Nógrádi Népújság. 1959. november (15. évfolyam. 87-95. szám)
1959-11-21 / 93. szám
2 NÓGRÁDINEPÜJSÁG 1959. november 2 Egy megalapozott felszólalás „Üzemünk valamennyi matató túlteljesítésével a párt VII. kongresszusa tiszteletére december 18-ra befejezi éves tervét” - Marton Mihály, kazári főmérnök felszólalásából, me lyet november 11-én, a tröszt műszaki tanácskozásán mondott el. Nemcsak ez, hanem valamennyi felszólalás azt bizonyította ezen a termelési és műszaki tanácskozáson, hogy szénmedencénk vezetőit, bányászait nagymérvű optimizmus jellemzi, hogy a párt VII. kongresszusa tiszteletére kezdeményezett munkaversenyben a márciusi határozat szellemében dolgoznak. Már az eddigi eredmények is feljogosítanak arra, hogy kijelentsük: a nógrádi szénmedence valamennyi dolgozója becsülettel helyt áll, s az év végéig csak fokozzák sikereiket. Mégis, Marton Mihály főmérnök felszólalását én magam is kétkedve fogadtam, mert egy percig sem lehet vitatni: nagyok a feladatok, nagyok a követelmények — bár mind reális, mind valóban teljesíthető is. Az a kíváncsiság hajtott, hogy megnézzem: mi adta a főmérnöknek ezt a biztonságot, mire alapozza azt a vállalást, hogy valamennyi mutató túlteljesítésével december 18-ra befejezik éves tervüket. EREDMÉNYES MŰSZAKI INTÉZKEDÉSEK A kazári bányaüzem dolgozói az év valamennyi hónapjában rendszeresen túlteljesítették tervüket, ennek eredménye már a bányásznap után gyümölcsözött is — elnyerték a bányásznapi munkaverseny zászlaját. Ennek természetesen az volt az alapja, hogy a párt márciusi határozata után olyan elhatározásra jutottak a kazári bányászok és műszaki vezetők, hogy ebben a versenyben ismét elnyerik a büszke élüzem címet. Ahhoz azonban, hogy a bányászok törekvésüket valóra is váltsák, egy sor hasznos műszaki intézkedésre volt szükség. Ez nem is maradt el. A műszaki vezetés elsősorban a gépesítésre törekedett, de még a gépesítés előtt olyan felvilágosító munkát végeztek, hogy a bányászok megkedveljék, megszeressék a munkájúkat feltétlen megkönnyítő gépeket. így azután a Tőkés üzemben például 200 folyóméter hosszban gumiszalagot szereltek be, mellette üzemeltetni kezdtek 4 „B” típusú kaparószalagot, s mintegy 60 folyóméter rázócsúszdát is. A rakodás könnyítése céljából ma már négy kóta- féle rakodógépet is munkába állítottak. Elérték, hogy a termelésnek mintegy 85 százalékát már gépesítéssel szállítják. A műszaki intézkedések egymást követték. György bányában például hosszú időn keresztül akadályozta a termelést a szállítóvágatok rossz állapota. Ezt is rendbehozták, s ma már egyetlen karambol sem gátolja a szállítást, a zavartalan üresellátást. Mindezek mellett természetesen arra törekedtek, hogy koncentrálják a munkahelyeket, s most a termelés csaknem 80 százalékát már csoportos kamrafejtésekből termelik, olyanokból, amelyeket csaknem teljesen gépesítettek. Gyula tárón már odáig jutottak, hogy három ÚJDONSÁGKÉNT: AJÁNDÉKCSOMAGOK AZ ÜNNEPEK ELŐTT A kereskedelem sok kedves meglepetéssel várja az ajándékozni készülő vásárlókat. így például a nagy érdeklődés kielégítésére svájci órákat rendelt, amelyeket az ajándékboltokban és óra-ékszer szakboltokban máris árusítanak. Újdonságként előre elkészített ajándékcsomagok forgalomba- hozatalát is tervbe vették. így egyelőre nyakkendő, zsebkendő, harisnya és kozmetikai cikkek mutatós csomagolását kezdték meg. tartalék munkahellyel is rendelkeznek — így zavartalan a termelés. ÉS A VERSENYSZELLEM? Nem új dolog, de leírom. Tudott tény, hogy azokban a bányaüzemekben, ahol megalapozottak a termelés műszaki feltételei, ahol biztosítottak a termelés műszaki adottságai, ott jó a verseny- szellem is, a bányászok nyugodt körülmények között fejthetik a szenet. Ilyen körülményeket teremtettek tehát Kazáron is a bányászoknak, s a 20 szenelő brigád közül 18 rendszeresen, sőt, állandóan túl is teljesíti előirányzatát, arról már nem is szólva, hogy a kongresz- szusi munkaversenyben öt a szocialista brigád cím elnyeréséért vetélkedik egymással — eddig jó eredménnyel. A versenyszellem javítása céljából azonban nemcsak a műszaki feltételek biztosításáért küzdöttek ennél a bányánál, hanem azért is, hogy ennek a versenynek megfelelő nyilvánosságot is biztosítsanak. Ilyen például az, hogy az üzemi hangos- híradón rendszeresen tájékoztatják a bányászokat a verseny állásáról, mi több, a kiváló eredményt elérőket pedig a telepi művelődési otthon kultúrcsoportja külön köszönti is. AZ EREDMÉNY NEM MARADT EL A jó módszerekről még sokat lehetne írni. Akár arról, hogy a minőség javítása érdekében a fejtéseknél csak azt a szenet szedik ki, amelyik minőségi kifogás alá nem esik, vagy arról, hogy az összüzemi teljesítmény növekedése céljából a magasság csökkentése mellett a szélesebb fejtési módot alkalmazzák, hogy biztosított legyen a fejtési négyzetméter. Arról már nem is szólva, hogy minden munka végrehajtásáért célfeladatokat, cél jutalmakat szabnak meg, s azokat egészen a munkahelyig lebontják. Csakis ilyen intézkedések birtokában jelenthette ki meggyőzően Marton Mihály főmérnök: december 18-ra valamennyi mutató túlteljesítésével befejezik éves tervüket. Mert milyenek is az eredmények? A kazári bányászok eddig esedékes éves tervükön felül már 11 554 tonna szenet termeltek — több mint 11 napos előnyt jelent ez. Túlteljesítés van a kalóriánál is, jóval a tervezett felett termelnek. Míg 1958-ban 2172 kalóriás, addig az év első tíz hónapjának átlagában 2345 kalóriás szén hagyta el a kazári bányákat. Az önköltség csökkentésénél is jelentős a javulás. 1958-ban még csak 2,3 forinttal, addig ebben az évben pedig 9,26 forinttal termelik olcsóbban az egy tonna szenet, mint azt a terv előírja. Mindezeknek a mutatóknak alakulását kétségtelen a produktív és az összüzemi termelés emelkedése segítette elő. Ez év tíz hónapjában a produktív teljesítmény 197, az összüzemi pedig 27 kilogrammal volt magasabb, mint 1958 átlagában. Természetesen ugyanilyen javulást mondhatnánk a többi mutató alakulásáról is, arról már nem is szólva, hogy a baleseti gyakoriság alakulásánál országosan is a legjobb helyet foglalják el. így tehát érthető a kazá- riak bizakodása, s elmondhatják: teljesítették a párt márciusi határozatát, jó eredményeket értek el a kongresszusi munkaversenyben. Somogyvári László A balassagyarmati Végrehajtó Bizottság munkatervéből. A Politikai Akadémia előadása A Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága Politikai Akadémiája előadást tart „A tudományos szocializmus és a vallás” címmel. Az előadást november 23-án 17 órai kezdettel a Salgótarján Városi József Attila Művelődési Otthonban tartja Balló István, az MSZMP Központi Bizottsága politikai munkatársa. A Politikai Akadémia nyolc előadásból álló sorozatának bevezető előadásán a párt, tömegszervezeti, gazdasági vezetők és pártmunkások mellett minden érdeklődőt szívesen látnak. A Végrehajtó Bizottság a negyedévben hét alkalommal ülésezik. Olyan gazdasági, társadalmi, szociális és kulturális vonatkozású kérdések kerülnek szőnyegre, amelyek a lakosság széles tömegeit legközvetlenebbül érintik. Az esztendő hátralevő részében 40 tanácstag — az egész tanácstagság fele — tart fogadóórát, s ugyanennyi helyi „képviselő” tesz eleget beszámolási kötelezettségének is. A Végrehajtó Bizottság a gazdakör keretén belül téli mezőgazdasági szakoktatás beindítását tervezi. A szervezési munkák már befejezéshez közelednek, előadóként a legkiválóbb agrotechnikai szakemberek működnek közre. A tanfolyamon megkülönböztetett figyelmet fordítanak a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos elvi és gyakorVálasz Vargánénak A közelmúltban írtunk az önkéntes véradók nagyszerű tetteiről. Többszáz ember vállalta önként a segítséget bajbajutott embertársán. Számtalan történet ismeretes, amikor a felgyógyult beteg első útja megmentőjéhez, az önkéntes véradóhoz vezetett. Az önkéntes segítők embertársuk iránti szeretetböl jelesre vizsgáznak. Számuk nem állandó, mert egyre többen kérnek részt e nemes munkából. Ezt bizonyítja legutóbbi esetünk is. Levelet hozott a posta szerkesztőségünknek, egyszerű sárga levelezőlapot. Kusza betűkkel írta valaki Salgótarjánból. Íme a pársoros levél tartalma: „A múlt hetekben olvastam az újságban az önkéntes véradókról. Hol lehet jelentkezni, tájékoztassanak az újság hasábjain.” Aláírás, Vargáné. Örömmel teszünk eleget Vargáné kérésének. Nem toborozta, nem kérte senki, hogy véradó legyen. Elég volt egy kis cikkecske és felébredt benne a segítő szándék. Nem ismerjük személyesen, tőlünk csak választ kért. Jelentkezzen Salgótarjánban a megyei tanácson, a Vörös- keresztnél. S jóllehet, még nem adott vért, de emberbaráti szeretetböl máris jelesre vizsgázott. lati kérdések beható ismertetésére. A tanács hivatali apparátusának dolgozói számára is szakmai továbbképzés kezdődik, a VB. által kidolgozott irányelvek és tematika alapján. A tanfolyamon az előadók és a náluk magasabb beosztású dolgozók veszni majd részt. A munkaterv egyik fő cé kitűzése, az üzemekkel és vá lalatokkal való szoros együt működés kialakítása. Enne érdekében a jövőben rent szeresen tartanak koordiní ciós értekezleteket. Asszonyaink életéből AJÁNDÉKOZNI KÉSZÜLNEK a NÖTANÄCSOK ÉS A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉGEK A télapó és a karácsonyi ünnepeken az idén is megajándékozzák a nőtanácsok és a szülői munkaközösségek az iskolák, óvodák gyermekeit. Újszerű az idei programban’ hogy nem édességgel, cukorkával kedveskednek a gyermekeknek (ezt megkapják otthon úgyis a szüleiktől), hanem tartósabb ajándéktárgyakat, könyveket, iskolai felszereléseket és játékokai úttörőknek pedig csapatzász lókat ajándékoznak az édes anyák. Tartamasabbá kívánjál tenni az idei ünnepeket azza is, hogy a télapó és a kará csony estet a legtöbb helyei a művelődési otthonban rém dezik meg, ahol gyermekmű sort, mesedélutánt rendeznek az apróságoknak. TÖBB ASSZONNYAL DOLGOZZON A NÖTANÁCS NAGYBÁTONY BANYAVAROSBAN Nagybátony Bányavárosban is elkészítette az asszonyok téli foglalkoztatását magában folaló programját a nőtanács. Eszerint jobbá kívánják tenni a kapcsolatot a szülői munkaközösséggel, valamint fokozni az eddig is jó együttműködést a falusi nőtanács- csal. Sok még a probléma a nőtamacs munkájában, kevés asszonyra támaszkodnak tevékenységükben. Mintegy 20 asszony az, aiki rendszeresen résztvesz a nőtanács különféle rendezvényein. Valószínű többet tehetne a nőtaCikkeink nyomán: nács az asszonyok megnyeréséért, a program összeállításával is: olyan dolgokat kell szervezni, amely minden asz- szonyt érdekel. Nagybátony Bányavárosban többnyire bányászfeleségek laknak. Problémáik általában azonosak: a feladat tehát a nőtanács számára az, hogy megtalálja az érdeklődésükhöz vezető utat. A kézimunka szakkör mellett például szervezhetnének más gazdasszony kört is, figye- lembevéve a nők érdeklődési körét. Miért nincs elegendő lövőgép A Nógrádi Népújság szeptember 2-i számában „Miért nincs elegendő lövőgép’* címmel cikk jelent meg. A cikket a Nehézipari Minisztérium Szénbányászati Főosztálya gépészeti osztályának adtuk át kivizsgálásra. A szakemberek megállapították, hogy a cikk írója helyesen ítéli meg a helyzetet. Nagyon helyesen járt el akkor is, amikor ebben az ügyben felkereste a Hozzászólás a „Küzdjük le a nacionalista nézeteket“ című cikkhez A Nógrádi Népújság november 14-i számában cikk jelent meg a nacionalizmusról, mint napjaink egyik legveszélyesebb ellenséges ideológiájáról. A kérdés felvetése nagyon időszerű, s jó lenne, ha a téves nézetek tisztázására széles vita bontakozna ki. Az említett fejtegetés felveti a nacionalista nézetek legfontosabb sajátosságait. Kimutatja burzsoá osztálytartalmát, de minden részlet- kérdéssel — természetesen — nem foglalkozhat. Néhány ilyen részletkérdést szeretnék felvetni. Úgy gondolom, ^ hogy nálunk ma sokan összekeverik, vagy olykor azonosítják a nemzeti öntudatot a nacionalizmussal. Sokan népünk történelmi tetteinek ismeretében a négy évszázados függetlenségi harcok hősi helytállásából helytelen következrtetése- ket vonnak le. Azt hiszem, hogy a hazafiság fogalmának olyan egyoldalú megnyilvánulása, mely a területet helyezi előtérbe, részben ebben a hosszú küzdelemben gyökerezik. Fokozta ezt az egyoldalúságot az uralkodó osztályok tudatos torzítása, mely az ország belső életének ellentmondásait, a dolgozó osztályok elnyomorodá- sát a területi csökkenéssel magyarázta a két világháború között. Történelmi múltúnk indokolja az egészséges nemzeti büszkeséget, de tudnunk kell, hogy a százados küzdelem nem kizárólag a haza területének fegyveres megvédésében merült ki, hanem mindig együtt járt a társadalmi haladásért vívott harccal, annak része volt, s ezt a küzdelmet a dolgozó magyar nép vívta. Népünk nemzeti öntudatát, jellemvonásait az utóbbi 100 évben erősen az 1848—49-es szabadságharc befolyásolta úgyannyira, hogy a bukás után is a szabadságharc eszméihez való viszonyt tekintették a hazafiság kritériumának. Ez a múlt században a gyarmatosítók idegen tőkéjével szemben helyes volt. A magyar dolgozó nép valóban felismerte a 48—49-es harcok lényegét, konkrét osztályjellegét, igazi célkitűzéseit, s ezeket az alapvető vonásokat őrizte meg. Az uralkodó osztályok azonban — felismerve a nép ragaszkodását — hazug módon eltorzították a haladás eszméit, elködösítették osztálytartalmát, elhallgatták, hogy a harc alapvetően a társadalmi haladásért folyt, hogy a szabadságharc tömegbázisa a felszabadulni vágyó jobbágyság volt, s hazug módon a nép haladásáért és függetlenségéért vívott harcot a nemzeti hazaszeretet megnyilvánulásával mitizál- ták. Iskolai és társadalmi hazafias nevelésünk szinte kizárólagosan 48—49 eszméiből táplálkozott. A szabadságharc eszméihez való határtalan ragaszkodás egészen a legutóbbi évekig jellemezte hazafias nevelőmunkánkat. Pedig, — úgy vélem — 48 konkrét jelszavaihoz való ragaszkodás anakronizmus. Erre már Ady is rámutatott a „Márciusi naphoz” című versében: „Petőfi szavánál van szükség jobb szóra: Mindent meglá- tóra, mindent felrúgóra?” 48—49 küzdelmét azért tiszteljük és valljuk magunkénak, mert a haladásért, az egész nemzet felemelkedéséért folyt. Tudomásul kell vennünk azonban azt is, hogy népünk haladásáért vívott harca nem zárult le 1849-cel, tehát nem indokolt az, hogy a hazafias nevelésben szinte kizárólag a régmúlthoz forduljunk. Hazafias nevelésünkben határozottabban és módsze- rezettebben kell támaszkodnunk a századforduló és a XX. század proletármozgalmaira. Meg kell adnunk a mozgalmak helyes értékelését. ki kell jelölnünk e mozgalmak helyét történelmünkben. Azért tartom szükségesnek a munlcásmozgalom fegyvertényeinek határozott és elmélyült elemzését, mert ezek a harcok a mi korunk harcai, részesei vagy tanúi vagyunk ennek a világméretű küzdelemnek, s egész világnézeti nevelésünket konkréttá tehetjük, s bizonyíthatjuk azt is. hogy a proletariátus 48—49. lényegének folytatója, mert a haladásért, nemzeti függetlenségünkért harcolt és harcol. Jelentős eredményeket értünk el ezen a téren a Tanácsköztársaság 40. évfordulója megünneplésekor, de még mindig nem támaszkodunk eléggé a Tanácsköztársaság örökségének egészére. Még nem ismertettük meg a 133 nap irodalmát, művészetét a széles tömegekkel. Még a középiskolákban is csak az elmúlt tanévben foglalkoztunk részletesebben a Tanácsköztársaság irodalmával, művészetével. Hibát követtünk el akkor is, mikor a felszabadulás utáni új magyar irodalom elé nem a kommunista irodalom eszmeiségének követését tűztük ki íeladatul, hanem visszakanyarodtunk 48—49 eszméihez (Horváth Márton, Révai J. és Lukács Gy. cikkei, tanulmányai). „A burzsoázia... a haza fogalmát leszűkít? a területre” — írja Boros elvtárs. Meggyőző, konkrét érvekkel kell bizonyítani — főleg fiatalságunk előtt —, hogy a haza, a hazaszeretet fogalmába elsősorban az ország dolgozó népe, annak szeretete tartozik, s az az igazi hazafi, aki a dolgozók felemelkedéséért küzd. Meg kell mutatnunk konkrétan, hogy a múlt rendszer nagyhangú hazafiai mit tettek ezzel a néppel. Barlanglakásokban, cselédviskókban, nyomorult bérkaszárnyákban krajcáros gondokkal küzdve tengődtek itt a dolgozók. Senki ne vegye természetesnek azt, ami most van. Ez harc eredménye, y ezt a harcot a munkásosztály vezetésével a magyar dolgozó nép vívta meg. Csík Pál Robbantógép Gyártó BANYAVILL Vállalatot is. A cikket szeretnénk kiegészíteni néhány több olyan ténnyel, ami nem szerepel benne, amely gátolja a megfelelő számú robbantógép szállítását, mégpedig nemcsak a Nógrádi Szénbányászati Tröszt, hanem egyéb trösztök részére is. A robbantógéphez szükséges alkatrészeket, mint kereskedelmi árut tervezték forga- lombahozni, amelynek beszerzése a későbbiek folyamán nem ütközhet nehézségekbe. Mint később azonban kiderült, a tervek ellenére az alkatrészek sem mennyiségben, sem minőségben nem feleltek meg a követelményeknek. Elsősorban nem felelt meg például a KONVERTA által gyártott szelénegyenirányító tárcsák minősége, s nem szállítottak elegendő darabszámú reduk- tort sem. A nagy darabszámban történd meghibásodás részben tehát a nem megfelelő minőségű, de sokszor kényszerből átvett alkatrészekből összeszerelt gépeknél következik be. A minisztériumi szervek előtt a kérdés már ismert. Megoldása folyamatban van. A robbantógépek gyártása terén a jövő év elejétől jelentős javulás várható, míg a javításra beküldött gépek rövid idő alatti visszaküldésére is történtek intézkedések. A közeljövőben már a javításra beküldött gépeket a bányák a hiba nagyságától függően 10-15 napon belül visszakapják. Vajay László, Nehézipari Minisztérium ELISMERŐ OKLEVÉLLEL TÜNTETIK KI A NÖGRÄDMEGYERI KTSZ-t Ma kerül sor a nógrádmegyerl szegkovácsok, jól dolgozó kollektívájának megjutalmazására. A hajdan csak a bányák ellátására dolgozó KTSZ az utóbbi Időben bővítette munkakörét. Jelenleg az ország minden részébe készítenek kályhacsöveti esőcsatornát, vaskerítést és vaskaput (amelyet művészi kivitelben állítanak elő), drótfonalat pedig a jövő évtől exportra is szállítanak. A KTSZ 60 cigány dolgozója ma első ízben kap munkájáért elismerő oklevelet.
