Nógrádi Népújság. 1959. szeptember (15. évfolyam. 70-78. szám)

1959-09-02 / 70. szám

1959. szeptember 2. NÓGRÁDI NEPÜJSAG 5 As őssi munkák sikeréért \tt van szeptember, s vele együtt az ősz, lassan megkezdik hivatalo­san is a közös munkát az őszi kezdésre alakult terme­lőszövetkezetek. Nem töltöt­ték azonban tétlenül a nya­rat sem e termelőszövetke­zetek tagjai, úgy igyekeztek, hogy kedvező feltételeket te­remtsenek az induláshoz. Most az előkészületek a leg­fontosabb szakaszhoz érkez­tek: hozzá kell kezdeni mi­nél előbb az őszi vetésű nö­vények talajelőkészítéséhez, mert csak így lesz biztos a kenyér, a termelőszövet­kezeti tagok jövő évi ke­nyere. Jó néhány intézkedési ter­vet néztem végig már ed­dig, s ezeknél az újonnan alakult, ősszel induló termelő- szövetkezeteknél az intézőbi­zottság tagjai, az egyik leg­fontosabb feladatnak jelöl­ték meg, hogy megkössék a szerződést a gépállomással arra a gépi munkára, ame­lyet még az ősz folyamán kívánnak igénybe venni. A kisterenyei gépállomáson a szakemberek arról beszéltek, hogy még két-három évvel azelőtt majd hogy unszolni k.eUett termelőszövetkezetein­ket, hogy vegyék igénybe a gépállomások, a gépek se­gítségét. most a régi és új termelőszövetkezetek egy­aránt, soha nem látott igé­nyeket támasztottak a gépi í‘ munkával szemben. Az el­telt néhány év alatt bebizo­nyosodott, hogy a gépek munkáját nem helyettesíti semmilyen fogat, akár a mun­ka minőségét nézzük, akár pedig a gazdaságosságot. A gépállomásoknak tehát igen nagy szerep jut a termelő- szövetkezetek erősítésében, szilárdításában, a gépek munkája igen nagy jelentő­séggel bír, különösen az új termelőszövetkezeteknél, ahol a termelőszövetkezet tagjai az első közös esztendő ered­ményeit alapozzák meg az idei őszön. zért növekedett meg az idén a gépállomá­sok feladata. A meglevő ter­melőszövetkezetek és egyéni­leg dolgozó parasztoknak végzett gépi munka mellett ki kell elégíteniök az ősszel induló termelőszövetkezetek részéről jelentkező. több mint 15 ezer holdas igényt is, melyek közül most leg­fontosabb, hogy időben és jó minőségben végezzék el a vetőszántást. A korábbi éve­ket figyelembe véve gépállo­másaink ebben az időszak­ban már javában szántottak. Az idei nyár azonban kés­leltette az aratást, cséplést, s ez az oka annak is, hogy gépállomásainkon jobbára csak most tudják megkezde­ni a talajelőkészítést a ko­raőszi vetésű növények alá, ERŐSÖDNEK TSZ-EINK Régebbi termelőszövetkezeteink gazdálkodása egyre éssze­rűbbé, jövedelmezőbbé válik mert nem félnek az új ter­melési ágak bevezetésétől. A szécsényj II. Rákóczi Ferenc Tsz gyümölcsösébe méhészetet állított be. Tavaly még a növénytermelés adta a nagyobb jövedelmet a berceli Vörös Csillag Tsz-nek, de az idén már az állat- tenyésztés kerül az első helyre. A belterjésebb gazdálkodás érdekében dohánytermesztés­sel is foglalkozik a palotási Május 1 Tsz. A gazdag do­hánytermést szüretelik á tsz leányai. amely feltétlenül szervezet­tebb munkát kíván. Megyénk gépállomásain minden nagyobb munka előtt összejönnek a szakemberek, valamint a körzetükhöz tar­tozó termelőszövetkezetek el­nökei és megbeszélik a ten­nivalókat. Még szeptember elején valamennyi gépállomá­son sor kerül erre a megbe­szélésre, azonban a szakem­berek már most felmérték a munkát, melyet a három őszi hónap alatt el kell vé­gezniük. Ismerve a gépállo­mások rendelkezésére álló jelenlegi gépparkot, sajnos, nincs biztosítva még a leg­szervezettebb, legkörültekin­tőbb munkával sem, hogy gépállomásaink időben ele­get tudjanak tenni az előt­tük álló feladatoknak. En­nek ellenére már valameny- nyi gépállomáson megtették az intézkedést a meglevő gé­pek és a munkaerő elosztá­sára, s ahogy a lehetőségek engedik, ezek a gépek meg­kezdik a munkát termelő- szövetkezeteinknél. Még szep­tember elején 15 darab Sz— 100-as szovjet lánctalpas erőgép érkezik megyénkbe, amely igen sokat segít majd a gépállomásoknak. A gépek napi normája legkevesebb 16 hold, s a szakemberek szá­mítása szerint közel 17 ezer holdat végeznek el a három őszi hónap alatt. Emellett teljes ütemben dolgoznak majd a gépállomások meg­levő erőgépei is. A gépállo­mási igazgatóság úgy hatá­rozott, hogy az új gépeket azokra a gépállomásokra he­lyezik ki, ahol a legnagyobb szükség van munkájukra, el­sősorban a kisterenyei gép­állomásra, amelynek körze­téhez a régi termelőszövet­kezetek mellett, 12 ősszel in­duló termelőszövetkezet is tartozik, z erdőkürti gépállomás a körzetéhez tartozó trmelőszövetkezeteknél már megkezdte a szántást. Ma- conkán és a mátraverebélyi most induló termelőszövet­kezeteknél, a kisterenyei gépállomás gépei már a ko­raőszi vetésű növények alá készítik elő a talajt, mert munkánk értékét csak nö­veli, ha a dolgozó parasz­tok termelési módjának vál­tozása, az új termelőszövet­kezetek indulása úgy megy végbe, hogy nem lesz ter­méskiesés, sem a gabonafé­lék vetésterülete, sem pedig az átlagtermés nem csökken. Ehhez pedig elengedhetetle­nül szükséges, hogy az első, igen fontos lépést, az őszi talajelőkészítést a lehető leg­jobb minőségben és időben végezzék el gépállomásaink. Közgyűlés, a munkaszervezet kialakításáért Nemrégiben közgyűlésre jöttek össze, az ősszel induló bokori Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet tagjai, hogy megbeszéljék a termelőszö­vetkezet munkarendjét, a munkaszervezet kialakítását. Három brigádvezetőt válasz­tottak. Az állattenyésztési brigád élére Marosvölgyi Jó­zsef került, aki hat hold földdel lépett a termelőszö­vetkezetbe. Ügy ismerik őt, hogy ért az állatokhoz, leg­alább is míg egyénileg gaz­dálkodott ezt bizonyították az állattenyésztésben elért eredményei, s elvégezte már az állattenyésztési szaktan- folyamot is. A növénytermesztésben két brigádot választottak. Az egyik brigád élére Radván Mihály került, a másik bri­gádot Vájsz Mihály vezeti, mert a termelőszövetkezet tagjai korábbi eredményei­ket figyelembe véve, őket ta­lálta a legalkalmasabbnak. A termelőszövetkezetbe hat munkacsapatot tervez­nek, s mindegyik munkacsa­patnak megválasztották a vezetőjét is. A közeljövőben aztán sor kerül arra is, hogy név szerint osszák be a tago­kat, melyik brigádban, me­lyik munkacsapatban dolgo­zik majd az elkövetkezendő gazdasági évben. Jól alakul az áruértékesítési terv teljesítése A nagyoroszi Úttörő Ter­melőszövetkezet már eddig 91 százalékra teljesítette áruértékesítési tervét. A tej eddig közel 134 000 forintot jövedelmezett. A hízott szarvasmarhák értékesítése 131 000, a sertések pedig 148 200 forintot jelentettek a termelőszövetkezetnek. A gyapjúból 75 000 forint jöve­delmük származott. A termelőszövetkezet, az idén először, baromfival is foglalkozik. Két esetben hoz­tak 2000 darabot, melyet 78 000 forintért értékesítettek. Most újabb 1000 darabot vá­sároltak, melyet továbbte- nyésztésre tartanak meg. Immár hat esztendeje hoz biztos jövedelmet a termelő- szövetkezetnek a kertészet is. Az idén is mintegy 50 ezer forintra tehető az az összeg, amelyhez eddig a kertészeti növények értéke­sítése révén jutott a termelő­szövetkezet. Az áruértékesítési terv teljesítése révén nemcsak je­lentős hitelengedményhez jut a termelőszövetkezet, ha­nem az áruértékesítésből adódó pénzjövedelemből biz­tosítják a termelőszövetkezeti tagok 12,20 forintos havon­kénti munkaegység előlegét is. Sőt, jövedelmük olyan jól alakult, hogy az áruk utáni bevételből korábban felvett hitelt is törlesztenek. Nem okoz komoly gondot a takarmányellátás Erdőtarcsán Az idei őszön kezdi meg a közös gazdálkodást Erdő- tárcsán több mint 500 hold szántón az Űj Élet Termelő- szövetkezet 65 tagja. Az in­dulás, az első közös eszten­dő sikere érdekében nem töltötték azonban tétlenül a nyarat sem. A községi tarta­lékterületről, valamint a 9 holdas tavaszbükköny táb­láról mintegy 275 mázsa ta­karmányt gyűjtöttek össze közösen. Ezenkívül mintegy 90 holdat tesz ki a vöröshe­rével és lucernával felülve­tett terület, melynek letaka- rítása mintegy hat vagon szálastakarmányhoz juttatja még a termelőszövetkezetet. 17 holdon a termelőszövet­ALLAMI VÁLLALATOK, MAGÁNOSOK FIGYELEM! Gumijavító üzemünk mindennemű gumik fu­tózását, vulkanizálását, valamint javítását vál­lalja. Záros határidőn belül garancia mellett. A Szécsényi Gépállomás (247) kezet tagjai már az idén silókukoricát termelnek, s a közösbe viszik a két hold szemeskukorica termését is. Az intézőbizottság tagjai már fölmérték, hogy a kö­zös állatállománynak milyen mennyiségű takarmányra van szüksége az áttelepítés­hez. A rendelkezésükre álló takarmány mellett mintegy 500 mázsát hoznak össze a tagok is, s így az állatállo­mány szálastakarmány ellá­tása nem okoz problémát az erdőtarcsai Űj Élet Termelő- szövetkezetben. Jól jövedelmez a szerződéses hizlalás A karancssági Alkotmány Termelőszövetkezet az utóbbi időben 70 szarvasmarha, to­vábbá 84 sertés hizlalására kötött szerződést az Állat­forgalmi Vállalattal. A de­cember hónapra ütemezett 63 növendékállat közül 11-et négy hónappal a határidő előtt még augusztusban ad­tak le, mely közül nyolc extrén, három pedig első osztályú minőségű volt. Az állatok vételáraként 68 852 forintot kapott a termelő- szövetkezet, amelyhez még 4927 forint nagyüzemi felár is járult. Az Alkotmány Ter­melőszövetkezet tagjai előtt nem igen kell most már bi­zonygatni a szerződéses hiz­lalás jövedelmezőségét, hi­szen a munkaegység értéké­nek alakulásában nagy része van a szerződéses hizlalás­nak. SALGÓTARJÁNBAN, Észak—Magyarország legna­gyobb Állami Áruházában a legnagyobb választékkal vár­juk kedves vásárlóinkat. (248) Termelőszövetkezeti elnökök munkastílusáról A szövetkezeti elnökök munkája változatos, sokrétű, olyan mint a szövetkezetek élete.. Ma már a vezetésnek olyan stílusa alakult ki, amely a szövetkezetek poli­tikai, gazdasági, szervezeti megszilárdítását eredménye­zi. Persze vannak még olyan elnökök, akiknek nem kielé­gítő a munkamódszerük. Szép számmal vannak még olyan elnökök, mint a diós­jen ői, a szécsényi, és még jó néhányan, .akik igyekez­nek egy napon a gazdaság minden 'termelési ágába el­jutni, attól félve, hogy ha valahol nem fordulnak meg, ott nem megy a munka. Ez nem jó módszere a vezetés­nek. Általában bármennyire is erélyes és ügyes legyen az elnök, mindent nem tud jól személyesen ellenőrizni. Az élenjáró gazdaságok ve­zetői kollektíván végzik a termelés ellenőrzését, irányí­tását. Ez tapasztalható a pásztói Szabadság, a palotási Május 1, a ceredi Búzaka­lász Tsz-ekben. Az elnökök általában egy munkanap alatt a legfontosabb munka- folyamatot végző egy-két részlegre látogatnak el, ahol éppen a legfontosabb sze­zonmunka folyik, vagy nem megy minden a legnagyobb rendben. Viszont itt igye­keznek a munka legapróbb részleteivel is megismerked­ni s úgy intézkednek, ahogy azt éppen a termelés folya­matossága, vagy a probléma megoldása kívánja. Ezt a módszert követi Kri- zsanyik Jánosné elvtársnő is, a pásztói Szabadság Tsz el­nöke. Az a tény, hogy nem tud minden nap, minden részlegen megfordulni, nem nyugtalanítja őt. Jó segítség a szövetkezet agronómusa, a vezetőség tagjai, a brigád- és munkacsapat vezetők, akik önállóan oldják meg a termelés problémáit. Igen figyelemre méltó az etesi elnök módszere. A ve­zetőségi ülésekre meghívja a brigád- és munkacsapat vezetőket, s a tanyagazdákat is. Beszámoltatja őket a ter­melés állásáról, s egyben megbeszélik a következő heti munkaprogramot. A brigád­vezetők naponta tesznek je­lentést az elnöknek s így az tisztában van a munka­menettel ,s utasítást tud adni a mulasztások pótlására. Nem lehet jó az a munka- módszer, ahol a pártszerve­zet és a szövetkezeti vezető­ség elmulasztja a szövetke­zeti parasztok szocialista szellemben való név ''ését. Ez tapasztalható a pataki termelőszövetkezetben s még több gazdaságban. A job­bágyi Űj Otthon Tsz-ben a vezetők hajlamosak arra, hogy a tagok nevelését csu­pán a tagkizárásra korlátoz­zák. Követésre méltók a ma- gyargéci, a palotási, a dej- tári példák, ahol a párt és szövetkezet vezetőségei a kö­zös ügy iránti odaadás szel­lemében nevelik a ' tagokat. A vezetők kötelessége, hogy észrevegyék az újat, az élenjárót és támogassák azt, felkutassák a termelés tar­talékait. A balassagyarmati Előre Tsz vezetői, mivel ked­vezőek a természeti adottsá­gok — 12 holdról 30 holdra növelik konyhakertészetük területét. A karancslapujtői Űjbarázda Tsz vezetői meg­valósították az agronómus javaslatát. Három. mázsa mű­trágyát használtak a négyze­tesen vetett silókukorica alá. Ezáltal 450 mázsa holdan- kénti silóanyagot takaríta­nak be. Sajnos, az új felis­merésével, gyakorlati alkal­mazásával még sok szövet­kezeti vezető hadilábon áll. Az elnök tekintélyét nö­veli, ha figyelmes az embe­rekhez, . ha reálisan ítéli meg anyagi és kulturális igé­nyeiket, s ha érdeklődik egyéni problémáik iránt is. A ceredi Búzakalász Tsz el­nöke, : Molnár Pál elvtárs — közbenjárásával a tagok a régi, egészségtelen cseléd­viskókat új, modern, egész­séges családi házakkal cse­rélték fel. Így cselekedett a zsunyi Dózsa Tsz elnöke is. A palotási Május 1. Tsz ve­zetősége televíziót vásárolt a tagság kulturális igényei­nek kielégítésére. A karancs- lapujtői Űj Barázda Tsz ve­zetői egynapos Heves megyei kirándulásra viszik a gabo­nabetakarítási munkában ki­váló munkát végző tagokat. Az viszont nem használ a tekintélynek, amit a pilínyi és márkházi szövetkezetek elnökei csinálnak. Gyakran durvák a tagokhoz s leala- csonyítónak tartják az em­berek iránti figyelmességet. A szövetkezeti vezetők jó, vagy rossz munkastílusát a szövetkezeti vagyonok növe­kedése, az egy munkaegység­re jutó pénz és természet­beni jövedelem nagysága és aránya mutatja a legjobban. A cserhátszentiváni Kossuth Tsz-ben az esős idő miatt nem volt eredményes a borsó betakarítása. A jövedelem kiesést tarlóheremag fogással egyensúlyozzák. Általános tapasztalat: ahol jól dolgozik a párt és a szö­vetkezeti vezetés, ott állan­dóan erősödik a közös gaz­daság élet- és munkakörül­ménye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom