Nógrádi Népújság. 1959. október (15. évfolyam. 79-86. szám)

1959-10-24 / 85. szám

6 R08RAD! HKPÜJSAO 1959. október 24. A második műszak könnyítéséért papjainkban * rrmnÍróval a többi munkával egyenlő ranggá emelték a nők ottho­ni, háztartási munkáját is. Második műszak néven vo­nult be a köztudatba a dolgo­zó nők otthoni, nehéz fá­rasztó tevékenysége. A nyolc órát munkahelyükön ledol­gozó nőt pihenés helyett rendszerint még fárasztó újabb hat-nyolc órai munka várja. A mi rendszerünk ennek a nehéz második műszaknak a könnyítésére igen sok in­tézkedést foganatosított már eddig is. így például sokezer dolgozó nőnek könnyít a terhén az, hogy a munkahe­lyen, üzemben, hivatalban és vállalatnál, sikerül meg­oldani étkeztetésüket. Az ebédről való gondoskodás már szinte mindennapos. Egy-két helyen — így pél­dául a Salgótarjáni Üveg­gyárban, Acélárugyárban főznek vacsorát is az igé­nyek kielégítésére. De sok­helyütt eddig a dolgozó nők, üzemi nőbizottságok és nőta­nácsok többszöri kérésére sem oldották még meg a va­csorakészítést. A megyei ta­nácson például 150' asszonv igényelné a vacsorát. Igen sokat könnyítene otthoni munkájukon, ha megoldást találnának illetékes szervek a nők ilyenirányú problémá­jára is. Kétségtelen, hogy igen szé­pen fejlődik a gyerekek böl csődéi, óvodai és iskolai nap­köziben történő elhelyezése. A megve óvodáiban mint­egy 3700 gverek kapott el­helyezést. Iskolai napközik­be 1010 tanulót vettek fel. Az üzemi bölcsődék férőhe­lyeinek száma is jelentősen emelkedett az utóbbi eszten­dőben. Ezek a számok is igazolják, hogy a dolgozó nők számára ezek az intéz­mények is könnyítést jelen­tenek, mert megoldódik gye­rekük étkeztetése, törődnek nevelésével, fejlődésével és tanulmányi előmenetelük -ja­vításával is. Persze ez még nem a tel­jes megoldás. A gyermekne­velésből is sok feladat hárul otthon a szülőkre, ezen be­lül is az édesanyákra. Van már egy olyan határozat, hogy a szülői munkaközös­ségekben 50 százalékban az apák is képviseltessék ma gukat. Ez ellen még tenger­nyi előítélettel lépnek fel az érdekelt szülők. Pedig a gyermek neveléséből fokoza­tosan résztvállaló apák je­lentősen segíthetnek a nők otthoni második műszakján. A háztartási munka ezernyi szálból tevő­dik össze a főzésen kívül is A mosás, vasalás, takarítás próbára teszi a nők fiziku - mát, hisz minderre egy el­ső műszak után kerül sor. Egynéhány intézkedés pró­bált már segíteni a nők ilyenirányú gondjain is. Ez azonban még sok kívánni­valót hagv maga után. Mindenekelőtt valamilyen módon bővíteni kellene a vállalatot, hogy rövidebb idő alatt is elvégezhetnék a feladatot. Emellett fokozot­tak gonddal kellene végez­ni a fehérnemű tisztítását, mert van még panasz, hogy foltok maradnak a ruhán. Jó lenne, ha bevezetnék a ruhanemű javítását is. Kettős haszon lenne egy ilven létesítménnyel: egy­részt megoldaná néhány el­helyezkedni kívánó nő munkalehetőségét, másrészt a sok dolgozó háziasszo­nyon segítene, levéve vál­lukról a stopoolás, foltozás és egyéb apró varrni való gondiát. A szakszervezetek és nőtanácsok kezdemé­nyezésére jónéhány üzem­Szorgalmas segítő kezek Horpácson A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium dolgozói alig egy hónapja jelentették be Hor- pács község tanácsházán, hogy szeretnék patronálni az ez évben termelőszövetkezeti községgé akkuit Horrácsot, s a termelőszövetkezetekben máris elismeréssel beszélnek a minisztériumi dolgozók tá­mogatásáról. Az elmúlt szombaton egy tizennyolc főből álló brigád — nagyobb részt mérnökök — érkezett Horpácsra. A brigád tagjai kitakarítot­ták és rendbeszedték a ter­melőszövetkezet juh-hodályát, hogy ott darálót szereljen°k fel a csöveskukorica, lucprna, vöröshere és egyéb takar- mányféle'égek őrlésére. A daráló és a hozzávaló motor üzemeltetésének alapozási munkálatait elvégezték. Ter­vet készítettek a villamos­motor meghajtásához szüksé­ges villamoshálózat bevezeté­sére és eljártak a tervük jó­váhagyása ügyében. Ezen kívül az egyik ter­melőszövetkezeti tag lakásá­nak elaggott, megroggyant te­tőszerkezetét felújították, a gerendákat kicserélték, a tetőcserepeket újra átrakták. A brigád szombaton délelőtt 9-től vasárnap délután 5-ig szorgoskodott Horpács terme­lőszövetkezeti községben. Ott- tartózkodásuk igen eredmé­nyes volt. Kiszállásukkor a község legkisebbjeire is gon­doltak. Az óvodásoknak 30 darab teiesbögrét és harminc darab kistányért ajándékoz­tak. Azt Ígérték, hogy legközelebb, október 26-án látogatnak el Horpácsra. Ez alkalommal a darálóhoz bekötik a villanyt és üzem­képes állapotba helyezik azt. ^ Úttörőink próbákra és kulfúrális seregszemlére készülnek Szerte a megyében az is­kolaév megkezdésével az út­törő csapatokban is megkez­dődött az eszmei-politikai ne­velő munka, az úttörő pró­bákra való felkészülés és a különböző szakköri munkák. A nyári táborozásokon meg­edződött pajtások sokszoros jókedvvel fogtak hozzá a nyá­ron született tervek megva­lósításához. Minden úttörő csapatban kiértékelték a nyá­ron végzett munkát, a tábo­rozás tanulságait és elkészí­tették az elkövetkezendő év úttörő munkájának tervét. Ebben az évben az úttörő csapatokban elsőrendű fontos­ságot nyert az úttörők kom­munista szellemben való ne­velése. Erre a lehetőségek a legtöbb csapatban megvannak. A pedagógusok nevelő mun­káját jól képzett kiszista ifjú­vezetők is elősegítik. Megyénk minden úttörő- csapatában megtörténtek már az alakuló taggyűlések és az elkészült tervek alapján meg­kezdődött a szorgalmas mun­ka. Salgótarjánban — s általá­ban a megyében — az úttörő csapatoknál megvitatják a társadalmi munka jelentősé­gét, úttörő pajtásaink bekap­csolódnak a közhasznú tár­sadalmi munkákba. Az úttörőpróbák minél sikeresebb lebonyolítása ér­dekében a városi úttörő- csapatok csapatvezetői több alkalommal összejönnek s megvitatják az előttük levő feladatokat. Ennek érdeké­ben a csapatok rajvezetői és őrsvezetői számára is sor kerül a módszerek és tapasz­talatok megbeszélésére. A csapatok tömegszervezési munkájukat, a Szövetség fel­szabadulásunk 15 éves évfor­dulójára kiírt országos verse­nyekre való felkészülés kere­tében szervezik. A kulturális seregszemléken való részvétel a pajtásoknak lehetőséget ad arra is. hogy ezen keresztül folyamatosan felkészülhetnek a nemzeti ünnepek és a csa­patok névadójának meg­ünneplésére is. ben, hivatalban és vállalat­nál létesítettek háztartásigép kölcsönzést. Azonban itt is haladni kéne jobban a kor­ral és a technikával. Sok­helyütt ugyanis csak a mo­sógépre korlátozzák a ház­tartási gép fogalmát, holott a porszívó, padlókefélő és egyéb háztartási munkát könnyítő gép sokat segíthet­ne a dolgozó nők otthoni munkájában A régóta vajú­dó takarító vállalat problé­máját is fel lehetne itt vet­ni. Miért húzzák-halasztják az illetékesek, mikor erre égetően szükségük volna a dolgozó háziasszonyoknak. Az említettek mellett az egyik legnagyobb problémát a bevásárlás okozza. Egyrészt azért, mert munkaidő után a délutáni órákban nincs már olyan választék a nők számára, mint a szerencsés délelőttieknek. Másrészt a piacon kora délután zár a MEZŐÉRT, és a nyitvatartó maszekok majdnem dupla áron árusítják a keresett zöldség-gyümölcs és egyéb áruféléket. Meg kellene szer­vezni a későbbi nyitvatar­tási. Néhány üzlet késő esti és vasárnap reggeli nyitva- tartása igen sok örömet oko­zott a dolgozó nőknek. Azon­ban ezt is úgy kellene meg­oldani, hogy a kereskedelem­ben dolgozó nőket lehető­leg ne érintse, ök is háziasz- szonyok, őket is várja a má­sodik műszak. Osszák be in­kább az aránylag függetle­nebb férfi dolgozókat. Ugyancsak . problematikus még a szombat délutáni hús- vásárlás. Éppen a munkás­asszonyok maradnak ki, az ő ellátásukat nem .sikerül kellőképpen biztosítani. Meg kellene és véleményünk sze­rint meg is lehet oldani ki­csit jobb szervezéssel a dol­gozó asszonyok ellátását, hogy délutánra is maradjon bő választék a fontos élelmi­szerekből. Lehetne gondol­kodni azon például, hogy üzemekben, hivatalokban mérnék fel az igényeket és a kívánatos mennyiséget biz­tosítanák a munkásasszonyok és dolgozó nők ellátásának javítására. fiók még tehát a tenni- való, hogy valóban könnyebb legyen a második műszak, és ne a pihenés óráiból kelljen a dolgozó nőknek ellopniok fejlődésük, tanulásuk, művelődésük biz­tosítására, hanem a második műszak könnyítésével szaba­dítanának fel órákat fejlődé­sük elősegítésére. UJLAKY MÁRIA VÍZSZINTES: 1. Szovjet város. IQCn 9. Ezer — id. szóval. 10. Lágy fém. 12. Létezik. 14. Európai főváros. 17. Skálahang. 18. Macska. 20. Döntetlen. 21. Név­elővel: ollós állat.' 23: Vízi nö­vény. 24. Női név. 26. Madár­lakás. 27. Női név. 29. Ázsiai or­szág. 32. Építőanyag. 33. Pata m .-hangzói. 35. Középen adta! 37. SR. 39. Európai főváros. 42. Sír. 43. Sebláz. 45. Személyénél. 46. EAG. 47. Minden — klasszi­kus nyelven. 49. Allathang. 50. Európai folyó. 51. Afrikai vá­ros. 55. Női becenév. 56. Fest­mény. 58. Vissza: menni — an­golul. 60. Erdei állat. 63. Sze­mélyes névmás. 64. Végzet. 66. Egyiptomi napisten. 67. Shakes- peare-alak. 69. Veszekedés — jampi nyelven. 70. Vonatkozó névmás forditott tulajdonító esete! 72. Mezőgazdasági eszköz. 73. Azonos betűk. 74.* Európai főváros. 75. Félig avval! 76. Klasszikus út. 78. B-vel az ele­jén: jugoszláv labdarúgó ka­pus. 79. Papírra veté. 80. Bejá­ratok. 81. Déligyümölcs. FÜGGŐLEGES: 2. Sima m.­hangzói. 3. Hideg — orosz nyel­ven. 4. Fordított hangnem. 5. Vissza: én — németül. 6. Ope­ra. 7. Azonos betűk. 8. Európai főváros. 11. Szovjet város. 13. Kúszó növény. 15. Régi görög törzs. 16. Váromladék. 17. Cso­magoló eszköz. 19. Kellemes „művelet”. 22. Elhibáz. 24. A vízsz. 29. magánhangzói. 25. Vissza: kicsinyítő képző. 28. Szakáll-szín. 30. Női név. 31. Európai főváros. 33. Másik euró­pai főváros. 34. Esetleg. 36. Szov­jet város. 38. Európai főváros. 40. Német elöljáró szó. 41. Fel­kiáltószó. 42. Dunántúli folyó. 44. Közepébe. 46. Előkelő - köz- ism. id. szóval. 48. Hires. 50. Klasszikus zeneszerzőnk. 52. Ró­mai 14-es. 53. DÁK. 54. A világ fővárosa. 57. Szovjet város. 59. Szintén egy szovjet város. 61. Női név; 62. Befed. 63. Leiedé. 65. Sir. 68. Azonos betűk. 70. Dal. 71. Afrikai nép. 77. AT. 79. Német elöljáró szó. Az oó, illetve az öő betűk kö­zött nem teszünk különbséget! BEKÜLDENDŐ: Vízsz. 14., 39., 51., 74., függ. 8., 11., 31., 33., 36., 38., 54., 57. sz. sorok megfejtése, valamint a VASÁRNAPI FEJ­TÖRŐ szelvény legkésőbb októ­ber 28-ig. A borítékra írjuk rá: Rejtvény! Vasárnapi teitürí)-^ MÜLTHETI REJTVÉNYÜNK HELYES MEGFEJTÉSE: Vad hegyek között. - A család. - A vörös szoba álma. KÖNYVJUTALMAT NYERTEK: Orszácki Györgyné, Cered. Dé­nes János, Szécsény, Szalái László, Salgótarján. A könyveket postán küldjük el. VÁLLALATOK, SZÖVETKEZETEK, KISIPAROSOK, ÉPÍTKEZŐK FIGYELEM! Megtakarítást érhetnek el, ha hassonvas at vásárolnak a KOHÁSZATI ALAPANYAGELLÁTÓ VÁLLALAT TELEPEIN KAPHATÓK: sínek, lemezek, csövek, idomvasak, építkezési anyagok stb. SALGÓTARJÁN, MÄV Külső pu. Tel.: 17-19. HATVAN, Vasútállomás, Tel: 10-07. (322) Sós Qúska nieífAUilto/Jk Roppant kezével kivágta a haszékre. Aztán hirtelen el- Az asszony már nem volt se kert kapuját, végig botorkált határozással a szekrényhez hol. az udvaron, s ahogy betaszí- indult. Tollat, tintát vett le tóttá az apró konyhaajtót, a tetejéről, s a felső fiókban máris csattant a na? Mert a kocsisok azt hordják — tette még hozzá olyanformán, mint aki nem tud semmiről. Pedig tudta nagyon is jól, hogy ott mula­tott a három ember a szom­széd kocsmában. A szekeret a műtrágyával Takács János — Biztosan a répába ment hozta haza, amikor már bon­hangja, akad papír is Csődben ~ . Jél*™0°Z’ to0aíni keZdte 02 mint az ostor: visszaült a helyére, s a lám- mert e°ze*e »***' *°gy teg- alkony.- Mi lesz a vacsorával? Pa QVér világánál levelet írt nap azt beszél*él< me0’ J? - A lovamat elvitte vala­- Mi lesz a vacsorával. ^ asszonyok most oda mennek. ki _ törte meg a csendet Vizet öntött a mosdótálba es sós , .. , , „ .esztendeje, mosdani kezdett. A friss hi- _ m b _ emfífe z ett az altatókkal, most a hogy együtt vagyunk. Itt a degviztol jobban erezte ma- a h ját az elnök _ Hát konyhában tett-vett. A han- termelőszövetkezetben igazán gát, de dolgozni semmi ked- mft gondoISZ te-> Talán bi­gos szóra megriadt, s bár nem lenne semmi bajunk.” "nU benseje reszketett a félelém- Gyors egymásutánban rótta ve sem volt. — Legfeljebb kimarad zony vártak volna rád ad- ez. dig, míg te felébredsz? — tői, nyugalmat erőltetett ar- a hetüket a fehér lapra, Qz egy “nap — gondolta, még Aztán eszébe jutott, hogy bi- cara, s úgy szólt. mert a gondolatok rajként a vduát is megrándította zony elkapatta magát. Meg­— Jóska, már megint, már tódultak agyába. . Az hozzá. — Mi történhet? Majd állt a beszédben. Mély léleg­meg ... — mondta volna te- uram tud és szeret is dől- hehozom holnap. — Magára zetet vett, s jóval csendeseb- vább, de abbahagyta, mert gozni. Nagyon kevés ember veUe a ruhát és kiment az ben folytatta: már ott állt előtte az ura csinálja meg azt, amit ő. udvarra. Nézelődött egy da- __ Hiányzik az nekünk, hogy ütesre emelt kézzel és a ko- Munkaegysége most is ko- rabig> aztón elindult hátra a szájára vegyen a környéki vetkező pillanatban erős fér- zel jár a hatszazhoz De ha Ngm .g &m meg> csafc ott> Hiszen mták két nem fitenyér csattant arcan, s az pénzhez jut, nem lehet vele ah()l a iankává szeiidült hegy dolgoztál okolcsapások vad táncot jár- bírni. Nem becsülte meg ma- kezdődött, az udvar végén. Mn,, hohnynm T„. tak fején, sovány hátán. gát az állami gazdaságban N t nyújtózott a bágyadt . hogy tudok dolgozni El­- Jaj a fejem, ne üsd a sem ahol ^rabban dolga- ^ azt& gondold ^J^énamSám fejem — tort ki az asszony- zott . . . így onioue ki oa egyet, s leheveredett a gyér .... ból a zokogás, miközben kar- uatát a papírra, s ahogy vég- j^re. Nem is kelt fel, csak ~ Az igaz, latod. Abban ját védőén emelte maga elé. zett, valahogy megkönnyeb- amikor az elnök a piros Pan- vem is lenne hiba, csak ezt De, hogy az ütések nem bűit. Átolvasta még egyszer nóniával végig porzott az ne, csinálnátok ■ ■■ Kertelek szűntek, megadólag engedte a levelet, majd, aláírta an- dton. Akkor is azért ment, Tno,r szépén, kertelek csil­le karjait, s a fakó, kék sze- nak- rendje-módja szerint, megkérdezze, mihez is fog- ff-Vá-71, nem használ .. . Mit meit takaró szemhéjak mö- Aztán hirtelen elhatározással jon Ahogy bekopogtatott az *s csinálják hát veled,. — tet- gül bő patakban folytak a még odaírta: „Nagyon ke- irodába, az elnök, kalapját *e önmagának felhango­könnyei. rém segítsenek.” fejebúbjára tolva, mesélte a san ® kérdést. Azonnal meg Nem tudta meddig tartott, Borítékot nem talalt, s így ™nyveioneK uija ereame nálhatnék? Majd a kö?gyű­csak arra riadt fel, hogy az a levelet kötője zsebébe rej- y T- jés, az majd eldönti mi le­ura mögött éles csattanással tette, majd feladja holnap. — András bátyám, akkor gyen vágódott be a szoba ajtaja. Másnap Sós Jóska későn hová menjek? sósnak hirtelen eszébe ju_ — Lefeküdt — gondolta, s ébredt. Zúgott a feje, égett — Ahová a brigádvezetó tott Bene Antal, akit nem úgy ahogy volt zilált hajjal a gyomra és a lábai sem en- tegnap este mondta — for- régen zártak ki a szövetke- odavánszorgott az asztalhoz, gedelmeskedtek. Azért fel- dúlt feléje az elnök. — Vagy zetből, mert nem becsülte s erőtlenül esett le a kony- kelt, s kiment a konyhába, talán nem felel meg a szé- meg magát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom