Nógrádi Népújság. 1959. december (15. évfolyam. 96-103. szám)

1959-12-05 / 97. szám

6 ROSHABIRIPOIIAS 1959. december 5­Az alkofmány napját ünnepH a Bolgár Népköztársaság Tizenkét évvel ezelőtt alkotta meg a Bolgár Népköztársaság nem­zeti alkotmányát, amelyben rög­zítette a felszabadult bolgár nép eredményeit, törvényeit, s ki­mondta, hogy a Bolgár Népköz- társaság a munkások és parasz­tok állama. Az Alkotmány ki­kiáltásától eltelt idő hűen igazol­ja az alkotmányban rögzítetteket, a Bolgár Népköztársaság elmara­dott országból előrehaladott ipari, mezőgazdasági, magas kultúrával rendelkező ország lett. A bolgár hajóipar kivívta nemzetközi hírnevét Az ifjúságnak a műveltség elsajátításához könyytá ak áll­nak rendelkezésre. Lesz-e kulturális élet Nógrádkövesden ? Két KlSZ-szer- vezet van Nóg­rádkövesden, két könyvtár is mű­ködik, 500 fős művelődési ott­hon, s van két televíziója is a községnek. Adott­ságok, lehetősé­gek ezek. Vajon kihasználják-e ezeket a köves- diek? A felelet nagyon egyszerű. Nem! Belenyugodtak ebbe a község la­kói? — kérdez­tem Oravecz Sándortól, a VB. itkárától. — Ha sokan bele is törődtek, mi nem egyez­tünk bele a meg­alkuvásba. Már a júniusi tanács­ülésen foglalkoz­tunk a község kulturális hely­zetének sürgős megjavításával, a lehetőségek ki­használásával. Korábban vol­tak próbálkozá­sok. A peda­gógusok, ameny- yire helyzetük engedte, foglal- icoztak a kulturá­lis élettel... Ba­logh József és felesége tanítgat- ja a fiatalokból álló kulturgár- dát. Bár ez a gárda is az is­kolai rendezvé­nyekre, ünne­pekre készül fel csuván. Az is­kola igazgatója Bulejka Pál is foglalkozott a község kulturális életével, azon­ban a megszapo­rodott funkciók jelenleg megaka­dályozzák ebben. Egyelőre gaz- danélkül a kö- vesdi ifjúság. A KlSZ-szerve­zetek: az állami gazdaság, a kő­bánya és a terü­let összevont szervezete aktí­vabb munkát is kifejthetne a fi­atalság között. Ha a két szerve­zet vezetősége összefogna a ta­náccsal'.j a peda­gógusokkal, rövid időn belül le­hetne módot ta­lálni a helyzet megjavítására. Az említett jú­niusi tanácsülé­sen Liki Gábor és Liszay József a meglévő kul­turális lehető­ségekről, s a fia­talok tiszteletlen­ségéről szólt. Vi­szont a tanács­ülés csak beszélt erről, de nem cselekedett mind­ezek előmozdítá­sáért, illetve megszüntetéséért. — Augusztus 26-án megint foglalkozott a ta­nácsülés a kul­turális helyzettel. Báli István a művelődési ál­landó bizottság elnöke beszámolt a község kulturá­lis helyzetéről — mondotta Ora- veezné elvtársnő. Ezen a tanács­ülésen határozat is született. De­cember 15-ig lét­re kell hozni a községben egy felnőtt és KISZ kultúrcsoportot, vagy énekkart kell alakítani. Szép és nemes hatá­rozat. Azóta már három hónap is eltelt, s a de­cember 15-e ro­hamosan közele­dik, de kultúr- csoport, egysé­ges községi kul- túrgárda nin­csen. Az 500 sze­mélyes művelő­dési otthon üre­sen szomorodik a községben. Ritka az az al­kalom, amikor felhasználják egy-egy tánc- mulatságra, vagy rendezvényre. Redszeres mű­velődési munká­ról nem beszél­ünk. — Sajnos mi­óta a két televí­zió megérkezett a községbe, azóta filmvetítés nin­csen, pedig an­nak már jó né­hány hónapja — panaszkodik a titkárnő. A kő­bánya beszüntet­te a filmezést, s jelenleg csak epekednek a kö- vesdiek a jó fil­mek után. A ta­nácsnak az az el­gondolása, hogy egy italboltot alakítanak át mozivá, s a já­rási vándormo­zi minden héten ellátogathatna oda is. Könyvtár is kettő van a köz­ségben. Rendsze­res olvasóról még kevésről le­het beszélni. A nógrádköves- diek kulturális továbbhaladása annyira érdeke a pedagógusoknak mint a kőbánya dolgozóinak, vagy az állami gazdaság dolgo­zóinak. Ha létre­hozzák az egysé­get, egyetértenek a tennivalókban rövidesen szép eredményeket ér­hetnek el, hiszen az objektív lehe­tőségek nagyré­sze adott ehhez. — Réti — —Vasárnapi lejloro-^ Vízszintes: 1. Nógrád megyei község. 13. Tetejére helyezkedik. 14. Régi nép. 16. Spanyol poli­tikus volt (folyt. függ. 17-ben). 18. Nem egészen arra! 19. A jövő rakétája. 20. Feltételes kötőszó. 21. Fiú becenév. 23. A hét vezér egyike volt. 25. A Tisza mellék­folyója. 26. Vissza: lim ikerszava. 27. Vét, elhibáz. 29. Szúrófegyver. 31. Hegy németül. 32. Épületek tetős kiképzése járda felett. 34. Gabonanövény. 36. Híres magyar feltaláló neve. 37. Kicsinyítő képző. 38. Nógrádi község. 41. Ma­gyar határállomás. 43. Csapadék. 44. Állat németül — kiejtve. 46. Fontos testrész. 49. Elvesz, elra­bol. 52. Foghús (2. kocka kettős­betű). 53. Ázsiai nép. 54. Szemé­lyes névmás németül és magya­rul is. 55. Íráshoz kell. 57. Mu­tatószó többesszámban. 59. Lyuk — tájszólással. 61. Német kérdés. 62. Nem egészen ízes! 63. Óra­hang. 65. A függ. 58. sz. nagyob­bik fele. 67. Kereset része! 68. Fa része. 69. Régi itáliai nép. 70. Fordított kérdőszó. 72. Tiltószó. 73. Keleti „szent” könyv. 74. Nem megy el. 76. Nógrád megyei köz­ség. Függőleges: 2. Vissza: egyip­tomi napisten. 3. Üzem (egy koc­ka kettősbetű). 4. Terem is van ilyen. 5. Petőfi egyik költemé­nyében itt repül télen a nap. 6. Póló m. hangzói. 7. Vissza: szár­nyasok testét fedi. 8. Végzet — közismert idegen szóval. 9. Név­elővel: mulatság. 10. Kínai nép. 11. Vonó m. hangzói. 12. Két nóg­rádi helység (kötőszóval). 15. Két bányászközség Nógrád megyében. 20. Folyadéktároló edény. 22. In­kább — röv. 24. Pazarló, nagy lábon élő. 26. Diák-ebédlő. 28. Távolság. 30. Félig forral! 31. Le — francia nyelven. 33. Német név­elő. 35. Lelkesít. 39. Zagyvapál- falvi Sportegylet. 40. SIB. 42. Kellemetlen. 45. Piros — németül. 47. Falevél teszi. 48. Nem lát. 50. Főzeléknövény. 51. ZIB. 52. Ezen a helyen. 56. Jugoszláv város. 58. Budai rész. 60. Ruhadarab. 63. Burkolatsúly. 64. Vagyon (utolsó kocka kettősbetű). 66. Erre jön a derű. 69. Könyvben van. 71. Fejen van. 73. Kicsinyítő képző. 74. Folyó nap. 75. Dátum röv. Az oó, illetve az öő betűk kö­zött nem teszünk különbséget. Beküldendő: vízsz. 1, 38, 76, függ. 12, 15. sz. sorok megfejtése, valamint a VASÁRNAPI FEJ- TÖRÖSZELVÉNY. Beküldési ha­táridő: december 9. A borítékra írjuk rá: Rejtvény! Múltheti rejtvényünk helyes megfejtése: A vén cigány. Cson­gor és Tünde. — Előszó. — Cser- halom. Könyvjutalmat nyertek: Bódi Imréné Mátramindszent, Balázs Sándor Salgótarján, Biráry László Balassagyarmat. A könyveket postán küldjük el! A megbomlott amerikai egység — az angol piacszerzés Persze jókora adag túlzás­sal, de mégis azt lehetne mondani, hogy ma a csúcs- értekezlet halogatásának el­sősorban nem is a Szovjet­unió és a nyugati hatalmak ellentétei, hanem a nyugati­ak belső egyenetlensége az oka. A nyugati tábor úgy akar leülni a tárgyalóasztal­hoz a Szovjetunióval, hogy saját berkeiben legalábbis tessék-lássék rendet teremt, összehangolja nézeteit. S mi­vel a nézetek egységéről a nyugati táborban belül ko­rántsem lehet beszélni, nyu­gaton most folyik a sorok rendezése. „Világ kapitalistái egyesüljetek!” — ezt a jelszót szeretnék most követni a nyugati vezető körök. Nem könnyű ez a feladat, bár a nyugati nézetek és el­képzelések általában csak két fő irányba mutatnak: a meg­egyezés, vagy a hidegháború folytatásának irányába. De a legnagyobb nehézséget az okozza náluk, hogy az egyes országokon belül, sőt az egyes polgári pártokon belül is ott vannak mindkét irány­zat hívei: azok is, akik haj­lanak a békés együttélés el­fogadására és azok is, akik továbbra is a hidegháború bajnokai. Nézzük meg például az Egyesült Államok két nagy pártját: a republikánus és a demokrata pártot. Roppant leegyszerűsítése volna a hely­zetnek és nem is felelne meg a valóságnak, ha azt mon­danánk, hogy az uralmon lé­vő republikánusok a békés együttélést akarják, míg az ellenzéki demokraták a régi dullesi külpolitikát kívánják vissza — vagy fordítva. Az az igazság, hogy például egyes republikánusok — Eisenhowerrel az élükön — sokkal józanabbul mérlegelik a külpolitikai helyzetet, a nemzetközi erőviszonyokat, mint — mondjuk — kév év­vel ezelőtt. De ott van a republikánus pártban Rocke­feller is, New York állam kormányzója, a, párt egyik esélyes elnökjelöltje az egy év múlva sorra kerülő el­nökválasztásra. Rockefeller — úgy látszik a hidegháborús tőkés körök támogatásával akarja elfoglalni az elnöki széket, s éppen ezért nemrég tartott hosszabb amerikai körútja minden állomásán szélsőséges hangot ütött meg, s ellenezte azokat a lépéseket, amelyek közelebb hoznák az Egyesült Államok álláspontját a Szov­jetunióéhoz. Ami pedig a demokrata pártot illeti, ott Stevenson a békülékeny szárny vezére, aki már a Szovjetuniót is be­járta, s Hruscsov elvtárs amerikai tartózkodása idején is barátságos eszmecserét folytatott a szovjet minisz­terelnökkel. De ott van a de­mokrata párt régi vezető gárdája Trumannal, a volt köztársasági elnökkel és Ach- esonnal, a volt külügymi­niszterrel az élen, s ez a régi gárda képtelen megérteni az idők szavát. Truman éppen a napokban követelte — épp úgy, mint Rockefeller — az atomfegyverkisérletek felújí­tását. Acheson pedig egyszer­re csak feltűnt Nyugat—Né­metországban és Nyugat—Ber­linben, mint „Berlin szabad­ságának védelmezője”, s ki­állt amellett, hogy a berlini kérdésről ne is tárgyaljanak a csúcsértekezleten. Ezeket az ellentéteket az amerikai pártokon belül természetesen nem szabad eltúlozni, hiszen a „Világ kapitalistái, egyesül­jetek!” — jelszó ebben az országban is él és hat. De mégis ezekből világosan lát­szik, hogy koránt sincsen egység, nincs végleges kidol­gozott irányvonal az ameri­kai külpolitikában. Igaz, hogy az Egyesült Államok hivata­los külpolitikájának az irá­nyítása most a béküléke- nyebbek kezében van —, de kétségtelen, hogy még nagy befolyásuk van a külpolitiká­ra azoknak a köröknek is, amelyek a „szakadék szélén való táncolás” régi dullesi el­képzeléseit vallják. Európában a sorozatos ál­lamférfiúi látogatások mutat­ják, hogy mennyire iparkod­nak összehangolni politikáju­kat a nyugati hatalmak. Selwyn Lloyd Angol külügy­miniszter nemrég Párizsban járt. Néhány napra rá pedig Adenauer nyugat-német kancellár Londonban tár­gyalt Macmillan angol mi­niszterelnökkel. Sajnos, az az „eredmény”, amelyet ezeken a tárgyalásokon elértek, ar­ra mutat, hogy Európában a kapitalisták egysége kedvéért a haladóbb angol politika visszakozott a francia és a különösen jobboldali nyugat­német politikával szemben. Macmillan előbb a franciáknak engedett a csúcstalálkozó idő­pontját illetően, azután meg Adenauer előtt is meghátrált, például abban, hogy a Kelet- Nyugati csúcstalálkozón szóba sem hozzák az angol kor­mány korábbi elgondolását, a közép-európai kölcsönös visz- szavonulást, a „disangage- ment”-et. Az angol kormány gazda­sági engedmények fejében hajlandó volt engedni a franciáknak és a nyugat-né­meteknek. Anglia ugyanis „kivívta” azt a kétes dicsőséget, hogy „kék víz” elnevezésű, rövid hatósugarú rakétákat fog szállítani a nyugat—német militaristáknak. Az angol fegyvergyárosok — nem 'utolsó sorban Amerika rová­sára — be akarnak törni a nyugat—német piacra, s eb­ben a törekvésükben készsé­gesen segíti őket az angol kormány. Az is feltűnő, hogy a „kis Európá”-hoz tartozó hat nyugati ország — Fran­ciaország, Nyugat—Németor­szág, Olaszország és a BENE- LUX-államok — külügymi­niszterei éppen most jelentet­ték ki, hogy az egymásnak járó vámkedvezményeket más országokra — például Angliára is kiterjesztik. íme, ezek azok a gazda­sági engedmények, amelye­ket az angol kormány ki­csikart a franciáktól és a nyugat-németektől. Ezzel szemben politikailag az an­golok jelentős engedményeket tettek az európai szárazföl­dön lévő partnereik javára. Persze ez az „egység”, ame­lyet most úgy ahogy össze- eszkabáltak, nem áll valami szilárd lábon. Ezt a többi kö­zött már az is mutatja, hogy Anglia azért más oldalról is bebiztosította magát. Létre­hozta hét más európai or­szág gazdasági szövetségét: az európai szabadkereske­delmi társulást, hogy Szovjtuniót, gyengíteni akar­ják a Szovjetunió pozícióit a Kelet-Nyugati csúcstalálkozó előtt. Hiú remény! Az el­múlt esztendők már bebizo­nyították, hogy a Szovjetuni­ót nem lehet zsarolni, hogy a Szovjetunió vezetőinek kö­télidegzetük van, ha a békés együttélés politikájának meg­védéséről van szó. Hiába mondanak majd „szívhez szóló” álszent beszédeket egyes nyugati delegátusok az ENSZ-ben, a szocialista tá­bor országai mit sem zavar­tatják magukat. A mi szilárd békepolitikánkról visszapat­tan minden hidegháborús próbálkozás. A nemlétező „magyar kérdés” felvetése sem idehaza, sem a nemzet­közi életben nem éri el cél­ját, s csak azokra hoz szé­gyent, akik még most is be­szélnek róla. piacot biztosítson árui számára akkor is, ha ki­szorulna a „kis Európá”-hoz tartozó országokból. Az imperialisták tehát min­denáron igyekeznek egységet teremteni táborukban, köz­ben azonban azt is megkísér­lik, hogy ahol csak tudják, borsot törjenek az orruk alá, minél több kellemetlenséget szerezzenek a szocialista tá­bornak, elsősorban a Szovjet­uniónak. Ezért melegítették fel éppen most az úgyneve­zett „magyar kérdést” is az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében. Ezzel a nemzetközi porondon zsarolni akarják a É. M. Ipari Villany- szerelési Vállalat, bu­dapesti és vidéki mun­kahelyeire KERES JÓL KÉPZETT VILLANYSZERELŐ­KET, BETANÍTOTT VILLANYSZERELŐ­KET ÉS VASSZER­KEZETI LEMEZ­LAKATOSOKAT. Jelentkezés: Bp. VII. Bethlen Gábor u. 21- 23. A munkaügyi osz­tályon, 7,30—16 óra között. 406

Next

/
Oldalképek
Tartalom