Nógrádi Népújság. 1959. december (15. évfolyam. 96-103. szám)

1959-12-19 / 101. szám

1959. december 19. NÓGRÁDIN1P0JSÄG 7 Takarékoskodjunk, de a bosszantással is * örvendetes hírek jelentek pénztára nő közömbösen visz- m.g a közelmúltban lapunk szaluk.e es azt mondta, vár- husabj in a.ioi, hagy me- jak, mert még n ncs pénze, gyéuiben is egyre több azok- Amikor csodálkozásom fejez- nak a száma, akik takarékos- tem ki, durván ram ámadt, kulinak, s megtakarított pen- miért nem jelentettem be zúkei taka.ekbetetkónyvben előtte való este, hogy nekem helyezik el. Az ali~m gon- 400 forint kell. duskud.k arról, hogy a dől- Félre kellett állnom, s meg- gozbK pénze oiz.us hetyen várni, míg bejött annyi pénz Ügyen, s emellett szépen ka- a pénztárba, h.gy kií.zethet­ni iu.zek is. az emuci ek bíz­nak a lorintoan. Ezért gyűj­tik ö,s..e uii.ló aramra me­gyénkben is a takareabetét- kouy vekben. Nem vitatom, előnyös a pénzi b.tétkunyvben gyűjteni, hiszen én is beté.könyv tu­ték a kért összeget. De ugyan­így vol.ak azok is, akik pénzt akartak befizetni, és a vissza­járó pénzt nem tudták meg­kapni. Mie:őtt megkaptam a pénz', egy kis cédulát is kaptam, amelyet alá szoktunk írni, ha ha Pénzt vészünkéiig pénzéin á.landóan oiztuS he­lyen van. Mégis van hátrá- nya is a dől -gnak, bár meg Amikor tévesen írtam be edlf suborn erazt^m. A ^du^án _ kezd ,tt hátrány az, hogyha az em­bernek hirtelen k.ll a pénz, azon. beszélni velem. Mikor közöl­tem, azért rontottam el, mert »™u,ral nem tud “hozzájutni! ilyet sohasem töltött m még így jurtám én is december k. hiszen a postai al talma­" , . 7ntfalr 67nkt»k P7t ki (Oltani 15-en. Gyorsan szükségem lett ?z»kták ezt kitölteni, diktátort hangon válaszolt: — Majd ezentúl maguk töl­tik ki. volna 400 forintra, s ezért, mivel takaré.vbetétuönyvem a fiáig,uar j.ni lőpostán van, beüli tot am reggel 7 órakor a pastára. Ott megtudtam, hogy most már nincs 7 órá­tól takarékszolgálat, s igy csak 8 orakjr kapom meg a pénzt a kifizető helyen, a .tol kis tábla hirdeti, hogy taka­rékbetét ki- és befizetése so- ronknul történik. Bántott ez a hangnem. Nem szoktam hozzá az ilyenhez. Sokszor vettem ki pénzt a takarékbetétkönyvből, de min­dig udvariasak, kedvesek vol­tak a posta alkalmazottai. Nem tudom elképzelni, mire való ez a lekicsinylő hang a takarékoskodó emberekkel szemben. Vagy ialán mar Elérkezett a 8 óra, néhány túl sok práz gyűlt össze a perccel el is múlt, mikor nyílt takarékbe^é'könyvekben, és az ablak. Az egy ó.ai vá.a- a salgótarjáni posta így sze- kozástól eléggé izgatottan retné elriasztani a takarékos­nyújottam be takarékbetét­könyvemet az ablakon. A kodástól az embereket? Kata János A DOMINIKAI köztársaságban leszállásra KÉNYSZERlTETTÉK A VENEZUELAI AMERIKAI KATONAI ATTASÉ REPÜLŐGÉPÉT Washingtonból jelenti az AFP: Az Egyesült Államok hadügyminisztériuma szerdán bejelentette, hogy a Domini­kai Köztársaságban leszállás­ra kényszerítettek egy ame­rikai repülőgépet. A Miami Herald értesülése szerint a repülőgépet az Egye­sült Államok venezuelai ka­tonai attaséja vezette a puer- toricói Ramie légitámaszpont­ról Port au Prince-be, Haiti fővárosába. Amikor a repülő­gép a Dominikai Köztársaság területe fölött szállt, domi­nikai vadászgépek körülfog­ták és gépfegyvertűzzel le­szállásra kényszerítették. Az amerikai külügyminisz­térium megerősítette a hírt, de részleteket nem közölt az incidensről. Sikertelenség a HüO tanácskozásain - írja a nyugati sajtó Nem jött létre megegyezés a NATO katonai tanácskozá­sain. Általában ez a benyo­másuk az eseményeket élén­ken figyelemmel kísérő nyu­gati tudósítóknak. A francia lapok elsősorban arra mutatnak rá, hogy Pá­rizs és Washington ellentétei nemhogy elsimultak volna, hanem Guillaumat és Grates felszólalásaiban még nagyobb hangsúlyt kaptak. A Figaro megállapítja, hogy a NATO alapvető katonai problémáiban semmilyen megegyezés sem jött lét­re, többsége is a légierők integ­rációjának fokozása mellett foglalt állást, így Franciaor­szág elszigetelődött álláspont­jával. Feltételezik ezek után, hogy az Egyesült Államok és Franciaország ellentétes állás­pontjának áthidalását Eisen- howernak és de Gaulle-nek kell majd elvégeznie. Az angol sajtó „elkesere­dett és döntetlen csatá­nak” nevezi a NATO- tanács párizsi titkos ülé­sét. A Times vezércikke szerint a sok párizsi diplomáciai utazgatás ellenére, válltozat­_ .... . , ____ „ vs lanul fennállnak az ellenté­s aláhúzza, hogy a viták ko- , , ...... . ’ - - tek es elkendőzésük csak su­zéppontjában a különböző haderők egybeolvasztásának kérdése és a nukleáris fegy­verek európai tárolásának problémája all. A szocialista Populaire Franciaország el­szigetelődését hangsúlyozza, s ezt azzal indokolja, hogy Franciaország álláspontja az említett két kérdésben nem egyezik Norstad követelésével. Mivel a NATO államok nagy Európában egyre szebb és melegebb lesz az időjárás JllajM Ottó-: &gi éx (MdL kábító. % A regény eseményei az el- ről. A kor megidézéséhez szá­ső világháború éveit, s az 1918-as őszirózsás forradal­mat örökítik meg. Főszerep­lői tevékenységén keresztül átfogó képet kap az olvasó a különféle harcterek esemé­mos dokumentum jellegű emlékiratot és más anyagot használt fel, ezzel a könyv­nek nemcsak történeti, ha­nem művészi hitelét is nö­veli. A regény része az író nagy regényciklusának. 1960 nyara még melegebb lesz, mint az idei volt — mondják a meteorológusok, s egyben megnyugtatják a bo­rúlátókat, akik azt tartják, hogy a hosszú szép nyárért ugyancsak hosszú, zord téllel kell majd megfizetni. A me­teorológusok szerint a szép, meleg időjárás 1960-ban már február-márciusban megkez­dődik és ősszel az ideinél is tovább tart. A távmeteorológusok nem­sokára már évekre előre meg­tudják majd pontosan hatá­rozni az időjárást, mert eh­hez rendelkezésre állnak a megfelelő tudományos eszkö­zök: a radar segítségével megállapítható a felhők csa­padék-részecskéinek szaporo­dása, rádió-szondák kikutat­ják a légkör általános fizikai és mechanikai állapotát, elek­tronikus számológépek segítik az időjárás-térképek előzetes kiszámítását és különleges nyeiről, s a hátország életé- OOOOOQCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXyyXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX — Hát nézze csak az én 14 holdam nem volt, olyan sok. Élni, ruházkodni kell. Hogy mit termeltem? Amit a töb­bi gazda, gabonát, burgonyát, az elvetett mag... kelem őket. Súlya van a sza­vuknak, melyet már most bi­zonyítanak a tettek. Pedig ne­héz volt megválni az annyira dédelgetett földjétől, még kukoricát. Hiába trágyáztam, goznak. S most amikor sző- nehezebb a maradiságot a hiába dolgoztam látástól, va- vetkeztek, tudják nem a bá- sutba dobni. Most önállóak kulásig csak nem jutottam nyától kapnak majd fizetést, lettek végre nem köti gúzsba egyről a kettőre. Pedig kér- hanem munkájuk után. Vala- őket többé a szűk nadrágszíj- dezzen meg bárkit rendes mennyien tisztában vannak parcella. Gazdálkodnak az gazdának ismernek a falu- o.zzal, hogy csak olyan ka- egész határon. Nincs kolomp ban, de minden hiába volt. lapból lehet valamit kivenni, mely reggel munkára hívná amibe tettek is valamit. S most tenni akarnak. őket, mégis egymással ver­senyeznek ki ér be előbb. Az Még fülükbe csengett az elültetett saláta, az elvetett alakuló gyűlésen elhangzott gnbona nem magától került Nem gabonának való a nem- ti határ. Jó lenne itt a. gyü­mölcsös, belterjesség és ál­lattenyésztés. Durcsán Vincze volt kő- szavak sokasága. Hallgattak a földbe. A tsz tagok vetet- zépparaszt szavai jutottak nagy figyelemmel, súlyozva a lék már el s büszkén mond- eszembe a nemti József At- szavakat. S utána 'máris mun- jók az első új szót, amely tila tsz tagjainak nagy igye- kához láttak. Megvalósulhat most nyert új formát — elve- kezete láttán. Mindezt akkor már Durcsán Vincze álma, tettünk már. mondta, amikor belépési nyi- mert a tsz község gazdái a A magocska a földben van, latkozatán még a tinta sem belterjesség és az állatte- s°t már csírázik is. Űj haj­száradt meg. A dűlő betűk nyésztés mellett foglaltak ál- tás női már a nemti határ- azonban — akárcsak a falu lást. A laposabb részen ga- ban a nagyüzemi mezőgazdál- valamennyi gazdája — már bonát terveztek 90 kh-n, kodás első bizonyítéka. Igaz a jövőbe vitte. Tudták ők melyből alig négy nap alatt jöhet még a fagy, vagy valamennyien, hogy nem jó már 35 holdat el is vetettek, aszály, de a mag kicsírázik az örökségül kapott gazdái- Ezenkívül már elültettek s a szövetkezetiek erősek kodási mód, de kiutat nem 15 000 fő salátát, sőt köztes- lesznek. A közösség nagy erő, tudtak találni. De hát vajon ként fokhagymát.S a tavaszon mely képes hegyeket elmoz- melyík paraszt bírta volna úgy tervezik, babot ültetnek, dítani. Erősek a nemtiek s az tőkebefektetéssel azt a jó Ez a tervek egyik része, erőt, a jövőbe vetett hitük pár évet még az elültetett amely a belterjességhez vezet. adja. S erejüket hatványozza csemete termővé fordult vol- Igaz, ez még csak a kezdet, az a segítség is, amit az itt na? Csak az út volt hosszú de nagy igyekezetük és szőr­eimig a nagy elhatározásig el- galmuk méltán érdemel elis jutottak. Már belejutottak a mérést. kommunizmusba — mint az egyik tsz-tag tréfálkozva lakó munkások adnak. Ma még csak erkölcsi ez a se­gítség, de ha kell gyakorla­tivá válik, mert az \.,l élő Az állatállomány alapját is munkásoknak sem mindegy, mondta. Ha a nagyapám fel- szeretnék lerakni. Legelőben milyen lesz az új élet, amely támadna el sem hinné milyen nincs hiány, sőt még gazda- már sarjad a földeken, gazdag lettem, birtokom lett sági épületük is van három. Belterjesség és állattenyész- az egész határ. Igen így véle- A jelenlegi állomány, ame- tés. Mindössze két szó, még- kednek s ízlelgetik az új szót ^Vet a tagok vittek be a tsz-be is utat jelent, jövőt mutat, az új formát a közöst. nem a legkedvezőbb, de Utat mutat a kisparaszti gaz­Mégcsak néhány hetes a aho9V a lelkes gazdákat lát- daságoktól, a nadrászíjpar- tsz, melyben a község vala- íam> a terv hamarosan meg- celláktól. Kivezet a régi ha- mennyi gazdája benne van. valósul. Az igaz, hogy nem gyományból a nagyapák mód- S hogy mit éreznek? Egyet *e,sz könnyű, de mint mond- jából, mert elérkezett az az biztosan, a felelősséget. Nem ^k — menni kell annak. idő a kis Mátra-alji falucs- konzervatívok, már jól is- Sok személyes ismerősöm kában is, hogy biztosan ter- merik a közös gazdálkodást, van a tsz község gazdái kő- nézhetnek, megvalósíthatják Tudnak jól dolgozó tsz-ről, zött. Tiszteltem, becsültem a Tégi álmukat, hiszen övék de az sem titok, hogy ott va- szorgalmukat eddig is, de ^eíí az eQész határ dől- most különösen nagyra érté­lemennyien derekasan HORTOBÁGYI ANDRÁS mérőeszközök nagy távolsá­gokra jelzik a légköri viha­rok villamos kisugárzását. 1950 óta az északi félteke időjárása fokozatosan megvál­tozott. A partmenti vidéke­ken alig észlelhető havazás, az Északi Sarkon vékonyabb lett a jégréteg. Az időjárás tudósai a meg­változott viszonyokból arra következtetnek, hogy olyan időjárási fejlődés indult meg, amelynek végén a Szahará­ban — akárcsak évezredekkel ezelőtt — ismét tölgy és hárs­fa nő, Grönlandon pedig ba­rack és cseresznye. A tudó­sok jóslatukat az' Egyenlítő ..vándorlásával” támasztják alá. Közép-Európa belátható időn belül az Egyenlítőn fekszik majd, mivel közis­mert dolog, hogy a kontinen­sek állandó mozgásban van­nak és óriási tutajként a Föld félfolyékony belső mag­marétegén úsznak. Az úszó kontinensek sokszor megzavarják a Föld egyensú­lyát, aminek következménye­képpen a Föld tengelye elto­lódik. Az 1950 évi súlyos földrengések jelezték, hogy ez a folyamat megindult. Szá­mítások szerint körülbelül 12 000 év múlva Európa lesz a Föld egyik legforróbb ré­sze. lyosbítaná a bajokat. A Daly Mail párizsi tudósítója Fran­ciaország „rossz naojáról” ír. Strauss bonni hadügyminisz­ter ugyanis hetvenkedő be­szédben támadta a franciá­kat, amiért nem teljesítik kö­telezettségeiket a szövetség iránt és egyúttal Bonn fegy­verkezési buzgalmával dicse­kedett. Azt állította, hogy a nyugatnémeteknek vannak a legnagyobb „taktikai atrm- fegyverkészleteik” az összes európai szövetségesek között. A londoni lapok megál­lapítják, hogy ezek az éles szócsaták semmivel sem javítják a NATO ka­tonai heyzetét, a Nyugat egységéről nem is beszélve. Említésre méltó a Gazetta de Lausanne egy megjegyzése a tanácskozások­ról. Eszerint biztosnak lát­szik, hogy az elkövetkező hó­napokban Nvugat-Németor- szág fokozatosan megszaba­dul a párizsi és a brüsszeli egyezményekben rögzített fegyverkezési korlátozásoktól. A NATO külügyminiszterek politikai tanácskozásain, az MTI párizsi tudósítója sze­rint, a kelet—nyugati csúcs- konferencián követelt tak­tikáról és napirendről volt szó. A NATO sajtófőnöke ismer­tette az újságírókkal a napi­rendi javaslatot: 1. leszerelés, 2. a német kérdés és a ber­lini probléma, 3. a kelet­nyugati kapcsolatok, 4. az el­maradott országoknak nyúj­tandó segítség. Diplomáciai megfigyelők szerint bizonyos kompromisszum jellege ■ van annak, ahogy a csúcskonfe­rencia napirendi pontjainak ez a sorrendje kialakult. Ami a NATO-tanácskozások lényegét illeti, arról bőséges elemzést ad a szovjet sajtó. A Pravda párizsi tudósítója szerint a NATO tanácsülés azt mutatja, hogy a sze.vezet megoldhatatlan eilen.etek­kel kerül szembe. „A NATO vaisaga, amelyről ma oly sokat ír a nyugati sajtó, mindenekelőtt a hideg­háború, a feszültség fenntar­tására irányuló politika vál­sága“ — hangoztatja a ve­zető szovjet sajloorganum. Herter, amerikai külügymi­niszter beszédéről megálla­pítja: „Amikor a világ népéi aoban reménykednek, hogy a legközelebbi jovoben meg- oldj au a leszerelés problémá­ját, az USA külügymin.sz.é- riumanak vezetője azt ja­vasolja, négy legalább tíz évre dolgozzák ki a fegy- v érkezési verseny ter­vein” Az Izvesztyija párizsi tudósí­tója hangoztatja, hogy jelen­tős nézeteitéres van a részt­vevők kozott a nemzetközi heiyzet új jelenségeivel, az új politikai irányzattal kap­csolatban. Anglia és egyes skandináv országok ’ képviselői például rugalmasabb taktikát javasolnak a csúcstalálkozón, ugyanakkor Nyugat-Németország, ameyet Franciaország és Törökország is támogat, továbbra is a merev poli­tikához ragaszkodik. A jelenlegi atlanti propaganda középpontjában — állapítja meg a lap — ez a paradoxon áll: „fegyverkezés a leszere­lés érdekében". A NATO ugyanis a megváltozott nem­zetközi légkörben is a fegy­verkezésre, ismét csak a fegy­verkezésre hív fel és vezetői azt a képtelenséget állítják, hogy a fegyverkezés teremti meg a „megfelelő alapot“ a Kelet és a Nyugat közötti tárgyalásokhoz. SZTRÄJKMOZGALO M ARGENTÍNÁBAN Buenos Airesből jelenti a TASZSZ: Argentína kikötői munkásai szerdán általános sztrájkot hirdettek. A sztrájk­ban az ország valamennyi ki­kötőjének munkásai részt vesznek. A munkások bér­emelést követelnek. Második napja tart az ar­gentínai kereskedelmi dolgo­zók sztrájkja, mert a vállal­kozók megtagadták a béreme­lést. Sok kórház és klinika adminisztratív személyzete is sztrájkba lépett. A Föld országainak kőszéntermelése A kőolaj és a föld­gáz mellett jelenleg a legfontosabb ener­giahordozó nyers­anyag a szén. A szén termelésének ugrásszerű fejlődése történelmileg a mo­dern kapitalizmus kifejlődésével esik egybe. A Szovjet­unióban a szocia­lista forradalom győzelme, a népi demokráciákban pe­dig a felszabadulás után az ipar vala­mennyi ágának gyorsütemű fejlesz­tése a világ szénter­melésének újabb ug­rásszerű növekedé­sét vonta maga után. A Föld országai­nak kőszén és bar­naszén termelése az elmúlt év­ben meghaladta a 2 milliárd ton­nát. Míg 1938-ban a Szovjetunió a világ széntermeléséből csupán 9 százalékkal részesedett, 1958-ra részesedési aránya elérte a 23 százalékot. 1958-ban a Szovjetunióval együtt a szocialista országok szénterme­lése (kő- és barnaszén) elérte az 1,1 milliárd tonnát, azaz a világ- termelés felét. A széntermelés földrajzi el­helyezkedésére jellemző, hogy nyolctizede az északi félgömbre koncentrálódik, miután itt talál­hatók az iparilag legfejlettebb or­szágok. Legfontosabb kőszéntermelő országok 14. Spanyolország 15. Hollandia 14 436 11 880 (termelés 1000 tonnában) 16. Kanada 8 544 1. Szovjetunió *496 800 17. Törökország 4 068 2. USA *385 032 18. Rhodesia és Nyasszaföld 3 540 3. Kína *270 000 19. Német Dcmok. Közt. 2 904 4. Nagy-Britannia 219 264 20. Magyarország 2 628 5. Ny ugat-N émetország (Saár-vidékkel) 149 004 * Barnaszénnel együtt. 6. Lengyelország 94 980 Legfontosabb barnaszéntermelő 7. Franciaország 57 720 országok 8. Japán 49 812 (termelés 1000 tonnában) 9. India 46 068 1. NDK 214 968 10. Délafrikai Unió 37 080 2. Nyugat-Németország 93 492 11. Belgium 27 000 3. Csehszlovákia 56 832 12. Csehszlovákia 25 812 4. Magyarország 21 612 13. Ausztrália 20 724 5. Jugoszlávia 17 784

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom