Nógrádi Népújság. 1959. október (15. évfolyam. 79-86. szám)

1959-10-03 / 79. szám

6 NOSRADINBPOJSAO 1959. október 3. Több, mini- 10 ezren vettek részt IBUSZ utazásokban Salgótarján és környékéről 1959. év szeptemberéig 10129-en vették igénybe az IBUSZ különvonatait, 418-an autóbusz különjáratait és 133-an a külföldi társasutazá­sait. Évről évre emelkedik a résztvevők száma. Ezidáig 12 különvonat közlekedett tavasszal Budapestre sport- és színházlátogatás céljából, nyáron a legnépszerűbb üdü­lőhelyekre. A nyári hónapok­ban igen nagy volt az érdek­lődés a belföldi utazások iránt, szinte percek alatt el­fogytak a jegyek. Salgótarján környéki hely­ségekből és megyénk na­gyobb községeiből is több különvonat indult. Július hó­napban Drégelypalánk, Nagy­oroszi, Borsosberény közsé­gekből 500 paraszt dolgozó utazott a Balatonra. Október hónaptól kezdve ismét indítanak kultúrvona- tokat Budapestre, operaházi előadásokra. Az első ilyen vonat október 18-án indul a „Három a kislány” c. elő­adásra az Erkel Színházban. Az IBUSZ autóbusz külön­■*»*­---------------­j áratai iránt is évről évre fokozódik az érdeklődés. Ez érthető, mert az autóbuszos országjárás során — ellentét­ben a vonattal — több ter­mészeti szépséget és törté­nelmi nevezetességet, műem­léket láthat az utas. Az „Is­merd meg hazádat” moz­galom keretében jövő évre vonatkoztatva új területek bekapcsolását tervezik s ezen utazásokat egy naposról több naposra bővítik szállás, eset­leg étkezés biztosításával együtt. Az IBUSZ őszi tervében még egy mátrai körút és To­kaj—sátoraljai körút szerepel, ahol a túra résztvevői a helyszínen megízlelhetik a világhírű tokaji borokat. Ezenkívül iskolák részére kedvezményes autóbuszki­rándulásokat szervez az IBUSZ. Üzemek, vállalatok, szervek, intézmények részére autóbusz különjárati meg­rendeléseket is elintéz. Megyénkben igen élénk ér­deklődés nyilvánul meg az IBUSZ külföldi társasutazá­sai iránt. Évről évre emel­kedik a jelentkezők létszá­ma. 1958-ban 90 jelentkező volt. amely szám 1959. év szeptemberéig 133-ra emel­kedett. Ez a szám még .in­kább fog növekedni, mivel az eddiginél 10—15 száza­lékkal olcsóbbak az őszi kül­földi társasutazások és az elő- takarékossági akció beveze­tésével kisfizetésű dolgozók is hozzájuthatnak külföldi utazásokhoz. IBUSZ kultúrvonat indul októ­ber 18-án Budapestre az Erkel színházban megtartandó „Három a kislány” c. délelőtti előadásra. Részvételi dij 40.— Ft. Színház­jegyek kaphatók 18—34 forintos árban az IBUSZ Utazási Irodá­ban. (315) Áz árleszállítás után is biztosítsák a választékot! Szó ami szó, a borivó embe­rek örömmel fogadták azt a bírt, hogy árcsökkenést hajta­nak végre a boroknál. Ez az öröm gyakorlatban is jelentke­zett, hiszen az árleszállítás óta nem kevesebb, mint 40 száza­lékkal emelkedett a borfogyasz­tás - elsősorban a palackozott aruknál. Ez a lényeges emelke­dés azt is mutatja, hogy a dol­gozók igen nagy hányada az egészségre leginkább ártalmas égetettszesz helyett áttért a sok­kal egészségesebb — természete­sen korlátozott mennyiségben — borivásra. No, de van-e olyan öröm, ame­lyikbe üröm ne keveredne? A gyakorlat azt bizonyítja, hogy alighal Mert egy-egy örömet vagy egyes emberek hanyagsá­ga, nemtörődömsége, vagy egy szervezett ellenállás, de valami feltétlen ürömmel keveri. így van ez a bor árának csökken­tése után is. Mert ugyan mi­lyen jó lenne, ha az olcsó bor­ból mindenütt, minden körülmé­nyek között lehetne kapni. Ugye milyen jó lenne a most már lé­nyegesen csökkentett áru borok­egyáltalán nincs bor a vendég­látó üzletekben. Itt van például a megyei Vendéglátóipari Vál­lalat. A zagyvapálfalvi 2-es üz­letben több napon keresztül nem volt sem folyó, sem palackozott bor. Több üzletben — a megyei tanács kereskedelmi osztálya uta­sítása ellenére sem lehet olcsó borhoz jutni, ellenben lehet „vá­logatni” a 18, 19, 52 forintos sze­melt rizlingben, leánykában, bi­kavérben, vagy száraz szamorod­niban. Kotyháza-bányatelepen pedig több mint egy héten ke­resztül egy cent bort sem ta­lált az arra szomjazó ember. Nem jobb a helyzet a föld­művesszövetkezeteknél sem. Dré- gelypalánkon sem palackozott, sem folyóbort nem kapott a vá­sárló. Dorogházán ugyanez a helyzet, míg Nádújfaluban egy fajta palackozott bor volt, az is elrejtve a szomjazó borivó elől. Mátramindszenten egyetlen üveg palackozott árut, sem le­het találni az italboltban. De lehetne ezt sorolni a végtelen­ségig . . . Egy szó, mint száz. Sürgősen rendet kell ezen a téren is te­Ví ZSZINTE3: 1. Petőfi Sándor: Szeptember vé­gén c. költeményének egyik sora (folyt, vízsz. 107-ben). 13. A görög ABC egyik betűje. 14. Város m.-hangzói. 15. Női név. 16. Furfangos székely bá­csi. 18. Adatok, esemé­nyek után nyomoz. 21. K-val az elején: kábító­szer. 23. Vonatkozó név­más. 24. A kínai biroda­lomnak a mongol táma­dások elleni védelmére épült a III. században. 26. Szín. 27. Háziállat. 28. Női becenév. 29. Férfi­név. 31. Vissza: papírmér­tékegység. 32. Névelővel: fontos tápanyag. 34. Káka — keverve. 37. Zsírtároló edény. 39. ZN. 40. Ének­szám a Bánk bán operá­ból. 42. Vigyázó. 43. For­dított eladnivaló. 45. Né­met helyeslés. 46. Vár szélei. 47. Irány. 49. Visz- sza: ital jazz nyelven. 51. Ür-utas szovjet kutya. 53. Bibliai név. 54. Pil­langó. 56. TB. 57. Gyanta közepe! 59. Felkiáltószó. 60. Vízi állat. 61. Fordí­tott kicsinyítő képző. 62. Ezerszemű óriás a görög mitológiában. 63. Piros bor. 64. Igekötő. 66. Ró­mai számmal: 650-es. 67. Személyes névmás. 69. Vízparti állat. 70. Német elöljáró szó. 71. Jelt ad. 73. Meghódított égitest. 74. öreg, idős. 75. Fény­fajta. 78. Folyó nap. 80. Ábra. 81. Nemes fémek fokmérője. 83._ ,,Erős” ker­ti növény. 84. Papírra vetek. 89. Keleti állam. 91. Vízi növény. 93. Nógrádi község. 95. Kérdő­szó tárgyesete. 96. Egyszerű gép. 99. Német összevont elöljáró szó. 100. Dativus rövidítése. 102. In- dulatszö. 103. Vidéki települések. 105. Jármű-alkatrész. FÜGGŐLEGES: 1. Tíz évvel ezelőtt történt ez a világtörté­nelmi esemény (folyt, vízsz. 97., függ. 77. és vízsz. 86. sz. sorok­ban). 2. Férfi becenév. 3. Kö­zépen kilép! 4. Azonos betűk. 5. Korrigál. 6. Nyakbavaló ruhada­rabja. 7. Férfi becenév. 8. Meg­cáfol. ellenérvet hoz fel. 9. ö ismert id. szóval. 76. Nek párja. 79. Magóg párja. 80. Vonatkozó névmás. 82. Vissza: napszak. 83. TÁS. 85. Ollós állat. 87. Alma . . . szovjet város. 88. Tagadószó. 90. ÁIN. 92. Németországi város. 94. Emelőeszköz. 97. KAÁ. 98. Zeg ikerszava. 100. Német név­elő. 101. Megtörtént eset (utolsó kocka kettősbetű). 103. FL. 104. SK. 105. Kicsinyítő képző. 106. K. BEKÜLDENDŐ: Függ. 1. (folyt, vízsz. 97., függ. 77. és vízsz. 86.), függ. 12., függ. 45., valamint a Vasárnapi fejtörő szelvény. BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: ok­tóber 7. MÜLTHETI REJTVÉNYÜNK HELYES* MEGFEJTÉSE: Harma­tos rózsa, — Hét krajcár, — Bál* — Erdély, — A fáklya, — Roko­nok. KÖNYVJUTALMAT NYERTEK: Miskei Éva Salgótarján, Bánhe­lyi Imre Endrefalva, Mazgon, Sándor Karancslapujtő. A könyveket postán küldjük el; ból válogatni, legyen az akár palackozott, akár lédig — avagy ahogy mi egyszerű borivó em­berek mondjuk, folyóborból is. Sajnos, azonban erre nincs, ha van is, csak kevés a példa. Sőt, mi több, olyan is előfordul, hogy ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ remteni. Biztosítsák a választé­kot, de úgy, hogy az árleszállí­tás után valóban olcsó borhoz jussanak a fogyasztók. Mert a vendéglátó üzem a dolgozókért van, s nem fordítva!- So ­♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ A banki szeszfőzdében az ősz beköszöntével megnövekedett a forgalom. Eddig közel kétszáz gazda jelentette be igényét szeszfőzésre. Képünkön: az illatos szilvapálinka szesz- tartalmát mérik az egyik gazdának. Ebben az évben is megrendezik a Levelező Hetet A posta október hó 5—11-e kö­zött, a múlt évhez hasonlóan „Levelező Hetet” rendez. Ennek célja az, hogy erősítse FELHÍVJUK A LAKOS­SÁG ÉS A KÖZÜLETEK FIGYELMÉT Szécsényi Vegyes­ipari ÉS JAVÍTÓ VÁLLALAT bádogos részleget állított fel. Minden igényt időben, pontosan kielégít. (306) a családi, baráti és társadalmi kapcsolatokat. Nemzetközi vi­szonylatban a levélváltás elő­mozdítja a kulturális és gazda­sági kapcsolatok kiszélesítését. Terjeszti a népek kölcsönös megbecsülését, barátságát és eredményesen szolgálja a béke ügyét. A Levelező Hét során min­denki gondoljon távollevő csa­ládtagjaira, barátaira, ismerő­seire és írjon nekik. Az elfelej­tett levelekre válaszoljon. A Le­velező Hét alkalmából a posta ♦alkalmi bélyeget bocsátott ki. Célszerű, ha leveleinkre ezekből a bélyegekből ragasztunk. A Sal­gótarján főtéri postahivatalnál Salgótarján városáról és vadre­gényes környékéről ‘öbbféle vál­tozatban, igen szép kivitelű ké­peslevelezőlapok vásárolhatók, melyekkel ismerőseinket, roko­nainkat megörvendeztethetjük. Ugyancsak itt levélpapír és bo­ríték is rendelkezésre áll. A Budapest Nagycirkusz Mátraszelén. A Budapest Nagycirkusz társu­lata párnapos salgótarjáni ven­dégszereplésre érkezett. A kollektíva tagjai — érdek­lődve a város problematikus víz­ellátásáról — elhatározták, együt­tesen részt vesznek és ittlétük alatt segítenek a nagy társa­dalmi munkában. így a társulat valamennyi tagja — köztük 14 szovjet vendégművész — október 3-án és 5-én önkéntes társadalmi munkában vesz részt Mátrasze­lén. — németül. 10. Római számmal 2001-es. 11. Pénzintézet. 12. Há­rom kínai város. 17. Eseményt idéz elő. 19. Női név. 20. Név­elővel: tengeri emlős. 22. Visz- sza: hozzátartozói. 24. Testrész. 25. LTB. 28. Szenvedés. 30. Azo­nos fajta magánhangzók. 33. Arc része. 35. Egyedül, elhagya­tottan. 36. Tenger neve. 38. Szín. 40. Be párja. 41. Azonos betűk. 44. Fogoly. 45. Kínai folyó. 48. Áruba bocsátandók. 50. Fordí­tott vonatkozó névmás. 52. Vívó fegyver. 55. Piacra dob. 58. A másik oldalon. 60. Indulatszó. 65. INÉ. 67. Angol fiúnév. 68. Női becenév. 70. Járom. 72. Du­nántúli város. 74. Riadó — köz­A Munkaügyi Minisztérium 209. sz. NAGYBÁTONYI VÁJÁRTANULÓ INTÉZETE 15-17 ÉVES FIÚKAT VESZ FEL VÁJÁRTANULÓNAK. Tanulmányi idő 15 éves fiúk részére 3 év, 16—17 éveseknek 2 év. Felvételt nyert tanulók az intézet otthonában kapnak elhelyezést és teljes ellátást. A tanulmányi idő alatt a tanulók munka­ruhát, egyenruhát és tanulmányi eredmény­től függően ösztöndíjat kapnak. Jelentkezni lehet szeptember 30-ig személyesen, (295) vagy Írásban az intézet igazgatójánál. (SZATÍRA) Alig járt a harmadik ele­mibe — mesélik az öregek — már akkor kitűnt rendkívüli tehetségével. A falusiak leg­nagyobb ámulatára kétlábon ment az iskolába. Nem hiá­ba volt a neve Túlokos Bene­dek. Még alig volt húsz éves — mondja Samu Józsi bácsi — de azt már tudta, hogy négyben a három kétszer van meg. A négy elemi elvégzése után elszegődött cselédnek a falu legtekintélyesebb gazdá­jához, a sasorrú Hibbant Bá­linthoz. Itt tíz éves cselédes- kedés után rádöbbent arra, hogy a tíz kevesebb mint a tizenkettő. Ugyanis míg más 12 korona havi bért kapott, addig ő csak tizet, s azt gon­dolta, ez a több. Teltek múl­tak az évek, s a mi Benede­künk egyre okosabb lett. Sőt már saját feje is volt. Min­denkinél folyékonyabban tu­dott beszélni. Sokszor maga köré gyűjtötte az embereket, s ámulatba ejtette őket azzal, hogy a nyelvével beszélt. Amikor megalakult a falu­ban a termelőszövetkezet, mivel az első belépők közé tartozott — öt választották el­nöknek. Az emberek bíztak benne, mert tudták, ez olyan ember, aki nem megy fejjel a falnak. A szövetkezetnek csak azért javasolta az Éjfél nevet, mert még ilyen nevű tsz. úgy sincs az országban. A kötekedőknek bátran oda­mondta: gyerünk, igyunk meg egy féldecit, s hadd nevessen a világ. Már az alakuló közgyűlé­sen megegyeztek abban, hogy a Túlokos vezette Éjfél Tsz virágzó nagyüzem lesz. S úgy is lett. A kertek aljától egészen a hegyoldalig virág­ban állt az egész határ. Hogy a felsőbb szervek jóindulatát megnyerjék, naponta szállí­tották a vadvirág csokrokat a megyei és járási szervek­nek. Énnek ellenére egyes vezető emberek ilyen kije­lentéseket tettek: „Fejreesett társaság ez.” Az egyik közgyűlésen hatá­rozat született, hogy ezentúl nem engednek beleszólni a közös dolgaiba senkit, még a községi apaállatgondozót sem. — Kinek mi köze hozzá, hogy milyen a jövedelem. Nem akarunk mi túlgazdagod­ni, jó nekünk az üres kenyér is sóval, hagymával. Ezt ették apáink is. mégis ember lett belőlük, harsogja az elnök. A közgyűlésnek is ez volt a véleménye. S 20 holddal na­gyobb területen vetettek bú­zavirágot és négyzetesen kezdték vetni a pipacsot. Még a megalakulás után kaptak az államtól 40 növen­dékmarhát. Amikor egyesek lucernával akarták etetni azokat, a vezetőség kikelt magából. — Még mit nem! Nagyapá­ink idejében nem voltak ilyen nagy urak a marhák. Akkor kicsapták őket a hegyoldalba, abból kellett megélniök, amit ott legeltek. Ezzel szemben manapság ők az urak, mi a marhák, mert palotának beillő istállókat építünk nekik, s mindent a szájuk elé rakunk. Nemsoká­ra elvárják majd azt is, hogy ökör úrnak és tehén úrnőnek szólítsuk őket. Amikor a téli takarmány biztosításáról esett szó, ilyen hangok hallatszottak: azért nem dolgozunk, hogy a mar­hák zabáljanak és bepiszkol- ják a szalmát. El kell adni a felét és az árából meg ve­gyünk tyúkhúrmagot, meg néhány kaptár méhet, s azo­kat neveljük önitatásos mód­szerrel. Túlokos Benedek hadvezér­ként járta a virágba borult táblákat. Van még mit javí­tani, nem elég változatos a virágok színe — mondogat­ja. No nem baj, majd hoza­tunk még ökörfarkkórót, ezerjófüvet, fodormentát. A földművelésügyi minisz­ternek írott levelében így ír az elnök: „Csikódon már megvalósítottuk mindazt, ami a nagyüzemi gazdaságok célja. Az Éjfél Tsz. virágzó nagy­üzem lett." Ez a lényege a rövid 16 oldalas levélnek. A minisztériumban az egyik osztályvezetőnek tetszett a tömör kis levél. A következő havi tájékoztatóban felhívta a sajtó figyelmét, hogy kö­vessék figyelemmel a csikó- diák munkáját. Veréb János, a megyei főagronómus, a havi sajtótájékoztató elolvasása után nagy mellel járt a me­gyei tanács folyosóján. Csak meg ne tudják az igazat — mondogatta magában. Közben az országos lapok­tól egymás után érkeztek Csikódra az újságírók, hogy cikkeket írjanak és fénykép- felvételeket készítsenek a virágzó termelőszövetkezetről. Benedek ünneplő ruhában fogadta őket, s elmondotta, hogy az országban egyedül­álló az a módszer, amellyel ők a virágokat termelik. így van ikersoros herefojtó aran­kájuk, négyzetes pipacsuk, kisvárdai vadrepcéjük, feke­te és leánykökörcsínyük. A nagy országos hírnév el­lenére Benedek mégis úgy határozott, hogy megváltoz­tatja a tsz nevét. A közgyű­lésen hosszas vita után úgy döntöttek, hogy a szövetke­zet a Tanácsköztársaság bu­kása után a meszesgödörbe fulladt kisbíró, Nadragulya Pál nevét veszi fel. Az ötlet azért tetszett a tagoknak, mert ilyen nevű tsz megint

Next

/
Oldalképek
Tartalom