Nógrádi Népújság. 1959. október (15. évfolyam. 79-86. szám)

1959-10-28 / 86. szám

1959. október 28; NOSRADIHIPOJSAS 5 Hogyan tovább? NAPJAINKBAN a falusi emberek, ha összetalálkoz­nak, rövid időn beiül vitat­kozni kezdenek. Megvitatják a község ügyes-bajos dolga­it, bírálják a falu vezetőit, elítélik a visszásságokat, s elismeréssel szólnak a he­lyes intézkedésekről. A pa­rasztemberek vitatkozási kedve sokszor határtalan. Az egyik nap én is ilyen vi­tatkozó csoporttal találkoz­tam. Éppen azt vitatták, mi a titka annak, hogy a helyi termelőszövetkezet, vagy a község határába nyúló ál­lami gazdaság már évek óta egy-két mázsával több ga­bonát, hét-nyolc mázsával több kukoricát termel hol­danként, mint ők? Az egyik parasztember a nagyüzemi gazdaságok jobb terméseredményeinek titkát abban látta, hogy a nagy­üzemek földjei a határ leg­jobb részein fekszenek. A másik ezt az érvelést vissza­verte, saját példájával bizo­nyítva társa állításainak képtelenségét. Kijelentette, az ő földjeinél jobb föld nem található az egész ha­tárban, mégis kisebb az át­lagtermés ezen a jó földön, mint az állami gazdaságén, vagy a termelőszövetkezetén. Az ilyen irányú vitatkozás rendszerint azzal szokott be­fejeződni, hogy nekik, — már mint a nagyüzemi gazdasá­goknak — könnyű, mert ott van gép, amely megműveli a hatalmas táblákat, van állat bőven, s így biztosítható a talajerő visszapótlás. Egy­szóval az ő gazdálkodásuk szilárdabb alapokon nyug­szik. Nagyon jelentős dolog az, amikor elismerik ' a ma még egyénileg gazdálkodók, hogy a nagyüzemi gazdálkodás szilárdabb alapokon áll, mint az ő elaprózott kisparaszti gazdaságuk. Ma már nem elmaradt, a világtól elzárkó­zott, a falun élő paraszt em­ber. A rádión, a sajtón ke­resztül értesül a legtávolab­bi világrészek eseményeiről is. Figyelemmel kiséri mind­azokat az eredményeket, amelyeket a tudomány és technika elért. A tudomány és technika világraszóló ered­ményeit látva gondolkozni kezd. Szeme túl néz a mezs­gyén és tekintete a messze­séget kutatja. Mint minden emberben, úgy benne is ott él a vágy, hogy jobban, bol­dogabban éljen. Szilárdan akarja ezt minden falusi ember. A legtöbbnek az éle­te a boldogság, a jobb élet útjának keresésével telik el. Va* aki megtalálja ezt, van aki elakadt a keresés első buktatóján. A mostani évek a nagy el­határozások évei. Falun a dolgozó parasztság milliói vetik fel naponta a kérdést, mi lenne ha mégiscsak a nagyüzemi gazdálkodást vá­lasztanánk. Legtöbbjük a so­kat vitatott egyéni szabadsá­got sajnálja, szinte minde­nütt ezzel érvelnek; most a magam gazdája vagyok, ak­kor kelek amikor akarok, akkor teszem le a szerszá­mot, amikor akarom. S ez­zel szemben mi lenne a kö­zösségben? Elveszne ez a megszokott egyéni szabadság. Ott mindenki parancsolna, mindenkinek. Nem lenne egy •nyugodt perce sem, ha be­lépne közéjük. NEM LEHET EGYETÉR­TENI az ilyen okoskcdá sál. Főleg akkor nem, ha az egyénileg gazdálkodó paraszt ember úgynevezett szabadsé gát vizsgálgatjuk. Az tény, hogy az egyénileg gazdálko­dó paraszt olyan állatot tart, amilyent akar, olyan növényt termel, amilyen tetszik neki, de, hogy akkor kezdje a mun­kákat, amikor akarja és ak­NE FELEDJE REGGEL — ESTE Állatait ERRÁVAL ETESSE! kor fejezze be, amikor akar­ja, azt már ilyen egyértelmű­en nem jelenthetjük ki. Mi­ért? Talán a soronlévő me­zőgazdasági munkák megen­gednék azt, hogy a gazda mondjuk délben menjen ki a földekre és onnan délután hazajöjjön? Ilyen balga pa­rasztember nincs. Ha lenne, közmegvetéssel néznének rá gazdatársai, A parasztság túl­nyomó többségének, lehet azt is mondani az egészének, nincs meg ez az elképzelt egyéni szabadsága. Ezzel szemben megvan az a sza­badsága, hogy hajnalban kel­jen fel az állatokhoz, egész nap görnyedjen az eke szar­vánál, fagyos, esős őszi szél­ben, vagy égettesse a nappal magát aratás idején, s utána este tegye rendbe az állato­kat, s mikor mindezzel vég­zett hajtsa nyugalomra fá­radt fejét. KI PARANCSOL TEHAT a mi egyénileg dolgozó pa­rasztjainknak? Parancsol a föld, az állatok, egyszóval a vagyon, amelyért feláldozza életét, nyugalmát, boldogsá­gát. A föld rabszolgái az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok. Amikor társulnak a föld közös megművelésére, a sok helyen divatos közhit­tel ellentétben nem lesüllyed­nek, hanem felemelkednek, felszabadulnak. Megszabadul­nak a vagyon görcsösen szo­rító markaitól, a föld igazi uraivá válnak. Tagadhatatlan, a közösség sem érhet el eredményeket szorgalmas, komoly munka nélkül. A mi nehéz mun­kákhoz szokott parasztsá­gunk, nem is akar így élni. Az ő életük munkában ed­zett élet, egyéni boldogságu­kat is munkával akarják megalapozni. A kétkedőknek abban iga­zuk van, hogy a társas gaz­dálkodás lehet pokol is. Po­kol annak, aki megszokta a nyugodt, rendszeres munkát és itt rendszertelenségek özöné­vel találkozik. Hogy a nagy­üzemi gazdaság ne legyen ilyen, az az embereken, a szervezettségen, a jó vezeté­sen múlik. Ismeretes, jól szervezett, jól vezetett ter­melőszövetkezeteink, állami gazdaságaink nagyobb ered­mények elérésére képesek, mint a rosszul szervezet, vezetett társas gazdaságok. Hogy egy termelőszövetkezet milyen lesz, az főleg a tag­ságtól tügg. Ha jó vezetősé­get választanak, kiépítik a munkaszervezeteket és jó tervek szerint dolgoznak, jobb eredményeket érhetnek el. A VITATKOZÓ PARASZT­EMBEREK jó úton járjak, ha eljutnak a nagyüzemi gazdálkodás lényegének meg­értéséhez. Ha megértik, mit jelent a közös~ég ereje, a gé­pesítés, az agrotecnikai vív­mányok kihasználása, nem idegenkednek a nagyüzemi gazdálkodás gondolatától, ha­nem önként keresik a közös gazdálkodáshoz vezető utat. A mi vitatkozó egyéni gaz­dálkodóink, a hogyant keresik és ez a hogyan csak sok vi­tában tisztázódhat. Segítsük az új utat kereső dolgozó parasztság vitáinak helyes mederbe való terelését. Hasz­náljunk ki minden adandó alkalmat a meggyőző, jó szó terjesztésére, hadd szabadul­janak végre meg évszázados előítéleteiktől, hadd válja­nak ügyünk segítőivé. A vi­ta még tart. S mi türelmesen folytatjuk a vitát. Tudjuk, a mi dolgozó parasztságunk megérti szavunkat és megta­lálja a helyes utat, s utána már azt vitatja megint, ho­gyan tovább?-a—s­Ifjúsági szövetkezeteket alakítanak az iskolákon belül Iskolán belül működő ifjú­sági szövetkezetek alakításá­nak lehetőségéről tárgyalt okt. 24-én a megyei taná­cson mintegy 30 pedagógus. A megyei KISZ-bizottság, az úttörőszövetség, a MÉSZÖV, a megyei művelődésügyi osz­tály hívta meg őket erre a tanácskozásra. Arról beszéltek, milyen fontos szerepet tölte­nek be ezek a szövetkezetek. Zöldség, gyümölcs és más kis területen növeszthető növé­nyek termesztésével és kis­állattenyésztéssel foglalkoz­nának a gyermekek. Most tárgyalnak a felsőbb szer­vek annak a lehetőségéről is, hogy a nagyobb arányú vi­rágtermesztés mellett a gyógynövény termesztéshez is megteremtik a feltételeket. 100 ezer forint neonosításra, 200 ezer tatarozásra és csinosításra Pásztó új színfoltokkal gaz­dagodott. A Szabadság úton esténként kék-zöld-piros fé­nyek villannak fel. A föld­művesszövetkezet négy üzleti egysége neon-feliratot kapott, s ezek a vörös, zöld, fehér, kék világítótestek szórják be az utcát tarka fénnyel. A pásztóiak örülnek ennek, na­gyon ízlésesnek tartják; jól­esik nekik, hogy községük színesedik, gazdagodik. A SZÖVOSZ még a tavasz- szal felhívást adott ki, hogy a földművesszövetkezeti bol­tokat korszerűsíteni kell, rendbe kell hozni. A föld­művesszövetkezetek megyei központja a pásztói és a szé- csényi földművesszövetkezete­ket jelölte ki ennek a fel­adatnak elvégzésére- A Neon- és Fénycsőberen­dezéseket Készítő és Javító Vállalat nyolc munkása tíz nap alatt elvégezte a modem fénycsőfeliratok szerelési munkálatait. A néhány hónapja nyílt kiszolgáló bolt, a vendég­lő és étterem, a ruháza­ti kisárűház és az e hó­napban megnyitott rep­rezentatív önki.áliszíó cipőbolt fölé oda kerültek a villogó neonbetűk. A földmű vesszövetKezet elő­zetes számításai szerint mint­egy 86 ezer forintba került a neonosítás. Megoldják még a kisárűház belső világítását is neoncsövekkel, amire 12 ezer forintot fordít a szövet­kezet. A földművesszövetkezet az idei évben még szeretné fej­leszteni üzlethálózatát. A fej­lesztés elsősorban — viszont ez egyelőre csak Pásztón le­hetséges — az üzletek szako­sítása felé halad. A földmű­vesszövetkezet már megnyi­tott egy kenyérszaküzletet a községben, azonban a nagy forgalomra való tekintettel szeretnének egy másikat is megnyitni. A pásztóiak nagy megelége­déssel fogadnák — egy régi vágyuk teljesülne —, ha si­kerülne megoldani a földmű­vesszövetkezetnek a tejcsárda megnyitását. A földművesszövetkezet idei 6000 ránl-anivaló csirke nevelkedik az ünnepekre A Kisterenyei Állami Gaz­daságban az állattenyésztés íelenlegi helyzetéről, problé­máiról érdeklődtünk. Az ál­lami gazdaság a közelmúlt­ban szállított Nyugat-Német- országba 25 darab extrán hízómarhát. Rövidesen Olasz­ország számára szállítanak 65 darab bébi hízóbikát. A gazdaság a napokban adott át a Salgótarjáni Vágóhíd ré­szére 70 darab nehézsúlyú sertést, amelyeknek mind­egyike elérte a 110 kilo­grammot. A juhoknál már befejező­dött a mesterséges megter­mékenyítés, s mintegy 3000 darab anyajuhot termékenyí­tettek mesterségesen. A meg­termékenyítéshez szovjet kaukázusi kosokat használ­tak fel, amelyeknek dúsabb a gyapjúja, s mintegy 12—13 kilogramm a nyírósúlyuk, romfi tenyészete is a gazda- szó1 gáló vegyesbolt és a Ságnak. Eddig mintegy 56 mázsát adtak el az értékesí­tést lebonyolító szerveknek. Karácsonyra 6000 darab rántani való csirkét ne­velnek, s így az ünne­OOOOOOOOGGOOOOGOOOOOOOOOOOGGOOGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGC OOOOOOOC Vetnek a ságujfalui Üj Élet Termelőszövetkezetben. A tavaszi nagy elhatározást most tett követi, mert Ság- újfaluban olyanok az embe­rek, amit egyszer elhatároz­nak, azt véghez is viszik, nem másítják meg adott sza­vukat. Nyolcvan hold őszi árpát már elvetettek. Föld­ben van már 10 holdon a szöszösbükköny és 12 holdon a takarmánykeverék is. Ne­héz a talajelőkészítés az idei őszön. A szárazság miatt két- szer-háromszor annyi mun­kát kell belefektetni a föld­be, mint rendes körülmények között teszi az ember. így csinálják ezt az Űj Élet Ter­melőszövetkezetben is, mert nem mindegy az, hogyan végzik el a munkát, hiszen a tagok még ilyen körülmé­nyek között is jó magágyat készítenek a gabonának. Most már a búzát vetik. 140 hold lesz belőle. A karancskeszi gépállomás négy gépe dolgo­zik a termelőszövetkezet táb­láján, hogy mielőbb befeje­zést nyerjen a búza vetése. Műtrágyát, az őszi kalászo­sok minden holdjára, 200 kilogramot szórnak. Mert a tagok valamennyien jó gaz­dák, s tudják, hogy a jövő évi gazdag aratás feltételei­hez tartozik a megfelelő ta­lajelőkészítés és a talajnak, valamint a gabonaféleség­nek szükséges műtrágya­mennyiség elszórása is. A termelőszövetkezetben október elsejével hivatalosan is megkezdték a munkát. De a nyári előkészületek, a ta­karmány betakarítása, az is­Előre néznek tálló-építkezéshez — nyújtott nagyarányú társadalmi mun­ka mind azt bizonyítja, hogy a termelőszövetkezet tagjai — még azok is akik a tavaszon ingadoztak, hogy belépjenek-e — most azon dolgoznak, hogy minél erősebb, életrevalóbb legyen közös gazdaságuk, minél tartalmasabb legyen új életük. S hogy a tagok ilyen egy­ségesek a munkában, a ter­melőszövetkezet dolgában, abban nagy része van a vezetőségnek, a tagok bizal­mát élvező, okosan, körülte­kintően irányitó elnöknek, akik az alakulástól kezdve szervezték irányították a ter­melőszövetkezeti tagok közös tevékenységét. Amellett, hogy a közös munkában jó példá­val jártak elő — mert ez is fontos — meggyőző szóval igyekeztek s igyekeznek ma is rendet teremteni a terme­lőszövetkezeti tagok fejében, meggyőzni őket arról, hogy helyesen választottak, amikor a tavaszon aláírták a belépé­si nyilatkozatot. A termelőszövetkezet ve­zetőségének fáradságos mun­káját dicséri, hogy a jelenle­gi feladatok végrehajtása mellett, amellyel a jövő gaz­dálkodásának alapjait terem­tik meg, a termelőszövetke­zeti tagok már előbbre néz­nek, a jövőt tervezik. Arról beszélgetnek, hogyan is gaz­dálkodnak majd az elkövet­kezendő években, hoev ne csak biztosítsák a termelő­szövetkezeti tagoknak azt az életszínvonalat, mint amikor egyénileg gazdálkodtak, ha­nem annál jóval többet nyújt­sanak egy-egy tagnak. Abban valamennyien megegyeznek, hogy a mezőgazdaság egyet­len ágának sincs olyan jövő­je az Űj Élet Termelőszövet­kezetben, mint az állatte­nyésztésnek, Az elkövetke­zendő évek gazdasági felada­tát meghatározó tervben az szerepel, hogy a jelenlegi kö­zös állatállományban már a következő évben igen ko­moly változásokat eszközöl­nek. ötven darab növendék­marhát már jövőre hízóba fognak, ami igen komoly jö­vedelmet jelent majd a ter­melőszövetkezetnek. Az öt­ven férőhelyes új tehénis­tálló benépesítése is a közel­jövő feladatát képezi. Ennek megfelelően különös gondot fordítanak a takarmányter­melésre, s a vetett takarmány mellett jelentőséget kap a takarmánybázis • biztosítása érdekében a rétiszéna. A ré­tek víztelenítéséhez hamaro­san hozzáfognak a termelő- szövetkezet tagjai. Igénybe veszik az állam* segítségét is a 6,5 kilométer hosszúságú vízlevezető árok elkészítésé­hez. így formálják, alakítják életüket Ságújfaluban az Űj Élet Termelőszövetkezet tag­jai, amely annál szebb, gaz­dagabb lesz, minél nagyobb szorgalommal dolgoznak a tervek megvalósításán. Vincze Istvánná pekre a csirkék már 80 dekásak lesznek. A gazdaság dolgozói már elkészítettek 1500 köbméter tavaszi silót, azonban még hátra van közel 1500 köbmé­ter siló elkészítése. A 3000 köbméter silómennyiséggel, valamint a betakarított ta­karmánnyal biztosítja a gaz­daság az állatok téli eteté­sét, ellátását. tervében szerepel még egy sertéshizlalda és egy istálló megépítése is. A sertéshizlalda felépíté­se közel 86 000, az istálló megépi'ése 50 000 forin­tos beruházást igényel. A pásztói földművesszövet­kezet amellett, hogy különös gondot fordít üzletegységeinek áruellátására, törődik az üzle­tek karbantartásával is. Csu­pán Pásztón 200 ezer forintot fordítottak a szövetkezeti üz­letek tatarozására és festésére ebben az évben eddig. Jövőre is tervbe vették a község kereskedelmi kultúrá­jának gazdagítását a földmű­vesszövetkezetiek. A pásztói cukrászda jélenleg kicsi. A következő évben zenés cuk­rászdává szeretnék fejleszteni a jelenlegi üzletet. Egy új üzemet is építenek, mert a jelenlegi külön van a cuk­rászdától egy szűk, célszerűt­len bérelt épületben. Az idén elkészülő sertés- hizlaldával és istállóval együt­tesen ebben az évben mintegy 520 ever forint értékű be- rrházást végzett a pásztói földművesszövetkezet az üz'e'hálózat ré zbeni sza­kosítására, a tatarozásra, valamint egyéb épületek felújítására. Az idén megnyitott önki­szolgáló vegyesbolt és a több mint 60 ezer forintos be­ruházással készült önkivá­lasztó cipőbolt jelentős forga­lomnövekedést eredményezett, ami bizonyítja a szakosított üzletek előnyét. —P. A.— 'JŐeff hal ászok, halászok... A diósjenői Búzakalász Ter­melőszövetkezet tagjainak most már évről évre nagyobb jöve­delmet biztosít a tsz halastava. Az idén is jó zsákmányra szá­mítanak, s má^ az év elején 30 mázsa hal leszállítására kötöttek szerződést, de titokban 40 má­zsa halat szeretnének kifogni a nagykiterjedésű tóból. A halá­szat megkezdődött a termelőszö­vetkezetben. Először vetik ki az idén a hálót a diósjenői halastavon. Vajon mit hoz m agával a háló? ajj&aiKi Az első zsákmány: szép 2,5—3 kilogrammos pontyok.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom