Nógrádi Népújság. 1959. október (15. évfolyam. 79-86. szám)

1959-10-28 / 86. szám

2 NOSRADI NlPOllAQ 1959. október 28. flz új termelőszövetkezet megerősítésén tevékenykednek a magyarnándori kommunisták A napokban kint jártam a Magyarnándori Ál­lami Gazdaságban. S mivel a napközi mun­kák most nagyon lekötik a gazdaság minden dolgozójá­nak idejét, így már jóval szürkület után ültem le asz­tal mellé Kremnicsán Gábor elvtárssal, az állami gazda­ság újonnan megválasztott pánttitkárával. A (beszélgetésünk során érezhető volt, hogy a vezető­ségválasztás fölélénkítette a pártéletet a Magyarnándori Állami Gazdaságban. A meg­választott vezetők felelőssé­get éreznek azok iránt az út­mutatások iránt, amelyeket a taggyűlésen kaptak a tag­ságtól és munkájukat az ott hozott határozatoknak meg­felelően, a fontossági sorrend figyelembevételével végzik. Nagyon fontosnak tartják az állami gazdaság kommu­nistái között a pártegység ki­alakítását és olyan légkör biztosítását, amelyben beosz­tásra való tekintet nélkül mindenki őszintén, kommu­nista módra kifejthesse véle­ményét és az ilyen szabad véleménynyilvánításokat, ha egyes vezetőkre nézve kedve­zőtlenek is, ne érhesse meg­torlás. Ezenkívül természete­sen, a márciusi párthatározat szellemében munkálkodnak a cukorrépa, a kukorica és gyü­mölcs betakarításán, az őszi mélyszántás és őszi vetések határidős betartásán. Az új pártvezetőség ilyen irányú tevékenysége a vá­lasztások óta eltelt rövid idő ellenére is pozitiven értékel­hető. De munkájukból a be­szélgetés során egy új vo­nást ismertem fel és ez a gazdaságuktól külön álló te­rületen: a községben újon­nan megalakult II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet segítésére kifejtett munká­juk. Az új termelőszövetkezet igen szép létszámmal, 120 toggal kezdett munkához az ősszel. S miután a termelő- szövetkezetnek nincs külön pártszervezete, így az állami gazdaság kommunistái még nagyobb felelősséget éreznek a termelőszövetkezetben ki­alakulóban levő politikai és gazdasági élettel szemben. Az állami gazdaság és a ter­melőszövetkezet között a le­hető legszorosabb kapcsolat kiépítésére törekszenek. A pártszervezet közbenjárására, mintegy három héttel ezelőtt egy istállót 'bocsátottak a ter­melőszövetkezet rendelkezé­sére. Azt kitakarították, ab­lakokkal látták el, bevezet­ték a villanyt, gerenda cse­réket hajtottak végre rajta s így teljesen használható ál­lapotban bocsátották rendel­kezésükre. A pártszervezet Az ipariianiiló fiatalok példamutatása Legutóbb a zagyva­rónai művelődési ott­hon építésénél végeztek kiváló munkát a 211. sz. Iparitanuló Intézet kiszesei. Itt voltak a kőműves iparitanulók, akik elvégezték az épü­let felmenő falazását, ezzel segítve a község­beliek társadalmi mun­káját. Azonban ma sem pihennek az ifjú­munkások babérjaikon. Most a maconkai tsz istállóépítését segítik. Három alkalommal lá­togatnak el a tsz-be és itt is elvégzik a fel­menő falazást. Még a múlt héten a művelő­dést segítették, de ma már a szocialista me­zőgazdaságot. Munká­jukért nem várnak fi­zetést, hisz’ mint mond­ták, csak kötelességü­ket teljesítik. De vajon kell-e nagyobb dicsőség j égbenyúló falaknál? S l bárhová mennek az ipa- i ri tanulók, mindenütt } az elismerés hangján { szólnak róluk. az állami gazdaság vezetői­vel karöltve megbeszélte, hogy szakmai téren is min­den segítséget megadnak az új termelőszövetkezetnek. A gazdaság szakemberei tervet készítettek a termelőszövet­kezet részére és eszerint a terv szerint dolgoznak majd az új gazdasági évben. Ezen­kívül megbízták az állami gazdaság főagronómusát és az üzemegység vezetőit, hogy konkrét segítséggel és taná­csokkal lássa el a nagyüzemi gazdálkodásban még nem elég tapasztalattal rendelkező szövetkezeti tagságot. A termelőszövetkezet ve­zetői Benkó Ferenc elnök és Nagy Dániel elnökhelyettes már több alkalommal fordult sze­mélyes segítségért is Krem­nicsán Gábor elvtárshoz, az állami gazdaság párttitkárá­hoz. Rossz volt az ekéjük? Nem ment a szántás? Meg kellett vasalni a lovakat? Krerrmicsán elvtárs segített. Közbenjárására egyre-másra megoldódtak a termelőszö­vetkezeti (tagok problémái. Kremnicsán elvtárs közben­járására kaptak a gazdaság­tól rendsodrót és több mint három héten keresztül vetet­tek az állami gazdaság vető­gépeivel. Az állami gazdaság párt- szervezete tudja, hogy az új tagok részére még szokatlan a közös munka, a munkának az a rendje, amelyet az ilyen nagy kollektív gazdálkodás megkövetel. Az állami gaz­daság új pártvezetősége ezért egy összevont értekezleten 12 népnevelő bevonásával azo­kat a tennivalókat is meg­beszélte, amelyeket politikai téren kell adniok az új ter­melőszövetkezet részére. Fel­adatul szabták meg, hogy a vezetőségi tagok a népneve­lőkkel karöltve felvilágosító munkát végeznek a termelő­szövetkezeti tagság körében. A pártvezetőségi tagok és a 12 népnevelő tanulmányozlza a termelőszövetkezeti tagság hangulatát és ahol erre szükség van, ott nyomban segítséget adnak. A pártszer­vezet vezetői úgy tervezik, hogy az állami gazdaság szak­embereit időnként beszámol­tatják a termelőszövetkezet megsegítése terén végzett munkájukról, s ahol szüksé­gesnek látják a segítés üte­mét, vagy mértékét fokozni, ott javasolják a még na­gyobb segítséget. Azt is tervezik, hogy az állami gazdaság pártszerve­zetének vezetősége időnként közösen ülésezik a községi pártszervezet vezetőivel és a két pártszervezet együtt is megbeszéli majd, hol, mikor, milyen segítségre van szük­ség az új termelőszövetkezet megerősítése érdekében. Egy ilyen nagy létszámú termelőszövetkezetnek föltét­lenül szüksége van egy ve­zető pártkollektívára. S mi­után a termelőszövetkezetben mindössze egy néhány párt­tag van, az állami gazdaság pártszervezete nevelő és fel- világosító munkával is sze­retne hozzájárulni a termelő- szövetkezet önálló pártéleté- nék kialakításához. Hogy ez milyen idő alatt sikerül majd, azt előre nem lehet megha­tározni. Minden esetre a ter­melőszövetkezet tagjainak ren­delkezésére bocsátják az ál­lami gazdaság teljes könyv- állományát, ahol politikai, szakmai és szépirodalmi könyvek egyaránt megtalál­hatók. A szervezett pártokta- tással is segítséget kívánnak nyújtani a termelőszövetke­zeti tgaság politikai fejlődé­séhez. S ha bár ezek még csak tervezgetések, arról már konkrétan is szó esett, hogy a községi pártszervezet leg­közelebbi taggyűlésén már négy termelőszövetkezeti tag álll a párttagság elé, hogy kérje felvételét a pártba. A kollektív munka egész­séges kialakításának politikai és gazdasági feltételei így érlelőd­nek már az állami gazdaság pártszervezetének segítsége nyomán. S noha ezek csak kezdeti lépések, még is biz­tatóak, mert a szocialista embertípus kialakításának, a szocialista gazdasági mód megteremtésének alapköveit jelentik. OROSZ BÉLA Elnökségi ülést tartott a Hazafias Népfront A Hazafias Népfront me­gyei elnöksége hétfőn dél­előtt elnökségi ülést tartott. Az elnökségi ülésen képvisel­tette magát a megyei pártbi­zottság, valamint a KISZ megyei bizottság. Az elnök­ségi ülést Nagy Béla, a Ha­zafias Népfront Nógrád me­gyei bizottságának elnöke nyitotta meg. Az elnökségi ülésen napirenden szerepelt elsőként a salgótarjáni járás községi népfront bizottságai­nak tevékenysége. A napi­rendi pontnak előadója Va­dász Ferenc, a járási népfront bizottság titkára volt. A be­számolóban tájékoztatta az elnökség tagjait, hogy a já­rás területén, különösen a mezőgazdaság átszervezésé­Október 30-án adjak át az új pásztói tejüzemet Az elmúlt hét végén tar­tották meg a próbaüzemelte­tést a több mint 3 millió^ fo­rintos költséggel felújított pásztói tejüzemben. A mo­dern gépekkel felszerelt üzem a higiéniai követelményeknek megfelelve, valamennyi tej­terméket készíteni fog a sajt kivételével. A próbaüzemel­tetés során felmerült kisebb hibák kijavítása után e hé­ten, október 30-án kerül sor az új létesítmény ünnepélyes átadására. Önkéntes véradók... Sok embertársunk köszön­heti életét a gyors segítség­nek. a vérátömlesztésnek. A vöröskereszt szervezésében már komoly hagyománnyá vált a véradási mozgalom. Salgótarjánban mintegy 150 állandó véradó van. Ezek az önkéntes segítők nem egy bajba jutott embertársuknak nyújtottak már segítséget. A közelmúltban több vér­adót jutalmaztak meg. A ju- tálmnzottak között volt Lu- dányi József is, aki már ed­dig 31 alkalom,mal 22 liter vért adott. Díszes oklevelet és jelvényt kapott nagyszerű tettéért. Ami azonban ennél sokkal értékesebb, az általa adott vér sok dolgozó életét mentette meg nél a milyen tek ki. vette, tagjai két és rásnak ra­népfront bizottságok tevékenységet fejtet- A beszámolót vita kö- amelyben az elnökség kifejtették véleményű- javaslatot tettek a já- a további munkák­Másodiik napirendi pont­ként a népfront oktatás elő­készítése szerepelt, amelynek előadója Pálkerti József volt. Majd a következő napirendi pontban az egyebeket tár­gyalta a népfront megyei el­nöksége. Megyénk gyártmányai szerte az országban A nógrádi ipari üzemek gyárt­mányai szerte az országban segí­tik a bányászokat, dolgozó pa­rasztokat s más területek dolgo­zóit munkájukban. A Zagyvapál- falvi Bányagépgyár terméke pél­dául eljutott a Rudabányai Vas­ércbányához is. Nagyteljesít­ményű ürítőállomást szállítottak Rudabányára a hozzátartozó 2,3 tonnás csillékkel együtt. A ruda- bányaiak az ürítőállomás segítsé­gével érték el az eddigi leg­nagyobb eredményüket: a kong­resszusi munkaversenyben na­ponta több mint 2000 tonna ér­cet szállítanak a kohászat szá­mára. ■ HUH Munkában az ürítő állomás Ülésezett a nagybáhonyi cigány bizottság Az elmúlt héten érdekes bányváros cígánylakóit. Az gyűlést tartottak Nagybátony- ankéton cigányproblémákkal cigányszervezete megbeszélés- '■ foglalkoztak, ban, a községi vöröskereszt j Az értékes ankét után fil- re hívta össze a falu és a ' met vetítettek. MEGGONDOLTAN A NÓGRÁDK.ÖVESDI KŐBÁNYA BERUHÁZÁSI MUNKÁJÁRÓL ••• A Nógrádkövesdi Kőbánya, amely megyénk egyik fontos ipari üzeme, az elmúlt év­ben nem teljesítette tervét, csak úgy mint ez év első ki­lenc hónapjában sem. A zú­zottkőre vonatkozó termelési előirányzat, bár évről évre emelkedik, azonban annak tel­jesítése még nem vált köte­lező erejű követelménnyé e vállalatnál. Igaz az, hogy a termelékenység alakulása a statisztikai adatok alap­ján kedvező képet mutat, de ennek valódiságát erősen be­folyásolja, hogy nem kezelik különválasztva a termelő és kiszolgáló üzemrészek terme­lését. Sikereket értek el a kőbányában az önköltség ala­kulásában is, amennyiben ez a mutató szintén javult a korábbi évekhez viszonyítva. A termelő üzemrészekben csökkent a létszám is, saj­nos azonban a szolgáltató, az építőipari dolgozók ará­nya igen erőteljesen megnö­vekedett. Ezek a részeredmé­nyek és az abban foglalt visszásságok egy olyan hely­zetre, olyan vezetési munka­stílusra utalnak, amelyek sok gyengeséget hordanak magukban és sürgős javítás­ra szorulnak. ERŐSEN KIFOGÁSOLHATÓ MÓDSZER Ennél a vál'alatnál a be­ruházások kivitelezése, a gépesítés olyan ütemben és módszerrel történik, amely a termelési feladatokkal nincs mindig összhangban. Dicsére­tes az ottani vezetők törek­vése, hogy új gépek és be­rendezések üzembehelyezésé­vel növeljék a terme’ ékeny- séget, megszabadítsák a dol­gozókat a nehéz fizikai mun­kától. Azonban a tények arra utalnak, hogy ennek módszere erősen kifogásolha­tó. A tervszerűtlen beruhá­zás például számtalan tör­vénysértéshez vezet. A berce- li üzemegység gépesítéséhez az év elején mindössze 800 ezer forintot biztosított az iparigazgatóság. Június 24-én a bánya túlteljesítési kére­lemmel fordult a beruházási bankhoz. Hosszas vita után az ÉM csak augusztusban gon­doskodott keretkiegészítésről. Mindent egybevetve, a terv- szerűtlenséget bizonyítja, hogy az eredetileg biztosított 800 ezer forint helyett a be­ruházás végösszege a 3,6 mil­lió forintot is meghaladta. A beiceli bánya gépesíté­si beruházása minden terv­dokumentáció és költségvetés nélkül kezdődött. Ezek csak a kivitelezés 50 százalékos állásánál érkeztek meg. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a hiányzó kiviteli tervek he­lyett a beruházási brigád ve­zetője készített statikai számítások nélkül rajzokat, terveket és ezek alapján tör­tént a kivitelezés. Ezórt a beruházás számtalan kívánni­valót hagy maga után; Sem a beruházás megvalósítása al­kalmából, sem jelenleg nem ellenőrzik a felhasznált anya­gok mennyiségét, a stati­kai számítások hiányában a létesítmények biztonságáért sem lehet felelősséget vállal­ni. Az így folytatott gyakor­lat nagy többségében ellent­mond az érvénybenlévő ren­delkezéseknek, és kedvezőt­len hatással van a termelés­re, a népgazdaság anyagi esz­közeinek gazdaságos és fele­lősségteljes felhasználására. A TERVSZERÜTLEN8ÉG KÖVETKEZMÉNYEI A magas összeggel végre­hajtott beruzás teljes egészé­ben magán viseli a fegyel­mezetlenség következményeit, így például a kőtároló bun­ker surrantó nyílásai kis­méretű kövekre készültek. Ha nagyobb méretű kő kerül e nyílásokba, a dolgozók vas­sal feszegetik, vagy a leg­szigorúbb tilalmak ellenére is a bunkerben végeznek robbantásokat. Számos más és igen szembetűnő munka- védelmi hiányosság mellett meg kell említenünk, hogy a bunkerban állandóan két-há- rom munkás dolgozik, több száz vagon kő van fölöttük, de — éppen a tervezés hiá­nyosságai miatt — menekülő nyílás nincs. Ugyancsak a tervezés hiányossága, hogy a kőszállító szalag meghajtó­műve és a feszítő súlyláda fordított sorrendben került beépítésre. Ezzel párhuzamo­san e szalagon indokolatla­nul élesszögű törés is van. Ezért a gumiszalag szakado­zik, idő előtt tönkremegy, amely a termelést akadályoz­za, növeli a költségeket. Nem is beszélve arról, hogy a vál­lalatnak egyetlen üzemképes, tartalék szállítószalagja nincs. A kapkodásra utal az i=, hogy a berceli bányában levő előtörő csak egy vibrátorral ra. rendelkezik, ha ennek va­lamilyen hibája történik egy­szerűen megáll a termelési Hiába tettek jogos kifogást vezetők és dolgozok az ipar­igazgatóságnak, hogy még egy vibrátorra lenne szükség! A meddőszállító szalag sem fe­lel meg mindenben a köve­telményeknek. A nagytöme­gű föld, a rossz elhelyezés miatt rövidesen elzája a további ürítés lehetőségét és magas költségekkel szuicséges lesz biztosítani a szalag meghosszabbítását. A műszaki zavarok mellett pénzügyi vonatkozásban is kedvezőtlenül hatott a beru­házásnak itt tapasztalt mód­ja. Mivel a Beruházási Bank fedezet hiányában nem fo­lyósított pénzt a létesítmény­re, a bánya MNB egyszám­láját vette igénybe. Ezért a vállalat február 17-től ok­tóber 13-ig kisebb-nagyobb kihagyásokkal fizetőképtelen volt, a munkabért is csak cél­hitelek igénybevételével biz­tosíthatta. Erre természetesen a bank 18 százalékos kama­tot számolt, amelynek eddigi összege meghaladja a 18 ezer forintot. Ez természe lesen a vállalat jövedelmezőségére, a nyereségre lesz negatív ha­tással. A túlzott móré ű be­ruházás olyan értelemben Is kihat, hogy az eredetileg en­gedélyezett 18 fős beruházó létszámmal szemben ma 55-en dolgoznak ilyen munkakör­ben. Ez nemcsak az impro­duktív arány nagy növeke­désével jár együtt, de azzal is, hogy az üzemben levő gé­pek és berendezések karban­tartási munkája elhanyagolt. Csak egy példa. A berceli üzemegységben két markoló dolgozik. A két gép kapaci­tásának mintegy háromne­gyed részét hasznosíthatja, amely nem kevesebb mint 400 tonna kő napi kiesését jelenti. Hasonló a helyzet a Dömpereknél is. A hibát csak növeli az, hegy egyes dol­gozók, gépkezelők maguk sem használják ki az egy műszakra biztosított egy órás ápolási időt. Általában mind a berceli, mind a szandál üzemegységeknél növekedett a tavalyihoz viszonyítva a kieső órák száma, A karban­tartás, az anyag- és alkatrész- ellátás hiánya, a kellően meg nem alapozott beruházás te­hát számos kedvezőtlen hatás­sal jár. TANULJANAK A HIBÁKBÓL! Mindenki azt gondolhatná ezek után, hogy a vá lalat- nál, de főleg felettes szer­vénél levonták a meglévő ta­nulságokat és a jövőben igye­keznek elkerülni a fenti hi­bákat. Sajnos ez nem így van. A soronkövetkező, nagy feladat a jobb minőségű kö­vet biztosító szandál bánya gépesítése. Már most meg­állapítható, hogy a tervek és a költségvetés számtalan kí­vánnivalót hagynak maguk után. Például a komplex terv nem a szandai sajátossá­gokra épül. Van abban szobi, polgárdi, és még kitudja mi­lyen kőbányákhoz tartozó részletrajz, A részlettervek nincsennek összeegyeztetve. A vállalat főmérnöke Rados János elvtárs joggal mondja» hogy a kivitelezés u:án elő­álló hibákért nem vállalja a felelősséget. Hajnal Lajos pedig az ÉM 1-es számú kő­bánya vállalat tervezési és műszaki osztályának vezetője viszont úgy vélekedik, hogy a tervek elkészítésénél, más üzemek terveinek házasításá- nál számítottak a vállalat műszaki vezetésének képzett-

Next

/
Oldalképek
Tartalom