Nógrádi Népújság. 1959. december (15. évfolyam. 96-103. szám)
1959-12-19 / 101. szám
NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP NÚGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA gs A MEGYEI TANACS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM. ARA 60 FILLÉR 1959. DECEMBER 19. Zárszámadás előtt a nagyoroszi Úttörő Tsz Több mint 600 ezer forint az állattenyésztés jövedelme, 30-35 ezer forintot fizetnek ki földjáradékként II KONGRESSZUSI MÜHKBVERSEHY HÍREI Odaítélték megyénkben az első szocialista brigád címet Tovább folytatják a munkaversenyt az Acélárugyárban A kongresszusi munkaverseny eddigi eredményeinek értékelésére, az 1960-as évre szóló munkaverseny kibontakoztatása érdekében ezen a héten számos intézkedést tettek, illetve tesznek a Salgótarjáni Acélárugyárban. Többek között üzemi gyűléseken vitatták meg a dolgozók, hogy mely brigádok érdemelték ki a szocialista címet. A dolgozók úgy döntöttek, hogy a 19 brigádból ötöt megillet ez a megtisztelő cím. Ezek közül is, és általában a gyárban folyó munkaversenyben kitűnt, első helyre került Buda Antal brigádja. Vállalásukat mind a termelésben, mind a művelődésben becsülettel teljesítették. Ezért a brigád jutalmul egy vörös zászlót, 3000 forint pénzjutalmat és a brigád minden egyes tagja oklevelet kap. Az üzemrészek közötti versenyben a hideg- hengermű került az első helyre, amelynek jutalma 10 000 forint. A verseny eddigi szakaszának legjobbjai szombaton délután veszik át a jutalmat. Ezt megelőzően pénteken délután a gyár pártbizottsága aktívaértekezletet hívott egybe, amelynek feladata volt az eddigi versenyszakasz értékelése és az 1960. évi feladatok meghatározása. Az aktívaértekezlet úgy döntött, hogy hasznosítva a kongresz- szusi munkaverseny tapasztalatait, a munkaversenyt tovább folytatják a gyárban, a legfontosabb mutatók terveinek túlteljesítésére, a VII. pártkongresszuson elfogadott határozatok sikeres teljesítése érdekében. Az Üttörő Termelőszövetkezetben az idei évre az volt a jellemző: igyekeztek megteremteni a nagyüzemi termelést a növénytermelésben és az állattenyésztésben egyaránt. Különösen az állattenyésztés jövedelmét vizs- gálgatva tűnik szembe, hogy a termelőszövetkezet eme törekvése eredményes volt. Az esztendő elején 300 ezer forint jövedelmet terveztek az állattenyésztésből. A számítások már most azt bizonyítják, hogy a termelőszövetkezet megkétszerezte ezt a jövedelmet. A szövetkezet vezetői, szakemberei mondták el, hogy az Úttörő Termelőszövetkezetben az állathizlalás soha nem látott méreteket öltött az jdén. Csak hízómarhából negyvenötöt adtak le és 120 darabot tett ki a meghizlalt és az állatforgalmi vállalatnak leadott sertések száma is. Jól bevált Nagyorosziban a baromfitenyésztés is. Az idén 5 és félezer darab hízott baromfit adtak le, amelyből 12 ezer forint tiszta jövedelme lett a termelőszövetkezetnek. Az állattenyésztés eme ága jelenti a legnagyobb jövedelmet az Üttörő Termelő- szövetkezetnek; De szép jövedelemre számítanak a tehenészetből is. A tejből eddig 204 ezer forint az az összeg, amelyet jövedelemként könyveltek el eddig, s még mintegy 20 ezer forintra számítanak a tejből. Ezek az eredmények is mind azt bizonyítják: a termelőszövetkezet helyesen választott, amikor a közös gazdálkodás legfontosabb üzemágának, az állattenyésztést tette meg. A jövő feladatául többek között azt tűzik ki Nagyorosziban, hogy tovább növelik az állattenyésztés hozamait, s ennek következményeképpen tovább növekszik az állattenyésztés jövedelme is. Az állattenyésztésnek nagy része vált abban, hogy a nagyoroszi Üttörő Termelő- szövetkezetben rendszeressé tették a munkaegység előleget. A tagok minden hónapban megkapták a 10 forintot a ledolgozott munkaegységek után A gabonát — melyből igen jó volt az átlagte més a termelőszövetkezetben, négy mázsával volt több, mint ahogy tervezték — a betakarítás után kiosztották. A munkaegység értéke az esztendő meghosszabbításával sem csökken Nagyorosziban. Azok a tagok, akik becsületesen kivették részüket a közös munkából, a zárszámadás utáin elmondhatják, hogy nem csalódtak várakozásukban, jólsikerült az esztendő, a termelőszövetkezetben. Podhragyán József a tehenészetben dolgozik. Segít neki munkájában a felesége is. Az idei évben munkaegységük száma meghaladja az ezret. Durván számolva jövedelmük, melyet a közösben eltöltött munkával szereztek, több mint 30 ezer forint lesz. Jól dolgozott Trébel Jánosné is. Jövedelme meghaladja a 10 ezer forintot. Ehhez azonban hozzá kell még számítanunk, hogy teljes képet kapjunk a szövetkezeti tagok jövedelméről, a háztáji gazdaságot is, amelyet a termelőszövetkezet valamennyi tagja megkapott. A termelőszövetkezetben az idei őszön azok a tagok is megkezdték a munkát, akik a tavasszal aláírták a belépési nyilatkozatot. Megnyugtatta őket a termelőszövetkezet ama gyakorlata is, hogy esztendőről esztendőre a bevitt földterület után földjáradékot fizetnek a tagoknak. Az idei évben mintegy 30—35 ezer forintot fizet ki földjáradékként Nagyorosziban az Úttörő Termelőszövetkezet. Kétszeresére növelték nyereségüket a salgótarjáni üvegesek Az év első felében nem sok elismeréssel beszéltek a Salgótarjáni Üveggyár munkájáról. Különböző okok miatt komo# lemaradás terhelte ezt a vállalatot. A III. negyedév végére azonban változott a helyzet. Szeptember végéig ugyanis behozták az év elei lemaradást és már célul tűzhették ki a legfontosabb gazdasági mutatók túlteljesítését is. A gyár dolgozói most arról számolhatnak be, hogy a IV. negyedévre kitűzött céljaik sikerrel jártak. Az előzetes számítások szerint ez évi tervüket december 22-ig befejezik és az éves operatív terven fefiil több mint másfél millió forinton felüli árut gyártanak. A termelési terv teljesítésében elért sikesek mellett az egyéb fontos mutatókban is születtek szép eredmények. A gyár eredeti, ez évi exportterve 4,5 millió forint volt. Több százezer forint utakra, hidakra, falvak belvizeinek megszüntetésére Addig amíg a kapitalista államokban a költségvetés legnagyobb részét háborús előkészületekre, hadikiadásokra fordítják, a mi költség- vetésünk mindenben a dolgozó népünk életének megszépítését , szolgálja. Ennek példáját bizonyítja az 1960. évi megyei költségvetés is, amely többek között a felújításokat a következőképpen segíti elő. A felújítási kereJanuár első napjaiban vizet ad a mátraszelei vízmű Közel 6000 salgótarjáni fiatal és idős munkás fogott össze két hónappal ezelőtt, hogy megépítsék a város és Mátraszele közötti vízvezetéket. A tét nagy volt s nem sok agitáció kellett a közhasznú munkára. Jöttek az üzemek, a hivatalok, s egyéb intézmények dolgozói, összefogtak valamennyien a munka elvégzésében, hisz mindenkinek érdeke, hogy a város ivóvíz-ellátása megjavuljon. Arra göndoltak sokan, itt az orvosság az ellen, hogy az emeleteken nem csurog a víz, s mentek. A munkából kivették a részüket a diákfiatalok is. Legutóbb a betakarítási munkálatokban vettek részt, de ott voltak az árokásásnál is. S hogy most hogyan áll a munka? Mar csak mintegy 150 fm. csőfektetés van hátra s ha ez elkészül, vizet ad az új vízmű. S ebben az évben gazdag szilveszteri ajándékot kap a város lakossága, mert a csővezetéken 1960 január elsejére vizet ad a mátraszelei vízmű. * mm ....... m mmm mmm Munkában a diákfiatalok. tek megállapításánál is elsősorban a szükségességi sorrendet vették figyelembe. Ezenkívül irányelv volt, hogy a felújításra, rendelkezésre álló összegeket nem aprózzák el, hanem abból elsősorban nagyobb felújításokat végezzenek el tanácsaink. így például a megyei tanács költségvetésében a salgótarjáni kórház villanyhálózatának felújítása, a belgyógyászat falszigetelése, a szülészeti kórház bejáratának javítása, 'ablakok, ajtók javítása és mázolása 600 ezer forintos költséget igényel. A megyei könyvtár épületének és beruházásának építésére pedig 240 ezer forintot fordítottak. A balassagyarmati járásban jelentős összeget fordítanak a Liszkó-pusztai bekötőút felújítására Ennek az összege 230 ezer forint. A mohorai óvoda tetőszerkezetének felújítására 10 ezer, a cserhát - surányj malom gépeinek felújítására 80 ezer forintot fordítanak. A pásztói járásban Pásztó községben Baros Gábor út felújítását tűzték ki célul, amelyre 500 ezer forintot költenek. De szerepel a költségvetésben Erdőtarcsa, Csé- cse községek tanácsházainak rendbehozatala 100 ezer forintos összeggel. Buják községben a Serházi híd felújítására fordítanak 50 ezer forintot. A rétsági járásban Bánk községben Lakos patak híd- ját hozzák rendbe 105 ezer forintos költséggel. Rétság községben a járdákat újítják fel, melyre 150 ezer forintot fordítanak. Horpács községben a törpevímű felújítására fordítanak 110 ezer forintot, és rendbehpzzák Borsosbe- rény és Nógrád községek tanácsi házait. A salgótarjáni járásban leg- nagyobbszabású felújítási terv a Zagyvapálfalva községben elvégzendő felsőfalusi útfelújítás, amelynek az ösz- szege 500 ezer forint. Nagyszabású feladat Karancsla- pujfő község belső víztelenítése is. Erre 434 ezer forintot irányoztak elő. Kistere- nyén a Tarján patak belső kövezésére 220 ezer forintot. A Korin és Kossuth telepek víztelenítésére 100 ezer forintot fordítanak. Ezt később 700 ezer forinttal felemelték. De a gyárban úgy látták, hogy 7,4 milliós exporttermelést is képesek teljesíteni. Ezt be is foglalták kongresszusi felajánlásukba. A tényleges helyzet pedig az, hogy az eredeti 4,5 milliós export-tervet már július végén teljesítették és előreláthatólag az évi export-termelésük meghaladja a 9,2 millió forintot. Hasonló a helyzet az önköltség tekintetében is. Az eredeti tervhez képest 500 ezer forintos megtakarítást vállaltak, amelyet később — augusztus végén — 700 ezerre módosítottak. Az eddigi munka alapján viszont nem egyébről van szó, mint arról, hogy a megtakarítás meghaladja majd a 3,3 millió forintot is. Ez kedvezően érezteti hatását a nyereségrészesedésben. Amig az* I. félév végén mindössze hét napi bérnek megfelelő nyereség- részesedése volt a gyárnak, jelenleg már kétszerese; elérte a 14 napot. Ezek az eredmények azonban nem kisebbíthetik, hogy a selejt mintegy fél százalékkal meghaladja a múltévi átlagot. Az év hátralevő részében még megvan iá a lehetőség, hogy a gyár dolgozói tovább növeljék elért eredményeiket, ahol lemaradás van, ott fokozottabban haladjanak előre. Miniszteri dicséretben részesült a Zagyvapálfalvi Bányagépgyár Nagy megtiszteltetés érte a napokban a Zagyvapálfalvi Bányagépgyár dolgozóit. A Nehézipari Minisztérium kollégiuma november 21-i ülésén értékelte a felügyelete alá tartozó trösztök és vállalatok kongresszusi munkaver senyvállalásának teljesítését. A kollégium megállapította, hogy a Nehézipari Minisztérium október 31-ig a legfontosabb mutatók — a termelési érték, a termelékenység, a költségszint — tekintetében vállalását teljesítette, illetve túlteljesítette és ezzel a főbb gazdasági mutatók 1960. évre tervezett színvonalát elérte. Számos más vállalat között a Zagyvapálfalvi Bányagépgyár dolgozói is derekasan kivették ebből a munkából a részüket. Ezért kerülhettek azok közé a vállalatok -közé, amelyek ezen a héten Czottner Sándor elvtárs, nehézipari miniszter dicséretében részesültek. A gyár különösen az önköltség tekintetében ért el szép eredményt. Eddig a tervezettől 4,4 százalékkal alacsonyabb a költségszintjük. Az előzetes számítások szerint a gyár december 27-re befejezi ez évi tervét. A közelmúltban a szakszervezeti bizottság tanácskozásra hívta össze a vállalat vezetőit, legjobb dolgozóit. Ezen a tanácskozáson azt a célt tűzték ki, hogy alaposan kihasználva az év hátralévő részét, a második félévben is megtartják az első félévben megszerzett élüzem címet. Hogyan készüljünk fel a népszámlálás zavartalan lebonyolítására? A népszámlálás végrehajtása I960 január 2-án kezdődik és 1960 január 10-én fejeződik be. A nagy anyagi áldozattal végrehajtásra kerülő nép- számlálás csak akkor éri el a célját és csak akkor nyújt biztos alapot a távlati tervek elkészítéséhez, ha a kérdésekre kapott válaszok pontosak lesznek és a valóságot tükrözik. A népszámlálási adatok titkosak, azokat kizárólag statisztikai célokra és csak a Központi Statisztikai Hivatal használhatja fel. A községi és városi tanácsok népszámlálási felelősein kívül más személyek, vagy más szervek megbízottai a népszámlálási adatokba betekintést nem nyerhetnek. Az összeírás során pontos adatokat kívánunk kapni, amelyek bázisai lehetnek a lakások, iskolák, kultúrottho- nok, üzemek stb. tervezéseinek. A kérdőíven több olyan kérdés szerepel, amelyre csak akkor kaphatunk pontos válaszokat, ha a kérdések megválaszolására a lakosság felkészül és ezzel segíti a népszámlálás végrehajtását. Ilyen kérdések a foglalkozásra, a munkaadó cégszerű megnevezésére, a munkahelyre, a születési időre, a házasságkötés évére, az iskolai végzettségre vonatkozó kérdések. Igen gyakori, különösen városban, de még a községekben is, hogy a férj és a feleség is dolgozik és a számláló- biztos csak más személyeket, anya, apa, anyós vagy más nagykorú rokont talál otthon, aki nem tud felkészülés nélkül a fentebb felsorolt kérdésekre elfogadható választ adni. A lakosság még ebben a hónapban szerezze be és írja össze családtagonként a fent említett adatokat és hagyják meg azokat az otthontartózkodóknak. A foglalkozásra való pontos válaszok például: kazánko- vács, üvegfúvó, műbútorasztalos, épületasztalos, géplakatos, épületlakatos, vájár, csillés, állomásfőnök, kocsimenesztő, üveglehordó segédmunkás, kőműves segédmunkás, tsz-ta- goknál: növénytermelő, lóápoló, fejőgulyás, állatgondozó •tb. ““SÄU "ES üzemmérnök, íajzoio, ^ vezető stD. oprríró ügyi előadó stb. A munkáltatóra és a munkahelyre vonatkozó helyes válaszok például: Zománc mari Művek Salgótarjáni Gyáregysége, Salgótarján nem tűzhelygyár), Magyar Vasötvózetgyár Vállalat Zagyvaróna (és nem feszigyár), Nógrád megyei Banya- es Építőanyagban Zagyvapálfalva (és nem Pál- falvi Téglagyár), Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat Salgótarján, 38-as Italbolt, Mát- ranovák. Nagyban segíti a lakosság a népszámlálást azzal is. ha a számlálóbiztos által megadott időben a családból valaki otthon tartózkodik és gyorsan felelni tud a feltett kérdésekre. A számlálóbiztos és a lakosság közös összefogása nélkül nem lesz eredményes az 1960. évi népszámlálás és kilenc nap alatt végrehajtani sem lehet,