Nógrádi Népújság. 1959. szeptember (15. évfolyam. 70-78. szám)
1959-09-30 / 78. szám
6 NOSRADI NÍPOJBAS 1959. szeptember 30. Szilárd fegyelmet a beruházásoknál! A Párt Politikai Bizottságának múlt évi határozata egyik alapvető feladatnak tekinti a beruházások ésszerű, gazdaságos felhasználását, és a befejezetlen beruházások csökkentését. E feladat figyelemmel kísérése feltétlen szükséges megyénk területén, hiszen ebben az évben több mint 400 millió forintot tesz ki az az összeg, amely beruházás címén kerül felhasználásra. Figyelmet érdemel azért is, mert éppen a Politikai Bizottság határozata mondja ki: csökkenteni kell a befejezetlen beruházásokat. De vajon eleget tudunk-e tenrii a feladatoknak, zök- kenőmentesek-e beruházásaink? Érdemes választ keresni a kérdésre. A BALKÉZ NEM TUDJA, MIT CSINÁL A JOBB Elsőnek a beruházások egyik fontos területét, a termelőszövetkezetek építkezését vizsgáltuk meg. Ilyen célra nem kevesebb, mint 15 millió forintot biztosított az állam, amelyből közel ki- lencszáz szarvasmarha közös istállóban történő elhelyezését kell megoldani. Sajnos azonban a munka hosszú ideig éppen hogy csak megindult, sőt az év első felében olyan nagy volt a lemaradás, hogy az istállók ez évi befejezése egyáltalán nem látszott biztosítottnak. A tanácsi Építőipari Vállalat ebben az évben megyénk hat termelőszövetkezetében végez istállóépítést. A hatból eddig mindössze Csak egyet, a Pásztói Szabadság Termelőszövetkezet új istállóját adták át rendeltetésének. Pedig az idő sürget, várják az új istállót Diós- jenőn, Nógrádmegverben, Szurdokpüspökiben. Márkhá- zán és Cserhátszentiványban is. Nem tudni, meddig engedhető meg az, hogy a legtöbb istálló építkezésénél még ma sincs teljes tervdokumentáció — mint Nógrádmegyerben, vagy Diósjenőn, vagy a beruházó által még mindig sok a menetközbeni módosítás, ami többletmunkát igényel, határidő eltolódást okoz. Elég, ha csak egyet említünk meg: a márkházai istálló építésénél a beruházó csak akkor tudott szólni, hogy 20 centiméterrel meg kell emelni a lábazati falat, amikor az egyszer már elkészült. Ez többletmunkát jelentett, újra kellett zsaluzni stb. Másik súlyos hiba, hogy a technológiai sorrendet nemegyszer fel kell rúgni azért, hogy biztosítsák a dolgozók folyamatos munkáját Hiszen közismert, hogy az építkezések kivitelezését nem egy esetben az úgynevezett vb. gerendák, a vastetőszerkezet hiánya gátolta. De mi volt itt is a helyzet? A tanácsi Építőipari Vállalatnak a vasbetongerendák leszállítására a budapesti 2-es számú elemgyárat jelölték ki. Többszöri sürgetés ellenére az elemek nem érkeztek meg. A vállalat saját ,.szakái1 ára’1 a sztálinváro- si 5-ös számú elemgyárhoz fordult segítségért, ahonnét egy hét alatt 10 vagon gerendát szállítottak az Építőipari Vállalat részére. No, dehát nem tudja a jobb kéz mint csinál a bal? így akadályozza a munkák mielőbbi ' befejezését a vastetőszerkezet hiánya is. Ennek legyártására a balassagyarmati Épületszerelő Vállalatot jelölték ki Vasanyag hiányra hivatkozva a vállalat. két tetőszerkezet elkészítését vállalta, még akkor is. amikor az építőipar az ehhez szükséges vasat rendelkezésére bocsátotta! Természetesen az ésszerűség, a tervszerűség ebben az esetben is meggyorsította volna a tsz-beruházások mielőbbi befejezését. A sorozatos szervezetlenségek, az anyaghiányok arra kényszerítik a kivitelezőt, hogy szabálytalanság árán is, de teljesítse feladatát, így például — éppen a tanácsi Építőipari Vállalat arra kényszerült, hogy belső munkát végeztessen dolgozóival annak ellenére, hogy az épületen nincs tető, hogy az istállók mielőbb el is készüljenek. Nagyarányú optimizmus jellemzi most az építőipari vállalatok munkásait, vezetőit. A korábbi és még ma is meglévő hiányosságok ellenére is állítják: teljesítik vállalásukat, október 31-én átadják az új termelőszövetkezeti istállókat! SOK NEHÉZSÉG A HIDEGHENGERMŰ ÉPÍTÉSÉNÉL Salgótarján egyik jelentős ipari beruházása a Salgótarjáni Acélárugyár hideg- hengermű üzemének rekonstrukciója. A hengermű építésére, a gépek és egyéb felszerelések beszerzésére. a gyár ez évi beruházási keretének túlnyomó többségét irányozták elő. Kétségtelen, hogy minden nehézség ellenére mind a beruházó, mind az építő vállalatok számos erőfeszítést tettek, bizonyos sikereket értek el eddig. De, ha figyelembe vesszük, hogy az egész évre előirányzott 14 millió forintból az első félévben csak 3.6 milliót teljesítettek és még 10.5 millió beruházási program végrehajtása a második félév feladatai közé tartozik, akkor egyáltalán nem lehetünk nyugodtak. A beruházási program végrehajtásának helyzetét kedvezőtlenné teszi még az is, hogy huzamosabb ideig a szükséges tervdokumentáció hiánya akadályozta a gyors előrehaladást. A másik oldalról viszont a megyei Építőipari Vállalat sem sokat törődött ezzel a munkával, mert különböző okok folytán nem tartozik a jól jövedelmező építkezések közé. A hideghengermű építése során eddig felmerülő lazaságok és fegyelemsértések hozzájárultak ahhoz, hogy az év hátralévő részében elég tekintélyes összegeket ne az eredetileg előírt feladatok végrehajtására használjanak fel, hanem attól eltérjenek. Az egész munkálatot az előirányzat szerint úgy kell végezni, hogy az áthúzó-páco- ló 1960. májusára, az egész új hideghengermű pedig 1960. januárjában kezdje meg működését. A pácoló építési határidejét máris eltolták és a Salgótarjáni Acélárugyár illetékesei a többi határidőről sem úgy nyilatkoznak mintha azok megtartása kötelező volna. Jellemező, hogy például a pácoló gépeinek egyrészét még csak most tervezik. Hasonló a helyzet a hideghengerdei csarnok esetében is. A határidők sürgetnek és ilyen esetben bizony már nem ritka a kapkodás sem. ŰJ ÉPÍTMÉNY — ENERGIA NÉLKÜL Már az év közepén hírt adtunk arról, hogy több mint 3 millió forintos költséggel modem, nagyteljesítményű tejfeldolgozó üzem épül Pász- tón. Akkor a széles nyilvánosság előtt a Pest—Nógrád Megyei Tejipari Vállalat vezetői azt az ígéretet tették, hogy az új üzem augusztus 20-án megkezdi működését. Azóta közel másfél hónap telt el. Jelenleg is egjf-két szerelő dolgozgat e fontos létesítményen és például a köpülő-géphez szükséges alapok elkészítése még hátra van. Mindezeken túl a tervezés hanyagságának kiemelkedő példáját mutatja, hogy csak most, közvetlen az üzembehelyezés előtt döbbentek rá: nincs energia, amely a gépeket meghajtja. Egy transzformátorra lenne szükség, amely a problémát megoldaná, de az egymaga több mint félmillió forintba kerül. Átmenetileg agregátorokat helyeznek üzembe. Ez azonban egyáltalán nem menti, a pásztói tejfeldolgozó üzem tervezésével és kivitelezésével megbízott vezetők felelősségét. * Megyénk beruházási munkájának három fontos részét vizsgáltuk meg. Ezek a példák azt igazolják, hogy a beruházásokban a tervszerűség, az előrelátás, a határidőkhöz való kötelező ragaszkodás, az építkezésekre fordítandó pénzösszeg gazdaságosabb felhasználása még mindig nem vált gyakorlattá. A hanyagság, a felületesség, a határidők eltolása súlyos milliókat emésztenek fel. A negyedik negyedéi’ küszöbén teljesen jogos az a követelmény, hogy mindazok, akik érdekeltek megyénk beruházási programjának végrehajtásában, maradéktalanul tegyenek eleget kötelességüknek. Balogh Gyula Somogyvári László Újjáalakulj- a Magyar írók Szövetsége A Magyar Írók Szövetsége pénteken tartotta alakuló közgyűlését a Művészeti Szövetségek Házában. Az alaku'ó közgyűlésen részt vett Kállai Gyula az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Benke Valéria művelődésügyi miniszter, valamint kulturális életünk számos más vezető személyisége. Kállai Gyula az MSZMP Po'itikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, államminiszter, a Párt Központi Bizottsága és a kormány nevében köszöntötte a magyar írókat. A felszólalások után az alakuló közgyűlés megválasztotta a Magyar írók Szövetségének választmányát. A választmány tagjai: Barabás Tibor, D'rvas József, Dobozv Imre, Fodor József. Földeák János, Gergely Sándor. Goda Gábor* Illés Bé'a, Illés Fnd~e, Jankó vi eh Ferenc. Juhász Ferenc, Kárpáti A»réí, Királv István, Köpeczi Béla, Madarász Emil, Mesterházi Lajos, Móricz Virág. Sándor Kálmán, Simon István, Cs. Szabó Béla, Szabó Pál, Tatay Sándor, Thurzó Gábor, Tolnai Gábor, Urbán Ernő és Veres Péter. A választmány tagjai közül megválasztotta a Magyar írók Szövetségének vezetőségét: A Magyar írók Szövetségének elnöke: Darvas József, főti'kára: Dobozy Imre. Az elnökség tagiai: Fodor József, Földeák János, Illés Béla, Jankovich Ferenc, Móricz Virág, Simon István és Szabó Pál. Újra Nógrád megyében a Budapest- Táncegyüttes Nemzetközi, nagysikerű szereplése után - mint ismeretes, a? agrigentói nemzetközi táncversenyen az első díj mellett a külön arany nagydíjat is megszerezte — újra Nógrád megyébe látogatott az Állami Budapest Táncegyüttes. Az együttes október 2-án Zagy- vapálfalván, 3-án Karancslapuj- tőn, 4-én Mátranovákon, 5-én Jobbágyiban, 6-án Szécsényben, 7-én Dej táron és 8-án Balassagyarmaton mutatja be műsorát. A nagyhírű együttes előadásaira a jegyek jórészt elővételben elkeltek. KERESÜNK DT 413 lánctalpas TRAKTOR VEZETÉSÉHEZ VIZSGÁVAL RENDELKEZŐ TRAKTOROST. Családosnak LAKÁST BIZTOSÍTUNK. SERTÉSTENYÉSZTŐ ÜZEMEGYSÉG, RÉTSÁG. ______________________(307) I tt élünk valamennyien, ismerjük egymást hosz- sz abb, rövidebb idő óta. Fia találkozunk, beszélgetünk erről-arról, de legtöbbször a munkánál kötünk ki. Ismerem Nagy Gábor bácsit, aki közeleg az ötvenedik életévéhez. Jelenleg az egyik gyár lakatosműhelyében dolgozik. Már megszoktam, hogy mindig arról beszél, mi újság az üzemben. Gyakran elmondja,: erről, vagy arról kellene írnom. Gábor bácsival ezúttal is találkoztam. Jóllehet siettem, de lelkesedésének titka magával ragadott. Így történt, hogy megálltunk beszélgetni. Ereztem, valami furcsa dolog történt idős ismerősömmel. Egy szót sem szólt a közelgő őszről, a szeretett gyárról. Minden különösebb bevezető után a második világháborúról kezdett beszélni. Elmondta, hány társa maradt a távoli földeken a lövészárokban betemetve. Mesélt arról, hányán maradtak ezredéből nyomorékok és ezután pótolta a hiányzó bevezetőt. Elmondott sok olyat, amelyet csak sejtettem. A szenvedést, a nyomort, a bizonytalanságot. Elmondta mit érzett akor, amikor a postás kezébe nyomta a behívót, s ment a tűzvonalba. A háború már véget ért tizenöt éve. Ma erről vajmi keveset hallani. A háború okozta sebek lassan behegedtek. Békében élünk. Az idősebbek, a szülők nem beszélnek erről _________ az időről szív esen gyermekeiknek. Azt tartják, még rágondolni is rossz. S hogy mit jelent békében élni? Hadd idézzem Gábor bácsi szavait. — Tudod fiam, csak az tudja értékelni, aki megszenvedett érte. A mi fiataljainknak természetes, hogy béke van. Nem ismerik a háború borzalmait, s ez jól is van így. Én is elfeledkeztem a háborúról, erről a szörnyűségről, de most ismét eszembe jutott. Valahogy most ezekben a napokban tudom csak igazán értékelni, mit is jelent az, hogy béke. S mindezt tudod mi váltotta ki belőlem? Hruscsov elvtárs amerikai útja. A leszerelési javaslat. Elénk vázolta egy új világháború borzalmas pusztításait, de megmutatta a kivezető utat is. Már négy napja elmúlt, hogy Gábor bácsi fellelkesült szavait hallgattam, de ma is folyton erre gondolok. Igen, mi is hallgattuk Hruscsov elvtárs beszédeit. S arra gondolok, mit jelent a béke. Azt, ami ma olyan természetes. Elünk, dolgozunk, szépen öltözködünk, jól étkezünk. Mindez eddig számomra is természetes volt és Gábor bácsinak köszönhetem, hogy megtanította mindezt nagyon értékelni. — tob — OtqiLq&dt Örvq napak A balassagyarmati Szociális Otthonban ezekben a napokban 420 idős férfit és nőt gondoznak. A szociális otthon fenntartására évente mintegy kétmillió forintot költ az állam, hogy biztosítsa az idősek boldog és gondtalan életét. Gondoskodik arról, hogy azok az idősebbek, akik szeretik a munkát, hasznosan töltsék el napjaikat. Az asszonyok varrnak, vasalnak, a férfiak közül ki a cipészműhelyben, ki az asztalosoknál, ácsoknál, kárpitosoknál — saját műhelyük - talál munkát magának. Fent: Az asszonyok egy csoportja a varrodában foglalatoskodik. Varrnak, vasalnak így rövidebb a nap. Oldalt: A topo- gásban is kopik a cipő. A „cipész részleg” azonban gondoskodik arról, hogy jók legyenek a lábbelik. És aki a gyengélkedőbe, a betsgsznbába kényszerül, Dudás Mihályné ápolónő gondoskodik gyógykezeléséről Itt a „vénasszonyok nyara”. Az otthon virágos udvarán élvezik a kellemes őszi napsütést a legidősebbek TERMELŐK! Ne vigyék piacra csöves kukoricájukat. Űj kukoricát a Terményforgalmi Vállalat felvásárlói helyben magas áron felvásárolják. NÖGRÄDMEGYEI TERMÉNYFORGALMI V. (314)