbra is igen fontos feladata lesz a gép­állomásoknak. A SZÁNTÁSOK DIJAIRÓL Amellett, hogy a termlőszö- vetikezetek — gabonacséplő­gép és gabona arató-cséplő­gép kivételével — a korábbi megkötések nélkül vásárol­hatnak mezőgazdasági gépe­ket, a gépállomások ezekután is igen kedvezményes áron dolgoznak a termelőszövetke­zeteknek. A szántás díja nor­málholdanként az új és je­lentős területtel megnöveke­26 milliós forgalomnövekedés, kisvendéglők, több áru a földművessxövetkexetek jövőévi tervében Szebbnél-szebb tervek ké­szülnek a MESZÖV-nél is. A szerteágazó tevékenység közül csak egyet ragadjunk ki, a kereskedelmet. A föld­művesszövetkezeti kereskede­lemről viszonylag keveset ír­nak az újságok, pedig a föld­művesszövetkezeti hálózat ki­válóan betölti hivatását. A földművesszövetkezetek 1959-ben 491 millió forintot forgalmaztak megyénkben. Az idén 5 százalékkal nagyobb forgalmi tervet tűztek maguk elé. Ez az öt százalék 26 mil­lió forintot jelent a falunak. Illetve ennyivel több árut, élelmiszerben, ruházatban, kultúrcikkekben. Az 5 százalékos globális többleten belül az élelmi­szereknél 6, a ruházat­nál 3, a vegyesipari cik­keknél 5, s a vendéglátó- iparnál 5—6 százalékos emelést kívánnak megva­lósítani. A vendéglátóiparon belül kü­lönösen említést érdemek hogy 37 százalékkal több készételt kívánnak forgalom­ba hozni, mint 1959-ben. Komoly kezdeményezést folytatnak, amikor a falusi kocsmákat fokozatosan átala­kítják kisvendéglőkké, s ezekben fokozzák a saját készítésű készételek mennyi­ségét. Mindez csak egyetlen momentuma a falu szocia­lista kereskedelmének kiala­kításáért folyó munkának. Hasonló fejlődés várható az idén az önkiszolgáló és önkiválasztó rendszer és a könyvkereskedelem területén is. Tavaly 13 önkiszolgáló és önkiválasztó bolt nyílt a megyében idén újabb 15 ilyen boltot nyitnak meg. A könyvkereskedelemben fo­kozzák a bizományos hálóza­tot. A működő 240 bizomá­nyos létszám 1960-ban 300­ra emelkedik. Rövidesen szer­ződtet a MÉSZÖV egy könyv­kereskedelmi gyakornokot is, a szakemberhiány kiküszöbö­lésére. A jövőben szorgal­mazzák a házról házra ter­jesztés módszerét is, amelyet negyedévenként legalább egy­szer megvalósítanak minden faluban. Ezzel a módszerrel is közelebb kívánja vinni az FMSZ a faluhoz a könyvet. Érdekességként említették meg a kiemelt áruk közül a televíziónak a mennyiségi növekedését. Az 1959. év 110 darabjá­hoz képest 380—400 dara­bot kap ez évben a vidék, a falu népe. Ezek a tervek, számok azt bizonyítják — bár csak töre­dékei a terveknek —, hogy a falusi földművesszövetkezeti hálózat az igényeknek meg­felelően korszerűsödik, s egy­ben nagy mennyiségű, válasz­tékos áruval látja el a falu lakosságát megyénkben is. debt termelőszövetkezetek ré­szére gazdálkodásuk első évé­ben hatvan, a második év­ben 80 forint, a régi terme­lőszövetkezetek részére pe­dig 100 forint. Az ekével végzett tarlóhántás (13 centi­méter mélységig) díja ka- tasztrális holdanként az első évben 30, a második évben 40, a régi termelőszövetkeze­teknél pedig 50 forint. HOGYAN TÖRTÉNIK A TERMELŐ­SZÖVETKEZETEK BESOROLÁSA? Elsőéves területnek kell tekinteni a díjkedvezmény megállapítása szempontjából új mezőgazdasági termelő- szövetkezetnél mindazt a föld­területet, amellyel a termelő- szövetkezet gazdálkodási te­rülete a megalakulás időpont­jától az első kötelező zár­számadás évének végéig gya­rapodott. Jelentős területtel megnövekedett mezőgazda- sági termelőszövetkezeteknél az 1960. évi díjkedvezmé­nyek megállapítása szempont­jából: — elsőéves termelőszövet­kezeti szántóterületnek mi­nősül az 1959. június 30-a óta történő jelentős terület- növekedés; —másodéves termelőszövet­kezeti területnek minősül az 1958 június 30. és 1959 jú­nius 30-a közötti időszakban történt jelentős területnöve­kedés; — harmadéves, vagy annál régebbi termelőszövetkezeti szántóterületnek minősül az 1958. évi mérleg szerint 1958. június 30-án meglévő terület. Két, vagy több termelőszö­vetkezet egyesülése után lét­rejött új termelőszövetkeze­tet önmagában az egyesülés alapján nem lehet elsőéves termelőszövetkezetnek tekin­teni. MELY TERMELŐ- SZÖVETKEZETEKET ILLETI MEG A KEDVEZMÉNY? A rendelet értelmében a kedvezmények a termelőszö­vetkezeteket csak abban az esetben illetik meg, ha meg­alakulásuk illetőleg jelentős mértékű területnövekedésük évében legkésőbb április hó első napjáig egyébként pe­dig február hó 15. napjáig a gépi munkák elvégzésére a gépállomással éves szerződést kötnek. A szerződéskötésre megál­lapított határidőn túl az év hátralévő részében alakult mezőgazdasági termelőszövet­kezet részére végzett gépi munkák díjaként az elsőéves termelőlsziöveftkezeti területre megállapított díjakat kell felszámítani. Az olyan mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére — az előbbi 'kivételével — amelyek az előrt határidő­ben a gépállomással az elő­relátható gépi munikaszükség- letükre éves szerződést nem kötnek, a gépállomás által végzett gépi munka alapjá­nak kétirányú szántást már normálholdanként 100 forin­tot, egyirányú szántásnál pe­dig 140 forintot kell megálla­pítani. Tersánszky J. Jenő: SZERENÁD — VADREGÉNY Két kevésbé ismert Ter- sánszky-regényt tartalmaz a könyv. A „Szerenád” történe­te: Hivess Boldizsár földbir­tokos 50 éves is elmúlt, mi­kor megszereti és feleségül veszi Gwendolánt, a bájos fiatal polgárlányt. Házassá­gukban a nyugtalanító har­madik személy Barát Kristóf, a híres zenész, Gwendolin régi szerelme. A „Vadregény” története a milleneumi évek hangulatá­val indul Nagyszebenben. Egy család három nemzedéke szerepel benne: egy világszép lány szerelmi házasságát, ko­rai halálát és hozzátartozói­nak további életét mutatja be. szövetkezeteknek. Kimondja, hogy az 1959 ja­nuár 1 napja után újonnan alakult, vagy jelentős terület­tel megnövekedett termelő- szövetkezeteknek az alakulást illetően a területnövekedést követő 2 éven keresztül a vételárból nitrogén műtrágyá­nál 25, foszforműtrágyánál 50, kálium műtrágyánál pedig 75 százalékot kell elengedni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom