Nógrádi Népújság, 1960. január (16. évfolyam, 2-9. szám)

1960-01-06 / 2. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1960. január 6. A bányagépgyárban új alapokra helyesték a termelés pártellenőrsését Küliin-külön brigádokat alakítottak a kooperáció, a program szerinti tervteljesítés, a minőség, az anyag- és bérköltség és a szállítás ellenőrzésére Pártunk VII. kongresszusa nagy és lelkesítő feladatokat tűzött dolgozó népünk elé. A kongresszuson elhangzott, hogy a legközelebbi években be kell fejeznünk a szocia­lista társadalom alapjainak lerakását. A gazdasági és kulturális építés feladatainak jobb és lendületesebb meg­oldásával közelebb kell hoz­nunk azt a napot, amikor a szocialista forradalom teljes és végleges győzelmet arat ha­zánkban. A Zagyvapálfalvi Bánya­gépgyár pártszervezetének ve­zetőit a gazdasági építés fel­adatainak jobb és lendülete­sebb megoldásáról szóló ki­tétel késztette arra, hogy új alapokra helyezzék a terme­lés pártellenőrzését. Bár a Zagyvapálfalvi Bá­nyagépgyár az 1959-es évben is dicséretre méltó munkát végzett, hiszen határidő előtt teljesítette tervét. A márciusi határozatból eredő nagyobb feladatokat is sikeresen haj­tották végre. Önköltségben csaknem 4 százalékkal jobb eredményt értek el, mint amit 1959-re eredetileg ter­veztek, s így már az elmúlt évben megoldották azt, amit önköltség terén 1960-ra kel­lett volna megoldaniok. A kongresszus azonban 1960-tól, az új tervévtől kezdve újabb megnövekedett feladatokat állított dolgozó népünk elé. Ezek a nagyobb feladatok úgy jelentkeznek a bányagépgyár életében, hogy amíg 1958-ban összesen 15 darab pálfalvi konstruk­ciós bányabeli szállító- szalagot kellett gyártaniuk és 1959-ben ez az igény duplájára emelkedett, most 1960-ban már 72 darab ilyen szállítószalag­ra nyújtottak be igényt. De külföldről is egyre nö­vekszik az érdeklődés a bá­nyagépgyár termelvényei iránt. Ezek határidejének pontos betartása, s a előírt egyéb termelési mutatók betartása fokozott követelmé­nyeket támaszt a gyár dol­gozóival szemben. Csehszlo­vákia például a lábatlani cementgyárhoz hasonló gyá­ri berendezés elkészítésével bízta meg a bányagépgyárat. Ezt a megrendelést öt hónap alatt el kell készíteni. De a Szovjetunió is határidőre várja a megrendelt 100 da­rab betontalpfeszítő padokat és Jugoszlávia is a megren­delt páncélkaparót és gumi- szalagokat. A bányagépgyár pártszer­vezetének vezetői tudják, hogy ezek a megnövekedett feladatok az üzemi szerve­zettség magasabb fokára tar­tanak igényt. Azt is tudják, hogy igen káros lenne a Pál­falvi Bányagépgyárra, ha az általuk termelt gépek, be­rendezések, vagy alkatrészek minőségileg kifogás alá es­nének, vagy a kért határidő­re nem készülnének el. Emellett azonban arra is ügyelni kell. hogy munkájuk gazdaságos legyen, s a párt­kongresszus által meghatáro­zott feladatok szellemében folyjon minden gazdasági te­vékenységük. A pártvezetőség a gazda­sági vezetéssel történt megbeszélés alapján új alapokra helyezte a ter­melés pártellenőrzését. A pártvezetőségben eddig is volt egy termelési felelős, aki­nek feladata volt a termelés pártellenőrzését irányítani, azt a lehetőségekhez képest tömegméretűvé tenni. Most, az 1960-as év elejétől azon­ban még szélesebbre helyez­ték és szakszerűbbé tették ' a termelés pártellenőrzését. Alapos meggondolások után öt ellenőrző brigádot ala­kítottak az üzem terme­lési problémáit legjobban ismerő mérnökök, műsza­kiak és fizikai dolgozók bevonásával. Az egyik ilyen brigád fel­adatává tették, hogy a fo­lyamatos termelés feltételei­nek megteremtése érdekében az üzemen belüli és a más üzemekkel meglevő kooperá­ciót ellenőrizze. Az ellenőr­zésnek előrelátónak kell len­nie, hogy az eddig oly gya­kori zökkenőket, amelyeket éppen a kooperációnál elő­forduló hibák okoztak, a jö­vőben elkerüljék. Egy má­sik brigádnák a program szerinti terv teljesítését kell ellenőriznie, elősegíteni azt. hogy a hazai és export ren­delések határidőre elkészül­jenek. A harmadik brigád a minőség ellenőrzését vég­zi. Ennek feladatai közé tar­tozik, hogy az üzemen belül megvalósuljon a gyártásközi minőségi ellenőrzés és ne- csak akkor vegyék észre a hibát, amikor már a gyárt­mány elkészült, hanem még menet közben el tudják ke­rülni. A negyedik brigád fel­adata az anyag- és bérkölt­ségek, az önköltségi és a termelékenységi mutatók el­lenőrzése. Az ötödik brigád feladata pedig az anyagok és az elkészült gyártmányok üzembe és üzemből történő pontos elszállításának ellen­őrzése. Az ellenőrzés ilyen for­mán pontosan végig kí­séri az anyag üzembe- szállításától a késztermé­kig és a termékek ren­deltetési helyére történő elszállításig az összes fon­tosabb munkafolyama­tokat. Előnye lesz ennek az ellen­őrzési rendszernek, hogy az ellenőrzést hozzáértő embe­rek végzik, hogy a korábbi ellenőrzéstől konkrétabb fel­adatokra épül és szélesebb alapokra helyezkedik. A párt- vezetőség az új ellenőrzési forma kialakításánál olya­noknak is helyet biztosított az ellenőrzésben, akik ugyan nem párttagok, de szakmai felkészültségükkel nagymér­tékben elősegíthetik az ellen­őrzés eredményességét. A pártvezetőség a legutóbbi taggyűlés alkalmával tudo­mására hozta az üzem kom­munistáinak, hogy az új terv­év kezdetétől új alapokra helyezik a termelés pártellen­őrzését. Az ellenőrző munka sikeréhez kérték az egész párttagság támogatását is.~A taggyűlésen kimondták, hogy az ellenőrzésre alakult bri­gádokat egy évi időtartamra bízzák meg ezzel a feladat­tal. Kimondták azt is, hogy a bizottságok az ellenőr­zés során tapasztalt ter­melést gátló körülmények­ről, az ellenőrzés ered­ményeiről időnként köte­lesek beszámolni a párt­vezetőségnek és a taggyű­lésnek. Feladatukká tet­ték, hogy tapasztalataikról értesítsék a gazdasági ve­zetést is, hogy a hibák kiküszöbölésére időben in­tézkedéseket tudjanak fo­ganatosítani. A termelés pártellenőrzé­sének ettől az újfajta mód­szerétől a vállalat igazgató­sága is, az üzem kommunis­tái is, de az egész üzem dol­gozói további eredményeket várnak. Azt remélik, hogy ezzel az ellenőrzési módszer­rel sok termelést gátló aka­dályt meg tudnak előzni és' a bányagépgyár sikeresen ha­lad majd azon az úton, ame­lyet a VII. pártkongresszus a gazdasági építés feladatai­nak jobb és lendületesebb megoldásáról szóló kitétele megkövetel tőlük. Orosz Béla Társadalmi igazságok és hazugságok Nőgyíiiést tartott a Közalkalmazottak Szakszervezetének Területi Bizottsága A megyei tanács nagyter­mében gyülekeztek nőgyűlés­re a közalkalmazottak szak- szervezetének nő tagjai, a tanácsok, az SZTK és egyéb hivatali szervek asszony dol­gozói. Hosszú idő után első íz­ben került sor olyan jel­legű gyűlésre, amelyre a szellemi és adminisztratív dolgozó nők munkás- és parasztasszonyokat is meghívtak. A találkozóra igen ked­ves vendéget is felkértek Gárdos Mária írónőt, aki Tár­sadalmi igazságok és hazug­ságok címmel előadást tar­tott. Az előadást egyben saját munkásmozgalmi életé­ből merített élménybeszá­molóval kötötte össze. A pártért, a nép ügyéért vívott küzdelmes élete arra tanította a résztvevő asszo­nyokat, hogy mindenkor ön­feláldozónak, áldozatot nem ismerőnek, és bátornak kell lenni. Gárdos Mária egyéb- 1 ént éppen ebben az eszten­dőben ünnepli 60 éves, hat évtizedes munkásmozgalmi Egy panasz nyomán Számos munkásasszony és gyári dolgozó írta alá a Salgótarjáni Üveggyár dolgo­zóinak hozzánk intézett leve­lét, amelyben azt panaszolják: megszüntették a gyár terüle­tén levő vegyesboltot. A gyár dolgozóinak levele szerint a kereskedelem a hi­bás ebben a rendelkezésiben. Felkerestük a különböző ke­reskedelmi szerveket, min­denütt egységesen azt a vá­laszt kaptuk: a kereskedelem hajlandó azonnal kivonulni, hogy folytassa az amúgyis jól- menő kis üzletben a dolgo­zók apróbb élelmiszercikkek­kel történő ellátását. Ennek csupán egy akadálya van: a gyár vezetői nem biztosítanak megfelelő helyiséget, a régit pedig lebontották. Érdeklőtünk az üveggyár gazdasági vezetőinél is. Az ő válaszuk a következő: Helyi­séget mi nem tudunk adni, mert év végére felépül az egyik üzemegység, amelyben BEFEJEZTÉK FIATALJAINK A MŰŰT ŐSZI FÁSÍTÁSÁT Megyénk KIKZ fiataljai a 21. sz. műúton és a.z ott ■ •m- radt munkagödrökben az őszi fásítás során közel 13 ezer csemetét és suhángot, ültet­tek el. Elültettek többek kö­zött 2260 kanadai nyárfát, 90 ezüstjuhart, 50 nyírt, 25 ma­gaskőrist, 590 olajfűzt, 205 juhart, s 8000 fenyőcsemetét. A fásítási munkálatokban részt vettek az út mentén lé­vő KISZ szervezetek fiataljai, s mintegy 8 alapszervezet te­vékenykedett. A munkák so­rán a legjobb eredményt a nagybátonyi vájáriskola, a mátraszőlősi és a salgótarjá­ni gimnázium diákfiataljai érték el. Az új évben fiataljaink to­vább folytatják a még hátra­lévő fásítási munkálatokat az UVATERV alapján. Akárcsak most, tavaszon is társadalmi munkában végzik tovább fia­taljaink a fásítási munkála­tokat. helyet kap majd a gyári dol­gozók által nagyon megked­velt büffé-bolt is. De mi legyen addig a dol­gozókkal? A sokszor túlórázó asszonyok, a gyár vala­mennyi munkásasszonya és dolgozója honnét szerezze be friss reggelijét, tízóraiét, sőt olykor a napi .kenyerét? A mi véleményünk az: a ke­reskedelem és a gyár veze­tőinek össze kell fogniok. Biz­tosítsák közösen az új üzem­egység felépítéséig ideiglenes jelleggel egy fabódé, vagy egy „gomba“ felállításával a gyári dolgozók igényeinek kielégíté­sét. Erre egyébként a mun­kásosztály helyzetéről szóló párthatározat is kötelezi őket.- Űj ­múltját. 1900-ban kapcsoló­dott be a munkásmozgalom­ba, első cikkével, amit a Népszavában jelentetett meg, és amelyben mint fiatal leány a társadalmi igazságtalansá­gok ellen emelte fel tilta­kozó szavát. A Társadalmi igazságok és hazugságok történetét saját küzdelmes életútjának leg­fontosabb állomásai segítsé­gével mutatta be a jelen­levőknek. A rendőrök, csendőrök és detektívek állandó üldö­zése közepette is hősiesen helytálló asszony, aki egy­ben két gyermek anyja is volt, azt bizonyította be a jelenlevőknek: a nők is megállhatják minden körülmények között he­lyüket az életben. Előadása után Gárdos Má­ria írónőt a Salgótarjáni Üveggyár és a ZIM asszonyai baráti találkozóra hívták meg. A baráti megbeszélésen a munkásasszonyok kérdéseket tettek fel a munkásmozga­lomban sok, szép sikert el­érő asszonytársuknak és ők maguk is beszámoltak életük­ről, problémáikról. A Közalkalmazottak Szak- szervezetének ez a legutóbbi rendezvénye igen követésre méltó, jól sikerült kezdemé­nyezés az adminisztratív és szellemi dolgozó nők, vala­mint a munkásasszonyok kap­csolatának elmélyítésére, éle­tük kölcsönös megismerésére. A KISZ megvitatja a kongresszus határozataiból eredő feladatait Január 8-án, pénteken dél­előtt KISZ megyebizottsági ülés lesz Salgótarjánban. Na­pirendre kerül a KISZ fel­adata a párt VII. kongresszu­sa határozatainak tükrében; Az előadó Havas Péter lesz a KISZ megyei titkára. A KISZ megyebizottsági ülése igen jelentős. A párt VII. kongresszusának határo­zatait akarják gyakorlatilag is megvalósítani. Különösen fontos most ennek a megtár­gyalása, hiszen fiataljaink előtt olyan nagy dolgok áll­nak, mint az ifjúság a szoci­alizmusért próba sikeres tel­jesítése. De hasonló, komoly felkészültséget követel a kul­turális seregszemlén való részvétel is. A megyebizottsági ülés elé határozatot terjesztenek be, ahol megyénk KISZ szerve­zeteinek, fiataljaink feladatát szabják meg ebben az évben. Valóra akarják váltani a VII. pártkongresszuson elhangzot­takat. Azt, hogy „. . . dol­gozzunk még következeteseb­ben. tegyünk valamennyien egy kicsivel többet és jobban, dolgozzunk még nagyobb fe­lelősséggel. ez a záloga an­nak. hrt"”' eleget tegyünk az előttünk álló feladatoknak...” A párt és a műszaki értelmiség kapcsolata Nógrád megyében írták: Jakab Sándor és Vonsik Gyula. II. RÉSZ A TERMELÉS IRÁNYÍTÁSA ÉS SZERVEZÉSE, VALAMINT A MŰSZAKIAK POLITIKAI, SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSE Bár eredményeink nagyok, még találkozunk azzal a problémával, hogy műszaki kádereink közül — beleértve a mérnököket is — kevesen rendelkeznek közgazdasági elméleti képzettséggel, nem foglalkoznak következetesen a gazdaságosság problémái­nak megoldásával, nem min­dig ismerik eléggé alaposan a gazdasági mutatókat, vagy ha igen, nem elemzik azokat. Ezért tevékenységük nem mindig a legfontosabb prob­lémák megoldására irányul. Egy korábbi probléma, amellyel lépten-nyomon ta­lálkozunk, hogy a műszakiak nagy része fél az újtól. Ezért a műszaki fejlesztés — bár erre nagy szükség van, mert üzemeink gépparkja eléggé elavult — nem halad kellő ütemben. A legnagyobb ne­hézség azonban a műszaki, a technológiai és a termelési fegyelem, a munkafegyelem terén adódik. Sok esetben a műszakiak nem lépnek fel a munkafegyelem megsértőivel szemben. Ebből kifolyólag megyénk az országos statisz­tikában úgy szerepel, mint ahol legtöbb az igazolatlan hiányzó, illetve legmagasabb a beteglétszám. Ha elfogad­juk is, hogy az orvosak gyak­ran liberálisak a betegek el­bírálásánál —, ezért nagyban felelősek a műszakiak is. Gyakori a bányákban, az üze­mekben, hogy a műszaki kö­zépkáderek utólagosan igazol­nak igazolatlan mulasztást, eltűrik a pazarlást, elnézők a társadalmi tulajdon elher- dálóival szemben. Miből fakad mindez? Egy­részt a műszakiak elégtelen ideológiai és szakmai felké­szültségéből, másrészt a mű­szakiak és a pártszervezet nem kielégítő kapcsolatából. Mind a szakmai, mind az ideológiai műveltség alapvető követelmény olyan emberek számára, akik irányító mun­kát végeznek. Legtöbb bá­nyaüzemünknél a mérnökök az elmúlt évben egyáltalán nem vettek részt politikai ok­tatásban, vagy csak legalsó fokon. Tanulásukat gyakran elhanyagolják és túlbecsülik tudásukat. Amikor erre a fi­gyelmüket felhívtuk, mini például az Acélárugyárban megsértődtek, a műszakiak­kal szembeni ellenérzést, sze­mélyük és tudásuk lebecsülő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom