Nógrádi Népújság, 1960. január (16. évfolyam, 2-9. szám)
1960-01-09 / 3. szám
4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1960. január 9. A szakma szerelmese Nevelik, formálják az embereketA TMK lakatos műhelyében igen sok fiatal szakmunkás és betanított munkás dolgozik. A tágas műhely lelke egy kerekképű fiatalember, Lengyel Sándor, akin — frázis ide, vagy oda, csak ezt tudom mondani — már messziről látszik, arcáról sugárzik az életöröm és megelégedettség. Leteszi a szerszámot, amíg beszélgetünk. Esztergagépet javít éppen. Elsőként ezt újságolja: — Saját munkáskezem erejéből most fejeztem be egy családi ház építését, összkomfortos lakásom van, egy aranyos feleségem és útban a nagyon várt harmadik is. Kell ettől több öröm egy embernek? Aztán váltág hagsulyozza, hogy mindezt csak úgy érte el, hogy lakatos lett. — Pedig a családban nincs vasmunkás — mondja, — Én vagyok az első. Az apám ács és asztalos volt, a testvéreim közül az egyik kőműves, a másik generátorkezelő, a három lány meg egyszerűen asszony. Mindig minden vágyam az volt: géplakatos lehessek. Mégis a nyolc általános után a kisterenyei szénosztályozóra kerültem dolgozni. Ott aztán még jobban elkábított a sok, nagy gép. Iparkodtam, jól kerestem. de csak csábított az én régi vágyam: jó lenne, ha én lakatos lennék. 1951. nyarán a tűzhelygyárba jutottam, most már közel, egészen közel a gépekhez. Mindjárt ipari tanulónak jelentkeztem. A felvételin sehogy sem akartak a lakatos szakmára felírni, mivel, hogy jó erőben lévő fiatalember vagyok, minden áron kovácsnak javasoltak. De én azt mondtam: addig innen el nem megyek, amíg kezemben nem lesz a felvételi a lakatos szakmára. Én evöz- tem persze, és utána kitűnően tanultam. Kedvezményben is részesítettek, három hónappal előbb szabadultam, mint a többi társam. Rövidesen itt is kitűntem szorgalmammal, fiatalemberként brigádvezetőnek választottak. — Esztergapadot javítok és marógépeket. Most egy magyar automata marógép javításához kezdek soron kívül, mert ez a sürgős. Került a brigádomba egy esztergályos fiú is. Annyira 'mindenem nekem a lakatosság, hogy belőle is azt faragtunk. Ma már a fiú jobban szereti a mi szakmánkat, mint az övét. — Hogy mégis mi az, ami ide vonz engem? Nem is tudnám ezt szavakba foglalni. Olajos lesz a munkától a ruhám, a kezem, sokszor az arcom is. Nehéz is olykor ... Ezt a nehézséget, ezt az ola- josságot, a gépek szagát és zümmögését szeretem talán benne. Hogy az én két kezem meg tudja javítani a leg- agyafurtabb hibáját is a gépnek és munkása másnap nekem köszönheti, hogy jár, újra zakatol a gép. Ezt is szeretem benne. A fiatalember alig 26 éves. Egészséges fogaival csak mosolyog és szeméből sugárzik a büszkeség. A szakma sze- retetének a büszkesége. —Néha rámegy a vasárnapom is, ha úgy kívánja a munka. Legfeljebb azért sajnálkozom, hogy ilyenkor olvasnék, művelném magam és ezt el kell halasztanom. Mert olvasni is nagyon szeretek, elsősorban szakkönyveket. Hogy minél előbb mestere lehessek a szakmámnak, elejétől végig áttanulmányozom az újabb és újabb szakkönyveket. De szeretem a szépirodalmat is. Jó olvasni, új és új oldalról ismerni meg a világot minden egyes könyvből. — A feleségem már nem dolgozik. Nem hagyom, mióta megesküdtünk. Addig ő is jó munkás volt, jól keresett. megvásároltuk a legfontosabbat ami kell a lakásba. Nekem 1800 forintom mindig megvan, néha több is, munkámtól függően és így csak az én fizetésemből élünk. Szerény igényekkel a legfontosabbra mindig telik. A szórakozásra, a mozira is. — No, van azért gond is, probléma is. Szeretek például moziba járni. Most is reggeli idő alatt a tegnapi filmet vitattuk meg, a Szegény gazdagokat. Az asszony meg például 16 mű, 200 előadás, közel 60.000 látogató a ^Oéujaí Síin háznál nemigen olvas, a mozit sem szereti, én most elhatároztam, mindent megteszek, hogy megszerettessem vele a könyvet, meg a filmeket is, mert egyébként szép harmóniában élünk. — Van egy másik bajom is nekem. Indult egy mozgalom a szakma ifjú mestere címért. Én magam is jelentkeztem, ki ne volna boldog, ha munkájával kiérdemelné ezt a dicsőséget. Szerettem volna a szakma mestere lenni. Amikor nemcsak hiszi annak magát az ember, hanem pecsétes írás is tanúskodik mellette. Lelkesítő a munkában is az emberre az ilyen verseny. Aztán valahogy abbamaradt az egész. Kár. hogy abbahagytuk, szerettünk volna végig versenyezni. Már kétszer lettem a szakma kiváló dolgozója, egyszer sztahanovista oklevelet is kaptam, de én a minőségi jó munkáért a szakma csínjának, bínjának elsajátításáért szeretnék jutalmazott lenni. — Ha még ez is sikerülne — teszi hozzá pillanatnyi szünetelés után — higyje meg, én lennék a legboldogabb, ember. Ezenkívül csak azt szeretném, ha mindenki érez- né a munkának azt a nagy örömét és szeretetét, amit én a szívemben érzek. ÜJLAKY MÁRIA REGGELI IDŐ ALATT FELOLVASÁSOK AZ ÜVEGGYÁR ASSZONYAI RÉSZÉRE A salgótarjáni üveggyári nőbizottság jól kihasznál jóformán minden szabad percet az asszonyok szórakoztatására, nevelésére, művelődésük és ismereteik gyarapítására. A reggeli idő alatt a délelőtti műszakos asszonyok rendszeresen felolvasásokat hallgatnak meg legfontosabb eseményekről, időszerű kérdésekről, a nőket foglalkoztató problémákból. A napokban kezdték meg egy kozmetikai ismeretterjesztő könyv ismertetését és megvitatását az asszonyokkal. Jelenleg az üzemi nőbizottság a világ asszonyainak nagy ünnepére, a Nemzetközi Nőnap megünneplésére készül. A program részletes kidolgozásával most foglalkozik a nőbizottság. DRÉGELY PALÁN KON december 20-án művelődési otthont avattak. Nem újság ez ma már nálunk, hiszen fal- vainkban szinte gomba módra szaporodnak ezek a hatalmas, modern épületek. Dré- gelypalánkon is inkább "az érdemel említést, hogyan fogott össze a község apraja- nagyja, hogy elkészüljön — a községfejlesztési hozzájárulásból — a művelődési ház, hogy legyen helyük Drégely- palánkon is öregeknek, fiataloknak egyaránt, hogy eltűnjék a faluból teljesen a sötétség, ' a maradiság, amely a keserves múlt átkos örökségeként maradt ránk. A művelődési tanács az idei esztendő művelődési tervét már úgy készítette el, hogy összefogják a községet. A művelődési házban mindenki megtalálja azt, amit szívesen lát, hallgat. Itt kapott helyet a könyvtár, itt van a filmvetítés is, s így a művelődési otthonban csaknem minden este van valami program. A művelődési tervben a legfontosabb helyet a község lakóinak — fiatalabbaknak, idősebbeknek — nevelése, formálása foglalja el. Szép számmal tartanak éppen ezért ismeretterjesztő előadásokát, amelyek iránt az érdeklődés igen nagy. Itt tartja a Hazafias Népfront az ezüstkalászos gazdatanfolyam II. évfolyamát is, ahol a hallgatók megismerkednek a korszerű mezőgazdasági termeléssel, azzal, hogy a mezőgazdasági termékek hozama a kisparaszti gazdaságban egy idő múlva megreked, állandó emelkedés e téren csak a nagyüzemben lehetséges. Az asszonyok egészségügyi-----------------^ el őadásokon vesznek részt, ahol orvosok, védőnők tartanák előadást az asszonyokat érintő legfontosabb egészség- ügyi kérdésekről. Eddig hat ilyen előadás volt. Kettőt orvos tartott, négyet pedig védőnő a csecsemőápolásról. Az érdeklődés igen nagy volt. Azt mondják, Drégelypálán- kon régen jött össze annyi asszony, mint ezeken az egészségügyi előadásokon. Tervezik ezenkívül, hogy a pedagógusok bevonásával „Szülők iskolája” címmel előadássorozatot indítanak, ahol kimondottan nevelési kérdéseket beszélnének meg a szülőkkel. Többek között olyan dolgot is, miért fontos az otthoni és az iskolai nevelés összehangolása, a fiatalok érdekében. A.z iskolából kikerült fiatalok érdekében politikai kört hoztak létre a KISZ- szervezet keretén belül, ahol a legfontosabb kül- és belpolitikai eseményekkel ismerkednek a drégelypálánki fiatalok. Előadásokat hallanak a kulturált viselkedésről is, mely előadásokat a fiatalok igen szép számmal látogatják. Olyan dolgok ezek mind. amelyeket kívülállók talán természetesnek vesznek, de a művelődési otthon vezetői tudják, hogy fáradságos munka eredménye, míg e téren is előbbre jutottak. A DOLGOZÖ EMBEREK érdeklődési körének tágítását, tanulását, szórakozását szolgálja a könyvtár és a mozi is. Amióta a könyvtár a községi tanács kezelésébe került, a könyvállomány igen szépen bővült, gyarapodott. Sok értékes, új könyvet vásároltak, megtelt a hatalmas-------------üv eges szekrény. Ami az olvasottságot illeti, annak az ideje majd most jön el, hogy végeztek már a nagy munkával, beköszönt a igazi tél, mert szeretik a könyvet Drégelypalánkon. Azért nem árt, — azt tartják a• művelődési otthon vezetői — hetenként legalább egyszer, a hangosbemondó felhasználásával egy-egy könyvről rövid ismertetőt adni, hogy fölkeltsék iránta az emberek érdeklődését. A művelődési otthonban van a filmvetítés is. A műsor elég jó, nem is ezzel van a probléma. Kicsi a vászon és így a gépházból vetíteni nem is lehet. A mozigépész lentről, egy asztalról vetít, ahonnan természetesen jóval kisebb a kép. Ami a művészeti munkát illeti, e téren sincs különösebb probléma. Ezzel nem azt mondom, hogy nincs javítanivalójuk a drégelypa- lánki műkedvelőknek. Szerződést kötöttek a Déryné Színházzal és minden hónapban van így egy előadás. A nagyobb ünnepek előtt azután a helybeli tánccsoport, színjátszó csoport tagjai is bemutatják munkájuk eredményét. Így volt ez november 7-én is. A tánccsoport műsora különösen tetszik a községbelieknek, de szívesen nézik a színjátszókat is. Legközelebbi tervük az, hogy méltóképpen köszöntsék április 4-ét, hazánk felszabadulásának 15. évfordulóját- Erre készülnek most szorgalmasan, szabadidejükről lemondva, az esti próbákon. Azután itt van a tavaszi ifjúsági kulturális seregszemle. Ezen is szeretnének a drégelypa- lánki fiatalok ízelítőt adni kulturális kincseikből, amelyet oly nagy szeretettel élesztgetnek, ápolnak. EZ LENNE röviden a dré- gelypalánki művelődési otthon idei munkaterve, melynek célja, hogy megtanítsák az embereket, bíráló szemmel nézni a körülöttük zajló eseményeket. Ahogy Muzsik Ilona, a művelődési otthon energikus vezetője mondotta, nem nagyok a tervek, amelyeket az idei évre készítettek. Annyi azonban bizonyos, ha ezeket valóra váltják, nagy szolgálatot tesznek a falusi emberek kulturális felemelkedésének. VINCZE 1STVÁNNÉ Bemutatásra kerül Hruscsov elvtars amerikai látagatásának riporhfilmje A Nágrád megyei Moziüzemi Vállalat mától kezdve a salgótarjáni és pásztói járásban mezőgazdasági filmnapokat rendez. A filmnapolk során a két járás községeiben a Körhinta és a Tegnap című filmek kerülnek bemutatásra. A filmnapok célja a mai magyar paraszti élet bemutatása. * A másik kedves meglepetésben hétfőn lesz része a salgótarjáni, balassagyarmati, pásztói és jobbágyi nézőközönségnek. A fenti négy filmszínházban hétfőtől tűzik műsorra azt az egyórás színes szovjet filmet, amely Hruscsov elvtárs amerikai látogatásáról készült. S holnapután mi is láthatjuk a nagy találkozást, amely közelebb vitt a ‘békéhez, a hidegháború jegének megtöréséhez. DOOOOOOOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOO iOOOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO 'Az elmíUt évben , nagy sikerrel szerepeltek az Állami Déryné Színház színtársulatai megyénk- ben is. Több mint 200 előadáson ló* művel mutattak be községeink, városaink színpadjaini Az előadásokat közel 60 000 néző tekintette meg. A múlt év színházi évadjának második felében legkiemelkedőbb mű Nyíri Tibor: Menyasszony tánca volt. A legnagyobb színpadi sikert viszont Hervé; Nebáncs- virágja érte el. Az említetteken kívül számos bemutató aratott nagy sikert. Akik a pletykát csinálják ... S akik szerelmesek. A héhalmiak új élete Kedden délután a héhalmi hangoshíradó szétröppentette a faluban a hírt, hogy a község lakosságának 96 százaléka, az összes földterületnek pedig a 94 százaléka már a mezőgazdaság szocialista szektorához tartozik. Részben az állami gazdasághoz, részben az újonnan alakult és a régivel egyesült termelőszövetkezethez. A tanácsházán a falubéliek és acélárugyári munkások egymásnak adják a kilincset. Beszélgetnek, vitatkoznak, mindenkinek van valami mondanivalója, hiszen olyan jól esik ilyenkor szót váltani, amikor egy nagy lépésen már túl vannak és indulnak az új élet felé, az Új Életben — mert hiszen ez a szövetkezet neve. A KEZDEMÉNYEZÉS A KOMMUNISTÁK KEZÉBEN A járási pártbizottságon, a községben egybehangzó a vélemény az okokat illetően. Művelt, széles látókörű, a világ és az ország dolgaiban rendszeresen tájékozódó emberek a héhalmiak. Az országos szövetkezeti mozgalom, nem maradt rájuk hatás nélkül. De az sem. hogy a környező falvakban egymás után tűzték ki a falu szélén a táblát: termelőszövetkezeti község. Rokonság, komaság a családi kapcsolatok ezernyi szála fűzi össze a héhalmi- akat a környező falvak lakóival. Azután a Palotási Május 1. a korábban működő helybeli Április 4. szövetkezetek eredményei, tagjainak egyre jobb módú élete, magasabb színvonalú gazdálkodása, mind-mind gondolkodásra késztették, vonzották a héhalmi dolgozó parasztokat a nagyüzemi gazdálkodás felé. ' Látták, hogy a szomszédos Üj máj őri Kísérleti Gazdaságban a modern nagyüzem milyen eredményekre képes, milyen nagy lehetőségei vannak a korszerű technika al- alkaímazásának. Elhatározásukat erősítette az a tény is, hogy ez a falu mindig a jól gazdálkodó községek közé tartozott, elnyerte a mintafalu címet is. Joggal gondolták úgy a dolgozó parasztok: ha egyénileg gazdálkodva ilyen eredményeket érhettek el, akkor a közös összefogással még szebbeket mutathatnak fel. A rendszeres és fokozatos politikai munka, a tavasszal belépett 38 család kitartó tevékenysége szintén arra hívták fel a figyelmet, abban segítettek a falu többségének, hogy minél előbb rálépjenek a közös gazdálkodás útjára. Végül pedig mint döntő tényezőt kell említenünk, hogy a szövetkezeti mozgalom fejlesztésében a kezdeményezés mindvégig a kommunistáké, a járási pártbizottságé, a helybeli elvtársaké és igen nagy részben a Salgótarjáni Acélárugyárból ide érkezett aktivistáké volt. A LEGFŐBB AZ EGYÉNI AGITÁCIÓ November közepén indult meg a nagyobbarányú munka Héhalomban a fejlesztés érdekében. A Salgótarjáni Acélárugyárból 24 munkás végzett több mint négy héten keresztül szívós politikai' munkát. Csatlakoztak hozzájuk a helybeli pártszervezet tagjai, akiknek nagy többsége sikeresen tevékenykedett. Példamutatásuk nem maradt eredménytelen. Ahogy gyűltek a belépési nyilatkozatok, úgy szaporodott az agitátor gárda száma is. Számosán azok közül, akik tegnap még egyénileg gazdálkodtak, majd beléptek a szövetkezetbe, másnap már maguk is döntésük helyességéről győzték meg gazdatársaikat. A munkás-paraszt szövetség élő, eleven gyakorlati bizonyítékainak egész sorát találhatjuk ebben a faluban is. Amíg az első napokban a tartózkodás jellemezte a falu dolgozó parasztjainak és a munkásküldötteknek viszonyát, rövidesen megváltozott a helyzet. A munkások nagy türelemmel, jóindulattal, testvéri szóval ismertették a nagyüzemi gazdálkodás hazai és nemzetközi körülményeit. Ha kellett nyolcszor- tízszer is elmentek egy-egy családhoz mindaddig, amíg valamennyi kétséget fel nem oldottak. Rövidesen egy bensőséges, nagyon emberi kapcsolat alakult ki a falu és a munkásküldöttek között. A legkedvesebb vendégek közé számítottak és a község családjainak túlnyomó többségénél ennek megfelelő szívélyes fogadtatásban részesültek. A legfőbb móds-ernek az egyéni aqitációt választották, amely helyesnek bizonyult. Elsősorban azokkal a dolgozó parasztokkal teremtettek jó kapcsolatot, folytattak beszélgetéseket, akik a legközelebb állottak a szövetkezeti gondolathoz. Az aktivisták nyíltan és őszintén beszéltek. A munkásküldöttek, a falu kommunistái, a tsz-tagokmár a munka megindulásának kezdetén világosan állást foglaltak: Héhalom legyen tsz-község, mert csak ez az egyedüli útja ebben a faluban is a dolgozó parasztság jobb életkörülményei megteremtésének. Ebből a gondolatból fejlődött ki az a másik, a későbbiek során, hogy: egy falu — egy tsz. Az egyéni agitáció mellett hasznosan alkalmazták a hangoshíradót is. Állandóan ismertették a fejlesztés eredményeit. TARTALMAS POLITIKAI MUNKA Az aktívák agitácós munkája tartalmában is igen gazdag, sokirányú, a szükségleteknek megfelelő volt. Az ezzel kapcsolatos feladatokat rendszeresen megbeszélték egymással. Általában nagy gondot fordítottak a termelő- szövetkezetekkel kapcsolatos kormányrendeletek és határozatok ismertetésére. Különösen a mintaalapszabályzat, a földjáradék és más kérdések tekintetében gyorsan és pontosan reagáltak a dolgozó
