Nógrádi Népújság. 1959. november (15. évfolyam. 87-95. szám)
1959-11-28 / 95. szám
6 NÓGRÁDINEPÜJSAG 1959. november 2P. Teremtsenek otthonias légkört a bányagépgyár művelődési otthonában A Zagyvapálfalvi Bányagépgyár dolgozói, fiatalok és idősebbek — aláírással levelet kapott szerkesztőségünk. A panaszosok „valamiféle segítséget” kémek lapunk munkatársaitól annak érdekében, hogy saját kultúrott- honukban szórakozáshoz jussanak. A levél nyomában el is látogattunk a bányagépgyárba. Beszélgettünk az illetékes művelődési otthon igazgatójával, Tóth Mártonnal, a szakszervezeti bizottság vezetőjével, Csorba elvtárssal, és a párttitkárral, Józsa elvtárssal is, tehát mindazokkal, akik illetékesek ebben az ügyben. A kis kollektíva által elmondottak nagy többsége megfelel a valóságnak. Igaz ugyan, hogy ebben az évben csak 3 táncrendezvény volt, a telepi művelődési otthonban. De az is tény — és erről nem számoltak be a levélírók —, hogy a táncren- dezvényeken alig lézeng 10— 20 pár. Olyan jellege van tehát, hogy a fiatalok nem igénylik ezeket a rendezvényeket. Persze a hangsúly nem is csak a táncrendezvényeken van. Az emberek — vonatkozik ez öregre és fiatalra egyaránt — művelődésük elősegítését, ISMERETEIK gyar*p*tA^At IS VARJAK a művelődési otthontól. Sajnos, azonban az egyéb rendezvények sem a leglátogatottabbak. A világhírű Budapest táncegyüttes például itt, ebben a telepi művelődési otthonban mutatkozott be világjáró körútja után. Hiálba volt nagy propagandája a bemutatkozó előadásnak, alig lézengtek néhányon a nagyteremben. Előfordul ilyen közömbösség a faluszínház rendezvényein is. Meglepő módon lényegesen látogatottabb és sikeresebb az ismeretterjesztő előadások bármelyike: 70—80— 100 ember is részt vesz ezeken a rendezvényeken, holott az egész telepen mindösz- sze vagy 180 család lakik. Ez a példa arra kell, hogy ösztönözze a művelődési otthon vezetőségét, hogy szélesítse az ismeretterjesztő tevékenységet. Nagy kár, hogy ismét csak bíráló hangnemben lehet szólni a filmelőadások látogatottságáról. Van egy pár, szinte törzsvendége egv-egy új film bemutatójának, s dicsérendő is az a kezdeményezés, hogy ezeknek az állandó látogatóknak minden filmre szinte bérletként biztosítják is a jegyet. De többet kéne tenni a műsorpolitikáért, ki kellene harcolniok a jobb és főleg újalbb filmek megszerzését. A telepen 20—30—40 év óta ott lakó emberek alkotják a lakosok zömét. Ezért is jó, hogy LÉTRE HOZTAK A NYUGDÍJASOK KLUBJÁT. Ebben a klubban helyezték el a rádiót és televíziót is. A művelődési otthon egész életében a nyugdíjasok klubjának rendezvényei a leglátogatottabbak, szinte állandóan tömve van a terem. Vonatkozik ez persze a televíziós napokra is, heti 4 alkalommal a televízió adásokon egymás hegyén-hátán vannak az emberek. Ez a példa is azt bizonyítja, hogy e kis telep lakói második otthonukat keresnék a művelődési otthonban. Arra kellene tehát törekednie a vezetőségnek, hogy minél több családias rendezvényt szervezzen, necsak a fiatalok számára rendezzék, hanem családias, klubszerű összejövetellel nyissák meg olykor a táncmulatságokat is. Így a telep valamennyi családja otthonának erezné ezt a gazdag múltú művelődési otthont. Mert tény és való, hogy igen szép múlttal rendelkezik a telepi művelődési élet. Az 50-es évek elején még vidékre is járt a színjátszó csoport egy-egy jól sikerült előadás bemutatására. Most pedig épp hogy csak bontogatja szárnyát a színjátszás, nem foglalkoznak kellőképpen velük, nem támogatják munkájukat. A színjátszó csoport munkájúiban, szereplésében is több teret kell engedni az ottho- niasság légkörének. Olyan SZÍNDARABOK TANULÄSÄRA TÖREKEDJENEK, amelyek minden korosztályt érdekelnek és lehetőleg minél több szereplőt igényeljenek, hogy a sikerben érdekelve Legyen a telepen minél több család. Ugyancsak szélesíteni kellene a máris jó úton haladó különböző versenyeket, amelyekbe az idősebbek is szívesen bekapcsolódnak. Gondolunk itt a sokkversenyre, biliárdversenyre, stb. A művelődési otthon vezetősége az asszonyok beszervezését igen röviden elintézte. Megszervezték a kézimunkaszakkört, de kevés munkát fejthettek ki működése érdekében, öt lelkes résztvevője kétszeri összejövetel után megunta a dolgot. Meg kell mondani a teljes igazságot: lényegesen sokrétűbbé válhatna a művelődési otthon munkája, ha jobban támaszkodna a vezetőség a különböző tömegszervezetekre, a párt- és szak- szervezet mellett a nőtanácsra, KISZ-re is. Jobban be kellene kapcsolni a munkába a művelődéshez értő szakembereket, sőt, nem ártana olykor tapasztalatcseréért jobban dolgozó művelődési otthonokat is meglátogatni. És hát adná még maga az élet is azokat a problémákat és feladatokat, amelyekkel elevenebbé, sokrétűbbé, mindenkit érdeklőbbé válna az itteni művelődési munka. Ujlaky Mária Művelődési otthon llinyben — Üj művelődési otthon építéséi tervezik Iliny községben. Eddig már 40 t;zer dirab téglát szállítottak a helyszínre. A társadalmi munka eddigi értéke is meghaladja á Í2 ezer forintot. A 100 személyes művelődési otthont jövőre fejezik be. A példamutatás erejével A ki az elmúlt hetekben figyelemmel kísérte tanácsaink életét, megállapíthatta: körültekintő eligazítások, széles területre kiterjedő tárgyalások, folytak. Igaz ezek a megmozdulások a helyi tanácsok felsőbb szerveinél voltak. így tehát még nem mondhatjuk el, hogy lezáródtak, mert hiszen a megbeszélések anyagát a községi tanácsok most továbbítják a lakosság széles tömegei felé. A tanácsok munkája elválaszthatatlan a tömegek támogatásától. Ha valaha szükség volt arra, hogy a tömegek szimpátiája kísérje a tanácsok tevékenységét, akkor erre most nagyon nagy szükség van. Különösen szüKség a falvakban, ahol a falusi emberek a tanácsoktól, a tanácsok tagjaitól, okos szót, példamutatást várnak. A falvakban az emberek dolgaik eligazítására, lépéseik helyes voltának megitél- tetésére szívesen fordulnak a tanácsokhoz. Szívesen, ha tudják, hogy kérdésükre okos feleletet kapnak. Mi hát a teendő? Széleskörű, gondos felkészülés, hogy az élet által felvetett minden kérdésre elfogadható, és kielégítő választ tudjanak adni. A már eddig megtartott eligazítások, — hiszen ez is volt a cél, — ehhez segítséget adtak. Segítséget, de nem mindent, mert hiszen az a tanács tud a lakosságnak megnyugtató választ adni, aki nem csupán országos méretekben beszél, hanem az országos méretek mellett jól ismeri a községe, járása, de az egész megye életét is. Miután már befejeződtek az őszi mezőgazdasági munkák — nem számítva az elmaradt vetéseket! — a falusi ember mérlegeli az éves munkák eredményét. A magáét jól ismeri. Sejti a szomszédét is, de kevésbé ismeri a termelőszövetkezetét. Milyen helyes dolog volna, ha az egyénileg dolgozó paraszt ember kíváncsiságát a tanács kielégítené. Nem arról van szó, hogy felsorolja a száraz számadatokat, még arról sem, hogy mindent túllicitálva, bosszantóan a parasztemberek orra alá dörgölje a termelőszövetkezetek elért eredményeit. Ez nem jó, nem meggyőző dolog. De milyen helyes volna, ha megteremtené a tanács, hogy fehérasztalnál, baráti módra elbeszélgessen termelőszövetkezeti tag és egyéni gazda. Hadd cseréljenek gondolatot és ha valamiben nem tudnak eligazodni, rögtön ott segítséget adhat a tanács. Hasznot hozó tevékenység volna ez. Nincs itt arról szó, hogy ez nyomban megváltoztatja majd a falu arculatát. Minden esetre egyengeti a két úton járó emberek találkozását, márpedig nagy szüksége van az országnak arra, hogy a falu egy úton járjon. \jan már arra tapasztalat ~ — különösen most, — hogy az üzemekből falura ment munkásokat magukra Gyors ütemben szépülnek, gazdagoknak községeink — TANÁCSAINKNÁL MEGKEZDTÉK AZ 1'WiO. ÉVI Kö ZSÉGFEJLESZTÉSI TERVEK KÉSZÍTÉSÉT — Az elmúlt években a községfejlesztési terv jelentősége mind jobban szélesedett, mind jobban tömegmozgalommá vált. Helyi tanácsaink újabb és újabb létesítmények kel, szociális, kulturális intézményekkel gzdagították falvainkat, városainkat. A községfejlesztési terven felül megszépültek községeink, községeinkben új művelődési otthonokat, orvosi rendelőket, sportpályáikat építettek. Községi tanácsaink a községfejlesztési terveket ma ipár az éves tervével és költségvetésével egyidejűleg rendszeresen elkészítik és mind nagyobb súlyt fektetnek arra, hogy ezek a tervek reálisak, 1959.-Vasárnapi fejtő Vízszintes: 1. Magyar határállomás. 4. Sportág. 7. Bevetetlen föld. 10. Ételízesítő. 11. Allatla- kás. 13. Irány. 14. Szám. 15. Háziállat. 16. Ennivalók. 20. Nem — németül. 22. Magasra tart. 23. Nógrádi község. 24. Ollós állat. 25. Téma közepe. 26. Ital. 27. Fogkrém-márka. 29. Szovjet város. 31. Afrikai nép. 33. Bői párja. 36. SZTK előde. 37. Patakocska. 38. Félig elodáz! 39. Járom. 41. Arra fele. 42. Ezen a helyen. 43. Mutatószócska. 47. Színültig. 49. Határoz. 51. Észak - németül. 53. Folytonossági hiány. 54. Női becenév. 56. Ritka férfinév. 58. Pára! 59. össze-visz- sza ken. 61. Női név. 64. Fejel m.-hangzói. 65. Vitéz, levente régies jelzője. 67. Női név. 68. Színtelen. Függőleges: 2. Ételízesítő. 3. Olasz folyó. 5. Egy férfi tulajdona. 6. Férfinév. 7. Járunk rajta. 8. Rangjelző szó. 9. Letűnt állam. 12. Folyadék. 14. Személyes névmás. 15/a. Osztrák tartomány. 17. Személyes névmás. 18. Igekötő. 19. Nagyon meleg. 21. Nél párja. 23. Király francia nyelven — kiejtve. 28. Görög törzs volt. 29. Vigyázó. 30. Római számmal: 50, 100 és egyes. 32. Alma... 34. Hangnem. 38. Női név. 40. Ugyanaz. 42. O, francia nyelven. 43. Asszony. 44. Német elöljáró szó. 46. Kettőzve: japán játék. 48. Zeneszerzőnk neve. 49. Durva ruhaanyag. 50. Befed. 52. Kisfiú. 55. Miaz középen. 57. Be párja. 60. Név Is van ilyen. 62. Mint — németül. 63. Középen engem. 64. Épület része. 66. ISZ. 68. Növény. Az oó, Illetve az öő betűk között nem teszünk különbséget. Mai rejtvényünkben Vörösmarty Mihály négy művének címét rejetttük el. Ez küldendő be, valamint a VASÁRNAPI FEJTÖRŐ szelvény. Beküldési határidő: december 2. Múltheti rejtvényünk helyes megfejtése: Fejlett nagyüzemi mezőgazdálkodásnak. — Állat- tenyésztés. — Fejlett agrotechnika. Könyvjutalmat nyertek: Korín Istvánná, Salgótarján, Ivony István, Salgótarján, Szilvás! Erzsébet, örhalom. A könyveket postán küldjük el! a dolgozók minden igényének megfelelően történjen. A községfej lesztási terveknél elért eredményeket az államunk elismeri, tág teret enged a helyi kezdeményezéseknek, a helyi erőforrások feltárásának és a legmesz- szebbmenőkig támogatja a hasznos munkát. A rendelet kimondja: állami támogatás útján mind nagyobb mértékben kívánja támogatni a termelőszövetke-1’ zeti községeket, továbbá azokat a községi tanácsokat, ahol a lakosság községfejlesztési hozzájárulása fokozottabb mértékben emelkedik. A termelőszövetkezeti községekben és városokban a tanács által a lakosok községfejlesztési hozzájárulása minden egy forintja után 1,50 forint állami hozzájárulást biztosít kormányzatunk. Ez azt jelenti, hogy a termelőszövetkezeti tagok, akik háztáji földekkel rendelkeznek, vagy saját házuk után házadót fizetnek és ennek alapján községfejlesztési hozzájárulással támogatják, illetve segítik elő a terv megvalósulását, az államunk 1,50 forint támogatást biztosit minden kivetett, illetve befizetett forint után. A nem termelőszövetkezeti községeknél a lakosokra kivetett községfejlesztési hozzájárulás minden egy forintja után 75 fillér állami hozzájárulást biztosít a községi városi tanácsainknak. Ez az új bevételi forrás a községfejlesztési terv bevételét 1960. évre mintegy 8—9 millió forinttal emeli. Községi, városi tanácsaink az elkövetkezendő hetekben ülnek össze, tárgyalják meg, az 1960. évi terv készítését. A költségvetési terv elkészítését megelőzően a tanácstagok választókerületenként megvitatják, hogy a jövő évi községfejlesztési tervbe mit vegyenek fel, mint megvalósításra kerülő feladatot, melyek azok a célkitűzések, melyeket mint soronlévő feladatot végre kell hajtani, el kell készíteni. Üj szovjet antibiotikum a biovetin A Kazah Mezőgazdasági Akadémia állatorvosi intézetében és az alma-atai állattenyésztési intézetben kipróbálták a biovetin nevű új szovjet antibiotikumot a juhok és bárányok tüdőgyulladásának gyógyítására. Ez a készítmény a biomi- cinnél 93 százalékkal olcsóbb és igen nagy hatásfokú. A biovetin alkalmazása folytán aiz állatok az esetek 80 százalékában . még a gennyes tüdőgyulladásból is kigyógyultak. 74 ezer irakt-or, 25 ezer kombájn a mezőgazdaságnak az NDK-ban A mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez is hatékony segítséget kell nyújtania. így 1965-ig többek között 74 360 traktort, 12 370 gabonakombájnt, 9 640 burgonyakombájnt, 3 650 répakombájnt, 22 285 trágyaszórógépet és sok egyéb korszerű gépi felszerelést kell szállítania a mezőgazdaságnak. Ezzel elősegíti a hétéves terv célkitűzéseinek megvalósítását a mezőgazdaságban, többek között azt, hogy 1965-ben a termelőszövetkezetekben már a cukorrépa és a silókukorica 100 százalékát, a burgonya 84 százalékát és a gabona 87 százalékát kombájnnal takarítsák be. hagyják a tanácsok. Szánté akkor érzik jól magukat, ha ezeknek az embereknek a munkáját külön tudják a magukétól. Már pedig ezek az emberek a szövetkezet er- jesztői, azokat az érdekeket képviselik, amelyek az ország érdekei, és így természetes, a tanácsé is. Ezeknek az embereknek támogatást kell adni, sőt az általuk javasolt dolgokat a tanácsoknak megoldani. Hát milyen szép dolog volna, ha a tanács meghívná a falu legtekintélyesebb gazdáit egy baráti eszmecserére, ahol az üzemből a faluban lévő ember kifejthetné véleményét, de ugyan így kifejthetnék a gazdák is. Ezek mind-mind tanácsi és nagyon szép feladatok, csak végezni kell. De gondoljunk arra is, hogy milyen nagy lehetősége van a tanácsnak az ülések keretében felvilágosító munkát végezni. Mindennapi, egyszerű hétköznapi dolgokat kell itt elintézni, de úgy kell azt végezni, hogy a falu dolgozói megláthassák, hogy a tanács mit miért tesz. Ha ezt biztosítani tudja a tanács, akkor egy egységes akaratot teremthetnek meg a faluban. Az egységes akaratot azonban nem csupán megteremteni, de meg is kell őrizni. Van megyénkben nem egy olyan község, ahol a parasztok elég tekintélyes része most akar elindulni az új élet útján. De vannak, akik rossz indulattól telítve egyenetlenséget szítanak, megbontják az egységet azzal a céllal, hogy eltérítsék a parasztokat elhatározásaiktól, vagy legalábbis megzavarják őket. Itt sokat segíthet a tanács. Mutassa be a rendbontókat úgy a faluban, hogy a lakosság széles rétegének megvetése kísérje útjukat. Millió a tennivaló és ebben a sokrétű munkában egy percig sem szabad megfeledkezni a tanácsnak arról, hogy a meglévő tsz-eknek a legmesz- szebbmenő segítséget adja. Ezer és ezer lehetősége van ennek akár közigazgatási, akár államhatalmi vonalon. Hát csak szavazzon meg a tanácsülés a tsz gazdaságához egy bekötő út megjavítását, s ehhez adjon községfejlesztési hozzájárulást, máris nagy segítséget nyújtott. De lehet a segítségnyújtásnak sok más módja, amelyet a tanácsoknak ’maguknak kell megtalálni. ár előfordult olyan beszéd, hogy mit tehet a tanács a tsz-el? Van ott elnök, eligazít az mindent Ez igaz is. De az elnök feladata mégis csak a gazdaság igazgatása, gyarapítása. A tanácsnak kell, mint gyerekét az anyának, a termelőszövetkezetet támogatni, gondoskodni arról, hogy az zavartalanul tudjon munkálkodni. De gondoskodni kell a tanácsnak arról is, hogy a _ kint lévők megszeressék, belépjenek, tehát hogy szövetkezeti élet legyen és ott, ahol a kívülálló parasztemberek is egyet értenek, termelőszövetkezetek alakuljanak. Községi tanácsaink nincsenek ebben a munkában magukra hagyva. Egyre több és több tanácsot kaptak munkájukhoz, amelynek az alapján tevékenykedhetnek. Segítenek a falura küldött munkások is. De nem utolsó sorban segíti tevékenységüket a pártszervezet, amelyre mindenütt bátran támaszkodhatnak. TVTincs alapja annak a be- szédnek, hogy a tanács nem sokat tehet a tsz- ért, a mozgalomért. Számtalan tsz-községünk ^tanácsa a megmondhatója: fecsegés ez, semmi más. A falu államhatalmi szerve a tanács' és ezt minden viszonyok között be kell töltenie. Persze tevékenykedni kell, gazdagon tevékenykedni és ami nem utolsó, jó, követendő példát mutatni, mert a példamutatás nagy erő. Bobál Gyula Má
