Nógrádi Népújság. 1959. december (15. évfolyam. 96-103. szám)

1959-12-09 / 98. szám

NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1959. december 9. Kellemesebbé teszik a téli estéket Egy esztendeje, hogy meg- lakult Nagybárkány község­ien a művelődési tanács, mernie K feladata a lakos ág kulturális nevelése, egyre lövekvő kulturális igényük rielégítése. Nos hát ha ilyen zempontból vizsgálgatjuk a anács munkáját, megállapít- íatjuk, nem volt hiábavaló íz eltelt egy esztendő. A művelődési tanács a negalakulása után munka- ervet dolgozott ki, amely- oen azokat a legfontosabb feladatokat jelölte meg, amelyek megvalósítását igen fontosnak tartotta a község kulturális életének fellendí­tése, a község lakóinak kultu­rális. erkölcsi politikai neve­lése szempontjából. Igen nagy gondot fordítanak a fia­talok nevelésére, fejlődésére. A Természettudományi Is­meretterjesztő Társulat köz­reműködésével a községben rendszeresen ismeretterjesztő előadásokat tartanak. Ezek az előadások a természettudo­mány különböző ágaiból, bél­és külpolitikai eseményekből merítenek témát. Ilymódon bővül a hallgatók természet­tudományi ismerete, könnyeb­bé válik tájékozódásuk a politikai események között. A községben négy szakkör is dolgozik, a művelődési ta­nács keretén belül, színját­szó, rajz, kézimunka és tánc­szakkör. Most szervezik meg az énekkart is. Ezeknek a szakköröknek legfőbb érde­me, hogy igen sok fiatalt serkentenek közéleti szerep­lésre. s a lányokat is bevon­ják ebbe a munkába. A kézi­munka szakkörben például csak lányok tevékenykednek, s kézügyességük mellett so­kat tanulnak, fejlődnek. A művelődési tanács ter­vében szerepel a régi népszo­kások felelevenítése is. Ha az idei évet nézzük már e téren is van előrehaladás. Megrendezték példábl a ke­nyér ünnepét, de úgy, hogy felelelvenítették a községben éső hagyományokat, szokáso­kat. Jönnek a hosszú téli esték, az embereknek több idejük marad a tanulásra. Felkészül erre Nagybárkányban a mű­velődési tanács is. Egyrészt úgy, hogy különböző rendezvé­nyekkel igyekszik kellemeseb­bé tenni ezeket az estéket, A ZIM salgótarjáni gyár­egységében jártam. Munká­sokkal beszélgettem akik vé­leményt mondtak az 5+1 is­kolai formáról. Mindez nem volt nehéz, hisz minden hé­ten egyszer megjelennek a gimnazista fiatalok, akik a műhelyekben dolgoznak. Hogy mit mondtak? Arról már írtam egyszer Leírtam a szülők véleményét a gyerme­kekről. Most azonban a gye­rekek véleményét kértem a szüléikről. Már hagyománya van a dolgozók levelező oktatásá- sának. Nagyon sok munkás, végezte már el munkája mel­lett a különböző középisko­lát. Csak ebben az évben kö­zel 700 munkás jelentkezett a tecnikumokba és a gimná­ziumba. S ezek a munkások ott vannak hetenként egyszer az iskolában míg a többi na­pokon otthon a családtól, a a szabadidőből lopják el a perceket s a könyv fölé ha­jolnak. A IV. a. és a III. c.osztá- lyokba látogattam el. Mind­két osztályban meglepődve másrészt rendbeszedik a nép­könyvtárat, melynek igen sok ifjú és felnőtt olvasója van Nagybárkányban. Mert a könyvek bizony régiek. Felújításukkal eddig nem igen törődtek, most a mű­velődési tanács lehetőségé­hez mérten próbál e téren is változtatni. így tevékenykedik Nagy­bárkányban a művelődési ta­nács, hogy minél több em­berben keltsék fel a szép iránti szeretetet, a tudás • szom j át. fogadták a kérdést. Nehéznek találták a véleménymondást szüleik, idősebb testvéreik felett. S aztán szinte egy­szerre indult meg a beszéd. Ahány diák, annyi a válasz. A negyedikes Rozgonyi Ilona a nagy áldozatvállalásról be­szél. A nő szemével nézi a kérdést s mint mondta sok feleség itt tölti el a harmadik műszakot. S hogy mennyire megéri erről beszél tovább. Ha a szülő tanul tovább an­nak a gyerek is hasznát lát­ja. Ennek a hiányát különö­sen mi munkás-paraszt szü­lők gyermekei érezzük. Sok szülő képessége hiányában nem tudja kellően segíteni tanuló gyermekét. Máris új jelentkező szólal meg a fiatal barnahajú Alics Anna Mária, ö arról beszélt, hogy a levelező tagozaton ta­nulók nagyon öntudatos em­berek. Sőt még meg is told­ja azzal, hogy külön becsü­letükre válik, hogy nem akarnak lemaradni most a a szputnyikok korában. Alig győzöm már jegyezni a sok választ. Böhm Adolf szemé­lyes ismerőséről beszél. Olyan családról ahol a fiú mérnök Tisztelik, becsülik a tanuló ''Cázuutáne h illemtan A Salgótarjáni Acéláru­gyár Művelődési Otthoná­ban december 10-én, csütör­tökön este 6 órakor Dr. Ka­posi Edit a Népművelési In­tézet munkatársa tart előa­dást a fiatalok részére „Tár­sastánc és illemtan” címmel. Az ismeretterjesztő előadások keretében abból a meggondo­lásból tűzték napirendre ezt az előadást, hogy a fiatalság­nak ezzel is elősegítsék he­lyes irányba történő fejlesz­tését. Az előadás után a Ben- kő táncművész-házaspár mu­tat majd be társastáncokat. munkásokat fiától ne legyen nagy távol­ságra. A mihálygergei Gordos Ernőtől falubelije kért segít­séget matematikából és fizi­kából. S mikor összeültek szerepet cseréltek. A levelező tagozaton tanuló munkás job­ban értette az anyagot mint Ernő. A III. c. ben Kispál Ilona az akaraterőt becsüli, őszin­tén kijelentette, nem bírná a munka mellett a tanulást is. Lausch Erika nővéréről be­szélt, aki a nappalosi tago­zaton megkezdett középisko­lát mint dolgozó fejezi be. Édesapámnak segítek, így mondta Földi Katalin. S le­hetne sorolni tovább Kuris Marikát, vagy Garamvölgyi Juditot és a többi diákot, akik valamennyien a megbe­csülés hangján szóltak a ta­nuló munkásokról. Csak két osztályban jár­tam, de elegendő volt ez is ahhoz, hogy megtudjam a diákok véleményét. Sok vá­laszt kaptam a feltett kérdés­re melyet nem írtam le hi­ánytalanul. Egy azonban bi­zonyos volt, amiről meg­győződhettem. A diákok tisz­telik, becsülik a tanuló mun­Tovább tökéletesítik az iskolákat és az apa most tanul, hogy kásákat. tob — és felszerelései kft Új bekötő út épült Keszegen 1960-ban kerül sor Salgó­tarján négy iskolájának rend- behozatalára. Mintegy 100 ezer forintot fordítanak a Sztahanov úti iskola tetőzetének felújítá­sára, ugyancsak megjavítják a Somlyó-utcai iskola tetőze­tét is. Rendbe hozzák a Rá­kóczi úti iskola kerítését. Er­re a célra mintegy 40 ezer forintot fordítanak. A fent említett javítások mellett tovább tökéletesítik az iskolák felszerelési és be­rendezési tárgyait, így jövőre ilyen célra 80 ezer forintot költ majd a városi tanács. íme a keszegi lakosok tár­sadalmi munka közben. A kép azonban csak egy pil­lanatot örökít meg a köz­ség lakóinak odaadó, áldo­zatos munkájából. S a ké­pen felismerhetőkön kívül a község minden egyes lakója, idősek és fiatalok is kivet­ték részüket az új bekötő út építéséből. A községfejlesz­tési alapból vásárolták meg a követ, de az építés min­den más munkája a Haza­fias Népfront és a tanács által szervezett társadalmi munkával készült el. Háziasszonyok találkozója Háziasszoznyok találkozó­ját rendezi meg csötörtökön a Nógrád megyei Nőtanács. A találkozón, amelyen a megye legkülönbözőbb pont­jairól vesznek részt a házi­asszonyok, a háztartásban dolgozó nők problémáiról, gondjairól, bajairól vitat­koznak a résztvevők, megbe­szélik azt is, hogyan szakítsa­nak időt háztartási munká­juk mellett is képzésükre, fejlődésükre. A találkozót Antal Gyulá- né elvtárső, a nőtanács me­gyei titkára vezeti le. Cikkünk nyomán: A tisztiorvos figyelmébe ajánljuk címmel lapunk elmúlt heti számában glosszát közöltünk, amelyben megírtuk, hogy a földművesszövetkezetek zagy- vapálfalvi italmérésében a rendelet ellenére sem mos­sák folyóvízben a poharakat, hogy zárva van a WC. Fel­hívtuk a figyelmet arra, hogy az egészségügyi követel­ményeknek megfelelően e nagyforgalmú üzletben a fen­ti munkákat mielőbb végez­zék el — ha az FMSZ arra nem lenne hajlandó, altkor a tisztiorvos zárassa be az italboltot. örömmel vettük kézhez az elmúlt napokban a Nógrád megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás 1464-2/ 1959 számú, november 11-én keltezett határozatát, amely­ben az egészségügyi követel­mények teljesítése erdőkében több végrehajtást rendeí el a a zagyvapálfalvi italboltban. Örültünk ennek azért is, mert szerkesztőségünkkel egyidő- ben a KÖJÁL és a tisztior­vos is felfigyelt erre a jelen­ségre, s a mi glosszánk és a kivizsgálás keresztezte egy­mást. Elrendelték tehát: 30 napon belül el kell végezni a WC. átépítését, annak je­lenleg használható részét pe­dig három napon belül fer­tőtleníteni kell. Elrendel­ték a meszelést is. Biztosíta­ni kell 30 napon belül a fo­lyóvizes pohármosás beruhá­zási keretét, — a munkákat el kell végezni. — Addig is csak folyóvizet alkalmazhat­nak a poharak mosásához. A határozat ezentúl még több követelmény végrehajtását is előírja, melyeknek megvalósí­tása feltétlen az italbolt to­vábbi hírnevét, nagyobb for­galmát, végsősoron pedig a közegészségügyi előírások be­tartását, a dolgozók egészség- védelmét szolgálja majd. A tisztiorvos tehát megtet­te a magáét, — dicséret érte. Most a másik választáson a sor: vagy becsukják az üzle­tet, vagy eleget tesz a föld­művesszövetkezet a tiszti- orvosi határozatnak. Ez az utóbbi talán mégis csak jobb lenne. — S. L. — Társadalmi munkában dolgoznak a falu lakói. tßecvtnbvr a leli KÖNYVVÁSÁR hónapja 8ó relasztékkal *áriák « könyvesboltok Hivatásuk az emberszeretet Egy bodog em­berrel találkoz­tam a napokban. Arca fáradt volt, de a hangja örömtől csengett. Ez az idős ember hosszú munkás­eveket tapasztalt, részese volt örö­möknek és meg­próbáltatásoknak, keresetlen, egy­szerű szavakkal mesélte el, hogy miért boldog. Ezek a szavak tisztán csengnek még most is ben­nem: — Hidd el ked­ves barátom én az idős fáradt ember, újra visz- szanyertem az életkedvemet; azt, aki a legdrá­gább nekem __ J ók az emberek— mondta. Alig két hó­nappal ezelőtt ijesztő sápadtság öntötte el, rán­cos, egyre az új után kutatást tükröző, gondok­ban fakuló ar­cát. Szíve össze­szorult s nem mert a jövőre gondolni. Fele­ségét — aki hű­séges segítőtár­sa, élettársa volt négy év­tizeden keresz­tül, akinél min­dig megértésre tatáit — életve­szélyes állapotban szaiatottak kór­házba. Az orvo­sok arcát a gond felhősítette el, ha hozzájuk fordult. Remegő, szinte öntudatlanul át­élt napok követ­keztek. Naponta megtette az utat a kórházba, és sosem tudta, mire érkezik Hányszor vé­gig gondolta azt a negyvennégy évet, amelyet együtt éltek. Amolyan szám­vetés volt ez, amit csak akkor tesz az ember, ha az életében valami döntő változást vár. A kórházban minden lehetőt megtettek az asz- szony életéért. Telmánnyi főor­vos önfeláldozó munkája gyümöl­csöt érlelt: a gyógyulás gyü­mölcsét. A krí­zis vad éjszakája után a beteg egyre erősödik A hivatástudat, az emberszeretet végső próbálko­zása győzött. Karancsi Béla oacsi a kohók és kupolák esupa- sziv volt mestere úgy érzi: neki is merétett az em­beri szerétéiből, gondoskodásból. Az életet kapta vissza. Talán akad az orvosok között másfajta is? ö erre azt mondja: „Nem ébredt fel benne meg a szeretet”. Nyugdíjas, de azért gyakran hívják a gyárba, hiszen a hosszú évek tapasztala­taiból sokat le­het tanulni. Lel­kiismeretesen segít, ha szük­séges. Béla bácsi nem tudja ho­gyan is köszön­hetné meg azt az önfeláldozó mun­kát, amit Tel- mányi főorvos tett. Nem talál szavakat, csak a szeme sarkában meglapuló csil­logó könnycsepp árulkodik érzé­séről. .. En az ő nevé­ben is köszöne­tét mondok. péti A Felszabadulási Szemle pályázatai Hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa, a Művelődésügyi Mi­nisztérium, a Hazafias Népfront, a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság és a Szövetkezetek Országos Szövetsége ,»Felszabadulási Kul­turális Szemlé”-t hirdetett. A pályázaton részt vehetnek a KISZ-szervezetek, üzemi, községi, városi művelődési otthonok, ifjú­sági házak, más népművelési in­tézmények szakkörei, de egyéni­leg is részt vehet a pályázaton bárki, korhatár megkötés nél­kül, akár tagja a KISZ-nek, akár nem. A Felszabadulási Szemle pályá­zatai a következő művészeti ágak­ban kerülnek megrendezésre: Irodalmi pályázat­A pályázat követelménye, hogy hazánk felszabadulása, vagy a felszabadulást követő tizenöt év élményanyagából merítsék témái­kat. Pályázni lehet rövidebb lírai versekkel, versciklussal, nagyobb lélegzetű poémákkal, elbeszélő költeményekkel, novellákkal, el­beszéléssel, tárca novellával, je­lenettel, egyfelvonásos színdarab­bal. A pályázaton mindenki részt vehet, aki hivatásszerűen nem foglalkozik az irodalommal. Képzőművészet A pályázat kiterjed a képző­művészet minden ágára, de a tömeges részvétel lehetőségére való tekintettel elsősorban jön számításba a grafika, rajz, il­lusztráció, festmény, akvarell, kis­plasztika. Népi díszítőművészet, iparművészet A pályázat célja, hogy népünk gazdag hagyományait a fiatalok megismerjék, megszeressék, ma­gukénak vallják és továbbfej­lesszék. Pályázni lehet a követ­kező alkotásokkal: Népi díszítőművészet. Valamely tájegységre jellemző kézimunká­val, a falu vagy a legközelebb eső néprajzi tájegység jellemző népi díszítőművészeti mintáinak összegy ű j tésével. Iparművészet. Kerámia: tálak, vázák, edények, illetőleg ezzel egyenlő munkaértékű tárgyak. Fém. (Vas- és színesfém) tál­cák, hamutartók, díszített dobo­zok, gyertyatartók vagy más ha­sonló pályaművekkel. Fa: fafaragással díszített hasz­nálati tárgyakkal és asztalosmun­kával készített apróbb díszítőtár­gyak. Üveg: egyszerű formájú csiszolt, vagy maratott tárgyakkal. Lakberendezés: lámpaemyő, gyékényszőnyeg, vagy más egy­szerű lakberendezési tárgyakkal. Foío-pályázal­A pályázaton részt vehet min­den fotószakkör és amatőr fotós. A beküldött képek a legváltoza­tosabban tükrözzék népünk és Ifjúságunk életét, fejlődésünket. Csak kiállításon még nem szere­pelt képpel lehet pályázni. Pályázni lehet: egyénileg négy darab, legalább 18x24 cm méretű fekete-fehér, vagy színes (nem színezett) képpel. Szakköri kol­lekcióval, amely a szakkör leg­alább hét tagjának egy-egy fenti méretű képéből áll. A pályamunkák beküldési ha­tárideje: 1960. március 1. A pályamüveket a Járási, il­letve városi KISZ-bizottsághoz kell beküldeni. Azoknál a fiataloknál, akik részt vesznek az „Ifjúság a szo­cializmusért” próbán, a pályázat­ban való eredményes részvétel, azaz bármely pályamunkájuk ki­állítása, a próba kulturális köve­telményének teljesítését jelenti. A szovjet- holdrakél-a program Előadás a salgótarjáni mű­velődési otthonban A Magyar Szocialista Mun­káspárt Városi Bizottsága, a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság megyei elnöksége és a városi tanács közösen ren­dezte meg a szovjet holdra­kéta program című előadást a városi művelődési házban. Az előadást, ámelyen többszáz munkás és értelmi­ségi dolgozó vett részt, Sinka József elvtárs, a Magyar Űr­hajózási Bizottság titkára tartotta. Előadás után a „Földünk első szovjet szputnyikjai" c. szovjet filmet mutatták be a hallgatóságnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom