Nógrádi Népújság. 1959. szeptember (15. évfolyam. 70-78. szám)

1959-09-05 / 71. szám

6 NÓGRÁDINIPOJSAG 1959. szeptember 5. ŐSZINTÉN Balassagyarmat dolgozóinak helyzetéről Balassagyarmat azok közé a városok közé tartozik, ahol a város földrajzi fekvése, tör­ténelmi fejlődése és múltja szempontjából jelentős üzemi munkásbázisról nem beszél­hetünk. Áz ipart a város te­rületén csak a tanácsi és helyiipari vállalatok, a kis­ipari termelőszövetkezetek képviselik, ezért helyesebb és indokoltabb is a szoros érte­lemben vett munkások helyett a bérből, fizetésből élő dolgo­zók helyzetének a vizsgálata. A FOGLALKOZTATOTTSÁG A kormánynak az a törek­vése, hogy a főváros köré tömörült, centralizált ipart az ország Különböző vidékein szétterítse, Balassagyarmaton eddig nem járt eredménnnyel. Érthetően a különböző szek­torok és tárcák elsősorban oda települnek, ahol kevesebb költséggel, beruházással mint­egy kész helyet, létesítménye­ket kapnak. Ilyen létesítmé­nyek hiányában bukott el ed­dig Balassagyarmat vezetői­nek minden törekvése, amely arra irányul, hogy új ipari üzem létesítésével megoldja a város foglalkoztatottságát. Ugyanis Balassagyarmat ma még hazai munkaerőfölösleg­gel rendelkezik, ugyanakkor a kislétszámú helyiipar szak­munkáshiánnyal küzd. A szakmunkáshiány onnan is adódik, hogy a kinevelt szak­emberek nagyrésze másutt ke­res boldogulást, máshol telep­szik le, mert a városban az ipar hiányában nem látja biz­tosítottnak jövőjét. A szakmunkáshiány és a munkaerőfölösleg komoly problémát jelent a város vezetőinek. A városban mint­egy 350 főre tehető azoknak a száma — elsősorban nők —, akik foglalkozás nélkül van­nak. Az elmúlt félévben több mint 1400-an keresték fel a különböző üzemeket, hivata­lokat munkafelvétel céljából. Ennek azonban van egy szép­séghibája, mégpedig az, hogy a munkakeresők túlnyomó többsége íróasztalra, ad­minisztratív beosztásra vár, legkevesebben fizikai mun­kára. A munkaerőfölösleg megol­dására törekednek Balassa­gyarmaton is. Az utóbbi idő­ben például új üzemet is lé­tesítettek. A nyomdaiparhoz tartozó dobozüzem kezdte meg működését, s ezzel az intéz­kedéssel több női dolgozót tudtak munkába állítani. A foglalkoztatottság megol­dására természetesen új ter­vek is vannak. Ilyen például egy háziipari. kézműipari vállalat beindítása. LAKÁSVISZONYOK Ismeretes, hogy Balassa­gyarmaton az elmúlt évtized alatt bizony nem sok ház épült állami beruházásból. Je­lentősebb építkezés az egyet­len 12 lakásos bérházon kívül nem volt ebben a városban. Ebből adódik az, hogy Ba­lassagyarmaton komoly lakás- problémákkal küzdenek — mintegy 300 család lakás­igénylését tartják nyilván a városi tanácson. A lakásprob­lémák megoldására is komoly erőfeszítéseket tesz a tanács — s jelentős segítséget bizto­sítana, ha a jelenlegi szociá­lis otthont felszabadítanák, la­kóit máshol helyeznék el s azt a tanács rendelkezésére bocsátanák. Ezzel a megol­dással jó néhány család el­helyezését lehetne megoldani. Jelentős segítséget nyújt majd az a törekvés, hogy a város területén is mielőbb beindítják a lakásépítő szövet­kezetei, melynek segítségével elsősorban a bérből, fizetésből élő dolgozók házépítési törek­véseit segítik elő. SZOCIÁLIS helyzet, KERESETI LEHETŐSÉG Balassagyarmat lakói közül mintegy 4600 azoknak a szá­ma, akik üzemekben, hivata­lokban, intézményekben, kis­ipari termelőszövetkezetekben és a termelőszövetkezetben dolgoznak. Jelentős azoknak a száma, akik nem a város­ban, hanem Budapesten, Vácott, vagy Salgótarjánban dolgoznak, ott keresik meg kenyerüket. Ha ezeknek a bérből élők­nek szociális helyzetét vizs­gáljuk, megállapíthatjuk, hogy a lakásviszonyoktól eltérően a dolgozók szociális helyzete jó. Az egy főre eső átlagkere­set — például június hónap­ban — 1343 forint volt. Más az arány az üzemekben, ahol a dolgozók keresete 1401 Ft. Ennél a szakmunkások átlag- keresete nagyobb: 1568 forint, ami egyáltalán nem mond­ható rossznak. Természetesen jobb lenne az arány, ha az átlagba beszámítanánk a pe­dagógusok és az egészségügyi dolgozók keresetét is. Amellett, hogy a dolgozók keresete jó, sok a tennivaló a dolgozók munkakörülmé­nyei javításának területén. A város egyetlen üzemében, kis­ipari termelőszövetkezetében sincs például üzemi étkező, üzemi konyha. Az öltözőszek­rény, ellátás például az üze­mek mintegy 40 százalékában kielégítő .csak. Az üzemeknek a felében biztosítják a dolgo­zók tisztálkodási lehetőségét, ezért tehát indokoltnak lát­szik, hogy a tanács egészség- ügyi csoportja fokozottabb el­lenőrzést gyakoroljon e téren, s ha szükséges, akkor admi­nisztratív eszközökkel is arra kényszerítsék a vállalatok ve­zetőit, hogy e tarthatatlan kö­rülmények megszűnjenek. MŰVELŐDÉSI ÉS KULTURÁLIS KÖRÜLMÉNYEK A város dolgozói művelő­dési és kulturális igényeinek kielégítése biztosítottnak mondható. Például rendelke­zésükre áll a város területén levő mintegy 15 ezer kötettel rendelkező könyvtár, amelyet a dolgozók igénybe is vesz­nek. Sőt, ma már az a hely­zet, hogy ez a könyvállomány nem kilégítő sem mennyisé­OKSZORI figyelmezte­tés után Oláh Jancsinak fel­mondtak a gyárban. Mikor már egész halmazát gyűjtöt­te össze az igazolatlan mu­lasztásnak, volt mögötte egy fegyelmi tárgyalás is, Tóth Pista bácsi műhelyfőnök be­hivatta a munkaügyi osz­tályra. — Nézze Oláh — szólt ke­ményen, haragtól pattogó hangon. — Magán már úgy látszik semmi sem segít. Kér­tük, figyelmeztettük, felszó­lítottuk, fenyegettük, csak nem ért semmit. Most is mu­lasztott. Egyetlen mentségül azt hozta fel: az ital az oka. Hát ugye belátja, ez nevet­séges mentség, nem elfogad­ható indok. Oláh Jancsi szemlesütve hallgatott. Mikor Tóth Pis­la bácsi befejezte, akkor is nézett meredten maga elé. Csak ekkor hökkent meg, amikor az idős, barázdás ar­cú ember felé nyújtotta a munkakönyvét. — Itt van a könyve... és ezzel megválunk magától. Gondolhatja, a fegyelmi után az áll benne: fegyelmi úton elbocsátva. És azt hiszem, belátja, nem is tehettünk mást. A kész tényt egy mély só­hajtással vette tudomásul. Nyelt egyet és lehetőleg köny- nyedén odavetette: — Különben is elmentem volna, Most az történt, hogy megelőztek. Csak kinn, a várakozó ba­rátok, munkatársak előtt csuklott el a hangja. — Elbocsátottak — lehelte feléjük rekedten. — Most az­után mi lesz velünk. Kinek kell egy fegyelmis munkás... Annus meg az utolsó hónap­ban jár. Jön a gyermek. Utána vajon mihez kezdünk? Az emberek nem szóltak. Ki-ki magában töprengett. | gileg, sem minőségileg, még I akkor sem, ha figyelembe vesszük az egyes üzemek és hivatalok házi könyvállomá­nyát. Ezért határozott úgy a városi tanács, hogy a könyv- állomány kicserélésére, bővíté­sére az 1960 költségvetésben mintegy 10 ezer forintot biz­tosít. A város dolgozóinak kultu­rális igényét szolgálja majd az ez évben elkészülő új sza­badtéri színpad is. Jelentősen segíti Balassa­gyarmat lakosai művelődési és kulturális körülményeinek javítását az az intézkedés, hogy az eddigi járási műve­lődési otthont a városi tanács kezelésébe adták. A művelő­dési otthon új vezetősége, új programja komoly kulturális fellendülést eredményez majd a városban. Őszintén kell beszélni Ba­lassagyarmat bérből, fizetés­ből élő dolgozóinak helyzeté­ről. Szükséges ez azért, hogy az eredmények és hiányos­ságok felmérése után a reális adottságok figyelmbevételével tegyük meg azokat az intéz­kedéseket, amelyekkel javít­hatunk a dolgozók helyzetén. Így a párt politikájának alapvető célkitűzéseit valósít­juk meg, és biztosítjuk a dolgozók állandóan növekvő anyagi és kulturális szükség­leteinek kielégítését. SOMOGYVARI LÁSZLÓ Egészségügyi szolgálat és gyermekmegőrzés a bányásznapon Salgótarjánban a bánya­tröszt, az üzemek és a város vöröskeresztes szervezetei egészségügyi szolgálatot telje­sítenek és gyermekmegőrző- helyet létesítenek a bányász­napon. Egy külön sátorban meg­felelő egészségügyi felszere­lést, gyógyszereket helyeznek el — és itt orvosi szolgálat is lesz —, ahol az esetleges elsősegélynyújtásokat elvég­zik. A vöröskeresztes aktívák mintegy harmincán, gondos figyelemmel kíséri az ünnep­lőket, hogy minél zavartala- nabbul szórakozhassanak. VASÁRNAPI FEJTÖRŐ 1959. IX. 5. — Rövidesen elkészül a megye óvodáinak éves terve, amelynek alapján megkez­dődhet a tartalmas óvodai munka, az óvónők részére pedig a szakmai és ideoló­giai továbbképzés. ÁLLAMI VÁLLALATOK, MAGÁNOSOK FIGYELEM! Gumijavító üzemünk mindennemű gumik fu­tózását, vulkanizálását, valamint javítását vál­lalja. Záros határidőn belül garancia mellett. A Szécsényi Gépállomás (247) 76aiig,sjZFiikiátlílás <Salqó turjánba a A Salgótarjáni Kiskereske­delmi Vállalat rendezésében szeptember 2-án déli 12 óra­kor hangszerkiálilítiás nyílott a városi kultúrházban. A fúvós, vonós, pengetős hangszerekből összeállított kiállítás megnyitóján a Bel­kereskedelmi Minisztérium is képviseltette magát. A gyö­nyörűen megrendezett kiállí­tás különösn a kirakatrende­zők mértéktartó ízlését, szép elgondolásait dicséri. Ugyan­akkor felébresztik a látoga­tóban azt a gondolatot, mi­lyen kár, hogy nincs ennek a rohamosan fejlődő város­nak állandó kiállítási terme. A kiállítás időtartama alatt — szeptember 8-ig — szóló hangszerbemutatót, zongora és hegedűestet, úttörő "hang­versenyt és dzsessz-triók hang­versenyét is megrendezik. Vízszintes: 1. A felsőgallai bányamunkások hősi megmozdu­lásának emlékére 1950. óta ünne­peljük. 9. Ital. 10. Fanyar ízű gyümölcs. 12. Tetejére. 14. Az ok következménye. 17. Folyó nap. 18. Helyeslést kifejező szó. 20. Visz- sza: hamis. 21. Keleti nép. 23. Szorzást kifejező német szó. 24. Mértani fogalom. 26. Madár-lakás. 27. Fontos ipari nyersanyag. 29. Sportág. 32. Német elöljáró szó. KEZESEK Mégis egyfelé húzott a szí­vük műszak végeztével. Be a párttitkárhoz, az talán még tehet valamit. Szemükkel biztatták a brigádvezetőt. — Te szólj... Mindany- nyiunk nevében. Az alacsony, rövidnadrágos Salamon Béla bele is kez­dett. — Titkár elvtárs, csak még az egyszer nézzék el neki... Nem lehet azt még se... gyereket vár az asz- szony. Mihez is kezdenének kereső nélkül. A brigád vál­lalja ... kezeskedünk érte ... Nézzék már az asszonyt, meg a gyereket. IGY AZUTÁN csak ott maradt Oláh Jancsi. Szorgos­kodott, azt sem tudta, hogy iparkodjon. Az emberek fag­gató arccal fogadták regge­lente. — Van-e már valami? — pirítottak rá a gyermekre cé­lozva. O csak tagadással tudott válaszolni. Míg azután jú­liusban, hatodikán ragyogva köszöntött rájuk. — Megvan! Megvan! Stram fiam van... Irigy­kedhettek. No, persze, vasár­nap együtt mulatunk. A ke- resztlőjén. János lesz belőle. János... ifjabb Oláh János mondogatta mámorosán gyönyörködve a szavakban. Melle meg magadra dagadt a büszkeségtől. Hétfőn keresztelő után üre­sen tátongott a munkahelye. Az emberek szótlanul hajol­tak a gép fölé. Mindenki szé- gyelte magát. Tóth Istvánra rá sem mertek nézni. Csak az órát nézték rendületlenül. Életükben alig várták így a műszak végét. M ÁSNAP Oláh Jancsi piruló arccal lépett közéjük. — Hát gyerekek, ez is meg­volt ... Most már van kiért dolgozni: Olyan, mintha most kezdenék élni. Ti is így vol­tatok vele? Borotva élesen villant az emberek szeme, tüzesen szik­rázott haragvásuk. Kemé­nyen markolták a formát. De felelni egyikük sem akart. Megint mintha összebeszéltek volna. — No, mi van veletek? Megnémultatok? — kedélyes- kedett a barnabőrű apa és rájuk villantotta egészséges fogait. Választ erre sem ka­pott senkitől. Egy kicsit hal- kítva a hangján, újra pró­bálkozott. — Haragszotok a tegnapi napért... Van egy kis bű­nöm, nem tagadom. Életem­ben utoljára, isten úgyse, utoljára még leittam magam. Tegnap meg úgy fájt a gyom­rom, nem bírtam felkelni. De tényleg utoljára, beccs- szóra! Fülében szemrehányón za­katolt a csend. Szíve pajtá­sához, az örök vidám Szabó Jenőhöz fordult: — Mi újság, komám? Re­mélem meséltél a kereszt- fiadról... Hm?... Elmond­tad, hogy milyen selymes a fekete haja, akár egy leány­nak, abból sem mindegyik­nek. Szabó Jenő is szótlansággal válaszolt. Majd, hogy leplez­ze szívének indulatát, dudo- rászni kezdett. Oláh Jancsi szívébe belemarkolt valami. Most érezte milyen sokat je­lentenek neki az emberek. Ezek az izmos karú, izzadt arcú, csupa igazság embe­rek. Hogy hadakoztak érte az irodában és ő hálátlanul, rútul cserben hagyta őket. Másnap, meg harmad-, ne­gyednap is feszült a csend a levegőben. Csak a gépek ismert zsongása enyhített valamit a büntető némasá­gon. Szombaton már azt hit­te, belebolondul. Hiszen bor­zasztó az, ha levegőnek né­zik az embert. Rosszabb a szidásnál, büntetésnél, akár­minél. Inkább veszekednének, kiabálnának, mondanák el akárminek, vagy küldenék el, azt is megérdemelné. Csak ne kéne birkózni a hallgatásban kiabáló lelkiis­meretével. Alig tették le a munkát műszak végén, odaszólt az arra járó műhelyfőnöknek. — Pista bácsi, csak egy szóra... Lehetne azt, hogy én holnap is bejöjjek. Va­sárnap van... De a hétfő miatt, hiszen érti?... Bepó­tolnám. 4 ÖREG MUNKÁS bó­lintott rá egyet és tovább lépett. Oláhnak meg úgy tűnt, besugárzott a nap az ablakon, pedig veszettül zá­porozott az eső. Lehet, hogy Szabó Jenő szeméből a meg­szokott pajkos fény vetődött az ablaküvegre? Máig sem tudná megmondani. ÚJLAKI MÁRIA 33. Félgi vető. 35. Orosz helyes­lés. 37. Sír. 39. Kettévágta. 42. Most. 43. Klasszikus költőnk neve kiejtve. 45. Keleti állam. 46. Fi­zetség. 47. Súlyát állapítja meg. 49. Fordított D. 50. Az egyik év­szaki. 51. Híres bányászközség. 55. Vajon most? 56. Vissza: női becenév. 58. Keresztül. 60. Mező- gazdasági munkát végez a csép- lésnél. 63. Régi római pénz. 64. Férfi becenév. 66. Tara fele. 67. Id. összetételekben ellentétet fe­jez ki. 69. Majdnem elájul! 70. Fontos élelmicikk. 72. Nagyobb edény. 73. RF. 74. Nem ellenséges. 75. Középen őrlő! 76. Földet ás. 78. Horgas jelzője. 79. Kinéz, de kö­zépen. 81. Megnyúlt. Függőleges: 2. Keresztül. 3. Fény-fajta. 4. Ázsiai állat. 5. Fé­lig zsarol. 6. Dal. 7. Német ösz- szevont elöljáró szó. 8. Névelő­vel: verssorok végén van. 11. Ke­leti „szent” tárgy. 16. Bogas ikerszava. 15. Romániai folyó. 16. Vissza: hőemelkedés. 17 ................in H ungary. 19. Női név. 22. Erdei állat. 24. Időhatározó rag. 25. Vissza: állóvíz. 28. Kénsav része. 30. Férfinév. 31. Elektromosság. 33. Madár. 34. Aruba bocsátá. 36. Olasz város. 38. Ebben az évben. 40. Kettőzve: gyermekcsemege. 41. A vízsz. 29. m. hangzói. 42. Kút jelzője is lehet. 44. Lendület. 46. Ritka férfinév. 48. Valódi. 50. író- szerszáma. 52. Angol helyeslés. 53. Kínai név. 54. Sok tanulás után kiváló bányász lesz belőle (folyt, vízsz. 80). 57. Az ő mun­kája is igen fontos a bányánál. 59. Keleti orkán. 61. Könyvelési toll. 62. Másik híres bányászköz­ség. 63. Névelővel: szénlelőhely. 65. Elege van belőle. 68. Középen öntő. 70. Kárpátukrajnai város. 71. összehangolás. 77. Daru fele. 79. Határrag. Az oö, illetve az öő betűk kö­zött nem teszünk különbséget. Beküldendő: vízsz. 1., 27., 51., függ. 54. (folyt, vizsz. 80). 57., 62., 63. sz. sorok megfejtése, valamint a Vasárnapi Fejtörő szelvény szeptember 9-ig. A múltheti keresztrejtvényünk heljres megfejtése: Csodagyerekek — Emilia Galotti — Fehér éjsza­kák — A szalmaözvegy. Könyvjutalmat nyertek: Bakos G. József Salgótarján, Mező Sán­dor Salgótarján és Nagy Pál Cserhátsurány. Figyelem! Figyelem! Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a Szécsényi KTSZ megnyitotta rendelt női szabóságát Rákóczi út 53.' sz. alatt. Elegáns, minden igényt kielégítő öltöz­ködést biztosít. Esküvői, báli ruhák, valamint kosztü­mök és kabátok készítését határidőre elvégzi. (277)

Next

/
Oldalképek
Tartalom