Nógrádi Népújság. 1959. szeptember (15. évfolyam. 70-78. szám)
1959-09-09 / 72. szám
6 NOSRADINÜPÜJ8AS 1959. szeptember 9. közös kezdés az egész tagság ügye emrégiben az egyik já- rósi tanács mezőgazda- sági osztályán az ősszel induló termelőszövetkezetek problémáiról beszélgettünk. A beszélgetés folyamán nemcsak általános kérdések kerültek szóba, hanem külön-külön, egyes termelőszövetkezetek problémái is. Így megtudtam, hogy az egyik szövetkezetben nem tudnak dűlőre jutni a szövetkezeti központ kialakításával, másik helyen a közös állatállomány összehozása okoz gondot, a harmadik helyen a takarmányalap biztosítása a fő kérdés. S így lehetne hosszú oldalakon keresztül sorolni ősszel induló termelőszövetkezeteink gondjait. Most nem is az a célom, hogy ezeket a mindennapi élet által felvetett kérdéseiket termelőszövetkezetek vezetőségeinek megerősítése. A felszólaló elvtársak részletesen elmondták, miért kell a szilárd vezetés új termelő- szövetkezeteinkben. S mind egyetértettek abban, hogy ahol gyenge a vezetés, ott segíteni kell és ha így sem érnek el eredmányeket, akkor a tagság soraiból új, cselekvőképes vezetőket kell választani a termelőszövetkezet élére. így is történt. Ősszel induló termelőszövetkezeteink többségében rátermett, becsületes, a gazdálkodáshoz értő, szavukat álló emberek kerültek a vezetőségekbe. Ezek az emberek bátran megmondják véleményüket, s nemcsak igénylik, hanem követelik is a segítségadást. Nem egy he- ! lyen a vezetőség mutatott feszegessem, hiszen ezeket, ha j példát bizonyos soronlévő feladatok elvégzéséhez. Így ismeretes, hogy Magyarnándor- ban az intézőbizottsági tagok az elsők minden munkában. Akkor is, ha a takarmányt, vagy a vetőmagot kell bevinni a közösbe. Mátra- verebélyben is a vezetőség minden közös munka motorja. Felsőtoldon is addig voltak komolyabb problémák, míg a vezetés kérdését végleg meg nem oldották. C* néhány példa is bizo- nyitja, milyen szerepe van új termelőszövetkezeteinkben a vezetőségnek. Az olyan termelőszövetkezetekben, ahol jól dolgozik az intézőbizottság, ott rendszeresek a közgyűlések, a tagság rendszeresen nyilvánít véleményt közös jövőjét illetően. S könnyebben szervezhető a közös munka is. Ilyen helyeken a paraszti öntevékenység számtalan jelével találkozhatunk. Elég, ha példának a nádújfalusi, vagy a nem is minden községben így, de valamilyen formában mégis ismerik. Sokan borúlátóan, a megoldásra váró kérdések tömegét látva megrettennek a tennivalótól és pillanatnyi határozatlanságukban azt sem tudják, mit csináljanak. Vannak, akik úgy fogják fel a mezőgazdaság szocialista átszervezésének kérdését, hogy ők a belépési nyilatkozat aláírásával mindent megtettek, a többi már a párt és az államigazgatási szervek dolga. Még két hete sincs, hogy a ceredi országúton összetalálkoztam a ceredi ősszel induló termelőszövetkezet egyik vezetőségi tagjával. Tőle tudtam meg, hogy aznap délelőtt a tanácsházán végleg eldöntik a közös indulás kérdéseit. Igazat is mondott, mert egymás után érkeztek a faluba a megyei és a járási szervek vezetői a megbeszélésre. Ott volt a kis- terenyei gépállomás igazgatója is, hogy azonnal feljegyezhesse, milyen feladat megoldását kell segítenie a gépállomásnak. Eljött a megbeszélésre a szomszédos pogo- nyi Üj Élet Tsz elnöke is, s elmondta, milyen feladatok megoldása várt rájuk a tavaszi indulás után. A megjelent termelőszövetkezeti tagok tapasztalhatták, hogy a segítségadás a járási párt- és tanácsszervek részéről nagyon sokoldalú. Azt mindenki tudja nemcsak Cereden, hanem máshol is, hogy a közös munka elkezdése nem a járási szerveken, vagy patronáló üzemeken múlik, hanem elsősorban a termelőszövetkezet tagságán, és vezetőségén. Hangsúlyozták most, amikor a jövő gazdasági év alapjait lehet lerakni tavasszal alakult termelőszövetkezeteinek, most, amikor itt az őszi szántások-vetések ideje, több megértést, több felelősséget kell tulajdonítani a termelőszövetkezet tagjainak. Ez a felelősségérzet egyes helyeken nemcsak az egyszerű tagokból, hanem még a vezetőkből is hiányzik. í T jra csak a ceredi pél^ dat kell ismételnem. Az említett megbeszélésen, ahol nagyon őszintén, nagyon segíteniakarón beszéltek a hivatalos szervek a termelő- szövetkezet vezetőivel — a vezetőségnek az a tagja, akivel az országúton találkoztam, nem vett részt ezen a fontos tanácskozáson. Ugyanabban az időben a kovácsműhelyben tartózkodott, s amikor megkérdezték tőle, hogy' miért maradt távol a megbeszélésről, elfogadható indokot nem tudott mondani. Felvetődik a kérdés: egyáltalán érzi-e ez az intézőbizottsági tag felelősségét, s megérdemli-e a tagság bizalmát? Egyértelműen lehet válaszolni: nem! Hiszen a vezetőségnek a most induló termelőszövetkezetekben ugyanúgy szükségük van az1 akarat, a cselekvés egységére, mint a régi tízéves termelőszövetkezatnek. Nem volt véletlen, hogy a Pásztói Járási Pártbizottság egyik ülésén a felszólalók többsége amellett érvelt, hogy az első dolog most falun a mátraszelei stálló átalakítását, vagy a mátraverebélyi új istálló építését hozzuk fel. Az említett termelőszövetkezetek tagsága helyesen látja, hogy a belépési nyilatkozat aláírása után milyen feladatok várnak rá. ■í eszélgettem egyszerű ** termelőszövetkezeti tagokkal is. Egytől-egyig mind azt vallotta: helyesen választott, amikor a belépési nyilatkozatot aláírta. Egynek sem volt olyan véleménye, hogy most már megálljunk, mind komoly, tervszerű munka mellett foglalt állást, s hangsúlyozta, hogy az őszi szántási, vetési munkákat, mint a jövő gazdasági év sikerének egyik zálogát, pontosan, szakszerűen kell elvégezni. Minden termelőszövetkezetben a tagok többsége azt a nézetet vallja: nincsen megoldhatatlan probléma, hiszen a közösség óriási erő. Ez a szellem egyre inkább diadalmaskodik, s közel az az idő, amikor elősegítheti a számszerű fejlesztést is. Fent említettem: sokan, mindent felülről várnak. Azt szeretnék, ha a sültgalamb a szájukba repülne. Szerencse, hogy új termelőszövetkezeti tagságunk többsége nem így gondolkodik. Akik így gondolkoztak, azok is kezdik belátni, hogy ez így helytelen. Az elövetkezendő napokban vizsgázik új termelőszövetkezeti tagságunk. Vizsgázik szakértelemből, a közös iránti szeretetből. Ha a munkák eddigi ütemét fokozni tudják, nem lesznek megoldhatatlan problémák sehol sem, mert ahogy eddig ezután még fokozottabban megkapják a párt és tanácsszervek segítségét, hiszen nem kisebb dologról, mint a magyar falu jövőjéről van szó. Kata János Az új fsz-ekben érték el legszebb eredményeikéi" a kistérenyei traktorosok A nyári kampány utolsó dekádjában érték el idei legjobb eredményüket a kistere- nyei gépállomás dolgozói. Az augusztus második dekadjá- ban elért 1667 nh-dal szemben a harmadik dekádban 2817 noamálhold a gépállomás traktorvezetőinek összteljesítménye, vagyis 1150 nh-dal több az előző dekádénál. E dekád kiemelkedő eredményének volt köszönhető, hogy tavasz-nyári összevont tervét a gépállomás sikeresen teljesíteni tudta. A gépálomás traktorvezetői közül egyénileg a szupataki Béke Termelő- szövetkezetben dolgozó Vonák László 19 éves KISZ-fiatal érte el a legjobb eredményt a nyá- • ri kampány folyamán. Vonák László nyári tervét 178 százalékra teljesítette s ezáltal sikerült megőriznie a tavaszi kampány folyamán szerzett elsőségét. A második helyen a szilaspogonyi Üj Élet Termelőszövetkezetben dolgozó Fűlőp Barna traktorvezető végzett 159 százalékos tervteljesítéssel. A harmadik helyezett pedig Nagy Kálmán lett 150 százalékos tervteljesítéssel, ki szintén a szilaspogonyi Uj Élet Termelőszövetkezetben végezte munkáját. Igen figyelemre méltó, hogy mindhárom traktor- vezető tavasz folyamán alakult termelőszövetkezetben érte el kiváló teljesítményét, mely tény azt bizonyítja, hogy az új termelőszövetkezetek igénylik a jól, szorgalmasan dolgozó traktorvezetők munkáját, a gépek segítségét. A nyári kampány legjobb dekáderedményét a kistere- nyei gépállomáson Csépe József traktorvezető érte el, aki Dúsfüvű réten legel a tízéves pataki Kossuth Termelőszövetkezet szemre is szép gulyája. Egymást érik a szénával megrakott szekerek Mohorán a vasúti mázsálóház és Eresztvény között. Az ősszel induló Mikszáth Termelőszövetkezet tagjai hordják össze a takarmányt. Az intézőbizottság ugyanis még korábban számba vette, hogy hány állatot hoznak be a tagok, s így megállapították azt is, hogy a behozott állattal egy-egy tagnak mennyi takarmányt kell hoznia. Délután három óra tájt lehetett, hogy bekanyarodtunk az állomáshoz. Az úton, szemben velünk szénával megrakott szekér jött. Az ökröket fiatal fiú nógatta szaporább járásra. A mázsán szintén egy megrakott szekér állt. Benn az apró házacskában Habán Gyula bácsi hajolt a papírok fölé. ö a termelőszövetkezet könyvelője. Éppen Búzás Jánosnak számolta ki a behozott takarmány értékét. Nem sokat, csak egy mázsa 80 kilót hozott most. — A többit — mondta Búzás, hogy átvette a pénzt — Szénát hordanak a szekerek. 66 majd ide, a másik kazalba hozom. Reggel kezdték hordani a takarmányt, s ahogy Habán Gyula bácsi papírjai mutatták, délutánra mintegy 120 mázsát hordtak ösz- sze. Elsőnek Petrik Mihály, meg Glózik Pál, az elnök érkezett. Petrik 15, Glózik Pál 10 mázsát hozott, de még kétszer fordult a takarmánnyal megrakott szekér, melyet szintén Glózik hozott. Mihály, az elnök testvérbátyja 20 mázsát, Szabados Imre 17 mázsa takarmányt hozott a közösbe. Kiss Istvánra, figyelembe véve a behozott állatokat, a földterületet, négy mázsa takarmány jutottt. Ö azonban 15 mázsát hozott be. — Reggel jött szólni — mesélte Hobán Gyula bácsi —, hogy ő többet hozna a takarmányból, lehet-e? Persze, hogy lehet, mondtam neki, hiszen szükségünk van a takarmányra. Az ablakból, amelynél Gyula bácsi dolgozik, belátni a tágas, zöldellő rétet, ahol a termelőszövetkezet tagjai hangyaszorgalommal dolgoznak. Látni az Eresztvényt is, s a szalmakazlak mellett egyre növekszik a takarmányból rakott kazal is. De ide csak a réti szénát hordják, ha elfér, mert több mint 500 mázsára számítanak belőle. A lóherét, amit már közösen vetettek, a héten kaszálják, s azt a juhakolhoz hordják. Azután bent, Mohorán is lesz majd egy kisebb kazal. Szorgalmas munkával és végtelen nagy bizalommal készülnek a Mikszáth Termelőszövetkezet tagjai az új életre, amely annál szebb és gazdagabb lesz, minél jobban hozzákészülnek. Nemsokára vetni is kezdenek. A takarmánnyal párhuzamosan viszik a tagok a vetőmagot is a terményforgalmi átvevőheiyre. 47 és fél mázsát tesz ki az a mennyiség, amelyre szükségük van. De ahogy Gyula bácsi mondta, már most jó 20 mázsával többet hoztak be ennél. Akadt olyan tag is, aki még nem hozta be a vetőmagot és már pénzt kért előlegként. — Majd ha hozod a magot — mondta néki Gyula bácsi — akkor. Csak így zsebből nem fizethetek, hiszen el kell számolnom minden fillérrel. Ez már a közösből megy, vigyáznunk kell rá nagyon. Nem is akadt még egy ilyen tag a termelőszövetkezetben. De olyanok már annál többen, akik leadták a vetőmagot, de az érte járó pénzt nem tartották sürgősnek felvenni. Ilyen U ram Mihály is, aki még augusztus 25-én leadta a termény forgalminak a reá eső vetőmagrészt, s a pénzt még nem vette át érte. — Jó helyen van az — mondta Habán Gyula bácsinak, amikor az az után érdeklődött, mikor megy a pénzért. — Megtalálom én azt, enyém lesz az később is. Vincze Istvánná a kampány utolsó dekádjában 91 normálhold munkát végzett s ezáltal nyári tervét is sikerült 129 százalékra teljesítenie. A gépállomás traktorvezetői közül összesen 22-nek sikerűit a nyári kampány folyamán 100 százalékon felüli tervteljesítést elérnie. A brigádok közül a legjobb eredményt Czene Tibor brigádja érte el 118 százalékos brigádterv teljesítéssel. A gépállomás dolgozói előtt most az a feladat áll, hogy az őszi szántási-vetési munkák elvégzéséhez megadják a szükséges segítséget a régi s az új termelőszövetkezetek részére egyaránt. Bajcsi Jenő Előkészületek a gabona vetéshez, szedik a burgonyát megyénkben Benn járunk már a szeptemberben, lassan itt a vetés ideje is. Gépállomásaink eddig mintegy 19 600 holdon végezték el a nyári mélyszántást, és megközelíti az 5500 holdat az elvégzett vetőszántás mennyisége is. Azonban, figyelembe véve a szerződésben megkötött munkamennyiséget, valamint az idő előrehaladottságát, a végzett munka meny- nyisége nem kielégítő. A talajelőkészítéssel párhuzamosan, termelőszövetkezeteink, s közöttük az ősszel induló termelőszövetkezetek is elkezdték a vetést is. A megye területén eddig közel 700 holdon földbe került a bíborhere. Lassan itt az őszi árpa és a rozs vetésének ideje. A több mint 25 vagon őszi árpa vetőmag, amely a megye termelőinek rendelkezésére áll, elegendőnek bizonyul. Nem lesz probléma a jelek szerint a rozs vetőmaggal sem. Jó néhány termelőszövetkezetünk, miután megkapták az őszi árpa és a rozs vetőmagot, már megkezdték az előkészületeket azok vetéséhez. Elkezdődött a megyében a burgonya és a cukorrépa szedése is. Burgonyából. 1008 holdon végezték már el a sze- dési munkát. A cukorrépát is több mint 50 holdon szedték már ki eddig. Világszerte törekednek minden mezőgazdasági munkafolyamat gépesítésére. Zetorra szerelt szénarakodó látható a Csehszlovák pavilonban. A kiállításon sok, új, korszerű géppel vesz részt Csehszlovákia is. Képünkön a legújabb faüitető gép látható. A magyar mezőgazdasági gépek között előkelő helyet foglal el a legújabb típusú U—28-as traktor. A szakemberek szerint ez a gép még a zetornál is jobb„
