Nógrádi Népújság. 1959. november (15. évfolyam. 87-95. szám)

1959-11-07 / 89. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1959. november 7. Az 1959|60-as pártoktatási év megindulásának néhány tapasztalata Díszünnepség Salgótarjánban A megyei pártértekezieten megválasztott bizottságok tagjai A megyei pártbizottság tagjai: A felszabadulási kulturális seregszemlére készülődnek fiataljaink — A magyar nép felszaba­dítása nem. 194ö-oen Kezdő­dött, hanem akkor, amikor az Októberi Forradalom esz­méi hatni kezűtek a ma­gyar munkásmozgalomban és Harcok közepette megalakult a Kommunisták Magyaror­szági Partja, Ez a part győ­zelemre vezette a Magyar Tanacsköztársasagot. 'léhát íyiy-ben kötött Magyaror­szág és a Szovjetunió egy­mással szövetséget. A magyar munkásosztály 1919-ben Salgótarjánban, Misaoicon, s a Tisza-mei- lcki ha, «nézőkön vére huilatasával tett hitet a szocializmus eszméje mel­lett. 1945 óta népünk hatalmas eredményeket ért el. Felsza­badult, szabad, független or­szág lettünk, ahol minden halalom a dolgozó népé. Na­gyot emelkedett népünk élet­színvonala, kiemelkedett né­pünk abból a nyomorúság­ból, létbizonytalanságból, amelyre a régi rend ítelte. Mi, magyar dolgozók példa­képnek tekintjük a nagy Szovjetuniót és büszkén ha­ladunk tovább a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forra­dalom útján — fejezte be beszédét Andó István elv­társ. Ezután gazdag ünnepi mű­sor következett. ván, Molnár Pál, Palócz Jó­zsef, Pilínyi László, Szoó Bé- láné, Tóth László, Turcsányi István. A megyei revíziós bizottság tagjai: Oroszi Károly, Novák Ist­ván, Kozgonyi Lukacs, Szabó József né, Simon Endre, Kuti Károly, Gáspár Ferenc. * A megyei pártbizottság meg­tartotta első ülését. Megvá­lasztották a végrehajtó bizott­ság tagjait. A megyei végrehajtó bizottság tagjai: Jakab Sándor, Alics János, Matúz József, Vonsik Gyula, László István, Nadasdi And­rás, Tanyai Ferenc, Kovács József, Cser Gyula, Szoó Béla, Andó István. A pártbizottság első titká­rának Jakab Sándor elvtársat, másodtitkárnak Alics János elvtársat választották. z egyszerű párttagok, de a pártonkívüliek közt is a pártoktatás egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Ezl már az oktatás előkészítése időszakában megállapathat- tuk. Ezt a megállapítást csak megerősítették az első hall­gatói foglalkozások. Nem egy helyen fordult elő, hogy több párttag és pártonkívüli zör­gette a pártszervezetek ajta­ját azzal az igénnyel, hogy az oktatás valamely formá­ján részt vehessen, tanulhas­son. Megtörtént például Sal­gótarján város IV-es körze­tében a marxizmus-leniniz- mus 1. évfolyamán, hogy a jelentkezett 20 fő helyett 33 fő jelent meg az első foglal­kozáson. Etes községben ugyancsak 10 fővel többen jelentek meg az időszerű kér­dések tanfolyamán, azzal, hogy ők is tanulni szeretné­nek, nem akarnak a pártok­tatásból kimaradni. Ilyen je­lenséggel a rétsági járásban is több helyen találkoztunk. Az Acélárugyárban a vi­dékről bejáró dolgozókat nem akarták bevonni a párt­oktatásba, mert az autóbuszt néhány elvtárs miatt vissza­tartani nem lenne célszerű. Amikor a pártszervezetek ál­láspontja ismertté vált, a dolgozók kijelentették, hogy ők az üzemben akarnak ta­nulni, s majd ők maguk meg­találják a módját a hazauta­zásnak. Ez a néhány kiragadott pél­da is jól mutatja, milyen nagyfokú érdeklődés mutat­kozik meg pártunk politiká­ja, elméleti alapjait képező marxista-leninista tanítások iránt. Vonzóvá, népszerűvé teszi a pártoktatást az a tény, bogv a gyakorlatban ugvan úgy jelentkeznek azon elvek, melyekkel a pártoktatás kü­lönböző formáin foglalkoz­nak Pártunk következetesen elvi politikát folytat, s ehhez a párt a politikai munkában és a gyakorlati életben is ra­gaszkodik. De nem lennénk hűek az igazsághoz akkor, ha nem szólnánk arról, hogy ma pro­pagandistáink döntő többsége is olyan elvtársakból áll, akik elméletileg jól felké­szültek, politikai kérdésekben tájékozottak, s foglalkozásai­kon a felmerült problémák­ra alapos, sokoldalú, eleven magyarázatokat tudnak adni. ITgyanakkor, amikor az eszmei, politikai okta­tás pozitív vonásairól szó­lunk, nem árt, ha fényt ve­tünk egyes negatív jelenség­re is. Megállapíthatjuk, hogy általában az oktatás előkészí­tése jó volt megyénkben, s ennek alapián már az első foglalkozások is jól sikerül­tek. Ilyen egyértelműen azonban már ez nem mond­ható el a pásztói járásra. A pásztói járásban az „Időszerű kérdések” 24 tanfolyamából 10 csoport egyáltalán nem tartott foglalkozást. A fog­A kereskedelmi, vendéglá­tóipari és pénzügyi dolgozók szakszervezeteiben a szak- szervezeti vezetőség a tagság általános műveltségének gyarapítását, szakmai és po­litikai tudásuk gyarapítását is feladatul szabta meg. A szakszervezeti tagság művelődésének már a múlt évről is vannak hagyományai. Mintegy 200 vendéglátóipari, kereskedelmi és pénzügyi dol­gozó tanult tavaly politikai szemináriumokon. Az idén 30 százalékkal többen jelentkez­tek tanulásra, elsősorban pártonkívüliek, akik szerve­zett pártoktatásban nem vesz­nek részt, Ezeken az előadá­sokon a legkülönbözőbb kér­désekkel ismerkednek a részt­vevők. így gyarapíthatják is­mereteiket a tudomány és vallás viszonyáról, a Szov­jetunió hétéves tervéről, meg­vitatják majd a VII. Párt- ko~ Tesszus anyagát,, elsősor­ban a mezőgazdaság átszer­vezésével kapcsplatos részt. Előadásokat hallgatnak a ke­reskedelmi dolgozók nemzet­lalkozások, vagy a propagan­disták feikészüietiensege miatt, vagy azért maradtak el, mert a Hallgatok nem jelen­tek meg. Hogy ilyen helyzet előállhatott, a főfelelősség a partszervezeteket es annak vezetőségét terheli. Ha gon­dosabban, s kicsit lelkiisme­retesebben álltak volna eh­hez a feladathoz, ilyen mu­lasztás nem fordulhatott vol­na elő. A balassagyarmati járás­ban ugyancsak három he­lyen nem tartották meg a foglalkozást. Érsekvadkerten a marxizmus-leninizmus tan­folyam I. évfolyamát azért nem, mert a propagandista nem készült fel. E két járás­ban az egyébként megtartott foglalkozásokon a hiányzások is a legnagyobb mérvűek vol­tak. A pártszervezetek sürgős feladata, hogy foglalkozzanak ezzel a kérdéssel, fontosságá­nak megfelelően, s tegyenek megfelelő intézkedéseket, hogy a jövőben az ilyen hi­bákat megelőzfíessék. A propagandista szeminá­riumok a párt megyei vég­rehajtó bizottság határozatá­nak megfelelően ebben az oktatási évben egész napo­sak. Az elmúlt évek tapaszta­latai bizonyították, hogy a csak egy-két órás foglalkozá­sok a propagandistákkal nem adnak kellő segítséget a pro­pagandamunka tartalmi, mód­szertani megjavítására. A propagandisták felkészülése így teljes egészében a propa­gandisták önállóságára volt bízva. Ha pedig mi azt vall­juk, hogy a propagandisták­nak egyre inkább a pártok­tatás központjává kell válni­Szélesíteni tovább a de­mokratizmust. Ennek a gon­dolatnak a jegyében ültek össze tanácskozni hétfőn Sal­gótarjánban a járási, városi tanácsok vezető1, a megyei tanács osztályvezetői. A be­számolót Cser Gúla elvtárs, a megyi tanács elnöke tar­totta. Mint elmondotta, a válasz­tások óta tanácsaink igen sokat tettek a lakosság jobb életkörülményeinek meg­teremtéséért. Egyre több dol­gozót sikerült b:vonni a ta­nács-apparátus munkájába. A szép eredmények, elért sike­rek azonban — mint Cser elvtárs mondotta — egyet­len tanácsi dolgozót sem te­hetnek elbizakodottá. Munkánkat tovább kell javítani. Ezt viszont csak a dolgozók széles föme- geinek bevonásával lehet. Javítani kell a tanácsoknál a munka színvonalát. A munkaterv elkészítése váljon közi szolidaritásáról, ismer­kednek néhány aktuális poli­tikai kérdéssel, így a naci­onalizmussal is. A politikai képzés mellett megpróbálják a kereskedelmi és oénzügyi dolgozók általá­nos műveltségének gyarapí­tását is. Úgynevezett szabad akadémián a TIT-tel együtt­működésben egy sor fontos ismeretterjesztő előadást hall­gatnak majd. Ezeken az elő­adásokon egyebek között a kereskedelem kulturáltsága színvonalának emeléséről is vitatkoznak. A Salgótarjáni Kiskereske­delmi és Vendéglátóipari 'Vállalatnál gmidot fordítanak az idén a külső területen lé­vő üzleték alkalmazottainak szakmai és kulturális képzé­sére. A múlt évben ezeken a városrészeken tapasztaltak a legtöbb hibát és hiányosságot, 1 okulva az idén 20 szá­zalékkal emelté^ a külső te­rületek kereskedelmi dolgo­zóinak létszámát az ősszel induló oktatásban. uk, jóval több figyelmet kell j-orditani a propaganuistak- kal való foglalkozásra. Az egész napos propagan­dista szemináriumok lehető­det aOiiaK arra, nogy meg­felelő idő álljon rendelkezés­re az egy-egy téma alapo­sabb elméleti, módszertani feldolgozására. Most az első ilyen propagandista foglalko­zásokon a hiba az volt, hogy általában a propagandisták nem készültek fel, a foglal­kozások előtt nem tanulmá­nyozták az anyagot, s így aiapos, elemző vitára a leg- ,uüű helyen nem kerülhetett sor. Ez persze összefűzött azzal is, hogy a propagandis­ták a kiértékesítéseket későn kaptak, s elegendő idő már nem állt rendelkezésre a fel­készülésre. z ez évi pártoktatás el­ső tapasztalatai is ar­ra hívják fel a figyelmet, hogy ahol az illetékes párt­szervek és pártszervezetek jól foglalkoznak a pártoktató munkával, figyelemmel kisé­rik a pártoktatási munka menetét, segítik a propagan­distákat, ott jóval kevesebb a hiba, ott általában jó a foglalkozások színvonala, a megjelenés és általában biz­tosított az oktatási munka si­kere. A pártoktatás beindu­lását sok gátló körülmény is nehezítette. Most már túljut­va a kezdeti nehézségeken, bizton remélhetjük, hogy a következő foglalkozások, s az egész évi pártoktatás mentes lesz a nagyobb zökkenőktől és nem fordulnak elő még egyszer a már korábban el­követett hibák, mulasztások. mindenütt kollektív feladattá. S itt mindig a legfontosabb tennivalók kapjanak helyet. Ha ezt következetesen meg­valósítják a tanácsok, mu.i- kájuk lényegesen javul. A köz­ség életében mindig a leg­fontosabb teendőkre tudják irányítani a fő figyelmet. Tűzzék a helyi tanácsok gyakrabban napirendre az ál­lami és párthatározatokat. Vizsgálják meg egy-egy ta­nácsülésen, például, hogy néz ki a munkásosztályból szóló párthatározat végrehaj­tása. Ezzel a tanácsülések, tanácstagi fogadóórák láto­gatása is jelentősen megnő. Látni fogják, hogy a ta­nács a választók érdekeit képviseli, s a lakosság éle,körülményeinek meg­javításán dolgozik. Tovább kell javítani az ál­landó bizottságok tevékeny­séget is. Az elmúlt időben a bizottságok munkája nem egyszer formálissá vált. Nem látták el őket előre meg­határozott konkrét feladatok­kal. Pedig az állandó bizott­ságok munkáján igen sok múlik. Adjon a tanácsülés rendszeresen feladatokat a bi­zottságoknak. Ott, ahol ez megtörtént, az állandó bizott­ságok komoly eredményekről számolhatnak be. Igen fontos feladat a köz­ségi vezetők nevelése. Ebben az évben jelentős fejlődés történt, megnőtt a tanácsi ve­zetők tanulási kedve. Az őszön 56 községi vezető je­lentkezett különböző á-lami oktatásra. Emellett azonban egyre több dolgozó vesz részt a különböző tanácsi oktatási formában is. A szervezett ok­tatásban való részvétel azon­ban önmagában nem elég, ha nem párosul a dolgozók ne­velésével. Különösen nagy felelősség hárul a járási ta­nácsok munkatársaira. Figyelmeztessék a községi víz ; tőket egy kisebb hiba elkövetésénél, mert, ha ez nem történik meg, hol­napra a hibák megnöve­kedhetnek. A pártkongresszusra való készülődésben látnunk kell, — mondotta C - er elv társ — hogy, támaszkodnunk kell a széles tömegekre, igényelnünk (Folytatás az 1. oldalról) a holnapjukat. Majd így folytatta: — Ma új feladatokat tűz maga elé a Szovjetunió. A termelés számos területén viszonylag rövid idő alatt utói éri és túlszárnyalja a világ legfejlettebb tőkés or­szágát, az Egyesült Államo­kat. A hétéves terv a fejlő­dés újabb perspektíváját nyitotta meg. A két rend­szer békés versenyének dön­tő szakaszába léptünk, a hétéves terv teljesítésével. A Szovjetunió már több ter­méknél eléri nagy célját és az egy főre eső termelés te­rén túlszárnyalja az Egyesült Államokat. A technikának és tudo­mánynak a jövő szem­pontjából különösen fon­tos területein, a Szovjet­unió máris maga mögött hagyta a legfejletteb tő­kés országokat. A Szovjetunióban épült fel a világon először atomerő­mű, atommeghajtású jégtörő hajó, de messze maga mö­gött hagyta az Egyesült Ál­lamokat az interkontinentá­lis rakéták gyártásában és az űrrakéták kilövésében. Az előadó eizután megvilá­gította, hogy miért sikerült a Szovjetuniónak ezt a ma­gasabb technikát elérni, majd a kulturális színvonal Alics János, Andó Gyula, Andó István, Baranyi Bcrta­kell segítségüket. Nekünk is többet kell tennünk, hogy rá­szolgáljunk a választók bi­zalmára. Menjünk le oda, ahol ma a legtöbb probléma mutatkozik. Nyújtsunk segít­séget az itt dolgozóknak a munka megjavításában. Segít­sünk a tervek elkészítésében, a komoly munka megterem­tésében. A tanácskozáson résztvevő tanácsi vezetők valamennyi­en egyetértettek a beszámo­lóval. Erről tanúskodott a számtalan hozzászólás is. Tanácsaink vezetői Ígéretet tettek munkájuk megjaví.á- sára. Sőt, mint többen el­mondták, hasonló témával, a tanácsi munka megjavításá­ról, megbeszéléséket tartanak járási szinten is a községi vezetők bevonásával. A felszabadulás évforduló­ja minden évben az elvég­zett munka, az elért ered­mények felett tartott szemle ideje is. S különösen így van ez most, amikor másfél évtized hatalmas fejlődését összegezzük. Politikai és gazdasági eredményeink mellett számottevő az a ha­ladás, amit kulturális téren népünk, ifjúságunk művelt­ségének emelésében tettünk. Mindennapi életünk elvá­laszthatatlan része lett a kultúra értékeivel való is­merkedés és ma már a fia­talok tízezrei tevékenyen részt vesznek a szocialista kultúra terjesztésében. Ezért kezdeményezte a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsá­ga a „Felszabadulás Kultu­rális Szemle” megrendezését az ifjúság kulturális nevelé­sével foglalkozó valamennyi népművelési szerv és intéz­mény részvételével. E széleskörű megmozdulás híven tükrözi majd a ma­gyar ifjúság . műveltségében bekövetkezett nagyarányú fejlődést és egyben kiváló emelkedéséről beszélt. Az­után hangoztatta: — A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzel­me döntő jelentőségű fordu­latot hozott a beke védel­mében is. A Szovjetunió a béke kivívásának zászlajá­val lépett hatalomra. Hi­szen a szovjet kormány rög­tön a forradalom győzelmé­nek másnapján rendeietet hozott a békéről. Ez a békeszerető politika azóta is a szovjet állam poli.ikájának egyik alap­elve maradt. A világbéke-mozgalom prog­ramjának megvalósítására a Szovjetunió az egyik legfon­tosabb biztosíték. Napjaink­ban a nemzetközi erőviszo­nyok lehetővé teszik a há­ború elhárítását. A Szovjet­unió vezette szocialista tábor erkjjjcsi súlyával, anyagi tá­mogatásával latba vet min­dent a béke védelméért. Azonkívül a nem szocialista országok milliós tömegei tá­mogatják a békét és ezen keresztül baráti kapcsolat­ban vannak a szocialista or­szágokkal. Egyre növekszik a békemozgalom ereje, s át­öleli a földkerekséget. A továbbiakban arról szó­lott, milyen jelentőséggel bírt az Októberi Szocialista Forradalom hazánkban. lan, Borsos Pál, Cser Gyula, Bernard Rezső, Godó Borbála, Godó György, Gotyár Gyula, Gotyán András, Géczi Imre, Havas Péter, Hadra Ferenc, Jakab Sándor, Jediicska Gyu­la, Kelemen Jenő, Krizsanyik Jánosné, Kovács Jjzsef, Ko­vács Lajosné, Dr. Kovács László, Kanyó Béla, Kazinczi B. László, Kántor János, Lip- ták Gyula, Lakatos J >zsef, Lengyel T. István, László István, Longauer József, Me­gyeri Istvánná, Matúz József, Nagy György, Nádasdi And­rás, Németh László, N.vák József, Cs. Nagy László, Lor- kó Jolán, Pintér László, Pot- hornik József, Sándor Ele­mér, Somoskői L. Árpád, Sarló Lajos, Schréter Pál, Szoó Béla, Dr. Szabó István, Szomszéd Jánosné, Tanyai Fe­renc, Torják János, Vonsik Gyula, Varga Ernő, Vajó István. Póttagok: Bódi Jánosné, Barta Bé- láné, Gregor Sándor, Dercze István, Holczer Károly, He­gedűs Aladár, Jakus Pál, Ko­vács Margit, Kovács P. István, Miklós Gáspár, Marcinek Ist­lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a szemle során még magasabb színvonalra emel­kedjen a fiatalok kulturális nevelése. A Felszabadulási Szemle célkitűzése, hogy fokozza a kulturális tömegmunka szo­cialista eszmeiségét, nevelő- hatását és a fiatalok újabb tömegeit vonjuk be a kultú­ra valamely ágának műve­lésébe. A Felszabadulási Kulturá­lis Szemle egész éves prog­ram az ifjúság között vég­zett népművelési munkához a KISZ-sZervezetek, a taná­csi és szakszervezeti műve­lődési otthonok és intézmé­nyek számára egyaránt. A Felszabadulási Kulturá­lis Seregszemle — eltérően csaik a művészeti csoportok bemutatóiból álló korábbi seregszemléktől — a kulturá­lis tömegmunkának olyan rendszere, amely felöleli a népművelés különböző ágait és a fiatalok legszélesebb tö­megeinek nyújt lehetőséget különböző érdeklődési terü­leteken a tömeges bekapcso­lódáshoz. Valamennyi rész­vevőtől, a bekapcsolódó mű­vészeti csoportoktól, szakkö­röktől egész évi rendszeres munkát kíván. Nem a terü­leti bemutatókra, hanem a helyi tevékenységre helyezi a hangsúlyt. Éppen ezért a KISZ-alapszervezetekkel, mint kollektívákkal szemben is támaszt követelményeket. A Felszabadulási Kulturá­lis Szemlét a következő ágakban hirdetjük meg: Jó­zsef Attila olvasómozgalom, szellemi öttusa, művészeti csoportok és szólisták szem­léi, irodalmi, képzőművésze­ti, népi díszítőművészeti, iparművészeti, valamint foto pályázat, helyi felszabadulá­si kiállítások, daltanulási mozgalom, ismeretterjesztő előadások, mozi, múzeum és kiállítások látogatása. Megyénkben ezekben a na­pokban tárgyalják meg a KISZ-szervezeteink a sereg­szemle feladatait. Jellemző az érdeklődésre, hogy több alapszervezet fiataljai egysé­gesen jelentették be részvé­telüket a próbákra. S most megindult a tervezgetés, hogy a seregszemle melyik ágába kapcsolódjanak be.---------------------^ --------------------------­S zakmai, politikai él áltaLáaos műveltségüket u gjj.atapctfák a keieskedelmi d&Lgozók BANDUR KAROLY Támaszkodjunk a széles tömegekre, igényeljük segítségüket — Tanácsi vezetők megbeszélése —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom