Nógrádi Népújság. 1959. november (15. évfolyam. 87-95. szám)
1959-11-25 / 94. szám
2 NÓGRÁDINÉPÜJSÁG 1959. november A pásztói járásban a tsz-ek száma megnyégyszerezödött Megyénk képviselő csoportja Szirákon ülésezett Az elmúlt napokban Szi- rákon ülésezett megyénk képviselő csoportja. A csoport napirendjén a pásztói já ás mezőgazdasági helyzete szerepelt. Megbív'ák a jár.s párt- és gazdasági vezetőit, a megyei tanács mezőgazdasági osztály vezetőjét, valamint Szirák község vezetőit. Jakab Sándor elvtárs az MSZMP megyei pártfcizo'tság első titkára, a képviselő csoport elnöke üdvöz ő szavai után, a -’si pártbizottság áándor elv- mezőgazda- Elm mdot a, őldterü’e ének a STOcialista ában van. Ez- . helyzetéről beKülönösen a hosszú tervezési időket, a vontatott beruházást kell felszámolni a jövőben. részéről társ isn ság b hogy f jelente szekta után szélt A tsz ha. tak. forradalom óta a .csak megerősödtek, ómban is gyarapod1956 óta a járásban működő tsz-ek saáma és a belépő tagság s ama megnégyszereződött. A termelőszövetkezeti mozgalomra azonban nemcsak a számszerű növekedés jellemző. Megerősödtek Pa dssági- lag is. Az 1956-os 33 forintos munkaegységgel szemben, ebben az évben előreláthatólag 43 forintot fizetnek a termelö- szövetkez tek. Jelentősen növekedtek az átlagtermések is a tsz-ben. Búzából 4 mázsával, kukoricából. 2,8 mázsával szárnyalták túl az egyénileg dolgozó parasztokat. A jó eredmények elérésében sokat segítettek a patronáló üzemek is, mint a salgótarjáni ZIM, jobbágyi és a budapesti Gázgyár. A beszámoló után számtalan hozzászólás volt. A jelenlévő képviselők arról beszéltek, hogy tovább kell növelni az ál’atállrm nyt. Erről beszelt Somoskői Árpád Eajos cs Jakab Sándor elvtárs is. A képviselő csoport ülőse után a képviselők a járás községeibe látogattak el. Ellátogattak Pásztora, Szirákra és Héhalomra. A községekben képviselő beszámolót, majd fogad órát tar ottak. Mindhárom községbon igen sokan ve tek részt a képviselői beszámolón és a fogadóórán. Előadás a politikai akadémia keretében A Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei bizottsága az 1959-es tanévvel kezdődően Politikai Akadémiát indított Nógrád megyében. Az akadémia első előadására e héten hétfőn este öt órai kezdettel került sor a József Attila Művelődési Otthonban. Az akadémián „A tudományos szocializmus és a vallás” című előadás hangzott el Balló István az MSZMP Központi Bizattsága politikai munkatársa előadásában. A politikai akadémia előadása iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg Salgótarjánban különösen az értelmiségiek részéről. Nagyon sok pedagógus, műszaki értelmiségi hallgatta végig az előadást, de emellett párt és állami funkcionáriusok és fizikai dolgozók. Az előadás világosan választ adott a tudományos szocializmus és a vallás közti különbségre és sok olyan más kérdésre, melyet a hallgatóság körében nagy érdeklődéssel vártak. A Politikai Akadémia előadássorozatát folytatják, legközelebbi időpontjáról idejekorán megadják az értesítést. MHS megyei elnökségi ülés lesz A Magyar Honvédelmi Sportszövetség szombaton megyei elnökségi ülést tart. Itt fogják értékelni a szövetség ez évi munkáját, a kiképzi, sport, szervező és politikai munkában elért eredményeket. Jelen lesz az országos elnökség képviselője is, aki a központ részéről értékeli majd a megyei szövetség munkáját. Ám emellett ■ részt vesznek megyénk párt- és gazdasági vezetői is. Az elnökségi ülésen sor kerül azoknak az aktivistáknak a megjutalmazására is, akik egész évben kiváló munkát végeztek. Az ülés másik feladata lesz a szövetség 1960. évi programjának a megbeszélése, A jövő évi terv elkészítésénél ' figyelembe veszik majd az 1959-es év tapasztalatait is. A közalkalmazott dolgozó nők problem Párthatározat fogalmazta meg a nőmozgalom feladatait. A szakszervezeti bizottságok e párthatározat nyomán komoly erőfeszítéseket tettek arra, hogy üzemekben, termelőszövetkezetekben dolgozó nők mellett elősegítsék a közalkalmazotti minőségben dolgozó nők politikai, szakmai nevelését és művelését. Az állatállomány növelése érdekében javítani kell a férőhely ellátást, növelni kell a tsz építkezéseket. Úttörő otUiont építenek Xarancsalján Mindig fájó szívvel látták a karancsaljai úttörők a szomszédos csapatok jól felszerelt, barátságos otthonát. Ök is szerettek volna egy szép otthont, ahol iskola utáni szabadidejüket kellemesen eltölthetnék. Kértek segítséget már többször is a csapat vezetői is, de hiába, 220 önkéntes véradó A közelmúltban Salgótarjánban mintegy 30 véradót részesített a vöröskereszt kitüntetésben. A kitüntetésre több éves rendszere^ véradói szolgálatukkal szolgáltak rá. Az önkéntes véradók száma azonban ennél jóval több. A véradó állomáson 220 önkéntes véradót tartanak számon, akik rendszeres véradásban vesznek részt. Korábban a vérvétel rendszertelen volt. Döntően a konzerv vérvételre törekedtek csak. S ha sürgős esetben vér kellett, úgy üzentek a véradónak. Most a véradás rendszeressé vált. Jelentősen növekedett az önkéntes segítők száma, az elmúlt időben s a további növekedéssel az állomás dolgozói szeretnék elérni, hogy egy évben minden véradó csak két alkalommal adjon vért. Ebben már eddig is sokat segítettek a helyi vöröskeresztes Szervek és aktivitásuk ma sem csőikként. Nem készült el pontos statisztika még ez évben arról, hogy hány alkalommal segített .a vérátömlesztés. Egy azonban bizonyos, ha csak öt ember életét adta is vissza, NÓGRÁDI Népújság A TE LAPOD, olvasd, terjeszd az önkéntes véradók már akkor is nagyon szép munkát végeztek. helyiséget az úttörőknek nem tudtak biztosítani. Most azonban megoldódik a régen vajúdó probléma. A község úttörői otthonhoz jutnak. Sőt ez az otthon különösen értékes lesz a piros- nyakkendős úttörőknek. Egy használhatatlan romos épületet kaptak. S most ezekben a napokban folyik az épület lakhatóvá tétele, ahol elhelyezést nyer majd az úttörő otthon. Ä munkában valamennyi úttörő részt vesz és úgy tervezik, a közeljövőben a téli szünidő alatt már az új otthonban tölthetik el szabadidejüket. A múlt évben még komoly hiányosságok voltak ezen a területen. Az idén már a pártszervezetek segítségével megszervezték a pártonkívü- liek oktatását is, ez a munka különösen jól sikerült Salgótarjánban az SZTK-nál, a városi tanácson, ahol a nő dolgozók nagy százaléka vesz részt valamilyen oktatásban. Máris érezhető ennek eredménye szélesedett a női dolgozók politikai látóköre, tájékozódása és megnyilvánul ez egyes kérdések iránt tanúsított állásfoglalásukban is. Vannak eredmények a közalkalmazott nők szakmai képzésében is. A tanácsok közül különösen a pénzügyi, munkaügyi és tervezési osztályok apparátusának dolgozói vesznek részt szakmai tanfolyamon. Az azonban már hiba, hogy a más osztályokon dolgozó statisztikus és tervezési előadókat nem vonják be a kötelező oktatá sí formába. Ugyancsak jó és szervezett az oktatás a bírósági, ügyészségi, SZTK és statisztikai dolgozóknál. Egyetemes probléma azonban a hivatalvezetők állásfoglalása, akik kisebb súlyt fektetnek a nődolgozók továbbtanulására, a nődolgozók viszont maguktól — éppen családi problémák — a második műszak miatt stb, — kevesen vállalják a tanulást. így van az, hogy a megyei tanács 42 női dolgozója közül csak kilenc vesz részt szakmai továbbképzésben. ebből is 2 középiskolát, 3 főiskolát végez. A Balassagyarmati Városi Tanács 21 nődolgozója közül csak kettő tanul, csak kettő jár gimnáziumba. vonalon ez 50 százalékos. Ezek a számok és felsorolt példák is azt bizonyítják, itt még nincs meg az egyenjogúság százalékos biztosítása, nagyfokú az idegenkedés a női vezetőktől. Családra, gyengeségre, égészségre, mindenre hivatkoznak, holott az előadói munkakörben dolgozó nők nagy száma is bizonyítja, hogy kitűnően megtudnak oldani felelősségteljes feladatokat is a nők. Még több a probléma a vezetőállásban levő dolgozó nőkkel. Először is kevés a számuk, például a tanácsi vonatkozásban csak a megyei tanács VB titkárnő, a járási tanácsokon, városi tanácsokon nő nincs vezetőállásban, a százegynéhány községi tanácsból is csak hat elnök és 24 titkár van a nők közül. Az osztályvezetői munkakörben egyenesen tarthatatlan a helyzet: az egész megyében egyetlen női osztályvezető nincsen. Valamivel jobb az előadó és adminisztráció közötti aránya a tanácsoknál, Közalkalmazotti vonalon aránylag jónak mondható a szakszervezeti bizottságok vezetőségében dolgozó nők arányszáma. A vezetőségi tagok 51 százaléka nő, ami már szép eredmény. Viszont lényegesen rosszabb a női párttagok arányszáma a férfiakhoz képest. Ez a tény is csak azt igazolja, hogy fokozottabb politikai nevelőmunkát kell. végezniök a nőmozgalom vezetőinek, a párt- szervezeteknek és szakszervezeteknek. A szakszervezetek úgy is segíthetnének ezen a problémán, ha olykor-olykor a különböző értekezletek egyik napirendjéül a női problémák megvitatását is feladatul tűznék. Többet hetnének a szakszervezete nődolgozók otthoni műnk nak könnyítésére is. Sok lyen van mosógép, padli félőgép, porszívó, van ah< vacsorafőzést is megszer ték, ami bizony tetems könnyíti a nők második szakját. Nem utolsó sorban feli az is, hogy illetékes szer jobban szervezzék meg a dolgozók művelődésének segítését. Necsak a mozi alkalmankínt a színház gítse elő a nők műveltsí gének gyarapítását, har irgdalmi estek tartásé keltsék fel az érdeklődés nőkben a könyvolvasás ír: szervezzék meg jobban r< vételüket a különböző isi retterjesztő előadásokon. Mi ezeket a problémákat c úgy tudják megoldani a tanácsok, ha' javítják a‘. lönböző társadalmi szerv kel kiépített kapcsolatail teret adnak az önálló hí kezdeményezésnek és n utolsósorban több segítsé kapnak a Közalkalmazot Országos Központjától és Szakszervezetek Megyei ' nácsátób 1 Jól forgalmaz az ecsegi földművesszövetkez bollAz ecsegi földművesszövetkezetben a vásárlók különféle élelmiszer és egyéb áru- . '>ek között válogathatnak, s a földművesszövetkezet dolgozói minden igyekezetükkel azon vannak, hogy minél jobban kielégítsék a vásárlók igényeit. Fáradozásuk nem is vész kárba, hiszen a forgalom igen jól alakult. Az elmúlt hónapban is mintegy 146 ezer forintot tett ki, amely az árukészlethez vis nyitva jónak mondható. Az utóbbi időben azont edényféleségekből kevés választék, s nem megoldod kenyér árusítása sem- I> ponta 2 mázsa kenyeret ki a pásztói Sütőipari Vállal amely igen későn érkezik községbe. Helyes lenne, ha illetékesek mielőbb változt nának ezen a módszeren. A Salgótarjáni Acélárugyárban elkészült a füstgázhasznosító berendezés A napokban fejeződött be a Martin-kemencénél létesült füstgázhasznosító berendezés, csupán a műszerezés van még hátra, amit az energia dolgozói végeznek. A berendezés üzemeltetése a jövő hónapban indul meg, amely óránként mintegy 350—400 kg gőzt fog termek A gőz előállítására a Me tin-kemence 450 fokos for füstjét használják fel. A fc ró füst egy füstcsöves kazá ba kerül, amelyben vizet m légit fel. A termelt gőzt f tésre fogják felhasználni. Újabb építménnyel gazdagodnak Még ebben a hónapban befejezést nyer az energia gyárrészleg fürdőjének, öltözőjének és lakatosműhelyének építése, mely egyben gyárunk legkorszerűbb építménye lesz. A falat fehér csempével borítják és bevezetik a Lorkóféle újítást is, amely pedá rendszerrel működteti a zi hanyokat. A jövő hónapban a lakj tosok is elfoglalják új hí lyüket az egyemeletes épi leiben, a régi lakatosműhel helyén pedig tartalékalka rész raktárai létesítenek. Darwin fi Száz éve jelent meg Fajok eredete" című munkája Darwin munkássága, az élővilág fejlődésére vonatkozó elmélet, amely képes volt materialista alapon ennek az eddig annyi miszticizmust magában rejtő kérdésnek megmagyarázására. A darwinizmus szilárd bázist nyújtott az élővilág fejlődésének elképzelésére, mert kimutatta, hogy az élővilág fejlődés eredménye, ezt a fejlődést anyagi okok hozták létre, s az ember is ennek a fejlődésnek a következtében alakult ki, tehát az ember származása is tisztán Euiyagi jellegű. Darwin vitte győzelemre a fajok állandóságát hirdetőkkel szemben a fajok átalakulásának gondolatát. Darwin tanai döbbenetes igazságra mutatnak rá, melynek tükrében eltűnik mindaz, amit addig a világ és az élet keletkezéséről mondtak és kibontakozik egy szilárd bázis: a fejlődés elmélete, mely megmagyarázza az ösz- szes élőlények egységes sejtszerkezetét és lehetővé teszi az összehasonlító természet- tudományok által szolgáltatott anyagok rendszerezését, az élővilág rendkívül nagy változatosságának megvilágítását. Ma már Darwin tanícsak a biológia elméletei, hanem gyakorlati eredményei is épülnek. Darwin tanai a materialista természettudomány diadalmas elindulását és meg nem szűnő fejlődését eredményezik. A ma természettudósai gondolataikban, az élő természetről alkotott véleményeikben akarva, nem akarva a darwini elképzelések alapján indulnak el és gondolkodnak. A darwini elképzelés lehetővé teszi a jelenségek kutatását, de lehetővé teszi azt is, hogy a jelenségekre vonatkozó eddigi materialista értelmezés kapcsolódjon a kutatásokhoz. Darwin nem vonta le munkájának következtetéseit, de mindenütt, ahol az emberrel kapcsolatosan megjegyzéseket tesz, világosan kitűnik, hogy az emberrel kapcsolatban is a kiválasztódás elvének alkalmazása felé hajlott. igazságnak a forradalmi volta Marx és Engels munkáin keresztül csendül ki. A darwinizmus adta a kezünkbe a biológia materialista szemléletének múltját, melynek segítségével az élővilág törvény- szerűségeinek kutatásában határozott irányt vehetünk. Darwin nem tudott a dialektikus materializmusról, ő mint természettudós a természet törvényszerűségeit kereste, az igazságnak megfelelően igyekezett azt regisztrálni. Éppen ezzel nyújtott nagy jelentőségű adatokat a dialektikus materializmusnak és tette lehetővé, hogy ennek érvényessége a biológiai tudományokban minél világosabban tűnjön ki. tásai a biológia szilárd alapját képezik, melyekre nemDarwin élete és munkássága forradalmi jellegű volt, bár ő maga sem életmódjában, sem társadalmi nézeteiben semmilyen tekintetben nem volt forradalmár. Mégis ő teszi meg a biológia területén azt a döntő lépést, amely a materialista természettudományos gondolkodást alátámasztotta. Darwin műveiben levő Engels írja az „Anti-Düh- ring’‘-ben: „A természet a dialektika próbaköve, s el kell ismernünk, hogy a modern természettudomány e próba számára szerfölött gazdag, napról napra halmozódó anyagot szolgáltatott, s ezzel bebizonyította, hogy a természetben végső fokon minden dialektikusán, nem pedig metafizikusán történik. A természet nem egy állandóan megismétlődő körnek örök egyformaságában mozog, hanem valóságos történelmet él át.“ Mindenekelőtt Darwint kell itt megemlítenünk, aki a metafizikai természetfelfogásra, a vallásos gondolkodásra a leghatalmasabb csapást mérte annak a kimutatásával, hogy az egész mai szerves természet, növények és állatok, tehát az ember is, évmilliók óta tartó fejlődési folyamat terméke. Marx és Engels azonnal felismerték Darvin tanainak nagv jelentőségét és munkájukban arra a hatalmas anyagra támaszkodtak, melyeket tudományos kutatásaiban Darwin összegyűjtött. A természet dialektikájának elemzésében Darwin munkássága nagyban segítette Marx és Engels tanainak megerősítését, bár Marx és Engels már Darwin előtt bebizonyították, hogy szoros bebizonyították, hogy szoros kapcsolat áll fenn az ember és a természet, az emberi társadalom és a természet története között. Ezeket erősítette Meg Darwin munkássága és az ő tételei által nyert a természet- és társadalomtudomány egységes, materialista nézőpontotAz a harc, mellyel a darwinizmusnak meg kellett küzdeni, ma már a múltté, ma már tudatlanságnak kell mondani, ha valaki a darwinizmus alapvető tanainak igazságát kétségbevonja. Ezeket az igazságokat kell érvényesítenünk nemcsak tudományos kutatómunkánkban, hanem oktatásunk, nevelésünk területén is. A darwinizmi jelentőségét az oktató-nevelí munka területén abban ke látni, hogy az élőtermészí tanulmányozásában olya szemléletet nyújt, mely alka' más arra, hogy az ifjúság dis lektikus materialista világ nézetét megalapozza. A dai winizmus a természeti jelen ségek történeti látásmódj. Minden természettudomá nyokkai foglalkozó embe tudja, hogv e nélkül a látás mód nélkül nem lehet a tér mészetben tájékozódni és le hetetlen a munkában eredmé nyékét elérni. Ezért különösei a mi korszakunkban eső rendű feladat, hogy általáno iskoláink, középiskoláink szakiskoláink, következetesei alakítsák ki ezt a látásmódot Tudnunk kell, hogy erre i történeti szemléletmódra i biológusnak, az agronómus nak, az orvosnak, de azt hiszem, hogy még sok minden kinek éppoly szüksége van mint a festőnek a perspektivikus látásmódra. A jövő magyar generácic természettudományos gondolkodásában ezeket az alapokai kell erősíteni, melyekre biztor építhetünk, s melyek a jőve emberiséget egy közös materialista világnézet íüapjár egységesíteni fogják. így válik a darwinizmus maradandc értékké és teszi könnyebbé az ember életét a tudomány hatalmas eredményeivel. B, J.
