Nógrádi Népújság. 1959. november (15. évfolyam. 87-95. szám)

1959-11-14 / 91. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1959. november 14. A bírálat védelmében... Egyes vasúti vezetők és a bírálat Beindult a pártoktatás Balassagyarmaton Is A tbc ma már nem népbetegség mai szemben az idén 22 „Időszerű kérdések” és n „Marxizmus-leninizanus kér­dései” szemináriumon kezdő­dött meg az önként tanulás­ra jelentkezett hallgatók kép­zése. Ezenkívül három szakosí­tott (Politikai Gazdaságtan és Filozófia) tanfolyam beindu­lása is szolgálja a párttagok és a legfejlettebb pártonkí- vüli dolgozók politikai kép­zettsége emelésének oly nagyfontosságú ügyét. A szervezett pártoktatás keretein belül — összesen te­hát 36 tanfolyamon — 640 hallgató gyarapítja majd marxista-leninista műveltsé­gét, s ismerkedik meg pár­tunk politikájának alapelvei­vel, a közelgő pártkongresz- szus teljes anyagával. A hallgatók közül 367 fő párttag, 273 fő pedig párton- kivüli. Sikerült tehát el­érnünk, hogy a város kom­munistáinak közel 65 száza­léka bekapcsolódott a szer­vezett pártoktatás rendszeré­be. A propagandisták első előkészítő konferenciái és a hallgatók első szemináriumi foglalkozásai már lezajlottak. Mindkét területein a megjele­nési arány azt bizonyítja, hogy elvtársaink komolyan veszik a tanulást. Az „Időszerű kérdések” tanfolyamain hozzákezdtek a VII. pártkongresszus irányel­veinek feldolgozásához, a „marxizmus-leninizmus kér­dései” I. évfolyamának rész­vevői pedig az osztályok és az osztályharc fogalmait ta­nulmányozzák. A kezdeti len­dület azzal biztat, hogy idei pártoktatásunk tartalmas és hatékony lesz. kutatására a megyében a mozgó emyőképszűrő állomás munkálkodásában. Ez az állo­más falvakban, üzemekben és iskolákban rendszeresen végzi a munkáját. A húsz éven aluli lako­sokat is részesítik most már az újszülöttek mellett védő­oltásokban. Ezzel nemcsak azt érik el, hogy a fiatalkorúak nem kap­ják el a gümökóros fertő­zést, hanem azt is, hogy az esetleges lappangó fer­tőzésük nem újulhat ki. Természetesen egészségügyi szerveink munkája mellett ennek a betegségnek a leküz­déséhez szükséges a társada­lom széles rétegeinek össze­fogása. P ártunk mindig nagy jelentőséget tulajdo­nított annak, hogy a bírála­tot az illetékesek megfele­lően fogadják, támogassák és bátorítsák a hasznos ja­vaslatok felszínre kerülését. Különösen így van ez mos­tanában, am. kor a párt he- >ves általános politikája, az állandóan erősödő pártegy­ség, a vezetők és dolgozók szilárduló kapcsolata sok győzelem kivívásának előfel­tétele. Sajnos, azonban van­nak olyanok, akik a pártnak ezt a helyes és a széles nép­tömegek által egyértelműen támogatott gyakorlatát sem­mibeveszik, saját kicsinyes érdekeiket helyezik előtérbe október 19-én a fü­ll ^ zesabonyi vasúti csomóponton aktívaértekezle­tet tartottak. Ezen az érte­kezleten megjelent és felszó­lalt Márföldi Gyula elvtárs, a Kisterenyei Fűtőház veze­tője. Márföldi elvtárs, aki alig egy esztendeje vette át e fontos vasúti üzem veze­tését, dicséretes munkát vég­zett. Együttműködve a moz­galmi szervekkel, támaszkod­va a dolgozók véleményére, nagy szakértelemmel és lel- kiismerettel látta el felada­tát. Saját tapasztalatai alap­ján mondotta el ezen az ér­tekezleten, hogy a vasútra váró nagy feladatok megol­dásához többek között szük­ség van az irányító szervek munkájának javítására is. El­mondotta, hogy a munkafe­gyelem szilárdítását akadá­lyozzák olyan tényezők, ami­kor kisebb ügyekben is aránytalanul magas büntetést szabnak ki, más esetekben pedig a fűtőház többszöri ké­résére sem zárták le a vét­séghez megfelelő büntetéssel az egyik mozdonyfűtő ügyét. A munkaversenyről szólva kérte, hogy a jövőben a fel­tételeket reálisabban állapít­sák meg. A kisterenyei fűtőház ve­zetője által elmondott észre­vételek nagyon is jogosak és nemcsak az ő esetükben, de másutt is megszívlelendők. Ha valaki úgy gondolja, hogy ezek után intézkedése­ket tettek, vagy legalábbis terveznek, e jó javaslatok hasznosítására, az nagyon téved. * A lig telt el néhány nap, 1959. október 27-én távirati úton sotonkívül be­rendelték Márföldi Gyulát a Miskolci Igazgatóság von­tatási osztályára. Itt furcsa dolgok derültek ki. A füzes­abonyi értekezleten ugyanis részt vett Szabó Béla, az igazgatóság forgalmi osztá­lyának vezetője. Hazatérve átiratot küldött a IV. osz­tálynak. Ebben Márföldi Gyula felszólalását teljesen elferdítve, közölte. így a He­ves megyei Pártbizottság a kisterenyei fűtőház főnöké­nek felszólalását illetően sür­gős jelentést kért a IV. osz­tály főnökétől. A hozzászó­lást igyekezett úgy feltüntet­ni, mintha az támadás lett volna a IV. osztály dolgozói ellen. Vajon miért? . .. Már­földi elvtárs felettesét — a felelősségrevonás alapján — a valóságnak megfelelően tá­jékoztatta az eseményről. Ez a bejelentése tudomásulvételt nyert és ezzel úgy vélhette Márföldi elvtárs, hogy az ügy lezáródott és hasznosít­ják javaslatait. De nem ez történt... Alig ért haza, október 27-i keltezéssel levelet kézbesítet­tek számára, amelyben fe­lettes szerve a Miskolci Igaz­gatóság IV. osztálya igazoló­jelentést kér. Ebben a le­vélben olyan kitételek van­nak, amely szerint Márföldi elvtái-s felszólalásában a fe­gyelmi munkát, a munka­versenyt lejáratottnak, baráti alapon intézett dolgoknak mondotta ki. A levél hang­nemére jellemző, hogy több­ször is előfordul benne „postafordultával jelentse” ... „három napon belül jelent­se” ... „konkrét adatokat kérünk”. Ami a legfelhábo- rítóbb, ebben a levélben köz­ük a Kisterenyei Fűtőház fő­nökével azt is, hogy „... fel­szólalása alapján” 1960-ban a fűtőház széntakarékossági előirányzata egy napra olyan lesz, mint most egy hónap­ra. Tehát: felelősségre vonták Márföldi Gyulát, hogy miért tett ésszerű kijelentéseket; jövőre olyan előirányzatot kap a fűtőház, amelynek tel­jesítése lehetetlen; ezekkel együtt pedig igazolójelentést kellett adnia felszólalásáról. * E ddig még semmiféle intézkedés nem tör­tént a miskolci igazgatóság illetékesei részéről, hogy alaposan és behatóan, főleg jószándékúan kezeljék Már­földi Gyula javaslatait. De történt egyéb. 1. Szabó Béla, a Miskolci Igazgatóság III. osztályának vezetője visszaélt a Heves megyei Pártbizottság nevé­vel. 2. Ugyanez az ember ki­forgatta Márföldi Gyula sza­vait, amely egyértelmű a rá­galmazás tényével. S. A hibák kijavítása he­lyett hajszát indítottak a Kisterenyei Fűtőház egyéb­ként igen jól dolgozó főnöke ellen. Sajnos, ennek a haj­szának áz azóta eltelt idő­ben már egyéb jelei is ta­pasztalhatók. 4. Márföldi Gyula felette­sei nem tettek egyebet, mint egy táborba kerültek azzal a néhány emberrel, akik a Kisterenyei Fűtőháznál nem szívlelik el, hogy vezetőjük megköveteli a rendet, a fe­gyelmet és minden intézke­désében a párt és a munká­sok véleményét tartja szem előtt. Ez a csoportosulás, amelynek Ökrös Pál a ve­zetője, számos esetben ki­mutatta már a fogafehérét. Névtelen levelékkel, bércsa­lással, rágalmazással és egyéb más módon igyekeztek árta­ni, ahol csak lehet Márföldi Gyulának. * N yíltan kimondhatjuk, ez az eljárás, amely a füzesabonyi felszólalás kapcsán kialakult, teljesen ellentétes a párt politikájá­val, mélységesen elítélendő és nem’ maradhat nyomtala­nul azok számára, akik ezt kezdeményezték és véghez- vitték. A Kisterenyei Fűtő­ház második félévi eredmé­nyei után ebben az évben már másodszor lesz élüzem. Nem hasznosabb-e, ha a fe­lettes szervek, a mozgalmi és gazdasági munka további javításához, az évekig elhú­zódott áldatlan állapotok, A szocialista társada­lom megvalósulása a proletariátus és az általa vezetett dolgozó tömegek harcának eredménye. Ez a harc nemcsak az osztályel­lenség fegyveres ellenállásá­nak megtörését, gazdasági hatalmának megdöntését kell, hogy eredményezze, hanem a kapitalista rendszer „öröksé­gének” az anyagi és szellemi elmaradottságnak a felszá­molását is, a dolgozó töme­gek felszabadítását a bur­zsoázia eszmei igája alól. Napjainkban, amikor ha­zánkban az osztályellen­ségnek szervezett fegyveres ereje és számottevő gazdasá­gi hatalma nincs, az ellensé­ges ideológia elleni eszmei harc az osztályharc fő terü­lete. A szocializmus építését gátló, rendszerünk alapjait támadó ellenséges nézetek leküzdése nélkül nem vív­hatjuk ki hazánkban sem a szocializmus teljes és végle­ges győzelmét. Legveszélyesebb ellensé­günk az ideológia frontján a burzsoá nacionalizmus. Ha csupán egy futó pillantást ve­tünk hazánk történetének legutóbbi fél évszázadára, a történelmi tények alapján győződhetünk meg róla, hogy intrikák, személyeskedések és pazarlás nyomainak mi­előbbi felszámolásához adnak segítséget az itteni elvtár­saknak? De ehhez ki kel­lene szakadni végre a sze­mélyi sértődöttség, a bürok­rácia, egyes vasúti vezetők­re még mindig erőteljesen jellemző vaskalapos módsze­reiből. Nem rágalmazni, gyanúsítani és meghurcolni, hanem megvédeni és segí­teni kellene Márföldi Gyu­lát! Ezt, a Miskolci Igazgató­ság egyes vezetői helyett megteszik az illetékes párt­szervek, még akkor is, ha ez némelyeknek nem tetsizik. A Kisterenyei Fűtőházban fellendült mozgalmi és gaz­dasági munka nem szenved hátrányt ebből az ügyből. Csak erősíti az ottani dolgo­zókat és vezetőket abban, hogy jó úton járnak, hogy megvívják harcukat igazsá­gukért, amely az ország ve­zetésének és dolgozóinak igazságával egyezik meg! Balogh Gyula A városi művelődési ház a különböző szakkörök tagjai és az ifjúság részére a közel­múltban klubhelyiséget ren­dezett be. Az otthonias lég­kört sugárzó barátságos he­lyiségben rádió, sakk, folyó­iratok, újságok és billiárd biztosítják a vendégek kul­turált, zavartalan szórakozá­sát. * A jövő év tavaszán meg­rendezésre kerülő Mikszáth- évfordulóra már a művelődé­si ház együttesei is megkezd­Salgótarján asszonyainak életéből A Salgótarjáni Üveggyári Nőbizottság és a területi nő­tanács közös rendezésében találkozóra hívták meg szer­dán este a Csizmadia úti is­kola pedagógusait és a gyer­mekek szüleit. A találkozón — amelyet az üveggyári művelődési otthon gyönyörű nagytermében ren­deztek meg — mintegy 250 szülő, illetve pedagógus vett részt. Kedden a Salgótarjáni Vá­rosi Nőtanács megbeszélést tartott a városban működő 12 gazdasszonyakor vezetői­vel és az olvasókörök elő­adóival. a burzsoá nacionalizmus reakciós, nép- és nemzetelle­nes ideológia, ez alatt a tör­ténelmileg rövid idő alatt háromszor vezetett nemzeti katasztrófához. Kétszer so­dorta imperialista rablóhábo­rúba hazánkat, s készítette elő, szállította az „ágyútölte­léket” ezekhez a háborúkhoz. S legutóbb, az 1956-évi ellen­forradalom idején ismét a na­cionalista uszítás segítségével sikerült az osztályellenségnek a nemzeti tragédia szélére sodorni országunkat. A nacionilazmus nem lép nyílt sisakkal, valódi osztály­célkitűzéseivel a dolgozó tö­megek elé. Valódi célkitűzé­seit igyekszik álcázni: a ha- zafiság és az „egyetemes” nemzeti érdekek képviseleté­nek álarcában lép fel. A nacionalizmus a bur­zsoázia ideológiája, a bur­zsoázia érdekeit fejezi ki. „A nacionalizmus nem hazafi- ság” — ismerte fel a demok­ratikus forradalmár Ady Endre is még 1905-ben. Azt, hogy a nacionalizmus nem csak nem hazafiság, hanem egyenesen hazaárulás, leg­jobban az 1956-évi ellenfor­radalom bizonyította be. A hazafiságról szavaló árulók habozás nélkül meg akarták semmisíteni népünk évtizedes Az 1959/60. évi szervezett pártoktatás az egész város területén ünnepélyes keretek között október hó 27-én be­harcban és munkában elért szocialista vívmányait, s nemzeti függetlenségünk megsemmisítésére az ENSZ cégére alatt imperialista csa­patokat akartak behívni. A nacionalizmus, mint a bur­zsoázia érdekeinek képviselete a kapitalizmus győzelmével, amikor a burzsoázia és pro- letáriátus közötti ellentét vá­lik a társadalom főellentété­vé, egyértelműen reakcióssá, a haladás akadályozójává vá­lik. Osztályfunkciója a kapi­talista társadalomban kettős. Fő célja: biztosítani a bur­zsoázia osztályuralmát a pro- letáriátus és valamennyi dol­gozó osztály felett az adott társadalmon belül. A naci­onalizmus az osztályellenté­tek elhomályosítására, a dol­gozók osztályöntudatának el- ködösitésére törekszik. A burzsoázia nacionalis­ta jelszavakkal, a nemzetiségek és nemzetek közötti ellenségeskedés szitá­sával igyekszik akadályozni a proletáriátus osztályharcá­nak kibontakozását, a külön­böző nemzetekhez tartozó dolgozók összefogását a ka­pitalizmus elleni harcban. Ezzel egyben elősegíti máso­dik célkitűzésének megvaló­sítását is: más népek ellen irányuló rabló háborúinak, indult. A felfokozott érdeklő­désre mi sem jellemzőbb, mint az a tény, hogy a ta­valyi 26 alapfokú tanfolyam­gozta a 20 órát, sőt ennél sokkal többet is. A pásztói tsz-nél például 12 fiatal jóval megtetézte az előírt társadalmi munkát. Ám nem ritka az olyan fia­tal sem, — mint ahogy a já­rási KISZ bizottság megál­lapította —, mint Vida László, vagy Paranics János, akilj: több mint 100 órát dol­goztak. A KISZ fiatalok példát mutattak az elmúlt hónapok alatt. 6223 órát dolgoztak eddig 27 alapszervezetnél. S az eredmény nemcsak az órák számában jelentős, ha­nem a munkák értékében is. Összesen 53 286 forint ér­tékű munkát végeztek, azaz minden egyes ledol­gozott társadalmi óra ér­téke több mint 8 forin­tot ér. A járás fiataljai a társa­dalmi munkák végzésében szép eredményt értek el. A próbák sikeres teljesítéséhez azonban hozzátartozik a ta­nulás és a kultúrmunka is. Mint az eddigiek mutatják, a fiatalok itt sem érnek majd el rosszabb eredményeket, s úgy tervezik, mintegy 900 fiatal tesz sikeres vizsgát a próbák anyagából. ményesebben működik. De igen sokat fejlődtek el­látottság és teljesítmény szempontjából a pásztói, ba­lassagyarmati és salgótarjáni gondozók is. Nem volt ele­gendő a megye területén levő 130 tbc gyógyintézeti ágy. Ezért az Egészségügyi Mi­nisztérium 187 ágyat bocsátott ren­delkezésre. A nógrádgár- danvi szanatórium tovább­fejlesztése is elsőrendű megyei érdek lett. Jelentős az a közel egy millió forint értékű gyógy­szer, amely gondozóintézeti vonalon a járóbetegek rendel­kezésére áll mielőbbi gyógyí­tásuk érdekében. Fokozottabb tevékenységet fejtenek ki a még ismeretlen betegek fel­agresszív terjeszkedő és gyarmatosító hadjáratainak előkészítését és támogatását. Magyarországon az elmúlt évtizedekben különösen nagy tért hódított a nacionalizmus, s sikerült megfertőznie egyes dolgozó rétegeket is, elsősor­ban az értelmiséget, a városi kispolgárságot és a paraszt­ságot. Megkönnyítette ezt az a körülmény, hogy az évszá­zadokon át tartó idegen el­nyomás elleni harc rendkí­vül kifejlesztette a nemzeti érzékenységet. Ezt az érzé­kenységet az uralkodó osz­tályok propaganda gépezete tudatosan a nacionalizmus irányába torzította el. Cél­jaik elérése érdekében min­den lehetséges eszközt fel­használtak: az iskolától és a templomtól a kultúra vala­mennyi területén keresztül a tudatos történelemhamisí­tásig és politikai provokáció­ig. Különösen a Magyar Ta­nácsköztársaság bukása után csapott magasra a naciona­lista uszítás hulláma, mert az ellenforradalmi kormá­nyok is a nacionalizmusban látták azt a védőoltást, amely talán képes megóvni rendszerüket az új proletár- forradalom veszélyétől. Ilyen előzmények után ért­hető, hogy a nacionalista né­zetek túlélték gazdasági, tár­sadalmi alapjukat, a kapita­lizmust, élnek és hatnak bi­zonyos rétegekben még ma is. Funkciójuk azonban az új körülményeknek megfelelően megváltozott. A kapitalizmus megdöntése után a hatalom­tól megfosztott uralkodj? osz­tályok a nacionalizmussal próbálják megnyerni a töme­gek támogatását a szocializ­mus elleni támadáshoz. Az 1956 évi ellenforradalom is bizonyítja, hogy a mai ma­gyar nacionalizmus célja: a szocializmus építésének aka­dályozása, a munkáshatalom aláásása, a szocialista tábor egységének megbontása és a kapitalizmus visszaállítása. A nacionalizmus elleni harc hazánkban tehát ma egyér­telmű a szocialista építés vívmányainak védelmével, szocialista rendszerünk to­vábbi megszilárdításával. A jelenlegi időszakban a naci­onalizmus a fő ellenség a po­litikai eszmék, az ideológia frontján. A magyar reakció minden politikai, ideológiai „eszméje” és jelszava, a nem­zetközi reakció minden egy­ségbontó kísérlete a naciona­lizmussal, áll. vagy bukik, a magyar népi demokráciában minden ellenforradalmi. re­vizionista törekvés a naciona­lizmus érveivel jelentkezik. A nacionalizmus elsősorban saját népünk érdekei ellen irányul, a nacionalista néze­tek leküzdése minden rend­szerünkhöz hű dolgozó érde­ke és feladata. Küzdjük le a nacionalista nézeteket! A balassagyarmati művelődési ház hírei-----------------4% ----------------­A pásztói járás KISZ fiataljai a próbákra készülnek... Pár nappal ezelőtt tárgyal­ta meg a pásztói járás KISZ bizottsága aiz ifjúság a szo­cializmusért próba előkészí­tési munkálatait. A próba első követelménye a 20 órás mozgalom. Vagyis a fiatalok­nak 20 óra társadalmi mun­kát kell végezniük. Ez a munka a KISZ szervezetek­ben nem új keletű, tervsze­rűen folyik az év elejétől. Vannak a járásban olyan alapszervezetek, akik a tár­sadalmi munka végzésében élenjárnak. A fiatalok mintegy 80— 90 százaléka már ledől­ték felkészülésüket. Az Iro­dalmi Színpad — a tervek szerint — önálló Mikszáth Kálmán emlékestet rendez majd, amelynek keretében bemutatásra kerül a nagy pa­lóc író, „A kántor fia” című egyfelvonásos színműve. A kultúrház színjátszó cso­portja Mikszáth Kálmán egyik háromfelvonásos szín­művének betanulásával ké­szül a külsőségeiben is im­pozánsnak ígérkező évfordu­lóra. Egészségügyi szerveink a párt és kormány támogatása nyomán mindent megtettek a tbc leküzdése érdekében. Je­lentős az, hogy pártunk és kormányunk politikája követ­keztében emelkedett dolgozó népünk életszínvonala. Ennek a betegségiek a jólét igen fontos ellenszere. De ezzel párhuzamosan megfelelő gyógyintézeteket létesítettek, amelyek a betegség felkuta­tását, gyógyítását és megelő­zését végzik. Említésre mél­tók ezek közül a Rétságon és Szécsény- ben létesített új gondozó intézetek, de még ezeknél is jelentősebb Nógrádrár- donyban a 100 ágyas fek­vőbeteg gyógyintézet, amely ma már egyre ered-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom