Nógrádi Népújság. 1959. szeptember (15. évfolyam. 70-78. szám)

1959-09-30 / 78. szám

Hruscsov elvtárs meleg szavakkal búcsúzott az amerikai néptől,

N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke szeptember 27-én beszédet

mondott az amerikai televízióban. Alábbiakban közöljük a beszédet kivonatosan:

Jó estét kívánok amerikai barátaim!

örülök, hogy hazautazásom előtt beszélhetek önök előtt. Megtetszettek nekünk az önök szép városai, csodálatos útjai, de főképpen a barátságos, jóindulatú emberek. Ne vegyék szavaimat szokásos udvariassági formaságnak, vagy a vendéglátó iránti tisztelet szokásos megnyilvánulásának.

Azok az emberek, akik jártak a Szovjetunióban, minden bizonnyal beszámoltak arról a nagy rokonszenvről, amelyet a szovjet nép Önök iránt érez. beszámoltak arról, hogy békében és barátságban óhajt élni önökkel. Most magammal viszem azt a meggyőződést, hogy Önök is ilyen érzéseket táplálnak a szovjet emberek iránt. Ezt elmondom majd nekik.

Igen kellemes beszélgetéseim voltak Dwight Eisen- hover elnökkel.

Önök megértik, hogy nem olyan könnyű kiküszbölni mindazt, ami a hidegháború hosszú'évei során rakódott le. Hány beszéd hangzott el, amely nem mozdította elő a viszony javulását, hanem ellenkezőleg, éppen kiélezte. Ezért nem lehet a légkör rohamos megváltoztatására számítani. Az államaink közötti viszony megjavításának folyamata nagy erőfeszítéseket és türelmet igényel, mindenekelőtt pedig szükségessé teszi, hogy mindkét fél olyan feltételeket kívánjon megteremteni, amelyek lehetővé teszik az áttérést a jelenlegi feszült helyzetről normális viszonyokra, később barátságra is, a világbéke megszilárdítása érdekében.

A Szovjetuniót, amelynek kormányát és népét képviselem, a béke és a népek közötti barátság megszilárdításának érdekei vezérlik.

Minden erőfeszítést megtettünk és megteszünk a hidegháború megszüntetésére, országaink viszonyának megjavítására.

Előttem nem kétséges, hogy Eisenhower úr őszintén a viszony megjavulását kívánja országaink között. Úgy látom, hogy az Egyesült Államok elnökének körülményei bonyolultabbak, mint az enyéim. Az Egyesült Államokban még nyilván befolyásosak azok az erők, amelyek akadályozzák országaink viszonyának megjavítását, a nemzetközi feszültség enyhülését. És ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Véleményem szerint az egészséges gondolkodás végül is megadja a helyes irányvonalat a nemzetközi problémák megoldásához. Ez az egyedül helyes irányvonal pedig a hidegháború felszámolása, a világ békéjének megszilárdítása.

40 milliárd dollárt fordít fegyverkezésre.

Mit is titkoljuk, mi ugyanezekre a célokra évente mintegy 25 milliárd dollárt költünk. Nem lehetne jobban felhasználni a nép pénzét?

Természetesen, úgy egy államnak sem könnyű rászánnia magát a leszerelésre, ha nem bizonyos afelől, hogy ugyanígy jár el a többi állam is. Mindegyik tart attól, hogy valaki megtámadhatja. Szólott a szovjet kormány leszerelési javaslatáról.

örvendetes dolog, hogy sok államférfi és politikus figyelmet tanúsít a javaslataink iránt és lépéseket tesz a nélkülözhetetlen leszerelési megegyezés irányában. Sajnos, vannak még olyan

emberek is, akik ragaszkodnak a hidegháborús időszak érveléséhez. Szeretnénk remélni, hogy az Egyesült Államok és más országok kormányai helyesen értelmezik békeszeretetből fakadó javaslatainkat és a maguk részéről, szintén megteszik a megfelelő lépéseket ugyanebben az irányban.

Az Önök elnökével folytatott megbeszéléseinkben behatóan megvitattuk ezt a problémát. Az elnöknek, akárcsak nekünk, gondot okoz az. hogy sehogyan sem sikerült véget vetni a lázas fegyverkezésnek.

Abban a reményben térek haza, hogy az Egyesült Államok kormánya le tudja küzdeni az elavult előítéleteket és előbb,

vagy utóbb az összes államokkal együtt megtaláljuk a helyes utat a leszerelés problémájának megoldása felé.

Megvitattunk más, megérlelődött kérdéseket is. Sok ilyen gyűlt össze. Elsősorban kiemelem a második világháború maradványai megszüntetésének problémáját. Sokan megkérdezik: miért nyugtalanítja annyira a Szovjetuniót a második világháború maradványai megszüntetésének kérdése? Hiszen ez már régi ügy. Megmondom önöknek nyíltan — mi nem félünk a német militarizmustól, de jól ismerjük gálád szándékait, amelyek ösztönzik a revans- törekvéseket. Azt akarom, hogy önök megértsenek engem:

ha valaki békét akar, nem lehet fenntartani a háború maradványait.

A Szovjetunió azt javasolta, hogy húzzunk záróvonalat a második világháború alá

A nemzetközi feszültség megszüntetése azonban nemcsak két állam erőfeszítésétől függ, ehhez szükség van minden állam törekvésére és erőfeszítéseire is.

Nem lehet a világon addig megállapodottság és nyugalom. amíg a két legnagyobb hatalom nincs rendben egymással. Ezután egyszerű példával a szomszédokról, érzékeltette a békés egymás mellett élést.

Önöknél kapitalizmus van, nálunk szocializmus. Nos, mit csináljunk? Emiatt világméretű összecsapásig élezzük a dolgot? Vagy normális kapcsolatokat létesítsünk és békében éljünk, mindegyik a maga módján? A Szovjetunióban mindenki a békés együttműködés híve.

Önök nem gondolkoztak el ezen a kérdésen: ha mi és Önök nen készülünk hadakozásra. miért kell Önöknek és nekünk annyi fegyver?

Engem úgy tájékoztattak, hogy az Önök országa évente, átlag több, mint

Ezt meg lehet és meg kell tenni a német békeszerződés aláírásával.

Ellenfeleink olykor így érvelnek: minthogy a háború egy egységes német állam ellen folyt, a békeszerződést is csak azután lehet megkötni, ha Németország újból egyesül. Tudott dolog azonban, hogy jelenleg ténylegesen két német állam létezik, mindegyik sajátos életformával. Sem az egyik, sem a másik német állam nem akar lemondani társadalmi rendszeréről. Erővel viszont nem kényszeríthetjük az egyik német államot arra, hogy térdet hajtson a másik előtt.

Maguk a németek egyezzenek meg, hogyan éljenek tovább, hogyan építsék kapcsolataikat.

Az önök országában tartózkodva, megismerkedtem az amerikai nép életével, legalábbis annyira, amennyire ez ilyen rövid idő alatt lehetséges volt. Sokat láttam és hallottam.

Megköszönte a meleg fogadtatást, amelyet tanúsítottak útja során, majd így folytatta:

A, Szovjetunió népei a szo- c-'alizmus győzelme révén nagy eredményeket vívtak ki. És bár mi még nem vagyunk olyan gazdagok, mint Önök, helyes úton közeledünk a legmagasabb életszínvonal elérése felé. Erre törekszik népünk és ezt meg is valósítja!

A történelemben első ízben érvényesítettük földünkön azt az igazságos szabályt, hogy annak legyen társadalmi tekintélye, aki jól dolgozik.

Ismertette a legfelsőbb államhatalmi szerv összetételét, majd a maga életét és a kormány más tagjainak életét ismertette és így folytatta:

Hálásak vagyunk Marxnak, Enge Isinek, Leninnek, akik megnyitották áss utat e társadalom felé

A társadalmi és állami berendezkedés kérdése, vagyis az a kérdés, hogy szocializmusban vagy kapitalizmusban éljenek-e a népek, mindegyik nép bel- ügye.

Szigorúan ragaszkodni kell ahhoz, hogy az államok ne avatkozzanak bele egymás belügyeibe.

Ezután a Szovjetunióról szólott:- A Szovjetunió a dolgozók állama. Nálunk nincsenek tőkések. Gyáraink és üzemeink az egész nép tulajdonában vannak. Az egész föld a maga kincseivel a népé. A parasztok kollektív gazdaságokban dolgoznak. Mindegyikük jövedelme végzett munkájától és nem a befektetett tőkétől függ.

A szocializmusban a dolgozó díjazását a társadalom javára végzett munkájának mennyisége és minősége határozza meg. Amikor még tovább fejlesztjük a termelést és még nagyobb gazdagságot halmozunk fel, áttérünk a javak kommunista elosztására: akkor mindenki képességei szerint fog dolgozni és szükségletei szerint részesül majd a javakból.

A forradalom előtt úgy volt nálunk, hogy akinek tőkéje volt, az okos is volt.

— Az egyetlen dolog, ami nincs nálunk, — a mások munkája kizsákmányolásának szabadsága, az a szabadság, hogy valakinek a magántulajdonában gyárak, bankok lehessenek.

Mi, akik az idősebb nemzedékhez tartozunk, kapitalista viszonyok között léptünk az életbe. Miért tartjuk hát mégis, hogy a szocialista út igazságosabb? Az emberiség évszázadokon keresztül úgy fejlődött. hogy a kisebbség sajátította ki a többség által létrehozott gazdagságot.

Az emberek mindig kutatták a társadalom felépítésének olyan jobb formáját, amelyben egyik ember nem zsákmányolhatja ki a másikat.

Hálásak vagyunk Marxnak, Engelsnek. Leninnek, akik megnyitották az utat e társadalom felé. Mi ráléptünk erre az útra, s nyomunkban ugyanezt az utat járja Európa és Ázsia sok népe. A munka emberei, a hatalmat kezükbe véve. véget vetettek annak a törekvésnek, hogy egyesek mások rovására gazdagodjanak meg. Az emberi kapzsiság szörnyű dolog. Vajon volt-e olyan eset, amikor egy milliomos nem akart • milliárdos lenni?

Szeretném, ha helyesen értenének.. Más dolog, amikor az embernek egy pár cipője van és szeretné, ha két-há- rom pár lenne, egy ruhája van, és szeretne szert tenni többre, van egy háza és szebbet akar építeni magának. Ez jogos törekvés. i

A szocializmus nem korlátozza az emberek ízlését és szükségleteit.

De egészen más dolog, amikor egy embernek van egy gyára és kettőt akar, rendelkezik egy üzemmel és tizet akar szerezni. Világos ugyanis, hogy egy ember saját munkájával nem tud megkeresni egy millió, még kevésbé egy milliárd dollárt még családjával együtt sem, sőt, még akkor sem, ha több élete lenne. Ilyesmire csak akkor van mód, ha az illető kisajátítja mások munkáját. Ez viszont ellenkezik az emberi lelkiismerettel. Mint Önök tudják, a bibliában is az áll, hogy amikor a kereskedők a templomot kufárok és pénzváltók barlangjává tették, Krisztus korbácsot ragadott és kiűzte őket.

Ezért a hívőknek, ha saját erkölcsükből kiindulva, a világbéke és a felebarátaik iránti szeretet elveit tartják szem előtt,

nem szabad ellenezniük az új szocialista rendszert, mivel ez a rendszer a legemberségesebb, a valóban igazságos viszonyokat valósítja meg a társadalomban.

Majd Oroszország forradalom előtti helyzetéről szólott, az orosz népek nehéz helyzetéről és arról a fejlődésről, amit a Szovjetunió a forradalom óta elért. Majd a háború okozta mérhetetlen károkat ismertette.

A legközelebbi 10-12 évben túlszárnyaljuk az Egyesült Államok termelését

Népünk most a hétéves terv teljesítésén dolgozik.

Hét esztendő leforgása alatt megkétszerezzük ipari termelésünket. Ebben az időszakban az önök pénzére átszámítva mintegy 750 milliárd dollárt ruházunk a népgazdaságba.

Jelenleg az Egyesült Államok gazdasági szempontból a legfejlettebb hatalom. Országuk mutatószámai a legmagasabb színvonalat jelzik a

kapitalista világban. De vegyék figyelembe, hogy az iparfejlődés átlagos évi üteme a Szovjetunióban három- szor-ötször gyorsabb, mint önöknél. Ezért a legközelebbi 10—12 évben túlszárnyaljuk az Egyesült Államokat mind az ipar abszolút termelésében, mind pedig az egy főre eső termelésben. A mezőgazdaság vonalán sokkal előbb megoldjuk ezt a feladatot.

Országunkban nagyarányú lakásépítkezés folyik. Példaképpen megemlítem, hogy

az utolsó nyolc esztendő alatt Moszkvában több lakás készült el, mint a forradalomig eltelt nyolc évszázad alatt.

Jövőre a moszkvaiak annyi lakást kapnak, hogy azok területe fővárosunk egész for radalom előtti lakásterületének egynegyedét is meghaladja. A következő hét évben a városokban mintegy 15 millió lakást, a falvakban hétmillió házat építünk. Ez hozzávetőleg annyit jelent, hogy ötven olyan új város születik, mint például San Francisco. Nem felesleges tudni, hogy világviszonylatban nálunk legalacsonyabbak a lakbérek: alig érik el a családok költségvetésének 4— 5 százalékát.

A közoktatásról szólva kijelentette:

A szovjet közoktatási rendszer erényei széles körben ismertek.

A szovjet iskolarendszer neveltjei, a szovjet tudósok, mérnökök, technikusok és munkások bámulatba ejtették a világot az első mesterséges holdakkal.

Büszkék vagyunk arra, hogy a „szputnyik“ és a „lunnyik" orosz szavakat lefordítás nélkül is megértik mindenütt a világon.

Kétmillió tanító és közel négyszázezer orvos dolgozik a szovjet emberek javára.

Gondoskodunk népünk

egészségéről. A megbetegedési arányszám jelentősen csökkent nálunk, a halálozási arányszám pedig a legalacsonyabb a világon. Minden munkásnak és alkalmazottnak évente fizetéses szabadsága van. A dolgozók a legjobb szanatóriumokban, gyógyfürdőkben és üdülőkben töltik szabadságukat. Nálunk mindenki díjmentesen részesül gyógykezelésben, a betegnek sem a kis műtétért, sem a

nagyobb műtétért nem kell fizetni semmit, önök néha nem értik meg életformánk egyes oldalait.

A szovjet ember előtt pedig az érthetetlen, hogyan fordulhat elő, hogy ha baj ér egy családot, valaki súlyosan megbetegedett és műtétre, vagy kórházi kezelésre szorul* azért pénzt kell fizetnie.

Es ha nincs pénze? Feküdjön le és haljon meg?

Amikor nálunk egy ember beteg és nem dolgozik, továbbra is folyósítják munkabérét.

Amikor megöregszik, nem érzi, hogy mindenki számára feleslegessé vált, hanem állami nyugdíjat kap. A parasztok szövetkezeteiktől kapnak nyugdíjat.

önök feltehetik a kérdést: hát ott minden olyan jól és simán megy? Sajnos nem. Vannak nehézségeink, fogyatékosságaink és megoldatlan kérdéseink is. Biztosíthatom Önöket, hogy e fogyatékosságoknak a legkérlelhetetlenebb bírálói mi vagyunk, a szovjet emberek.

Ezután köszönetét mondott a vendégszeretetért.

Engedjék meg végezetül, hogy virágzást és boldogságot kívánjak az amerikai népnek, valamint kifejezzem azt a reményemet, hogy az Egyesült Államokban tett látogatásunk és Dwight Eisenhower Szovjetunióban teendő látogatása nemcsak az amerikai és a szovjet nép szemében. hanem a világ minden népe szemében azoknak a közös erőfeszítéseknek kezdetét fogja jelenteni, melyek révén megtaláljuk az államaink kölcsönös közeledéséhez, az egyetemes béke megszilárdításához vezető utat.

Good bye, ' good luck, friends!

Viszontlátásra, minden jót barátaink!

Közös közlemény Eisenhower és Hruscsov tárgyalásairól:

„II nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján, békés eszközökkel kell rendezni“

Vasárnap, szeptember 27-én Eisenhower és Hruscsov tárgyalásainak befejezése után közös közleményt adtak ki. A közlemény szövege a következő:

N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke és Eisenhower elnök őszinte eszmecserét folytattak Camp Davidben.

A megbeszélések egy részén részt vett Herter amerikai és Gromiko szovjet külügyminiszter, valamint a két ország több más hivatalos képviselője.

A Szovjetunió minisztertanácsának elnöke és az amerikai el: nők egyetért abban, hogy e megbeszélések számos tárgykörben hasznosak voltak a két fél álláspontjának tisztázása szempontjából. A megbeszéléseket nem szánták kérdések konkrét megtárgyalására.

Remélhető azonban, hogy az eszmecsere hozzájárul a két fél indítékainak és álláspontjának jobb megértéséhez, és ilymódon az igaz és tartós béke eléréséhez.

A Szovjetunió minisztertanácsának elnöke és az Egyesült A1 lamok elnöke egyetért abban, hogy az általános leszerelés a leg fontosabb kérdés, amellyel a világnak ma szembe kell néznie Mindkét kormány mindent elkövet, hogy elérje e probléma al kotó jellegű megoldását.

A tárgyalások folyamán a tárgyaló felek kicserélték nézetei két a német kérdésről, beleértve a Németországgal kötendő béke szerződés kérdését is. Ennek során a két fél kifejtette álláspontját

Tekintettel a sajátos berlini kérdésekre, megállapodtak abban, hogy — a közvetlenül érdekelt felek jóváhagyása esetén - újra megkezdik a tárgyalásokat azzal a céllal, hogy a kérdést oly módon oldják meg, amely megfelel valamennyi érintett fél érdekeinek és a béke fenntartásának.

Mindezeken kívül hasznos megbeszélések zajlottak le számos olyan kérdésről, amely a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatait érinti. A tárgykör magában foglalta a két ország kereskedelmének kérdését. Figyelembevéve a cserelátogatásoknak és a nézetek kicserélésének fejlesztését, a kormányok hivatalos képviselői megbeszéléseiken lényeges haladást értek el és várható, hogy a közeljövőben bizonyos megállapodások születnek.

A Szovjetunió minisztertanácsának elnöke és az Egyesült Államok elnöke egyetért abban, hogy minden jelentős nemzetközi kérdést nem erőszakkal, hanem tárgyalások alapján, békés eszközökkel kell rendezni.

Végül megállapodtak abban, hogy az elnök szovjetunióbeli - a jövő tavasszal esedékes — viszontlátogatásának végleges időpontját diplomáciai úton állapítják meg.

Hruscsov elvtárs újra Moszkvában

vói repülőtéren szállt le, ahol a szovjet kormány tagjai, a párt vezetői, külföldi diplomaták, szovjet dolgozók nagy tömege fogadta Hruscsov elvtársat.

A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke családjával, kíséretével hétfőn a déli órákban egy TlJ-114-es repülőgépen visszaérkezett amerikai útjáról a szovjet fővárosba. A repülőgép a vnuko-