Nógrádi Népújság, 1960. január (16. évfolyam, 2-9. szám)

1960-01-13 / 4. szám

4

NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG

1960. január 13.

legismerés fontos eszköze

Á munkások tanulásának, művelődésének otthona

S

okan, különösen az idősebb korosztálybeliek fejcsóválva szemlélik az emberek élmények iránti vágyát, törekvését. Ha filozófusok volnánk, talán úgy lehetne ezt kifejezni, hogy valami nagy erő űzi, hajtja az embereket a világ megismerésére. Egyszerű példával meg lehetne magyarázni, de a sok gyakorlati megnyilvánulásból félő, hogy egy sem, vagy hirtelen igen sok eszünkbe jutna. Talán ezer közül egyet:

Ügy gondolom, nemcsak szórakozásnak, de a gyakorlati megismerés eszközének is tarthatjuk a hétvégi kirándulásokat, a hazai és külföldi IBUSZ túrákat, országunk és a külföldi népek kultúrájával, mindennapi életével, természeti viszonyaival való megismerkedést. Van-e arra lehetőség, hogy az emberek nagy érdeklődését kielégíthetjük csupán az utazásokkal, a túrákkal, ha figyelembe vesszük, hogy sem anyagi lehetőség, sem idő nem ál! minden dolgozónak egyformán rendelkezésére.

A bennünket körülvevő világot a modern technikát, az úgynevezett világcsodákat csak tudományos tanítások, könyvek elolvasása, vagy azokból tartott előadások útján tudjuk megismerni. Sokan még a régi világban nevelkedtek, nem adatott meg nekik, hogy egyetemen, főiskolákon szerezzenek ismereteket. Ezek igényeit is valamilyen módon ki kell elégíteni, de nemcsak jelenkori, vagy elmulasztott igényeiket, hanem azokat is, amelyek a szocialista társadalomban való éléshez mulhtatlanul szükségesek. Például szocialista tudat. A megismerés igen fontos eszköze a tudományos alapokon nyugvó ismeretterjesztő tevékenység.

A z országunkban már " hagyományossá vált és egyre javul az ismeretterjesztő mozgalom. Salgótarjánban is sok felnőttnek adtak ismereteket az egyetemes és a magyar történelem haladó mozgalmairól írók, költők művei. Igen sokan okultak a családi, nemi életről

tartott előadásokból. Jó hatása volt- a gyermeknevelés, serdülőkor problémái című

előadásoknak is. Ha nem is ugrásszerű, de a hatása már érezhető az orvosegészségügyi előadásoknak is. Korunk leghaladóbb világnézete kiterjesztéséért folytatott ismeret- terjesztő tevékenységünknek is vannak eredményei. Különösen a Salgótarjáni Acélárugyár kultúrotthonának és a TIT klubnak vannak ezen a téren érdemei.

Mégis ezeket az eredményeket nem szabad egyértelműen pozitívan értékelni. Nem tartunk ugyanis eléggé lépést az igények olyan értelmű kielégítésével, amely figyelembe venné korunk technikai követelményeit, s legfőképpen olyan értelmű tudományos propaganda hiányzik, amely elősegítené a szocializmus építésének elméleti és 1 gyakorlati módszereinek elsajátítását s az ipar és a mezőgazdaság korszerű eljárásaival ismertetne meg. Miről is van szó? Arról, hogy pártunk kongresszusi határozata helyesen az iparban a műszaki színvonal további emelését a szakmai irányítás, vezetés megjavítását tűzi ki célul. Van-e arra lehetőség, hogy minden vezetőt, munkást bentlakásos iskolán, vagy tanfolyamon képezzék ki. Nincs. De arra van hogy a szakszervezetek, kultúrott- honok bevegyék munkatervükbe a műszaki fejlesztés időszerű kérdéseit, hogy a pártszervezetek megbízatásokat adjanak tapasztalt műszaki vezetőknek, hogy a különböző előadásokon tájékoztassák a megjelenteket a műszaki tudományos ismeretekről.

|J em nyugodhatunk bele épp az előbbiekben szerepelt okok miatt abba, hogy a ZIM Salgótarjáni Üzemegységénél ilyen célokra szakkifejezéssel élve, „műszaki propagandának” sem a ZIM, sem a felsőbb szakszervezeti szervek nem „áldoznak”. Persze ez csak az egyik ok. Hogy az utóbbi időben nem tartottak ismeretterjesztő előadást a tűzhely gyári kultúrotthonban annak más okai is vannak. Véleményünk szerint helyi, vagy ZIM központi erőkből is lehetne legalább negyedévenként kétszer előadást tartani.

De nem mondhatjuk megfelelőnek a Salgótarjáni Üveggyár ilyen irányú tevékenységét sem. Noha az üvegipari szakma is igényelne továbbfejlődést, a korszerű technológiai, szakmai, kivitelezési eljárásokról szóló ismeretterjesztő tevékenység elmaradt. Reggeli és különböző szünetek alatt stúdióban felolvasott különböző témájú előadások csak a felsőbb szervek felé való jelentés formai részét szolgálhatják.

Az Erőműben és a Vasöt- vözetgyárban csaknem teljesen hiányzik az ismeretterjesztő tevékenység. Még a ta-----------------m --------------------Vigyáza

t, kereskedelem!

A tanulóknak a tanár előtt kell vizsgázniok a vizsga anyagából. A kereskedelem a széles néptömeg előtt vizsgázik a felkészülésből. S ha a nagy vizsga a kereskedelem számára a karácsonyi időszakra is esik, fölkészülésből minden nap felelnek. Kereskedelmünk ma már túl van a nagy vizsgán. S ha a százezrekre menő vásárlók mindegyikétől külön-külön megkérdeznénk, milyen jegyet írt volna be a szocialista kereskedelem indexébe, azt hiszem a jegyek javarésze jeles, de inkább kitűnő, mint jó volna. Jó alatt természetesen közepes eredmény értendő.

Mert, hogy a nagy vizsga idején ruhából és cipőből, fehérneműből és nylon árukból, sálakból és nyakkendőkből, de rádió, televízió, mosógép és csillárból is minden igényt ki tudtak elégíteni. Mindenből volt az igényeknek megfelelően ízléses is, szép is, ékesen kedves is, éktelenül sok is. Mert menynyi és hányfajta játékárú kellett ahhoz, hogy a vásárlók ezerféle igényét kielégítsék. De mennyiségben is, választékban is volt elegendő. így történhetett meg, hogy a karácsonyt megelőző négy

nap alatt egyedül a Salgótarjáni Állami Áruház.: és még egyszer: egyedül játék- árukból 600 ezer forintos forgalmat bonyolított le.

Most azonban a vizsgák kritikus napjai után mint rossz diákot a tanárja, a kereskedelmet is úgy dorgálják a vevők. Azt mondják: micsoda dolog az, hogy itt állunk a tél közepén és női szövetruhából nincs elég választék. De a gyermekkonfekcióból is hiány van, különösen a 8—12 éves gyermekek terhére. Aztán az olyan „nagyobbacska lányok” is panaszolják 18 esztendőtől felfelé 45 éves korig, hogy körömcipőben sincs elég választék. A kis és középméretű cipők hamar kifogynak, ök viszont — lévén makacs természetük — hiába ajánlják részükre a nagyobb méretet, hogy majd csak belenőnek, egyszeriben nem állnak kötélnek. Többen vannak, akik összehúzott szemöldökkel távoznak az üzletből.

Azt hiszem jó lesz vigyázni, mert még egy-két ilyen eset és a kereskedelem indexébe időnek előtte bekerülnek az újabb osztályzatok. Ezúttal azonban?...

— rósz —

valy nyáron beindított gazdaságpolitikai tanfolvamot sem fejezték be. Helyes lesz, ha mindkét vállalat felveszi u Kapcsolatot a TIT elnökss gével, hogy az 1960-as évre megfelelő előadásokra szerződést köthessenek.

A szakmai ismeretek fejlesztése mellett nagyon fontos a világnézeti nevelés szolgálata is. A megfelelő színvonalon előadott természettudományos, a világ keletkezéséről, a lét és a tudat viszonyát tárgyaló előadásoknak igen jó hatásuk van. A TIT politikai szakosztálya által tartott előadások az acélgyári üzemrészekben igen jó hatást értek el. Érdemes lenne a többi üzemekben is ezt a helyes kezdeményezést követni. Jó hatása volt a megyei pártbizottság politikai akadémiája előadásainak is, amelyet a városi kultúrház- ban tartottunk meg. Ez arra figyelmeztet bennünket, hogy a város belterületén lévő hivatalok és intézmények, valamint kereskedelmi szervek ismeretterjesztő tevékenységét itt lehet a leghatásosabban megoldani. így a képzett előadókat ha ritkábban is, meg tudjuk hívni egy-egy fontos kérdés alapos megmagyarázására.

Természetesen a magas

■ eszmeiségű, jól felépített, helyesen előadott ismeretterjesztő előadások más esetben is vonzzák a hallgatóságot. Ma már az emberek igényesek, haszontalanul az időt eltölteni nem szeretik, de a jó előadásért nem sajnálják az időt. Megéri tehát az előadó részéről a nagyobb felkészülés, a lelkiismeretes anyaggyűjtés, mert ezzel nemcsak az ügyet segíti elő, de saját maga fejlődését is. Mindezek ellenére megmondhatjuk nyíltan és őszintén a jó ismeretterjesztő előadásoknak is kell propaganda. Ha a megfelelő propaganda párosul a jó előadással, az eredmény nem marad , el.

MOLNÁR PÁL

A Salgótarjáni üveggyár Művelődési Otthonban az utóbbi esztendőben mélyreható változás történt. A párt művelődéspolitikája alapján a művelődési otthon vezetői karöltve az egyéb gyári vezető szervekkel, fokozottabb mértékben tették magukévá a feladatot: minden erővel elősegíteni a dolgozók általános műveltségének, szakmai és egyéb ismereteinek gyarapodását.

A művelődési otthon vezetői még a múlt évben felmérést végeztek a gyár területén belül a dolgozók iskolai végzettségét illetően. A gyár akkori létszámából 22 dolgozó iskolázatlan, többnyire cigányok, illetőleg már öreg szakmunkások, akiknek a múlt rendszer nem tette lehetővé a tanulást. A nyolcadik osztályt 321 dolgozó végezte el, technikumi végzettsége 54 embernek van, 52-en rendelkeznek érettségivel és 13 fő eljutott az egyetemi diplomáig is. A felmérés után 33 fő azonnal jelentkezett az általános iskola V—VI—VII, illetőleg VIII.* osztályának befejezésére.

A művelődési otthon vezetői nem álltak meg egyszerűen a felmért adatok tudomásul vételénél. Minden erejüket latba vetve ösztönözni, serkenteni kívánják a dolgozókat a tanulásra. Akinek az elemi ismeretek megszerzésére van még szüksége, azt az általános iskola padjaiba irányítják. Akik már bizonyos ismeretekkel rendelkeznek, azokat szakmai, vagy egyéb továbbképzésre ösztönzik. Nagyon helyesen

felismerte a művelődési

otthon vezetősége, hogy

ma egyre több szakképzett, művelt dolgozóra van

szükség

ebben az országban. Ennek is köszönhető, hogy ma a gyárban 18 féle oktatás folyik a pártoktatás kivételével. Járnak emberek egyetemre, technikumba, gimnáziumba, szakKözleméziY

Az Egri Közúti Igazgatóság közli: A 2-es számú Budapest—Balassagyarmat— Kassai főközlekedési utalt Balassagyarmat és Őrhalom között hídrongálódás miatt bizonytalan ideig a forgalom elől lezárták. Terelőút: Balassagyarmatról a 206-os számú úton 0,625 kilométer; a Pat- varc bekötőúton Patvarcon át 6,219 kilométer; a Mária- majori bekötőúton az 1,886 kilométer szelvénytől a 0,0 kilométer felé Örhalom előtt visszatér a 2-es számú útba.

mai ismereteik gyarapítására, öt könyvelő továbbképzésen vesz részt. Tovább tanul a normás, 13 anyaggazdálkodó, tovább képzi magát három mérnök, a minőségi ellenőrzés 80 dolgozója,10 darus, 14 targoncavezető, víz- és csatorna kezelő, gáz- és palack kezelő és még ezenkívül a gyár saját szakmunkásai és szakemberei 80 fiatal ipari tanuló szakmai ismereteinek gyarapításán fáradoznak.

Pillanatnyilag közel 350 fő vesz részt valamilyen oktatásban, nem is számítva azoknak a dolgozóknak népes seregét, akik saját magukat képzik tovább szakkönyvek, ismeretterjesztő művek és egyéb alkotások rendszeres olvasásával.

Vannak aztán olyan formái is az ismeretek gyarapításának, amelyeken alkalmanként a gyár valamennyi dolgozója részt vesz. Gondolunk itt az üzemen belül gyakorta megrendezett üzemegészségügyi előadásokra, vagy az ismeret- terjesztő előadások majd minden területet felölelő formájára. Ezekre az ismeretterjesztő előadásokra többnyire saját előadóikat szervezik be a művelődési vezetők, de gyakran kérnek fel külső előadókat, olykor ismert budapesti szakembereket is egy- egy előadás megtartására.

Az üzemben 150 ismeret- terjesztő előadás megrendezését tervezik ebben az évben.

Felhasználják erre a célra a reggeli időt is, amikor egy- egy fontos eseményprobléma kommentálását szívesen is meghallgatják a reggeliző, pihenő dolgozók. A gyár műszaki fejlődését ugyancsak elő kívánja segíteni a vezetőség. Ebben az évben 10 előadást tartanak a műszaki fejlesztésről, problémákról, saját műszaki előadó gárdával.

A múlt évben és az idén is, fokozottabb mértékben kapcsolják be a fiatalokat is szakmai ismereteik elsajátításába.

Megindították a szakma ifjú mestere cím elnyeréséért folyó versenyt.

Itt nemcsak a fiatalok munkáját veszik figyelembe, hanem elméleti, szakmai képzettségüket is. Ezt szakmai ismeretterjesztő előadások segítségével kívánják elérni. Nem volna teljes az üveggyári művelődési otthonról nyújtott képünk, ha kifelejtenénk az itt folyó művészeti munkát és a szórakozva tanulás egyéb lehetőségeit. A kollektív televízió- és rádió hallgatás ma már mindennapos. Ezenkívül igen zsúfoltak a rendszeres filmelőadások is. A jó műsorpolitika és a művelődési otthon otthonossá tétele eredményezte azt is, hogy míg öt évvel ezelőtt mindössze 7 ezer ember fordult meg a művelődési otthon különféle rendezvényein, az 1959-es esztendőben több mint 108 ezren látogatták azt. A dolgozók művelődését segíti elő a két könyvtár is. A művelődési otthon könyvtárában 3 és félezer kötet könyvből válogathatnak az olvasók. Bent az üzemben pedig fejlődőképes műszaki könyvtár áll a dolgozók rendelkezésére. Utóbbinál szomorú dolog, hogy fizikai dolgozó alig keresi fel a műszaki könyvtárat, pedig a szakmunkások ismereteinek gyarapításában is nagy eredményeket lehetne elérni ezeknek a könyveknek a rendszeres olvasásával.

Dicsérendő a művelődési otthonban folyó művészeti munka, jó műsorpolitika alapján válogatják meg a színjátszó csoportok a betanulandó darabot, nemcsak szórakoztatni, nevelni is kívánják előadásaikkal a dolgozókat. Kezdeti kísérletek után jelentős eredményeket értek el a fiatalok és különösképpen a gyermekek művészeti nevelésével. A múlt évben 3 ezer gyermek vett részt a különböző fiatalkorúak számára tartott rendezvényeken.

Sok, nagyszerű terve is van a művelődési otthon vezetőségének. Nagy kár, hogy a terveik megvalósulása gyakran ütközik komoly, elhárítható, de mégis gátló akadályokba. Így például a nagy érdeklődés ellenére sem tudják beindítani a különböző szakköröket, mert kevés a rendelkezésre álló helyiség, mindössze egy kultúrterem, egy klub, egy biliárd és egy kártya-szoba áll a művelődni, tanúin,i vágyó dolgozók rendelkezésére.

De a gyár dolgozóinak fokozódó művelődési igénye megkívánja a kielégülést is, amit mindenekelőtt helyiségek biztosításával kell elősegítenie a vezetőségnek.

Űjlaky Mária

OOOOOOOOOOOGOOOGGOOOOOGGOOOG0030GOOGOOGGOOOOOOGGGOOOOGOOOOOOOGOGGOGOOGOOOOOOOGOOOOG

A texasi nadrág és a KISZ tagsági Könyv

Valamikor még kisdiák korában Ambrózi Jóska is úttörő volt. Ott volt az acélárugyári fiúiskola csapatában. Társaival együtt sok kellemes élményben volt része. Ekkor kóstolta meg először a közösség, nagyszerű érzését. S aztán? Kimaradt az iskolából, megszűnt a kapcsolata a közösséggel. Társaival együtt ö is a gyárba került. A különbség talán csak az volt, hogy pajtásai KISZ tagok lettek, míg ő kívül maradt. A maga útját járta, míg egyszer a tornaterembe tévedt. Boxolókat látott edzésen. Először csak nézegette, s aztán ő is felpróbálta a. boxkesztyűt.

Fiatal volt, úgy érezte övé az egész világ. „Bunyós” volt, mint ahogy társai mondták. Korábban még hallgatott munkatársaira, vezetőire, de most úgy érezte erősebb náluk. S ekkor kezdett Dodi rossz vágányra térni.

A gazdasági szerszámgyár „A” üzemében dolgozott, mint melegítő. Az üzem sajátosságánál fogva csoportos munka folyik, ő is csoportban dolgozott, de társai egv- re jobban elhidegültek tőle. De hát hogyisne. Dodi kereste az alkalmat a lógásra, igyekezett magát kihúzni a munkából. A munkát el kellett végezni, s amit Dodi nem csinált meg. társainak kellett

pótolni. Figyelmeztették

pen, néha durvábban, de ezek a jóakaratú szavak, mint falról a borsó, úgy hullottak le róla.

Egykori iskolatársai is kezdtek elfordulni tőle. Dodi „vagány” gyerek lett, mint ahogy nevezte magát. S va- gányságát külsőleg is ékesen bizonygatta. Csöves nadrágot, rikító kockás inget, vastalpú „topogót”, emeletes „hárít” hordott. Szókincse máról holnapra gyarapodott. Űj szavakat tanult a jassznyelv szótárából. Fiatal volt, a mulatságot sem vetette meg. Itt azonban azt akarta ő legyen az est fénypontja. Törekvése sikerült is. Ügy rángatta magát, mint egy madzagon mozgó fabábú. Igaz nem nézték „művészetét" sehol jó szemmel, s előbb utóbb megköszönték szereplését. Dodit azonban ez nem nagyon zavarta, legalábbis így mutatta. Az elsők között szerezte be a legújabb divatot, a „texasi" nadrágot._ S járt hasonszőrű társaival a munkásfiú, eseténként megjegyzéseket téve, a legújabb nyugati slágerokat dúdolgatva, mert ennek is nagy mestere volt.

Mindez másfél évvel ezelőtt volt, s az egykori va- gányságaira Dodi már szégyenkezve emlékszik vissza. De hát, hogy is történt, milyen út vezetett idáig.

A texasi nadrággal kezdődött. Ez volt a bejáró nadrágja a gyárba. Az egyik nap is ebben „feszített”, amikor a munkásfiatalok megjegyzést tettek rá. Először történt vele, hogy a gyárban ruházatáért szóltak. Rettenetesen el- szégyelte magát, s zavarában holmi fogadást említett, ami a nadrágviselésére kötelezi. S aztán nem tudni mi lett a fogadással, de néhány nap múlva Dodi munkanadrágnak használta a „texasi” nadrágot szegecsek nélkül.

Ekkor gondolkozott először el mélyebben. Rádöbbent hogy ő is munkásfiatal, a munkásosztály tagja. Most kezdte először. érezni kitagadottságát, társtalanságát. Már nem érezte jól magát a „haverokkal”. Fájó szívvel látta egykori iskolatársait a KISZ-ben. Számára zárva volt a KISZ-klub, s azt is tudta, magát zárta ki. Sokat töprengett kitaszítottságán, míg odáig jutott az elhatározásban, hogy kéri felvételét a KISZ-be. S ekkor érte az első meglepetés.

Nem zárták ki annak a lehetőségét, hogy KISZ-tag legyen, de ezt feltételekhez kötötték. őszintén elbeszélgettek vele, s megmondták csak úgy érdemelheti ki, ha változtat viselkedésén. Igaz, azt is megígérték, hogy segíteni fognak ebben.

Talán három hónap telt el, de Dodi még mindig nem kapott belépési nyilatkozatot, pedig úgy érezte megérdelmi. Már nem járt a „haverokkal”, bár a náci még csöves volt, de már a szókincse apadt. S aztán ki tudja honnan belépési nyilatkozatot szerzett, melyet annak rendje, s módja szerint ki is töltött. Hiába volt azonban a nagy igyekezete még sem fogadták el belépését. Újabb hosszabb beszélgetések következtek. Dodi már a változás útjára lépett, de idő kellett a KISZ bizottság véleménye szerint míg KISZ-tag lehet. Most már egyre gyakrabban beszélgettek el vele KISZ- tagok, egykori úttörő pajtásai. A hóna alá nyúltak, s vitték magukkal. S Dodi ment boldogan. Már a csöves nadrág is a normálisra tágult, s ezzel együtt a látóköre is kiszélesedett.

Másfél év telt el, míg Dodi kiérdemelte a KISZ tagságot. Ma már ott van a többi munkásfiatallal a társadalmi munkáknál, a szórakozásnál, a művelődésnél. Nem panaszkodnak csoporttársai munkájára. S ami a gyári fiatal esetének a tanulsága: a mi munkásfiataljaink ugyan

megtévedhetnek, rossz vágányra terelődhetnek, de végül mégis megtalálják az utat a közösséghez, becsületes társaikhoz.- HORTOBÁGYI -