Nógrádi Népújság. 1959. október (15. évfolyam. 79-86. szám)
1959-10-28 / 86. szám
)59. október 28. NÓGRÁDINlPÜJBAO 7 Á helyiiparban is lendüljön fel az újítómozgalom A Helyiipari és Városgaz- álkodási Dolgozók Szakszer- •ezete Nógrád megyei Bizott- ága október 16-i ülésén negtárgyal-ta a helyiipari vál- alatok újítási és tapasztalat- :sere munkáját. Az ülésen •észt vett több vállalat igazgatója és SZB titkára. A •észtvevők besizámolója sze- ■ínt az ülés megállapította: a íelyiipari vállalatoknál az újítási munkában hosz- szú ideig az a nézet uralkodott, hogy „mit lehetne nálunk újítani?” A helyiiparban az újítási munkának nincsennek meg az alapjai, a feltételei, a korszerűtlen termelőeszközök, felszerelések miatt. A jelenlegi helyzetben még igen kezdeti stádiumban van az újítási munka, azonban mint eredmény, már el is könyvelhető, hogy ez a nézet általában megdőlt és ennek következtében az utóbbi időben kezdenek foglalkozni az újításokkal. Szinte minden vállalatnál született az utóbbi időben — hozzátennénk, hogy a kongresszusi Verseny keretén belül — egy- egy értékes újítás. A helyiipari vállalatok többségében régi gépekkel, szerszámokkal dolgoznak, éppen ezért kell sokkal jobban törődni az újítómozgalom helyzetével. Az ülésen Szabó József elvtárs, a Szécsényi Vegyesipari Vállalat SZB elnöke, az asztalos részleg vezetője például a következőket mondotta, el: „Vállalatunk nyílászáró szerkezeteket, ajtókat, ablakokat készít az egri Tüzép Vállalat részére. Az ajtók, ablakok előállítási költségét az országos helyzetnek megfelelően állapították meg. Ezzel a költséggel a vállalat, technikai felkészültsége mellett csak ráfizetéssel tudta volna gyártani a fenti cikkeket. Szükséges Volt, hogy gondolkozzunk, így született meg bennem, hogy az ajtók, ablakok ösz- szecsapolását meg kellene gyorsítani. Elképzeltem, hogy a meglevő gépünkön több marókés elhelyezésével, egy tolással a több résből álló csapolést ki lehet vágni. A késeket egyik budapesti vállalatnál lgyeártattuk és az említett munkafolyamat végzését több mint tízszeresére gyorsítottuk meg. Ezzel az eljárással elértük azt, hogy az említett gyártmányokat vállalatunk gazdaságosan, tehát nyereséggel tudja készíteni. Ez a példa is bizonyítéka annak, hogy beigazoljuk azon nézet ósdiságát, miszerint a helyiiparban nem lehet újítani. Ilyen és hasonló példát már többet is ismerünk. Egy másik megállapításunk az volt, hogy több vállalatnál ismertették ugyan a dolgozókkal az újítási rendeletet, sőt, a salgótarjáni Vegyesipari Vállalatnál a rendelet azon részét, ameíy legközvetlenebbül érinti a dolgozókat, kivonatolták és a műhelyekbe kifüggesztették. Ennek ellenére még mindig nem foglalkoznak vállalatainknál megfelelően az újítómunka szorgalmazásával. Az újítások elbírálásánál huzavona van, az idevonatkozó törvényes rendelkezést nem veszik figyelembe a vállalat vezetői, illetve vezető szervei. Igaz az is, hogy egynéhány vezetőállású elvtárs nem is terjesztette be újítási javaslatát felügyeleti szervéhez azzal, hogy úgy sem intézkednek benne és nem egy elgondolást, illetve újítást anélkül is alkalmaztak a termelésben. Előfordultak olyan . esetek is, hogy a vezetőállású dolgozók felügyeleti szervekhez beterjesztett újítását hosszú időn keresztül nem bírálták el, illetve azokban nem történt intézkedés. A megyei tanács illetékesei ezen a téren rendet teremtettek, a fennálló restanciát megszüntették. Nem egy esetben vita volt a munkaköri kötelességet illetően. Az újítással kapcsolatos rendelkezés ezt a kérdést is egyértelműen tisztázza. E tekintetben is eljutottunk odáig, hogy a vezetőállású elvtársak is bátran újíthatnak, még ügyviteli egyszerűsítést illetően is. Ez esetben járjanak el a rendelkezésnek megfelelően és az újítás megfelelő módon kerül lebírálásra. A tapasztalatcsere munka esetében megállapítottuk, hogy néhány vállalat hasonló jellegű, más megyei vállalatnál eszközölt látogatást, azonban ezeknek nem sok hasznát láttuk, mert az ott tapasztalt termelési módszereket, vagy egyebeket, mint jó tapasztalatokat a vállalatnál nem alkalmazzák. Ma, amikor a költségek csökkentése, a takarékoskodás népgazdaságunk legfőbb célkitűzése, helyiipari vonatkozásban a lakosság számára az olcsóbb szolgáltatás biztosítása feltétlenül szükséges, hogy az újítómozga- lomlban előbbre menjünk. Szükséges ehhez az, hogy a felügyeleti szervek is állandóan segítsék és ellenőrizzék a vállalatok ezirányú tevékenységét. A szakszervezeti bizottságok fejtsenek ki megfelelő propagandát, agitá- ciót a munkások között, törekedjenek arra, hogy vállalatainknál az újító munkát mozgalommá fejlesszék. Segítsék és ellenőrizzék a gazdasági vezetőket, hogy az újítások intézése, azok elbírálása és bevezetése minél gvorsabban, az elveknek és rendelkezéseknek megfelelően történjen meg. Jakubovics Gyula a HVDSZ MB elnöke Otthont teremtenek... A falusi fiatalok is készülnek a hosszú téli estékre és sok helyen otthont teremtenek maguknak, ahol összejöhet a KISZ-szervezet, színdarabot próbálhatnak, vagy éppen elbeszélgethetnek. Nógrádszakálon a KISZ- fiatalok a régi tanácsháza helyén, régi épületben kaptak helyet, s már többször dolgoztak esténként, hogy új otthonukat kicsinosítsák. Ebben az épületben a nagyobb teremben a KISZ-fiatalok, a kisebbikben az MHS kap helyet. Ez is a fiatalok előnyét szolgálja. A tanács hozzásegítette a fiatalokat ehhez az épülethez, s a fiatalok öntevékenyen, napi munkájuk után esténként rendbehozták azt. Ezután már lesz helyük a kiszesek- nek, ahol tanulhatnak, szórakozhatnak. c4 enes Rajéi hetek óta lógatja az orrát. Reggel szó nélkül rakja fel a szerszámot a lóra, s este ugyanúgy szó nélkül akasztja szegre. Megetet, megitat, szalmát dob a jószág alá és úgy eltűnik a majorból, mint a kámfor. Pedig nem régen még Ráfi bácsi volt a termelőszövetkezet leghangosabb embere. Az ő viccei túlszálltak még a harmadik község határán is. Szinte szállóigévé vált a faluban Ráfi bácsi mondása: a termelőszövetkezetben én vagyok a főerősség. Hiúba van itt elnök, mezőgazdász, meg intéző bizottság, a szövetkezet fő erőssége én vagyok. Nálam nélkül semmivé válna a szövetkezet,^mint az elpattant szappanbuborék. A kocsisok, meg kint a répaföldön az asszonyok reggeltől estig azt találgatják: mi baja lehet az öregnek. Gyurcsik néni, aki Dénesék szomszédságában lakik, a jól értesültség megtestesítője az asszony brigádban. — Én tudom mi a Ráfi baja — töri meg a már vagy tíz perce tartó csendet. Az asszonyok azonnal abbahagyják a kapálást és Gyurcsik néni felé fordulnak, aki így folytatja az előbb elkezdett mondatot. — Bozó Kazi az oka az egésznek. — Bozó Kazi? — kérdezik egyszerre többen is. —Ügy bizony, amint mondtam Bozó Kazi — nyomja meg jelentőségteljesen az utolsó szót Gyurcsik néni. Nagy zűrzavar keletkezik erre, mindenki mondja a magáét, de kinek, azt senki- sem tudja. Bözsi néni, a Dénes Ráfi bácsi komasszonya végre elhallgattatja a zajongó asz- szonyhadat. — Idefigyeljetek asszonyok, nem Bozó Kazi miatt olyan az én komám. Ha otthagyta Julist az a kölyök, hát ott hagyta, örül neki, csak talán az bántja, hogy az ő szép lányát még az ilyen Bo- zó-féle is lenézi. Különben nekem se a Tirpák volt az első. Általános nevetés tör ki az asszonyok között. A fiatalabbak faggatni kezdik az öregasszonyt, hogy mondja el, kik udvaroltak neki a faluból. Az egyik legnagyobb szájú menyecskének oda is mondja. — Ha olyan nagyon akarod■ tudni, az első udvarlóm a nagyapád volt. Csak hát nekik tíz hold földjük volt, nekünk meg csak öt, s így csak a hat holdas Tirpák vett el. Másról sem folyt a szó egész nap, mint erről. Gyur- csikné megígérte, hogy estére kipuhatol mindent. lig bukott le a nap a hegyek mögött az öregasszony már indult is. Mire a többiek elkészültek, ő már a kertek alatt járt. Nem a megszokott úton ment haza. hanem be egy kerten, s ez a kert természetes csak Dénes Ráfi kertje lehetett. Amikor az udvarba ért, Dénes Julis éppen a libákat csukta be. — Jó estét Eszti néni — köszön csengő hangján a szőke hajú kékszemű lány. — Jó estét Juliskám, hazajöttél már te is? — kérdezi kedveskedve az öregasszony.' — Már régen — felelte a lány. — És apád is itthon van? —Még nincs, de nemsokára hazajön ő is. Gyurcsikné fondorlatos módon Bozó Kazira tereli a szót. — Nem érdemes bánkódni miatta Juliskám egy percig sem, sőt.... — s kezével legyint egy nagyot. Julis gyönyörű kék szemei tágra nyílnak a csodálkozástól. Zavarában azt sem tudja mit mondjon. — Nem bánkódom én Eszti néni — mondja szinte dadogva. — Ne is, mert a Dénes Ráfi lánya még a sáros cipőjét se törölje ilyen csavargóba, mint ez a Kazi is — kapja el a buzgóság Gyurcsik nénit. Julis arcáról leolvasható a rémület. — De hát mit vétett Kazi? — kérdezte szinte könyörögve. — Még te kérded? Nézz az apádra, s megtudod! MiGyőz-e Camp David szelleme PÁRIZSBAN? Az újságolvasók még emlékeznek a világot bejárt fényképre, amely Hruscsovot és vendéglátóját, Eisenhowert örökítette meg abban a pillanatban, amikor belépnek a fából készült Camp David-i nyaralóba. Ez a kis nyaraló bevonult a történelembe. A két nagy, itt lezajlott eszmecseréje új reményeket ébresztett a világ népeiben, s Hruscsov szovjet miniszterelnöknek sikerült meggyőznie Eisenhowert és sok más amerikait, hogy az államfők gyakori találkozása az egyetértés felé vezető utat jelenti, tehát a világbékét szolgálja. A Camp David-i tárgyalások szellemének megfelelően a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia arra készült, hogy még ebben az esztendőben létrejön a csúcstalálkozó. Ezekben a napokban egyre többet emlékeztetnek Hruscsov és Eisenhower Camp David-i megállapodására Berlin kérdésében, s kiemelik: a két államférfi abban is egyetértett, hogy a Berlinnel foglalkozó tárgyalásokat nem szabad a végtelenségig halogatni, a nemzetközi diplomácia előkészületeinek jelei is arra mutattak, hogy a két nagy kívánságának megfelelően decemberben Hruscsov, Eisenhower, MacMillan és De Gaulle elmegy a „csúcs”-ra. Ám a hét közepén Párizs bejelentette, hogy a francia kormány a tavasszal tartandó csúcstalálkozó mellett foglal állást. A franciák az utóbbi időben többször magukra vonták a világ figyelmét külön magatartásukkal. Ez a bejelentés is nagy port vert fel. A francia diplomácia stratégiai célja Franciaország nagyhatalmi tekintélyének helyreállítása. A háttérben nagyravágyó tervek húzódnak meg, s ezeknek középpontjában, mint sarkalatos kérdés szerepel Algéria. E tekintélypolitikának fő tényezői a következőkben foglalhatók ösz- sze: 1. Megőrizni az európai befolyást Algériában a fegyveres „pacifikációval”, vagy valamiféle kompromisszummal olyanformán, hogy végül is megnyugtató rendezéssel megoldják a nyugtalanító és egyre égetőbb algériai problémát. óta Kazi idejárt — amit tudom, hogy ellenzett, olyan az az amber, hogy rossz ránézni. Még az a szerencse, hogy ithagyott, úgy sem sült volna jó ki a dologból. Julis zavarában nem találta a szavakat, majd mégis magához tért és így szólt: — Ki mondta magának, hogy engem ithagyott a Kazi? — Ezt beszéli az egész falu, meg a szövetkezet is — próbál védekezni az öregasszony. a,-ulis arcán az előbbi <y sápadtságot gyenge pír váltja fel, s a szorongó érzés, felengedve, kitör belőle a jóízű kacagás. — Vasárnap lesz az eljegyzésünk Eszti néni, s ez a bolond meg mit össze nem beszélt? Az öregasszony zavartan topog, nézelődik mintha azt várná, hogy megnyíljék a föld alatta. Közben a konyhából előkerül Dénesné is, s most már hármasban nevetnek a dolgon, mert bátorságot kapott az öregasszony is. — Mi baja a Ráfinak? — kezdi a mesét Dénesné. — Semmi! Csak hóbortos az öreg. Semmi áron sem akarja Kazit. Azt mondja, én a Bozó fiának, ennek a zsugori parasztnak nem adom a lányom. S most azon bánkódik, hogy Julis az egyetlen lánya nem hallgat az apjára. — És te Rozi, mondd meg őszintén, akarod ezt a Bozó gyereket — kérdezi Gyurcsikné. — Akarom is, meg nem is, de csak a szülei miatt, mert 2. Bonn támogatásával kiharcolni Franciaországnak egy Angliával egyenlő rangú helyet a Nyugat nagyhatalmainak sorában, különös tekintettel a NATO-ban betöltendő tisztségekre. 3. Franciaország korszerű nagyhatalommá kíván válni. E fogalom megtestesítőjének pedig az atombomba birtoklásának tényét tekinti. E három fő kérdés jelenti tehát a francia diplomácia cselekvési akaratának fő rú- góit. Tekintettel arra, hogy a De Gaulle-kormány a három terve közül még egyetlen egyet sérti tudott megvalósítani, nem látja „időszerűnek” az enyhülést előirányzó tanácskozás létrejöttét. Különös dolog, de tény, hogy Franciaország nem híve az atomfegyverkezés megszüntetésének, pedig még nincs is atombombája. De hatalmi helyzetének növelését jelentő nagy reményeket fűz a tervezett szaharai atomrobbantáshoz. Erre jellemző Jules Moch érvelése az ENSZ-ben. A politikai Bizottság leszerelési vitájában ugyanis külön tervet terjesztett elő, amelynek lényege a fegyvereket szállító eszközök betiltása... Az elmondottakból következik, hogy De Gaulle nem akar „harmadrangú” nyugati kormányfőként elmenni a „csúcsra’, s ennek az az egyik lényeges indoka, a fentieken kívül, hogy még nincs kapcsolata az igazi tárgyaló féllel, a szovjet kormányfővel. A kérdés vitájában egyre többször hangzik el: nem szabad elfelejteni, hogy MacMillan angol miniszterelnök és Eisenhower elnök az idén már találkozott a szovjet kormány elnökével és e találkozás után váltak hajlandóvá a csúcstalálkozón való részvételre. De Gaulle magatartása most rendkívüli módon kihangsúlyozta a nyugati ellentéteket is, de a nemzetközi helyzet realitása arra kényszerítette, hogy a megdöbbenést keltő hivatalos közlemény kibocsátásával egyidő- ben keresse a kivezető utat a zsákutcából. Hiszen most már világossá vált, hogy a kibontakozás útját saját táborán belül is elvágta. A francia politikának ki kell mozdulnia a hidegháború előretört állásaiból, s szakítania kell a személyes találkozások, a csúcskonferencia iránt tanúsított ellenséges magatartással. A kibontakozás útját Párizs Moszkva felé keresi, s ez pozitív eredménnyel járhat. A bejelentett Hruscsov—De Gaulle találkozás ténye is azt igazolja, hogy a tábornoknak számot kell vetnie olyan realitással, amelyet eddig makacsul tagadott. „Camp David szellemének” Párizsban is győzedelmeskednie kell! Övé lesz az egész határ Egyénileg gazdálkodott a kis nadrágszíj parcellákon Falcsik János moharai gazda is, mint sokan mások a megyében. Ez az ősz azonban Falcsik gazda életében is nagy változást hozott. Tagja lett az ősszel induló Mikszáth TSz-nek. Ez sem rendkívüli, hisz hasonló eset ma szerte a kis falvakban több száz is akad. A mi gazdánk azonban most szabadult fel, mint a mesebeli szörnyeteg az üvegből. Egy hold szántásánál a parasztember közel 20 kilométert tesz meg a barázdák közt járva. Tudták ezt valamennyien korábban is, de nem találták meg a kiutata gyerek, hála istennek mesz-= sze esett ettől a famíliától. f| Másnap a répaföldöng egyébről sem eset szó, mintsj a vasárnapi eljegyzésről. Dé-s nes Ráfi mellé állt az egészg asszony csapat. Most megtalálták. Traktorok végzik el a szántást, megszabadultak a gyaloglástól, az eke fárasztó tartásától. Falcsik János azonban tovább lépett. Bár szerette két szép lovát — melyet a felértékeléskor 5000 forintra becsültek —, de most mégis örömmel vált meg tőlük. Nem akar már többet lóval szántani. Ma szabadidejének jelentős részét a növényvédő állomáson tölti. Argus szemekkel nézi a traktor szerelését. Szinte habzsolni szeretné a masina titkait. Esténként a KRESZ-t forgatja, a szabályos közlekedést tanulja, mert nagy lépésre szánta el magát. Traktoros lesz az egykori egyénileg dolgozó gazda. Teljesült régi váp^a, s néhány nap múlva jelentkezhet Pápán a traktorosképző iskolán. S mire eljön az új tavasz, már traktoros lesz Falcsik János, övé lesz a Mikszáth TSz valamennyi földje, s nem cserélne senkivel a széles világon. — ág —— Igaza van Ráfi bácsinak, hiszen a Bozó gyújtotta fel bosszúból húsz éve a szalmakazlát, ezt mindenki tudta, csak bebizonyítani nem sikerült, s most ennek adja a lányát, ezzel üljön egy asztalhoz, mikor huszonöt éve a legnagyobb ellenségek? Eljött a vasárnap is. Ráfi bácsi alig találta helyét. Délután megérkeztek Bozóék. A szemével majd feldöfte őket Hogy mi történt estig, estétől meg éjfélig a Dénes házban arról nem beszél a falu, de arról igen, hogy hétfőn reggel együtt jött a szövetkezetbe Ráfi bácsi meg a gőgös tizenöt holdas Bozó Kázmér. 33. sz. Autóközlekedési Vállalat GUMIJAVlTÖ SZAKMUNKÁST, ÉS KOCSIMOSÓ SEGÉDMUNKÁST keres azonnali felvételre. Jelentkezni lehet a vállalat Műszaki Osztályán (Salgótarján, Rákóczi át 247. sz.) (331) Az elnöktől belépési nyilatkozatot kértek. Vagy huszonötén voltak szemtanúi a történelmi pillanatnak. Az öt éve gondolkozó Bozó Kázmér aláírta a belépési nyilatkozatot. afi bácsi igazi kei csak azután jött n, amikor jövendő nászurát vették a Béke Tsz tagjai rába. Az elnök hiába akarta leinteni, csak azért is felállt és nagy nevetéstől kisérve kijelentette: ugye megmondtam, hogy mégiscsak én vagyok itt a főerősség. KATA JÁNOS APRÓHIRDETÉSEK Ü Eladó Salgótarjánban a Pécskő = utca végén 384 négyszögöles te- jS lek. A telken 2 szoba, konyhás 3 lakás, alapja alápincézve, be van S rakva. Cím: Salgótarján, Zalka H Máté u. 15. Délután 4-től. (349) s Egy hold szőlőgyümölcsös, 3 f= hold szántó, esetleg megosztva Is, = 2 szobás alápincézett lakóházzal ^haláleset miatt alkalmi áron el- Üadó. Dzv. Prónay Gézáné, Szi- jlrák. (350) 3 Nagyobb mennyiségű szántást, H vetést vállalnék. Cím: Salgótarján, Bója u. 1. (348) = Nyugatnógrádmegyei Húsipari Vállalat készítményeiből húsáru ^bemutatót rendez f. hó 28-tól a j=Salgótarjáni Kiskereskedelmi Vál- Iflalat 19. sz. csemegeboltjában = (Tanácsköztársaság tér). (353)
