Nógrádi Népújság. 1959. november (15. évfolyam. 87-95. szám)
1959-11-21 / 93. szám
^i _____—JN ÓGRÁDINEPÜJSAG 1959. november 21. Hivatás és munka az életértVíz szintes: 1. Hazánkban a fej lett Ipar megteremtése mellett ennek megvalósítása Is elsőrendű fontosságú (folyt függ. 12- ben). 13. Mezőgazdasági munkát végez. 14. YA. 15. Egyszerű anyag. 16. Férfi becen 5v. 18. Hibáztatom. 21. Silínültig. 23. LLI. 24. Maga; épületekben vannak. 16. Rombol. 27. M. 28. Haj - németül. 29. Névelővel: asszonyok. 31. Férfi párja. 32. Lel. 34. Magyí.r város. 37. Rossz tanácsadó ez. 39. Igekötő. 40. így hívták a csendőrökéi a régi Magyarországot . 42. Tetejére. 43. Egyik szülő. 45. Mutatószó. 46. Ra párja. 47. Azono i betűk. 49. UTZ. 51. Csehszlovák folyó. 53. ..%. in Hungari. 54. Előre megy. 56. RD. 57. Ledér része. 59. Mö. 60. Házikó. 61. Tetejére. 62. Egyik évszakba í. 63. Vízi járrhű. 64. TH. 66. Szúró szerszám. 67. Személyes névmás. 61. Mulatság. 70. Az okozat szülője. 71. EUT. 73. A hold klasszikus neve. 14. Régi mértékegység. 75.; Magyar határváros. 78. Az ismeretlen névjegye. 80. Előfordul. 81. Kerti gyümölcs. 83. Finom süteméry. 84. Szájban van. 86. Módodban van inni. 89. Ilyen £ falevél. 91. IAS. 93. Óhajt. 95. Tudomány. 96. Azonos betűk. 97. Nem használ. 99. Visszaró! 100. Nemzet. 102. TA. 103. Félretesz. 105. Testrész. 107. Fontos mezőgazdasági ágazat. 1959. i tejiörő-^ csinyítő képző. 44. Ülő alkalmaA balassagyarmati Városi Kórház férfi ideg- és elmeosztályának épületét kívülről nézve, az évtizedes komor falak láttán az embert valami rejtélyes, rossz érzés fogja el. Ha megismerkedünk egy kicsit is e ház belső életével, vagy talán ha meghallgatjuk az ott fekvő és gyógyuló betegeinket, akkor túl látunk a falakon és bepillantunk ennek az osztálynak a mindennapi életébe. Kívülről nézve nem sokat változott, de annál többet belülről. Változott, mert az emberiség által elért tudomány felszabadult és népi demokráciánk fejlődésének eredményeként, egészségügyi kormányzatunk által biztosítva van az orvosi tudománv gyakorlásához a megfelelő gazdasági alap és mód. De kialakulóban van az újtípusú ember is és megvan a szocialista .társadalmi rend szülöttje: a hivatásérzet is! Hivatásérzet. Rövid, de sokat mondó szó. Több mint. kötelesség és nehezebb teljesíteni, mint a parancsot. Az osztályon megtalálhatók ezek. A munkát irányító Dr. Samu István főorvos hivatásérzete figyelemreméltó és követendő példa. A sok esemény közül beszéljen egv-két példa. A megnevezett betegek gyógyulása a hivatásérzet gyümölcse. Bárnoki Mihály felsőpetényi lakos, bányamunkás. Kórisme: 1959. II. 15-én koponyaalapi törés, kiterjedt agvi zúzódás, agyburki vérzés. Ál-, lapota életveszélyes. Ma már a beteg saiát szavaival mondja el a többit, de ő sem mindent. hiszen hosszú heteken át élő halott volt (nem tudott magáról.) De tudja azt. hogy az életét megmentették és újra örülni tud majdnem árván maradt két kisfiának. Blaskó Miklós nőtincsi lakos. asztalos. 1959. május 4-én került gvógvkezelés alá. Kórisme: Feilövés. kétoldali homlok és agysérülés. A sérülés nvomán tályog képződés alakult ki. Ma a beteg űira él. gvógvul, beszél és gondolkodik. ö sem tudhatja, hogy a főorvosa és annak munkatársai. a sok álmatlan éjszakán át. hánvszor ellenőrizték a pulzusát' Sok hasonló eset van napról-nanra! A cél csakis az! Megmenteni az .alkoholistát a családja és a társadalom hasznos tagjának, megmenteni az életéi a baleset szerencsétlen áldozatának." és elviselhetővé tenni az életét a szánalomra méltó elmebeteA meleg szobában ketten ülnek. A piccsen Tankina József bújja az újságot. Éppen a Népszabadság kulturális melléklete fölé hajlik. Asszonya meg a tűzhely körül tesz-vesz. Valamit főz és az étel párája izzadt pirosra festi az arcát. Jöttünkre az ember ölébe eirt az újságot Barátságos, szikár arcán az érdeklődés mosolya villan felénk. Hellyel kínálnak, szíves készséggel, marasztaló vendégszeretettel. Akaratlanul is az újságra terelődik a szó. — Mi jót olvas Tankina bácsi — kérdeztem tőle, mire felélénkül az arca. — Most éppen a vasárnapi elbeszélést. Nagyon érdekes, de azért számomra a vezércikk a legszebb — ő így mondja ezt: az újság első cikke. — Mert, ha ezt elolvasom. tudom, hogy mi van az újságban, rájöttem, hogy a lényeg van benne. Ha én ilyet tudnék írni — fordít az első oldalra és újjával a cikkre mutat — mennyivel többet érnék. — Csak az a haj elvtársnő, hogy nem tudok. Nem megy nekem az írás. Gondolja meg, tagja vagyok a Szakszervezeti Központi Vezetőséanek. Oszt’ néni tudok írni. Olyan borzasztó bajom ez nekem. Mondanak sok érdekeset, gyűlésen, meg értekezleten, Ügy szeretném megőrizni magamnak. De nem tudok úgy írni jenvezni, ahogy kéne. geknek. Felelősségteljes és nehéz munka ez a munka,- amit az igazi hivatásérzet diktál, de aki ezen hivatásérzetnek tesz eleget az érzi munkájának örömét akkor, Húsvétiéi — Nagy volt ám az öröm húsvét előtt néhány nappal a kis Ereszt- vény bányatelepen. Nagy volt, mert a világtól elzárt kicsiny telepen gyorsan terjedt a hír: televíziót vásárolt a bazaltbánya szakszervezete, bányaigazgatósága, hogyha már messze is vannak a községek, bányatelepek, no meg a város is, a televízió segítségével közelebb kerülnek mindehhez, elsősorban pedig a kultúrához. Az eresztvényiek bizony gondolni sem mertek arra, hogy mekkora kálváriát, kell megjár- niok addig, amíg a televízió élvezhető is lesz, arra pedig már aligha gondoltak, hogy húsvét helyett talán még karácsonykor sem élvezhetik a TV adását. Mert mi is történt? Hogyan kezdődött a kálvária? Tudott dolog, hogy az év elején bizony még sorba kellett állni a TV-készülékekért. A salgótarjáni KERAVILL üzlet is csak 24.-nek jegyezte volna elő az eresztvényiek kérését. Gondoltak egyet, tovább utaztak Egerbe — ott sikerült a vásárlás. Az egri KERAVILL eleget tett a kérésnek, leszállította a készüléket még húsvét előtt. Az antennát, sajnos, csak egyhónapos késéssel küldték meg. Aztán megkezdődött a huzavona a szerelés körül. Kinek kell felszerelni? Az egrieknek? Talán! De mégsem, RADNÓTI MIKLÓS: ÖSSZES VERSEI és műfordításai A mártírhalált halt nagy költő összes versét és műfordítását tartalmazza a népszerű Magyar Parnasszus sorozat új kötete. Radnóti lírája az induláskor nagy indulataival, forradalmi mondanivalójával és formai újításaival tűnt fel; a fasizmus tobzódásának éveiben egvre mélyebb és tökéletesebb költemények hirdették az emberi haladásba és egy szabadabb világba vetett hitét — Radnóti igazát. Hallgat egy keveset, hosz- szú csontos újiával szórakozottan, zavartan sodorgatja az újság szélét. Kár lenne közbeszólni, megvárom, hogy mire gondol. — Behivattak egyszer engem a vezetőségre — folytatja és asszonyát keresi szemével — azt mondta az elnök elvtárs: Ide figyeljen Tankina. Maga az ország egyik legjobb kővágója. Hány kitüntetést kapott már? — szegezi nekem a kérdést és meg számolom az újjamon: Köz- társasági érdemérem. Szakma kiváló dolgozója háromszor is, Élnyunkás jelvény, szóval, vagy nyolcat összeszámoltam. ő rábólint. No látja. Ez is bizonyítja, hogy megbecsülik magát ebben az országban. Mert olyan izig- vérig jó munkás, hogy sok ilyen kellene még a kőbányában. — Igaz is — mondom neki — 47. évembe fodultan. de én még nem éreztem fáradtságot. Pedig piszok nehéz munka a miénk, izom kell hozzá, erő, meg nagy szakma- szeretet. Ez a három hálistennek megvan bennem. Harmincöt éve vágom a követ. Azt hiszem kevés ember dicskedhet ilyen múlttal kőbányában. — Azt mondja erre az elnök, hogy még emellett másért is becsülnek. A sok társadalmi munkámért. Mert én negyvenötös párttag vagyok, amikor a sírók könnyeit az örömkönnyek váltják fel és újra boldog lett ismét egy család, mert győzött a munka és a hivatás. karácsonyig? mert ezt a munkát nem számlázták le. S míg ez eldőlt, — két hónap már eltelt. Nem maradt más hátra, kezdték újra. Most már a Salgótarjáni Finommechanikai Vállalattal közösködtek. Augusztusban ki is látogattak a helyszínre, s megállapították, hogy a TV-készülék rossz. Talán még az egér is szállást talált már benne. Egy rossz készülékkel mit lehet tenni? Meg kell javítani! Ezt tették a finommechanikások is. De hogyan? A szinte mindennapos zaklatásra három hónap alatt el is készült a készülék — s november elején ismét kiszállították Eresztvényre. Az öröm talán nagyobb volt, mint húsvét előtt, mert akkor mindjárt, ott frissiben azt is megígérték, hogy „... majd holnap kijövünk, s beszereljük a készüléket.. Azóta megint három hét telt el. Egyik hónapot a másik követi, de intézkedés megint semmi. Vagy talán úgy gondolják, hogy újabb „jeles” ünnephez kötik a TV-készülék beszerelését, s ha már húsvétra nem is sikerült, karácsonykor élvezhetik a TV- adást az eresztvényiek? A telep bányászai, lakói pedig azt mondják, jobb lesz nekik egy biztos hétköznap, mint egy újabb bizonytalan ünnep. Mert úgyis ünnepnek számít majd, ha már élvezhetik a TV adását.- SO BODÓ BÉLA: KÄIN VISSZATÉR Bodó Béla új kötetében a német fasizmus koncentrációs táborainak világa, az elhurcolt embertömegek mérhetetlen szenvedése elevenedik meg. Bármennyit is írtak erről eddig — soha rm lehet elég a figyelmeztetésből, ha az emberi történelem e példátlan szégyenfoltjáról van szó. A dokumentált igazság, az antifasiszta szemlélet, a vizionárius erő, az író szerkesztő módszerének és stílusának erőteljes egyszerűsége avatja a könyvbe foglalt írásokat magas színvonalú művészetté. szívesen dolgozom a szak- szervezetben, van én nekem három funkcióm is. Száz szónak is egy a vége, nekem szegezi: gondoltam-e már a tanulásra? Mert hogy én csak három elemit jártam, az bizonyebbén a mai világban nem 'sokat ér. Az írást már el is felejtettem, sürgősen pótolni kéne valamit belőle. — Nem akartam csak úgy odavágni, itt a kezem, szavam rája, adják csak a könyvet. Nem így van az teljesen. Gondolkodnom kellett még nagyon. De én addig gondolkodtam, amíg csak beláttam, negyvenhat év ide. vagy oda, bizony elő kell venni az irkát, meg a könyvet. Egy tanítónő rokonom fel is ajánlotta a segítségét. Maguknak meg most már elmondhatom, mire itt a május, én letettem a négy elemit. Kétkedést lát a szemünkben, mert újra megerősíti: — Az én szavamnak eddig még volt hitele — szóval májusban jeletkezem a Nóg- rádnál a bizonyítvánnyal. És iszunk is rá egy pohár sört, rendben? Az ivás gondolatára megnyalja a szájaszélét, az asz- szony észreveszi és mindjárt magyarázóan közbeszúrja. — Nagy sörös az én Jóskám, szombaton is hét kis üveg sört vettem a boltban. Most hétfő van és egy maradt belőle. — A jó kosztra inni is kell Függő eges: 1. Ez is nagyon szükséges a fejlett nagyüzemi mezőgazdálkodáshoz. 2. Mint VÍZSZ. 1É. SZ. 3. LRI. 4. EA. 5. Vissza: azon a helyen. 6. Végtelen nyele! 7. Angolnák — németül. í. Keleti állam. 9. Bizonyos testhelyzetben van. 10. Német heti. 11. Magasra tart. 17. Gyümölcs. 19. Aki ezt csinálja, talál. 20 Japán kikötőváros. 22. Tűzhely-nárka. , 24. EAL. 25. Majdnem köhög. 28. Ekés tengeri állat! 30. Testrész. 33. Shakespeare-alak. 35. Európai folyó. 36. Származó. 38. Föléje telepszik. 10. Azonos betűk. 41. KiRendőr ségünk az utóbbi napokbar nagystílű, szélhámos, üzérkedő bandát leplezett le, melynek tagjai rövid idő alatt meg nem engedhető haszonhoz jutottak. Ezek közé tartozik Árva István és öt társa, rimóci lakosok, akik szarvasmarha — toldja meg az ember és ezzel fordul egy nagyot a beszélgetést kereke. — Bevallhatom elitársnő, nem gyengém az tvés. Kövér ugyan nem vagyok, ilyen a fajtám, de enni azt szeretek. Igaz, jókat is fiz az asszony. Alig van nap, j hogy húst ne tegyen az \asztalra. Unom is már néha. — Csáki szombaton ötvennégy forinfot fizettem a húsért — dicsekszik az asszony — annyit pizony, kettőnknek. — Elég is volt a koplalásból, gürcölésből — komoro- dik el Tarkina arca. — Gyerek koromban ha éhség húzta össze a gyomrom, azt mondta a'fyám: Tűrj fiam, krisztus is koplalt. Hát bizony én többet koplaltam már, mint húsz krisztus. Amikor az első cipőt kaptam, nagy gyerek voltam már. de nem tudtam, hogy kell lábra- húzni. Máma meg gyapjú mackóba bújtatjuk az egyhetes újszülöttet. Mi tizenket- ten voltun c testvérek, egymástól örököltük a rongyos ruhát. így mentem én gyerekként a hányába. Most — nem azért mondom — öt olyan ünneplőm tan, meg vagy hat pár olyan cipőm. hogy akármelyik fiatal megirigyelheti. Elhallgat. A beköszöntő csendben ci-ki gondol a múltra, mej jelenre. Elköszönünk. de az ablakból még látjuk, hoav a csupa izom Tankina József újra. az újság fölé ha ilik. Pótolni igyekszik a pótolhatatlant. U. LAKI MÁRIA tosság. 45. Magasra tartók. 48. Névelővel: vízi járművek. 50. Kopasz. 52. Az élet. 55. Óhajt. 58. Német névelő. 60. Régi mérték- egység. 65. Fontos élelmicikk. 67. Tenni — németül. 68. Dupla betű kiejtve. 70. Származéka. 72. Férfinév. 74. Óhajtott. 76. Férfinév. 77. Női becenév. 79. Kérdőszó. 80. ATE. 82. Felkiáltószó. 83. Ünnepség. 85. Ázsiai állat. 87. Régi mértékegység. 88. Pásztó melletti község. 90. EAT. 92. Abban az irányban. 94. Súlyt állapítasz meg (utolsó kocka kettősbetű). 97. Nem ül. 98. Hajó része. 100. Bibliai alak. 101. Alkatrész üzérkedéssel foglalkoztak. Árváék kü'önböző vásárokon felvásárolták a szarvas- marhákat, s azokat rövid tartás után csaknem kétszeres áron továbbították, így volt ez. ez év júniusában is, amikor Vincze Ferenc (bunyik) társaival mintegy 35—40 szarvasmarhát vásárolt fel a verpeléti vásáron, s busás haszonnal továbbították. Nézzük ezeket az embereket egyenként. Balázs Bertalan (kusmer) 3600 forintért vásárolta a szarvasmarhát. Egy hónap elteltével 6600 forintért adta tovább a tenyészállatforpal- mi vállalatnak. Vincze Ferenc 2600 forintért vette meg özy. Lórik Sándorné hollókői lakos tehenét, jó két hónapig tartotta, de a tenyészállatforgalmi vállalat felvásárló 'a már 7200 forintért vette át a szarvasmarhát. Vincze fondorlatosabb módon még a gödöllői tangazdaságot is becsapta. A karancs- sági Alkotmány Termelőszövetkezet beteg tehenét vásárolta meg 3500 forintért, de nem sokkal később túl is adott rajta: a tangazdaság 6 300 forintért vette át, mint tenyészállatot (?!). Árva István 1800 forint hasznot húzott egy szarvasmarha továbbításán, csakúgy, mint Szabó István (girind), meg a többiek. Mások, mint például Nagy István pataki, és Mák László ugyancsak pataki lakosok, a terménnyel való ű ér kedést választották maguknak, — mint jó kereseti lehetőséget nyújtó foglalkazást. Nagy és Mák azoktól a dolgozóktól vásárolták fel a kenyérgabonát, akik cséplőgépek mellett dolgoztak, s a részesedést eladták. Több mázsa búzát, rozsot, árpát vásároltak össze, s mint Mák László is tette, a dunakeszi vásáis van ilyen. 103. Tova. 104. Káté! 105. Kettős betű. 106. KE. Az oó, illetve öő betűk között ’nem teszünk különbséget. Beküldendő: Vízsz. 1. (folyt, függ. 12-been), vízsz. 107, függ. 1., valamint a VASRNAPI FEJTÖRŐ szelvény. Beküldési határidő: november 25. Múltheti rejtvényünk helyes megfejtése: Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted, Szánts és vess; s hagyjad másnak az áldozatot. Könyvjutalmat nyertek: Menua Gábor Szurdokpüspöki, dr. Deák Ferenc Salgótarján, Sztancsik László Szécsény. ron értékesítette az összeszedett gabonát. A 250 forintért megvett búza mázsáját például ezen a piacon 320 forintért értékesítette, így nemcsak, hogy üzérkedtek, de mint a rimócia'k is, árdrágítást is elkövettek. Vannak megyénk terüle'én olyanok is, akik a budapesti piac nyújtotta „lehe1 őségeket” használják ki, mint Bujnyik Mártonná terényl asszony, aki a községben tojásokat. hízott libákat és kacsákat vásárol össze, s azokat a budapesti piacon jó haszonnal értékesíti. Bujnyik Mártonné is ezt tette. A dolgozó parasztoktól lényegesen olcsóbb áron vette át az árút, s mint keresett cikket értékesítette már hosszabb ideje Budapesten. Leleplezésekor is 183 tojást, hízott libákat és hízott kacsákat szállított Budapestre. A rendőrség tetten érte. Csak néhány példa az üzérkedésről, de valamennyi azt bizonyítja, hogy ezek az üzérek veszedelmes ellenségei dolgozó népünknek. Nemcsak azért, mert jogtalan haszonhoz jutnak, hanem azért is, mert bűncselekményeikkel akadályozzák a közellátási, az állami felvásárlók elől — a dolgozó paraszt' k félrevezetésével — szedik össze az árúkat. De e1 gondolkodtató az üzérek tevékenysége azért is, — különös képpen a szarvasmarha felvásárlásnál — hogy a silány, sokszor már ki- selejtezésre szánt teheneket a tenyészállatforgalmi vállalat felvásárlói, vagy pedig tangazdaság veszi át, igen magas értékkel. Ez arra enged következtetni, hogy az üzérek portája mellett érdemes lenne a felvásárló állami szerveknél is szétnézni. Egy öreg munkás írni tanul VINCZE ISTVÁN Cséreket leplesett le a rendőrség — “ • - |,jZOtl nyákkal, kenyérgabonával üzérkedtek — 17797191
