Nógrádi Népújság. 1959. november (15. évfolyam. 87-95. szám)

1959-11-11 / 90. szám

1959. november 11. NÓGRÁDINÉPÜJSÁG 5 Sikert sikerre halmozó harc A történelem levegője ** csapja meg az embert a romhányi határban. Ezen a területen, ezeken a földeken vívta utolsó nagy csatáját a kurucok nagy fejedelme II. Rákóczi Ferenc. A végzetes csata emlékműve körül az egykori csatatéren új házak sorakoznak katonás rendben, s a falu egyre messzebb nyújtja utca karjait. Csata dúlt évszázadokkal ezelőtt a romhányi földeken, egy ország jövőjéért harcol­tak a boldogabb életre vágyó szegénylegények, rongyos ku­ruc vitézek. Ismeretes, ez a csata kudarccal végződött, s gyászos sötétségbe burkolta az oly sok vérrel öntözött hazai földet. Ma is csatatér a romhányi határ. Itt is ütközet folyik, a régi és az új csap össze kér­lelhetetlenül. A jövőt képvi­selő nagyüzemi gazdálkodás úttörői a romhányi II. Rá­kóczi Ferenc Termelőszövet­kezet tagjai harcolnak a le­tűnő múlttal. Száraz István a szövetkezet elnöke, aki tíz éve iránvít- ja a kis 480 holdon gazdál­kodó közösséget, pontosan látja e harc minden mozza­natát. — Nem kis dolog a meg­szokott régi termelési módot felcserélni az újjal. Kudar­cok, győzelmek emléke tar­kítja az utat. Volt. amikor a tagság lebecsülve saját ereiét, visszariadt egv-esv nehezebbnek ígérkező feladat végrehajtásától. S hogy mi van ma? — Űjabb harc. Harc a na­gyobb termésért, a több ál­latért, a nagvobb jövedelem­ért. A tagok nem szívesen beszélnek a régi kisebb-na- gvobb kudarcokról, amelyek főleg abból adódtak, hogv tapasztalatlanok voltak még saját gazdaságuk irányításá­ban. Éveken keresztül nem tud­ták biztosítani ugyanazon a területen az állatállomány takarmányalapját, amelyen az idén nagyszerűen biztosí­tották. Ma már büszkélked­hetnek azzal, hogy a szálas­takarmány 70 százaléka pil­langós. meg azzal is, hogv a hat holdon termelt silókuko­ricájuk holdanként 320 má­zsás termést adott, hogy az ősz folyamán 500-600 köb­méter silótakarmánvt készí­tenek, s a cukorrénájuk is 225 mázsás átlagtermést adott holdanként. S okat kell még a rom- hányiaknak tanulniuk ahhoz, hogy a termelés min­den frontján az élvonalba kerüljenek. Kétségtelen, szép eredmény, amiről nemrégen az egyik tanácsülésen beszá­moltak, hogy búzából, rozs­ból, árpából és zabból álta­lában egy-két mázsával ma­gasabb termésátlagot értek y el, mint a község egyénileg»; gazdálkodói. Ez szép ered-?, mény, kár, hogy az értékét rontja az a tény, hogy a mércét az elmaradt kispa­raszti gazdálkodáshoz szab­ták. Az utóbbi időben szépen fejlődik a kis termelőszövet­nak le és még tenyészállato­kat is nevelnek. így kapott Romhányból 10 tenyészikocát a nógrádi Béke Tsz. Sok a tennivaló a szarvas- marha tenyésztés területén is. Az idén takarmányhiány miatt kevés szarvasmarhát hizlaltak, sőt jövőre sem akarnak sokat hizlalni. Le­hetne javítani a tejhozamon is, mert az idei év gazdag takarmánytermése után jövő­re már nem lesz indokolt a 6-7 liter körüli fejési átlag. A z idén a termelés sok területén dicsérik szén eredmények a romhanviak mim .^ját. Ezek is bizonvít- iák, a harc ma már nem hiábavaló. A történelemben gyászos csata színhelye volt a romhányi határ. A mostani harc annyiban különbö'zik attól a régitől, hogy erre nem vár gyászos kudarc, ha­nem sikert sikerre halmozó harc ez, amely Romhányban is az új diadalával végződik. KATA JÁNOS utakat? Az eső csúszóssá tette az utakat. A járművek z.háó motorral kapaszkodtak az emelkedőkön. Gyorsan pörög a kerék, de a gép lassan jut előre... Herencsén felől szirénázva mentőautó robog Pásztó f ló. A vijjogó hang tomp ín ve­rődik vissza a hegyekről. A kilométeróra mutatója s >k- szor a százas felé ingadozik. Emelkedő, emelkedő után. A vezető minden erejét megfe­szítve figyel útra, gép e. Biz­tos kézzel szorítja a kor­mányt. A kocsiban életveszélyben levő gyermek fölé habi az or­vos. Homlokán gyöngyözik a verejték. Mind gyakrabban hallgatja a szív egyre gyen­gülő hangjait. „Csak a kőbányán túljus­sak” — gondolja szorongva a vezető. Vijjog a szi éna... Az utolsó kanyar után meg- csikordulnak a kocsi fékjei. Széles barázdát szántan k a kerekek a sárban. Párafelhő­ben áll meg a mentő, csak a sziréna üvölt zaj ngón. Szemben velük hosszú ko­csisor. Teherautók rakodásra várnak. Néhány ember villá­val rakja a követ az üres kocsikra. Nem lehet továob menni... Nehéz percek következnek. Az orvos falfehér arccal szá­molgatja az időt. A mentő mögött újabb gépkocsik so­rakoznak. A kocsiban ritkán, nehezen dobban egy fiatal szív... Percek csatáján mú­lik minden. Végre! Hosszú percek után tovább mrh 'tnek. „Csak meg­éljen addig” — gondolja az orvos. — Talán... — suttog­ja. Csak kitalált történet ez kedves olvasó. De megtörtén­hetett volna. Az viszont igaz, hogy a 33. sz. Aut köz­lekedési vállalat három teher­kocsija, az YA. 91—29, YA. 92—97, és az YA. 93—04 rend­számú kocsik valóban eláll- ták teljes terjedelmében a hegyi utat. A fen'i esem íny szerencsére nem történt meg. A szabálytalanul rakodó kocs’k megakadály-zták a forgalmat, ez szabályellenes; s ráadásul emberségből is elég­telenre vizsgáztak a vezetők. Vajon csak az ő hibájuk... ? Nagyobb munkalendülettel a termelőszövetkezetek érdekében Megyénk egyik legnagyobb forgalmat lebonyolító földművesszövetkezeti kisáruháza a dorogházi, ahol minden cikkből bő választékra talál a vásárló. A •' Kisterenyei Gépállomás traktorvezetői az őszi kam­pány folyamán eddig október harmadik dekádjában érték el legszebb eredményeiket. Gépállorrjási szinten a dekád eredménye meg­haladja a 2300 normálh ol­dat, mely több mint két­szerese az előző dekád­ban elért teljesítményn k. Az elért magasabb teljesít­ményhez kétségkívül nagy­mértékben hozzájárult annak a 12 új erőgépnek a mun­kája, amelyek e dekád fo­lyamán már dolgoztak a gépállomás körzetébe eső termelőszövetkezetekben, s különösen a vetési munkák­ban nyújtottak nagy segít­séget a termelőszövetkeze­tek tagságának. Az elért eredmények azt mutatják, hogy a gépállomás traktorvezetőinek többsége jó munkát végzett annak ér­dekében, hogy a termelőszö­vetkezetekben az őszi vetési munkák sikere biztosítva legyen. Az utolsó dekád folyamán 851 kh gépi vetés lett el­végezve; ez szintén dicsé­rendő teljesítmény az elő­ző dekád 171 kh gépi ve­tésével szemben. A vetőgéppel dolgozó trak­torvezetők közül különösen ketten értek el kimagasló eredményt. Tóth József 132 kh, Czene Gellért pedig 125 kh gépi vetést végzett. A Kisterenyei • Gépállomás traktorvezetői közül 8 telje­sítette október 31-re őszi kampánytervét. E nyolc traktorvezető közül három magasan 100 százalék feletti teljesítményt ért el. A traktorosbrigádok közül a Czene Tibor irányítása alatt levő brigád vezet 87,5 százalékos őszi tervteljesí­téssel, szorosan nyomában Kuborcik Lőrinc brigádja következik 87,3 százalékos tervteljesítéssel. A gépki­használást tekintve is szü­lettek szép eredmények. Míg október más dik dekád iá­ban csupán 5, októb-r harmadik dekádjában már 15 traktorvezető ért el napi négy normálhold -n felüli teljesítményt egy traktoregységre számolva. Meg lehet tehát az eddi­giekből is állapítani, hogy döntően az október harma­dik dekádjában elért munka­teljesítmények segítették hoz­zá a gépállomás kollektívá­ját ahhoz, hogy a kongresz- szusi vállalás értelmében az éves terv november 7-re való teljesítésének eleget tudott tenni a Kisterenyei Gépállo­más. A továbbiakban november és december hó föl- amán a gépállomás traktorvezetőire főleg az őszi íréi szán*ások elvég­zése terén vár igen ko­moly feladat, tekintve, hogy október 31-ig a leszerződött mélys'ántási munkáknak alig 10 s ázalé- ka lett eddig elvégezve. Így tehát a mélyszántási munkák javarészét a következő hetek folyamán kell elvégezni. Te­kintve, hogy a téli csapadék megőrzésének, a jövő évi na­gyobb termés biztosításának legfőbb alapja, a tavaszi ve­tésű növények számára az őszi mélyszántás sikeres el­végzése, mely által jobb mi­nőségű tavaszi vetőágykészí­tés, korai vetés válik lehe­tővé. A Kisterenyei Gépállomás dolgozói az őszi mélyszántási munkák elvégzésén keresztül is jelentékeny mértékben se­gíthetik a gépállomás köre­tébe eső termelőszövetkeze' ek megalapozott, szilárd gazdál­kodásának kialakítását. Bajcsi Jenő Tyúkok, kacsák telepén A nógrádmegyeri Petőfi Termelőszövetkezet az Utóbbi években nagy ütembenfejlesztette állatállományát. A szarvasmarha-, a sertés- és juhállomány fejlesztése mel­lett nagy gondot fordítanak a baromfitenyésztésre is. Eb­ben az évben a baromfi törzsállomány 900 tyúkból és 170 kacsából állt. Az idén nagyon kifizetődő volt a baromfitenyésztés, 10 mázsa baromfit és 20 ezer tojást értékesítettek. Eddig három 250 férőhelyes baromfiólat építettek, háromholdas területen. A baromfitelepet dróttal körülkerítették. Az ősz folyamán még három 250 férőhelyes baromfiólat épí­tenek. Jövőre még hat baromfiólat építenek, s így 12 ólból áll majd a baromfitelep. A tervek szerint 4000 darabból álló baromfi törzsállományt alakítanak ki, s az »ideihez viszonyítva, ötszörösére nő az értékesítendő baromfiak száma. Özv. Kojnok Pálné szorgalmason dolgozik a gondjaira bí­zott baromfiakkal. Falánk állat a kacsa, naponta többször is patostól az etető felé. elindulnak csa­@,ievkát&zetitiuáni ei ték Hogy megszűnt a beszolgál­tatás, könnyebb lett a mun­ka. Csak az adó maradt. — Van nekünk mit tennünk . . . közbe a termetes itthon is — szólt szomszéd­amit fizetett pontosan. B. asszony. Nemrégiben Cserhátszent- ivánban ért utói bennünket az este. Ismerősöknél kopog- kezet. A községi mezőgazd ászt <^attunk, akik szívesen ma- ideje nagyrészét náluk tölti. rasztaltak. A heverőn idős, amelynek áldásos hatása inár\\őszhajú ember ült, körülötte ritka volt, mint a fehérholló. — így a pontosabb — mo- — Mert a rang, a méltóság solygott az őszhajú ember, — . nagyon sokat számított még mert a községben a tavaszon Jól élt. De hat az orokos test és egy jócsomó aprójó­Ferenc úgy gondolkodott, ér­demes állatokkal foglalkozni, ez fizetődik ki a legjobban. — A termelőszövetkezettől valamennyi tag megkapta a háztáji földjét. Tehenet, sét­ákkor is, ha nem tartozott hozzá pénz, vagy birtok. Mi­lyen terebélyes a családfa? most érezhető. Hirtelen ug-^szomszédok, barátok. Ő meg, Megvan-e a kutyabőr? így mérték akkor még az ember­séget. Ebből a furcsa világ­ból egy mondás^ is maradt, jól ismeritek ti Is, — fordult Megvárta még egészen el- hallt a fiatalok kacagása. rásra még nem értek meg a<<öZében szöszke unokájával feltételek, de lassan fokoza-»>meSgjjjj kezdett. Beszéde tosan érlelődnek. ((nyomán megelevenedett előt­A tagok kezdik belátni,fűtünk a múlt és kitárult a többet ér a tudományos.»község nagyszerű jövője. Hol tervszerű gazdálkodás, mint«j,an m(jr az a világ, amikor a legiobb szándékú tudo-»az úr előtt levett kalappal, istállóban telel. mánvtalan erőfeszítések so- Ti szemét földresütve állhatott kasága. _ [\csak a paraszt? Röpködtek, Ismeretes Romhánvban az »szálltak a szavak, az apró elmúlt két év baromf\te-iPmeleg konyhában és mi kör- nyészt ősének kudarca. Nerp',<benülők lélegzetfojtva hali- volt biztosított a szakszerű-Ugattuk a történetet a gőgös, ség, ígv nagy volt az elhul-« büszke úrról, akinek fennha- lás, kevés volt a jövedelem, Yitósága alá egész község tar- Hogy milyen tanulságot ccíozotí. vonnak le ebből a tsz tagjai?» — A nobilis és plebejus Olyant, hogy a jövőben nem «között annyira mély volt itt érdemes baromfit tenyészte-»a szakadék, hogy nem tudta ni. Meg kell mondani, rossz»áthidalni sem a barátság, az ilyen tanulság levonása, lisem a szerelem — mondta az Jobb lett volna mérlegelni aftőszhajú mesélő, s szavai bi­bekövetkezett a változás. A határból eltűntek a parcellák. Társas gazdálkodás folyik. Cserhátszentiván termelőszö­vetkezeti község lett. Jó, hogy nem vártunk őszig a kezdéssel. Egész nyáron át dolgoztunk, s az első közös a jelenlévőkhöz. — Úgy szól, esztendő igazán jólsikerült... Szorgalmas hogy: Nemes Csikány Ferenc m— “,“1— — — hajsza, mert a föld könyör­telen ám, nem lehet örökké bírni ... Mély lélegzetet vett, s ra kezdte: — A tavasszal belépett termelőszövetkezetbe ő a is. ___„_____, dolgos ember, E lcsitította az öleben ra- eddig 500 munkaegységet koncátlankodó unokát, aztán szerzett. Csak terményt 35 folytatta tovább: mázsát kapott ... A kukori­— A munkaegység értékét 50 ca is megvolt 20 mázsa. A Csak akkor folytatta tovább: forintban jelöltük meg, mert cukor pedig 150 kilogramm. — Ma már, ha igaz, egyet- a tavaszon én is beléptem. Nem is győzi az ember ezt Az esztendő jól sikerült, szá- itt így felsorolni. A pénz len kutyabőrt őriznek a köz­ségben. S nem az jelenti az mításunkban nem csalódtunk. A termelőszövetkezeti tagok már az első esztendőben is élnek úgy, mint az elmúlt emberséget, kinek terebélye- sebb a családfája . . . — Ha az ősök most felkel­nének, el sem hinnék, mek- évben a középparasztok él­korát fordult a világ — szól tek — B. Ferenc példá­közbe egy magas, csontos ját hozná, de a gazdasszony ember, amelyen mindannyi- szólt közbe. unknak mosolyogni kellett. — Az igaz, a hivatalos be­sikertelenség okait, és abból Rzonyítására elmondta azt az jegyzésekből eltűnt a nobilis Két — Mi, egy hónapja sincs, hogy a lánnyal dolgozunk. a jövőre nézve,- helyes vetkeztetéseket levonni. kö-»esetet, amikor három bált is Ttartottak a községben, ne­és a plebejus. A cseléd a maga ura lett és az elszegé­zsák kukoricát kap- ■ . . Nem is hittem vol­A sertésállomány helyes (< hogy összekeveredjék az úri nyedett nemesek késői uno­tunk na. — B. Ferenc egyike volt a irányban fejlődik, mert hoz-)/népség a földönfutó cselé- kái is 10-15 holdon gazdái- legmódosabb közéwarasztok­zá értő kezekben van a ser-Rdekkel. Házasság meg, az kodnak téstenvésztés. Az eredményei» egy kabátos, vagy kabátnélkü- — Csak gazdálkodnak szágot tartanak a tagok, én azt magam is. Ez egy másik jö­vedelem. En igazán elége- .dett vagyok a sorsommal, — 3 mondta még a mesélőnk, az­tán elhallgatott. Hosszúra nyúlnak már ezek az őszvégi esték. Szű­nik a munka a földeken, s a sötétedés után a ház körül sem tud tenni-venni az em­ber. Ilyenkor így összegyűl­nek, beszélgetnek, összevetik a múltat a jelennel. S az okos, megfontolt parasztem­berek a jelent nézve kibogoz­zák a jövőt is. A jöpőt, amely a villany, a mozi mel­lé kultúrházat is ad Cserhát- szentivánnak. Lesz hol szó- rakozniok, pihenniük mun­kájuk végeztével a termelő­szövetkezeti tagoknak. Ki­váltképpen a fiatalok várják, Igen, a termelőszövetke- mert az apró füstös kocsma nem elégíti ki egyre növekvő igényüket. Többet akarnak, szebbé akarják tenni életü­ket, s tartalmasabbá is, mint amilyen apáiké, nagy avá volt. S erre most már egyre meg, amit előlegként kapott megvan vagy 6-7 ezer forint. Es ez már tisztán megmarad neki. — Pedig nem dolgozik any- nyit, mint tavaly . . . így a házigazda. zetben szabadabb az ember. A nagy dologidőben több volt a napi munkánk a nyolc óránál, de most, hogy túl vagyunk a munka nehezén, a vetéssel kész vagyunk, a egész család dolgozott, mert s az asszonyok sem dolgoz- idei mutatkoznak is. Ebben azSli szegény emberek lánya és — igazította ki a mesélőt a egyedül nem győzte a mun- nak többet naponta hat órá- tak. évben 85 hízott sertést ad- módosabb fiú között olyan szomszédja. nak. Igaz, a földben az férfiak munkaideje nyolc óra, nagyobb a lehetőség, mert az tavasszal jól választot­VINCZE ISTVÁNNE kát. Lett is termése szépen, nál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom