Nógrádi Népújság. 1959. szeptember (15. évfolyam. 70-78. szám)

1959-09-19 / 75. szám

6 NOSRADINlPÜJBAS 1959. szeptember 19. Látogatás Petőfi-bányán A vulkánikus erők, a jég­korszak, a különböző elemi erők szeszélyesen do­bálták össze a föld mélyének kincseit. Van, ahol 5—600 mé­ter mélységbe is le kell menni, míg elérik a széntele­pet, de van eset, hogy mé­lyebbre is. S mintha a he­lyenkénti nagy mélységet a természet menteni igyekezne, helyenként bocsánatkérően 18—20 méterre is fellelhető a széntelep. Petőfi-bányához alig pár kilométerre, az ecsédi réten hatalmas széntelep húzódik. A kutatások szerint a szénte­lep kiterjedése hat kilométer hosszú és a telep vastagsága sok helyen eléri a 8—10 mé­tert is. Ami különösen jelen­tős, mindezt csak 18—20 mé­teres földtakaró fedi. Az elő­zetes becslések és számolga­tások alapján a széntelep műveléséhez közel tizenöt esztendőre van szükség. A fej­tést már 1957-ben megkezd­ték, ami jelenleg is tart. Itt azonban nem készítettek lejt- aknát, szállítóvágatokat, lég­aknát, sem egyéb bányavága­tot, s mégis megkezdték a fejtést. Ma a Mátravidéki Tröszt dolgozói ismerik a szűcsi, a gyöngyösi és a többi aknákat, de ezt az új aknát csak „gödör” néven tisztelik. A hivatalos kimutatásokban pedig mint külszíni fejtés sze­repel. Igen, mert külszíni fejtés ez, a javából. Azt mondták az itt dolgozók, mondjam meg mindenkinek, aki eddig félt a bányától, hogy ne féljen, mert ablak van már rajta. Nem kell félnie, hogy rásza­kad a kő. Attól inkább, hogy verejtéket fakaszt róla a me­legen tűző, nyári nap, s nem talál helyet, hol árnyékot lel. De nem az a célom, hogy a Petőfi-bányaiak „gödrének” előnyeit jellemezzem hogy ide dolgozókat toborozzak, hanem az, hogy bemutassam. A művelést, mint korábban említettem, 1957-ben kezdték meg. Ebben az időben még nem volt' a nehézipari mi­nisztérium felügyelete alá tar­tozó külszíni gépi park. így jött létre a tárcán belül a KPM és a Kotró és Vasút­építő Vállalat gépeiből az első bányász kotróvállalat. Bagge- rek, exkavátorok. dózerek, dömperek és egyéb hatalmas gépek sokasága jelent meg három évvel ezelőtt a ecsédi réten. Az első idők voltak a legnehezebbek. Hosszú idő telt el, míg megtörtént a te­reprendezés, a gödörből kike­rült az első vörösbarnás lig­nit. Mert az itt található szén egyike a legfiatalabbaknak, fűtőértéke alig éri el a 2000 kalóriát. Művelése azonban mégis kifizető, mert a mátra­vidéki centráléban kiválóan hasznosítható. De hát milyen a tulajdonképpeni fejtés? H árom nagyteljesítményű VM—3, VM-4, és VM- 2 típusú gép végzi a földta­karó réteg leszedését. A 3-as és 4-es típusú gépek napi tel­jesítménye 3500 m3, míg a 2-es típusú gép 24 óra alatt 2500 m3 földet mozgat meg. A 18 méter vastag földtakaró leszedése két szakaszban tör­ténik. A kikerülő föld gumi­szalagra kerül, s innen jut el a már lefejtett területre. Jel­lemző a fejtés nagyságára, hogy közel három kilométer hosszúságú gumiszalag van üzemben. A tulajdonképpeni fejtés akkor kezdődhet meg, ha már mentes a földrétegtől. Ezután a 6—7 méteres szénte­lepet kanalas bagger fejti, a szenet gumiszalag viszi egész a függőkötélpályáig, ahonnan rendeltetési helyére jut. A szénfejtés is két lépcsőben történik. Amikor ugyanis a már említett vastagságú szén­telepet lefejtik, újabb földta­karó mutatkozik, melynek vastagsága három méter. Ezt leszedik s ezalatt újabb há­rom méter vastag II. telepű szén található. Ennek lefej­tése után érkezik ide a már említett U-betű alakban a gumiszalagokon a lefejtett fö’d, s később a kifejtett te­rületet újból feltöltik. Rövi­den ilyen a fejtési folyamat. Az itt dolgozók száma alig éri el a 120 főt. Fizikai mun­ka azonban csak akkor jelent­kezik, ha a vágányon mozgó­gépek sínhálózatát, vagy a szállítószalagokat kell átsze­relni. De ezeknek a munkák­nak a zöme is gépesített. Az itt dolgozók jelentős része gépkezelő. Ha figyelembe vesszük, hogy termelésük 24 óra alatt 140 vagon szén — amelyet átlagosan 30 vagon­nal túlteljesítenek —, akkor ez a szám különösen kevés. Ha például a mizserfai üzem­egységhez hasonlítjuk, ahol a napi termelés szintén 170—180 vagon szén, akkor ez a lét­szám minimális, hisz ott közel másfélezer bányász dolgozik. A munka teljesen gépesí­tett. Az egész feités óramű pontossággal működik. Ha a V—2-es gép előrehalad két mé­tert, akkor már a szénfejtő­gépeknek is ugyanezt az elő­rehaladást kell megtenniük. Mert ha nem, akkor a letaka­rított földmennyiség a szala­Az a hatalmas lakásépítés, ami az utóbbi években me­gyénk területén is megkez­dődött, komoly és nagy föl­adat elé állítja népgazdasá­gunk különböző iparát, a szol­gáltat ás terén pedig a helyi TÜZÉP telepeket. Mindenki tudja, hogy egy-egv TÜZÉP telepről naponta ezrével hord­ják el a cserepeket, köb­méter számra a deszkákat, gerendákat, mázsa számra a cementet és más építkezési anyagot. Ügy ahogy, ezeknek az anyagoknak kiadása rend­gokról a lefejtetlen szénre ke­rülne. Mindezt azért írom le ilyen részletesen, hogy érzé­keltessem, mennyire fontos, hogy üzembiztos gépek legye­nek. A gépkezelők munkája nem egyszerű kormánykerék- mozgatás, vagy gombnyomo­gatás. A minap itt is komoly veszélyeket rejtegetett magá­ban a nagymennyiségű csapa­dék. Hajnali három órakor riadóztatták a dózerosokat, akik megfeszített munka után csak déli 12 órára tudták mentesíteni a fejtést a víz­betöréstől. Az eddigiekből is kitűnik, hogy a külszíni fejtés egy nagyüzemi széngyár. Itt is megvan a dolgozók panasza, nem az, hogy alkatrész nincs, vagy kevés a fizetés. Az a panaszuk, hogy miért nem emelik fel a mennyiségi ter­vüket, hiszen mint mondják, többre is képesek lennének. Itt is folyik a kongresszusi '■erseny, itt is küzdenek az olcsóbb szén termeléséért. Je­lenleg 1 tonna szén kiterme­lése eredetileg is mintegy 40— 50 forinttal olcsóbb, mint a tröszt legjobb földalatti akná­jában, a szűcsi X-es aknán. A lefedési költség ma még m3-ként 21 forint körül mo­zog. Most azonban, ha megér­kezik az új leföldelő gép, úgy tervezik, nemcsak a lefedési költséget tudják felére csök­kenteni, hanem a szén ton­nánkénti kitermelését is: 145 forintról 70 forintra. A Petőfi-bányaiak „gödre” most növekszik, most bővül. Ma még a külszíni fej­tés a kezdeti stádiumban ha­lad, de rövid idő múlva ha­zánk legnagyobb fejtésévé válik. Széngyár lesz, mint az itt dolgozók mondják. Meg­szűnt a nehéz fizikai munka, a baleseti lehetőségek a mini­mumra csökkentek, s ami nem kevésbé jelentős: jelen­leg egy év alatt 260 000 dollár értékű import bányafát taka­rítanak meg. Emellett termé­szetesen mintegy egynegye­dére csökken a földalatti fej­tésekkel szemben egy tonna szén kitermelési költsége. Hortobágyi András ben is történik, néhol azon­ban fellelhető a protekciózás, a rokonizmus, nem utolsó sorban pedig a megvesztege­tés, a borravaló elfogadása. Ezekről a visszásságokról már nem egy esetben értesítették szerkesztőségünket azok az építkezők, akik éppen az előbb felsoroltak következté­ben csak később jutnak a hatóságilag kiutalt építkezési anyaghoz. Nos. ez történt az utóbbi napokban a TÜZÉP szécsé- nyi telepén is. Itt nem mé­rik egyenlő mércével az építkezőket, előtérbe kerül­nek a kiváltságosok, ráadá­sul pedig a telep vezetője igazságtalanul. emberietlen módon kezeli a dolgozók ügyeit. Az egyszerű falusi dolgozókra durván, tisztelet- lenül, emberietlen hangon kiabál. B. J-né például már könyörgő hangon kéri szer­kesztőségünket, hogy „hacsak mód van rá, intézzük el, hogy cementhez jusson”. R. I. a protekcionizmusról tájékoz­tatja szerkesztőségünket, míg K. I. nyilatkozatban jelentet­te ki, hogy csak 50 forint borravaló lefizetése után ju­tott a törvényesen kiutalt csempéhez. Népi államunk minden tá­mogatást megad azoknak a dolgozóknak, akik házépítés­hez kezdenek. Az azonban tűrhetetlen, hogy egyes fele­lőtlen TÜZÉP telepvezetők kihasznállak a nagy házépí­tési akciót, s az építkezési anyagok kiutalásánál jog­talan haszonra tegyenek szert! Az kell. hogy a ki­utalásoknál mindenkit egyen­lő mércével elégítsenek ki, úgy, ahogy azt a törvényes kiutalás is biztosítja! —So— ÖLTÖZKÖDÉST BIZTOSIT SZÁMÁRA A Balassagyarmati Szabók Kisipari Termelő Szövetkezetének NŐI ÉS FÉRFI MÉRTÉKUTÁNI RÉSZLEGE Keresse jel bizalommal szövekezetünket! 294.-------------- ^ -------------­M indenkit egyenlő mércével elégítsenek ki BEKÜLDENDŐ: vizsz. 6. (ÍOlyt. függ. 11., 56., vizsz, 91., 55. és függ, 60-ban). Függ. 1., függ. 13. (folyt, vizsz. 48-ban), valamint a VASÁRNAPI FEJTÖRŐ szelvény szeptember 23-ig VÍZSZINTES: 1. Af­rikai állat. 6. Világra­szóló esemény az em­beriség történetében. (folyt. függ. 11., 56., vizsz. 91., 55. és függ. 60. sorokban). 12. Újra megállapítja súlyát. 13. Felkiáltószó. 15. Valódi. 16. Tiltószó. 17. Lelnek. 20. Az okozat szülője. 21. Zárak m. hangzói. 23. Válogatott labda­rúgójátékos. 24. Klasz- szikus művészet. 25. Ritka férfinév. 27. Osz­trák város. 28. Vissza: egyik megyénk. 29. Égitest. 30. O - fran­cia nyelven. 31. Nem földi. 32. Nyálkástestü állat (első kocka ket­tősbetű). 34. Kinai ro­botmunkás volt. 36. Az égboltozat egy része. 38. Akron része! 39. Japán ruhadarab. 41. AMJ. 42. Álló magán­hangzói. 43. Taszít, lök. 44. Tinta m. hangzói. 45. Azonos betűk. 46. KNB. 51. Balta m. hangzói. 52. Vissza: mostani. 54. R. nélküli saruk! 56. Az arany fokmérője. 58. KR. 59. Madár. 61. Egy férfi és egy női név. 64. Fé­lig zaklat! 66. Török vezéreid! 67. Szovjet futó. 69. Római szám­nál 1050-es. 70. Pász­tíT melleti község. 71. lémet névelő. 72. RS. 73. Mutatószó. 75. Pici terület. 78. HAA. 79. Hideg németül. 80. Mu­tatósző többesszáma. 81. Elmúlt. 82. UAR. 83. Festék-fajta. 85. RIA. 86. Indulás. 88. Va párja. 89. Finom az ilyen hús. 92. Színházi kellék. FÜGGŐLEGES: 1. Ezek is van­nak már a Holdon. 2. Ro­mán író. 3. Mutatószócska. 4. Le­gelő, kaszáló. 5. Jó, ha ezek mindig lefelé mennek. 7. Kér­dőszó. 8. AGK. 9. Saru fele. 10. Dunántúli község. 13. Ezt is bo­csátott ki magából a szovjet holdrakéta (folyt, vizsz. 48.) 14. Alája helyezkedő. 18. Logarit­mus röv. 19. NSC. 22. Afrikai VASÁRNAPI FEJTÖRŐ 1959. IX. 19. ség. 26. NNA. 28. Névelővel: G. 33. Stilisztikai alakzat: tettetés. 34. Megfigyel. 35. Figyelmezte­tők. 37. Személye közelébe. 39. KOF. 40. Bőségesen szór. 47. Nyo­morúságos munkásszállás volt régen. 49. Szoba. 50. Felkiáltás. 51. Belehelyez. 53. Vissza: felki­áltás. 55. Ferbli része! 57. Do­hány — id. szóval. 59. Víztartó edény. 62. Középamerikai vidék. 63. Nem városi. 65. Szovjet vá­ros. 68. A Szovjetunió egyik vi­dékére valók. 74. Félretesz. 76. Fontos testrész. 77. Szinültig. 78. Bortároló edény. 83. ATT. 84. Középen szinvak! 87. Régi fele. 90. Vissza: egyiptomi napisten volt. Az oó és öő betűk között nem teszünk különbséget! A Munkaügyi Minisztérium 209. sz. NAGYBÄTONYI VÁJÁRTANULÓ INTÉZETE 15-17 ÉVES FIŰKAT VESZ FEL VÁJÁRTANULÓNAK. Tanulmányi idő 15 éves fiúk részére 3 év, 16—17 éveseknek 2 év. Felvételt nyert tanulók az intézet otthonában kapnak elhelyezést és teljes ellátást. A tanulmányi idő alatt a tanulók munka­ruhát, egyenruhát és tanulmányi eredmény­től függően ösztöndíjat kapnak. Jelentkezni lehet szeptember 30-ig személyesen, (295) vagy írásban az intézet igazgatójánál. Apr óhirdetés ek Eladó szoba, konyha, spejzes lakás 200 négyszögöl telekkel. Zagyvapálfalva, Rákóczi-u. 38. Azonnal beköltözhető. (296) 250 köbcentis Puch motorkerék­pár eladó üzemképes állapotban 5,500-ért. Salgótarján, Fő-tér 4. Szendrey. (297) Eladó 1957-es típusú 125-ös Da- nuvia, príma állapotban, fizetési kedvezménnyel. Érdeklődés: Pász­tó, Kossúth-u. 9. (287) MULTHETI keresztrejtvé­nyünk helyes megfejtése: Bul­gária felszabadulásának — Várna és Burgasz. KÖNYVJUTALMAT nyertek: Laczkó Iván Karancslapujtö, Edőcs Istvánná Salgótarján és Sshrodt Emőné Salgótarján. A LEGJOBB LOVAK A KUTYA panaszosan nyöszörgött hátul a kazal tövében. Riadtan te- kintgetett az istálló körül szorgoskodó gazdára. Elől a kapun zörgettek, de ő meg sem mozdult, fájt a lába. No, de nem is baj, csak a Pálinkás szomszéd jött. Már hallik is ismerős csoszogása, mert hát sántít egy kicsit az öreg. Így jött haza az orosz fogságból. Hej, de régen volt az. akkor még Jancsinak, s nem bátyám uramnak hív­ták. — Jó estét — köszön oda a gazdasszonynak. — Magának is' szomszéd­uram — hangzik a barátságos válasz. Az öreg meg sem áll a konyha előtt, csak a fejével biccent. — Lajos hátul van?- Ott. — Hozzájöttem. — S máris ott van az istálló előtt. Egy pillanatra kifújja magát, s közben meghallja a Bodri nyöszörgését. — Mi baja ennek a kutyá­nak? — kérdi köszönés he­lyett az istállóból kilépő Szabótól: — Láb alatt volt, hát bele­rúgtam a haszontalan dögbe. Az öreg Pálinkás nem hagyja ennyiben a dolgot. Odamegy a kazalhoz, megsi­mogatja a hűséges kutya fe­jét és öregesen dörmögi: — Megvertek, kis kutyus? Megvert az a gonosz gazdád? A kutya mintha értette volna a szót, hálásan csóválta a farkát, s szeme sarkában nagy könnycsepp ült. — Sír a Bodri, Lajos! Iga­zán kár volt megrugdosni ezt a jó kutyát — mondja az öreg sajnálkozva. — Majd máskor nem jön a láb alá — felel foghegyről a gazda. » — De te nem szoktad meg­verni a kutyát, még a lovat sem, mi lelt? — kérdezőskö­dött az öreg. — Hát mi? Teljesen megbo­londult, mióta belépett abba a termelőszövetkezetbe — fe­lel a közben odaérkezett Szabón é. Egy darabig hallgatnak, s az öreg töri meg a csendet. — Azért nem kéne tönkre tenni a jószágot. — Ne avatkozzon bele! Ez az én dolgom — felel tömören Szabó Lajos. — Igazad van, de mégis! — Semmi mégis, János bá­tyám! — Közben bementek az istállóba, ahol a tehenek jó­ízűen ropogtatják a szénát, a. lovak meg a zabot. — Hogy látsz itt, Lajos? — kapcsolja fel mérgesen a vil­lanyt az asszony, majd zsör­tölődve fejni kezd. Szabó kivisz egy-két villa trágyát az istállóból, az öreg Pálinkás meg a lovakat néze­geti. — Oszt mit kérnél a két lóért, ha eladnád’ — kíván­csiskodik az öreg. — No mit gondol, mit ér­nek ezek? — válaszol a kér­désre kérdéssel a gazda. P ÁLINKÁS odamegy a lovak közé, körbejárja őket, megtapogatja, még a fogukat is megnézi s hosz- szas dörmögés után így felel: — Nem rossz két ló. Nem is öregek. Nekem megérnének... — már majdnem kimondja; amikor szinte önmagával vi­tatkozva azt mondja, nem.— Te mégis nekem megérnének négyezer ötszázat. — Ne csúfolódjék, János bá­tyám! Kap maga a gyarmati vásáron két ilyen pár lovat négyezer ötszázért? — Akár húsz párat, Lajos,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom