Nógrádi Népújság. 1959. november (15. évfolyam. 87-95. szám)

1959-11-18 / 92. szám

NÓGRÁDINÉPÚJSÁG 5 JBB. «orcmber 18. fi termelés minden ágát gépesítik, 100 hóidra 37,2 számosállat jut, 889 mázsa vágóállat értékesítés A Szécsényi Tangazdaság eredményei, melyeket a nö­vénytermesztésben és állatte­nyésztésben ért el, nemcsak a negyében ismeretesek. A ;öbbszörös élüzem cím or­szágos elismerést jelent, azt, logy a tangazdaság évről ívre a nagyüzemi gazdálko­dás fölényét bizonyítja. Jó példa erre az idei esz­tendő is. A helyes agrotech­nika alkalmazásának eredmé­nye, hogy 19 máísa b.zát, több mint 16 mázsa rozsot, 22 mám őszi árpát és 18 mázsa tavaszi árpát takarí­tottak le egy-egy katasztiáiis holdról. A gondos talajelőkészítés, a* időbeni vetés mellett igrn jó hatással volt a terméshozamok alakulá­sára, a felhasznált mű­trágya mennyisége is. A tangazdaság az idén 3,82 mázsa műtrágyát használt fel egy katasztrális hold ;n, jó 60 kilogrammal többet, mint az elmúlt esztendőben. A szántóterület 25 sz.'zálékán szervestrágyázást végeztek, s igen jól alkui a gabonafélék előveteménye is, hiszen a szántóterület 25 százalékán pillangós növényeket termel­nek. Egyre gyarapszik, szaporo­dik a tangazdaságban az ál­latlétszám is. Az idei esz­tenaoDen, az elmúlt három­negyed évet véve alapul: 100 holdra 37,2 számosállat jut. E téren azonban igen ko­moly feladatok állnak az el­következendő években a tan­gazdaság előtt. Ugyanis az ötéves terv vé­gére a 100 holdra jutó számosállatok számát 49- re növelik a tangazdaság­ban, Nagyobb felfutást a sertés, és a juhállományban tervez­nek a szakemberek. Az állatlétszám alakulásá­val párhuzamosan növekszik Eredményes a kongresszusi munkaverseny a földművesszövetkezeteknél A földművesszövetkezetek- nél meglévő versenymozga­lomnak nagy lendületet adott az MSZMP Központi Bizott­ságának 1959 március 6-i ha­tározata és a pártkongresszus­ra való készülődés. Földművesszövetkezeteink 90 százalékánál termelési ta­nácskozáson tárgyalták meg a dolgozók a verseny szerve­zésével kapcsolatos feladato­kat, módszereket. Az egyéni felajánlások mellett az fmsz igazgatóságok a felajánlások figyelembevételével páros­versenyre hívták ki a hason­ló adottságú igazgatóságokat. Ilyen párosverseny alakult ki Szécsény és Pásztó, Rétság és Nagyoroszi, Do­rog háza és a nádújfalui fmsz-ek között. Sok fmsz-nél kibontakozott a boltok párosversenye is. lett az eredményesebb, ők 111,6 százalékot teljesítettek, míg a szécsényiek csak 105,4 százalékot. A felajánlások között fon­tos helyet foglal el a felvá­sárlási tervek teljesítése, il­letve túlteljesítése is. A pásztóiak a felvásárlási terv teljesítésével lemaradtak. A III. negyedévben csak 81,4 százalékra sikerült teljesíte­ni felvásárlási tervüket, a szécsényiek 119,3 százalékos tervteljesítésével szemben. A verseny négy alapvető feltétele mellett, a vállalás más pontjai is irányadók. A kongresszusi felajánlá­sokban szerepel a ter­melőszövetkezetek mun­kájának segítése is. A pásztói járásban a föld­művesszövetkezeti könyvelő­ket a járási tanács mezőgaz­dasági osztálya például meg­bízólevéllel látta el a patro­náló munka végzésére. Ez a megsegítés az FMSZ dolgozói részéről többféle formában nyilvánul meg, s egyre több FMSZ nyújt segítséget a ter­melőszövetkezetek részére. Hűvösre fordultak ímár ezek az őszvé­A kongresszus tiszteletére tett felajánlások többsége szo­rosan kapcsolódik a folyó szocialista munkaversenyhez. Többek között a forgalmi tervek túlteljesítése megha­tározott százalékban, jövedel­mezőségi tervek teljesítése, önköltségcsökkentés, saját erő növelés stb. A felajánlások között szerepel olyan jellegű is, amelyet számokkal ugyan nem lehet mérni, mint pel- (, dául az udvarias kiszolgálás, a kereskedelem kulturáltsá­gának növelése, a tisztaság, v, • ., higéniai követelmények be-))9* ?s4ffc’ de a ta9as tartása stb. Ezek viszont elő-« sz°baban nem igen segítik olyan felajánlásoknak«erezite^: ez*- Az apró a teljesítését, amelyek sz^_\\vaskalyha bőven mokban is mérhetők. « ontotta a meleget «és a két hosszú asz- A pásztói és szécsényi föld-SltaZ körül asszonyok, művesszövetkezetek között a V lányok szorgoskod- kongresszus tiszteletére külön (\ tak, a cserhátsurá- vállalások is születtek. Mint-><mi/i Szabadság Ter- egy 21 pontba rögzítették a k melőszövetkezet tag­vállalásokat. A felajánlásoké jai. Simították ado- között szerepel a mezőgaz-«hányt. Szép jövedel- daság szocialista fejlesztésé- hmei terveztek belő­nek elősegítése, a szövetke- ^e> éppen ezért nem zeti kereskedelem kultúrált- >} közömbös, hogyan sásának fejlesztése és a ter-ÜvégAzik el % munkát. vek túlteljesítése. Ú ,Az e(JlJlk af.zlal h végén magas, fiata­A III. negyedévi tervtelje->^os asszony szorgos- Sítésetonél is érezteti hatását x kodott, Déska Má­éi versenymozgalom. !<ria a termelöszövet­A szécsényi földműves- ?? kezet legeredménye- szSvetkezct jövedelmező­ségi tervét 130,5 százalék­ra teljesítette, míg a pász­tóiak ennél jobb ered­ményt, 160,9 százalékot értek el. az állattenyésztés hozama. Míg 1958-ban a tangaz­daság 313 ezer 1 tejet ér­tékesített, az idén már szeptember 30-ig megkö­zelítette a 280 ezer litert az értékesített tej meny- nyisége. Még jobb a helyzet a gyap­júnál. 1958-ban 17 mázsa gyapjút értékesítettek, most a háromnegyed év végéig 28 mázsát. Egyre felfelé ívelne az a vonal is, emellyel a tangazdaság vágóállat érté­kesítését jelölnénk. 1955-ben 507, 58-ban már 546 mázsát értékesítettek. Az idén pedig szeptember 30-ig már 889 mázsát tesz ki az értékesí­tett vágóállatok súlya. Az ötéves terv irányelvei pedig a feladatok mellett na­gyobb lehetőséget is nyúj­tanak, hogy a tangazdaság­ban tovább növekedjenek az állattenyésztés és a növény- termesztés hozamai, s mind kisebb legyen az előállított termékek önköltsége. Az ötéves terv során a tangazdaságban teljesen gépesítik a földterület szervestrágyázását. Ugyancsak gépesítéssel old­ják meg az ipari növények, főként a cukorrépa termesz­tését és szedését. A gépesí­tés bevezetésével újabb ered­mények születnek majd az állattenyésztésben is, mert tervezik, hogy az elkövetke­zendő években, a tehenészet­ben bevezetik a teljes gé­pesítést. Már láhjuk a holnapot /Jsidők óta él az embe­” rekben a vágy, meg­tudni mi lesz holnap, egy év múlva, esetleg száz év múl­va. írók, költők, tudósok és egyszerű emberek megírták, elképzelték az általuk óhaj­tott jövőt. Volt amikor meg­valósultak az elképzelések, volt amikor szines álmok maradtak örökre. Verne Gyu­la egyik regényében, a mult- század végén, a Holda való utazásról ír. A technika ak­kori fejlettsége mellett ez csak írói fantáziának, elérhe­tetlen vágyálomnak tűnt. Mégis ebből a fantasztikus­nak látszó utópiából világot rengető szenzáció, világot bá­mulatba ejtő valóság lett. Vörös csillag, az ember vö­rös csillaga, az egekből hir­deti, hogy nagy lett az em­ber, s nagyobb is lehetne, ha egyesült erővel akarna na­gyot alkotni. A mi népünk is szereti a nagy dolgokat. Szereti tekin­tetét a jövőbe vetni, kifür­készni a holnap titkait. Köny- nyebbek a jelen feladatai, ha tudjuk, hogy a ma égetett téglából a jövő palotáját építjük. Évszázadokkal eze­lőtt nélkülözött minden reá­lis alapot a jövőbe látás, hi­szen akkor az emberek még a jelent sem, még a körülöt­tük lévő világot sem ismer­ték alaposan. Nem ismerve a világot, a természet örök törvényeit, téves következte­téseket vontak le az egyálta­lán össze nem függő jelensé­gekből. Hogy milyen lesz a hol­nap? Hogyha terveink meg­valósulnak: a holnap jobb lesz mint a ma volt. Még fiatal voltam, amikor parasztbácsi azt jósolta, meg- kor, ha országos méretekben látjátok gyerekek, ti már job­ban éltek majd, mint mi él­tünk. Az egész határ egy tábla lesz, még a barázdában is búza terem, s nem lesz többé napszámos és módos­gazda a faluban. Azóta az öreg sírjain kinőtt a fű, s nem maradt meg csak az emléke, meg annak a valósá­ga, amelyről oly lelkesen be­szélt húsz évvel ezelőtt. A falujában már eltűntek a ba­rázdák, nincs napszámos és módos paraszt, nincs én föl­dem és te földed, az egész határ mindenkié, az egész falu javát szolgálja. TJ ogy örülne az öreg, ha látná a megszépült fa­lut, a mosolygós arcú, jól öl­tözött embereket! Most jósolna csak igazán! De manapság talán nem is kellenek az ilyen jövőbe látó vatesek. A mi jövőnk, jelenünk igazából fakad. Tudományosan kidolgozott tervek, irányelvek mondják meg milyen lesz a holnap, örülhet a nép, mert mint egy csodatükörben láthatja saját jövőjét. Az egyik termelőszövetke­zetben a tagok az új ötéves terv irányszámairól vitatkoz­va megállapították, hogy a mezőgazdasági termelést egy­két év alatt nem 30-32, ha­nem 50-60 százalékkal tudják emelni termelőszövetkeze­tükben. Nagy dolog ez, hi­szen az 1000 holdas termelő- szövetkezetben ez 1200 má­zsás búzatermés többletet, 2500 mázsás cukorrépa több­letet hoz és ki lehetne mutatni részletesen minden termény- féleségből, hogy mit jelent az ötven-hatvan százalékos a falumban az egyik idős emelkedés. De mit jelent ak­Csak a nagyüzemi állattenyésztés eredményes igazán- 300 ezer forinttól töhbel jövedelmez “az állattartás, mint tavaly — A magyargéci Marx Ká­roly Termelőszövetkezetben az idén már valóban nagyüzemi állattartás folyik. Az állat- tenyésztésből származó jöve­delem — a tervek szerint — több mint 300 ezer fo­rinttal nagyobb lesz az idén, mint az elmúlt esz­tendőben, meghaladja az 570 ezer fo­rintot. Az elmúlt évben még csak 17 darab szarvasmarhát hiz­laltak a termelőszövetkezet­ben, de az idén már megta­nultak nagyobb számokkal bánni a szövetkezetiek. Ere­detileg úgy tervezték, hogy 50 szarvasmarhát, hizlalnak az idén. Tizenkettőt már le is adtak az állatforgalmi vállalatnak, amely igen szép jövedelmet hozott a szövet­kezetnek. Ezért úgy határoz­tak a tagok, hogy újabb 17 darab szarvasmarha hizlalá­sára kössenek szerződést az állatforgalmi vállalattal, amely azóta természetesen megtörtént. Ahogy számol­ják, a szarvasmarha-hizlalás az idén több mint 470 ezer forint jövedelmet je­lent a termelőszövetke­zetnek. Szerződést kötöttek még az állatforgalmi vállalattal 55 darab sertésre is. Eddig tizen­ötöt, már leadtak, s az álla­tokért 28 ezer forintot kap­tak. A többit decemberben adják le, mintegy 84 ezer fo­rint jövedelemre számítanak a sertésekből. Komoly össze­get tesz ki a Marx Károly Termelőszövetkezetben a nagyüzemi felár, amelyet az állatok után kapnak. Mindezek -azt bizonyítják, bogy a termelőszövetkezet egyre erősebb, jövedelmezőbb gazdaság lesz, ahol nyugodt k rüimények között dolgoz­nak, élnek a tagok. Mert az egyre növekvő jövedelem igen jó hatással van a munkaegy­ség értékének alakulására is. A tervben 50 forint sze­repel a munkaegység ér­tékeként, s ahogy a je­lek mutatják minden bi­zonnyal meglesz az ösz- szeg. Előlegként 30 forintot oszta­nak a tagoknak minden hó­napban a ledolgozott munka­egységek után. Ez azt jelenti, hogy a termelőszövetkezet férfi tagjai átlagosan 1000— 1200 forint előleget visznek haza egy hónapban számolunk a tézisek által előírt számokkal. A harminc- százalékos többlettermésből néhány év alatt a mezőgazda­ság tökéletesen gépesíthető lenne, ha a többlettermelés árát csak erre fordítanák. A tervek biztos jövőnk ér­dekében, számolva a mező­gazdaság szocialista átszerve­zésének tényével, világosan kimondják: a mezőgazdaság­nak ki kell elégítenie a ha­zai élelmiszeríogyasztás nö­vekvő szükségleteit, biztosí­tania kell az ipar jobb ellá­tását mezőgazdasági eredetű nyersanyagokkal es nagymér­tekben hozzá kell járulnia az export nóveiésenez. Rengeteg a tennivaló addig, míg e cél­kitűzésekből valóság lesz. Az apró, részfeladatokat is pon­tosan, lelkiismeretesen kell végrehajtani. E feladatok si­keres végrehajtása holna­punk újabb nagyszerű győ­zelme lesz. Nem megvalósít­hatatlan vágyálmok ezek, hi­szen a mezőgazdasági terme­lés szerkezetének belterjes irányú atalakítasával elér­hetjük a területegységen ter­meit érték állandó emelését. Egyre korszerűbb gépek se­gítenek munkánkban, s falu­ról is eltűnik a tudomány­talan termelési mód. Ötéves tervünk végére két és félszer annyi traktor zúg a nógrádi dombokon, mint az idén, 30 százalékkal _ több vágóállat, 50 százalékkal több tej, to­jás, gyapjú lesz a termelő- szövetkezetekben. I gy látjuk mi a jövőt. Sem az időjáráson, sem a jó istenen nem múlik, bogy így legyen. Egyedül a dolgozó parasztságon múlik, hogy e számok valósággá vál­janak. Biztos az út, amelyet a párt mutat. A termelés gyors és nagyarányú növelé­sét csak a kis parcellák nagyüzemben való egyesítésé­vel érhetjük el, mert csak az teszi lehetővé a modern tech­nika és tudomány alkalmazá­sát a mezőgazdaságban. A biztos holnap érdekében az anyagi felemelkedés útjára kell lépni, ez az út pedig nem más, mint a termelő- szövetkezet. Ez jelenti a falu biztos holnapját. A jövőt oly álhatatosan fürkésző dolgo­zó parasztság évszázados vá­gyai teljesülnek néhány év alatt. Hogy milyen lesz az új falu? Olyan, amilyennek a ma parasztsága akarja, vi­lágos, tiszta, s a kultúra fé­nye ragyog majd a házak ablakán, s a holnap boldog embere vágyakozva keresi, kutatja majd a holnapután titkait. KATA JÁNOS MEGTALÁLTA HELYÉT sebb asszonytagja, s Eddig 277 munka­egységet szerzett, teljesen egyedül. Négy esztendeje, hogy a dohányban V) dolgozik, érti hát a A forgalmi tervek teljesíté- y módját. Keze nyo­ménál kiskereskedelmi vona- mán gyors egymás­ion a pásztóiak közel 6 szá- (< utánban simultak zaléikkal maradtak le a szé- y ki a zöldessárga «sényiek 106,7 százalékos tel- új dohánylevelek. A jesítése mellett. A vendég- i^maga munkája mel- iátóipar vonalán viszont altlett figyelemmel ki- pásztói fölöművesszövetkezet sí séri a fiatalabbakat is, akinek még las­sabban megy, szíve­sen ad tanácsot, ho­gyan csinálja. Volt idő, amikor ezt né­hány asszony zokon vette. — Parancsolgat — mondogatták. — Nem parancsol­gatok én, dehogy is parancsolgatok. Csak szeretem a pontos, rendes munkát... Ez pedig úgy gon­dolom, nem bűn — mondta megfontol­tan. Azóta azután meg- békültek azok az asszonyok is, akik eleinte nehezteltek rá, mert látták: Dés­ka Mária segíteni akar, hogy könnyeb­ben menjen munká­juk. Ahogy végeztek a dohánnyal, beszél­getni kezdtünk. Né­hány általános do­log után már arról folyt a szó, hogyan él, hogyan dolgozik itt a termelőszövet­kezetben. Mosoly ült arcára, ahogy magyarázta: — Az alakulás óta tagja vagyok a ter­melőszövetkezet­nek, de panaszra igazán nincs okom. így mondta, az­után számolgatni kezdte, mit is ho­zott számára eddig az esztendő. — Majdnem hét mázsát tett ki a ke­nyérnek való, amit haza vittünk. De ezt csak előlegbe kaptam. Két mázsa 70 kiló árpa... az­után burgonya, meg ha jól tudom, 50 ki­logramm volt a cu­kor — így sorolta, mindig egy kis szü­netet tartva, ne­hogy elvétsen vala­mit. — Azóta van há­zam is — folytatta tovább —, mióta a termelőszövetkezet­ben dolgozom. Nem nagy az igaz, egy tágas szoba, kony­ha, de nekünk meg­felel. Azután még el­mondta azt is, ho­gyan gyarapszik év­ről évre a ház kö­rül a porta. Lassan, fokozatosan halad nak előre. Emellett jut ruha a család-,. „ , „„ , ra, cipő, egyszóval>> November 24-en ülésezik a ami kell, s mm MESZÖV mc§yei valasztma- gondjuk a kenyérrelSnYa- Ez™ az..ul.esen valamint sem ttaz ezt kővető járási valaszt­íny f0ivt a S2(x «mányok ülésén megbeszélik amikor megkérdez-???? MSZMP október 22-i ha­Ülésezik az fmsz. megyei választmánya, tagértekezleleken tárgyalják meg a III. negyedévi munkát tem, gondolt-e már' ítározatát. arra, hogy elmegy o>> November 20-tól december szövetkezetből. U20^ foldmuvesszovetkezete­— Minek mennék?< — nézett rám cso­dálkozva. — Dolgoz­ni mindenütt kell... Pénzt itt is kapunk minden hónapban. 17 forintot munka­egységenként, mert a munkaegység érté­ke 44 forint az idén. Tavaly nem volt ennyi. Jövőre meg úgy számolunk, még jobb lesz. Csend lett, hogy befejezte szavait. — Hát ezért nem gondolok én arra, hogy elmenjek a szövetkezetből — s indult a mérleghez, hogy megmérjen egy dohánycsomót. V.-né infanél tagértekezletek lesz­nek, amelyeken megtárgyal­ják a III. negyedévben vé- zett munkát, az fmsz előtt álló főbb feladatokat, kü­lönös tekintettel a termelő­szövetkezeti községek és ter­melőszövetkezetek további se­gítésére. Befejezés előtt a cered—tótújfalui Búzakalász Tsz 50 férő- (helyes modem, vízvezetékkel ellátott szarvasmarha-istállója. 01003201

Next

/
Oldalképek
Tartalom