Nógrádi Népújság. 1959. november (15. évfolyam. 87-95. szám)

1959-11-04 / 88. szám

« 4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1959. november 3. HAVAS PÉTER, MEGYEI KISZ-BIZOTTSÄG TITKÁRA: VONSIK GYULA, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG OSZTÁLYVEZETŐJE: Az ifjúság döntő többsége egészségesen fejlődik Számoljuk fel az elméleti tunyaságot Az elmúlt három év a Nógrád megyei ifjúság éle­tében is a fej’ődés e.zmei, politikai, kulturális évei vol­tak. Ez különösen a munkás- fiataloknál volt tapaszt Iha­tó. E fejlődés legfőbb jelen­tősége, hogy a fiatalokban megerősödött a népi demok­ratikus rendszer iránti bi­zalom. A fiatalok többsége megállja helyét üzemében. Egyre több fiatal tanul kü­lönböző oktatási formákban. Megfelelően fejlődik a fia­talok életszemlélete, s az előzőeknél világos bban látja jövőjét. Fokozottabb a fia­talok érdeklődés* kül- és bel­politikai ké'dósek. és a tech­nika vívmányai iránt. tek sokat erősödtek, mind szervezeti, mind politikai té­ren. Bányászaink emlékezhet­nek atra, hogy sok bánya­üzemnél a fiatalck kezdemé­nyeztek munkaversenyt. A márciusi határozat szel­lemében vál'altuk, hogy takarékos­sági számlánkon 5 mi lió forintot takarítunk meg. Még csak november van, és már 5 és félmillió fo­rint van a takarékossági számlánkon. Továbbá 40 ezer munka­órából már 45 ezer munka­órát teljesítettek a K1SZ- fiatalok. Sokat fogla’kozunk a salgói vasútépítéssel is. Több mint 200 fiatal vesz részt a „szakma ifjú mestere“ címért folyó versenyben. Az ifjúsági brigádok 600 ezer forintos megtakarítást értek már el eddig is. Megyénk­ben 33 ifjúsági brigád ver­senyez a szocialista munka­brigád címért. Ebben az évben 30—40 munkabrigádot küldtünk kü­lönböző építkezésekre 130 ifjúmunkás m*nt a megyé­ből a Hanságba dolgozni. Harminc lányt küldtünk mun­kabrigádokba dolgozni. Ezek a példák mutatják, hogy ja­vult a fiatalok munkáia, de ezen a t*ren is sokkal töb­bet kell tennünk. A beszámolóból valameny- nyien megértettük, hogy az elkövetkezendő években az élet minden területén meg kell gyorsítani a fejődést. Ez áll országosan is, erről tár­gyal majd a kongresszus is, ez van a mi beszámolónkban is. Elmondhatjuk, hogy a szocializmus építésének meg­gyorsítását, elsősorban párton belül kel megkezdeni. A me­gyei pártértekezleten meg kell szívlelnünk a beszámo­lónak azt a részét, amely úgy szól, hogy a párt mun­kájában nagy probléma az elméleti tunyaság. Arról szeretnék szólni, ami fejlődésünk fő akadályát ké­Mindez korántsem jelent­heti, hogy az ifjúság egészé­nek fejlődése zökkenő- és hibamentes. A még fellelhe­tő problémák forrása, hogv sok fiatal nem Pmerve a kapitalizmus valóságát, gyak­ran lebecsüli a népi demok­rácia viszonyait, követelődző, türelmetlen. Találkozhatunk még a tú’zott anv-g:-sség az önzés, helyenként a kö­zömbösség, az idősebbek iránti tisz+eietlenség íelenséeeivel, amelvek zavarják az ifjúság normális fejlődését. Azt azonban világosan kell látni, hogy az ifjúság döntő tnV'sé­ge ezész-égesen fejlődik. Áz ifjúság körében végbe­ment fejlődés a párt és a kormány helves politikáig és ennek a''pián kialakult bizapm. Mindehhez t°i°ntő- sen hozzájárult a KISZ is. Megyénkben az el*»it két és félév alatt a KlSZ-szerveze­DR. OPPÉ EMIL, ORVOS: Segítsünk a kórházak, kórházi ágyak bővítésén Az a politika, amit pár­tunk három éven keresztül végzett, az egész ország terü­letén igen kellemesen érez­teti hatását az értelmiség, de az egészségügyi értelmiség között is. Az a politika, ami Nógrád megyében országos­hoz hasonlóan folyik a me­gyei pártbizottság jó mun­káját dicséri. Jól tudjuk, hogy Nógrád medvében nem volt kellemes feladat értel­miségnek lenni hosszú időn keresztül. Az értelmiség az utóbbi években sok olyan kérdésre kapott nemcsak esz­meileg, hanem gyakorlatilag is feleletet, ami hosszú időn keresztül nyugtalanította. Gyakorlatban látta megvaló­sulni azokat az elméletileg kitűzött elveket, nogy bizo­nyos állami funkció betölté­senez nem szükséges feltétle­nül a párttagság, de egyetlen dolog szükséges: a becsüle­tes munka és a munkához való megfelelő szaktudás és megfelelő tapasztalat. Aki ilyennel rendelkezik, megbe­csült vezetője lehet álla­munknak. Ugyancsak nagy megnvue- vást keltett annak az elvnek a gyakorlati keresztülvitele, hogy állami, vezető funkció­ban nem elegendő a párttag­ság, hanem megfelelő szak­mai tudás és jártasság is elengedhetetlenül szükséges. Az egészségügyi értelmiség mind nagyobb része ismeri fel, hogy azt a mindenkire kiterjesztett gyógyító megelő­ző munkát, csak szocialista államban végezheti. Nap értelmiségünkkel, hogy a párt bízik bennük. Ha meevénk egészségügy i helvzetét nézzük, nem mond­hatjuk jónak. Nagy örömre szolgál, hogy a határozati ja­vaslat leszögezte, hogy me­evénk valamennyi kommu­nistájának kötelességévé kel! tenni, hogy az egészségügyi beruházásokat szívügyének tekintse. A beszámolóban el­sősorban a megyei kórház építésére van utalás, de megragadom az alkalmat, hogy megkérjek minden olyan tanácsi, vagy üzemben dolgozó kommunistát, hogv a megye egészségügyi helyze­tén, a kórházak és kórházi ágyak bővítésén kívül segít­se elő megyénk egészségügyi JEDLICSKA GYULA, BALASSAGYARMAT VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG TITKÁRA: mint nap meg kell értetni kultúrájának emelését. pezi: a szektásságról. Azt hi­szem, hogy ennek je’entősé- gét a mi megyei pártszer­veink nem értették meg, e téren nincs tisztánlátás. Ma is vannak a pártban olyan elvtársak, akik bocsánatos bűnnek tartják a szektássá- got és különböző módon pró­bálják munkájukat elvégezni. Volt a pártban olyan nézet, hogy a párttagnak ki kell tűnnie a tömegből, egy fej­jel magasabbnak kell lennie. Sokan jól értelmezték ezt és a termelésben tűntek ki egy fejjel. De vannak, akik régi értelemben való alkalmazá­sát próbálták csinálni és kü­lönféle „radikális” módon nagy hanggal és parancsolga­tással tűnnek ki. Vannak ma is olyan elv­társak, akik nem ismerik el, hogy lehet a párton belül vi­tázni. Ezek a parancsolgatás szószólói. Például Kistere- nyén a párttitkár maga ha­tározta meg, hogy kit vehet­nek fel a bölcsödébe. De * több példát is lehetne felso­rolni, amelyek mutatják, hogy elvtársaink egyrésze nem szakított azokkal a hi­bákkal, amelyek mint rossz módszerek a munka során kialakultak. Nálunk most ezek a kérdések nagyon ak­tuálisak, ezek megértése na­gyon fontos. Különösen ha meg akarjuk tartani eddigi eredményeinket, ha emelni akarjuk a párt ideológiai te­vékenységét. Sokan megdöbbentek, mert a beszámolóban azt mondtuk, hogy a szektásság nem más, mint fordított jele az oppor­tunizmusnak. Ez így van. A párt politikája marxista-leni­nista elméleten épül fel. Et­től nem lehet eltérni. Már pedig ha eltér, ha megrefor­málja ezt az elméletet vala­ki, az opportunista. Nagyon fontos do]og lesz, hogy a me­gyei pártértekezlet határoza­ta alapján a kongresszus anyagának ismertetését, a legnagyobb alapossággal old­juk meg. * A viegyei pártértekezlet kétnapos tanácskozásán mintegy hatvan résztvevő kért felszólalást. A vitában felszólalt még: Cs. Nagy László, a Kísérleti Kutató Intézet Új- majori Gazdaságának igazgatója, Zságer György, a Salgótar­jáni Acélárugyár dróthúzó üzemének párttitkára, Panker László, Nagybátony bányaváros általános iskolájának igaz­gatója és Dercze István alezredes. Huszonhaton kaptak szót az idő rövidségére való tekintettel. Mindenesetre a jelent­kezések azt mutatják, hogy a pártértekezlet igen aktív volt. A felszólalásokra Jakab Sándor elvtárs adta meg a választ. Részletesen válaszolt egy-egy felszólalásra. A fel­tett kérdések mindegyikét megválaszolta és végső soron leszögezte, hogy a felszólalások összessége arra jogosítja, hogy kijelentheti: a párt Központi Bizottsága bizton szá­míthat a Nógrád megyei kommunistákra. Ezután a pártér­tekezlet megválasztotta a megyei bizottság tagjait és pót­tagjait, a revíziós bizottságot, valamint a kongresszusi küldötteket. Az Intemacionálé eléneklésével a pártértekezlet berekesztette munkáját. A terme!ős?övetkezetek fejlesztése és megszilárdítása kölcsönös kapcsolatban van egymással A dolgozók Balassagyarma­ton is magukévá teszik a párt politikáját, miáltal a párt vezető szerepe kifeje­zésre jut. Emellett azonban a párt egységéről szeretnék néhány gondolatot elmonda­ni. A pártegységnek nagy je­lentősége van. Nagyon fon­tos egységes álláspontot lét­rehozni a termelőszövetkezeti mozgalom ügyében. Nem ar­ról van szó, hogy a kommu­nisták ezt nem teszik magu­kévá. Mégis úgy gondolom, hogy amikor ennek a végre­hajtásáról van szó, több eset­ben tapasztalható a húzódozás, mert nem értik, vagy nem akarják megérteni a párt po­litikáját, a termelőszövetke­zeti mozgalom fő kérdései­ben. Nem akarják megérteni a megszilárdítás és fejlesztés kölcsönös kapcsolatát. Az elmúlt időben a már­ciusi párthatározatnak a ter­melőszövetkezetről szóló ré­sze volt az, amelyet a kom­munisták nem mindenütt tettek egységesen magukévá. A megszilárdítás sokoldalúbb feladat, mint a fejlesztés. Sajnos, jobban szeretünk fej­leszteni, agitálni, mint meg­szilárdítani. Párttagságunknak előre kell menni az ideológiai front te­rületén is. A revizionizmus elleni harcban nagyszerű eredményeket értünk el. En­nek a harcnak döntő szaka­sza lezárult, s ebből megerő­södve kerültünk ki. A társa­dalmi életben azonban to­vább kell folytatni ezt a har­cot. Ügyelni kell azonban, hogy ne az emberek ellen harcoljunk, hanem az embe­rekben meglevő helytelen nézetekkel szemben. DVORAK JÖZSEF, A MEGYEI TANÁCS TERVOSZTÁLYÁNAK VEZETŐJE: Gazdaságosan, körültekintően valósítsak meg i Dvorak elvtárs elöljáróban utalt arra, hogy a tanácsok­nak igen sokrétű feladatuk van. A többi között kiemelte a községfejlesztési tervek megvalósulását. Elmondotta, hogy a saját erő mellett, a nagymértékű állami beruhá­zással együtt a jövő évben közel 30 millió forint áll a megye rendelkezésére. Ezt az összeget községeink saját elgondolásai, tervei alapján használják fel. A továbbiakban beszélt ar­ról, hogy a beruházásoknál minden tekintetűén az eddi­gieknél körültekintőbb, meg­alapozottabb munkát keli ki­fejteni. Őszintén meg kell mondanunk, hogy az állam által rendelkezésünkre bocsá­tót4 hitelkeretet sokkal gaz­daságosabban felhasznál­hatnánk, mint tesszük. Rit­kán fordul elő, hogy egy-egy létesítményt az előirányzott költségvetés keretén belül valósítsunk meg. Ezután arról szólott, hogy meg kell gyorsítani a terme­beruházásokat lőszövetkezetek jövő évi be­ruházásainak előkészítését. Már az idén el kell készíte­ni a terveket, biztosítani kell azokat a feltételeket, amelyek a beruházások idő­beni megkezdéséhez szüksé­gesek. Elmondotta, hogy a beru­házásokban nagyobb körülte­kintéssel kell figyelembeven­ni a közösség érdekeit, nem szabad csak a szűk helyi kí­vánságokat látni. A beruhá­zásoknál nem szabad az ösz- tönösség gyakorlatának érvé­nyesülnie. Alapos körültekin­téssel, következetességgel kell eljárni a népgazdaság anyagi eszközeinek feinasz- nálásában. Ha szükséges egyes, fontos feltételeket nél­külöző kívánságok esetében bátrán ki kell mondani a ne­met. Nekünk kommunisták­nak a feladatunk, hovv meg­magyarázzuk: csak abban az ütemben • haladhatunk előre, ahogyan ahhoz az anyagi és más feltételek biztosítottak. IjQjJ A termelés energiaellátásának, és a lakosság igényei kielégítésének biztosítására 1965-ben 1958-hoz képest 72— 75 százalékkal kell növelni a rendelkezésre álló villamos- energia mennyiséget. A második ötéves tervben modern erőművek építésével, kedvező telepítéssel, és gazdaságos energiafelhasználást előmozdító beruházásokkal el kell érni a villamnscncrgia-termclés és hasznosítás nagyobb ará­nyú megjavítását. Ülésezett a Szakszervezetek Megyei Tanácsának Elnöksége Segítségre segítség a válasz A Szakszervezetek Nógrá 1 megyei Tanácsa elnökségi ülést tartott a napokban. Az elnökségi ülésen meg­Filmművészeti előadást rendez a leánytanács A Salgótarjáni Városi KISZ- bizottságon működő lányok és asszonyok tanácsa, a fiatal lá­nyok és asszonyok részére a kö­zeli napokban filmművészeti elő­adás tart. Itt fogják majd vetíteni a „Májusi dal” című rövid játék­filmet. A vetítés előtt Markos Miklós filmrendező tart rövid előadást. Részt vesz az előadáson a film írója, Békés József is, aki kíváncsi a nézőközönség vélemé­nyére. Nógrádi Nértúisághan NÓGRÁDI Népújság 4 TE LAPOD, olvasd, terjeszd vitatták, a brigádmunkában készített jelentést a szocialis­ta címért küzdő brigádok helyzetéről, munkájáról, fej­lődéséről. Ugyancsak brigád­munka alapján készített- je­lentést fogadtak el a közal­kalmazottak és az építőipar­ban dolgozó nők helyzetéről, problémáiról. Az elnökségi ülés részlete­sebb ismertetésére Kővetkező lapszámainkban még vissza­térünk. Már napok óta hűvös szél süvöltözött a vidéken. A mátraszelei határ egyik domb oldalán két kormos traktor kapaszkodott szuszogva fel­felé a hegyre. Fentről vad táncot járva integettek az er­dő fái. Rozsdás levelükkel csúfos játékot űzött a szél. A gépek robaját messzire hordta a jajgató szél. A trak­toristák fázósan húzódtak össze az ülésen. Jól belebúj­tak a vatta-ruhába, de így is a húsukba metszett néha-né­ha az éles, csontighatoló szél. Három-három sorban for­dult ki a föld a két traktor után kötött ekék nyomán. Egyre szaporodott a szántás. Mindketten örültek, hogy es­tére befejezik végre a 40 holdas táblát s legalább es­tére meleg helyre kerülnek. A traktorosok, Bojtár János és Racskó Ödön már több napja a szelei határban dol­goztak s igyekeztek minél jobb munkát végezni, hogy ne érje szó a pásztói gépál­lomást. Segíteni érkeztek er­re a vidékre. Az egyik fordulóban tör­tént a baj. Hirtelen megug­rott az egyik traktor, mint­ha megszabadult volna ad­digi terhétől. Az ekefej egyik kereke kiesett s az ekék ki­billentek a szántásból. A gép csak üresen húzott. A póruljárt traktoros megállt és hátraszaladt, hogy meg­nézze, mekkora a baj. Ma­gyarosat csavarintott a foga között és hátralökte fején a meleg sapkát. Ekkor már a társa is ott állt és együtt vizsgálgatták a hibát. Jó félórája dolgoztak már, hogy a kerékagy által ketté­vágott csapszeget kivéssék valahogyan a tengelyből, mi­kor a pásztói gépállomás te­repjáró kocsija megállt mel­lettük. Béta elvtárs, a mező­gazdász érkezett, hogy meg­tekintse a munka állását. Az első pillanatban látta, hogy itt a javítgatás nem sokat ér. Ki kellene cserélni a ten­gelyt. — Ha adnának Kistere- nyén, a gépállomáson, ak­kor egy félóra alatt kicserél­nénk. Este egy kicsit tovább szántanánk és így befejez­nénk a munkát — mondta reménykedve az egyik trak­toros, miközben a kezét tö­rülgette, amelyet megvágott a sietős munkában. Az autó utasai nem gon­dolkoztak sokáig. Egy félóra múlva már Kisterenyén, a gépállomáson jártak és el­mondták kérésüket. Tíz percbe sem telt és a terenyeiek átadtak egy szin­te új tengelyt, de még egy kerék is a kocsiba került az összes tartozékokkal; mert ki tudja, hátha szükség lesz rá. A pásztóiak boldogan vit­ték az alkatrészeket a meg­hibásodott géphez. Visszafelé talán még jobban siettek, mert minden kiesett óra késleltette a munkát. A két traktoros nagy iram­ban fogott hozzá, hogy a jól felékelt, meghibásodott ten­gelyt leszerelje, s az újat tegye a helyére. Sírt a szél, hordta a port a száraz föl­dekről. A kalapácsütések nyomán szikrát vetett a szí­vós acél. Egy félóra alatt kijavítot­ták a hibát. Jól jött az új kerék is. Újra felzúgtak a motorok. Az éhes ekék bele­vágták magukat a kemény földbe. Erőlködő dohogással kapaszkodtak hegynek fel­felé a gépek. A munka rit­musára daloltak a szívek. — pá — Már Üjkóvárnál vannak a Balassagyarmat és Rétság kö­zötti útszakasz építői.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom