Nógrádi Népújság, 1960. január (16. évfolyam, 2-9. szám)

1960-01-16 / 5. szám

1960. január 16. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG Tavaly m.n egy 101 ezer f irinttal volt eredményesebb az állattenyésztés a tirvezettnél a luűányhalászi Alk'tmány Tsz-ben. s ebben a szxrvasmarha-tenyésztés játszott nagy szerepet Tovább n"v'>kedett a t°j’’ozam és 146 mázsa hízottmarha helyett 186 mázsát értékesítettek. Épül, szépül Sósharfyán Az utóbbi években nagy változáson ment át Sóshar- tyán. Több építkezés történt a faluban, részben társadal­mi munkával. Épült egy tá­gas, szép kultúrház, hol ha­vonta tart telt ház mellett előadást a Déryné Színház. Épült egy autóbuszváróterem is, s így nem kell esős, vagy hideg téli napokon, hajnalo­kon az országút mellett fa- gyoskodni az utasoknak. Épült egy kéttantermes is­kola és nőtt a tanerők szá­ma is. Jelenleg két nevelői lakás épül, szintén társadalmi munkával. Elkészült egy minden követelménynek megfelelő tűzoltószertár, le­génységi szobával. A múlt évben alakult Vö­röskeresztes szervezet is, mely szép és tartalmas mun­kát végzett. Most december­ben ismét beindult az okta­tás első segélynyújtásra, majd ezt követni fogja az Anyák iskolája, amelyen előrelátha­tólag 30-40 személy vesz részt. A körorvosnak sok segítséget adnak tömegoltás- kor, ilyenkor szolgálatban vannak és iparkodnak segí­teni a rendelőben, névsor- írásnál, rendfenntartásnál. Szervezetileg vettek részt a most folyó tanítói-lakás épí­tésénél is. Tanulnak az úi tsz-ek elnökei Egy hónapos megyei el­nökképző tanfolyam • indult a kisterenyei Vörös Október Termelőszövetkezetben. A tanfolyamon az 1959. tava­szán alakult termelőszövet­kezetek elnökei vesznek részt. Megyei szakemberek tartanák előadásokat arról, mi az elnök feladata a ter- melőszövetkezietben, hogyan szervezzék, irányítsák a kö­zös munkát, hogy eredmé­nyes legyen az esztendő. Ha az egy hónapos tanfo­lyam befejeződik, a most ala­kult új termelőszövetkezetek elnökei ismerkednek majd ugyancsak egy hónap idő­tartam alatt a nagyüzemi gazdaság vezetésének legfon­tosabb kérdéseivel. Ezután pedig az új termelőszövetke­zetek könyvelői hathetes könyvelői tanfolyamon vesz­nek résizt. Erősítsük a szakmai vezetést termelőszövetkezeteinkben Megyénkben is —, mint az ország más részein — napról- napra új sikereket ér el a termelőszövetkezeti mozga­lom. A tervszerű, felvilágosí­tó munka eredményeként egymás után jelentik a me­gye különböző részeiből új termelőszövetkezetek, terme­lőszövetkezeti községek ala­kulását. A szervezési munka befejezése után azonnal ösz- szegyűlik a falu népe és kö­zösen megbeszélik jövő ter­veiket, útravalóval látják el a megválasztandó vezetősé­get. Az első közgyűléseken na­gyon helyesen — arról be­szélnek a termelőszövetkezet­be lépett dolgozó parasztok, hogy most a kezdet kezdetén mik a legfontosabb tenniva­lók, mivel kezdje munkáját a bizalmat kapott új vezető­ség. Űj szövetkezeti tagsá­gunk tanult a tavasszal ala­kult termelőszövetkezetek példájából. Éppen ezért ra­A szarvasmarha hizlalási akcióról A 3004/2 rendelet értelmé­ben az idei gazdaságii évben ezt tervszerűbbé kell tenni, természetesen a tenyész-törzs- állomány kialakítása mellett. Az állatforgalmi vállalatok tervfeladatainak megfelelő keretben a termelőszövetke­zet hizlalási igényeinek kielé­gítésére növendék szarvas- marhát 280 kg-os felső súly­határig folyamatosan és in­dokolt esetben felnőtt szar­vasmarhát a járási mezőgaz­dasági osztály javaslata alap­ján szállítanak. Biztosítani kell, hogy a ter­melőszövetkezetek a más gaz­daságokban a hizlalási szer­ződéssel lekötött üszőikből 1960-ban is kiválogathassák és megvásárolhassák a te­nyésztésre alkalmasakat. A szarvasmarha hizlalási akcióban leszerződött és meg­hizlalt szarvasmarhák után a termelőszövetkezetet a szer­ződésben rögzített átvételi áron felül 10-19 drb extrém vagy I. osztályú marha át­adása esetén kg-onként 1 fo­rint, 19 darab felett átadott extrém vagy I. osztályú mar­ha esetében kg-onként 1,50 forint nagyüzemi felár illeti meg. Az átadásra került szarvas- marhák teljes súlya után a nagyüzemi felár csak abban az esetben fizethető 'ki, ha az átadásra kerülő szarvas- marha a termelőszövetkezet saját tenyésztéséből szárma­zik, vagy a termelőszövetke­zet az alapanyagot 150 kilo­grammos súly alatt vásárolta meg. Ebben a vonatkozásban saját tenyésztésűnek kell te­kinteni a tagok által a kö­zösbe bevitt egyedeket is. Az Állatforgalmi Vállalat ál­tal szállított állatok átadása esetén a nagyüzemi felár csak a ráhizlalt súly után fi­zethető. A kiválóan hizlalt, fiatal és az exportkövetelmények­nek megfelelő, legalább 40 db extrém minőségű szarvas- marhát az Állatforgalmi Vál­lalat közvetlenül exportra szállíthatja el. Exportsizéllítás esetében a termelőszövetkeze­tet a nagyüzemi feláron felül az export vételár illeti meg. Ápoljuk télen is gyümölcsfáinkat Mindannyiunk közös érdeke, hogy gyümölcsfáinkról minél szebb, ízletesebb, egészségesebb gyümölcsöt szüretelhessünk. Mezőgazdaságunk igen tekintélyes mennyiségű gyümölcsöt exportál Megbecsülik a munkáját Tíz esztendeje dolgozik a Magyarnándori Állami Gazdaság kétbodomyi üzemegységé­ben Dián János. — Voltam már ón a borjaknál, aztán ta- karmányos, majd brigádvezető ... — so­rolta, hogy mivel foglalkozott mióta itt van — egyszóval mindig ott dolgoztam, ahol szükség volt rám. — így mondta mosolyog­va, ahogy a délutáni munkához készülő­dött, mert most fejőgulyás. Tizenegy tehenet gondoz, fej nap-nap után. Most ez a mun­kája. De erről hadd beszéljen ő maga, hi­szen nálánál jobban úgysem tudja elmon­dani senki. — Bizony korán kezdődik a nap — mond­ta miközben a villát maga elé szúrta az alomba és rátámaszkodott. — Félnégykor kezdem. Elvégzem a munkát az állatok kö­rül, etetek, itatok és aztán jön a fejés. Bi­zony fél nyolc, meg nyolc óra is van, mire befejezzük a munkát. Mert heten vagyunk fejőgulyásak, nyolcadik a váltás . . . Aztán ahogy látja — intett fejével az istálló bel­seje felé, ahol a takarmányosok dolgoztak, meg munkához készülődtek a fejőgulyások — ilyenkor délután 3 óra felé kezdünk új­ra. Ez aztán eltart estig. Dián János szereti, érti és gonddal vég­zi munkáját. — Amikor rám bízták az állatokat, nem volt több a tej, mint negyven liter. Azóta aztán szépen emelkedik felfelé. Volt már olyan idő is, amikor 170 liter tejet fejtem a tizenegy állattól — magyarázta. Aztán arról kezdett beszélni, milyen ne­héz kézzel fejni az állatokat. Ugyancsak el­fárad a két keze, mire végez. De nem lesz már ez sokáig így, mert a gazdaság meg­könnyíti az emberek munkáját. — Fejőkombájnt kapunk ... Az fej majd egyetlen egy ember irányításával . . . Szó volt már róla tavaly is, de elmaradt. Nem is tudom mi okból. Ügy volt, hogy akkor megyek tanfolyamra is, ahol megtanulom majd a gép kezelését. De ahogy mondják, majd most lesz tavasszal a tanfolyam. Mire a gép megérkezik, megy majd ez a munka is, — beszélt Dián János. Elmondotta aztán azt is, hogyan tud munkája után boldogulni itt a gazdaságban. — Ezernégyszáz—ezerötszáz forintot kere­sek egy-egy hónapban. Ha ellés van, meg­van az ezerhétszáz forint is. Mert a mi fi­zetésünk a tej hozam alakulásától, meg az ellésektől függ. Később arról kezdtünk beszélni, s itt már körülvettek bennünket a munkához készülő fejőgulyások, hogyan gondoskodik a gaz­daság azon túlmenően az emberekről, hogy ki-ki megkapja a munkájáért járó bért. Kö­zösen mondották el, hogy az állandó dolgo­zóknak az állami gazdaság illetményföldet biztosít minden esztendőben, hatszáz, kilenc- száz, illetve ezerkétszáz négyszögölt. Melyik dolgozónak, milyen családja van. Ebben az­tán burgonyát, kukoricát termelnek, mely­ből otthon jószágot tartanak. Korábban a gazdaság tűzifát is biztosított a dolgozói­nak. Az idén azonban nem kapták meg ezt. Aztán próbálkozhatna a gazdaság azzal is, hogy némileg kielégítse — természetesen ahogyan módja és lehetősége van rá — a dolgozók jelentkező kulturális igényét. Ahogy így beszélgettünk, s néztem Dián Jánost, önkéntelenül is felvetődött bennem a gondolat: 10 év hosszú idő. Gondolt-e már arra, hogy más munkát keres, elmegy az állami gazdaságból? Elmosolyodott és ezeket mondotta: — Az igazság az, hogy megszoktam, meg­szerettem már ezt a munkát, hiszen olyan régen csinálom. Meg aztán nem is igen en­gednek el innen. Mert volt már úgy, hogy elmegyek, máshol kezdek dolgozni, hátha ott könnyebb lesz, jobban jövök ki. De hogy gondoltam a dolgon, mindig arra a belátásra jutottam én is, azért a száz, vagy kétszáz forintért, vagy talán még annyival sem kapnák többet, nem érdemes elmenni a faluból. Nap nap után utazni, vagy távol lenni a családtól, egyik sem jó dolog . . . így beszélgettünk, észre sem vettük, hogy eljárt az idő. Szedelőzködni kezdtek az emberek és munkához látott Dián János is. Igyekvő, szorgalmas ember, azt mondják róla a gazdaságban. Nem csoda hát, ha szá­mítanák rá, megbecsülik a munkáját. Vincze Istvánné és exportálhatna még többet is, ha fáinkat rendszeres és szak­szerű növényvédelmi munkákban részesítenénk. Hogyan végezzük gyümölcsfáink fatisztogatási munkáit? Télen a fa nyugalmi állapotban van, ilyenkor külső behatásokra nem érzékeny. Éppen ezért az ápolási munkát télen, de fagymentes időben végezzük. A gyümölcsfák kérge alatt rengeteg kártevő (lárva, báb, imágó) bújik meg. Ezért a törzset, vastagabb ágakat szabadítsuk meg a felrepedezett (hámló) kéregtől. Ezt kaparóvas­sal végezzük, majd drótkefével keféljük le úgy, hogy az élő- részt ne sértsük meg. Ugyancsak szedjük le, gyűjtsük össze és égessük el a gallyakon levő ösz- szesodródott leveleket, valamint a gyümölcsmúmiákat. Száraz, beteg (moníliás, pajzstetves, vértetves) ágakat, gallyakat vágjuk le és szintén égessük el. A sűrű koro- nájú fákat ritkítsuk meg, hogy az szellős legyen, hogy a nap sugarai bejuthassanak. így a gombabetegségek sem tudnak úgy elszaporodni, másrészt pedig szebb, színesebb termést kapunk. A gallyakat, ágakat mindig rö­vidcsonkra vágjuk, hogy úgy­nevezett „kalaptartó” ne ma­radjon. A sebeket utána vágjuk simára, oltóviasszal, vagy faseb- kátránnyal kenjük be. így a gombák az ejtett seben nem tud­nak fertőzni, ezzel is növeljük fáink élettartamát. Ha a téli ápolási munkákat végre­hajtottuk, akkor eredményesen végezhetjük a rügyfakaidáselötti lemosópermetezést. Erős kalifor­niai pajzstetü fertőzés esetén alma- és körtefánál négyévenként permetezhetünk gyümölcsfaolaj 5 százalékos (emulzió) oldatával, szilva, ringló esetében pedig 4 százalékos oldattal. A közbeeső években és közepes, vagy gyenge pajzstetü fertőzés esetén télihígl- tású mészkénlével, vagy neopol- lal végezzük a permetezést. A további védekezéseket időben és szakszerűen végezzük, akkor biz­tosan számíthatunk szép, egész­séges gyümölcsre. FENT LAJOS, Nógrád megyei Növényvédő Állomás gaszkodik a tavaszi kezdés­hez, mert tudja: sokkal job­ban járt annak a termelőszö­vetkezetnek a tagsága, amely nem várt hónapokig az indu­lással, hanem azonnal elkezd­te a közös alapok leraká­sát, a tervszerű megszilárdí- tási munkát. Ezeken a helye­ken a termelőszövetkezeti ve­zetőségek két fontos célkitű­zést valósítottak meg az első időszakban: a közös munka megindítását és a tagság szo­cialista nevelését. Ahol a megalakulás után azonnal el­kezdték a közös munkát, ott szinte szárnyat kapott a tag­ság és széles körben bonta­kozott ki a paraszti öntevé­kenység. A napokban zajló közgyű­lések igazi népgyűlésekké váltak falun, s elmondható, hogy a dolgozó nép okos gyü­lekezete tárgyalja meg a ten­nivalókat. A vezetőség renge­teg feladatot kap a tagság­tól. A tagság azit kéri, hogy a megválasztott vezetőség már az első, legfontosabb munkák elvégzésében is biz­tos kézzel vezessen. Az a termelőszövetkezeti vezető­ség a népszerű, amely azon­nal alkotóan hozzá tud nyúl­ni a legfontosabb tennivalók­hoz, hasznos elgondolásokkal, sokat Ígérő tervekkel áll elő a közgyűlésen és ügyes kéz­zel szervezi a közös munkát. A megindító közös munká­ban, a közös gazdálkodás ki­alakításában legnagyobb sze­rep a szakmai vezetésre vár. Mivel a termelőszövetkezet nagyüzem, irányítása, vezetése feltétlenül nagyobb feladat, mint a néhány holdas kis­paraszti gazdaság irányítása. Az új szövetkezeti vezetőség­be bekerült emberek annak ellenére, hogy régebben a fa­lu legtehetségesebb gazdá­inak számítottak — nehezen tudnak megbirkózni a nagy­üzemi gazdálkodás indítása­kor rájuk zúduló sok feladat­tal, ha nem kapják meg a megfelelő segítséget. Az új vezetőségnek a szakmai se­gítséget olyan emberek tud­ják megadni, akik külön ta­nulták a nagyüzemi gazdál­kodást, tájékozottak a tudo­mányos technikai eredmé­nyekben és képesek a nagy­üzemi gazdálkodásban rejlő lehetőségek kihasználására. Ezért termelőszövetkezeteink­ben, elsősorban mezőgazdasá­gi, pénzügyi és könyvelési szakemberekre van szükség, akik jártasak a mezőgazdasá­gi tudományokban, rendel­keznek nagyüzemi termelési gyakorlattal, értenek a gé­pekhez és a műtrágyák he­lyes alkalmazásához. A könyvelési szakemberek­nél kívánatos, hogy jártasak legyenek a kettős könyvelés­ben, s hivatásuknak necsak a bevétel-kiadás pontos könyve­lését tekintsék, hanem azt is, hogy a könyvelés számadata­iból, a gazdálkodásra vonat­kozóan megfelelő következte­téseket tudjanak levonni és tudjon a munkák megjavítá­sára hasznos javaslatokat tenni. Ilyen szakemberek szép számmal találhatók a föld­művesszövetkezeteknél, a ta­nácsoknál, az állami gazda­ságoknál, a gépállomásoknál, sőt sokszor a tagok között is. Az elmúlt évben nem egy termelőszövetkezetünk kapott mezőgazdasági szakembert a földművesszövetkezetektől, az állami gazdaságoktól, a köz­ségi tanácsoktól. így került komoly szervezési képességű, nagytudású mezőgazdász a cserhátsurányi Szabadság Tsz-be, a pataki Kossuth Tsz-be, a szupataki Béke Tsz-be, s lehetne sorolni to­vább a példákat. Ott, ahol a termelőszövetkezetek vezető­sége megfelelő munka- és életkörülményeket teremtett ezeknek a szakembereknek, a munka szemlátomást javul, így például a Szúpatakra ki­helyezett termelőszövetkezeti elnök a tagság támogatását élvezve, az egész gazdálko­dás menetét átformálta, s úgy vezetett, hogy a tagság nagyobb jövedelemhez jut­hatott év végén, mint ami­lyent az előző terv biztosított volna. A falura került szak­emberek mindenütt a terme­lőszövetkezet tagjai lettek, s ez helyes is, mert így saját maguk is érdekeltek a jobb terméseredmények elérésé­ben. Azokban a termelőszö­vetkezetekben járnak el he­lyesen, ahol a mezőgazdasá­gi szakembert felruházzák az­zal a jogkörrel, hogy a ter­melés irányításában válasz­tott vezetőség megbízásából intézkedhessen. Ezért fontos, hogy a vezetőség tagjai ne változtassák meg önhatalúlag a szakember utasításait, mint azt az elmúlt év tavaszán a cserhátsurányi tsz elnöke tet­te, aki önkényesen meggátol­ta a szakember utasításainak végrehajtását a talajelőkészí- tésnél. Ebben az esetben azt kellett volna tenni a vezető­ségnek, az elnöknek, hogy a mezőgazdásszal egyetértésben vátoztatiák meg az utasítást, amennyiben a tsz vezetősége azzal nem értett egyet. Ter­mészetes, a mezőgazdasági szakember csak akkor felel­het a termelési tervek teljesí­téséért, a termelés színvona­lának állandó emeléséért, ha helyes intézkedéseit segíti a vezetőség is. Ha a termelőszövetkezet szakmai- és politikai vezeté­se szilárd, a munkák már az első időben eredményesebbek. A megszilárdítás égjük na­gyon fontos feltétele, hogy a szövetkezet élete alapszabály szerint folyjék. A szövetke­zet tagjai érezzék, hogv a szö­vetkezet az övéké, ahol vé­leményüket kikérik, javasla­taikat meghallgatják. Szüksé­ges, hogy a közgyűlés rend­szeresen összejöjjön s ott a tagság feladatokat adjon a vezetőségnek. Ez is hozzátar­tozik a megszilárdítást mun­ka nagyszerű, szép feladatá­hoz. Ez a munka az úiiászü- lető falu legszebb munkája. Kata János Az elmúlt évben földművesszö­vetkezeteink so­kat léptek előre a kultúráltabb ke­reskedelem útján. Űj élelmiszer ön- kiszolgáló boltok nyíltak a megye falvaiban. Ezen­kívül van már ön­kiválasztó cipó- és könyvesbolt is a megyében. Képünkön a pász­tói járási önkivá­lasztó könyves­bolt egyik sarka látható gazdag könyvállomány­nyal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom