Nógrádi Népújság. 1959. szeptember (15. évfolyam. 70-78. szám)

1959-09-12 / 73. szám

4 NÓGRÁDINIPÜJSAO 1959. szeptember 1 Az IBUSZ őszi külföldi társasutazásai Egyre népszerűbbé válnak az IBUSZ külföldi társas- utazásai Nógrád megyében is. Évről évre fokozódik az érdeklődés, növekszik a je­lentkezés létszáma, amelyet a számadatok is kellőképpen bizonyítanak. 1958-ban 48 je­lentkező volt a salgótarjáni IBUSZ utazási irodában, amely 1959 első félévre már 124-re emekedett. A nyári külföldi társas- utazásoknál lényegese* ol­csóbban indulnak az őszi társasutazások, amelynél to­vábbi kedvezményként már OTP előtakarékossági akció is igénybevehető. A szeptemberben induló üt napos Praha-i társas- utazásra a kapott helyek mind elkeltek. Még egy turnus november 17-én indul 986.— forint rész­vételi díjjal. Ezen felül 360.— Kcs igényelhető 497.— forint összegben. Programban ki­rándulások Karlsteinba, Pezen, Marianské, Láznéba és Karlovy-Varyba. További lehetőség a november 15-én induló 5 napos tátrai különvonat. Részvételi díja 845 forint. Költőpénz Kcs 300 = 414 fo­rint összegben igényelhető. A különvonat Kosicenak megy és Bratiszlavának jön. Programban kirándulás a Csorba-tóhoz, a Poprádi-tó- hoz, a Kőpataki-tóhoz, eset­leg a Lomnici csúcsra drót- kötél-vasúton, vagy kirándu­lás a tarpataki vízeséshez mindkettő saját költségen. November 22-én 8 napos társasutazás lesz Stary Smokovecre, Otátra- füredre, gyorsvonat II. osztályon. Részvételi díja 1139 forint. Igényelhető költőpénz Kcs 480 = 663 forint. A program­ban szerepelnek kirándulások a Csorba-tóhoz, tarpataki vízeséshez, Lomnici csúcsra saját költségen. Csehszlovákiai úttal egybe­kötött NDK utazás is lesz 8 napos. Az egyik csoport november 8-án, a másik de­cember 27-én indul, szintén gyorsvonat II. osztályon, Praha—Dresden—Leipzig érin­tésével. Részvételi díja 1675 forint. Igényelhető költőpénz Kcs. 240 forint, 332. LM. 60 — 257 forint. A nagy érdeklődésre való tekintettel Lvov—Kiev—Moszkvai kiilönvonat indul október 15-én 1633 forint részvételi díjjal és Kiev—Riga—Leningrád— Moszkvai út 3862 forint rész­vételi díjjal október 18 és október 19-i indulással. Gaz­dag program biztosítva. Ezekre az őszi utazásokra a Salgótarjáni IBUSZ utazá­si irodájában lehet jelentkez­ni. „Dinnyeszüret” a salgótarjáni piacon. Nagyobb segítségre van szüksége a zagyvapálfalvi pengetés zenekarnak A gyár Zagyvapálfalvi Üveg­művelődési otthonában élénk élet folyik. A hétnek egyetlen napját sem lehet szabadnak mondani. A hét két estéjén fiatal fiúkat és lányokat, idősebb férfiakat lehet látni az üveggyár ut­cáján. Különböző hangszere­ket visznek magukkal — pró­bára mennek. — 1952 őszén határoztuk el, hogy a gyár fiatal, zenét kedvelő gyermekeiből és fel­nőttéiből pengetős zenekart hozunk létre a művelődési otthonon belül — mondja Krátki István elvtárs, a ze­nekar vezetője. — A munka nehéz volt, mert a tagok nagy többsége még nem volt kottaolvasó ember. Itt kezdtük. Az indulástól megtett út, pedig eredményes volt. Alig néhány hónapos gyakorlás után, az 1952 őszi járási kulturversenyen már részt vettek a pengetős zenekar tagjai, sőt ott díjat is nyer­tek. Egy év után a megyei kultúrversenyen arattak si­kert, első díjat nyertek. Az igazsághoz tartozik, hogy hiába volt meg ez a zene­kar, hiába arattak sikert si­kerre, kevés volt a megér­tés. A vállalat sem támo­gatta megfelelően — még a húrok beszerzése is nehéz­ségbe ütközött, holott ez alap­vető követelmény a muzsiká­láshoz — bevés volt a meg­értés a szülők részéről, sőt beiső nézeteltérések is gátol­ták a zavartalan munkát. A zenekar azonban élt, ak­kor is működött. A meg­értés hiánya ellenére min­den rendezvényen ott volt a pengetős zenekar, műsorá­val változatossá, gazdaggá +ette az ünnepi esteket! Ilyen körülmények között természetesen nem lehetett tovább dolgozni. — Két éve múlott 1957. tavaszán határoztuk el, — az iskolai tantestülettel közösen — hogy nagyobb gondot for­dítunk a fiatalok nevelésé­re — mondja Krátki elvtárs, a zenekar vezetője. — 1957. őszén már 14 főből állt a zenekar, s olyan nagy próbát mertünk vállalni, mint az építők budapesti kultúrfesz- t'tválján való szereplést. A munkánk gyümölcsözött, s itt ezüstserleggel jutalmazták szereplésünket. A művelődéspolitikánk va­lóra váltásáért dolgozik ez a kis közösség. Hiszen a zenének eddig csak rádióból ismert fajával ismerteti meg nemcsak a gyár, hanem vendégszereplésével megyénk dolgozóit is. Olyan számok csendülnek fel hangszerükön, mint Dunajevszkij Vidám vásárából egyveleg, a Peer Gynt-ből Solweig dala, vagy más szovjet és magyar dal­csokor. A tervek is nagyon szépek, hiszen mindinkább művészi szintre szeretnék emelni a pengetős zenekar ténykedését. A számtalan kisebb magyar és szovjet művek mellett most gyako- rolják Verebélyi: La Mati-j Mindig érhetik az embert nátáját, és Albert W Ketel-: meglepetések. Az persze na­vezetőségétől, hanem a terü­leti szakszervezettől is. Mert aligha lehet megkívánni azt, hogy saját pénzükön vásá­rolják meg a kottákat, alig­ha lehet megengedni azt, hogy a zenekar vezetője Krátki elvtárs saját pénzén, szabadsága terhére vegyen részt tapasztalatcseréken — amikor a kultúra égisze alatt súlyosabb forintok úsznak el itt is. És ha a mostoha kö­rülmények között is elért eredményeket figyelembe vesszük, csak annyit mond­hatunk: sokkal nagyobb se­gítséget érdemelnek a pen­getős zenekar tagjai — mint a inegyében egyedül állók — hogy betölthessék feladatu­kat, a maguk területén dol­gozzanak a párt művelődés- politikájának valóra váltá­sáért. t ^ Somogyvári László Újdonságok megyénk középiskoláibai A z talán minden újság­olvasó ember előtt köz­tudott dolog, hogy általános középiskolai reform készül, amelyik azután középisko­láinknak a kor követelmé­nyeitől eléggé elmaradt rend­szerét lesz hivatott átalakí­tani. az élethez közelebb vinni, gyakorlatibbá tenni. Ez a követelmény egyébként nemcsak nálunk lépett fel, ha­nem világszerte. A reformok terén is a Szovjetunió jár az élen, de a többi népi demok­ratikus ország is kidolgozta, vagy kidolgozza iskolai re­formterveit. A mi — később nyilvánosságra kerülő — re- ícrmterveink eredményességé­nek a biztosításhoz tartoznak azok az újdonságok — mond­hatnánk úgy, hogy kísérlet­képpen bevezetett — tantár­gyak, amelyek tapasztalatai segítenek majd a reform si­keréhez. Az egyik ilyen újdonság az úgynevezett 5+1 tanítási hét bevezetése általános gimná­ziumainkban. A gyakorlati élettel való szorosabb kapcso­latot jelentette az, amikor az ország egy-két gimnáziumá­ban 3—4 évvel ezelőtt — ná­lunk pedig először tavaly a salgótarjáni általános gimná­ziumban egy első osztályban — a tanulók csak a hét öt napján tanultak az iskolában, egy nap pedig gyakorlati fog­lalkozást végeztek, a termelő- munkában is részt vettek. Idén már 169 iskolában foly­tatódik ez a kísérlet. Eddig helyi tematikák, munkatervek alapján dolgoztak az egyes is­kolák, idén már ún. módosí­tott tanterv alapján, ami lé­nyegében csökkentett tan­anyagot jelent. Felmerülhet nem egy emberben a kérdés és a kétely is, hogy nem je­lent-e ez majd színvonalcsök­kentést iskoláinkban? Megyénkben három általá­nos gimnáziumban (a salgó­tarjáni Madách Imre, a ba­lassagyarmati Balassi Bálint és a pásztói Mikszáth Kálmán általános gimnáziumban) ke­rül bevezetésre az első osz­tályokban ez a kísérlet és folytatódik négy éven át es amelyet éppen azért nevezünk kísérletnek, mert természe­tesen felmerül a módszer kér­dése: hogyan lehet a tananya­got a színvonal csökkentése nélkül, változott körülmények között (öt nap alatt) megta­nítani. Nvilván már az isko­lában kell sok mindent jelen­tős mértékben megtanítani — többet, mint eddig! Csökken­teni kell a házifeladatokat és a tanulók túlterhelését, az át- kos maximalizmust pedig vég­érvényesen száműzni kell! Ezek olyan feladatok, amelye­ket ezekben az iskolákban az ezekben az osztályokban ta­nító nevelőinknek kell meg- oldaniok. Ezekben az osztá­lyokban a tanulók a hét egy napján tehát bekapcsolódnak a termelőmunkába és a kü­lönböző üzemekben (gyárak­ban. állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben) ál­talában egyirányú szakmai képzésben vesznek részt. A helyes és jó munka végzése érdekében politechnikai taná­csokat is állítanak fel az egyes iskolák. A tanulókkal kísérő tanárok mennek az egyes üzemekbe, ahol tanít­ványaikkal együtt részt vesz­nek a munkában. pz a gyakorlati munká- ban való részvétel ren­des tantárgynak számít, tehát a tanulókat osztályozzák is belőle, még pedig az oktató mesterek (illetve műhelyfő­nök, vagy üzemmérnök) be­vonásával. Sokat várunk et­től a kísérlettől. Az eddigi eredmények biztatóak és so­kat ígérnek. Mindenesetre középiskolai ifjúságunk meg­ismeri a fizikai munkát is és amint már az eddigi tapasz­talatok is mutatják — meg is szeretik. így közelebb kerül a munkásosztályhoz és annak hatása alatt alakítja ki élet­formáját, gondolkodását. Újdonságként kell üdvözöl­nünk megyénkben, a Nagybá- tonyban meginduló 12 évfo­lyamos iskolát is. Ilyen iskola csak 11 fog az országban mű­ködni ez évben, és ezek egyi­ke a mi megyénkben. Lénye­gében ez az iskola azt jelenti, hogy az általános iskolát végző tanuló — amennyiben tovább akar tanulni — nem kerül más, új iskolába, ide­gen környezetbe, amelyet ed­dig mindig megsínylett, — hi­szen erről tanúskodnak az 1— 2, sőt 3 egész jeggyel lerom­lott osztályzatok a középisko­lában —, hanem egyazon kö­rülmények között, ugyanazon tanárok vezetésével, mint a 8. osztály elvégzéséig — foly­tatja tanulmányait, míg csak el nem végzi a 12. osztályt is, ami a IV. gimnáziumi osztály­nak felel meg. Természetesen ez az iskolatípus úi megoldá­sokat. új módszerek kikísér­letezését jelenti az iskola ne­velői részéről. Meg kell pél­dául oldani azt, hogyan épül­jön a politechnikai és szak­mai képzés az általános isko­lára. meg kell azt is oldani, hogy ne legyen törés a felső tagozat és a gimnáziumi ta­gozat között. Egységet kell létrehozni a tanítási anyag­ban (tehát, hogy ne legyenek benne ismétlődések, vagy hiá­B nyosságok sem), a tanulók e bírálásában, az osztályzásbal de még bizonyos külsőségek ben is), mint például a füze tek bekötése stb.)> a módsze rekben, nevelési eljárásokbar amelyek bizony általános is kóláinkban, illetve gimná ziumainkban sokszor külön böznek egymástól. °j tantárgyak is jelentei meg ált. gimnáziumaink némelyik osztályában. lg) megyénk két gimnáziumába! (a salgótarjáni Madách Imre és a balassagyarmati Balassi Bálint ált. gimnáziumban; egy-egy negyedik osztályban ez évben tanítják először — kísérletképpen — az erkölcsi és állampolgári ismereteket heti egy órában. Nagy feladatot ró ez a ta­nító pedagógusra, mert ez év­ben még tankönyv nélkül kell a megadott tantervi célkitű­zések és témakörököknek megfelelően óráira felké­szülnie. ár megyénkben a ba- 1 lassagyarmati Balassi Bálint ált. gimnáziumban már eddig is tanították a IV. osz­tályokban a logikát és pszi­chológiát (lélektant), ez évben kiszélesítettük a logika és a lélektan tanítását és bevezet­tük valamennyi általános gimnáziumunk IV. osztályá­ban. mind a reál- mind a humán-osztályokban. A két tantárgy általánossá tétele a legfelső középiskolai fokon teljessé teszi a középiskolai tanulmányokat. A logikus gondolkodást és törvényeit — amire eddig csak a gyakor­latban tanították — a tanuló megismeri most már elmélet­ben is és a lélektan törvény- szerűségeinek megismerése ré­vén alaposabb emberismere­tekre tesz szert, materialista világnézete szilárdabbá válik, tisztázódik sok, eddig csak elszórtan jelentkező világné­zeti kérdés is. Végül — de nem utolsó sor­ban — meg kell említenünk még a salgótarjáni közgaz­dasági technikumnak is a kor és a szükség követelményei­nek megfelelő jellegbeli át­alakulását is, amennyiben ez a középiskolánk ezután már nemcsak ipari jellegű közgaz­dasági technikusokat, tervező­ket, statisztikusokat, könyve­lőket képez majd, hanem a nappali tagozaton mezőgazda- sági jellegű képzést is ad majd, míg a levelező tagoza­ton a most következő iskolai évtől kezdődően kereskedelmi tagozat is működni fog Kiss Emil, középiskolai tanfelügyelő. Rendünk oszlopai... bey: Perzsa vásárát. Mindent summázva jó úton halad ez a zenekar, telje­síti kultúrforradalmunk rá­j gyón érdekes, hogy kelle­konyhába. Az egyik már le­gény, a Károly. A leány, Éva, az meg eladósorban lé­szen ! mes-e ez a meglepetés, vagy peget. Bandi még az, aki í kellemetlen. Nem tudom, apró. A lakásban tisztaság, Uj lehetőségek az oktatásban hogy annak az orvoscsoport- - . . , . ,nak milyen volt a benyomá­eso részét. Mert maguk a ta-»sa> amelyik legutóbb az egyik gok is olyanok, akik vállal-1 Anyában volt látogatáson. 1aH , 3 ™,unkat’ s becf+-1 Minden esetre ők ilyenfor- iettel teljesítik is azt, akár j mán nyilatkoztak: hát ilyen Gyurcsik Évát, Sándor Ja-| meglepetést? Mi nem ilye­nost fiatalokat v^y i neknek képzeltük a bányá­, __ . „ ,Fe_| szokat! Mivel nem illő rög­r encet, Kornyei Gyulát, meg|tíin lerohanni valakit, még a többieket is nézzük, akik i valakiket sem: mégis eresz­fa radtságot nem ismera nyíitszóra gondolatai­lesztik .tudásukat, tanulnak, | kat> de a kíváncsiság nem hogy nund többet adhassanak I engedi el az embert, utána a zenet igénylő dolgozóknak. ♦ ken járni a dolgoknak. Így miféle durva A munka azonban toké- i kerültem össze Angyal Vil- gyünk, letesebb lenne, ha még több | mossál. Bányász ember, vá- segítséget kapnának nemcsak!jár. A törzsgárdához tartozó. a művelődési otthon, a gyár | Javakorabeli. Fiatalnak is tóm már messze jár. Több mondhatnám. Dús még szál- mint tíz évvel ezelőtti idők­maszínű haja és csak itt-ott bujtat néhány ősz szálat. rend, halk, megfontolt be­széd és ennek az őrzője An- gyalné, a takaros háziasz- szony. Csak néha hallani szavát, de tekintete minde­nütt ott van. Figyeli az em­bert, nézi a gyermekeket, óvatosságot kér a induló legkissebbtől. — Az orvoscsoport látoga­tása? Hasznos ez! Nem ilyennek képzelték a bá­nyászt — és mosolyog meg­bocsátom — Azt hitték vala- emberek va­Hallgatom Angyal ugrott az egyik és a közé vágta a csákányt. — Szalonnát hozzon! — kiáltotta. Megállt a munka, minden­ki figyelt. De ahogy fellob­bant az indulat, el is ült. Térdre ereszkedtek, lesújtott a csákány és jött a szén, egyre csak jött. Annyit je­lentett ez akkor az or­szágnak, mint a sebzett em- játékra bernek a véradagolás. Bányászok voltak. Nehéz napokat megélt bányászok. — Azok az idők már el­múltak — riasztott fel An­gyal. — És az orvosok sem abból ítéltek, hiszen fiatalok még, nem élték azt az időt. Hanem vannak, akiknek ér­Vilmos fékük a bányászt valamiféle okos okfejtéseit, de gondola- vad, értelmetlen embernek festeni, — ismét moso­lyog elnézőn. ben. Egy alkalommal bánya- orrabuknak. járáson voltunk. Nehéz fiúk- mind Arca ha derült, meghazudtol- nak neveztük a bányászokat, ellenkezőjéről. No, de ezek Látogatóink meggyőződhetnek az A jelen tanévben is lehetőség van arra, hogy azok az érettsé­gizett dolgozBk, akik az üzemek­ben, termelőszövetkezetekben ad­minisztratív munkakörben (köny­velő, statisztikus, tervező, bérel­számoló ' stb.) tevékenykednek, ki­egészítő képesítőVizsgát tehetnek I960 júniusában. A kiegészítő ké­pesítővizsgát egy ún. előkészítő megbeszélés, illetve tanfolyam ál­tal segíti a hallgatókat a vizsgára Izgalmunk hát nem volt ki­csi, amikor elbotorkáltunk a siklón és a fejtéshez vere­já, hogy átlépte a negyvenet, való jobb felkészülésben. A tan-1 Nem öregszenek most olyan folyam minden héten egy dél-1 zuhanásszerűen az emberek, után 4—5 órai szaktárgyi előadás­ból áll (könyvvitel, tervezés, sta­tisztika, politikai gazdaságtan), a | is ott kap súlyt az élet mér- tak akkor még a bányászok. Volt úgy, hogy négy órán keresztül féltérden csáká­nyoztak. Pont ilyen csoport­hoz kerültem. A verejték ár­: mégha bányászok, akkor kedtük magunkat, j sem. Ennél az Angyalnál körülmények között f í n A 4—4* lrota mi 1 ttÍ- n r-9 XI wi Am . _ 1 _ 11 . f _ _ 1 f kiegészítő képesítővizsga ugyan-»lege, hogy amíg a konyha- azon tárgyakból lesz. Az élőké- ♦ asztalra hajolva cserélgetjük szitő tanfolyamra való jelentke-1 a gondolatot és közben-köz- zés 1S59 szeptember 18-ig a salgó-xben megöblítjük torkunkat tarján! Táncsics Mihály Közgaz-1 jóféle borral — hiszen olcsó dasági Technikum igazgatójánál | most —, egymás után per­történik írásban dűlnek be a gyerekek a tam. Azután azt, hogy fel- anyának ráncbaszalad a horn Már akár meggyőződtek, akár nem, ez így van: na­gyot nőtt a bányász élete és Nehéz ezzel nőtt a műveltsége, köz­dolgoz- életi tevékenysége is. összkoccintjuk a poharat, jókedv fordul a konyhába. Mint a napsugár, bedugja fe­jét a legkisebb. Fehér cipő­jét már megmártotta vala­kokat mosott szénporos tes- miféle pocsolyába. Sárpety­tükön. Csak a hátukat lát- tyes a harisnyája is. Az loka, de az ajka mosolyog. Éva segítségére siet a ki­csinek. — Jóra fordult az életünk. Nem öntik az ölünkbe, a munka adja. De hát annak van íze, értéke, amiért meg Kell dolgozni, — fordít egyet a hangulaton Angyal. A bánya mélyére visz így beszélgetés közben. Gondo­latban látom a főmérnök elmélyedt munkáját, hallom az aknász halk utasítását, a fúrógépek zúgását, azután a robbantást és a szén omlá­sét. Mindezt egy vájártól, de úgy, mint akinek min­den idegszála érzékeli a bá­nyát: a műszaki feladatot, a fizikai munkát. — Minden bányász ismeri ezt — teszi hozzá. — Nem érzéketlen gép az ember. Ha lent van a bányában, vagy fenn a' felszínen, érezni kell a felelősséget az életért. Az élet nem játék. Politikai gondolatokat éleszt, az emberekért aggó­dik. Beszélgetés közben is országépítés ez. így tárgyal­tak ők a bányájukat látogató crvoscsoporttal is és ez meg­lepte azokat. Nem is baj, hogy meglep­te. Legalább megismerték őket és ez az ismeretség ba­rátsággá fejlődik. Mert a bá­nyászok méltók az igaz ba­rátságra, becsületes emberek ők. Oszlopai a mi rendünk­nek. B. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom