Nógrádi Népújság. 1959. november (15. évfolyam. 87-95. szám)

1959-11-21 / 93. szám

2 NÓGRÁDINEPÜJSÁG 1959. november 2 Egy megalapozott felszólalás „Üzemünk valamennyi ma­tató túlteljesítésével a párt VII. kongresszusa tiszteletére de­cember 18-ra befejezi éves ter­vét” - Marton Mihály, kazári főmérnök felszólalásából, me lyet november 11-én, a tröszt műszaki tanácskozásán mon­dott el. Nemcsak ez, hanem vala­mennyi felszólalás azt bizo­nyította ezen a termelési és műszaki tanácskozáson, hogy szénmedencénk vezetőit, bá­nyászait nagymérvű optimiz­mus jellemzi, hogy a párt VII. kongresszusa tiszteletére kezdeményezett munkaver­senyben a márciusi határo­zat szellemében dolgoznak. Már az eddigi eredmények is feljogosítanak arra, hogy kijelentsük: a nógrádi szén­medence valamennyi dolgo­zója becsülettel helyt áll, s az év végéig csak fokozzák sikereiket. Mégis, Marton Mihály fő­mérnök felszólalását én ma­gam is kétkedve fogadtam, mert egy percig sem lehet vitatni: nagyok a feladatok, nagyok a követelmények — bár mind reális, mind való­ban teljesíthető is. Az a kí­váncsiság hajtott, hogy meg­nézzem: mi adta a főmér­nöknek ezt a biztonságot, mire alapozza azt a válla­lást, hogy valamennyi mutató túlteljesítésével december 18-ra befejezik éves tervü­ket. EREDMÉNYES MŰSZAKI INTÉZKEDÉSEK A kazári bányaüzem dolgo­zói az év valamennyi hónap­jában rendszeresen túlteljesí­tették tervüket, ennek ered­ménye már a bányásznap után gyümölcsözött is — el­nyerték a bányásznapi mun­kaverseny zászlaját. Ennek természetesen az volt az alap­ja, hogy a párt márciusi ha­tározata után olyan elhatá­rozásra jutottak a kazári bá­nyászok és műszaki vezetők, hogy ebben a versenyben is­mét elnyerik a büszke élüzem címet. Ahhoz azonban, hogy a bá­nyászok törekvésüket valóra is váltsák, egy sor hasznos műszaki intézkedésre volt szükség. Ez nem is maradt el. A műszaki vezetés első­sorban a gépesítésre töreke­dett, de még a gépesítés előtt olyan felvilágosító munkát végeztek, hogy a bányászok megkedveljék, megszeressék a munkájúkat feltétlen meg­könnyítő gépeket. így azután a Tőkés üzemben például 200 folyóméter hosszban gumisza­lagot szereltek be, mellette üzemeltetni kezdtek 4 „B” típusú kaparószalagot, s mint­egy 60 folyóméter rázócsúsz­dát is. A rakodás könnyítése céljából ma már négy kóta- féle rakodógépet is munkába állítottak. Elérték, hogy a termelésnek mintegy 85 szá­zalékát már gépesítéssel szál­lítják. A műszaki intézkedések egymást követték. György bányában például hosszú időn keresztül akadályozta a ter­melést a szállítóvágatok rossz állapota. Ezt is rendbehoz­ták, s ma már egyetlen ka­rambol sem gátolja a szállí­tást, a zavartalan üresellá­tást. Mindezek mellett termé­szetesen arra törekedtek, hogy koncentrálják a munkahe­lyeket, s most a termelés csaknem 80 százalékát már csoportos kamrafejtésekből termelik, olyanokból, ame­lyeket csaknem teljesen gé­pesítettek. Gyula tárón már odáig jutottak, hogy három ÚJDONSÁGKÉNT: AJÁNDÉKCSOMAGOK AZ ÜNNEPEK ELŐTT A kereskedelem sok kedves meglepetéssel várja az ajándé­kozni készülő vásárlókat. így például a nagy érdeklődés kielé­gítésére svájci órákat rendelt, amelyeket az ajándékboltokban és óra-ékszer szakboltokban máris árusítanak. Újdonságként előre elkészített ajándékcsomagok forgalomba- hozatalát is tervbe vették. így egyelőre nyakkendő, zsebkendő, harisnya és kozmetikai cikkek mutatós csomagolását kezdték meg. tartalék munkahellyel is ren­delkeznek — így zavartalan a termelés. ÉS A VERSENYSZELLEM? Nem új dolog, de leírom. Tudott tény, hogy azokban a bányaüzemekben, ahol meg­alapozottak a termelés mű­szaki feltételei, ahol biztosí­tottak a termelés műszaki adottságai, ott jó a verseny- szellem is, a bányászok nyu­godt körülmények között fejthetik a szenet. Ilyen kö­rülményeket teremtettek te­hát Kazáron is a bányászok­nak, s a 20 szenelő brigád közül 18 rendszeresen, sőt, állandóan túl is teljesíti elő­irányzatát, arról már nem is szólva, hogy a kongresz- szusi munkaversenyben öt a szocialista brigád cím elnye­réséért vetélkedik egymással — eddig jó eredménnyel. A versenyszellem javítása céljából azonban nemcsak a műszaki feltételek biztosí­tásáért küzdöttek ennél a bányánál, hanem azért is, hogy ennek a versenynek megfelelő nyilvánosságot is biztosítsanak. Ilyen például az, hogy az üzemi hangos- híradón rendszeresen tájé­koztatják a bányászokat a verseny állásáról, mi több, a kiváló eredményt elérőket pedig a telepi művelődési otthon kultúrcsoportja külön köszönti is. AZ EREDMÉNY NEM MARADT EL A jó módszerekről még so­kat lehetne írni. Akár arról, hogy a minőség javítása ér­dekében a fejtéseknél csak azt a szenet szedik ki, ame­lyik minőségi kifogás alá nem esik, vagy arról, hogy az összüzemi teljesítmény növekedése céljából a magas­ság csökkentése mellett a szélesebb fejtési módot al­kalmazzák, hogy biztosított legyen a fejtési négyzetmé­ter. Arról már nem is szól­va, hogy minden munka vég­rehajtásáért célfeladatokat, cél jutalmakat szabnak meg, s azokat egészen a munka­helyig lebontják. Csakis ilyen intézkedések birtokában jelenthette ki meggyőzően Marton Mihály főmérnök: december 18-ra valamennyi mutató túltelje­sítésével befejezik éves ter­vüket. Mert milyenek is az eredmények? A kazári bányászok eddig esedékes éves tervükön felül már 11 554 tonna szenet ter­meltek — több mint 11 na­pos előnyt jelent ez. Túltel­jesítés van a kalóriánál is, jóval a tervezett felett ter­melnek. Míg 1958-ban 2172 kalóriás, addig az év első tíz hónapjának átlagában 2345 kalóriás szén hagyta el a kazári bányákat. Az ön­költség csökkentésénél is je­lentős a javulás. 1958-ban még csak 2,3 forinttal, ad­dig ebben az évben pedig 9,26 forinttal termelik olcsób­ban az egy tonna szenet, mint azt a terv előírja. Mindezeknek a mutatóknak alakulását kétségtelen a pro­duktív és az összüzemi ter­melés emelkedése segítette elő. Ez év tíz hónapjában a produktív teljesítmény 197, az összüzemi pedig 27 kilo­grammal volt magasabb, mint 1958 átlagában. Termé­szetesen ugyanilyen javulást mondhatnánk a többi mutató alakulásáról is, arról már nem is szólva, hogy a bal­eseti gyakoriság alakulásánál országosan is a legjobb he­lyet foglalják el. így tehát érthető a kazá- riak bizakodása, s elmond­hatják: teljesítették a párt márciusi határozatát, jó ered­ményeket értek el a kong­resszusi munkaversenyben. Somogyvári László A balassagyarmati Végrehajtó Bizottság munkatervéből. A Politikai Akadémia előadása A Magyar Szocialista Mun­káspárt Nógrád megyei Bi­zottsága Politikai Akadémiá­ja előadást tart „A tudomá­nyos szocializmus és a val­lás” címmel. Az előadást november 23-án 17 órai kezdettel a Salgótarján Városi József Attila Művelődési Otthonban tartja Balló István, az MSZMP Központi Bizottsága politikai munkatársa. A Politikai Akadémia nyolc előadásból álló sorozatának bevezető előadásán a párt, tömegszervezeti, gazdasági vezetők és pártmunkások mellett minden érdeklődőt szívesen látnak. A Végrehajtó Bizottság a negyedévben hét alkalommal ülésezik. Olyan gazdasági, társadalmi, szociális és kul­turális vonatkozású kérdések kerülnek szőnyegre, amelyek a lakosság széles tömegeit legközvetlenebbül érintik. Az esztendő hátralevő ré­szében 40 tanácstag — az egész tanácstagság fele — tart fogadóórát, s ugyanennyi he­lyi „képviselő” tesz eleget beszámolási kötelezettségének is. A Végrehajtó Bizottság a gazdakör keretén belül téli mezőgazdasági szakoktatás beindítását tervezi. A szer­vezési munkák már befeje­zéshez közelednek, előadó­ként a legkiválóbb agrotech­nikai szakemberek működ­nek közre. A tanfolyamon megkülönböztetett figyelmet fordítanak a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos elvi és gyakor­Válasz Vargánénak A közelmúltban írtunk az önkéntes véradók nagyszerű tetteiről. Többszáz ember vállalta önként a segítséget bajbajutott embertársán. Számtalan történet ismeretes, amikor a felgyógyult beteg első útja megmentőjéhez, az önkéntes véradóhoz vezetett. Az önkéntes segítők ember­társuk iránti szeretetböl je­lesre vizsgáznak. Számuk nem állandó, mert egyre többen kérnek részt e nemes munkából. Ezt bizonyítja leg­utóbbi esetünk is. Levelet hozott a posta szer­kesztőségünknek, egyszerű sárga levelezőlapot. Kusza betűkkel írta valaki Salgótar­jánból. Íme a pársoros levél tartalma: „A múlt hetekben olvastam az újságban az ön­kéntes véradókról. Hol lehet jelentkezni, tájékoztassanak az újság hasábjain.” Aláírás, Vargáné. Örömmel teszünk eleget Vargáné kérésének. Nem to­borozta, nem kérte senki, hogy véradó legyen. Elég volt egy kis cikkecske és fel­ébredt benne a segítő szán­dék. Nem ismerjük személye­sen, tőlünk csak választ kért. Jelentkezzen Salgótarjánban a megyei tanácson, a Vörös- keresztnél. S jóllehet, még nem adott vért, de emberba­ráti szeretetböl máris jelesre vizsgázott. lati kérdések beható ismer­tetésére. A tanács hivatali appará­tusának dolgozói számára is szakmai továbbképzés kezdő­dik, a VB. által kidolgozott irányelvek és tematika alap­ján. A tanfolyamon az elő­adók és a náluk magasabb beosztású dolgozók veszni majd részt. A munkaterv egyik fő cé kitűzése, az üzemekkel és vá lalatokkal való szoros együt működés kialakítása. Enne érdekében a jövőben rent szeresen tartanak koordiní ciós értekezleteket. Asszonyaink életéből AJÁNDÉKOZNI KÉSZÜLNEK a NÖTANÄCSOK ÉS A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉGEK A télapó és a karácsonyi ünnepeken az idén is meg­ajándékozzák a nőtanácsok és a szülői munkaközösségek az iskolák, óvodák gyerme­keit. Újszerű az idei programban’ hogy nem édességgel, cukor­kával kedveskednek a gyer­mekeknek (ezt megkapják otthon úgyis a szüleiktől), hanem tartósabb ajándéktár­gyakat, könyveket, iskolai felszereléseket és játékokai úttörőknek pedig csapatzász lókat ajándékoznak az édes anyák. Tartamasabbá kívánjál tenni az idei ünnepeket azza is, hogy a télapó és a kará csony estet a legtöbb helyei a művelődési otthonban rém dezik meg, ahol gyermekmű sort, mesedélutánt rendez­nek az apróságoknak. TÖBB ASSZONNYAL DOLGOZZON A NÖTANÁCS NAGYBÁTONY BANYAVAROSBAN Nagybátony Bányaváros­ban is elkészítette az asszo­nyok téli foglalkoztatását ma­gában folaló programját a nőtanács. Eszerint jobbá kívánják tenni a kapcsolatot a szülői munkaközösséggel, valamint fokozni az eddig is jó együtt­működést a falusi nőtanács- csal. Sok még a probléma a nőtamacs munkájában, kevés asszonyra támaszkodnak te­vékenységükben. Mintegy 20 asszony az, aiki rendszeresen résztvesz a nőtanács külön­féle rendezvényein. Valószí­nű többet tehetne a nőta­Cikkeink nyomán: nács az asszonyok megnyeré­séért, a program összeállítá­sával is: olyan dolgokat kell szervezni, amely minden asz- szonyt érdekel. Nagybátony Bányaváros­ban többnyire bányászfelesé­gek laknak. Problémáik ál­talában azonosak: a feladat tehát a nőtanács számára az, hogy megtalálja az érdeklő­désükhöz vezető utat. A kézi­munka szakkör mellett pél­dául szervezhetnének más gazdasszony kört is, figye- lembevéve a nők érdeklődé­si körét. Miért nincs elegendő lövőgép A Nógrádi Népújság szeptem­ber 2-i számában „Miért nincs elegendő lövőgép’* címmel cikk jelent meg. A cikket a Nehéz­ipari Minisztérium Szénbányá­szati Főosztálya gépészeti osztá­lyának adtuk át kivizsgálásra. A szakemberek megállapították, hogy a cikk írója helyesen ítéli meg a helyzetet. Nagyon helye­sen járt el akkor is, amikor eb­ben az ügyben felkereste a Hozzászólás a „Küzdjük le a nacionalista nézeteket“ című cikkhez A Nógrádi Népújság no­vember 14-i számában cikk jelent meg a nacionalizmus­ról, mint napjaink egyik leg­veszélyesebb ellenséges ideoló­giájáról. A kérdés felvetése nagyon időszerű, s jó lenne, ha a téves nézetek tisztázá­sára széles vita bontakozna ki. Az említett fejtegetés fel­veti a nacionalista nézetek legfontosabb sajátosságait. Kimutatja burzsoá osztálytar­talmát, de minden részlet- kérdéssel — természetesen — nem foglalkozhat. Néhány ilyen részletkérdést szeretnék felvetni. Úgy gondolom, ^ hogy ná­lunk ma sokan összekeverik, vagy olykor azonosítják a nemzeti öntudatot a naciona­lizmussal. Sokan népünk tör­ténelmi tetteinek ismeretében a négy évszázados független­ségi harcok hősi helytállásá­ból helytelen következrtetése- ket vonnak le. Azt hiszem, hogy a hazafiság fogalmának olyan egyoldalú megnyilvá­nulása, mely a területet he­lyezi előtérbe, részben ebben a hosszú küzdelemben gyö­kerezik. Fokozta ezt az egy­oldalúságot az uralkodó osz­tályok tudatos torzítása, mely az ország belső életé­nek ellentmondásait, a dol­gozó osztályok elnyomorodá- sát a területi csökkenéssel magyarázta a két világhá­ború között. Történelmi múl­túnk indokolja az egészséges nemzeti büszkeséget, de tud­nunk kell, hogy a százados küzdelem nem kizárólag a haza területének fegyveres megvédésében merült ki, ha­nem mindig együtt járt a társadalmi haladásért vívott harccal, annak része volt, s ezt a küzdelmet a dolgozó magyar nép vívta. Népünk nemzeti öntudatát, jellemvonásait az utóbbi 100 évben erősen az 1848—49-es szabadságharc befolyásolta úgyannyira, hogy a bukás után is a szabadságharc esz­méihez való viszonyt tekin­tették a hazafiság kritériu­mának. Ez a múlt században a gyarmatosítók idegen tőké­jével szemben helyes volt. A magyar dolgozó nép valóban felismerte a 48—49-es harcok lényegét, konkrét osztályjel­legét, igazi célkitűzéseit, s ezeket az alapvető vonásokat őrizte meg. Az uralkodó osztályok azonban — felismerve a nép ragaszkodását — hazug mó­don eltorzították a haladás eszméit, elködösítették osz­tálytartalmát, elhallgatták, hogy a harc alapvetően a tár­sadalmi haladásért folyt, hogy a szabadságharc tömeg­bázisa a felszabadulni vágyó jobbágyság volt, s hazug mó­don a nép haladásáért és függetlenségéért vívott har­cot a nemzeti hazaszeretet megnyilvánulásával mitizál- ták. Iskolai és társadalmi haza­fias nevelésünk szinte kizáró­lagosan 48—49 eszméiből táp­lálkozott. A szabadságharc eszméihez való határtalan ra­gaszkodás egészen a legutób­bi évekig jellemezte hazafias nevelőmunkánkat. Pedig, — úgy vélem — 48 konkrét jel­szavaihoz való ragaszkodás anakronizmus. Erre már Ady is rámutatott a „Márciusi naphoz” című versében: „Pe­tőfi szavánál van szükség jobb szóra: Mindent meglá- tóra, mindent felrúgóra?” 48—49 küzdelmét azért tisz­teljük és valljuk magunké­nak, mert a haladásért, az egész nemzet felemelkedé­séért folyt. Tudomásul kell vennünk azonban azt is, hogy népünk haladásáért vívott harca nem zárult le 1849-cel, tehát nem indokolt az, hogy a hazafias nevelésben szinte kizárólag a régmúlthoz for­duljunk. Hazafias nevelésünkben határozottabban és módsze- rezettebben kell támaszkod­nunk a századforduló és a XX. század proletármozgal­maira. Meg kell adnunk a mozgalmak helyes értékelé­sét. ki kell jelölnünk e moz­galmak helyét történelmünk­ben. Azért tartom szüksé­gesnek a munlcásmozgalom fegyvertényeinek határozott és elmélyült elemzését, mert ezek a harcok a mi korunk harcai, részesei vagy tanúi vagyunk ennek a világmé­retű küzdelemnek, s egész világnézeti nevelésünket konkréttá tehetjük, s bizo­nyíthatjuk azt is. hogy a pro­letariátus 48—49. lényegének folytatója, mert a haladásért, nemzeti függetlenségünkért harcolt és harcol. Jelentős eredményeket ér­tünk el ezen a téren a Ta­nácsköztársaság 40. évfor­dulója megünneplésekor, de még mindig nem támaszko­dunk eléggé a Tanácsköztár­saság örökségének egészére. Még nem ismertettük meg a 133 nap irodalmát, művésze­tét a széles tömegekkel. Még a középiskolákban is csak az elmúlt tanévben foglalkoz­tunk részletesebben a Ta­nácsköztársaság irodalmával, művészetével. Hibát követ­tünk el akkor is, mikor a felszabadulás utáni új ma­gyar irodalom elé nem a kommunista irodalom eszmei­ségének követését tűztük ki íeladatul, hanem visszaka­nyarodtunk 48—49 eszméihez (Horváth Márton, Révai J. és Lukács Gy. cikkei, tanul­mányai). „A burzsoázia... a haza fo­galmát leszűkít? a területre” — írja Boros elvtárs. Meg­győző, konkrét érvekkel kell bizonyítani — főleg fiatalsá­gunk előtt —, hogy a haza, a hazaszeretet fogalmába el­sősorban az ország dolgozó népe, annak szeretete tarto­zik, s az az igazi hazafi, aki a dolgozók felemelkedéséért küzd. Meg kell mutatnunk konkrétan, hogy a múlt rend­szer nagyhangú hazafiai mit tettek ezzel a néppel. Bar­langlakásokban, cselédvis­kókban, nyomorult bérkaszár­nyákban krajcáros gondokkal küzdve tengődtek itt a dol­gozók. Senki ne vegye ter­mészetesnek azt, ami most van. Ez harc eredménye, y ezt a harcot a munkásosz­tály vezetésével a magyar dolgozó nép vívta meg. Csík Pál Robbantógép Gyártó BANYAVILL Vállalatot is. A cikket szeretnénk kiegészí­teni néhány több olyan ténnyel, ami nem szerepel benne, amely gátolja a megfelelő számú rob­bantógép szállítását, mégpedig nemcsak a Nógrádi Szénbányá­szati Tröszt, hanem egyéb trösz­tök részére is. A robbantógéphez szükséges alkatrészeket, mint ke­reskedelmi árut tervezték forga- lombahozni, amelynek beszerzése a későbbiek folyamán nem üt­közhet nehézségekbe. Mint ké­sőbb azonban kiderült, a tervek ellenére az alkatrészek sem mennyiségben, sem minőségben nem feleltek meg a követelmé­nyeknek. Elsősorban nem felelt meg például a KONVERTA által gyártott szelénegyenirányító tár­csák minősége, s nem szállítot­tak elegendő darabszámú reduk- tort sem. A nagy darabszámban történd meghibásodás részben tehát a nem megfelelő minőségű, de sok­szor kényszerből átvett alkatré­szekből összeszerelt gépeknél kö­vetkezik be. A minisztériumi szervek előtt a kérdés már ismert. Megoldása folyamatban van. A robbantó­gépek gyártása terén a jövő év elejétől jelentős javulás várható, míg a javításra beküldött gépek rövid idő alatti visszaküldésére is történtek intézkedések. A kö­zeljövőben már a javításra be­küldött gépeket a bányák a hiba nagyságától függően 10-15 napon belül visszakapják. Vajay László, Nehézipari Minisztérium ELISMERŐ OKLEVÉLLEL TÜNTETIK KI A NÖGRÄDMEGYERI KTSZ-t Ma kerül sor a nógrádmegyerl szegkovácsok, jól dolgozó kollek­tívájának megjutalmazására. A hajdan csak a bányák el­látására dolgozó KTSZ az utóbbi Időben bővítette munkakörét. Jelenleg az ország minden ré­szébe készítenek kályhacsöveti esőcsatornát, vaskerítést és vas­kaput (amelyet művészi kivitel­ben állítanak elő), drótfonalat pedig a jövő évtől exportra is szállítanak. A KTSZ 60 cigány dol­gozója ma első ízben kap mun­kájáért elismerő oklevelet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom