Nógrádi Népújság. 1959. október (15. évfolyam. 79-86. szám)

1959-10-28 / 86. szám

4 NÓGRÁDIKlPOJíAd 1959. október 28. Ránk idősebbekre is gondoljanak — SZURDOKPÜSPÖKI LÁTOGATÁS — Nehéz feladatra vállalko­zik az, aki most, a szüret dandárján otthon levő em­bereket keres. Szinte kiürült a falu, csak a tipegő nagy­mamák tükrözik az életet a a gügyögő kis unokákkal. Jó termés volt az idén, s érthető, hogy Szurdokpüspö­kiben mindenki a határban tevékenykedik. Elvétve lehet csak egy-egy szőlővel meg­rakott szekeret látni, amint végigballag az úton. Néha tűnik fel csak egy-két siető férfi, mert ezen a melegna­pos délelőttön csak az ma­radt otthon, akinek halaszt­hatatlan ügye akadt. így ta­lálkoztam Menus Andrással, az idős parasztemberrel. Az erdőgazdaság helyi megbí­zottjához igyekezik, mikor csatlakozom hozzá. Még jó­kora út van előttünk, de mindez nem tűnik messzi­nek, mert a beszélgetés meg­rövidíti az utat. Észre sem vesszük, s már­is a község kulturális életére terelődik a szó. Arról kezd beszélni, hogy lassan bejön­nek az „emberek”. Még né­hány hét s itt a november. A fészerbe kerül az ekével együtt a többi mezőgazdasági szerszám is. Véget ért egy gazdasági év, amely gazdag gyümölcsöt érlelt. S amire korábban nem volt idő, most arra is jut bőven. Előkerül az újság, a kalendárium, s a kis rádió is egyre többet szórakoztatja gazdáit. A hosz- szú őszi-téli esték bőven jut­tatnak időt mindenre. Nem­csak vasár- és ünnepnap lesz zajos a most tatarozott kul­túrotthon, hanem hétköznap is, ha... és pont ezzel a szó­val van a baj. Egyénileg dolgozó paraszt még ma is szép számmal akad a községben. Talán egy sincs közöttük, aki ne látná be a szövetkezés jelfelé ívelő útját, csak valahogy egymás­ra várnak. S ha egyszerre belépnének, nem is lenne ne­hézség, de persze ennek számtalan oldala van. Tavaly is így voltak telve várako­zással, valamennyien sok-sok kérdéssel. így hát érthető, hogy a művelődési otthonban meghirdetett mezőgazdasági témájú előadás több mint 25 gazdát késztetett jelentke­zésre. Azonban nem tudni mi történt, még meg sem kezdődtek az előadások és máris 20-an lemorzsolódtak. Az pedig érthető, hogy hat embernek nem kezdték meg az előadássorozatot. Menus bácsi már nem fia­tal, közelebb áll a hatvanhoz, mint az ötvenhez. Szereti, — mint mondja — a művelő­dési otthont, el is menne hosszú estéken sokat, ha olyan előadásokat hallana, amelyek érdeklik őt. S itt már nemcsak a saját, hanem tár­sai véleményét is tolmácsol­ja. A faluban is mindenki hallott a holdrakétáról, a Lunyikokról, de mindezt az újságból, esetleg a rádióból tudják. Ha viszont kérdé­sük lenne ezzel kapcsolato­san, nem tehetik azt fel az újság fekete betűinek, pedig lenne bőven. Ügy gondolja, ha a művelődési otthonban arról előadást szerveznének, telt ház lenne. Ugyanígy azt is szívesen vennék, ha a ba­ráti országokról élménybeszá­molót hallanának, összekötve esetleg filmvetítéssel. A köz­ségben • hagyományai vannak a szőlőtermelésnek. Szívesen hallgatnának előadást a szőlő- termelésről, a legjobb hazai és külföldi borokról. ömlik a szó Menus bácsi­A„SZENTLANG-‘ Bemutató az acélárugyári Művelődési Otthonban A Salgótarjáni Acélárugyár Művelődési Otthonában W. S. Maugham angol író „Szent láng” című darabját mutat­ta be a kiváló színjátszó­gárda. A darabot hét hét alatt 20—21 próbán tanulta be az együttes. így érték el, hogy igen igényes, alapos kidolgo­zásban került a közönség elé Maugham tragédiája. Minde­nekelőtt dicséretet érdemel a művelődési otthon egyre jobban alakuló műsorpoliti­kája. Ez a darab ugyanis ki­mondhatatlanul is a béke sze- retetét, a háború gyűlöletét vési be a néző szívébe. Leg­főbb érdeme, hogy bár egy angol középpolgári családban játszódik le, mégis úgy hiszi az ember, ez a tragédia így, vagy más vonatkozásban bár­kivel megtörténhetett volna, hiszen a második világhábo­rú sok millió embert súj­tott. A kitűnően felépített drá­ma végig izgalommal telíti meg a levegőt, tele van kon­fliktusok, komoly összeütkö­zések egész sorozatával. Az állandó feszültséget a szerep­lők mélyen átélt, átérzett já­téka is biztosítja. A háború után szerencsétlenül járt ból, alig birom gondolatait követni. S közben többször elismétli: „Majd beszélek én még erről Gáspárral is, a helyi művelődési otthon igaz­gatójával. Az jó, hogy szín­darabot adnak elő, de az már nem, hogy az előadások közti szünetben alig gondol­nak ránk, idősebbekre. Az igaz, hogy szüreti bál is volt, de az már nem a mi lábunk­nak való. Most tatarozták a művelődési otthont külsőleg, de nem bánnánk, ha belső­leg is változás történne. Igaz, hogy nem minden idős em­ber vélekedik így, de a nagy többség örömmel venné a változást. Ha most nem hasz­náljuk ki a hosszú estéket, akkor már tavaszon késő lesz. nem tudjuk mulasztá­sunkat behozni.” S mintha csak összebeszél­tek volna a falubeliek. Ugyan­ezt mondták többen is, akik­kel elbeszélgettem. Igényelik az aktuális témákról szóló előadásokat. A kultúra Szurdokpüspöki­ben sem lehet öncélú, itt is a dolgozók szolgálatába kell állítani. Erről szóltak a kö­zelmúltban megjelent kong­resszusi irányelvek is. Re­méljük, ennek áttanulmányo­zása a községben is nagy se­gítséget ad, s biztosítani tud­ják az itt lakók szórakozá­sát, művelődését. S ebben nemcsak a fiatalokra gondol­nak, hanem az idősebb gene­rációra is. — Hortobágyi — Nagy előkészületek a baráti filmnapokra Mint már hírt adtunk a Ha­zafias Népfront és a Nógrád me­gyei Moziüzemi Vállalat rendezé­sében november 4-vel kezdetét veszik megyénk területén a ba­ráti filmnapok. A filmnapok igen gazdag programot tartogatnak. Ennek megfelelően készülnek a mozi üzemvezetői a közönség fo­gadására. Ugyanis igen nagy ér­deklődésre tartanak számot. Salgótarjánban az „Embersors” című, világhírű nagy filmmel kezdik a filmnapokat. De a többi filmek iránt is nagy érdek­lődés nyilvánul meg. Többek kö­zött a középiskolák már bejelen­tették igényeiket a „Szülői ház” című szovjet filmre, a „Tenger lelke” című kínai filmre, a „Kö­lyök” című magyar filmre. A moziüzem vezetői az előadásokat úgy rendezik, hogy a nagy ér­deklődést mindenütt ki tudják elégíteni. A balassagyarmati Moziüzemi Vállalat vezetője bejelentette, hogy a baráti filmnapokat már az újonnan felépített filmszínház­ban nyitják meg. A filmszínházat ugyanis szélesvásznú filmvetítésre építették át és itt mutatják be a „Nyomorultak” című kétrészes francia—olasz- és német demok­ratikus kooprodukciós filmet. Hasonló előkészületek folynak Pásztón, Kisterenyén és a többi filmszínházakban is. Csehszlovák Kulturális Kapok Balassagyarmaton Csehszlovák, Kulturális Na­pokat rendez 1959. október 30—31-én Balassagyarmaton a budapesti Csehszlovák Kul­túra és a balassagyarmati Mikszáth Kálmán városi mű­velődési otthon. Ez alkalom­ból 30-án, pénteken délután 3 órakor „A Mezőgazdaság fejlődése Csehszlovákiában“ címmel előadást, majd ezt kö­vetően este 7 órakor nagy­szabású ünnepi műsoros estet rendeznek, melyen Schuch- mann Zoltán képviselő mond ünnepi beszédet. Az ünnepi műsoros esten a galgagutai népi együttes, a balassagyar­mati madrigál-kórus, és a VIT-díjas recski népi zene­kar mellett fellépnek olyan neves fővárosi művészek, mint Kohut Magda, Vörös Sári, Selényi Etelka és Bodor Tibor. Szombaton, 31-én délelőtt és délután báb- és mesefil­meket vetítenek az iskolások részére, délután 5 órakor Csehszlovákia ipari fejlődésé­ről tart előadást Menczel Já­nos elvtárs, majd este cseh­szlovák—magyar barátsági bállal zárják a csehszlovák kulturális napokat. Mikszáth emlékünnepségeí előkészífő bizottság alakul)- Horpácson Az elmúlt napokban előké­szítő bizottságot alakítottak Horpácson, amelynek feladata lesz előkészíteni az 1960. má­jus 28-án, Mikszáth Kálmán halálának 50- évfordulója al­kalmából rendezendő emlék­ünnepséget. Az előkészítő- bizottság tagjai úgy tervezik, hogy az író halálának 50. év­fordulóján a Mikszáth-kas- télyban járási úttörő és kul­turális találkozót szerveznek. A járás kultúrcsoportjai itt mutatják majd be azokat a Mikszáth-műveket, amelyeket az évforduló tiszteletére be­tanulnak. Az évfordulóra szeretnék nagyon széppé és imponzánssá varázsolni a Mikszáth-kastély környékét. A munkához már­is hozzáláttak, megkezdték a kastély tatarozásának munká­latait. — Radnóti halálának évfor­dulóján mutatkozik be a megyeszékhely új létesítmé­nye: az Irodalmi Színpad. A szerelem nem válóok fiú tragédiája okozta az egész család tragédiáját, s így min­den érintett szereplőnek si­kerül kellő átéléssel, érzéssel telíteni alakítását. Nehéz követelményeket ál­lított a darab előadása a sal­gótarjáni munkás művészek elé. Az angol emberek szoká- sait érzékeltetni — hangban, beszédben, mozgásban, öltöz­ködésben — igen nehéz, ér­demük, hogy ők mégis arány­lag jól oldották meg ezt a nehéz feladatot. A kívánt hangulat elérését nagvban elősegítette a Bruncel Tibor tervei alapján elkészített díszlet, valamint Vertik Jó­zsef drámai légkört jól elő­segítő rendezése. Valameny- nyi szereplő tehetsége legja­vát adta. Külön kiemelhető Turek László Maurice, Tor- dai Zsuzsa Stella, és Csics György orvos alakítása Kár, hogy a közönség nem adózott megfelelő várakozás­sal és érdeklődéssel az acél­gyári színjátszó együttes nagyszerű teljesítményének, pedig a Szent láng komoly, művészi élményt nyújtott mindenkinek, aki már eddig is megtekintette a darabot.- Uj ­A Salgótarjáni József Attila művelődési otthonban vasár­nap fővárosi művészegyüttes mutatta be „A szerelem nem válóok” című mai témájú vígjátékot. A darab kitűnő művészgár­da tolmcsolásában került a salgótarjáni közönség elé. Az izig-vérig mai témájú darab legfőbb érdeme: úgy érzi az ember, ugyanezek a családi bonyodalmak vele is meg­történhetnének. Tehát min­denkinek szól, mindenkinek ad valamit., Kiemelkedő él­ményt nyújtott Gobbi Hilda Kossuth-díjas művésznőnek feledhetetlen mama alakítása. Lénárd Judit bájos fiatal­asszonya olykor kevésbé si­került jelenetekkel bosszan­totta a nézőt. Alapjában véve ide is áll a salgótarjáni műértő közön­ség lebecsülése a fővárosi művészek részéről, akik nem mindig játszanak úgy, mint ahogy budapesti színpadon, a fővárosi közönség előtt. /AUhziilt Salgótarján kuLturalit rendezvényeinek 1960 étxi fitayramja A megyeszékhely kulturális rendezvényeinek biztosításá­ra a városi tanács és a Ha­zafias Nénfront városi bizott­sága együttesen látogatott el a városi pártbizottságra, hogy megbeszéljék a legfontosabb rendezvények programját; Elkészült már az 1960-as évben tartandó fontosabb rendezvények jegyzéke és a költségvetésekben meg­felelő helyet biztosítanak a rendezvények gazdasági feltételeinek is. Az 1960-as év kulturális rendezvényeire a Hazafias Népfront a művelődésügyi szervekkel közösen mozgósít­ja majd a dolgozók széles rétegeit. A jövő évre két nagyobb szabású kulturális rendez­vény előkészületeit kezdték meg. A felszabadulás 15. év­fordulójával kapcsolatos ü-nepségekre többek kö­zött ifjúsági kulturális se­regszemlét is rendeznek. A nagyszabású kulturális ese­mény az ifjúság széles réte­geit mozgatja meg ma d* Ueyancsak a jövő évben em­lékezünk Mikszáth halálának 50. évfordulójáról. A megyei születésű nagy író emléké­nek méltó megünneplésére már meg is alakult a me­gyei Mikszáth emlékbizott­ság. Üj színfoltja lesz a város­nak, a város kulturális éle­tének az irodalmi színpad létesítése. A jövő évtől szá­mos rendezvénnyel gazdagít­ja a város kulturális életét) Kedves bohózatos operettet mutatott be az Állami Déry­né Színház az elmúlt hét péntekén Dejtáron. Díszelő­adás jellege volt a bemuta­tónak, mert az alig egy éve avatott modern művelődési otthonban ünnepelte meg hi­Tízéves az állami iziitfátizái — Díszelőadás Dejt-áron — att nem oldható meg más­képpen. Kertész László a rendező, mindhárom felvonásban igye­kezett kihasználni az operett nyújtotta adottságokat. Az első felvonás viszonylag ko- morabb színei után felülke­ucci uu ic uu, u, ünnepelte ntcy itt , • j. , I e vatalosan megyénk a színhá- re több helyet kap a müve- tó nagylány es zenei tanító- rekednek a harsányabb szí- zak államosításának tízéves sz* repertoárban a dráma is. mestere Célestin-Floridor nek és a finom rendezői évfordulóját. A nyolc éve alakult színház, mulatságos történetén meg- munkát — miként a szöveg­A Déryné Színház egyre amely a vidék művészi igé- találjuk azt a patinát, amely ben — pergőbb, lazább cse­jobban összeforr megyénk nyeit^ hivatott ^kielégíteni, el ~ ------­d ogozóival. A művészek el- jutnak szinte minden község­be, faluba, ahol játékra al­kalmas színpad van, s adót- „ -- „„„ _______ ______ ____ l ak a technikai feltételek a ház művészei a vidéki dolgo- komorfelszínü, de a felszín ^ A szerepe által követelt színjátszásra. mondhatjuk becsülettel tel­jesítette eddigi hivatását. Az az évtizedek folyamán vára- lekménysor váltja fel. kódott. A Nebáncsvirág főszere­Ez a patina érződik az p^t Kálmán Márta alakítja. Áldozatos munkát végeznek öntetében a haladást a művészek. Járják az or­szágot és egyre szélesebb tö megekhez juttatják el a kultú a kétezer előadás, amelyet első felvonásban, mikor meg- i^agySzerg művészi munká évenként nyújtanak a szín- ismerjük a korabeli zárda val oldotta meg Denjse alak­ház művészei a vidéki dolgo- komorfelszínü, de a felszín jdf A szerepe által követelt zóknak, jellemzi mennyiség alatt mégis nevetséges életét, hamiskás humor jól érvénye­A darab patinája viszont süít játékában, ami szinpati- ^ csorbát szenved & rrmsoditc Jcussd tette nlcihját K.ÓS& pést, a művészi teljesítmé- és harmadik felvonásban: Andrds Célesztin-Floridor fi- nyeket illeti elmondható, érezhető az átdolgozás hatá- gurdja valóságos. Az elsöfel- rát• egyre többen és többen hogy kiváló alakítások soro- sa, hiszen a befejezésig egy- vonds szellemeskedése után ismerik meg \i látogatók a \at&t láttuk már é.s eZeknek hurleszk-fodulattal később a,onban csak itt.oti színművészetet Darabjaik ert®fcét nem csökkenti a találkozik a nezo. Az első van játéklehetősége, amit a mind a téma tekintetében hellyel-közzel adódó gyen- felvonásban oly gondosan ki- vérbeU komikus ellenálhatat- mind műfaülaa változatosak °ébb ^Ijesítmény, csupán a alakított karakterek, a darab lan humorával ellensúlyoz. Felelevenítik a múltat a il’ még kidolgozottabb előadá- további részében egyre hal- Kondor m Corinna szerepé­len tnnnlsnnnCénl U.mJnr. S°kra figyelmeztet. len tanulságaként, bemutat- „ iák a jelent Művészetük re nerve: iveoancsvirag-ja i alista müvIszeTamelTaZ- már nyolc évtizede hódít- tó módon érvényesül. ványabban érződnek. Nebáncsvirág-ja im- s a ma embere is szeretettel ben jó teljesítményt nyújt. szerep Az operett muzsikája el- Ez a kurta-furcsa ringatóan szórakoztató. He- nf™ kerul ,megerolte­tnnndin V IrZni T'JIZ Igenként sziporkázó, néhol lesebe a művésznőnek. Sok kedves tanul sáans .. /, topso a ™}van eav parányit émelygős A ze- A jól játszó együttesből ki­, kedves, tanulságos pikáns törtevet szereplőinek. ny va-ranyit emeiygo .a ze .... „ h - ,,, teiedelem­orat szereztek már rnmdany- A legkülönfélébb érzések fog- nekar előadásban tolmá- válik Szabó III fejedelem­nymuknak A kozsegek né- ják el a nézőt az elöadás csőit Orbán Leó yezetesevel. ^zon:ya es HcfgyiPelter or pe egyre barátibb szeretettel közben Azonban a veaues Leghíresebb betetje a Gra- ™gya. Ialan ez a két alaki fogadja a műyészcsoporto- érzelmek Stt a humor <*al, bár ennek is in- fs e™k%^Wbb™ kát; újabb élmények, isme- uralkodik elsősorban, amely kább.? S20pef cseng vissza kar flentmondasossagát retek remenyeben. Az érdek- fűszerezve van a hamis pi- fulunkbe> mint a zenéje. Mester István ternana naa lödők nem csalódnak. A mű- kantériával. velődési otthonok szűknek A darab sikert arat, ház­nagya rokonszenves figura. Loriott őrmester alakjában bizonyulnak mert mindé- Ez az opeJfA mé° dtdolr merre ad^k ?l° megyénkben kacagtató, de reális alak áll nütt mind többen szeretnék lzva lS„ ... Istva.n es is■ Az előadás jól elokeszí- elénk, Fülöp Sándor kiváló látni T művészi alakításokat Darvas sJüard. átdolgozása - tett, gondos munka. Rajkai, alakításában. Pusztai Ilona Mm a művészi alakításokat, nagyszerűen erzekelteti a György díszletei jól alkal- silvva alakítása nagyszerű ; Igényesebbek lettek az embe- zárdában nevelkedő, de már mazkodnak a technikai adott- jellemformálás trek: az iaénuesséaael bővült. . _____ ^______________________^ .-u jeuemjormaias. t rek; az igényességgel bővült a szerelemre érett Denise Ságokhoz, s a nehézségek el- f látókörük, megszerették a történetét. Meilhac és Mii- lenére is hű képet adnak a A színészgárda szép telje­st Az igényesség megköveteli tele ezt a kecses történetet, történő térábrázolás ront . ..... . ja színház műsorpolitikájának ami becsületére válhatva mai ugyan a darab realitásán, .T2®,a *°P.. ,iuu >°~ ♦ gazdagodását. A könnyebb operett íróinknak is. Denise azonban ez a szűk színpa- nyi halas közönségnek. I műfajú darabok mellett egy- a szerelemről titkon találga- dók s egyéb nehézségek mi- PADÁR ANDRÁS »színművészeiét. haud sok-sok bájjal hintették koraleii éUöl A síkban 6t kedves, hangulatos estét Jelenet az előadásból.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom