Nógrádi Népújság. 1959. november (15. évfolyam. 87-95. szám)
1959-11-14 / 91. szám
4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1959. november 14. I Az iskola és a szülői ház kapcsolata szocialista iskola, az új iskola célja és feladata Makarenko nagynevű szovjet pedagógus megfogalmazása szerint „közösségben, közösségnek, közösség által való nevelése.” Iskoláink sokat tesznek annak érdekében, hogy ifjúságunkat szocialista arculatúvá neveljék, de vajon elegendő-e az ő munkájuk, ha nem áll mellettük a társadalom. nem segítik munkájukat elsősorban a szülök? Nyugodtan és vita nélkül mondhatjuk, hogy nem elég csupán az ő munkájuk. A gyermeket, az ifjút, amíg emberré fejlődik nagyon sok különböző hatás éri iskolán kívül is, utcán, szórakozó helyeken, moziban, színházban, sporthelyeken, s főleg a családban. Ezen hatások helyes, vagy helytelenségén sok múlik, sőt a családi nevelésen talán a legtöbb. Ezért feladata ma — úgy gondolom — párt és tömegszervezeteknek egyaránt, segítséget nyújtani a helyes értelemben vett iskolai és családi nevelés összhangjának biztosítása érdekében. Vizsgáljunk meg néhány problémát, melyek a felnőtteket, s főleg a szülőket és a pedagógusokat foglalkoztatják. Az első lényeges kérdés a család helyzete a szocializmusban, a család és a szocialista társadalom összefüggésére vonatkozik. Felvetődik gyakran az a probléma, hogy a gyermeknevelés célját ki tűzze ki: a család-e csupán, vagy az iskola, vagy mindkettő közösen. Ezzel kapcsolatban látnunk kell, hogy a mindenkori társadalom alapvetően meghatározta a családi nevelés sajátos célját, a maga érdekeinek megfelelően. A szocialista társadalomban is a társadalom határozza meg a nevelési célt: úitípusú, kommunista embert akar nevelni és ezt a célkitűzést a családok is megfelelő felvilágosító munka után magukévá teszik. Mert ma már az úgynevezett deklasszált szülőknek is érdekük, hogy a gyermekeiket ne a szocialista rendszer ellen neveljék, hanem annak megbecsülésére. Mi az életre, a gyakorlati munkában való választási tanácsadások kapcsán is. A társadalom nemcsak a nevelési célt, mint követelményt tűzi ki, hanem annak eléréséhez segítséget is ad. Minden pedagógus tudja, hogy ezt a segítséget a társadalom nem magától, spontán adja, hanem a pedagógusnak kell ezt a támogatást megszervezni, mozgósítani. A szülői munkaközösség mellett, amelyről később lesz szó, nagyon fontos a szülők munkahelyének megnyerése a pedagógiai segítségnyújtásra. Erőfeszítést kell végezni, hogy a munkahelyek a szülőt ne- csak mint termelési tényezőt vegyék figyelembe, hanem úgy is tekintsék őket mint szülőket. A termelési munka mellett azt is nézzék, hogy a másik társadalmi feladatát, gyermekeinek nevelését milyen lelkiismeretesen végzi és ha szükség van rá, adjanak az üzemi kollektíva részéről elvtársi segítséget neki. Az üveggyár rendszersen jutalmazza a legjobb munkástanulókat. Félévre például vállalták, hogy a legjobb üzemi gyermekek fényképeit a gyár faliújságjára helyezik, s ezzel népszerűsítik a tanulókat és a gyermekeik nevelésére gondot fordító szüleiket. Nagyobb évfordulók (november 7., április 4.) alkalmával például veterán, vagy a termelésben kivált elvtársak látogatják meg az úttörőket, s velük elbeszélgetve. hozzájuk szólva fejlesztik bennük a szocialista ember tulajdonságait. Tapasztalatunk szerint ezek a beszélgetések nagyon hatásáso- sak és mély nyomot hagynak ifjúságunkban. másik problémakör a pedagógusok közösségének, illetve az osztályfőnöknek munkája a családban. E téren a tapasztalat azt mutatja, hogy a legtöbb családnak elég jó kapcsolata van az iskolával, hallgat a pedagógusra, támogatja őt munkájában. Ezen családokkal még közvetlenebbé kell tenni a kapcsolatot. Vannak azonban kisebb számban nehéz családok is, de az iskolát támogató szülők segítségével ezekre is lehet és kell is hatást gyakorolni. Nálunk bevált módszer, hogy a nehéz szülőkkel nem egyedül a pedagógus, hanem a szülői munkaközösséggel közösen foglalkoznak, s a legtöbb ' esetben eredménnyel. Fontos, hogy a családokkal az iskola a SZM, segítségével tervszerűen foglalkozzon. Ma már nyugodtan állíthatjuk, ott tartunk, hogy a szülői munkaközösségek is komoly tartalmi munkából veszik ki részüket. Az iskolákat főleg munkával és rendezvényeken biztosított pénzbeli támogatással segítjük, s semmiesetre sem végezzünk koldulásszerű gyűjtést. E néhány gondolat feltevésével szerettem volna a közvélemény figyelmét felhívni a közösségi nevelés fontosságára, az iskoláinkban folyó nevelői munka figyelemmel kísérésére és támogatására. Gyermeket szeretni a tyúk is tud, de embert nevelni, ahhoz mélységes emberszeretet és hit kell, ismerni a természetet, a társadalmat, s meglátni a jövő nagyszerű körvonalait, határtalan bizalommal a haladást biztosító kommunizmusban. Közös erőfeszítéssel lássuk meg gyermekeinkben az alkotót, mert ne felejtsük el, hogy mindenkiben ott bujkál az építő bölcs ereje, csak meg kell adni neki a szabadságot, hogy fejlődhessék és egyre nagyobb csodákkal gazdagítsa a világot. Jakab Imre Salgótarján, Rákóczi úti Iskola igazgatója. QÍSlt a tnozilál/UjtaJÁk szánta a népiden tokratikul fUnutapok eJsű hetében November 4-én megyénk négy filmszínházában kerültek megrendezésre a népi demokratikus filmnapok. Mind Balassagyarmaton, Salgótarjánban, mind Pásztón, vagy Kisterenyén egyaránt nagy érdeklődés előzte meg a filmnapokat. A filmnapok megkezdése óta már egy hét telt el. Mik voltak az elmúlt hét tapasztalatai? A négy filmszínház látogatottsága egy hét alatt átlagosan 15 000 szokott lenni. Most a népi demokratikus filmnapok alkalmából jelentős számszerű növekedés történt. Eddig mintegy 5 ezerrel növekedett a bemutatott filmeknél a közönség száma. Különösen nagymérvű a növekedés Balassagyarmaton, ahol a filmnapok alkalmából adták át a megve első szélesvásznú filmszínházát. Az eddig bemutatott filmek közül legnagyobb közönségsikere a Solohov elbe- séléséből készült „Emberi sors” című szovjet filmnek volt. A másik nagy közönség- sikert a kiváló filmalkotás, Viktor Hugo: „Nyomorultak” című regényének filmváltozata váltotta ki. Igen nagy érdeklődés kisérte még a „Fekete zászlóalj” és a „Még sötét a hajnal” című filmalkotásokat is. A népi demokratikus filmnapok még ma is tartanak és igen nagy érdeklődésre tart számot a „Kölyök” című új magyar film, amely a második héten kerül műsorra. Az egészség őrei Kevés olyan orvos van a megyében, mint Gácsfalvi Jenő, mohorai orvos. Hűséget esküdött a palóc tájnak, s nincs olyan pénz, melyért megválna Nógráditól. Tizenöt évig volt Terényben és azután Mohorára került, ahol már 17 évet töltött el. A lakosság szereti „Jenő bácsit” és sokszor nemcsak betegségükkel, de emberi bajukkal is felkeresik, kikérik tanácsát. Hidrológiai társaság Salgótarjánban A Magyar Hidrológiai Társaság salgótarjáni helyi csoportja szerdán délután tartotta alakuló ülését. Az alakuló ülésen az Országos . Hidrológiai Társaság titkára, valamint helyi műszaki, vízügyi, és geológiai szakemberek vettek részt. Az új salgótarjáni hidrológiai társaság a munkásváros és környéke vízügyi problémáinak sürgős megoldását szabta meg első feladatául. Rendelés közben kerestük fel, amikor éppen szívvizsgálatot végzett. Nyoma sincs rajta az elszállt éveknek, biztos kézzel gyógyít. Sőt, ma talán jobban, mint 20 évvel ezelőtt, mert az elmúlt évek sok gazdag tapasztalatot hoztak. A másik szobában Pap Gizella védőnő a legifjabbakat, a kis csöppségeket vizsgálja, me t Mohorán is megvalósult a „legfőbb érték az ember” gyakorlati megvalósítása. A dolgozók minden rétegének nevelője: az acélárugyári művelődési otthon helytállásra neveljük ifjúságunkat, márpedig ha a szülő a szocialista rendszer ellen, vagv annak fitvmálgatá- sára neveli gyermekét, az nehezen, vagy sehogvan sem tudja megállni helyét a szocialista életben. Ha a szülő szereti gyermekét, s ha annak jövőjét veszi alapul, akkor nem helyes néphatalmunk ellen nevelnie gyermekét. A kérdés nyomán felvetődd. hogy joga van-e a társadalomnak, az iskolának. a pedagógusnak beavatkozni a családi nevelésbe, napirendjét, nevelési eliárá- sait, stb. a nevelés érdekében átformálni. Véleményünk szerint a társadalomban a szülők számára a gyermek nem olyan tulajdon, amelyért nem tartozik kötelezettséggel a társadalomnak. A szülő felelős a családban végzett nevelő munkájáért és hogy a felelősségteljes munkáját minél jobban teljesíteni tudja, azért ad a társadalom a nevelőkön keresztül pedagógiai segítséget. Ezt a segítséget nehéz helyzetekben igénylik is a szülők. Ezt tapasztaljuk a Salgótarjánban működő__pedagógiai és pályaArany könyvtársorozat előjegyezhető a salgótarjáni Könyvesboltban (370) KOSZONE Í’NYIVANITAS Ezúton fejezem ki hálás kö- szönetemet a Nógrád megyei Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Biztosítási és önsegélyző Csoport Vezetőségének, hogy feleségem, Kertész Ignácné, mint a balassagyarmati Vendéglátóipari Vállalat volt dolgozója elhunyta folytán 1500 Ft se- gélvben részesítettek. (389) Az acélárugyári művelődési otthon szánté évről-évre fokozatosan halmozza sikereit, évről-évre gyarapítja nagyszerűbbnél-nagyszerűbb eredményeit. Van még ezenkívül nagyjából hasonló körülmények között dolgozó egyéb üzemi művelődési otthon is a megyében, ott azonban még nem megy minden ilyen simán. Amikor érdeklődünk a művelődési otthon vezetőségétől, Kovács József igazgatótól, Kiss Imre művészeti előadótól, miben rejlik sikereik titka, így válaszolnak: Kettős feladatot kell megértenünk es teljesítenünk, mindenekelőtt a lehető leg- iobbá tenni a könyvtári, az ismeretterjesztő és közönség- szervező munkát, másodsorban pedig felkutatni és nevelni a tehetségeseket, azzal a céllal, hogy tudásukkal később ők tanítsák, neveljék cs szórakoztassák a közönséget. Ami a könyvtári munkát Illeti, az itt egyértelmen pozitívan értékelhető. Egy hatalmas központi könyvtára van a művelődési otthonnak. amel,v 17 letéti üzemi könyvtáron keresztül fejti ki tevékenységét. A könyvtárnak összesen közel 10 ezernyi kötet könyve van. Gyarapítására, újakkal való felfrissítésére rendszeresen gondolnak, évente 50—60 ezer forintot fordítanak a könyvtár fejlesztésére, bővítésére. A letéti könyvtárakat a legfontosabb üzemrészekben, valamint a munkásszállóban, a két iskolában, a munkásőrségnél és a balatonszabadi és hajdúszoboszlói üdülőben létesítették. Az üzemiek állományát kéthavonként cserélik. Persze jó könyvtári munkát, elegendő mennyiségű könyv még nem eredményezhet. Abban például, hogy az olvasók száma pillanatnyilag 2300 fő, igen nagy szerepe van az olvasókkal való rendszeres foglalkozásnak. Célnak tartja a művelődési otthon vezetősége; mindenekelőtt a könyvtárak társadalmi munkás vezetői képezzék magukat annyira, hogy tanácsokkal, javaslatokkal segíteni tudják az olvasók igényeinek formálását. Ügyes gondolat volt a szabad polc- rendszer, amely — elsősorban a törzsolvasók számára — lehetővé teszi a könyvek közvetlen választását. Zömmel munkások olvassák a könyveket s az olvasók mintegy 20 százaléka nő. Nagyszerű az a kezdeményezés is, hogy a „szerezz új olvasót” mozgalom keretében propagandajellegű rendezvényeket is programjukba vettek. Így például könyvkiállítást, könyvvásárt, olvasók ankétját, irodalmi estet, szavalóversenyt, könyvbált évenként rendeznek, hogy csak a legfontosabbakat említsük. És még egy tény: csak a munka jobbátételét célozza a párt- és szakszervezettel, vállalati vezetőséggel kiépített jó, szoros, bensőséges kapcsolat. , A könyvtári munka után sorrendben a következő az ismeretterjesztő munka. Ez az, amiben az utóbbi időben a legnagyobb fejlődést érte el a művelődési otthon. Két évvel ezelőtt a rendezvényeken alig volt ember. A közönség megnyerésére bővítették, szélesítették az ismeret- terjesztés munkáját. Most már rendszeresen, minden második csütörtökön a színházteremben előadás hangzik el, amit rendszerint a témához kapcsolódó játékfilm követ. A zene megszerettetése érdekében ilyen alkalmanként különböző műsorokat ad a zenekar is. Páratlan kezdeményezés a maga nemében a vidékre- járás, elsősorban azokra a helyekre, ahonnét munkások járnak a gyárba. Eddig 9 községben voltak, Karancs- lapujtőn 350 embert, Ka- rancsalján 250-et, Somoskőújfalun 200 embert sikerült megmozgatniok, ami bizony nagy eredménynek számít. A vidéki dolgozók fejlődését másképp is segíteni kívánják. így például a párttaggyűlések napjára, amikor amúgy is később mennek haza az autóbuszok, rendszeresen filmvetítéssel összekapcsolt előadássorozatot terveztek. Így legutóbb 300 pártonkívüli vett részt ezen a nagyszerű rendezvényen. A dolgozók nevelése mellett cél ezzel az is, hogy az autóbuszra való várakozás idejét ne a kocsmában töltsék el, mint eddig a vidéki dolgozók hanem tartalmasán szórakozzanak, nevelődjenek. Az ilyenirányú nevelést számos módon próbálják még tökéletesíteni. Ezt célozza a filmművészeti szakkör, amely rendszeresen 700 főt vonz rendezvényeire. Ezért vezették be egyelőre még kísérletképpen 10 üzemrészben október 1-től az étkezési idő alatti félórai előadássorozatot. A művelődési otthon felkeresi a munkásszálló lakóit is, egészségügyi, jogi, történelmi, társadalompolitikai kérdések megvitatására. Ezek is igen jól sikerülnek. Emellett a dolgozók legkülönbözőbb rétegeit érintő kérdéseket is rendszeresen megbeszélik. így a nők akadémiája keretében a nőket érintő kérdésekkel, a nyugdíjasok iskoláján az öregek problémáival, az ifjúság akadémiáján, valamint a menyasszonyok iskoláján a fiatalok gondjaival, bajaival foglalkoznak. A dolgozók nevelését célozza még továbbá a különböző szaktanfolyam, így a 400 órás művezetői tanfolyam is, amelyen bizonyítványt is adnak a résztvevőknek. A vasas akadémia a gyárban folyó munkafolyamatok elsajátítását, megismerését segíti elő. A nyelvtanfolyamokon — az idén 2 orosz, 1 angol, 2 német kezdő és 1 német haladó indult —, körülbelül 140 dolgozó vesz részt. A kultúrotthon rendezvényeire a szervezés legkülönbözőbb lehetőségeit használják fel, hogy minél több embert sikerüljön megmozgatni. Ilyen célt szolgál a bérlet, ismeretterjesztő előadásokra, az üzemi közönségszervezés jól kiépített hálózata, az üzemi újság felhasználása propaganda célokra, és a han- goshiradó is. Üj lépés a városi közönség megnyerésére, a megyei könyvtárban létesített előfelvételi jegyárusító iroda. A jó szervezés eredménye, hogy októberben 27 000 ember fordult meg a különböző rendezvényeken. Az eddig felsorolt tevékenység olyan természetű, amely majd később hozza meg eredményét, gyümölcsét a dolgozók fokozatos fejlődésében. A művészeti munka ellenben máris országos hírnevet szerzett az acélárugyár művelődési otthonának. Hetvenkétéves múltú színjátszó gárdája évről-évre tökéletesebb. A jó műsorpo- litikával több műfajú, témájú és monaanivalójú darabokat mutatnak be évente. 1945 előtt átlag egy darabot adott elő a színjátszó csoport évente. Az idén már négy előadással mutatkozik be közönségének. Ez a művészeti csoport külön kis szervezeti szabályzat szerint működik, minden színdarab betanulását a kor megismerésével, önképzéssel gazdagítják. A többi művészeti csoport — így a 81 éves múltú zenekar, amelyben négy szocialista kultúráért kitüntetett munkásművész is van; a 78 éves kórus, amely a legutóbbi országos hangversenyen kiváló eredményt ért el; a tánccsoport, a bábcsoport és a fotószakkör is a balettszakkörrel egyetemben — a gyár dolgozóinak sokirányú fejlődését segíti elő és gazdagítja a művelődési otthon művészeti munkáját. Sok újszerű, követendő kezdeményezés teszi gazdaggá ennek a művelődési otthonnak a tevékenységét. Nem ártana, ha meghívnák más művelődési otthonok vezetőségét tapasztalatcserére, egészen biztos mindkét fél tapasztalattal gazdagodva kezdene újra munkához. És még egyet: főleg az ismeretterjesztő munkát jobban használják fel gazdaságpolitikai kérdések ismertetésére, amelyek egybevágnak a kongresz- szusi irányelvekkel, a márciusi párthatározattal. így még fokozottabban követendő példaként állíthatnánk a többi művelődési otthon elé az acélárugyár művelődő kollektíváját. UJLAKY MÁRIA
